Erdély aranykora

Erdély Buda elfoglalása után alakult ki. Speyeri egyezmény (1570). János Zsigmond lemond
a királyi címről, Erdély és Partium fejedelme lett. Örökös nélkül a Habsburgoké a magyar
trón.
Báthory István (1571-1586) Lengyel király is volt (1775-ben koronázták meg). 1575. július
Kerelőszentpáli csata. Rendbe tette a pénz ügyeket, kereskedelem támogatása (főleg a
szászokat). A székelyek nem támogatták őt, de a birtokos és szászok igen. Segíti az
ellenreformációt, nincs vallásüldözés, jezsuita rend betelepítése. 1776-ban Krakkóba költözik,
bátyára bízza Erdély kormányzását. 1581-ben Kristóf testvére saját fiát Zsigmondot jelöli ki
utódnak.
Báthory Zsigmond (1588-1598) között uralkodott. 1588-ig Ghyczy János kormányzott.
Nagyratörő, ingatag, befolyásolható volt. Ellenreformációt támogatta. Szövetségkötés Mihai
Vitezaullal és Stefan Razvannal. 1593-ban törökök új hadjáratot indítottak, Habsburg erők
ellen támadtak. 1594: Esztergom visszavétele. 1595 és 96-ban török vereség Mezőkeresztúri
és Gyurgyevoi csata 1596-ban Eger várát elveszítik.
1606: Zsitvatori béke: Basta megy rendet csinálni Erdélybe, rémuralom keletkezik. A
Habsburg kincstár kiürült, ezért felségsértési perek kellenek. Bocskai-felkelés. Bocskait le
akarták tartóztatni 1604-ben. Hadakat gyűjtött. Álmosd és Diószegen győzelmet arattak.
Nyárra elfoglalják a felvidék egy részét. A török is támogatta Bocskait elismerték, mint
fejedelem, később nemesek is csatlakoztak. Erdély fejedelme lesz. 1606. november Bécsi
béke: elismerik Bocskai fejedelemségét, kap 7 vármegyét (parcium) és nem fogják üldözni a
protestánsokat. Cserébe lemondott a magyar fejedelemségről. Miután meghalt Báthory Gábor
1606-1613 uralkodott, aki szerette az alkoholt a nőket és a pénzt.
A nagy változást Bethlen Gábor érte el. 1580-ban született Gyergyószárhegyen. 15 évesen
már részt vesz a török ellenes harcokban. Isztambulba járt tárgyalni, követségi tag volt. A
szultán nevezte ki erdélyi fejedelemnek. 1613-ban a Gyulafehérvári gyűlésen megválasztják,
nála van a kinevező okirat (athanem). Lippa és Jenő várát átkellett adnia cserébe. Fontos
állomások, mert a Maros partján helyezkednek el, bejárat Erdélybe. Évekig tartott, hogy
ledolgozza az áruló címet. Fejedelmi abszolutizmus lesz, nem volt rendi gyűlés.
Felülvizsgálat a birtokokat és övé lett a legtöbb földbirtok Erdélyben. Tudatos kereskedelmet
és ipart hozott létre. Merkantilizmus: aktív kereskedelem. Minél több bevétel, manufaktúra
támogatása, nemesfém áramlás, védővám politika. Mestereket vitetett Erdélybe és támogatja
az erdélyi céheket. Export cikkekre királyi monopóliumot adott (birtokán talált érclelőhelyet a
földesúr kötelezően felajánlotta a királynak, s érte cserebirtokot kapott). Például só, viasz,
ólom, méz. Tanulásra ösztönzi a gyerekeket. Gyulafehérváron protestáns teológia főiskola.
Nagyenyeden középiskola. Támogatja a tudósokat, külföldi ösztöndíjat ajánl fel. Megbízható
állás. Szenczi Molnár Hilbert, nyelvtankönyvet írt. Évi 500 ezres arany jövedelem. 1619-ben
csatlakozik a 30 éves háborúba (ahol végül ki fog kapni). 1620-ig elfoglalja a magyar
Habsburg részt. Besztercebányán Magyarország királyává választják, de nem fogadta el. Ha
elfogadja a törökök fenyegetve érezték volna magukat, emellett a nemesek nem hagyták volna
uralkodni. 1621: Nicolsburgi béke: Habsburgok elismerik, mint Erdély fejedelme, protestáns
vallásszabadság lesz. II. felesége Brandenburgi Katalin. 1629-ben halt meg.
Utána követte I.Rákóczi Ferenc (1629-49), aki becsatlakozott a 30 éves háborúba. Még
mindig fénykor volt. II. Rákóczi György (1649-60) lengyel király szeretett volna lenni. A
törökök azonban benyomultak Erdélybe és megölték.