Török Hódoltság

– Török Birodalom része: bevezették a saját rendszerüket

– közigazgatás
* vilajet: több magyar vármegye
□ 1664-83: 6 vilajet: Buda (1541), Temesvár (1552), Eger (1596), Kanizsa (1600), Várad (1660), Érsekújvár (1663)
● Buda vilajet a központ
□ élén: pasa
● szultán nevezi ki
● teljhatalmú vezető
● a budai pasa a Hódoltság vezetője
● magánbevétel-szerzés: zsarolás, háború, adó…
* vilajetek szandzsákokra oszlanak → 1 szandzsák = 1 magyar megye
□ élén: bég
* összes hódított terület a szultáné, termékeny földeket és a leggazdagabb mezővárosokat megtartja (=khász), többit
szétosztja a szpáhik között
□ szpáhi birtok: nem örökletes, a szultán visszaveheti, határozott időre → kizsákmányolás
– adórendszer: tanulmányozták a magyar rendszert
* kilenced: földesúrnak (Dózsa-parasztháború után újra)
* harádzs: nem-muzulmánok által fizetett évi adó
□ évi 50 akcse = 1 aranyforint (kb. = a Mátyás-féle hadisarccal)
* állami robot: török sereget ingyen fuvarozták, ingyen utakat, várakat, stb. építettek nekik + robot a khász- és szpáhi-
birtokokon
* bármire kivethettek adót: szülinap, házasság, születés…
– gyorsan áttértek a Hódoltság területén református hitre
* olcsó volt: nincs adó, drága belső berendezések, stb.
* nemzeti nyelvű liturgia és oktatás → összetartozást erősíti
– törökök nem szóltak bele a magyarok dolgaiba, míg nem érintette őket
– tisztségek
* defterdár (/-hán): adószedő
* kádi: török-török és török-magyar vitás ügyek bírója
* mufti: jogtudós, felügyeli az iszlám jogot (=saría)
* dervis: vándorló mohamedán szerzetes
* müezzin: imára hívja a muszlimokat a minaretből kiabálva („La illah il Allah Mohamed rezul Allah”)
– 1568-1593: béke van a Hódoltság területén, nincs pusztítás
* települések száma alig, lakosok száma nem csökkent
* rideg állattartás (juh, szarvasmarha) eddig az Alföldön (Zsigmond és Mátyás alatt kihajtják őket NY-ra exportnak) →
Jagellók megállítják a parasztpolgárosodást → Dózsa-parasztfelkelés → most nincs mi akadályozza: újrakezdhették az
exportot
* árforradalom: élelmiszerek árának drasztikus növekedése
□ manufaktúra → több iparcikk, de az élelmiszermennyiség alig növekszik → áremelkedés
□ törökök és Habsburgok érdeke az export → súlyos vám → de enyhe gazdasági növekedés
* határ menti végvárak építése (török által)
□ sok nemzetiségből voltak benne katonák
□ egy-egy vár közötti harc néha
* nemesi becsület sokat ért (váltságdíj,…)
* fűtés (+ kenyér): várak fűtésére sok fát kivágtak, 3% maradt
* építések: pécsi dzsámi, egri minaret, budai fürdők, Gül baba (budai pasa) türbéje (=mauzóleum)
* őszibarackot, görögdinnyét, kukoricát (=törökbúza), kávét, dohányt a török hozta be

