Fizika

23. lecke
Belső energia
Egy anyagban tárolt energiát, mely az anyag belső szerkezetével kapcsolatos,
az adott anyag belső energiájának nevezzük.
Jele: Eb.
Mértékegysége: 1 J.

Ideális gáz belső energiája

Az ideális gáz belső energiája egyenlő a részecskék mozgásából származó összes
mozgási energiával.

Egy gázrészecske átlagos energiája: E = f 2 · k ·T Az N részecskéből álló gáz

esetén a gáz belső energiája: Eb = f 2 ·N· k ·T

Hőtan I. főtétele
A gáz belső energiájának megváltozása egyenlő a gáz által felvett vagy leadott
hőmennyiség és a munkavégzés összegével. Ezt az összefüggést a hőtan (vagy a
termodinamika) I. főtételének nevezzük. ΔEb = Q + W

Általános energiatétel
Az általános energiatétel kimondja, hogy energia semmilyen folyamatnál nem
keletkezik, nem semmisül meg, csak átalakul.
Nem létezik elsőfajú perpetuum mobile, azaz olyan gép, ami energiát termel.
24. lecke
Izochor állapotváltozás
Izochor folyamat esetén a gáz belső energiáját csak a hőmennyiség változtatja
meg.
W = 0, mert nincs térfogatváltozás,
Eb = Q +W = Q

Izobár állapotváltozás
Izobár folyamat esetén a termikus és mechanikai kölcsönhatás egyszerre
határozza meg a belső energia megváltozását.
Eb = Q + W = Q – p ·V

Izoterm állapotváltozás
Izoterm állapotváltozáskor a gázzal közölt hőmennyiség teljes egészében
térfogati munkává alakul.
Másképp fogalmazva:
– Izoterm összenyomáskor a gáz a munkával egyenlő nagyságú hőt ad le a
környezetének.
– Izoterm táguláskor pedig a gáz a munkával egyenlő nagyságú hőt vesz fel a
környezetéből.

Adiabatikus állapotváltozás
Adiabatikus állapotváltozáskor a gáz belső energiájának megváltozása egyenlő
a gázon végzett munkával.
Eb = Q + W = W
Hőkapacitás
A Q ΔT állandó jellemzi a gáz anyagi minőségét.
Neve: hőkapacitás. Jele: C.
C = Q ΔT
Mértékegysége: 1 J K = 1 J °C

Fajhő
A gáz fajhőjén hőkapacitásának és tömegének hányadosát értjük.
Jele: c.
c = C m , c = Q m· ΔT , azaz Q = c·m· ΔT
Mértékegysége: 1 J kg · K = 1 J kg · °C .
Egy adott gáz fajhője megmutatja, hogy mekkora hőmennyiség felvételére vagy
leadására van szükség ahhoz, hogy 1 kg tömegű anyag hőmérséklete 1 °C-kal (1
K-nel) megváltozzon.

25. lecke
Hűtőgép
Hűtőgép esetén egy zárt térből azért vonunk el hőt, hogy ott hidegebb legyen.
A befektetett munka és az elvont hő a környezetet melegíti, ami adott esetben
hasznos is lehet, például télen melegíti a konyhát vagy az előszobát.

Hőszivattyú
Geotermikus hőszivattyú egy hidegebb környezetből (a talaj mélyebb
rétegeiből) azért von el hőt és szállítja a lakásba, hogy az felmelegedjen. A talaj
igazi hőtartályként viselkedik. (Ideális hőtartály: bármennyi hőt veszünk ki
belőle, a hőmérséklete nem változik.) A csőhálózatot körül vevő föld lehűl
ugyan egy kicsit, de a környezete hővezetéssel visszamelegíti.
26. lecke
Olvadás
Olvadásnak nevezzük azt a halmazállapot-változást, amikor a szilárd anyag
folyékonnyá válik. Az olvadás egy meghatározott hőmérsékleten következik be,
amelyet olvadáspontnak nevezünk. Az olvadáspont függ az anyagi minőségtől
és a külső nyomástól.

Olvadáshő
A Q m állandót olvadáshőnek nevezzük.
Jele: L0,
mértékegysége: J kg .
Q = L0 ·m
Az olvadáshő megmutatja, hogy 1 kg olvadásponton lévő anyag mekkora
hőmennyiséget vesz fel olvadáskor a környezetétől.

Fagyás
Azt a halmazállapot-változást nevezzük fagyásnak, amelynek során a folyékony
anyag szilárddá válik. A fagyás egy meghatározott hőmérsékleten következik
be, ez a fagyáspont. Ugyanazon anyag olvadáspontja és fagyáspontja egyenlő.
A fagyáskor felszabaduló hőmennyiség kiszámítása az olvadáshő segítségével
történik.
ΔEb = Q = L0 ·m

Hőkapacitás
A Q ΔT állandó neve: hőkapacitás.
Jele: C,
mértékegysége: 1 J K = 1 J °C .
C = Q ΔT
A hőkapacitás megmutatja, hogy mennyi hőmennyiséget kell közölni az adott
anyaggal ahhoz, hogy hőmérséklete 1 K-nel emelkedjen.

Fajhő
Az anyag fajhőjén hőkapacitásának és tömegének hányadosát értjük.
Jele: c,
mértékegysége: 1 J kg · K = 1 J kg · °C .
c = C m , c = Q m· ΔT, azaz Q = c·m· ΔT