Török–magyar együttélés a XVI.–XVII.

században – A három részre szakadt Magyarország kora

I. Előzmények- Jagelló-kor: 1490-1526

Mátyás halála (1490) utáni időszakban, a Jagelló-korban (1490-1516) /II. Ulászló, 1516-1526 II. Lajos /
jelentős változások történtek, melyeknek végkifejlete a mohácsi csatavesztés és az azt6 követő anarchia,
széthúzás lett. A Jagelló-korban jelentősen meggyengült a királyi hatalom, ugyanis a bárók tették királlyá a
Jagellókat egy számukra idegen országban, így a királyi földek jövedelméről szinte nem beszélhetünk, az
adók beszedését a gyenge királyi hatalom és a bárók akarata tette szinte lehetetlenné:
 a király csak a rendek, és a királyi tanács véleményének kikérésével intézkedhetett
 megszüntették a Mátyás által bevezetett adókat, pl a rendkívüli hadiadót
 a bányák és a vámok jövedelmét nagy részben a bárók szerezték meg
 a bárók magasabb méltóságokért, nagyobb jövedelmekért küzdöttek egymással, a köznemességtől
viszont elzárták a lehetőségektől
 a gyenge királyi hatalom nem tudta megvédeni a jobbágyokat (az országgyűlés megnyirbálta a
mezővárosi jogokat, megtiltotta a jobbágyok szabad költözését, így azok nem bérelhettek más
területeken földeket, nem élvezhették a kontinentális munkamegosztás miatt kialakult mezőgazdasági
konjunktúrát (felfutást).

A politikailag és gazdaságilag meggyengült ország vezetése több szempontból is rosszul mérte fel a
helyzetet, rossz döntéseket hozott:
 Bár az 1514-ben toborzott 40 ezres sereg a török ellen jelentkezett, ám a „keresztesek” Dózsa
vezetésével az urak ellen vonultak. Ezek után nem merték többé a török ellen a népet fegyverbe szólítani
 A bárók és a köznemesek véleménye és érdeke az ország jövőjével kapcsolatban is ellentétesen alakult.
A köznemesek az 1505-ös rákosi országgyűlésen kimondták, hogy ha Ulászló fiú utód nélkül hal meg,
csak magyar jelöltet fognak királlyá választani. A bárók a Jagellókkal együtt a Habsburgok irányába
húztak. Az 1516-os szerződésükben (Habsburg-Jagelló örökösödési szerződés) leszögezték, hogy a
Habsburg és a Jagelló család aktuálisan házasodni akaró tagjai egymás családjából választanak párt. A
Habsburgok mellett szólt, hogy a Német –római császár (V. Károly) is ebből a családból származott, így
esetleg a magyarok nemzetközi segítségben is bízhattak törökkel szemben.
 Akcióképes sereg híján ( a fekete sereg zsold hiánya miatt felbomlott ) az ország csak a banderiális
nemesi felkelésre támaszkodhatott, ez viszont kevésnek bizonyult a fénykorát élő Oszmán Birodalom
főseregével szemben. 1520-ban a Török Birodalom élén is változás történt. Vad Szelim, akit nagyon
veszélyesnek tartottak Európában meghalt, és helyét fia Szulejmán foglalta el. Az új szultán elküldte
békeajánlatát Magyarországra, de a rossz helyzetfelismerés miatt ezt a magyarok nem erősítették meg.
1521-ben II. Szulejmán (1520-1566) szinte akadály nélkül foglalta el Nándorfehérvárt, Zimonyt és
Szabácsot, amivel az ország katonailag védhetetlenné vált>>1526 aug. 29. Mohács, II. Lajos halála.
 A francia-Habsburg ellentét miatt létrejött cognac-i liga is támadásra buzdította a törököt.
II. Anarchia, az ország két-és három részre szakadása

A közvélekedéssel ellentétben Mohács legsúlyosabb következménye nem a katonai vereségben, hanem a

nyomában fellépő anarchikus viszonyokban rejlett. A csatában meghalt az ország vezetőinek többsége
(Tomori Pál esztergomi érsek, aki a csapatokat vezette, rajta kívül még hét főpap), II. Lajos a mohácsi síkon
a Csele patakba fulladt. Mindez felvetette a trónöröklés kérdését, ám királyjelölt kettő is akadt. A két jelölt
közötti harcot kihasználva a török egy jelentős részt hasított ki az ország testéből. Mohács után az ország
nagy része még sértetlennek és szabadnak látszott. A nemességet megtévesztette a török Budáról való
visszavonulása és az, hogy Szulejmán 1529-ben és 1532-ben Bécs ellen fordult, s így elsősorban a
királyválasztásra figyeltek.

Az 1526.dec. 17.-i pozsonyi

Az 1526. nov. 10. i székesfehérvári
országgyűlésen Habsburg Ferdinándot
ország- gyűlés az 1505-ös rákosi végzés
választották királlyá az 1516-os
miatt a leggazdagabb magyar főurat,
szerződés alapján.
Szapolyai Jánost választotta királlyá.

(1505-ben a rákosi gyűlésen a úgy

döntöttek a magyar urak, hogy amint
lehet csak magyar nemzetiségű királyt
választanak.)
(1516-ban a Habsburg és a Jagelló család
szerződést kötött, miszerint gyermekeik
kölcsönösen egymás családjából
házasodnak. Így Jagelló Lajosnak a
felesége Habsburg Mária volt, vagyis
Lajos halála után a Habsburgok is igényt
tarthattak a trónra.)

A két fél között valóságos háború indult, Szapolyai Lengyelországba menekült. A két királyjelölt közül a
török Szapolyait támogatta. Az 1528-as isztambuli szerződésben Magyarországot fegyverrel megszerzett
tartománynak tekintette, egyetlen uralkodójának Szapolyait ismerte el, lemondott a hűbéradóról és segítséget
ígért a Habsburgok ellen. Megindult a polgárháborús harc, amelyben egyik fél sem tudott a másikon
felülkerekedni, ezért 10 év elteltével tárgyalásokba kezdetek. >>1538 váradi béke, amelyben mindkét király
elismerte a másikat és rögzítették, hogy János király halála után a területek Ferdinánd kezén egyesülnek.
Magyarország két részre szakadt
Azonban János királynak és a lengyel király lányának (Izabellának) fia született: János Zsigmond. Szapolyai
meghalt, de Izabella és a király legfontosabb tanácsadója Fráter György a csecsemőt a Porta jóváhagyásával
királlyá választották 1540-ben Rákos mezején. Ferdinánd eközben fegyveresekkel rontott Budára. János
Zsigmondot az isztambuli szerződés értelmében maga Szulejmán jött „ megvédeni”>>1541. augusztus 29.
Buda elfoglalása. Az ország három részre esett: