Magyarország gazdasása a 14-15.

században

2. témakör
1301 Árpád-ház kihalása

1301-8ig interregnum időszaka, kiskirályokkal, oligarchákkal való leszámolás, honorbirtokrendszer

kialakítása: Minden méltósággal jelentős földbirtok, amelyet a király bármikor visszavehetett.

1308-42 Károly Róbert

 1310 legitim koronázás (esztergomi érsek, Székesfehérváron, Szent korona)
 GAZDASÁGI INTÉZKEDÉSEI:
1. Bányareform-(bányabér-urbura) 1327 (Cseh és német bányászok telepítése az
országba-hospesek. Korábban ha nemesfémlelőhelyet találtak birtokukon, akkor újat
kaptak, így nem voltak érdekeltek jelenteni. De mostmár a bányászok 10%, a
földbirtokosok pedig a 10 3%át kapták meg. Bányavárosok létrejötte pl.:
Selmecbánya, Körmöcbánya)
2. Királyi nemesfém monopólium 1325 (A király joga nemesfémmel foglalkozni, firenzei
mintára értékálló pénz verése- arany forint, ezüst dénár)
3. Kapuadó 1336 (Az értékálló pénz bevezetésével lemond a kamara hasznáról, így új
bevételforrás kell. A jobbágyok fizették telkenként az uralkodónak.), kamarahaszna:
évente be kellett adni a régi érméket, amelyeket újakra cserélnek, a beváltási illeték
a királyé
4. Harmincadvám (Külföldi kereskedők árujuk 30-ad részét kell kifizetni ha be akarják
hozni a termékeket, ezzel a hazai kereskedőket próbálta erősíteni.)
5. 1335 visegrádi hármas királytalálkozó (Magyar, Cseh, Lengyel király találkoztak itt,
Bécset elkerülő kereskedelmi útvonalat szerettek volna kialakítani, illetve ha Kázmér
utód nélkül hal meg Károly utódjai követik a trónok- Magyar-Lengyel perszonálunió.)
 főleg regálé jövedelmek- királyi felségjogon szedett pl.: királyi nemesfém monopólium,
bányabér, harmincadvám

1342-82 Nagy Lajos

 rendszeres hadjáratai megterhelték az államháztartást
 1351-es törvények:
 ősiség: végrendelkezési szabadság megszüntetése, nemesi birtok nem idegeníthető el,
családon belül öröklődik, ha nincs fiú utód visszaháramlik a királyra
 kilenced: jobbágy fizeti a földesúrnak, 10-ed az egyháznak a 9. 10-ed pedig a földesúrnak
 egy és ugyanazon nemesi szabadság elve: nemesség egyenjogúsága

1387-1437 Luxemburgi Zsigmond

 nyugati és északi királyi városok támogatása, 1402 árumegállító jogot kapott Pozsony,
Sopron, Nagyszombat, Bártfa, mezővárosok száma ugrásszerűen nőtt
 támogatta az egységes budai súly-és mértékrendszer elterjedését
 királyi városoknak pallosjogot adományozott, engedélyezte számukra a falvak építését
1458-1490 Hunyadi Mátyás
 1467 pénz-és adóügy átszervezése, pénzügyi igazgatás irányítója főkincstartó volt, Mátyás
átnevezi kincstartóra és egy polgárt nevez ki a címre, Ernuszt Jánost.
 füstpénz (kapuadó helyett)
 koronavám (harmincadvám helyett)
 rendkívüli hadiadó (rendkívüli hadi állapot esetén a király évente egyszer vagy kétszer
jobbágyoktól szedte, ebből fizette a végvári katonákat és a fekete sereget is)
 Fő bevételeit tehát a fekete seregre, végvári katonákra, reneszánsz udvarra, a török elleni
védekezésre és a nyugati irányú terjeszkedéseire fordította (1485-ben elfoglalta Bécset).
 legjelentősebb bevételei a portális, jobbágyoktól származó adókból származtak pl.: füstpénz,
rendkívüli hadiadó
 fekete sereg: zsoldos hadsereg, vezetője Kinizsi Pál

Térkép/19