Hőtan

hőmérséklet:
Testek hőállapotát jellemző fizikai mennyiség. jele: T m.e.: K, °C, °F, °R

hőmennyiség:
A termikus kölcsönhatás során az anyag hőmérsékletének vagy halmazállapotának megváltozásához
szükséges (hő)energia. jele: Q m.e.: J

hőmérséklet mérése:
a, hőtáguláson alapuló hőmérők: folyadékos pl.: higany, bimetál
b, elektromos ellenállásváltozáson alapuló hőmérők: RŤ=Ro(1+ α T)
c, hősugárzáson alapuló: infra hőmérő- infratartományba eső elektromágneses sugárzást méri

hőtágulás:
Hőmérsékletváltozás következtében létrejövő térfogat- és hosszváltozás. kivétel: gumi, műanyag, stb.

térfogati hőtágulási együttható:

Számértéke megegyezik az adott anyagból készült egységnyi térfogatú test térfogatváltozásának
számértékével, miközben hőmérséklete 1°C-kal (1K-nel) változik. jele: β (béta)

lineáris hőtágulási együttható:

Számértéke megegyezik az adott anyagból készült egységnyi hosszúságú test hosszváltozásának
számértékével, miközben hőmérséklete 1°C-kal (1K-nel) változik. jele: α (alfa)

nyomás:
A nyomóerő és a nyomott felület hányadosa.

intenzív fizikai mennyiség: kiegyenlítődő pl.: T, M, p, kül. hőm.-ű folyadékok összeöntése, Eb

extenzív fizikai mennyiség: összeadódó pl.: V, n, N, W

állapotsík:
Amikor az egyik állapothatározót a másik állapothatározó függvényében ábrázoljuk.

izo:
Állandó anyagmennyiség mellett valamelyik állapothatározó is még állandó.

Boyle-Mariotte-törvény:
Izotermikus folyamatok során a gáz nyomásának és térfogatának szorzata állandó. p0 X Vo=p1 X V1

izoterma:
Az izotermikus folyamatot leíró görbe a p(v) síkon.

Gay-Lussac 1. törvénye:
Izobár folyamatok során a gáz térfogatának és K-ben mért hőmérsékletének hányadosa állandó.
Vo/To=V1/T1

Gay-Lussac 2. törvénye:
Izochor folyamatok során a gáz nyomásának és K-ben mért hőmérsékletének hányadosa állandó.
(egyenesen arányosak) p0/To=p1/T1

izochor folyamat:
Olyan állapotváltozás, amely során állandó anyagmennyiség mellett a gáz térfogata is állandó.
egyesített gáztörvény:
Állandó anyagmennyiség mellett a gáz nyomásának és térfogatának szorzata egyenesen arányos a
gáz K-ben mért hőmérsékletével. p0 X Vo / To = p1 X V1 / T1

normál állapot: T=0°C n=1mol p=10^5Pa V=22,41dm^3

standard állapot: T=25°C p=10^5Pa V=24,5dm^3
szobahőmérséklet: T=20°C p=10^5Pa V=24dm^3

R=8,31J/Kmol= egyetemes gázállandó

k=1,38x 10^-23J/K=Boltzmann-állandó

Brown-mozgás: Rendezetlen hőmozgás.

gáz belső energiája:

A gáz részecskék mozgási (kinetikus) energiájának az összessége.
ε0 (epszilon 0)=egyetlen részecske energiája=3/2kT

Dalton törvénye:
Az ideális gázkeverék nyomása az alkotórészek egyenként kifejtett, részleges (parciális) nyomásának
összege.

parciális nyomás:
Az adott alkotórész adott térfogaton és hőmérsékleten kifejtett nyomása.

szabadsági fok:
A gáz részecskéinek energiatárolási lehetőségeinek száma. jele: f
- egyatomos (nemes gázok): f=3, ε0=3/2kT
- kétatomos (lineáris szerk.): f=5, ε0=5/2kT, pl.: O2, H2, N2, CO2
- többatomos (nem lineáris): f=6, ε0=6/2kT, pl.: CH4

1. főtétel:
A gáz belső energiájának változása megegyezik a gázzal közölt hő és a rajta végzett munka
összegével.
- izobár: deltaEb=Q-p x deltaT
- izochor: W=0 deltaEb=Q
- izoterm: deltaEb=0 Q=-W
- adiabatikus foly.: Q=0 deltaEb=W

cv= izobár állapotváltozáshoz tartozó fajhő cv  cp

cp= izochor állapotváltozáshoz tartozó fajhő

reverzibilis folyamat:
Olyan folyamat, amely minden irányba ugyanakkora valószínűséggel játszódik le.
pl.: ideális esetben inga

irreverzibilis folyamat:
Olyan folyamat, amelynek egyik irányba történő lejátszódása sokkal nagyobb valószínűségű, mint a
másikba.