Királyi Magyarország

– I. Ferdinánd (1526-1564)
– Magyar Királyság folytatása, új berendezkedése
– Pozsony a főváros, de a királyi udvar Bécsben van
* sok intézmény kapcsolódik az udvarhoz, ezek is kikerülnek
– törvényhozó hatalmi ág: rendi ogy.
* király nincs itthon → felértékelődik az ogy. szerepe
* 1848-ig általában Pozsonyban
 * XVII. sz. elejére: kétkamarás
□ felsőtábla (=főrendi ház): arisztokraták + felső papság (klérus tagjai, püspökök) + zászlós urak (országos méltóságot
viselő személyek)
□ alsótábla: vármegyei nemesek követei + szabad királyi városok követei + káptalani (alsó papság) követei +
kiváltságos területek követei
* hozza a törvényeket: pl. adók, hadsereg, méltóságok,…
– végrehajtó hatalmi ág
* ők kormányozzák az országot (ez 1848-ig a király)
* minden szakterületre van egy külön szakintézmény
□ kormányszékek: ezek által irányítja a király az országot
● Magyar Királyi Kancellária (királyi hivatal)
△ Bécsben (királyhoz kötve)
△ vez.: kancellár (király nevezi ki)
△ király n.-r. császár is + a kancellária összefügg a Habsburgokéval is → háttérbe szorulnak az ügyeink
△ hivatalos dokumentumok, előterjesztések készítése
● Magyar Királyi Kamara
△ gazdasági irányítás + kincstartóság
△ székhelye: Pozsony (határmenti rész)
△ Kassán: Szepesi Kamara: K-i részeket irányítja (Pozsonynak alárendelt)
□ nemesi vármegyék: közigazgatás alapegysége
● helyi nemesség kezében
● 1848-ig
□ nádor: király helyettese
● ogy. választja meg → DE most: ogy. 4-5 személyt javasol a királynak → kihúzza a nem tetszőt → ogy. a
maradékból választ
● Ferdinánd gyakran van távol → nádor felértékelődne: Báthory István 1530-as halálától 1554-ig nincs nádor
● nádor helyett királyi helytartót küld Ferdinánd Pozsonyba → királyi érdekek
● 1554: helytartó olyan, akivel egyetért az ogy.: Nádasdy Tamás
△ Sárvár ura, először nádori helytartó → 1562-ig nádor
● 1608-ig megint nem engedik a nádorválasztást
□ Udvari Haditanács
● központi hadminisztériumnak felel meg
● 1556-ban állítják fel
● törökellenes intézményeket ide rendelik
● elrendelik az Adria-Balaton-Felvidék-Erdély vonalon a végvárrendszer kiépítését (1541-től)
△ kolostorokat, mindent átalakítottak várrá
△ állam finanszírozza, nevez ki hozzá embereket
△ XIII. sz.-ban: magas, erősfalú legyen → később (XV. sz.) megjelennek a lőfegyverek (ágyú) → bástyák (erős a
sarok) + kevés vékony frontálisan támadható falrész + bástyák fedezték egymást, DE: holtterek: itt támadott
a török → olasz mérnökök: szögletes bástya (óolasz) → nincs már holttér → DE: török az ágyút támadja →
újolasz/füles bástya: leszűkül a szög, védve van az ágyú a füllel

△ Sziszek, Kanizsa, Győr, Tata, Sümeg, Eger, Várpalota, Kassa, Várad, Érsekújvár, Tokaj
△ Habsburgok védvonala voltunk: 300 ezer arannyi évi adót szedtek tőlünk, de 1 millió aranyat költöttek is a
török ellen
● főkapitányság: török elleni szervezkedés fő egysége
△ Felső-magyarországi főkapitányság, Bányavárosi fk., Duna-Balaton-közi fk., Balaton-Dráva-közi fk., (utolsó
kettő együtt: Dunántúli fk.), Vendvidéki fk., Horvát fk.
△ király nevezi ki a főkapitányokat, sokszor idegen zsoldosok
 Erdélyi Fejedelemség

