Metán

 CH4
 tetraéderes
 legegyszerűbb szen-hidrogén
 apoláris molekula
 földgáz fő alkotó része
 1-4 szénatom számig tartalmazhatja a földgáz
 metán vezetékes gáz  (propán és bután keveréke a gázpalackban)
 elégetve nagy energia szabadul fel  fűtés, főzés
 elégetve nagy energia termelés,energiaforrás
 háztartásban
 robbanásveszélyes (egy pici szikra is szétrobbanthatja)
 nem mérgező
 színtelen, szagtalan  vezetékesnek/városi gáznak azért van szaga mert szagosítják hogy
megérezzük a szivárgást
 kérődző állatok, szarvasmarhák bélgazaik metánt tartalmaznak
 mocsárgáz  oxigénnel elzártan lebomló folyamat mocsaraknál
 lidércfény  meggyullad és zöld szín
 óceánok mélyén is található metángáz
 üvegházhatást fokozó hatása sokszorosa a szén-dioxidnak

 égése
 Ch4 + 2 O2 = CO2 + 2 H2O tökéletes égés
 ha nincs elég oxigén tökéletlen lesz az égés és a szén-dioxid mellett szén-monoxid is
keletkezik
 szén-dioxid nem mérgező de nagy koncentrációban fulladást okoz
 cefre, borospince  gyertyával megyünk, alulról tölti meg a pincét (nehezebb a levegőnél)

Etén
 régies neve: etilén
 telítetlen szénhidrogén
 legegyszerűbb vegyület
 két szénatom között kettős kötés
 émelyítően édes illatú, színtelen gáz
 olvadás és forráspontja alacsony
 levegőnél kisebb sűrűségű
 apoláris vegyületként nem oldódik vízben viszont apoláris benzinben kiválóan oldódik
 könnyen reakcióba vihető
 kormozó, világító lánggal ég
 égése nem tökéletes
 tiszta oxigénben égése tökéletes
 gyümölcs érlelő hormon (gyorsítja a gyümölcs érési folyamatát, érett gyümölcsöt érleli)
Etin
 régies neve: acetilén
 C2H2 (képlet) síkalkatú, lineáris
 kormozó lánggal ég a magas széntartalom miatt, szénszemcsék vannak a lángban ezek izzanak így
mégjobban világit  világításra használják
 főképp bányákban karbidlámpákban
 előállítása: CaC2 + 2 H20  C2H2 + Ca(OH)2
 magas a láng hőmérséklete, oxigénnel keverve olyan magas hogy hegesztésre is használják
 nem lehet nagy nyomásnak kitenni mert felrobban
 oldott gázként vagy disszugázként hozzák forgalomba
 disszugáz: acetonban oldott gáz, porózus anyag van vele átitatva és ezeket teszik a palckba
 hogyan működik a karbid lámpa?
 a belehelyezett kalcium-karbidból víz hozzáadásával acetilén gáz fejlődik, és ez egy égőfejen
kivezetve és meggyújtva erős fénnyel ég

Szén-monoxid
 ha nincs elég égés nem tökéletes az égés
 színtelen és szagtalan
 mérgezés tünetei fáradtsághoz hasonló ezért nehéz azonosítani
 „csendes gyilkos”
 rossz fűtésnél és kémény problémáknál keltezhet ki
 szén monoxid érzékelő berendezéssel lehet védekezni
 miért kell magasabbra tenni a szén monoxid érzékelőket?
 mert a szén monoxid könnyebb mint a levegő ezért felfelé száll

Szén-dioxid
 fulladást okoz túl nagy koncentrációban
 nem mérgező
 nem táplálja az égést ezért elalszik a láng
 erjedéskor keletkezik
 cefre,borospince
 nehezebb a levegőnél

