Magyar Királyság és Erdély a XVI.

század végén

– I. Rudolf (1576-1608)
* II. Rudolf n.r.cs.-ként
* határozott koncepció a Habsburg Bir. megerősítésére, és a Német-Római Császárság központosítására: Habsburgok
irányítása alatt alatt lévő területek beolvasztása → összbirodalom (Gesammtmonarchie)
□ önállóság korlátozása → ezek az országok utálják a Habsburgokat
● nálunk nemcsak a nádor, a többi méltóság sem volt betöltve
△ nem hívott össze országgyűlést, abszolutista rendeletekkel akart kormányozni
● Prága szerette: itt volt a királyi udvar
△ sok tudóssal és művésszel, pl. Kepler
△ barokk Prágát Rudolfnak köszönhetjük
* ő űzi ki a törököt „Európából” + „megmenti” Európát a reformációtól
* az erdélyi fejedelem alatta
□ 1571-1586: Báthory István
● 1576-tól lengyel király → itthon Kristófot, bátyját hagyta
△ Kristóf elfogadtatta a rendekkel és Istvánnal is, hogy István halála után az ő fiát választják meg
□ 1588-1602: Báthory Zsigmond
● közben háromszor lemondott (1588-94, 1594-98, 1598-99, 1601-02)
● művelt, de bizonytalan, vívódó személy volt
● feleségül veszi Rudolf unokahúgát, Mária Krisztiernát → problémás házasság → frusztrálta mindkettőjüket
△ Krisztierna megírta ezt Rudolfnak
* 1591: a boszniai pasa megtámadja Sziszek várát → megvédik
□ 1592-ben megint → megint megvédik
□ 1593-ban megint → sziszekiek bedühödnek → pasa menekülés közben a Kulpa folyóba fullad → szultán is
bedühödött
* 1593(/91)-1606: 15 éves háború
□ a 145 év alatt ez az időszak a legpusztítóbb
□ 100 ezres sereggel jönnek a törökök
□ Pákozdnál győzelmet aratnak Rudolfék nyílt mezőn (1479 óta először)
□ 1594-ben Erdély és két román fejedelemség (Moldva és Havasalföld) is elkezdi Rudolfot segíteni
□ 1594: Budát védő várak ostroma → sikeres
● Esztergom, Visegrád, nógrádi várak
□ 1595: „jöhet Buda visszafoglalása” → sikertelen
□ 1595: Al-Dunánál gyurgyevói csata: Bocskai István (B.Zs. nagybátyja) vezetésével tönkreverik a törököt az erdélyi
hadak
□ 1596: török újabb 100 ezres sereget állított fel + Rudolf pénze is fogytán volt
● Eger ostrom alatt → pár hét alatt elesik
△ mezőkeresztesi csatában hatalmas bakikat követnek el a Habsburg hadvezérek
● megfordul a hadiszerencse: mindent visszafoglal a török (magyarok is elfáradtak + Rudolf pénze elfogy)
● 100 ezres hadat itt teleltette át + a Habsburg zsoldosok sem tudtak hazamenni zsold nélkül → állandó
fosztogatások, pusztítások
□ 1600: Kanizsát is elfoglalták → állandó bejárás a Balaton fölé
□ Rudolf: ha a törököt nem is tudta kiűzni… → első magyaro.-i protestáns-üldözés
● lelkészeket üldözték, templomaikat elvették
● magyar várak élére idegen zsoldosokat tesz (nem bízott a protestánsokban) → ők nem elhivatottak
● fiskális(/felségárulási/koncepciós) pereket indított: magyar és protestáns főurakat koholt vádakkal kivégezték
→ birtokaikat elvették + pénz a háborúkra
△ felső-magyaro.-i főkapitány, Belgioioso csinálja ezt Kassán
● óriási az elégedetlenség → néhányan el is menekülnek
● 1599: Báthory Zsigmond lemond a fejedelemségről Rudolf vesztét látva → Sziléziába ment, Erdélyt magára
hagyta
△ havasalföldi fejedelem, Vitéz Mihály megpróbálta egyesíteni Erdélyt, Havasalföldet és Moldvát → nem
tetszett ez B.Zs.-nak, visszajött (1601)
△ Rudolf Giorgio Bastát küldi Erdélybe
❅ megöli Vitéz Mihályt
❅ megpróbálják a H.B.-hoz csatolni Erdélyt
△ minden kaotikus + a török is be-betör
● 1604: gálszécsi ogy.: tiltakoznak a rendek Rudolf ellen
 ● 1604: Rudolf Bocskai ellen fordul
△ Bocskainak Biharban van birtoka (Bihar fele Erdély, fele királyi → két helyen főúr)
△ elfogására Rudolf hajdúkat küld
❅ hajdúk: állatok (marha) NY-i piacra kihajtói, eredetileg jobbágyok voltak
❅ hajdúk hozzászoktak a szabad, katonás életmódhoz (meg kellett védeni a marhákat)
❅ 1550-60-as években a kóborló hajdúk kiirtására rendelet (1514: röghöz kötés → hajdúk: nem)
❅ hajdúk jó zsoldos erő: fokos (bot a kezében, feje a zsebében, mert nem tarthattak maguknál fegyvert)
△ Bocskai lefizette a hajdúkat → mellé állnak: hajdúk (inkább) a magyar érdekeket védik
□ 1604-1606: Bocskai-felkelés
● rendi ellenállási mozgalom: rudolfi abszolutista rendszer ellen
● Bocskai Álmosdnál megveri Belgioiosot, majd Bastát kiszorítja Erdélyből
● É-nak indul → beveszi Tokajt → felvidéki nemesek mellé állnak (dunántúliak nem) → Kassa
● 1605. febr.: Bocskait megválasztják erdélyi fejedelemmé
● ezután NY felé megy: Habs. Bir. területére is betörnek (Bécs alatt)
● 1605. nyár: Bocskai összehívja a szerencsi ogy.-t: Magyaro. fejedelmévé választják a rendek
△ nem trónkövetelő!
△ törökök örülnek: koronát is küldenek Bocskainak, de Bocskai nem fogadja el (ha Mo. királya lenne, Erdélyről
le kéne mondania → nem)
● közben már titkos tárgyalások vannak → 1606: bécsi béke
△ elfogadják Rudolfot törvényes királynak
△ Erdély függetlensége: Magyar Koronától is elszakad = speyeri szerződés vége
△ Bocskai élete végéig megtarthatja: NY-Bihar, Tokajvár, Szatmár megye (→ Erdélyhez)
△ Rudolfnak abba kell hagynia a protestáns-üldözést
❅ nálunk is cuius regio, eius religio
△ magyar várak élére magyar kapitányokat
△ végvári vitézeket vissza a végvárakba
△ be kell tölteni a magyar méltóságokat
△ be kell fejezni a fiskális pereket, az elítélteket pedig kárpótolni kell
△ rendesen kell ogy. Pozsonyban (= ∅ abszolutizmus)
□ 1606. nov.: zsitvatoroki béke: Bocskai közvetítésével a Habsburg és a török között → lezárja a 15 éves háborút
● rögzíti a status quot
● nem lehet új végvárakat építeni a határon (török ne vegye provokációnak)
□ Bocskai meghálálja a hajdúk segítségét: Biharban telepíti le őket
● kiváltságos területük lesz
△ amíg a hajdú a hajdú településen él, addig kollektív nemesség: nincs földesúri függés, adó, csak
katonáskodniuk kell a fejedelemnek
△ ha elmennének, jobbágyi sorba süllyednének
● Szoboszló, Nánás, Téglás, Hadház, Nagykálló, Böszörmény
● hatalmas réteget visszavezetett a termelésbe + nincs veszély a kóborlásból + bármikor egy tömegben hadba
foghatóak (30 ezren → 1945-ig önálló ezred)
● hajdúk kapitányokat választanak a hajdú polgárok a hajdú kerületek élére → ogy.-be is meghívják őket
● vármegyei hajdúkat (=vármegye fegyveres ereje) felfogadják hivatásos katonának (pl. börtönőrnek)
* 1606. dec.: Bocskai meghal → politikai végrendelet: (gyakorlatban durvább)
□ Erdély független, legyen fejedelme
● E. F. segítheti a magyar királyságbeli magyarokat
□ ha a M. K.-ban magyar király lesz, Erdély csatlakozzon és egyesüljenek
□ török kiűzése a legfontosabb, a két rész egyesítése, de a török kiűzése csak Habsburg segítséggel mehet
● Habsburgok be akarnak minket olvasztani, de nem tudnak Erdély miatt: Erdély független, mert török vazallus
● azért kell jóban lenni a törökkel, hogy a Habsburgok kiűzzék őket, hiszen irritálja Erdély a függetlenséggel a
Habsburgokat → kötéltánc-politika: erdélyi fejedelemnek ez a feladata
△ jól csinálja: Bethlen, I. Rákóczi
* 1606-1608: Rákóczi Zsigmond az erdélyi fejedelem
□ Rákócziak hatalmának megalapozása
* Rudolf nem tartja be a bécsi békét → ez még az osztrákokat is felháborította → lemondatják → becsvágyó öccse,
Mátyás jön

