Vegyesházi királyok kora

Fogalmak

ligák: több, általában kettő-három főúri család szövetsége,

amely valamilyen politikai vagy társadalmi cél
megvalósítása miatt jött létre (Garai-Cillei, Hunyadi-Újlaki)

kapuadó: Károly Róbert a kamara hasznának pótlására

hozta létre, azoknak a jobbágyoknak kellett fizetniük akik
portájának kapuján átfért egy szénával megrakott szekér (18
dénár)

füstpénz: Hunyadi Mátyás vezette be a kapuadó helyett,

egyik legjelentősebb bevételi forrás volt, minden kémény
után fizetni kellett, azaz házanként volt értelmezett

1351-es törvények: megújították a nemesség

szabadságjogait, adómentességet kaptak, bírói ítélet nélkül
nem foghatták el őket, engedély nélkül nem szállhatott
meg birtokukon a király, azonban birtokuk öröklődését
szabályozta(ősiség)

ősiség: ha a nemesi család férfiágon kihal, a birtok

visszaszáll a királyra

rendkívüli hadiadó: új adórendszer, korábban is létezett

azonban Mátyás kezdte nagymértékben, rendszeresen,
szinte folyamatosan szedni, évi 1 aranyforint/porta
tartományurak/kiskirályok: felemelkedett bárok, akik
egy-egy országrészt uraltak, familiárisaik voltak( Csák, Aba,
Kán, Kőszegi családok)

mezőváros: a városok egyik csoportja, földesúri hatóság alatt

álltak, egy összegben fizették az adókat, eredményes volt a
termelés, így gyorsabban fejlődtek, általában az Alföldön
helyezkedtek el

szabad királyi város: a városok egyik csoportja, kiváltság

levelet kaptak, így nem függtek földesúrtól, csak a királytól,
neki adóztak, szabad papválasztás, bíróválasztás,
vásártartás, falépítés, árumegállítás joga

bányaváros: a városok egyik csoportja, hasonlóan működtek

mint a szabad királyi városok, a bányászattal kapcsolatban
kapták a kiváltságaikat, a felvidéken és Erdélyben
helyezkedtek el (Besztercebánya, Selmecbánya)

bányabér: más néven urbura, a bányászok fizették a

kitermelt ércek után a királynak(az arany egytizede, az ezüst
egynyolcada). Károly Róbert megváltoztatta a rendszert,
érdekeltté tette a földbirtokosokat is, az urbura
egyharmadát átengedte annak akinek a birtokán lelőhely
volt, kétharmadát megtartotta

nemesfém-monopólium: Károly Róbert vezette be, a

kitermelt nemesfémet nem lehetett kivinni az országból,
csak a királyi pénzverő kamarákat illette

harmincadvám: Károly Róbert vezette be, az ország határán

átvitt áru váma, a kereskedőknek kellett fizetniük
koronavám: Mátyás vezette be, a harmincadvám helyett
fizetendő regálé, amit a kereskedőknek kellett fizetniük

perszonálunió: két vagy több független állam szövetsége,

amelyet a közös uralkodó köt össze

telekkatonaság: a temesvári országgyűlésen vezették be

Zsigmond kezdeményezésére. A katonaállítás költségeit
részben ráterhelték a nemességre, minden 20 jobbágy után
egy felfegyverzett lovas katonát kellett kiállítaniuk

kilenced: a jobbágyok földesúrnak fizetett terményadója, a

termés kilencedik tizede, mivel a tizedik tizedet az
egyháznak kellett fizetni

zsellér: telek nélküli jobbágy, pénzbeli és terménybeli

fizetésért végzett munkát

visegrádi királytalálkozó: Károly Róbert által összehívott

Luxemburgi János és Lokietek Kázmér részvételével 1335
ben megrendezett találkozó volt. Eredményeképpen
megszűnt a Lengyelország és Csehország közötti
ellenségeskedés, a lengyelek lemondtak Sziléziáról,
létrehoztak egy Bécset elkerülő kereskedelmi utat, Károly
Róbert biztosította hogy elsőszülött fia örökölje a lengyel
trónt, kisebbik fia pedig a nápolyi trónt

peregrináció: amikor Magyarországról külföldi egyetemekre

mentek tanulni a nemesek

végvár: a végvárak az oszmán hódítás elleni magyar védelmi

rendszer alapvető egységei voltak. Az ország déli, délkeleti
részén alkottak egybefüggő védővonalat
hosszú hadjárat: Hunyadi János és I. Ulászló által vezetett török
elleni hadjárat volt a Balkánon 1443 és 1444 között

