Kémiai és fizikai alapismeretek a földrajzban

 Szerves vegyületek
 szerves vegyületek összetétele
 általában: SZÉN (C), HIDROGÉN (H), OXIGÉN (O), KÉN (S), NITROGÉN (N)
 fő váz: egymáshoz kapcsolódó szénatomok lánc, gyűrűje
 C atom: legegyszerűbb olyan atom, ami 4 másik atommal képes erős kémiai kötést
létesíteni
 stabil, elektromosan semleges molekulák pl.: METÁN
 IZOMEREK: azonos összeképletű, de eltérő molekulaszerkezetű vegyületek
 ALAPFOGALMAK
 molekulát felépítő atomok milyen sorrendben (és térbeli elrendeződésben)
kapcsolódnak egymáshoz
 konstitúciós: molekulát felépítő atomok kapcsolódási sorrendje
 konstitúciós képlet (szerkezeti felépítés)
 nyílt szénláncú normális vagy elágazó, de végekkel rendelkező
 gyűrűs
 IZOMEREK
 Metanol és az etanol NEM izomerek
 Etanol és dimetil
 -éter KONSTITÚCIÓS IZOMER
KONSTITÚCIÓ ÖSSZEGK. TOP TFP. OLDHATÓSÁG REAKCIÓ
NÉV VÍZBEN NA-MAL
CH3-OH CH4O -97,8 64,7 kitűnő heves
METIL-
ALKOHOL
CH3-CH2-OH C2H6O -114,5 78,4 kitűnő heves
ETIL-
ALKOHOL
CH3-O-CH3 C2H6O -138,5 -23,7 rossz nincs
DIMETIL-
ÉTER
 O-tartalmú szerves vegyületek jellemző tulajdonságai
 TELÍTETT, TELÍTETLEN SZÉNHIDROGÉNEK
 Telített szénhidrogének: kizárólag egyszeres kötéseket tartalmaz
 Telítetlen szénvegyület: ha egy vagy több, kétszeres vagy háromszoros kötés is
van benne
 telítetlen kötések eltérő tulajdonságokkal ruházzák fel a molekulát
 AROMÁS VEGYÜLETEK:
 gyűrűszerűen összekapcsolódó szénatomok közötti kötéseket úgy alakítják ki
az elektronok, hogy azok kettőnél több szénatomhoz tartozzanak egyszerre,
azaz nem helyhez kötöttek: DELOKALIZÁLTAK
 SZÉNHIDROGÉNEK
 Kizárólag szén, hidrogén atomokból állnak (C-C, C-H kötés)
 nyílt szénláncú, gyűrűs szénatompárok
 egyszeres, kettős, hármas kötésű szénatompárok
 két elsődleges csoport: 1. alifás szénhidrogének; 2. aromás szénhidrogének
  Telített szénhidrogén (alifás szénhidrogéneket [nyílt láncú és gyűrűs] amelyekben
a szénatomok csak egyszere kötéssel kapcsolódnak egymáshoz)
 Telítetlen szénhidrogének (egy vagy több kettős vagy hármas kötést tartalmazó
alifás szénhidrogének)


SZÉNHIDROGÉNANALITIKA ALAPFOGALMAI
 TPH- Total Petrol Hydrocarbons -> összes ásványolaj eredetű szénhidrogének
 EPH- Extractable Petrol Hydrocarbons ->extrahálható ásványolaj eredetű
szénhidrogének
 VPH- Volatile Petrol Hydrocarbons-> illékony ásványolaj eredetű szénhidrogének
 BTEX- benzol és alkilbenzolok
 PAH- PolyAromatic Hydrocarbon -> piloaromás szénhidrogén
 ALKÁNOK
 Alkánok (paraffinok): Több szénatom kapcsolódásával rövidebb-hosszabb láncok
jöhetnek létre, amelyek el is ágazhatnak pl.: IZOBUTÁN
 Cikloalkánok: olyan telített szénhidrogének, amelyekben a szénatomok gyűrűt
képezve kapcsolódnak össze
 Minden telített szénhidrogén neve -án szótagra végződik
metán etán propán bután pentán hexán heptán oktán nonán dekán
CH4 C2H6 C3H8 C4H10 C5H12 C6H14 C7H16 C8H18 C9H20 C10H22
 METÁN (CH4)
 színtelen, szagtalan gáz
 üvegházhatású gáz
 vízben gyakorlatilag oldhatatlan, de szerves oldószerekben jól oldódik (benzin,
benzol)
 stabil, közönséges körülmények között nem reakcióképes
 magas hőmérsékleten reakcióképes: metán 500 °C fölötti hőmérsékleten bomlani
kezd, hidrogénmolekula, illetve más szénhidrogén vagy elemi szén keletkezik
belőle
 megnyújtva: CH4+2 O2 -> CO2 +2 H2O
 oxigénhiányos környezet: 2 CH4+3 O2 -> 2CO + 4 H2O
 földgáz: metán, több láncszerűen összekapcsolódó szénatomból álló molekula
(etán, propán, bután)
 A szénvegyületek elnevezése a funkciós csoporttal, illetve a szerkezettel
összefüggő szabályszerűségeket követ.
 A normál alkánok/n-alkánok a metán többszörözéséből vezethetők le, azaz a metán
polimerjei.
 A szomszédok csak egy metiléncsoportban térnek el egymástól.
 Alifás telítetlen szénhidrogének
 alkének (olifinek): kettős kötést tartalmazó
 alkinek (acetilén-szénhidrogének): hármas kötést tartalmazó
 További alcsoportjaik a többszörös kötések száma (egy, vagy több), illetve a
gyűrűsen összekapcsolódó szénatomok megjelenése alapján különíthetők el.
 PL.: Etén =Etilén
 ETÉN/ETILÉN
 kettős kötésű szénatomok miatt (funkciós csoport) nagyon reakcióképes
vegyület
 meggyújtva gyengén kormozó lánggal ég
 telítés: etilén + hidrogén =etán (platinakatalizátor)
 katalizátor hatása -> etilén molekulák polimerizációja (polietilén)
 pl.: műanyag gyártás
 PROPILÉN/PROPÉN
 propén polimerizációjával állítják elő a polipropilént, amiből nagy
szakítószilárdságú műanyagszálak húzhatók, illetve az acélt helyettesítő
öntvények készíthetők
 ACETILÉN (ALKIN)
 szobahőmérsékleten színtelen, szagtalan gáz
 