Erdély a XVII. században

– 1608-1613: Báthory Gábor

 * 20 évesen kerül hatalomra
* ecsedi és somlyói Báthoryak utolsó férfi örököse → hatalmas vagyon + hatalmas potenciál
□ Nyírbátor az eredet (XV. sz., Mátyás alatt emelkednek fel) → két ágra szakadnak: Ecsed, (Szilágy)somlyó
● kezdetben a somlyói ág volt a nagyobb (pl. Báthory István)
□ kihal mindkét ág → Gáborra, húgára, és unokahúgára marad az egész vagyon
* tipikus barokk (1600-1750) uralkodó
□ hívők elkápráztatása → visszacsalogatása
□ túldíszítettség, monumentalitás, dinamika, színorgia
□ művészetek:
● építészet: templomok, kastélyok, lakóépületek
● festészet: aranyozás (keret), aprólékosság, drámaiság, történelem, Biblia, mitológia, portrék, koronázások
● szobrászat: köztereken (pl. Szentháromság), szentek, próféták, valósághűen, naturálisan
● irodalom: többszörösen összetett, túldíszített körmondatok
● zene: lágy dallamok, cirádás futamok, opera, orgona, csembaló, hegedű
□ barokk a hétköznapban a társadalmi helyzetet mutatja
□ akinek hatalma van, annak a hatalmának nincs korlátja (→ gátlástalanság elfogadott)
● Báthory is gátlástalan → ez is elfogadott
● pl. XIV. Lajos (francia), II. Károly (angol)
* kezdetben jó viszonyt ápol Mátyással és a törökkel is
* választott magának egy jó tanácsadót: Bethlen Gábort
* fiatal és gazdag volt → hatalmi téboly → problémák Erdélyben:
□ lengyel király akart lenni → hajdúkat akarta a lengyelek ellen küldeni → török: nem + nem is fizette ki a hajdúkat →
hajdúk megorroltak és a török sem bízott már benne
□ székelyek nem szerették, mert Báthory volt + szászok autonómiáját megsértette + minden nemes feleségét
meghágta (Bethlen feleségét és féltestvérét is) → minden társadalmi réteget magára haragít
□ senkiben nem bízik, jó tanács ellentétét csinálja
□ törökök is be-betörnek
* Bethlen le akarja váltani → Báthory ki akarja végeztetni → Bethlen a törökhöz menekül → 1613-ban török csapatokkal
visszatér → puccs
– Bethlent megválasztják fejedelemnek: 1613-1629
* 1613-ban Báthoryt Nagyváradnál hajdúk megölik → ki volt a megbízó?: Bethlen/egy felszarvazott nemes/hajdúk
maguk?
□ már csak egy Báthory élt: Erzsébet → ország leggazdagabb asszonya → ki veszi el? (özvegy) → Erzsébet: senki →
főurak: koncepciós perek (Szodoma és Gomora bűneit fogják rá) → csejtei kastélyában elfogják és élve befalazzák
(1614) → vagyonát a főurak szétosztják maguk között → eltűnnek a Báthoryak és a vagyonuk (1630-as évek végére)
* a török csapatok által lett fejedelem → „törökös Bethlen” + a török két várat kért cserébe → Bethlen: egy → Lippát át
akarta adni, de a várkapitány megtagadta → erdélyiekkel kiostromolta a magyarokat → népszerűsége tovább csökken
* erkölcsös református
* visszaállítja Erdély belső rendjét:
□ kivonult Szebenből → megkedvelték a szászok → fizettek adót
□ szászok adójából kifizette a hajdúkat → hajdúk is megkedvelték
□ nem volt Báthory → székelyek nem utálták
□ asszonyokat sem akart
□ átadta Lippát → török is bízott benne
* példaképe (I.) Mátyás volt → fejedelmi abszolutizmus: korlátlan hatalom Erdélyben → ehhez megfelelő anyagi háttér
kell
□ birtokrevízió (IV. Béla): nem jogszerűen adományozott birtokokat visszavette → kincstár bevétele nő
□ kereskedelmi monopólium: külföldre, NY-ra csak a fejedelmi udvar adhatott el → kincstárba folyik be
● szarvasmarha, só, Ag, Au, Cu, Hg, méz
□ manufaktúrákat alapít: külföldről hív kézműveseket
□ Cseh- és Morvaországból bányászokat hív be: újraindítja az erdélyi bányászatot → fellendül
● spanyolok és portugálok kémiai módszerrel is bányásznak: amalgámozás
□ adózás rendbetétele
□ éves jövedelme min. 500 ezer aranyforint
● Mátyás jövedelmének ⅔-a az ⅓-nyi Erdélyben
* költött:
□ állandó zsoldoshad
● székelyek, hajdúk
● függetleníti a főuraktól
 ● 2-3 ezer (háborúban 30 ezer (mindenkivel együtt))
□ kultúra fejlesztése: mecénáskodás (tudományok és kultúra támogatása)
● Gyulafehérváron nyomdát alapított, majd a gyfv.-i kollégiumból főiskolát csinált
● Gyulafehérváron operát alapított (velencei operákkal)
● NY-ról tudósokat, művészeket, történetírókat hívott be
● támogatta az erdélyi diákok NY-on egyetemen tanulását
● első magyar-latin és latin-magyar szótár