– történelmi Erdély: Király-hágótól K-re

* mindig valamilyen különállást élvezett
* élén az erdélyi vajda állt
– igazi önállósodás 1541-ben (Buda eleste után)
– Martinuzzi kezdi kiépíteni az önálló Erdélyi Fejedelemség alapjait
– + a Partium (Csatolt Részek): Máramaros, Közép-Szolnok, Kraszna, Bihar*, Zaránd, Arad*, Temes*
– fejedelmi kp.: Gyulafehérvár
– ogy.: Erdélyi Ogy.
* 1437: Kápolnai Unió → három kiváltságos nemzet: székely lófők + szász patríciusok + erdélyi magyar vármegyék
nemesei
* egy évszázadig nem, de a XVI. sz. közepén megint összeülnek
* ők választják a fejedelmet és a tisztségviselőket
* Marosvásárhely/Kolozsvár/Torda az üléshely
– a fejedelem a végrehajtás feje
* Erdélyi Kancellária
□ Gyulafehérvár
□ Szapolyai kezdi el megszervezni
* Erdélyi Kamara
□ Gyulafehérvár
□ saját pénz veretése
□ saját adórendszer
□ saját mértékegységek (kolozsvári)
– közigazgatás
* egy részén a magyar vármegyék
□ Hunyad, központ: Déva
□ Kolozs, kp.: Kolozsvár
□ Fogaras, kp.: Fogaras
□ Doboka, kp.: Doboka
□ Alsófehér, kp.: Nagyenyed
□ Küküllő, kp.: Nyarád
□ Torda, kp.: Tordavár
* két részén speciális közigazgatási egységek: székek (legősibb magyar közigazgatási egységek)
□ székely székek
● székely közszabadságban élnek: nincsenek földesúr alá rendelve
● csak határőri és katonai feladatokkal tartoznak → adómentesek
● székek:
△ Aranyosszék, kp.: Felvinc
△ Marosszék, kp.: Marosvásárhely
△ Udvarhelyszék, kp.: Székelyudvarhely
△ Gyergyószék, kp.: Gyergyószentmiklós
△ Csíkszék, kp.: Csíkszereda
△ Kászonszék
△ Orbaiszék, kp.: Kovászna
△ Kezdiszék, kp.: Kezdivásárhely 1562: Háromszék
△ Sepsiszék, kp.: Sepsiszentgyörgy
□ szász székek
● elöljáró: szász gróf
△ uralkodó/fejedelem nevezi ki
● egy központi város (7) és a körülötte levő területek
● autonómiájuk van
△ saját bíró
△ önkormányzat
△ rendeletet alkothatnak
● adót fizetnek az erdélyi fejeledelemnek
● 7 város:
△ kp.: Nagyszeben
 △ Segesvár
△ Meggyes
△ Brassó
△ Szászváros
△ Beszterce
△ Radna
– 1551-ben Martinuzzi lemondatja János Zsigmondot és Izabellát → Lengyelo.-ba mennek → Martinuzzi = erdélyi vajda
– Martinuzzi felmondja a vazallusi szolgálatot és kiegyezik Ferdinánddal, amikor Erdélybe Habsburg csapatok jönnek (1551)
* Gyalui szerződés szerint elfogadják Ferdinándot → Ferdinánd helytartót küld Erdélybe (1553: Dobó István)
* elkezdik kiűzni a törököt → de nem tudják hosszútávon megvédeni Erdélyt
– 1556: Izabelláék visszatérnek és ő uralkodik → 1559-ben meghal → János Zsigmond trónra kerül (1540-1571) → török
vazallus
– 1566: vége a hadjáratoknak → Erdély stabilizálódik
– 1570: Speyeri szerződés: I. Miksa és János Zsigmond (= II. János) köti: J.Zs. lemond magyar királyi címéről, a Magyar
Királyság trónigényéről, és elfogadta, hogy Erdély a Magyar Korona része (= egy egységes Magyaro.-nak majd része lesz =
cél a török kiűzése)
* = Erdély egyelőre független a Magyar Királyságtól
* Miksa ezt tiszteletben tartja
* Bihar ketté szakad: K Erdélyé, NY Miksáé
* J.Zs. használhatja a princeps szólítást
□ Miksa: „erdélyi vajda” / J.Zs.: „erdélyi fejeledem”
– 1566: II. Szelim elfogadja Erdély önállóságát, de a Török Birodalom vazallusa
* fejedelmet választhatnak, törökök csak megerősítik
– 1571-ben 31 évesen meghalt János Zsigmond gyerektelenül
– (Somlyói) Báthory István lesz a fejedelem (1571-1586)
* elkezdi csorbítani a székely önállóságot + még adófizetésre is kényszerítik őket (→ székelyek utálták a Báthoryakat) →
Erdély kezdett gazdagodni
* megszilárdul alatta az erdélyi rendszer
* önálló gazdálkodás megalapozása
* 1576-ban Báthoryt lengyel királlyá választják → Krakkóba költözik → öccsével, Kristóffal irányíttatja Erdélyt
□ napi kapcsolatban állnak
□ szeretik az erdélyiek Kristófot → rendekkel megállapodnak, hogyha B.I.-nak nem lesz fia, B.K. fia lesz az uralkodó