Vis Vitalis (életerő elmélet)

 régen azt gondolták hogy szerves vegyületet nem lehet laboratóriumban előállítani csak az élő
szervezet képes rá mert szükséges hozzá valami plusz, az életerő
 az alkimisták kutatták a bölcsek kövét mert azt hitték hogy annak segítségével lehet szervetlenből,
szervest előállítani (illetve más fémekből aranyat előállítani)
 nem jártak sikerrel de sok felfedezést tettek: új anyagokat fedeztek fel és új eljárásokat dolgoztak ki
 Wöhler megdöntötte a Vis Vitalist
 1800-as évek eleje, karbamidott állított elő
 innentől kezdve gyorsan fejlődött a kémiának ez az ága
 fotoszintézis: a zöld növények a napfény energia segítségével szervetlenből  szervest állít elő
6 CO2 + 6 H2O  C6H12O6 + O2

Alkánok nevezéktana
 1. kiválasztjuk a főláncot
 legnagyobb szénszámú
 alapnév: pentán

2. azonosítom a kapcsolódó csoportokat

 1 db metil
3. beszámozom a főláncot
 kapcsolódó csoportok a lehető legkisebb helyszámra essenek

Homológ sor
 az egymást követő tagok egy CH2 –es egységben külömböznek
Reakciók
szubsztitúció:

 metán és többi alkán jellemző reakciója

 mind a 4 hidrogénatomot ki lehet cserélni

 egyben felírva:

 hőbontás: hő hatására végbemenő folyamat

addíció:

 2 molekula melléktermék képződése nélkül egyesül

 mit lehet addícionálni és mi keletkezik?

1. hidrogént (hidrogénaddíció, telítés)

2. halogént
  halogénezett szénhidrogének vagy halogénszármazék

3. hidrogén- haloginedet

4. vízet (vízaddíció)
 a hidroxil csoport a funkciós csoport  molekula az a része amely döntően
meghatározza a vegyület tulajdonságát
polimerizáció:

 poli: sok
 mono: egy
 óriásmolekulák, polimerek jönnek létre
 több azonos egység összekapcsolásával
 propén (=propilén)  polipropilén
 polimerizálás:

szénhidrogén égése:

A diének és a poliének
 di: kettős  diének: 2 kettős kötés
 po: sok  sok kettős kötés
 alkaidének
- konjugált kettős kötéseket tartalmazó diének
- szén – szén kettős és az egyszeres kötések váltakozva helyezkednek el
- pi kötések delokalizálódnak így különleges tulajdonságot hordoznak
- delokalizált: kettőnél több atomtörzshöz tartoznak

 butadién:
 izoprén:

 poliének:
- két fontosabb csoportja: terpének és karotinoidok
- terpének:
 izoprénvázas vegyület
 nincs színük  a szerkezetükben a kettős kötések nem konjugáltak
kisebb szénatomszám esetén kellemes illatú folyadék (pl:hársfavirág)
- karotinoidok:
 a kettős kötések legalább egy része konjugálódik és delokalizálódik emiatt színesek
lesznek
Szerves kémia
 szerves vegyületekkel foglalkozik (=az élő szervezet anyagai)
 mind a szén vegyületei
 nagy számának oka: a szénatom különleges tulajdonságai  a szénatom 4 vegyértékű, mindegyik 4
kovalens kötést létesít, egymással és más atomokkal is tudnak kapcsolódni, hosszú láncokat
alkotnak néha el is ágaznak vagy gyűrűvé is záródhatnak, két szénatom között lehet 1x , 2x vagy 3x
kovalens kötés is
 csoportosítása:
1. összetétel
 szénhidrogének: csak szenet és hidrogént tartalmaz
 heteroatomos: szénen és hidrogénen kívűl más atomot is tartalmaz
2. szénlánc alakja
 nyílt láncú: nem tartalmaz elágazást, tartalmaz elágazást
 zárt láncú: gyűrűs
3. szénatomok közötti kötés
 telített: csak 1x C – C kötés
 telítetlen: van benne 2x vagy 3x C – C C=C C C
 aromás: különleges kötésrendszer, gyűrűs vegyületekben fordul elő