30 éves háború:
– 1618-1648, szerte Európában: „XVII. század világháborúja”
– sorsfordító: vallásháborúként indult → nagyhatalmi háború lett a végére
* megszüntette a Német-Római Császárság nagyhatalmi helyzetét
□ lakossága fele meghalt
* megváltozik a hadművészet: zsoldos haderő elavultsága → állandó haderő
* megváltoznak az összecsapások: véresebbek
* a vikingek és a pogány magyarok óta először mészárlás a civil lakossággal szemben
– Rudolf központosító törekvései nyomán újjászerveződik a Protestáns Unió és a Katolikus Liga, és elkezdenek szervezkedni
egymás ellen
* P.U.: Pfalz tartomány (vez.), Szászo.
* K.L.: császár (vez.), Bajoro.
– 1617-ben Mátyás még él, de II. Ferdinándot már megválasztották cseh királynak (→ császár lehessen)
* Ferdinánd kemény katolikus ↔ csehek protestánsok
– 1618. máj. 23.: csehek választógyűlést tartanak
* a rendek jogainak megerősítését kérték → 2. defenesztráció: Ferdinánd követei nem voltak hajlandóak teljesíteni
* Ferdinánd helyett Pfalzi V. Frigyest választják cseh királynak → Csehek a Prot. Unió tagjai lesznek → Habsburgok
veszélyben érzik magukat → kirobban a háború
– öt szakaszra (főbb részre) bontjuk: cseh szakasz (1618-20) → német szakasz (1620-25) → dán szakasz (1625-29) → svéd
szakasz (1630-35) → francia szakasz (1635-48)
* I.: cseh szakasz (1618-1620)
□ seregeivel a csehek szövetségeseként benyomul a Habsburg Bir. területére Bethlen (1619)
□ Ferdinánd hadvezére, Tilly gróf zsoldos seregével a cseheket összecsapásra kényszeríti (zseniálisan) → 1620. nov.
8.: fehérhegyi csata (Prágától NY-ra): tönkreverik a cseh hadakat („csehek Mohácsa”)
□ cseh vezetőket lefejezték + csehek rendi önállóságát megszüntetik
● nincs gyűlés
● 1918-ig nem önálló Cseho. → Habs. Bir.-ba beolvasztják őket: abszolutizmus
● Habsburg uralkodó automatikusan cseh király is
● cseh földesurak birtokát elvették → németeknek adták
* II.: német szakasz (1620-1625)
□ holland-spanyol háború is zajlik: V. Károly a Tizenhét Tartományt fiának, II. Fülöp spanyol királynak adta →
németalföldi szabadságharc 1568-tól
● 1579: utrechti unió: a 7 É-i tartomány (Orániai Vilmos vezetésével, angol és francia segítséggel) elszakad a
spanyolok uralma alól → 1648: hivatalosan is Egyesült Tartományok (→ Hollandia)
● a 10 D-i tartomány spanyolhű lett végül → 1579: arrasi unió → 1714-ig → 1714-94: Ausztria → 1794-1815:
Napóleon beolvasztja Franciao.-ba → 1815-30: újra egyesítik az egész németalföldi területet Egyesült
Németalföldi Királyság néven Hollandia vezetésével → 1830: belga forradalom → Belgium, Luxemburg
△ 1678-ban Franciao. megszerzi tőlük a mai legészakibb régióját
□ szász és pfalzi tartományok vezetésével
* III.: dán szakasz (1625-1629)
□ IV. Keresztély dán király az É-i protestáns tartományokat megsegíti → ütés a császáron
□ Wallenstein zsoldos vezér: ha szedheti a cseh adót, ütőképes sereget szed össze → Ferdinánd: igen → kiűzte a
dánokat a német tartományokból
● Ferdinánd megijedt Wallenstein hatalmától → elbocsátotta
* IV.: svéd szakasz (1630-1635)
□ II. Gusztáv Adolf (1611-1632): Svédo.-ot nagyhatalommá teszi: radikális harcászati változtatások:
● zsoldosok „egyszerűek”, nem lehet velük bonyolultat csinálni
△ spanyol négyszög = terció (8-10 t. = 1 sereg): sarokba muskétásokat állítottak, ők lőttek
△ tüzérség (12-20 fontos) ágyúval egy helyről lövöldözött
△ lovasság lövöldözött, aztán elrohant
 ● G.A. összeírta a 18 éven felüli férfiakat → kijelöli, melyik település mennyi katonát küldjön be, akiket a
település választ ki → még hülyébbeket küldenek → DE: szakképzett tisztek képzik őket → állandó hadsereg
△ biztosított fegyverzet, szállás, ruházat, étel → kevesebb a zsoldja
△ több évig katona → bonyolultabb műveleteket is be lehet tanítani nekik
● vonalharcászat (oszlophadrend): be lehet vele keríteni egy terciót, de gyorsan arrébb lehet menni velük, ha
menetoszloppá fordulnak át
△ muskétásokat a szélre kiteszi
△ 6 fontos ágyút könnyebb mozgatni → első sorban → lyukat lőni a tercióba
△ lovasságot beküldi a szétbomlott tercióba
□ 1630-ban tönkreverik a Habsburgokat a svédek
□ 1631: breitenfeldi csata: Tilly (†) seregét verik szét
□ 1632: lützeni csata: megverik Wallenstein seregét
● bár G.A. is meghal
● Ferdinánd féltékeny Wallensteinre → megöleti 1634-ben
□ svédek térnyerése: fél Lengyelo., folytatják a háborút a király nélkül is → féltékenyek a dánok → evangélikus dánok
a Habsburgok oldalán a svédek ellen
* V.: francia szakasz (1635-1648)
□ a katolikus franciák (XIII. Lajos) a protestáns svédek oldalán belépnek a Habsburgok ellen → nem is vallásháború
már
– nagy éhínség, járványok, hideg is volt
– 1645-től béketárgyalások (Münster, Osnabrück) → 1648: vesztfáliai béke
* lezárja a teljes 30 éves háborút
* először szabja át Európát
□ Hollandia és Svájc függetlenségét mondják ki (a N.-R. Bir.-tól)
□ Svédo. kezébe kerül a Baltikum (mai Finno., Észto., Letto.) és K-Pomeránia (mai É-Németo. és É-Lengyelo.) → 1721-
ig Svédo. nagyhatalom
□ Franciao.-hoz: Rajna-vidéki 10 NY-német város (pl. Strasbourg) = Elzász-Lotaringia
□ a n.-r. császár hatalma végleg névlegessé válik: a tartományurak és hercegek megerősítik önállóságukat
● a császár elnököl, de döntést csak a gyűlés hozhat, ha egyhangú a vélemény → 300 hely sosem lesz egy
véleményen
□ a Brandenburgi Fejedelemségből Poroszország lesz → megerősödnek
● svéd adót a svédek után is szedte
□ Spanyolo. nagyhatalmi szerepe is névleges lesz
□ Habsburg Bir. is megerősödik: feladták a N.-R. Cs. központosítását, csak a saját birodalmukra koncentráltak (pl.
Cseho.)

– Erdély jól jött ki a 30 éves háborúból

* Bethlen 1619-ben (30 ezres) seregével cseh szövetségesként belép a háborúba II. Ferdinánddal szemben
□ minden Habsburg a magyar trónon választott király, de ekkor még nem választottak II. Mátyás helyett → 1620:
Bethlen: ogy.: a rendek Bethlent magyar királlyá választják Besztercebányán (korábban Ferdinándot is, de nem
koronázták meg)
● török: lehet király, de Erdélyről mondjon le → Bethlen: nem koronáztatja meg magát (Erdélyben már kiépítette
hatalmát, nem mond le erről)
□ 1620. nov. 8.: fehérhegyi csata (Prágától NY-ra): Habsburgok tönkreverik a cseh hadakat („csehek Mohácsa”) →
Bethlen a Habsburg sereggel találja szemben magát (a csehek nélkül) → 1621. dec. 31.: nikolsburgi béke
● bécsi béke megerősítése
● Bethlen lemondott a magyar királyi címéről → lehet Ferdinánd: II. Ferdinánd (1619-1637)
● be kell tartani a rendi jogokat
● Magyaro. nem juthat Cseho. sorsára
● Erdély függetlenségét megerősítik
● Erdélyhez Bethlen élete végéig 7 vármegyét csatolnak: Szabolcs, Szatmár, Bereg, Borsod, Abaúj, Zemplén,
Ugocsa
△ Erdély nagyobb lett, mint a Magyar Királyság
□ 1625-ben Bethlen még egyszer beavatkozik: protestánsok iránti elkötelezettség mutatása
● egy összecsapás után kiszáll
● politikai szövetségkötés → brandenburgi fejedelem lányát, Katalint veszi el
△ feleségét mecénáskodással akarja lenyűgözni
□ Bethlen 1629-ben halt meg, az egész ország gyászolta
● birtokközpontja: (Gyergyó)szárhegy
 ● utódja felesége, Brandenburgi Katalin lesz (1629-1630) → fél év után hazaküldik az apjához
* I. Rákóczi György (1630-1648) lesz az erdélyi fejedelem
□ Rákóczi Zsigmond fia, Bethlen barátja
□ mély református: „bibliás őrálló fejedelem”
□ óvatos, megfontolt politikus: Bethlenét viszi tovább
● jó viszonyban van a törökkel, adózik rendesen
● jó viszony a rendekkel is
● vitapartnere: Pázmány Péter
△ tisztelték egymást
△ magyar nyelvű református-katolikus hitvita
□ Rákóczi is bekapcsolódik a 30 éves háborúba
● 1643: svéd szövetségben III. Ferdinánd (1637-1657) ellen
△ jelentős felvidéki területek lesznek az övéi
● Rákóczinak nem örültek, magyar-magyar háború is volt (↔ nádor) → Rákóczi sikere
● békét köt Ferdinánddal → 1645: linzi béke
△ bécsi és nikolsburgi békék megerősítése
△ a mezővárosok és a falvak lakói is szabadon választhatnak vallást → elvileg vallásszabadság
△ 7 vármegyét megint Erdélyhez csatolnak
❅ ebből 3-at (Zemplén, Szabolcs, Szatmár) Rákóczi megtarthat → Európa egyik legnagyobb birtoka lesz az
övé
❅ eddig Felsővadász a központ → innentől Sárospatak
□ 1648-as halálakor fiát választják meg
– II. Rákóczi György (1648–(57, ’58-59, ’59-)1660)
* kezdetben apja politikáját folytatja
* magyar nádorral (Pálffy) és horvát bánnal (Zrínyi) jó viszony → őt akarják királynak
* hibája: lengyel király akart lenni → török fél és ellene fordul: feldúlják Erdélyt és Rákóczit a seregével együtt a Krím-
félszigetre száműzik
* az erdélyi trónkövetelők miatt belháború lesz
□ Rákóczi és serege egy része hazaszökik → bekapcsolódnak a harcokba → török büntetésből sereget küld → 1660:
szászfenesi csata (Kolozsvár mellett): török nyer, Rákóczi is meghal a csatában → török továbbnyomul: 1660-ban
elfoglalják Nagyváradot (5. vilajet)
● pedig a közelben Habsburg seregek is voltak, de nem avatkoztak be a Habsburg-török béke érdekében
□ a belharcok tovább folytatódnak
– Apafi Mihály lesz a fejedelem (1661-1690)
□ gyorsan rendet csinál: belbéke
□ felvirágoztatja Erdélyt
□ török nem engedi neki, hogy Bethlen és I. Rákóczi ambiciózus külpolitikáját folytassa
● vagy hogy okos szövetségeseket szerezzen