Reformáció

– katolikus egyház megújulására indított mozgalom (ami új keresztény vallások létrejöttéhez vezetett)
– XV. sz. második fele: reneszánsz pápák kora → Róma világközpont
* morális válság: pápák világi élete, (túlzott) mecénássága, cölibátus megsértése, búcsúcédulák
* VI. Sándor (Rodrigo Borgia) (1493-1503)
□ egész Itáliát fennhatósága alá vonta
□ intézmény: apostoli nunciusok (nuncius = vatikáni nagykövet)
* II. Gyula (1503-1513)
□ pénzszóró pápa
□ Michelangelo a házi festője
● megcsináltatta vele a síremlékét, a Sixtus-kápolnát, megterveztette vele a Szent Péter Bazilikát
* X. Leó (Medici) (1513-1521)
□ elődjei anyagi dolgait neki kell rendeznie → búcsúcédulák: papíron megveszik a „megtisztulást”
● búcsú: komoly megtisztulás
△ búcsújáró helyek megcsúfolása: emberek elzarándokoltak ide, és rokonaik lelki békéjéért imádkoztak
● reneszánsz hatása
● vidéki püspökök is így éltek
– invesztitúra háború (XII-XIII. sz.) megnyerése után is volt ilyen időszak (III. Ince) → eretnekmozgalmak (pl. husziták) →
akkor még leverték őket
– reneszánsz pápák eladósodnak a dél-német kereskedővárosoknak (és Firenzének)
* Fuggerek (Augsburg), Welserek, Imhofok
* nagy bankházak nem bíztak a pápában (főleg a Fuggerek) → elveszik a búcsúcédula árának a felét → felháborodás →
mély erkölcsi válság, eltérés a krisztusi tanoktól
– magasabb rendű helyeken (kolostorokban, egyetemeken) elkezdik ezt vitatni
* már egy évszázada, de a XVI. sz.-ra nem hagyják már
 * 1517. okt. 31.: Luther Márton 95 pontból álló vitairatát kiszögeli a wittenbergi vártemplom kapujára
□ Luther: Ágoston rendi német szerzetes (1484-1546)
● szász, Német-Alföldön (főleg flamand területeken) népszerű
□ V. (Bölcs) Frigyes Szászország fejedelme: Wittenbergi Egyetemet létrehozza → Luther itt tanár
□ kivitte a nyilvánosság elé a vitát → könyvnyomtatás: mindenki erről beszélt
□ lutheri tanok:
● bűnt egyedül Isten bocsájthatja meg
● ember és Isten között nincs szükség közvetítőre
△ nincs szükség papokra, gyónásra, egyházra
△ a kapcsolat a Biblián kell hogy nyugodjon, a (Jézus Krisztusban való) hit kapcsolja össze őket
△ a hit Jézus Krisztusban üdvösséghez vezethet minket (→ kegyelem)
△ 7 szentségből csak 2 vezethető le a Bibliából
❅ keresztelés: Keresztelő Szent János megkeresztelte Jézust a Jordánban
❅ úrvacsora: áldozás szentsége
● elveti a cölibátust
△ sok gyereke lesz egy apácától: szerinte gyerekzsivaj mellett a legtermékenyebb az ember gondolkodása
❅ 3 vitairatot írt még
□ Német-római Császárság területén sok hívője lesz
● parasztok: nem kell az egyháznak adót fizetni
● földesurak: nem kell az egyháznak birtok
● minden réteg talál valami szimpatikusat
□ sok pap áttér, de hogy legyen a mise, mi legyen helyette?
– kell egy egyetemi zsinat, ahol ezeket a tanokat megvitatják
* Sola Scriptura = Egyedül az Írás
* Sola fide = Egyedül a hit
* Sola gratia = Egyedül kegyelemből
* Solus Christus = Egyedül Krisztus
* Soli Deo gloria = Egyedül Istené a dicsőség
– 1520-ban X. Leó eretneknek nyilvánítja Luthert → Luther kétségbe vonta a pápa elsőbbségét („Antikrisztus”), hívjon össze
zsinatot
– 1521-ben V. Károly összehívott Wormsban egy birodalmi gyűlést: Luthert birodalmi átokkal sújtják (= bárki szabadon
megölheti
* Bölcs Frigyes elrejti Wartburg várában → Luther ez alatt lefordítja németre a Bibliát
□ „latin hite nincs senkinek, csak anyanyelvi”: anyanyelvi tanítás, anyanyelvi istentisztelet
□ két szín alatti áldozás
□ gyorsan fogy a fordítása
– 1528: újabb birodalmi gyűlés: szabadon gyakorolhatják a vallásukat, de nem terjeszthetik
* tartományurak tiltakoznak (=protestálnak) a döntés ellen → protestánsok: gyűjtőnév a reformációt követően kialakult
vallásokra
– 1530: Augsburg: Melanchton, Luther tanítványa benyújtja az Ágostai hitvallás tanait → evangélikus egyház
– annyira népszerűek lettek Luther tanai, hogy a parasztok már túl is mennek rajtuk → radikalizálás
* Münzer Tamás zwickaui prédikátor → reformáció népi irányzata: anabaptizmus
□ gyereket nem lehet egy vallás igaz hívévé tenni → felnőttkeresztséget hirdet → anabaptisták (újrakeresztelés)
* 1524-25: német parasztháború
□ parasztfelkelés: elég a földesurakból
□ Svábföld, Thüringia, Szászország, Frankónia
□ Luther is fellép a parasztok ellen
– Svájcban továbbviszik a reformációt: Ulrich Zwingli
* továbbfejleszti Luther tanait
* Isten kegyelmét ki kell érdemelni (Sola gratia): Istennek tetsző életet kell élni
□ takarékos, szorgalmas, szerény életet
* kantonok:
□ városi kantonok: nincs földesúr és erős feudalizmus → manufaktúra gyorsan teret hódít (=kapitalizmus) → svájci
