ÉGÉSELMÉLET

DR. habil. KUTI RAJMUND

 HŐTANI ALAPFOGALMAK

• A HŐ az energia egyik fajtája, melyet hőforrás biztosít,

• Hőforrásnak nevezünk minden olyan forrást, ahonnan
hőenergia szabadul fel,
• Hőforrás lehet minden magasabb hőmérsékletű test is,
mindaddig, amíg hőmérséklet különbség áll fenn a test
és a környezete hőmérséklete között,
 HŐENERGIA JELLEMZŐI

• Hőmérséklet, jele : T
• Hőmennyiség, jele: J
 HŐMÉRSÉKLET JELLEMZŐI

• Hőmérséklet: A testek azon állapotát, amely a hőérzetet

kelti hőmérsékletnek nevezzük.
• Ha külső hőhatás okozta halmazállapotváltozás, vagy
exoterm kémiai reakció nincs, akkor a hőmérséklet
mutatja a testek belső energiájának növekedését.
• Hőmérséklet SI mértékegysége Kelvin, jele: K
• Mérése thermométerrel történik,
 HŐMENNYISÉG JELLEMZŐI

• Valamely test hőmérsékletének megváltozását az általa

felvett, vagy leadott hőmennyiség okozza.
• A hőmennyiség a termikus energiacsere jellemzésére
szolgáló fizikai mennyiség, tehát a hőfolyamatok során
átadott energia a hőmennyiséggel jellemezhető, jele: Q
mértékegysége: Joule (J)
• A hőmennyiség függ: - a hőmérséklettől (T), a tömegtől
(m) és az anyagminőségtől.
FAJLAGOS HŐKAPACITÁS

• Az anyag minőségére jellemző állandó, mely annak

a hőmennyiségnek a számértékét jelöli, mely 1 kg
tömegű anyag 1K-nel, azaz 1 °C-al történő
emeléséhez szükséges.
• Jele: c
• Mértékegysége: J/kg K
 ÉGÉSHŐ

• Az égéshő az a hőenergia mennyiség, amely 1kg szilárd,

illetve cseppfolyós, vagy 1m3 gáz halmazállapotú 293 K
hőmérsékletű anyag tökéletes égése során felszabadul.
• Jele: Hf
• Mértékegysége: J/kg
 GYULLADÁSI HŐMÉRSÉKLET

• Az a hőmérséklet, melynek elérésekor az adott anyag az

iniciáló gyújtóforrás elvétele után önállóan ég, a
folyamat önfenntartóvá válik.
HŐÁTADÁSI FORMÁK
Hővezetés (kondukció)
• Hő az anyagon belül a melegebb helyről a hidegebb felé terjed,
anyagáramlás nem jön létre, az anyagban a molekulák/atomok rendezett
mozgást nem végeznek,
• Rendezetlen hőmozgásuk energiáját ütközések, rezgések útján a
szomszédos a részecskéknek adják át,
• Hő a testben részecskéről részecskére terjed anélkül, hogy a közeg
vándorolna,
• Anyaghoz kötött - légüres térben nem jöhet létre
• Jó hővezetők:- fémek.
• Rossz hővezetők (jó hőszigetelők): fa, porcelán.
HŐÁTADÁSI FORMÁK
Hőáramlás (konvekció)
• Folyadékokra és gázokra jellemző,
• Hőenergiát a közeg részecskéi viszik magukkal,
• Anyagáramlással jár
• Folyadékok és gázok sűrűsége melegítés folyamán csökken, ezért a
hőmérséklet különbség következtében kialakuló felhajtóerő hatására
felfelé áramlanak,
• A folyamat a teljes hő-kiegyenlítődésig tart, nemcsak hőenergiát,
hanem égésterméket is képes szállítani,
HŐÁTADÁSI FORMÁK
Hősugárzás (radiáció)
• A testek közötti tér észrevehetően nem melegszik fel,
• Közvetítő közegként anyag nem szükséges,
• Tulajdonképpen elektromágneses sugárzás,
• A test által kibocsátott energia rohamosan nő a hőmérséklet emelkedésével,
• A fekete és durva felületű testek több energiát nyelnek el és sugároznak ki,
mint a fényes, sima felületek,
• A kisugárzott energia:
 visszaverődik,
 elnyelődik,
 áteresztődik.
MI AZ ÉGÉS?