Magyar Királyság a XVII. században

– 1606: bécsi béke: lezárja a Bocskai-felkelést → Rudolf nem tartja be → osztrák és magyar rendek is elégedetlenek
(abszolutista) → leváltják 1608-ban
– II. Mátyás (1608-1619)
* Pozsonyban megesküdött a bécsi békére
* Rudolf megőrizte a n.r.cs.-i címet → 1613-as halálától ez is Mátyásé + a cseh királyi is
* Mátyás kompromisszumképes → 1608-ban végre nádort választanak: Illésházy István (-1609)
□ katolikus főúr volt, de Rudolf koncepciós perbe fogta (1608-09) → időben Lengyelo.-ba menekült
□ 1667-ig folyamatosan volt nádor halála után
* Esterházy Miklós nádor (1625-1645)
□ Esterházy család hatalmának kialakítója (XVII. sz.-ra Magyaro. legnagyobb politikusa)
● 1582-1645, református köznemes, apja pozsonyi alispán
● áttér katolikus hitre (→ kitagadják): politikai előny
● elvett egy gazdag arisztokrata özvegyet → fellendülés
● birtokközpontjuk: Galánta → új birtokközpont: Kismarton (máig (Ausztria))
● Illésházy környezetében él
● grófi rangot kapott + nádori szerep kitüntetett ekkor (Ferdinánd nincs az országban)
● jól képzett, tehetséges → nádor → Kismarton lett a nádori udvar (ország 2. politikai központja)
 △ tehetséges arisztokrata fiatalokat nevelt itt → új politikai generáció
□ azt kérte, hogy a magyar arisztokraták egymás között házasodjanak, hogy megmaradjon a politikai elit
□ aulikus: a Habsburg uralkodók elismerése és a teljes együttműködés velük
□ fő célja neki is a török kiűzése: csak a királlyal együttműködve lehet, DE nem a bécsi udvarnak alárendelve, hanem
önálló erőt képviselve
● nehogy nélkülünk döntsenek rólunk ← csak úgy, ha önálló tényezők vagyunk
● ehhez katonai erő kell nekünk
△ Zrínyi-koncepció Esterházy nézetéből alakul ki
□ az Erdélyi Fejedelemség gyengíti az összefogás lehetőségét amiatt, hogy török vazallus → Erdélynek Magyaro.-hoz
kéne csatlakoznia
● ő háborúzik Bethlennel és Rákóczival, amikor Erdély beszáll a 30 éves háborúba → ez rossz
□ ugyanúgy számít a protestáns főurakra: nem a vallás az elsőrendű nézőpont
● ilyen vezetők miatt nincs az országban vallásháború

– 1620-ban Bethlen lemondott a magyar királyi címéről → lehet Ferdinánd hivatalosan is: II. Ferdinánd (1619-1637)
* I. Ferdinánd unokája
* Pázmány Péter esztergomi érsek
□ 1570-1637, református család → kolozsvári jezsuita kollégiumba járt → katolikus → pappá szentelik → Bécsben,
Rómában tanul
□ kevés a tehetséges katolikus → 1600-as évek elején már az esztergomi érsek legjobb tanácsadója → 1616-tól
Nagyszombatban esztergomi érsek
□ 1623: Pazmaneum Bécsben: kollégium magyar Bécsben tanuló diákoknak
● még ma is működik
□ békés ellenreformáció legnagyobb alakja → sikerre viszi
● fő célja: a nemesi ifjúságot visszacsábítani a katolikus egyházhoz oktatással és kultúrával
△ azért a nemességet, hiszen úgy cuius regio, eius religio (a linzi békéig) → több hívő
● 1613: „Isteni igazságra vezérlő kalauz”
● készíttet katolikus Biblia-fordítást Káldy Györggyel
● nyomdát alapít Nagyszombatban
● 1635: egyetemet alapít Nagyszombatban (→ ELTE)
△ egyetlen azóta is jogfolytonosan működő
● Pázmány: protestáns vallások rebellisek
△ vallási egyenlőség: földesúr = paraszt (alulról szerveződő egyház) → paraszt a társadalomban is jogokat fog
követelni → kell ez a nemesnek? → nemesek el fogják veszíteni a jogaikat
△ udvari karriert csak katolikusként lehet befutni
● nem erőszakosan térít, hanem ütős indokokkal → jelentős rekatolizálás
△ barokk térhódítása

– III. Ferdinánd (1637-1657)

* II. Ferdinánd fia
* Zrínyi Miklós horvát bán
□ 1620-1664, horvát-magyar kettős identitású aulikus arisztokrata
● műveit magyarul írta (öccse, Péter fordította őket horvátra)
□ birtokközpont: Csáktornya
□ folytatott kereskedelmi és gazdasági tevékenységeket
● manufaktúrák a birtokain → más városokban (pl. Bécs, Velence) megbízottjai voltak, akik NY-ra exportálták
termékeit
□ ő is Esterházy udvarában nevelkedett: ő vezette be a politikai elitbe
□ katolikus → gyorsan halad fel a ranglétrán
□ 1648-tól már horvát bán
□ félretenni a vallási ellentéteket: protestáns főurakra is számít ő is
□ nagy a politikai befolyása → Esterházy koncepcióját viszi tovább: Magyaro.-nak hadsereg kell
● megalapozza ezt → művekben is: katonai szakmunkák, amelyek felvázolják az állandó hadsereget
△ „Tábori kis tracta”: mit kell a katonáknak adni, az ogy. pénzének rendelkezésre bocsátásáról
△ „Az török áfium ellen való orvosság”
 △ „Vitéz hadnagy”: hadsereg felszerelése, kiképzése
● háború esetén lehessen kb. 20-25 ezer főt mozgósítani
● újítás: a társadalom minden rétege harcoljon → társadalmi rétegek egységesen álljanak a hadsereg mögött
△ eddig: 1514 óta a parasztok nem viselhettek fegyvert
* Pálffy Pál nádor (1649-1654)
□ II. Rákóczi Györggyel (fej. 1648-1660) jó a viszonya → benne látja a leendő egyesített ország királyát
● Zrínyi: „Mátyás király életéről való elmélkedések” (példa)
● de az egyesített ország elképzelése szemben áll a Habsburgokéval
□ először fogalmaznának meg kritikát a rendi monarchiával szemben: nemzeti (=magyar) király esetén abszolutista,
erős, modern berendezkedés kéne, hogy biztos legyen az ország helyzete
● rendek joga korlátozva lenne
● adórendszerről és a hadseregről a király döntene
□ 1650-es éveket bizakodás jellemezte Magyaro.-on, minden jól haladt
● jó volt a politikai elit is (határozott nemesi elképzelések): Zrínyi Péter, Nádasdy Ferenc (országbíró, szintén
Esterházy udvarából), Wesselényi Ferenc, Lippai György (nagyszombati esztergomi érsek)
● Habsburgoknak nem tetszenek a magyar törekvések
* III. Ferdinánd megkoronáztatja fiát: IV. Ferdinánd (1653-1654) → ezt csak úgy bejelentette a rendeknek → így már
tiltakoztak Ferdinánd ellen
□ IV. Ferdinánd meghalt egy perc uralkodás nélkül
* 1655: nádorválasztás az ogy.-en
□ Zrínyi is indul, de a király kihúzza a listáról, hogy egy Zrínyinél mérsékeltebb ember legyen (→ Zrínyi csalódott)
* Wesselényi Ferenc nádor (1655-1667)

– I. Lipót lép trónra (1657-1705)