tőkés réteg kialakulása → nézeteikkel egybevágott Zwingli tanítása
□ erdei kantonok: mezőgazdaság, de nehéz a megélhetés → svájci zsoldos export: legnagyobb uralkodók seregeibe
mennek harcolni
● svájci gyalogosság az európai minta
● Zwingli: zsoldos export hazafiatlan, nem Istennek tetsző → falusi szegények egyetlen megélhetése
* városi és erdei kantonok összevesznek → 1531: kappeli csata: erdei kantonok győznek → fennmarad a zsoldos export
 □ ez ma a vatikáni hadsereg
□ Zwingli a városiakat támogatta → meghal a csatában, de tanításai fennmaradnak
– Kálvin János (1509-1564) viszi tovább Zwingli tanításait
* Franciao.-ban született, Párizsban járt egyetemre, ott lett a reformáció híve, de üldözték a protestánsokat → Genf,
Basel: megismerkedik Zwingli tanaival
* 1536: Institutio religionis Christianae (A keresztény vallás tanítása): Kálvin legfontosabb könyve
□ Genfben (ez a francia nyelvű rész)
□ legfontosabb tanítás: predestináció (előre elrendelés): Isten elrendelte az ember sorsát (Mennyország/Pokol), az
Istennek tetsző élet azt jelenti, hogy Isten az üdvözlést rendelte el neki
● világi aszkézis: puritán, szorgos-dolgos, szerény, takarékos életmód az Istennek tetsző
△ aki nem így, annak elrendelte Isten a kárhozást
● szabad akarat: elég korlátozott, csak az életmódról „dönthet”
* 1542: 68 cikkely Genfben → kálvinista elvek szerint rendezkedett be Genf → kálvinista vallás
– katolikus egyház: felülről centralizált hierarchikus (2000 éve működik) ↔ kálvinista (=református) egyház:
* városokban, falvakban: gyülekezetek
* gyülekezet tagjai választják a presbitereket: presbitérium (gyülekezet vezetőtestülete)
* a presbiter választja a lelkészt, ő tartja az istentiszteletet (=mise)
□ lelkész: tanult ember, aki felolvas a Bibliából, történetekkel egészíti ki
● egyenlő a hívekkel
● nincs cölibátus
● nincs tized, fizetést kap a gyülekezettől
* egyházkerületi zsinat (lelkész + presbitérium küld embert) választja a püspököt (meghatározott időre) = alulról felfelé
választanak → demokratikus
* református templomok dísztelenek (fehérre meszelt)
□ csak szószék + padok: kivitték az oltárt, lemeszelték a freskókat (→ megmenthetőek) (pl. Nyírbátor)
– lesz, aki még Kálvinnál is radikálisabb: Miguelo Serveto (Szervét Mihály) (1511-1553)
* spanyol orvos, neki is el kell menekülnie → ő is Genfbe
* antitrinitárius eszme: Szentháromság tagadó
□ Jézus emberként hal meg, Szent Lélek meg nincs
* Kálvinnak ez nem tetszik → Szervétet eretneknek nyilváníttatja és máglyán elégetik
□ a korábban üldözött vallás lett az üldöző
□ tanítványai elmenekülnek → sokan Erdélybe: unitárius egyház
* Dávid Kis Ferenc: unitáriusok Erdélyben (legradikálisabbak)
– Anglia: VIII. Henrik leválasztja az angol egyházat (pápa nem akarja engedni neki, hogy elváljon Aragóniai Katalintól) →
anglikán egyház
* lehet női lelki pásztor (többi protestáns egyháznál is)
* nincs cölibátus
* I. Erzsébet alatt szilárdul meg (20-25 év)
* katolikus, református és evangélikus jellemzők keveredése
– protestáns vallások terjedése:
* evangélikus:
□ Balti-tenger környéke: Skandinávia, Dánia, Észak-Németo. (német lovagrendek is)
□ Magyaro. területén is
* anabaptisták:
□ parasztok a német tartományokban
* reformátusok:
□ Erdély, Magyaro.
□ Lengyelo.
□ Hollandia
□ Franciao. (hugenották)
* unitáriusok:
□ Erdély
□ Svájc
□ Hollandia
□ új világ
– 1531: protestáns főurak szövetséget kötnek a császár ellen: Schmalkaldeni Szövetség ↔ ellene: 1538: Katolikus Liga:
katolikusnak megmaradt főurak csatlakoznak
* két liga háborúzik: német vallásháború (1542-1555)
 □ V. Károly (n.r.cs.) legnagyobb ellenfele I. Ferenc (francia): Ferenc a német protestánsokat támogatja (pedig
katolikus)
□ 1546-1547: legnagyobb összecsapások → Károly győz
● Ferenc meghal (1547), de kiheverik a protestánsok
□ 1552: visszavágnak a protestánsok, legyőzik a császári hadat
● (I.) Ferdinánd itt van, ezért nem véd minket a töröktől
* 1555: augsburgi vallásbéke
□ „cuius regio, eius religio” = „akié a föld, azé a vallás”: a nemesség és a szabad királyi városok szabadon
választhatnak vallást, de a parasztoknak követniük kell a földesuruk vallását (de elköltözhetnek)
□ ezután 50 évig vallási tolerancia van (→ 30 éves háború: újra előjönnek az ellentétek)
□ 1556: V. Károly lemond a trónról → kolostorba vonul
● majdnem egész Európa az övé + Amerika (kivéve Brazília)
● Habsburg-ház kettészakad:
△ spanyol ág: II. Fülöp (fia)
❅ 1700-ig
△ osztrák ág: I. Ferdinánd (öccse)
❅ 1740-ig fiágon, majd Mária Teréziát férfiasítják → férje nevét nem veszi fel → Habsburg-Lotharingiai-
ház hivatalosan

