Kémiai reakciók

 A kémiai reakció változás, az anyagnak új anyaggá történő átalakulása.

  A kémiai reakciók többnyire együtt járnak fizikai változással is (például hőfejlődés, 
halmazállapot-változás, színváltozás), azonban attól megkülönbözteti az anyag
lényegét érintő, a kiindulásitól eltérő kémiai valóság.
 A kémiai változásokat, más néven kémiai reakciókat, többféleképpen
csoportosíthatjuk.
 Az egyesülés során két vagy több anyagból egy új anyag, bomláskor egy anyagból
két vagy több új anyag keletkezik. 
  Az oxigénnel való egyesülés oxidáció, amelyet általában égésnek is nevezünk.
  Égés azonban nemcsak egyesülés lehet.
 A gyors égés során nagy hőfelszabadulás és fény-, esetleg hangkibocsátás is
érzékelhető.
  Nem minden oxidáció égés: a nitrogén és az oxigén egyesülése, azaz a nitrogén
oxidációja például endoterm folyamat.
 A fizikai változások és a kémiai reakciók közben is megváltozik a rendszer belső
energiája. 
  Exoterm folyamatok során a rendszer energiája csökken, a kisugárzott hőt
környezetének adja át. 
 Az endoterm folyamatokban a rendszer energiája nő, ezért a legtöbb endoterm
folyamat csak erős melegítés vagy más, folyamatos energiaközlés hatására megy
végbe.
Csoportosításuk:

 1. A reakcióban részt vevő anyagok szerint

 átalakulás (izomerizáció, A → B) NH4OCN-→CO(NH2)2 ammónium-cianátból
keletkezik karbamid
 bomlás (A → B + C) NH4OH-→NH3+H2O ammónium-hidroxidból keletkezik víz és
ammónia
 egyesülés (addíció, szintézis, A + B → C) C2H4+H2=C2H6 eténből és hidrogénből
keletkezik etán
 helyettesítés (szubsztitúció, A + BC → AC + B)
 cserebomlás (kölcsönös szubsztitúció, AC + BD → AD + BC, elsősorban vizes
közegben jellemző)
 A reaktánsok az egyenlet bal oldalán szerepelnek, a kémiai reakciók kiindulási anyagai.
 2. A reakció során lejátszódó folyamat kémiai jellege szerint[szerkesztés]
 redoxi reakciók: oxidációsszám-változással járnak
 sav-bázis reakciók
 (Itt kell megjegyezni, hogy a kémiai reakciók végeredményben mindig az 
elektronszerkezet átrendeződésével, az elektronok mozgásával járnak.)
 3. A reakciók termodinamikai jellege szerint[szerkesztés]
 exoterm reakciók (-ΔH, energiafelszabadulással, hőfejlődéssel jár)
 endoterm reakciók (+ΔH, energiaelnyeléssel, hőmérséklet csökkenésével jár)
 4. Időbeli lefolyás szerint[szerkesztés]
 Időreakciók
 Pillanatreakciók
 (Természetesen a fentieken kívül még számos – elsősorban gyakorlati –
csoportosítási lehetőség van, de ezek a leggyakoribbak.) A kémiai változások
során nemcsak az anyag szerkezete változik meg, hanem a kémiai minősége is. A
folyamatban új anyagok keletkeznek, melyek összetétele, szerkezet, 
fizikai tulajdonságai mások, mint a kiindulási anyagé. A kémiai változásokat
reakcióknak is nevezzük. Ha a narancsvörös higany-oxidot erősen hevítjük, a
vegyület higanyra és oxigéngázra bomlik. Az oxigén a kémcsőből távozik, a higany
egy része tükörszerűen kiválik a kémcső falán. Hiába hűtjük le a kémcső tartalmát,
a higany és az oxigén nem alakul vissza higany-oxiddá.