* 1657: belharcok Erdélyben
* Lipót a Habsburg Bir. egyik legnagyobb uralkodója, DE lefejezi a magyar politikai elitet → elindulunk a beolvasztás útján
(abszolutizmus)
□ I. Lipót ↔ XIV. Lajos: Habsburgok a francia főurak fölé kerekednek
* Zrínyi a magyaro.-i Habsburg-hadak főparancsnoka szeretne lenni → nem → Montecuccoli
□ Montecuccoli: „A háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz, és pénz.”
□ Montecuccoli az udvar érdekeit képviseli, ami általában szemben áll a magyar érdekekkel
□ 1660-ban Váradnál ők nem avatkoznak be
* Zrínyi elkezd várat építeni a határ mentén (↔ zsitvatoroki béke) Kanizsával átellenben (ezt akarná visszafoglalni) →
török válaszol a provokációjára: 1663-ban IV. Mehmed hadat üzen a Habsburgok ellen → 1663-64-es Habsburg-török
háború
□ IV. Mehmed remek képességű szultán
● IV. Mehmed drasztikus reformokat vezetett be, hogy lépést tudjanak tartani a NY-tal: hadsereg, adórendszer,
közigazgatás megreformálása
● Köprülü család (Ahmed, Mohamed): nagyvezír poszt, a török kormányzati rendszer irányítói
□ Köprülü Ahmed vezetésével a 100 ezres török had Bécset akarja elfoglalni → nem: 40 napos medárdi esőzés miatt
lelassulnak + Bécs védelmére egy nagy hadat rendelnek ki a Habsburgok → török Érsekújvár felé fordul → sikeres:
1663-ban utolsó (6.) török vilajet
● Forgách Ádám 39 napig védi Érsekújvárat
□ Zrínyi magyar főparancsnokként 20 ezres sereggel elindul Sopronból → Párkánynál megveri a török oldalvédet
□ míg Érsekújvárnál harcol a török, Zrínyi Kanizsát ostromolja
□ jön a tél (kemény) → török visszavonul a téli szállására → 1663. dec.–1664. jan.: Zrínyi bevonul a Hódoltság
területére és felégeti az Északi-hidat, ami a törökök kapcsolatát tartotta a Dunántúllal
● 1 km hosszú, Dráván és a mocsarain
□ Zrínyi megint Kanizsát akarja → Montecuccolival meg is lehetne, de M. Bécs alatt marad és vár → török
megerősödik, felmenti Kanizsát, majd Bécs ellen fordul (1664)
□ 1664. aug. 1.: török kel át a Rábán, amikor Montecuccoli megveri őket: szentgotthárdi csata → Montecuccoli
visszafoglalja Sümeget, Veszprémet, és pár kisebb várat
□ 1664. aug. 10.: „a szégyenletes” vasvári béke
● török-Habsburg béke: egy győzedelmes hadjárat közepén köt békét a Habsburg a törökkel
 ● a török visszakapja a Habsburgok által elfoglalt területeket + még olyanokat is, amik sosem voltak az övék →
magyar felháborodás
● nagyhatalmi érdek diktálta a békekötést: ezzel kijátsszák a magyar egyesülést → titkos záradék: ha a magyar
rendek elkezdenének mozgolódni, a Habsburgok tájékoztatják a törököt, a török pedig Erdélyről árul a
Habsburgoknak
* Habsburg-ellenes mozgalmunk élén Zrínyi állt → 1664. nov.-ben Csáktornyán vadászat közben megöli egy „vadkan” →
Wesselényi Ferenc áll a helyére → 1665-71: Wesselényi-féle rendi ellenállási mozgalom
□ I. szakasz: politikai szervezkedés (Wesselényi, Lippai, Nádasdy) → II. szakasz: katonai akció (Nádasdy, Zrínyi P.,
Frangepán, I. Rákóczi F.)
● I. szakasz:
△ Erdély török vazallus: adót fizetnek és a török békén hagyja őket → Wesselényi: török-utas politika
❅ a törökkel a Habsburg ellen, alattuk kell egyesíteni az országot (Erdélyt és a Magyar Királyságot) → így
mindenki török vazallus lenne
❅ mi adót fizetünk és békén hagyjuk őket, ők cserébe tiszteletben tartják a rendi jogokat, szabadon
választhatunk királyt, és nem kötelességünk részt venni a háborúikban
❅ de a török nem engedte a két rész egyesülését (→ háromét pedig végképp nem engedte volna)
♥ + besúgnak egymásnak a Habsburggal
△ kétségbeesés szülte rossz koncepció + 1666-ban meghalt Lippai, 1667-ben pedig Wesselényi is →
összeomlik a mozgalom
△ 1668-ban Nádasdy elmegy Lipóthoz, mindent elmond neki, Lipót „megbocsát”, de a törökkel szemben nem
változik a hozzáállása
● II. szakasz:
△ Nádasdy szervezkedik: Zrínyi Pétert (horvát bán), Frangepán Ferencet (horvát főnemes) és I. Rákóczi
Ferencet (meg nem erősített erdélyi fejedelem (1652-1676)) vonja be
❅ I. Rákóczi F. felesége Zrínyi P. lánya, Ilona
❅ sárospataki Rákóczi-várban kötik meg az egyezményt 1668-ban: Subrosa-összeesküvés (rózsás plafon
alatt)
♥ titokban való szervezkedés szinonimája is lesz
❅ Zrínyi Horváto.-ban, Nádasdy a Dunántúlon, Rákóczi a Felvidéken felkeléseket robbant ki, és átveszik a
katonai vezetést
❅ 1670: több várat elfoglalnak, katonai hatalom Magyaro. fölött, DE valakivel szövetséget kéne kötni,
mert egyedül nincs esély a török kiűzésére → elmennek Lipóthoz bocsánatot kérni → Lipót: nem →
perbe fogják őket → 1671-ben lefejezik Nádasdyt (Bécsben), Zrínyit és Frangepánt (Bécsújhelyen)
♥ I. Rákóczit nem, mert fejedelem volt + anyja, Lorántffy Zsuzsanna 300 ezer aranyért kiváltotta (ez a
Habsburgok egész éves magyaro.-i bevételének felel meg = Rákócziak nagyon gazdagok)
♥ Zrínyi és Frangepán család kihalt férfiágon
□ Lipót előveszi a jogeljátszási elméletet: békében jogtalanul lázadtunk fel = „eljátszottuk a jogainkat” → 1671-től 10
évig kőkemény lipóti abszolutizmus
● nem hív össze ogy.-t
● rendeletekkel kormányoz
● idegen parancsnokokat tesz a legfontosabb tisztségekbe, katonai pozíciókba
● legfontosabb rendi méltóságokat nem töltik be
● Magyaro.-ot egy héttagú guberniummal (=kormányzóság) vezetteti: 4 osztrák + 3 magyar arisztokrata
△ vez.: Johann Caspar von Ampringen
△ közvetlenül az udvari császári kancellária alá van rendelve
❅ kancellár: Lobkowitz
● sok főurat perbe fognak
● állandó parancsnokságot (= Habsburg hadsereget) helyeznek ide Montecuccoli vezetésével
● megemeli az adót egy kisebbedett területen
● kemény protestánsüldözés, erőszakos ellenreformáció
△ több száz protestáns lelkészt bebörtönöznek, 40-et gályarabságra köteleznek (palástvesztés)
❅ gályákat a holland flotta felszabadítja → abszolutizmus után visszatérnek Magyaro.-ra
● végvári vitézeket elbocsájtják, Lipót jobbágyi sorba akarja süllyeszteni őket (eddig: vitézlő rend)
* 1672-ben felkelés a lipóti abszolutizmus ellen → kuruc-mozgalom (I. szakasza: 1672-85)
□ „kuracélos” szóból származik: keményen fellépő, lázadó ember → Habsburg ellen keményen fellépő
 ● ↔ labancok: bármilyen Habsburg-párti (akár magyar is)