Ellenreformáció

– katolikus egyház válasza a reformáció kihívására

* egyház megerősítése, újjászervezése
– VI. Adorján pápa (1522-1523) elküldi a követeit a német birodalmi gyűlésre, ahol bocsánatot kérnek a pápa nevében a
bűneikért (1522)
* gyorsan elfelejtik: idős szerzetes volt, gyorsan meghalt
– III. Pál pápa (1534-1549)
* katolikus egyház újjászervezése
* új szerzetesrendek alapítása
□ 1540: Societas Jesu = jezsuita rend („Jézus Társaság”)
● alapítja: Loyola Ignác (spanyol, katona volt)
● oktató, tanító rend: kollégiumaik magas színvonalú oktatást képviselnek
● kor legműveltebb tudósemberei → nagy tanácsadó szerep (→ pápa rajtuk keresztül befolyásol)
● csodatevőknek tartották őket: pl. kinin felfedezése (malária ellenszere)
□ lazarénusok
□ vincések
□ kapucínusok
– 1545-1563: Tridenti zsinat
* katolikus egyház legfontosabb eseménye (átalakítása)
* nem alkusznak a reformációval → eretnekség
* pápa (és püspökök) abszolút hatalmának megerősítése (szervezés)
* pap csak (4-5 éves) képzés után lehet valaki → szemináriumok (papnevelő intézetek)
* megyés püspök az egyházmegyéjében töltse az idejét
□ az egyházmegyéjében az összes plébániát végig kell látogatnia (lelkipásztori feladatok erősítése)
* Sanctum Officium (Szent Hivatal) újjászervezése = inkvizíció
□ dominikánus (=domonkos) szerzetesek vezetésével
□ katolikus királyoknál állami segítséget is kap az inkvizíció
● pl. Spanyolo., Franciao.
* Index Librorum Prohibitorium (=Tiltott Könyvek Listája): cenzúra
□ indexre helyezni = betiltani
– 1582: XIII. Gergely: naptárreform
* Julius Caesar kérésére már számoltattak ki naptárt, de az 1500-as évekre megint elcsúsztak a napok
* 1582. nov. 4-e után 15-e következett
* minden 4. év szökőév, kivéve azok a 100-ra végződőek, amik nem oszthatóak 400-zal (pl. 1700, 1800 és 1900 nem volt
az)
* katolikus országok azonnal, protestánsok 1-2 évvel később veszik át
□ ortodoxok nem (később már 13 nap az eltérés), sokan azóta sem
● pl. karácsony jan. 7-én van: Oroszo., Szerbia, Montenegró, Lengyelo., Macedónia, Grúzia, Ukrajna, Görögo.,
Jeruzsálem ortodox egyházaiban
 Reformáció elterjedése Magyarországon

