A középkori gazdaság jellemzői a XIV.

században

 Kihal az Árpádház (III. Andrással) 1301-ben

 1301-08 között interregnum van (uralkodó nélküli rend)
 I. Anjou Károly lesz az uralkodó (1308-42)

I. Anjou Károly:
 miután leszámolt a kiskirályokkal (Csák Máté, Abák, Borsák) és
személyéhez hű nagybirtokos réteget alakított ki jöhetett a
gazdaság megreformálása
 Magyarország bővelkedik a nemesfémekben és ásványokban
(arany, ezüst, só) bányászokat telepít
 bányabér (urbura)
 kitermelt érc után fizetendő adó, melynek 1/3 része a
birtokosé
 nemesfém monopólium (egyenárulásijog)
 pénzverés monopólium
 lemondott a kamara hasznáról (pénzrontás)
 értékálló aranyforint
 harmincad vám (külkereskedelmi vám)
 1336. kapuadó (18dénár évente)
 pápai jövedelmek harmadát lefoglalja
 fejlődnek a városok, újfajta városok jönnek létre
 bánya-, mező-, szabadkirályi városok
I. Anjou Lajos:
 apja erős országot hagy rá, de hadjárataival kiüríti a kincstárát
 1351-es törvények
 aranybulla felújítása:
 nemesi szabadságjogok megerősítése
 adómentesség=csak a vérével adózik
 csak a királyi bíróság ítélkezhet felettük
 törvényes ítélet nélkül nem foghatóak el
 csak az országon belül köteles hadba vonulni
 ősiség törvénye
 kilenced törvénye
 egységesíti a jobbágyok terheit
 létrejön a jogilag egységes, szabad költözésű
jobbágyság
Luxenburgi Zsigmond:
 Nagy Lajos fiú utód nélkül hal meg→ ő lesz Mária
társuralkodója, majd Mária halála után ő lesz az uralkodó
 a bárók ligákba tömörülnek és össze fognak → végül a bárók
akaratából kerül hatalomra, aminek az volt az ára, hogy királyi
várak és birtokok megfogyatkoznak és a bevételek egy jelentős
részétől elesett
 fejleszti a városokat, főleg a bányavárosokat, mert számít az
adóikra
 1405-ben kiadta a városi dekrétumokat, melyben megerősíti a
városok jogait