kormányzó: a kormányzó vezette az országot, ha nem volt

törvényes király, vagy a trónörökös még kiskorú volt

nádori törvények: Mátyás a törvénytelen fiának, Corvin Jánosnak

utódlását akarta biztosítani ezekkel a törvényekkel, a nádort a
király helyettesévé tette, királyválasztáskor neki adta az első
szavazati jogot

corvina: Mátyás híres könyvtárából, a Bibliotheca Corvinianából

származó díszes kódexek

fekete sereg: Mátyás állandó zsoldos seregének elnevezése,

harcoltak Nyugat-Európában, a cseh- és a német-római
területeken, illetve a török ellen. Mátyás halála után a sereg
feloszlott

husziták: egy cseh eretnek csoport akik ellen Zsigmond harcolt,

egy részük később harcolt a fekete seregben zsoldosként

pálos rend: Boldog Özséb alapította a Pilis hegység remetéit

összegyűjtve. A székhelyük később átkerült Budaszentlőrincre,
ekkor az egész világon elterjedt, a királyok által gazdag
adományokkal erősített renddé váltak. Névadójuk Remete Szent
Pál

Személyek

Károly Róbert: 1301/8 - 1342 között Magyarország királya.

Fokozatosan felszámolta a tartományúri hatalmat,
létrehozta a honorbirtokokat. Hadserege királyi és bárói
csapatokból, valamint vármegyei bandériumokból állt.
Növelte a regálékat, kamarákat létesített (jó minőségű pénz,
aranyforint). Nevéhez fűződik a kapuadó, a harmincadvám,
a bányabér (urbura) és a királyi nemesfém monopólium. Az
1335-ös visegrádi királytalálkozón megbékítette a cseh
(Luxemburgi János) és a lengyel (Lokietek Kázmér)
uralkodót.

Nagy Lajos: Károly Róbert elsőszülött fia és utódja.

Bosszúhadjáratokat indított Nápoly ellen, miután
meggyilkolták öccsét, Andrást. 1370-től a nemességgel
együtt kormányozta Lengyelországot. Az 1351-es
országgyűlésen megújította a nemesség szabadságjogait
(adómentesség, csak az ország védelméért kötelesek hadba
vonulni, nem szállhat meg a király engedély nélkül a
birtokukon, bírói ítélet nélkül nem foghatók el). Nevéhez
fűződik az ősiség, a kilenced, a háramlási jog és az úriszék.
Nincs fia, lányai és férjeik uralkodnak utána. (Lengyelország:
Hedvig - Jagelló Ulászló, Magyarország: Mária - Luxemburgi
Zsigmond)

Mária királynő: Nagy Lajos lánya, Luxemburgi Zsigmond

felesége. Apja halála után férjével közösen örökölték a
magyar trónt (1382–1395).

Luxemburgi Zsigmond: 1387-1437 között Magyarország

királya. Mária halála után Cillei Borbálát vette el. Új bárói
réteget teremtett (Ozorai, Rozgonyi…), örökbirtokokat is
jutalmazott, a nemesség képviselőit meghívta az
országgyűlésre. 1408-ban megalapította a Sárkány
Lovagrendet. A szabad királyi városoknak és
bányavárosoknak kiváltságokat adott (árumegállító jog,
vásártartás joga, falépítés, mértékegység egységesítése,
közvetlenül a király alá tartoztak (ún. tárnoki és személynöki
városok)). Nevéhez fűződnek a mezővárosok. 1396-ban részt
vett a Nikápolyi csatában. A temesvári országgyűlésen
megszavazták a török elleni védelem kiépítését (állandó
haderő - telekkatonaság, déli végvárvonal) Lánya, Erzsébet
férje örökölte a trónt, I. Habsburg Albert.

Habsburg Albert: 1437 - 1439 között Magyarország királya.

Luxemburgi Zsigmond lánya, Erzsébet révén jutott trónra. A
Garai-Cillei liga támogatta, nagy engedményeket tett nekik,
rengeteg földet adományozott így már csak egy maradt az
ország nagyobb birtokosai közül. Uralkodása alatt
megjelent a köznemesi öntudat, fontos szerepe volt a
közigazgatásnak, az igazságszolgáltatásnak, az adó- és
tizedszedés, valamint a közrend fenntartásának. A fő
tisztviselőket a megyei nemesség választotta (alispán,
szolgabírák…) általában a bárói familiárisok közül. 1439-től
rendszeres a rendi országgyűlés, ahova a nemesek
megyénként küldenek követeket (Rákos mezeje).
Hadjáratot indított a török ellen, de vérhasban meghalt.

Jagelló I. Ulászló: Nagy Lajos halála után, lánya, Hedvig

révén megörökölte a lengyel trónt. Habsburg Albert halála
után fennállt számára a trónöröklés lehetősége. A Hunyadi -
Újlaki párt támogatta. Ő szerezte meg a trónt, 1440–1444
között Magyarország királya. 1444. őszén I. Ulászló
hadjáratot indít (a keresztes hadjárat keretein belül), de
súlyos vereséget szenved Várnában, itt leli halálát is.