• Égésnek azt a kémiai folyamatot nevezzük, melynek

során az éghető anyag megfelelő hőmérsékleten a
levegő oxigénjével egyesül, hő és legtöbb esetben
fény formájában energiát szolgáltat.
 AZ ÉGÉS FELTÉTELEI

É.a.

O2 Gy.h.

AZONOS TÉRBEN ÉS IDŐBEN ÁLLNAK RENDELKEZÉSRE

A FELTÉTELEK
AZ ÉGÉS FELTÉTELEINEK VIZSGÁLATA

• Éghető anyag (Éghetőség szerint)

• Éghető: gyújtóforrás hatására meggyullad, a
gyf.eltávolítása után önálló égésre képes,
• Nehezen éghető: a gyújtóforrás eltávolítása után
önállóan nem ég,
• Nem éghető: gyújtóforrás hatására sem gyullad
meg,
AZ ÉGÉS FELTÉTELEINEK VIZSGÁLATA II.

• O2
• Levegő összetétele:21%O2 78%N2 1% egyéb
• Égésformák a lev. O2 tart. függvényében

O2 tart. %-ban Égésforma Égéstermék

18% felett Tökéletes CO2
14-18% Tökéletlen CO (szúróláng)
14% alatt Megszűnik
AZ ÉGÉS FELTÉTELEINEK VIZSGÁLATA III.

• Gyulladási hőmérséklet (gyújtó energia)

• Az éghető anyagtól függő hőmennyiség,
energiaközlés.
• A gyulladási folyamat időbeli lefolyása függ a
gyújtási energia intenzitásától és nagyságától.
AZ ÉGÉS FAJTÁI
• Oxidáció sebessége alapján:
• Gyors égés: jellemzője a fényjelenség, gyors hőmérséklet
emelkedés.
• Lassú égés: fényjelenség nélkül, kicsi hőmérséklet
emelkedés (korrózió),
• Végtermék tekintetében:
• Tökéletes égés: elegendő oxigén jelenlétében megy
végbe, a végtermék nem tartalmaz további éghető
anyagot,
• Tökéletlen égés: nincs elegendő oxigén, a végtermék
további éghető anyagot tartalmaz. (CO 0.4 Tf% felett
halálos),
 AZ ÉGÉS FAJTÁI II.
• Kinetikai égés: ha az éghető gázok, gőzök a levegő
oxigénjével a szükséges arányban még a begyulladás előtt
összekeveredtek, égés(robbanás) során nagy hőfejlődés
mellett rövid idő alatt nagy mennyiségű gáz fejlődik.
AZ ÉGÉS FAJTÁI III.

• Diffúz égés:az éghető anyag bomlási gázai, gőzei a hő

hatására változnak és úgy égnek el, hogy az égés folyamán
keverednek a levegő oxigénjével.
• Izzó égés:ha az éghető anyag a bomlás során egyáltalán
nem, vagy már nem tud kibocsátani éghető gázokat és
gőzöket ,ezért a lánggal égés nem jöhet létre.
HALMAZÁLLAPOT ÉS ÉGHETŐSÉG

• A legtöbb esetben csak a gőz-halmazállapotú anyagok

képesek égni. A kondenzált halmazállapotú anyagokat
(szilárd, folyadék) gázállapotba kell juttatni, mielőtt a
gyulladás és égés bekövetkezhet.
MI A TŰZ?

• Tűzről akkor beszélünk, amikor a kémiai folyamat

(égés) során lángképződést, illetve parázslást és
intenzív hőmennyiség keletkezését észleljük.
A LÁNG SZERKEZETZE

I. Az éghető anyagból gőzök,

gázok lépnek ki, hőmérséklet
III. alacsony.

II. II. Molekulák bomlása, O2

korlátozott, hőmérséklet
magas, elemi részek
I. keletkeznek, fehér izzó
világító láng, szénben gazdag
anyagok, korom
III. Tökéletes égés, itt ég el a H2 és
a CO, a hő a rétegvonalnál
maximális
A LÁNG HŐMÉRSÉKLETI ZÓNÁI

1540 CO

1560 CO

1550 CO

1540 CO

520 CO
360 CO

300 CO
KÉRDÉSEK?
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!