A középkori magyar állam bukása

Évszámok
 1490-1516: II. Ulászló
 1491: Pozsonyi béke
 1505: rákosi végzés
 1514: Dózsa féle parasztháború
 1516-26: II. Lajos
 1520: Nándorfehérvár eleste
 1526 Aug. 29: Mohácsi csata

Fogalmak
 Rákos mező: Országgyűlések helyszíne
 Rendi kormányzás:
 zsellér: a szabványos jobbágytelek 1/8-adával rendelkező jobbágy

Nevek/Helyek
 Corvin János: Hunyadi Mátyás törvénytelen örököse
 Kinizsi Pál: Fekete sereg egyik hadvezére
 Szapolyai János: 1526-40 magyar király, János Zsigmond apja
 X. Leó pápa:1514-ben keresztes hadjáratot indított
 Dózsa György: Dózsa féle parasztháború vezetője
 Bakócz Tamás: Esztergomi érsek
 I. Szulejmán: Oszmán uralkodó a mohácsi csata hadvezére a török oldalon
 Tomori Pál: Délvidék főparancsnoka

Lehetséges Kifejtősök
 milyen feltételekkel választották uralkodónak II. Ulászlót a rendek és milyen
következményei lesznek ennek:
II. Ulászló a következő feltételekkel uralkodhatott, A rendekkel együtt kellett kormányoznia,
emellett nem szedhetett rendkívüli hadiadót ami azt jelentette hogy saját költségekből
kellett védenie az országot. Mivel a király mind ezekbe beleegyezett gyengült a királyi
hatalma és a királyi jövedelmek is lecsökkentek 700 ezerről 200 ezer arany forintra. A
jövedelmek miatt nem tudta fizetni a jobbágyokat a birtokjain ezért a királyi bortokok is
csökkentek, és a Fekete sereget is fel kellett oszlatnia mivel nem tudta fizetni.
 Milyen volt a parasztság helyzete II. Ulászló idején?
II. Ulászló idején a parasztság helyzete egyre csak romlott mivel a királyi jövedelem is
csökkent ezért kevesebb fizetést kaptak és az elszegényedés növekedett hiszen az adókat is
a bárók és a nemesek szedték be. Majd mikor a nemesség is beszállt az árutermelésbe
kihasználták a jobbágyokat. Mint például a pénz helyett terményjáradékot kértek és
fokozták a robotot, korlátozták a jobbágyok költözését és behozták a vadászati illetve
halászati tilelmat. mind emellett pedig a mezővárosok fejenként adóztak. Ezek miatt a
parasztok fellázadtak Dózsa vezetésével, viszont a lázadást elnyomták és a lázadókat
kivégezték és mégtöbb szigorítás jött, mint például a heti 1 nap robot, fegyverviselés
tiltása, illetve a kártérítéseket is a parasztokra hárították
 Mutasd be a mohácsi csata körülményeit és következményeit
A mohácsi csata 1526 augusztus 29.-én történt II. Lajos és I. Szulejmán Szultán hadseregei
között. A csata helyszíne pedig Mohács mellett egy síkon volt. 85 ezer magyar és török
katona vett részt a véres küzdelmen és ebből kb 15 ezer katona halott. A magyar király
vereséget szenvedett mivel túlerőben volt a török és a segédhadak is késtek II. Lajos
menekülés közben vesztette életét a csele patakba fulladva ezért aztán az ország is király
nélkül maradt. és a vereség miatt a török tovább jutott és el tudja foglalni a budai várat
szeptember 9.-én, rengeteg portyázás történt és több ezer hadifogoly lett. Ezek után pedig
a török megint elhagyta az országot.

Kényszerpályára kerül az ország

Évszámok
 1526 - 40 – Szapolyai János
 1527 - 64 – I. Ferdinánd
 1528 - isztanbuli szerződés
 1532 - Kőszeg ostroma
 1538 - Váradi béke
 1541 - János
 Zsigmond királlyá választása
 1541. augusztus 29 - Buda eleste
 1541 - Gyalui-egyezmény
 1551 - Fráter átadja
 Erdélyt Ferdinándnak
 1552 - Török
 hadjárat: Temesvar, Drégely, Szolnok, Eger
 1564-76 II. Miksa
 1566 – Török hadjárat: Tiszántúl (Gyula, Világos Jenő), Szigetvár
 1568 - drinápolyi béke
Fogalmak
 királytalan gyűlések: célja az ország egyesítése, a király nem vehetett részt ezeken
 Hatósugár elmélet: korlátozott idő hadjáratokra

Nevek/Helyek
 I. Ferdinánd: Magyar király 1526-64
 V. Károly: német-római császár, a magyarokat segítette zsoldosokkal
 Fráter György: Szapolyai János legfőbb híve akit a király megbízott csecsemő fiának
trónra emelésével.
 Jurisics Miklós: Kőszeg ostrománál várvédő főkapitány 1532-ben
 János Zsigmond: Erdély első fejedelme, I. János fia
 Losonczy István: Temesvár védőkapitánya
 Szondi György: Drégely várának védőkapitány
 Dobó István: Eger várának védőkapitánya 1552. szeptember 9.
 Zrínyi Miklós: Szigetvár védőkapitánya
 II. Szelim: Szulejmán utódja
 II. Miksa : 1564-76 magyar király
 Hódoltság: Az ország középső része + Buda -> Török hódoltság