vízben gyengén, acetonban jól oldódik

fokozottan reakciósképes vegyület

meggyújtva erősen kormozó és világító lánggal ég

oxigénnel keverve közel 3000 °C-os lángot ad- hegesztésre használják

ipari alapanyag, a hidrogén-kloriddal történő reakciójának terméke a VINIL-
KLORID -> poli(vinil-klorid) PVC
 MŰANYAGOK
 TERMÉSZETESEN TELÍTETLEN SZÉNHIDROGÉNEK
 Terpének: pl: fenyőgyanta (terpentinolaj) /fűszernövények (gyömbér, kömény,
kapor) illó olajat nyernek ki
 Karotinoidok: színanyagok: likopin a paradicsomban, karotin a sárgarépában
 Természetes kaucsuk: ami nyúlós, képlékeny anyag, vulkanizálással (néhány %
kénporral és egyéb adalékokkal összekeverve melegítik) állítják elő a vulkanizált
kaucsukot.
 AROMÁS SZÉNHIDROGÉNEK
 Előállításuk során felhasznált anyagok (gyanták, balzsamok) kellemes illatáról
kapták az „aromás” jelzőt
 Telítetlenek (kettőnél több szénatomhoz tartoznak a kötést létrehozó elektronok)
 gyűrűs elektronrendszert alkotnak (delokalizáltak)
 pl.: benzol
 BENZOL SZÁRMAZÉKOK
 nitro-benzol (szerves oldószer, gyógyszer- és festékgyártási alapanyag)
 toluol (oldószer)
 sztirol (polimerizálható műanyaggyártás polisztirol)
 naftalin
 HALOGÉNTARTALMÚ SZÉNHIDROGÉNEK
 csoportosítás: az alapszénhidrogén típusa (telített, telítetlen, aromás) alapján
 a több klóratomot tartalmazó egy- és kétszénatomos vegyületek (pl.: kloroform), a
szén-tetraklorid és a triklór-etilén
 ipari/laboratóriumi oldószerek
 freonok: fluortartalmú vegyületek (diklórdifluor-metán) pl.: spray-hajtógázként,
hűtőfolyadék, DE üvegház hatású
 OXIGÉN TARTALMÚ SZÉNVEGYÜLETEK
 oxigénatomos funkciós csoportok: hidroxilcsoport, étercsoport, oxocsoport

 összetett funkciós
csoportok:
karboxilcsoport,
észtercsoport

 ALKOHOLOK
 egyértékű alkoholok
(kitűnő oldószerek)
 metanol: nagyon erős méreg
 etanol: borszesz
 többértékű alkoholok
 glikol: két hidroxilcsoport
 glicerin: háromértékű alkoholban
 ÉTEREK
 Az étereken éterkötésű oxigénatom a funkciós csoport
 dietil-éter: korábban altatásra is használt, ennek köznapi neve egyszerűen: éter
 édeskés, bódító szagú, alacsony forráspontú, kitűnő oldószer
 ALDEHIDEK
  lánc végi oxocsoportot tartalmazó szén-vegyületek
 ha az oxocsoport láncvégi szénatomhoz kapcsolódik, a funkciós csoport neve
formilcsoport
 pl.: formaldehid
 KETINOK
 olyan szénvegyületek, amelyekben az oxocsoport láncközi vagy gyűrűs
szénatomhoz kapcsolódik
 jellemző funkciós csoport: karbonilcsoport
 aceton: jellegzetes, viszonylag kellemes szagú, könnyen párolgó folyadék
 KARBONSAVAK
 Egy vagy több karboxilcsoportot tartalmazó szénvegyületek
 azonos szénatomhoz kapcsolódik az oxo- és hidroxilcsoport ->karboxilcsoport
 a szerves molekulák savas viselkedése a karboxilcsoport jelenlétéhez
kapcsolódik, a karbonsavak többnyire gyenge savak
 pl.: olajsav, palmitinsav, sztearinsav
 A hangyasav csípős szagú és ízű, maró folyadék; az egyszerű karbonsavak közül a
legerősebb sav. Bőr- és textilipari felhasználása (pl. bőrcserzés) a legelterjedtebb.
 ÉSZTEREK
 összetett funkciós csoportot tartalmazó oxigéntartalmú szénvegyületek,
amelyekben azonos szénatomhoz oxo- és étercsoport kapcsolódik
 az észtereket a karbonsavakból lehet elkészíteni, a karbonsavmolekula alkohollal
észterré alakítható, miközben víz keletkezik
 NITROGÉN TARTALMÚ SZÉNVEGYÜLETEK
 aminok: a nitrogénatom egyszeres kötéssel kapcsolódik egy, kettő vagy három
szénatomhoz
 amelyek aminosavak és a fehérjék formájában széles körben elterjedtek a
természetben
 amidok: olyan karbonsavak, amelyekben a hidroxilcsoport helyett aminocsoport
található
 amidcsoport a fehérjék és a nukleinsavak jellegzetes funkciós csoportja