Kémiai reakciók energiaváltozása

Reakcióhő: A kémiai folyamatokat mindig kíséri hőváltozás. A kémiai reakciót kísérő

hőváltozást a reakcióhővel jellemezük.
A reakcióhő megmutatja a kémiai változásban elnyelt vagy felszabadult hőmennyiséget, ha a
termokémiai egyenletben feltüntetett minőségű, mennyiségű és állapotú anyagok alakulnak
át. Mértékegysége: kJ/mol, előjele lehet pozitív (endoterm reakciók) és negatív (exoterm
reakciók). Jele: ΔHr.
Képződéshő: A képződéshő azt fejezi ki, hogy mekkora a hőváltozás 1 mol anyagnak
meghatározott állapotú elemeiből való képződésekor.
A reakcióhőt megkaphatjuk, ha a termékek képződéshőjének összegéből kivonjuk a
kiindulási anyagok képződéshőinek összegét. Mértékegysége: kJ/mol, előjele lehet pozitív
vagy negatív, jele: ΔHk.

Hess-tétel
A Hess-tétel, avagy a termokémia főtétele kimondja, hogy egy kémiai reakció során az
entalpiaváltozás, illetőleg a reakcióhő nagysága kizárólag attól függ, hogy milyen minőségű
és állapotú anyagokból milyen végtermékek keletkeznek.
Nem függ tehát a reakcióhő nagysága a részfolyamatok minőségétől és sorrendjétől, azaz
hogy a reakció lassan vagy gyorsan megy végbe, vagy hogy milyen úton vezetjük le a
reakciót (a kiindulási anyagokat milyen sorrendben adjuk egymáshoz), feltéve hogy a kívánt
termékhez jutunk.
A tétel nevét Germain Hess svájci–orosz kémikusról kapta.
A tétel következménye, hogy a reakcióhőt nem csak megmérni, hanem a képződéshőkból ki
is lehet számítani: a termékek anyagmennyiségekkel (együtthatókkal) szorzott
képződéshőinek összegéből kivonjuk a kiindulási anyagok anyagmennyiségekkel
(együtthatókkal) sorzott képződéshőinek összegét.