Magyarország gazdasága a 14-15.

században

Magyarország az ásványkincseivel és mezőgazdasági termékeivel már az Árpád-korban

bekapcsolódott az európai országok kereskedelmébe. Miután Károly Róbert egy évtizednyi kemény
harc során legyőzte a kiskirályként fellépő oligarchiát és megszerezte az ellenőrzést az ország
felett, az 1320-as években átfogó gazdasági reformsorozatot indított.

I. Károly Róbert:(1308-42)
 tartományokból megszerzett földterületek megnövelték a királyi birtokállományt és az
uralkodó földesúri jogon szedett, dominális jövedelmeit
 bevételekre helyezte a hangsúlyt regálékra
 1325-ben nemesérc-monopóliumot vezettet be (kitermelt nemesfémet be kellett szolgáltatni
a királyi kamarákhoz, ahol vert pénzt adtak cserébe)
 40-50%-kal kevesebbet adtak vissza a beszolgáltatottnál
 1327-es bányareform bevezetése: cseh és német bányászokat telepített az országba
 Földesúri birtokokon is engedélyezte az ércbányák nyitásátföldbirtokosok megkapták a
bánybér, az (ubura) harmadát
 Ásványkincsekben gazdag vidékeken bányavárosok jöttek létre:(Felvidék, Erdély)  legfőbb
központjai (Selmecbánya, Besztercebánya, Körmöcbánya)
 Külföldi érmék kiszorítása érdekében1323-ban a váltópénz szerepét betöltő állandó
ezüstdénár kibocsátása
 Valutareformot fenzai mintát követő, értékálló aranyforint bevezetésével tette teljessé
1325-ben
 Értékálló pénz bevezetésével király elvesztette a bevételt, így a kamara miatt a kieső
kincstári jövedelmek pótlásárabevezette 1336-ban az első rendszeres állami adónak
számító, jobbágyok által portánkként fizetendő kapuadót
 Megadóztatta az egyházi bevételeket, sóbányászat (sóregálé) jogával rendelkező zsidók,
szászok adói gazdagították az állami kincstárt
 Szabad királyi városok kiváltságokban részesültek(vármentességben)
 Udvar számára egy összegben történő adózás
 Magyarország külföldre bort, élelmiszert, élő állatot exportáltimport: ipari és
luxuscikkeket (fegyver, posztót, selyem, fűszer)
 Kincstár bevétele: import3,33% illetve 5% -os vámköltség (harmincad-és huszadvám)
 14.században: árumegállító jog sértette a magyar, cseh, lengyel érdekeket
 1335. évi visegrádi királytalálkozón a 3 ország új, Bécset elkerülő kereskedelmi útvonalan
állapodtak meg.

II. Nagy Lajos: (1342-1382)

 Károly Róbert reformjaigazdasági fejlődést hozott
 Nagy Lajos rendszeres hadjárataival megterhelte az államháztartást
 1351.-ben megújított Aranybulla gazdaságpolitikai rendelkezés
  ősiség törvénye megszűnt a végrendelkezési szabadság (birtok apáról fiúra szállt,
elidegeníthetetlenvolt)
 a rendelkezés védte a nemesi birtokokat a nagybirtokkal szemben
 háramlási jog (birtok a királyra szállt vissza) birtokforrást jelentett
 törvény visszás következményei: évszázadokkal később nem tudtak pénzhez jutni a birtok
eladásából
 kilenced bevezetése: jobbágy a terményei kilenc-tized részét a birtokosnak
beszolgáltatjacélja: egységes szolgáltatás, pestis következtében más paraszti munkaerő
elcsábítása
 bortemelés után hegyvám kifizetése (itt is kilencedet fizettek)
 beszolgáltatások szervezésében kancelláriai intézmények felállítása

III. Luxemburgi Zsigmond: (1387-1437)

 14.század elején a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan városok szerepe megerősödött
 nőtt a földesúri joghatóság alatt élő mezővárosok, szabad királyi városok száma
 pártolta városfejlődést kiváltságokat adományozott 1402-ben kapott árumegállító jogot
(Sopron, Nagyszombat, Bártfa)
 támogatta az egységes (budai) súly és mértékrendszer elterjedését, vámkönnyítéssel
segítette a kereskedőket
 minden királyi városnak pallosjogot adományozott, engedélyezte a falak építését,
kedvezményekkel segítette élő gazdaságukat
 7 legfontosabb várost (Buda, Kassa, Bártfa, Eperjes, Pozsony, Nagyszombat, Sopron), a
tárnoki városokat  tárnok bíró hatásköre alá rendelte
 15.században a királyi személynök alá rendeltek további fontosabb városokat
 személynöki városok (Székesfehérvár, Esztergom, Lőcse, Kisszeben és Szakolca voltak
 jogokért és kiváltságokért cserébe király számított a városok pénzbeli és politikai
támogatására
 városok mindekori képviselőt meghívta az 1405- ös országgyűlésre, ezzel segítve renddé
szerveződésüket
 pénzhiány miatt visszatért a pénzrontás (az egyházi bevételeket sűrűn megadóztatta, és
szepesi városokat zálogosított el a lengyel királynak

IV. I.Hunyadi Mátyás: (1458-1490)

 pénzügy, adóügy átszervezésére 1467-ben került sor
 az ország pénzügyi igazgatást végző, bárói rangú főkincstartót, a kincstár élén nem egy nemest,
hanem egybudai polgárt Ernuszt Jánost nevezte ki
 bevételekkel való visszaélés csökkent
 reformjai célja: jövedelmek növelése, mert a zsoldoshadsereg (fekete sereg), professzionális
hivatalréteg fenntartása hatalmas költség volt
 1467- es országgyűlésen megszüntették a kamara hasznát és létrehozták királyi kincstár
adóját mindenki számára új adó fizetése
 adóalap növelésére 1467.-ben füstadó bevezetése
 harmincadvám nevét koronavámra változtatta és 5%-ra növelte
 legnagyobb bevétel: (akár évente is kétszer beszedett) rendkívüli hadiadó (1 aranyforint volt
jobbágytelkenként)
 gazdaság alapja államilag szedett adók
 egyéb jövedelmei is befolytak a telekkatonaság megváltásából
 királyság évi mintegy 500 ezer arany bevétele leggazdagabb államkincstárral rendelkező
országgá vált
 felélénkült és virágzott az export, elsősorban mezőgazdasági árukat értékesítettek külföldön
 földrajzi felfedezések idején leáldozóban volt a bányászat
 arany és ezüst csökkenése ellen szarvasmarha kivitel
 14-15. század reformjainak eredményként Magyarország, Közép-Európa legerősebb államává
vált , amíg a későbbi török támadás kimerített az országot