V. (Utószülött) László: Habsburg Albert halála után fennállt

számára a trónöröklés lehetősége. A Garai–Cillei párt őt
támogatta, viszont a rendek és a bárók egy része nem
fogadta el. Jagelló Ulászló szerezte meg a trónt. V. László
Bécsbe ment az ellopott Szent Koronával. 1444-ben Ulászló
meghal, Hunyadi Jánost kormányzónak választják V. László
nagykorúsításáig. 1453-1457 között Magyarország királya.
Hunyadi László, apja halála után (1456) elfogatta V. Lászlót,
aki szabadulása után, bosszúból lefejeztette Hunyadit.
Ezután váratlanul meghalt.

Hunyadi János: Zsigmond hadseregében szolgált, Albert

királytól országos méltóságot kapott. Ő volt az erdélyi vajda,
a temesi ispán és a nándorfehérvári főkapitány. Részt vett a
keresztes hadjáratokban, a király halála után az ország
legnagyobb földbirtokosává vált. 1446-52 között
Magyarország kormányzója. Nevéhez fűződik a
nándorfehérvári diadal.

Hunyadi László: Lászlóé lett a hatalmas örökség apja halála

után, megtartaná a tisztségeket és a hozzájuk tartozó
birtokokat. Elfogatta V. Lászlót és megölette Cillei Ulrikot. V.
László szabadulása után, ígérete ellenére bosszút állt és
lefejeztette Hunyadi Lászlót.

Hunyadi Mátyás: Hunyadi János fia. 1458-ban lépett a

magyar trónra a Hunyadi - pártiak támogatásával.
Uralkodása alatt volt Magyarországon a reneszánsz
fénykora. A huszita cseh király, Podjebrád György lányát
vette el, Katalint. Legitimációs problémák léptek fel, ugyanis
III. Frigyesnél volt a korona. Fellépett a régi bárói elittel
szemben és bécsújhelyi megállapodáson (1463)
visszaszerezte a Koronát. (1464-ben szabályos koronázás) Az
elégedetlen főurak összeesküvést szőttek ellene Vitéz János
vezetésével. Célja volt a kincstár bevételeinek növelése, így
az 1467-es reformmal függetlenítette a kincstartóságot a
királyi tanácstól. A kapuadó helyett füstadót, a
harmincadvám helyett koronavámot szedett. valamint
bevezette a rendkívüli hadiadót. Stabilizálódott az ország
gazdasági helyzete. Aktív külpolitikát folytatott, az Oszmán
Birodalommal védekezésre rendezkedett be (végvárak és
katonaság fenntartása a portyázások miatt, status quo
fenntartása). Sikeres hadjáratok után 5 évre békét kötött a
törökkel, és végül kiűzte őket. Megkísérelte megszerezni a
cseh koronát, de ők II. Ulászlót választották. 1485- elfoglalta
Bécset (sok más országot is megszállt, pl: Alsó-Ausztria és
Stájerország). Nevéhez fűződik a bécsújhelyi egyezmény és
a nádori törvények. Halála után - törvényes utód hiányában -
bizonytalanság lépett fel.

Beatrix királyné: Nápolyi Aragóniai Beatrix Mátyás király

második felesége. 1476-ban esküdtek. Nem született közös
gyermekük.

Corvin János: Mátyás király törvénytelen gyermeke egy

bécsi polgárlánytól. Mátyás a legnagyobb fölbirtokossá
tette. Mátyás király megeskette a népet, hogy őt válasszák
halála után a trónra, de nem így lett.

Antonio Bonfini: A vegyesházi királyok korában alkotó

történetíró. Nevéhez fűződik ‘A magyar történetének tizedei’
című írás.

Kinizsi Pál: A Magyar Királyság országbírója, Zala vármegye

ispánja. Báthory István erdélyi vajdával együtt 1479 október
13-án Kenyérmezőnél hatalmas győzelmet aratott a török
sereg felett. Élete során egyetlen csatát sem vesztett el.
néhány tartományúri család neve: Aba, Borsa, Csák, Kán,
Kőszegi

Dátumok

1308-1342: I. Károly Róbert uralkodása

1342-1382: Nagy Lajos uralkodása
1387-1437: Luxemburgi Zsigmond uralkodása
1443-1444: Hunyadi János hosszú hadjárata
1440-1444: Jagelló Ulászló uralkodása
1446-1452: Hunyadi János, mint Magyarország kormányzója
1458-1485: Hunyadi Mátyás uralkodása
1456: a nándorfehérvári csata