– már Mohács előtt is van hatás: N.-R. Cs.-ból hazatérő szerzetesek hozzák be
* Dévai Bíró Mátyás az első → lecsukják
* német biblia és lutheri tanok elterjednek a felvidéki németség és az erdélyi szászok köreiben
– 1526: Mohács → lefejeződik az elitünk → reformáció terjedésének nincs sem szellemi, sem állami adminisztratív akadálya
* inkvizíciót nincs ki támogassa
* anyanyelvű vallás → három részre szakadás: legalább a nyelv erősíti az összetartozást
* annyi helyre adózunk, legalább az egyháznak ne kelljen
– 1550-es évekre minden helyet érint már
– 1590-es évekre az egynek vett ország 90%-a protestáns
* egész Hódoltság
* dunántúli és felvidéki magyarság egy része
* erdélyi magyarság nagy része (kivéve a székelyek)
* unitáriusok is szép számban vannak Erdélyben
* DE: katolikusnak megmaradtak:
□ ország ÉNY-i része (Esztergom és Nagyszombat környéke)
□ székelyek (Csíkszék)
□ Gyulafehérvár
□ horvátok
– Mohács után Dévai Bíró Mátyás kijön a börtönből
* erdélyi szászok, dunántúli és felvidéki magyarság egy része, a felvidéki németek és a szlovákság egy része evangélikus
lesz
* vándorprédikátorok (és -nyomdászok) segítik a terjedést
□ hátán egy nyomdaszerkezet → 1-2 oldalt lefordított a Bibliából → sokszorosította → eladta az olvasni tudóknak,
akik felolvasták
□ írásbeliség terjedésének segítése
□ magyar nyelv formálása, kialakítása
– 1540-es években a kálvini tanok is bejönnek → még népszerűbbek
* vándorprédikátorok itt is
□ Kálmáncsehi Sánta Márton
□ Méliusi Juhász Péter
● Debrecen első református püspöke
□ Sylvester János
● Újszövetség magyarra fordítása
□ Károly Gáspár
● gönci prédikátor
● Vizsolyban volt nyomdája → 1590-ben a teljes magyar Biblia-fordítást kinyomtatja
△ azóta is vannak ősnyomtatványok belőle (első kiadás hatalmas értékű)
– oktatási hálózat: protestáns kollégiumok
* anyanyelvi oktatás
□ 1514: röghöz kötés (aki parasztnak születik, …) → kiemelkedés csak ilyen vagy jezsuita kollégiumokból
□ evangélikus: Sopron, Pozsony, Lőcse, Kassa
□ református: Pápa, Sárospatak, Debrecen, Nagyenyed, Kolozsvár, Gyulafehérvár
* olvasás, irodalom a Biblia-fordítások segítségével terjed
□ első költőnk (vers): Tinódi Lantos Sebestyén → majd Balassi Bálint
□ próza: Heltai Gáspár („Száz fabula”)
□ dráma: Bornemissza Péter („Magyar Electra”)
– 1568: Torda: János Zsigmond: 4 elismert vallás → világon először vallásszabadság