□ → II. szakasz: 1703-1711 (Rákóczi-szabadságharc))
□ Wesselényi-felkelésben részt vevő többiek Apafi Mihályhoz (fejedelem (1661-1690)) menekülnek Erdélybe → 2 év
után visszatérnek
□ adóterhektől szenvedő parasztok és az elbocsátott végvári vitézek is csatlakoznak → következő tavasszal megint
visszatérnek és újabb területeket vesznek az irányításuk alá
□ 1674-ben Wesselényi nádor fia, Pál veszi át a vezetést
● birtokközpont: Zsibó (=Zilah)
● ország É-i része stabilan a kurucok kezében
□ 1678: Thököly Imre gróf csatlakozik a mozgalomhoz és vezetője lesz
● birtokközpont: Késmárk
● Thököly család lengyel exporttal foglalkozott → gazdag kereskedők Szepesen → apja szerezte a címet
● gondos nevelés, több nyelvet beszél, kiváló politikus
● pénzzel segít → mozgalom megerősödik (← + vitézek harcoljanak, ne a parasztok)
● néha Pozsonyt és Nagyszombatot ostromolják = egész É és a középső területek az övék → Habsburgok a fél
országot elvesztik
● Thököly feleségül veszi I. Rákóczi özvegyét, Zrínyi Ilonát → Zrínyi, Thököly és Rákóczi vagyon egy kézbe kerül →
könnyű vezetni a mozgalmat
□ Lipót kétségbeesett → 1681-es soproni ogy.:
● Lipót lemond az abszolutizmusról
△ lemondatja a guberniumot
△ betöltik a méltóságokat
❅ 1681-1713: Esterházy Pál nádor (Miklós unokája)
△ rendi jogokat helyre állítja
● befejezi a protestánsüldözést
● Thököly és kurucai nem mennek el az ogy.-re → nem fogadja el → példaként a Wesselényi-féle törökös utat
választja
□ 1682: Thököly: Felső-Magyarország (Orta Madzsar) → 4 részre szakad az ország
● Thököly kuruc fejedelem
● török-vazallusi politika
△ végleg meggyengítve az országot, megosztva azt
❅ Thököly és Apafi egymásban látja az ellenséget
△ török közben erőfeszítés nélkül szerzett meg egy újabb országrészt
* 1683: IV. Mehmed: irány Bécs → 100 ezres sereggel Kara Musztafa nagyvezír vezetésével jönnek
□ ráparancsolnak Thökölyre és Apafira is, hogy csatlakozzanak → egyik megoldás sem jó
● Apafi serege jelenti, hogy „eltévedt”
● Thökölynek pedig Nagyszombat és Pozsony elfoglalása a fontos (félgőzzel)
□ júniusban odaér Bécs alá a török
● Starhemberg várkapitány 15 ezres sereggel védi Bécset
△ sík terület: nagy várfal + belső városrész + belső vár → nehéz védeni
△ nagy védősereg, de majdnem elesnek
□ megijednek a Német-Római Bir.-ban → megszavaznak egy 60 ezres sereget a frankfurti birodalmi ogy.-en (a 300
helytartó egyhangúan)
● Lotaringiai Károly, Bajor (II.) Miksa és Badeni Lajos lesznek a fővezérek
□ közeledik a felmentő sereg, de a török a külső várost már bevette → ehhez képest messze a sereg → lengyel király
(Sobieski János) is indít egy felmentősereget (hiszen ők lennének a következők) → szőlőhegyekről lezúdulva
feltartóztatják a törököt → megérkezik Károly
● Párkánynál csúfos vereséget szenved a török a felmentő seregtől
△ Kara később selyemzsinórt kap
□ felbuzdulva: Esztergom és Visegrád visszafoglalása → Budára kísérlet: még nem, de komoly erőt ad, hogy idáig
eljutottunk (1684 elején)
* 1684: XI. Ince pápa: Szent Liga
□ tagjai a török-ellenes katolikusok: pápa, Habsburg Bir., Bajoro., Baden, Lotaringia, Velence, Lengyelo.
□ rajnai fronton NY-Európáért Lipót ↔ XIV. Lajos (Richelieu bíboros: Rajna legyen a határ) → pápa 10 (→5) évre
kötelezi Lajost, hogy hagyja abba a Császárság támadását
 * 1685: török-kiűzés folyamata elindul (I. szakasza: 1685-99)
□ → II. szakasz: Habsburg-török háború (1715-18) → 1718: pozsareváci béke
□ 😭: mi már nem vagyunk tényezők, nem vesznek komolyan minket, pedig a visszafoglaló had ⅓-a/ ¼-e magyar
□ Érsekújvár az első pár hét ostrom után elesik
□ Thököly kurucfejedelemsége pár nap alatt összeomlik: városi nemesség feladja
● kivétel: Munkács vára → 3 évig (de Habsburgok: jelentéktelen)
● Thököly Bécs ostromakor már a Habsburggal tárgyalt → váradi pasa „tárgyalni” hívja → Isztambulba kerül 5
évre börtönbe
□ 1686: Buda
● Károly É-ról és NY-ról, Miksa D-ről
● Abdurrahman Abdi a budai pasa („kétméteres 70 éves GI Joe” 🙂)
● két hónapja tart az ostrom, de még mindig nem vették be + közeledett egy 50-60 ezres török felmentő sereg
△ helyi (főleg keresztény) lakosságot nagyon lemészárolják
● felrobbant a török puskapor → 150 méteres falszakasz leomlik a váron
● szept. 3-án visszafoglalják a várat ❤
□ 1686-ban visszafoglaljuk Pécset és Szegedet is: É-ról kell lefelé haladni, hogy stabil hátország legyen a felmentő
sereg mögött
□ 1687: „fordított Mohács”: nagyharsányi csata → néhány vár maradt csak visszafoglalásra a Dunántúlon
● 1687: Eger
● 1688: Székesfehérvár, Nándorfehérvár
● 1689: Szigetvár
● 1690: Kanizsa
□ 1690 fordulópont:
● XIV. Lajos felrúgja a békét → Habsburgok a legtehetségesebb hadvezéreiket a rajnai frontra irányítják
● törököknél: Köprülü Musztafa nagyvezír 1690-től → reformok → hatalmas ellentámadás
△ visszafoglalják Belgrádot → D-Alföldre benyomulnak
● 1687-től Habsburgok vannak Erdélyben: Apafi engedte, cserébe a fiai örököljék az erdélyi trónt → nem → 1690:
Diploma Leopoldium
△ 1691-ben is kiadják
△ Erdélyt a Habsburg Bir. alá rendelik: nem a Magyar Királysághoz, hanem Bécshez csatolják
● török kiengedi Thökölyt a börtönből → Erdély ellen küldi sereggel → erdélyi fejedelem lesz (1690-1695)
△ Habsburgok kiszorítják → 1705-ben Törökországban hal meg
△ Erdély két részre szakad: Habsburg É ↔ török D-K
□ 1691: szalánkeméni csata: Habsburgok megállítják a lendületbe jött törököket → törökök nem tudják visszafoglalni
a Hódoltságot
□ 1692: Várad visszafoglalása → 1694: Gyula visszafoglalása
□ 1697: új magyaro.-i Habsburg főparancsnok: Savoyai Jenő
● először XIV. Lajos katonája, de félig olasz, nem tud érvényesülni → Habsburgoknál tudott
● Budánál is ott volt már
● 1697: zentai csata: tönkreverik a törököt → törököt teljesen kiverik az országból
△ törökök az oroszok ellen is harcolnak → 1696-ban csúnyán elvesztik Azovot
❅ oroszok először jutnak ki a tengerre
△ török kénytelen békét kötni
□ 1699: karlócai béke: lezárja a török kiűzésének I. szakaszát
● Habsburg-török béke (velünk nem számolnak ☹)
● Temesköz kivételével minden terület visszakerül Magyaro.-hoz
△ pozsareváci békében majd a temesi vilajet is visszakerül

