Erdélyi fejedelemség

A legdinamikusabban az Erdélyi fejedelemség fejlődött.

Szapolyai János fia János Zsigmond csecsemőként kerül a trónra.
Nagykorúságáig édesanya Izabella királyné és gyámja György barát- Fráter
György- kormányozta az Erdélyi fejedelemséget. 1570- ben János Zsigmond a
Habsburgokkal megegyezik és lemond a királyi címről, de Erdély uralkodója
marad.
A megegyezés után meghal és Báthori István lesz az Erdély fejedelme. Tudta,
hogy egyedül nem győzhet a török ellen, ezért a lengyelekkel szövetséget köt és
elveszi a király özvegyét és így elnyerte a lengyel trónt is. Erdély nem teljesen
önálló. Belső ügyekben maga dönthet, de éves adót kell fizetnie a töröknek és a
török beleegyezése nélkül nem választhat új fejedelmet.

Bocskai István

A 16-17 században a törökök és Habsburgok között megint nagy háború dúlt.

A háború költségeihez úgy szereztek pénzt, hogy a Magyar királyságban pereket
a főurak ellen. A vád felségárulás volt. A vádak alaptalanok voltak az ítélet
lefejezés és birtokaikat elvették. Sokan elmenekültek a vádak elől . A bujdosók
között voltak akiket a hitük miatt üldözték, elbocsátott végvári katonák és pénz
nélkül maradt hajdúk Bocskai István az élükre állt, akit szintén megvádoltak.
Bocskai számíthatott a hajdúkra az uralkodó elleni harcban. Kezére került É-
Magyarország és Erdély. Megválasztják Erdély fejedelmévé Kassa lesz a
székhelye. Tisztában van, hogy gyenge serege és nem tudja legyőzni a
Habsburgokat és a törököket sem. 1606-ban a Habsburgokkal békét kötött.
Tudta, hogy a hajdúk békeidőben veszélyesek, mert a megélhetésért
fosztogatnak is. Ezért letelepíti őket földet adományozott nekik. A földesúri
szolgálat alól is felmentette és megengedte, hogy protestáns vallásikat kövessék,
de ezért cserébe a ha háború esetén katonának kellett állniuk és a fejedelmet
szolgálni. Így alakultak ki a hajdúvárosok.