entópia:
A természetben azok a folyamatok játszódnak le önmaguktól, amelyek során a rendszer
rendezetlenebb helyzetbe kerül. (A rendezetlen állapot nagyobb valószínűséggel következik be) A
rendezetlenség mértéke az entópia. jele: S m.e.: J/K pl.: hő/nyomáskiegyenlítődés

2. főtétel:
Zárt rendszerben az irreverzibilis folyamatok maguktól lejátszódnak, amely során a rendszer
entópiája nő.
Nem létezik olyan gép, amelyben az energia magától az alacsonyabb hőmérsékletű helyről a
magasabb hőmérsékletű helyre kerül. (Nem létezik örökmozgó test)
pl.: hűtőgép

1. főtétel általánosítása:
A világegyetem energiája állandó. (A világegyetem entópiája folyamatosan nő)

2. főtétel általánosítása:
Az abszolút 0° tetszőleges pontossággal megközelíthető de el nem érhető.

hőerőgép:
Olyan gép, amelynél a hőenergia a magas hőmérsékletű test felől az alacsonyabb hőmérséklet felé
áramlik és közben munkát végez. pl.: Stirling-motor, gőzgép, belső égésű motor

hűtőgép:
Olyan gép, amelyben ahőenergia a külső energiabevitel (munkavégzés) hatására a hidegebb test felől
a melegebb test felé áramlik.
[ugyanaz az ábra DE a W (helyett Wk) felé mutató nyíl megfordul és T1T2]

Carnot-féle körfolyamat 4 ütemű belső égésű motor

Halmazállapot változások Q
szilárd folyékony gáz
a részecskék helyhez kötött a részecskék elgördülnek a részecskék egymástól
rezgő mozgást végeznek egymáson függetlenül mozognak
alak=állandó alakállandó (felveszi az edény alakállandó
Qalakját)
V=állandó V=állandó V=állandó (kitöltik a
rendelkezésre álló teret)
olvadás:
Az a folyamat, amikor az anyag adott hőmérsékleten szilárd halmazállapotból folyékony
halmazállapotba lép át. Endoterm folyamat, energia felvétellel jár.

olvadáspont:
Az a hőmérséklet, amelyen egy adott anyag szilárd halmazállapotból folyékony halmazállapotba lép
át.
olvadáshő:
Számértéke megegyezik az adott anyag 1kg-jának megolvasztásához szükséges energia
számértékével. jele: Lo m.e.: J/kg, kJ/kg Lo(jég)=335kJ/kg

fagyás:
Az a folyamat, amikor az anyag adott hőmérsékleten folyékony halmazállapotból szilárd
halmazállapotba lép át. Exoterm folyamat, energia leadással jár.

fagyáspont:
Az a hőmérséklet, amelyen egy adott anyag folyékony halmazállapotból szilárd halmazállapotba lép
át.

fagyáshő = -olvadáshő Lfagyás=Lo

forrás:
Az a folyamat, amikor az anyag adott hőmérsékleten folyékony halmazállapotból légnemű
halmazállapotba lép át. Endoterm folyamat, energia felvétellel jár.

forráspont:
Az a hőmérséklet, amelyen egy adott anyag folyékony halmazállapotból légnemű halmazállapotba
lép át.

forráshő:
Számértéke megegyezik az adott anyag 1kg-jának elforralásához szükséges energia számértékével.
jele: Lf m.e.: J/kg, kJ/kg Lf(víz)=2256kJ/kg

lecsapódás:
Az a folyamat, amikor az anyag adott hőmérsékleten légnemű halmazállapotból folyékony
halmazállapotba lép át. Exoterm folyamat, energia leadással jár.

párolgás:
Az a folyamat, amikor az anyag folyékony halmazállapotból légnemű halmazállapotba lép át. Bármely
hőmérsékleten lejátszódhat. Endoterm folyamat, energia felvétellel jár.

4.
5.

1. 2. 3.

1. Q=deltaEb=c1 x m x deltaT T E c1=jég

2. Q=deltaEb=Lo x m E T=állandó
3. Q=deltaEb=c3 x m x deltaT E T c3=víz
4. Q=deltaEb=Lf x m T=állandó Eb
5. T Eb
hőkapacitás:
Egy test jellemzője. A test tömegének és az anyagi minőségére jellemző fajhőjének szorzata.
jele: C m.e.:J/K C=m x c