Szikics / Szeghegy a

kényszertábor

Dr. Mészáros Zoltán

2022. Október 8.
Az oszmán kor
A karlócai béke 1699. január 26.
A pozsareváci béke 1718. július 21
A belgrádi béke 1739. september 18.

1851
Az újrakezdés

• 1543-ban említik először szláv "Szekity" (Szikics) néven.

• 1580-ban 31 ház.
• 1590-37 adózott ház. Wesselényi Ferenc birtokában
• 1652-ben Szeketics (Seketič)
• 1731-ben és 1751-ben pedig Sekitsch (Sekič) puszta
• 1786 Betelepítés
• 1853-ban Szeghegy, amely a délszláv államhoz való csatlakozást követően
• 1922-ben – Szikics lett
• 1945 októberében Lovćenac (montenegrói telepesekLovćen hegy környékéről (pl.
Čevo, Ubli, Grahovo, Cetinje) származtak, innen ered az új név
 II. József egyéb telepítései
9 településen valósítootta meg. Így:

- 1784 – Torzsa (Torža)

- 1785 - Тscherwenka azaz Rotweil (Cservenka, Crvenka) és Verbász (Vrbas)
- 1786 Szivác (Sivac), Sóvé (Šove) és Sekitsch (Szeghegy, Lovćenac).

A német gyarmatosok Dél-Németországból, a Rajna-vidékről, Lotharingiából és

Würtenbergből származnak.
A szeghegyi
lakosság
• Túlnyomó többségük evangélikus vallású volt
• templomot építettek nem sokkal a megérkezés után
• Az állam segítségével szorgalmas gazdák és kézművesek rövid időn belül gyökeret
vernek.
• A lakosok száma:
- 1885-ben 4134 fő volt, ebből 2026 férfi és 2108 nő.
- Vallás szerint 4049 evangélikus, 21 református, 32 katolikus és 32 zsidó volt.
- 1900-ban elérte a 4936 főt. A legtöbb német volt - 4664, magyarok - 271.
- Vallás szerint 4622 evangélikus, 172 katolikus, 120 református és 120 izraelita
volt.

• 918 házban laktak. A község területe 6837 kataszteri hektárt foglalt el.
Szociális
megoszlás
• A többség mezőgazdasággal foglalkozott
• A 19. század végén megjelent az ipar.
• A háború utáni elkobzott ingatlanok listáján több ipari üzem is
van
Gutwein téglagyár (Gutwein Ludwig tulajdona)
Kinkel téglagyár (Kinkel Frigyes tulajdona).
Hunsinger-malom és erőmű
Merz hengermű
Kudel szövetkezet (amelynek 124 részvényese volt - németek).
SzTL, F:168. 3. a táborlakók névsora
SzTL, F:168. 4 A táborlakó nők névsora
A gyújtőtábor lakói
* A táblázat jelentések alapján készült. Nem találtak még olyan
anyagot, amelyben összegezték volna az abban az évben
bekövetkezett haláleseteket.
** Ez csak arra az időszakra vonatkozó jelentés, a következő pedig
havi kimutatást ad a halálozásokról.
*** Az adott időszak halálozási gyakorisága alapján a teljes évre
vonatkozó statisztikai becslés a 450-500 főt valószínűsít. A
fogvatartottak összlétszáma alapján, amely november végéig 5000 fő
feletti volt, sőt 6000 feletti is, ez a veszteségek 10%-át tenné ki.
A népesség alakulása

1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002

4791 4413 4800 4159 4016 4049 3693

Az elhalálozottak
• 164 fő halt meg
• 81 bélgyulladás
• 27 Hastífusz
• 16 ember szívbetegség
• 9 ember stroketól (agyvérzés)
• 10 fő tüdőgümőkórban (TBC)
• 6 ember tüdőgyulladásban
• 5 rákbeteg ember
• 5 ember akasztással öngyilkos lett
• 3 diftériás ember
• 22 fő egyéb betegségekben.
A titoista propaganda
„ Csodálattal tölt el az a nyüzsgés, csupa élet, elevenség - a szekicsP27
utcákon - menetelő munkáscsoportok, harmonika hangja mellett
felcsendül a dal - druzse Tito. . . ”. „Most mennyire más a falu képe,
mint a meg szállás alatt. Emberi ébredés, élni akarás, sürgés-forgás.
Nem látni a házak előtt a padokat, rajta a
hernyóalakú, pocakos hasú svábokat,
akiknek a bortól pirosodott az orruk” . . . „Ha egy kicsit
visszapillantunk a múltba, láthatjuk a svábság terjeszkedését a
környékbeli falvakba. Éhbérért dolgoztatták a magyar munkásságot,
/zogy azráw a kicsikart verítékéből minél több és több földet
vehessenek ”. „ Itt más van, az új társadalom most rakja
megingathatatlan alapjait: közösség, szeretet az alap és az
elszakíthatatlan ragaszkodás Tito (sic!) marsalunkhoz. . . ”
A titoista propaganda
„ Csodálattal tölt el az a nyüzsgés, csupa élet, elevenség - a szekicsP27
utcákon - menetelő munkáscsoportok, harmonika hangja mellett
felcsendül a dal - druzse Tito. . . ”. „Most mennyire más a falu képe,
mint a meg szállás alatt. Emberi ébredés, élni akarás, sürgés-forgás.
Nem látni a házak előtt a padokat, rajta a
hernyóalakú, pocakos hasú svábokat,
akiknek a bortól pirosodott az orruk” . . . „Ha egy kicsit
visszapillantunk a múltba, láthatjuk a svábság terjeszkedését a
környékbeli falvakba. Éhbérért dolgoztatták a magyar munkásságot,
/zogy azráw a kicsikart verítékéből minél több és több földet
vehessenek ”. „ Itt más van, az új társadalom most rakja
megingathatatlan alapjait: közösség, szeretet az alap és az
elszakíthatatlan ragaszkodás Tito (sic!) marsalunkhoz. . . ”
A normailizálódás Feltételei
1. Senki sem követelőzött, nem volt agresszív
2. Tárgyilagos párbeszéd
3. Közös látogatás
4. Közös emlékezés
5. A helyi politika pozitív viselkedése (nem részrehajló, nem keresi a
maga hasznát)
Források
• Stevan Mačković a levéltár igazgatója
• https://suistorija.files.wordpress.com/2012/03/09_sekitsch_lager_fur
_deutsche_1944-1946.pdf
• https://suistorija.wordpress.com/rat-1941-1945/logor-za-nemce-u-se
kicu-1944-1946/
• https://www.academia.edu/15000874/Logor_za_Nemce_u_Seki%C4
%87u_1944-1946_?
email_work_card=thumbnail-desktop
• Dr. Nikolaus Hartman a helyi orvos
• http://adattar.vmmi.org/fejezetek/1662/05_logor_u_sekicu.pdf