Lehetséges Kifejtősök
 1566-os hadjárat főbb eseményei/eredményei
Szulejmán szultán utolsó hadjárata 100 ezer vagy több fővel indult meg Szigetvár felé amit
Zrínyi Miklós védett az embereivel. augusztus 6.án kezdődött az ostrom, a várat
szétlövették viszont a védők a végsőkig tartották a frontot. aztán a végén Zrínyi kitört a
várból és hősi halált halva véget vetett az ostromnak, Szulejmán utódja II. Szelim véget
vetett a hódításoknak és 1568-ban megkötötték a drinápolyi békét, ami szentesítette a
területi viszonyokat. átmeneti békét teremtve ezzel.
 1552 hadjárat főbb eseményei/eredményei
A török erők sikeresen elfoglalták a Tiszántúlt és elkezdtek előre nyomulni, Elfoglalják
Temesvárat mivel azt feladják, természetesen lemészárolnak mindenkit. Ezután elfoglalják
Nógrád megyét Drégely várának ostromával. ezután elfoglalják a középső Tisza vidéket
mivel a zsoldosok elmenekülnek. Mindezek után elérnek Egerhez 1552 szeptember 9.én. a
várat Dobó István véd 2000 védővel. a vár ostroma 5 héten át hatott és mindenki harcolt a
török ellen, viszont a tél közeledtével a török visszavonult. és ezzel kiderült hogy a török
nem legyőzhetetlen a magyarok számára.
 Szapolyai és I. Ferdinánd megkoronázásának alátámasztó okai amelyek az ország
kettészakadását eredményezték
A kettős királyválasztásnál Szapolyai volt a köznemesség jelöltje és I. Ferdinánd volt a
Főnemesek jelöltje Szapolyai igaz Erdélyi vajda volt nagy birtokokkal és hadsereggel viszont
Ferdinándnak külső segítsége volt a török ellen és V. Károly is 10 ezer zsoldost adott neki
amivel kiszorította Szapolyait. Szapolyai koronázása 1526-ban Ferdinánd koronázása pedig
1527-ben volt, ezek után Szapolyai erdélybe menekül és tárgyalni kezd a törökkel aki
elfogadja a szövetséget és bécs ellen indul, I ferdinándé lesz a dunántúl és szapolyaié lett
erdély és a tiszántúl

A két magyar állam

Évszámok
 1556- János Zsigmond fejedelem lesz
 1570-Speyeri szerződés
 1571-86- Báthory István

Fogalmak
 vajda:erdélyi területek hagyományos vezetői a fejedelemség előtt
 kápolnai unió : sajátos rendiség erdélyben
 hintapolitika : erdély függetlenségének alapja amelyben nem köteleződik el
egyértelműen se habsburg se török irányba9
 erdélyi nemzetek: magyar, székely, szász
 vazallus: olyan államalakulat ami egy másik államnak van alárendelve
 athnamé:
 rendi gyűlés: a rendi állam legfontosabb testülete
 rendi dualizmus: feudális hatalommegosztás

Nevek/Helyek
 Erdély :Középkori magyar királyság keleti tartománya
 Partium: az erdélyi fejedelemség azon része amely már földrajzilag az alföldhöz
tartozik és többnyire magyarok lakják

Lehetséges Kifejtősök
 Erdélyi hintapolitika alapjai
Az erdélyi hintapolitika azt jelenti hogy nem köteleződik el se a törökhöz se a habsburghoz,
viszont mindkettővel megegyezik. a törökkel abban egyezik meg erdély hogy hűbért fizet
évente és a fejedelmet nem a szultán választja, a habsburggal pedig abban hogy János
Zsigmond lemond a koronáról viszont II.Miksa elismeri erdély és a partium fejedelmének.
 mutasd be Erdély államszervezetét
Erdély államának nincs önálló külpolitikája mivel vazallus állam, ezzel szemben a belpolitika
feladata nő mivel meg kell szervezni a védelmet, emellett erős a fejedelmi hatalom és
jelentős a befolyása a partiumban is, székhelye gyulafehérvár és az országgyűlésük
egykamarás aminek viszont jogköre korlátozott. a vegyes társadalmi háttér miatt erdély
megosztott viszont a fejedelmi birtokok jelentősek
 királyi Magyarország hivatalrendszer és rendi dualizmus
A királyi magyarország habsburg vezetés alatt van és a szerepe a török támadások felfogása,
célja az új végvári vonal létrehozása, a habsburg központi hivatalok az udvari haditanácsból
a kancelláriából illetve a haditanácsból állnak, az elviekben független magyar rendi
hivatalok pedig a főkapitányságból a magyar kancelláriából és a kamarából állnak