Rákóczi-szabadságharc

Előzmények:
– lipóti abszolutizmus
* 1687: Lipót: pozsonyi ogy.-en megzsarolja a rendeket → három törvény elfogadását „kéri”
□ mutassák ki a hálát Buda visszafoglalásáért + abbahagyják a kiűzést, ha nem
□ 3 törvény:
 ● rendeknek le kell mondaniuk a szabad királyválasztás jogáról
● Habsburgok örökös fiági királysága
● rendeknek le kell mondaniuk az Aranybulla ellenállási záradékáról
□ ne tudjunk lázadni a Habsburgok ellen → egyértelmű beolvasztó politika előrevetítése
* Habsburgok: „a török kiűzése nem visszafoglalás, hanem új terület szerzése”
□ Újszerzeményi Bizottság: mi legyen a területekkel, kié legyen?
● nemességé kellene legyen: földbirtok-levél + nemesi kutyabőr → Habsburgok: csak aki oklevéllel tudja
bizonyítani + fegyverváltság: a birtok 10%-át fizessék ki a törökök kiűzéséért cserébe
● sértette a nemességet (Aranybulla: adómentesség, birtokbiztonság)
□ a török kiűzésének költségét ráverték a lakosokra plusz adóként
● Hódoltság területe az 1690-es években elnéptelenedik Nándorfehérvár és Buda között
□ porció (hadügyi költségcsökkentés): katonákat parasztcsaládoknál szállásolták el → cserébe nem
arányos/minimális térítés
□ forspont: saját szekereikkel kellett szállítaniuk a katonákat a családoknak, saját költségeiken
* 1687 után nem hívja össze Lipót az ogy.-t
□ megint rendeletekkel kormányoz
□ 1690-es évek közepétől Caraffa tábornok vezetésével ismét protestánsüldözésbe kezd
● Felvidéken levágják sokuk fejét (Eperjes)
● bebörtönzik a lelkészeket
□ „végvári vonal már értelmetlen”
● a vitézlő rendet jobbágyi sorba akarja taszítani (pedig nemesi származású a többség)
● felrobbantották a Habsburgok a végvári várakat → lakosság elhordja az építőköveket
● helyette: törökkel határos területen katonai határőrvidék
△ nem engednek magyarokat letelepülni itt
△ szerb ezredeket telepítenek ide Habsburg fennhatósággal → be akarja keríteni Magyaro.-ot
□ iszonyatosan magas elégedetlenség → zentai csata előtt: hegyaljai felkelés (1697): Thököly volt kuruckapitányai
robbantják ki (Tokaj vár) → Savoyai Zenta után leveri őket
● külföldre menekülnek a vesztes vezetők → tovább szervezkednek (→ 1703: tiszaháti felkelés)
– 1700: meghal II. Károly spanyol király = kihal férfiágon a spanyol Habsburg-ház → 1701-14: Habsburg-francia spanyol
örökösödési háború
* világ legnagyobb gyarmatbirodalma
* XIV. Lajos felesége (Mária Terézia) II. Károly húga → unokájának, Bourbon Fülöpnek követeli Spanyolo.-ot →
egyesítené Franciao.-ot és Spanyolo.-ot
* I. Lipót is követelte kisebb fiának, Károly főhercegnek → visszaállítanák a régi egységes Habsburg Bir.-at
* franciák szövetségesként megnyerik a bajor Wittelsbach családot → cserébe: megkapnák a n.r. császári címet
* angolok ↔ spanyolok és franciák → azonnali angol szövetségkötés a Habsburgokkal
* 1701: Lipót a poroszokat királysággá emeli a semlegességükért cserébe
* Spanyolo. egyik része Károlyt, a másik Fülöpöt támogatja
* 1704-ig francia fölény
□ legnagyobb szárazföldi hadsereg az övüké
□ 1704: hochstädti csata: Savoyai és Marlborough hercege tönkreveri a francia-bajor csapatokat
● az angoloknál megjelennek a vöröskabátosok (állandó gyalogosok)
● bajorok kiszállnak a háborúból + igazából vesztesek is a végén → nem kapnak császári címet
● megfordul a háború: Habsburg fölény
* 1709: malplaquet-i csata: Habsburgok nyernek, de nem vonulnak beljebb, XIV. Lajos elvesztette a katonai
hegemóniáját
* angolok így már a Habsburgoktól félnek → 1713-ban kiválnak a háborúból, békét kötnek Franciao.-gal: utrechti béke
□ angol-holland-francia-spanyol-portugál béke
* 1714-ben muszáj a Habsburgoknak is békét kötniük a franciákkal: rastatti béke
* Európát átszabták
□ Bourbon Fülöp kapja a spanyol trónt (Habsburgok: oké), de nem egyesülhet Franciao.-gal
● mai napig is ez a Bourbon ág van a trónon
□ Spanyolo. összes határán túli területét elveszik, a gyarmataik maradhatnak (100 évig)
● pl. itáliai területeket → Habsburgokhoz → beolvasztják Lombardiát (legfontosabb), + Toscana, Parma, Piacenza,
Nápolyi Királyság
 □ Németalföldet is megkapják a Habsburgok → Osztrák Németalföld (mai Belgium és Luxemburg)
□ Anglia megszerzi Gibraltárt Spanyolo.-tól
□ (új) Porosz Királyság erősödött
□ XIV. Lajos 1715-ös halálakor már meggyengült Franciao. → utódja: unokája, XV. Lajos
– 1700-1721: északi háború
* svédek ↔ oroszok (+ lengyeleket, törököket is érinti)
□ svédek: XII. Károly („az utolsó viking”) (1697-1718)
□ oroszok: I. (Nagy) Péter cár (1682-1725)
● felvilágosult, látja Oroszo. elmaradottságát → célja: felvirágoztassa, nagyhatalommá tegye
△ NY vívmányait be akarja vezetni (fiatalon ács NY-on → tanulmányozza őket): felülről vezérelt modernizációs
kényszer
△ nemesek borzasztóak →
❅ kötelező mosakodás
❅ borotválkozás, hajvágás is kötelező
❅ ∅ kaftán, helyette európai rövid mente
❅ elzavarja őket NY-ra: kényszeríti őket (bunkók) → Oroszo.-ban divat lesz a francia kultúra →
felemelkedés elindul → orosz magaskultúra
♥ nagy köztük és a tömegek között a különbség, 90+%-a marad, ahol volt
△ 1703: Néva folyó mellé új város: Szentpétervár
❅ „észak Velencéje”, ezt teszi fővárosává is
❅ Téli Palotát a versailles-i palota mintájára építi ide
● ki kell jutni a tengerre → flottaépítés
△ elsőként Azovot szerzi meg a töröktől (1696)
△ Balti-tengeren a svédek → Lengyelo. kéne hozzá (svéd uralom alatt)
* 1700: narvai csata (Finn-öböl): svédek tönkreverik az oroszokat
□ Péter ezután felállítja az állandó hadsereget
* 1708: Károly átkel a Balti-tengeren → Péter elmenekül és becsalja őket mélyen (1500-2000 km-re) Oroszo.-ba
□ elfogy a svédek utánpótlása (falvak sincsenek)
□ 1709-ben Péter K-Ukrajnánál megállt → poltavai csatában megveri a svédeket
* Károly a megmaradt erőkkel Töröko.-ba menekül → ráveszi a szultánt, hogy menjen az oroszok ellen → visszavesznek
területeket, de gyorsan békét kötnek
□ pár évig még Töröko.-ban marad, aztán hazamegy (Budán is jár) → mire hazaér, a dánok már megtámadták őket:
kié legyen Norvégia? →
● Norvégiában egy dán ostrom alatt meg is hal Károly
* oroszok a tengeren is megtámadják a svédeket → 1721: nystadi béke lezárja a háborút
□ Oroszo. nagyhatalom lesz és megszerzik a Balti-tengert
□ Svédo. megszűnik nagyhatalom lenni, elvesztik Pomerániát
– 1703: tiszaháti felkelés
* Tisza kanyarulata mögötti, beregi részen
* Rákóczi-birtokokon lévő parasztok
* Habsburgok toboroznának a spanyol örökösödési háborúhoz → (volt) kuruc vezetők beállnak álcázva toborozni
Habsburg-pénzből, de a Habsburgok ellen → észrevétlenül nagy tömeg a felkeléshez
* Kis Albert (Thököly kapitánya) és Esze Tamás (Rákóczi-jobbágy Torpán) a vezetők → kérik az emigrált II. Rákóczi
Ferencet, hogy álljon az élükre
* király a nemesekre bízza a felkelést → Károlyi Sándor szatmári főispán nemesi bandériumot hirdet
□ jún. 7.: dolhai csata: Károlyi nemesi hada szétveri a paraszti hadakat = ezzel együtt a tiszaháti felkelést
– II. Rákóczi Ferenc
* 1676 (Borsi) – 1735 (Rodostó)
* apja I. Rákóczi Ferenc, anyja Zrínyi Ilona, nővére Julianna, nevelője Thököly Imre
* fiatal Rákóczi ott volt Thököly összes hadjáratán
* 3 évig (1688-ig) anyjával harcol Munkácsnál → Ilona mehet, de a gyerekeket Bécsbe
□ Lipót: udvarhű gyerekeket neveljenek belőlük (Kollonich Lipót) → jezsuitáknál kollégisták
□ udvarhűen is házasítanák őket
● Julianna egy katonatiszthez megy hozzá ellenkezésképp → rádöbbenti Ferencet a származásukra
● Ferenc egy hesseni hercegnőt vesz feleségül: Sarolt Amélia (XIV. Lajos rokona)
 * 1697: nagykorú → átveszi a birtokait és zempléni főispán lesz
□ hegyaljai és tiszaháti felkelés is az ő birtokain → Hegyalja alatt Bécsbe menekül: nem akarja, hogy összekapcsolják a
felkelésekkel
* sárosi főispánnal, gr. Bercsényi Miklóssal (Habsburg-ellenes) megismerkedik → nagy hatás Ferencre
* levelezik XIV. Lajossal a spanyol örökösödési háború alatt → Bécsújhelyen bebörtönzik → felesége kimenekíti →
Brezanba (Lengyelo.) menekül → itt keresik meg a tiszaháti felkelők → Rákóczi: igen

