17.

tétel
Erdélyi Fejedelemség politikai-gazdaságai viszonyai, helyzete és kísérlete az
ország egységének helyreállításában

Erdély a 16. század második felétől kezdett kialakulni.

Erdélyi fejedelemség kialakulása:
o Mohácsi csata és az utána következő események befolyásoltál Erdély történelmét.
o A mohácsi csatában II. Lajos életét vesztette, így új királyt kellett választani.
Nemesség egy része Szapolyai Jánost választotta királlyá, míg a Habsburg-pártiak I.
Habsburg Ferdinándot.
o A kettős királyválasztás belső harcot szült. Ennek megszüntetésére létrejött a Váradi
szerződés.
o Szapolyai halála után a magyar királyság a Habsburgok hatalma alá kerül. De
Szapolyai a fiát, János Zsigmondot jelölte örökösnek.
o Szulejmántól segítséget kértek Ferdinánd legyőzésében. 1541-ben elfoglalta Budát,
ezzel az ország 3 részre szakadt (Királyi Magyarország, Török Hódoltság, Erdélyi
Fejedelemség).

o Erdély próbálta képviselni, őrizni a magyar államiság érdekeit.

o 1541-ben a törökök elfoglalták Budát, de Erdélyt nem kebelezték be. Évi 10.000 Ft
adó fejében megtarthatta részleges önállóságát.
o Belpolitikában önállóan rendelkezett, de külpolitikában egyeztetnie kellett a Portával.
Elvileg a török nem szólt bele a belső ügyekben, de a fejedelmek akkor tudtak
hatékonyan működni, amikor a szultán támogatta őket.
o 1566-ban megkapták az önálló fejedelemválasztás jogát.
o Rendszeresen összehívták az országgyűlést, melynek tagjai voltak a magyar nemesek,
a székely lófők és a szász patríciusok.
o A legnagyobb hatalmat a fejedelem képviselte. Ő volt a legnagyobb földbirtokos, és a
protestáns egyház feje. A döntéseit a Fejedelmi Tanács segítette. Erdély központja
Gyulafehérvár volt.

Etnikai és társadalmi berendezkedése:

o Erdély fontos határvidék volt, védelmére különböző etnikumokat telepítettek ide, akik
katonai szolgálatért adómentességet és autonómiát kaptak.
o 16-18. században Erdély etnikailag sokszínű volt. Alapvetően 3 etnikum élt itt: magyar,
székely, román, szász (német).