– Rákóczi zászlókat ad a felkelőknek: „Cum Deo pro Patria et Libertate” = „Istennel a hazáért és a szabadságért” felirattal
* a parasztok tőle várják a sok katonát (pedig csak pár száz), Rákóczi pedig a parasztoktól (akiket pedig most vertek szét
Dolhánál)
* Rákóczi: Brezani kiáltvány
□ összeszedi a sértő dolgokat, indokokat
□ 1703. jún.-ra visszadátumozzák (→ legitimálják a tiszaháti felkelést?)
□ nemességet akarja magához állítani
* Károlyi Sándor Bécsbe ment Lipóthoz jutalomért → nem beszéltek vele → hazament és felesküdött Rákóczinak = a 3
ÉK-i főispán már lázad → tömegesen állnak át a főurak, villámgyorsan hatalmas lesz a felkelés
□ Esterházy Antal, Forgách Simon, (Vak) Bottyán János
– pár hét alatt → benyomulnak a Dunántúlra → ország nagy része kurucokhoz kerül
* 1703. aug. 28.: Rákóczi: Vetési pátens: azon jobbágyok családjának, akik csatlakoznak, nem kell szolgáltatásokat
fizetnie → csúcson 60-70 ezren
* 1703. szept.: Edictum Militare (Hadi Szabályzat): ütőképesebb hadsereget akar felállítani
* XIV. Lajos segítséget küld nekünk (pl. tüzéreket és pénzt)
* 1704: Dunántúlról kiszorítják a kurucokat, de bevonulnak Erdélybe → fejedelemmé választják Rákóczit (1704-1711)
– 1705: meghal Lipót → fia: I. József (1705-1711)
* kompromisszumkészebb
– 1705: visszafoglalják a Dunántúlt (Vak Bottyán)
– 1705: Szécsény: 1. kuruc ogy.: rendezik az országot, de kiskapuk
* lengyel mintára az államforma: rendi konföderáció (papok + arisztokrácia + vitézlő rend)
* Rákóczi lesz a vezérlő fejedelem: nem király, így József megegyezhet velük! (← célzás)
□ hadügy, külügy, pénzügy teljhatalmú irányítása (= kb. fejedelmi abszolutizmus)
□ 24 fős szenátus Rákóczi mellé
● elnök: Bercsényi Miklós
● 8 főpap, 8 főnemes, 8 köznemes
● belügyeket irányították
* rézpénzt bocsátanak ki: libertas
□ aranyat és ezüstöt kivonták, azokból külföldön vesznek fegyvereket
* tárházakat vásároltak a lakosságtól
* fegyvergyártó manufaktúrákat hoznak létre
– 1705-1707: Rákóczi-szabadságharc fénykora
– 1707: Ónod (Sajó mentén): 2. kuruc ogy.
* néhány nemes nem értett egyet → leszámoltak velük a kurucok
* Bercsényi: „Eb ura fakó [=kutya], József császár nem királyunk!” = Habsburg-ház trónfosztása (detronizáció ↔
intronizáció) → Magyaro. független!
* nemesség törvényt hoz: ha függetlenek leszünk, hajlandóak adót fizetni
– 1707: megkoronázzák Rákóczit
– szabadságharc katonai jelentősége:
* hadsereg parasztokból (nincs jó fegyverzetük), végvári vitézekből és nemesekből állt (utóbbi kettő a lovasság) →
állandó hadsereg döntő ereje gyalogezredekből állt
□ gyalogosok: elől töltős szuronyos puska + pisztoly + kard → kuruc haderőből ezek hiányoznak → magyarok kerülték
a nyílt mezei csatákat, mert nem volt képzett gyalogság
* 1704-től a gyalogosokat fejlesztik: talpasok (udvari gyalogezredek) → kurucezredek → de nem érik el a Habsburgok
képzettségét
□ 70-80 ezren, de nem jelentős
□ kurucok a nyílt mezei csaták többségét elvesztették (elvonultak, nem tudták kiűzni a Habsburgokat)
□ 1704. dec.: nagyszombati csata
 □ 1705. nov.: zsibói csata: Habsburgok besáncolták magukat, kurucok nem tudták áttörni → megérkezett a Habsburg
felmentés → elzavarták a kurucokat
□ Habsburgok állandó hadserege (helyőrség) → néhány helyet sosem tudtak visszafoglalni a kurucok: Pozsony,
Lipótvár, Győr, Buda, Trencsénvár, Nagyvárad, Szeben és környéke, szerb ezredek területe a katonai
határőrvidéken
* tisztségeink
□ Bercsényi Miklós: generális (tábornok): össz-kuruc hadak főparancsnoka
□ Károlyi Sándor: generális: mezei hadak főparancsnoka
□ generális: Esterházy Antal, Forgách Simon, Ocskay László, Bottyán János, Esze Tamás
□ brigadéros (ezredes): Bezerédy Imre, Béri Balogh Ádám
– labancok („lobonc”-ból ≈ paróka)
* generális: Herbeville, Heisler, Rabutin, Starhemberg
* gr. Pálffy János a Habsburgok magyaro.-i hadának főparancsnoka 1708-tól
– 1708: Rákóczi a magyar királyi címmel külpolitizál
* poroszoknak felajánlja a magyar királyi címet (1701-től királyság): ez a franciáknak is jó → nem sikerül, poroszok
megtartják Lipótnak tett esküjüket
* svédekkel kötne szövetséget → XII. Károly inkább az oroszoknál harcol
* poltavai csata után Péterrel szövetkezne → oroszok a törökökkel is háborúznak (1709), nem fognak a török legnagyobb
ellenfelével háborúzni
* a malplaquet-i csata (1709) után már XIV. Lajos sem tud segíteni
– 1708: Rákóczi elindult egy közel 30 ezres haddal a NY-i országhatár felé → aug.: azt tanácsolják neki, hogy ostromolja meg
Trencsén várát → másfélszeres túlerőben vagyunk, de vereséget szenvedünk → vissza kell vonulnunk
– 1708. szept. 2.: kölesdi csata: Béri Balogh Ádám hatalmas győzelmet arat → remény
– 1708. ősz: tállyai ogy. → sárospataki ogy. (3.): kétségbeesett lépések
* Vetési pátens továbbfejlesztése: az a jobbágy, aki végig harcolt, felszabadul és kollektív jogokat kap
* aki ezután lép be, arra a vetési pátens érvényes
– 1708 végén: pestisjárvány (gyenge immunrendszer, rossz idő, éhínség)
– elkezd elértéktelenedni a rézpénz
– fegyelmezetlenség
* katonák lecsendesítésére érkező tábornokokat ölnek meg: Esze Tamás (1708)
– dezertőrök
* Ocskay és Bezerédy → elfogják őket a kurucok és lefejezik őket (1708)
– 1710. jan. 22.: romhányi csata: kurucok visszaszorulnak a kiindulási, ÉK-i területekre
– Rákóczi Varsóba indul I. Péterhez → Péter: nem
– Károlyi pedig (Rákóczi megbízásából) közben Pálffyval tárgyal → megegyezés: mindketten az ország érdekeit akarják
(hiszen Pálffy is magyar)
* Rákóczi Lengyelo.-ból igent mond rá
– 1711: szatmári ogy. (4.) → kuruc rendek elfogadják: szatmári béke (az elvesztett szabadságharc után ez egy nyertes béke)
* ápr. 30.: Nagymajténynál a kurucok leteszik a fegyvert
* minden felkelésre okot adó tényezőt megoldottak!
* Rákóczi teljes amnesztiát kap, csak a megerődített várakat kell átadnia + tegye le az esküt a Habsburgokra
* szabadságharcban részt vett összes katonának amnesztia (még a dezertőröknek is)
* jóvá hagyják a tállya-sárospataki ogy. döntéseit
* vallási törvényeket is tiszteletben tartják → megszűnik a protestánsüldözés
* árvák és özvegyek védelme
* rendi jogokat helyreállítják (rendi önállóság)
* Rákóczi beleegyezett, de nem tért haza, „ő jelképezi a szabadságot”: Rodostóba néhány katonájával
□ később hivatalosan is száműzték, mert Habsburgok ellen felbujtogatott és nem tette le nekik az esküt
* I. József a szatmári béke aláírása előtt meghalt → Spanyolo.-ban harcoló öccse jön haza: III. Károly nevében kötik meg