Cserna Anna - Kaczián János

EGYED ANTAL ÖSSZEÍRÁSA

ÉS KORRAJZ TOLNA VÁRMEGYÉIRŐL

Tolna megyei Lev élt án

Szekszárd
1986
Coerna Anna - Kaczián János

EGYED ANTAL ÖSSZEÍRÁSA

és korrajz Tolna vármegyéről

Tolna megyei Levéltár

Szelc3zárd
1986
 ‘ TAP.TALOKJ EGYZ ÉK

Az Egyed Antal-féle felmérés /Kaczián János/ 2-27 oldal

Egyed Antal 22 kérdése 28-30
8 mezőváros és 5^ falu jelentése 31-254 ^ ?!_

Egyed Antal 1779-1862, /Kaozlén János/ 255-259

Szójegyzék — szómagyarázat /Cserna Anna/ 260-269
Képesség-statisztikai összesítés /Kaczián János/ 270-272

Iskoláztatási összesítés /Kaczián János/ 273-<275

Kortörténeti irodalomjegyzék /Csorna Anna/ 276--277 mm **-•

Helynévmutató /Csorna Anna - Kaczián János/ 278-281

Képjogyzék s
I. A böloskei református templomban található
négyszögletű kő rajza

II. Az őcsényi jelentésben szereplő sirkő, amelyet

a szülők állítottak nyolc éves fiuk emlékére

III. Mucsi jelentése

IV. A dunaszentgyörgyl elöljáró aláírása

V. Dunaszentgyörgy pecsétje = Sigillum -

Possessionis - S. György - 1780*
/A felvételeket Könyvéé Jénosué készítette./
 - 1 -

Bevezető

Történelmünk reformkori szellemét és törekvéseit is példázhat­

ja az az egyedülálló kezdeményezés, amely Egyed Antal /1779-
1862/ nevéhez fűződik. A nagymüveltségü plébános barátja és
pártfogója volt a Perczeleknél Bonyhád-Börzsönben házitani-
tósködó Vörösmarty Mihálynak. Tolna megyére vonatkozóan for­
rás értékűnek számit több mezővárosról és a vármegyéről ké­
szült leirása az 1820-as 30-as évekből. Tiz évvel később Fé­
nyes Elek a Tolna megyéről készült munkájában érezhetően tá­
maszkodott Egyed megállapitásaira és adataira.

Több, mint érdekes, hogy a kor minél hitelesebb jellemzőinek

leírásához 1829-ben az adat- és ismeretgyüjtésnek 22 pontból
álló kérdőivét dolgozta ki. A vármegye minden községébe el­
küldött kérdésekre az elöljáróknak kellett válaszolniuk.
4

A kérdések témaköre arra utal, hogy Egyed a megyére vonat­

kozóan nagyobb lélegzetű, átfogó összegzésre készült. A la­
kosság településenkénti rétegződésétől kezdve a jövedelmi
források kutatásán át az idősek és fiatalok kedves időtölté­
séig jól átgondoltak voltak a kérdések. A tudatos kérdésszer­
kesztést és gyűjtőmunkát bizonyitó kezdeményezés ismeretében
meglepő tény, hogy egész életében érintetlenül hagyta a hatal­
mas anyagot.
A jelen kiadás sem arra vállalkozik, hogy ezt a munkát elvé­
gezze, hanem részben többre, részben kevesebbre.
Többre, mert célunk közre adni a Tolna megyei levéltárban
meglévő teljes anyagot, bár ez a hiányzó válaszok miatt a
korabeli felmérésnek mintegy a fele.
Kevesebb is, mert a sokféle lehetséges szempont közül csak
néhányat kiragadva végeztünk elemzés és részben összegzést,
ami a mellékletekkel együtt is csak mintegy jelzi a megköze-
lités módszerét, ugyanakkor nyitva hagyja a másféle vizsgá­
lódás és feldolgozás lehetőségeit.
A kötetben rövid összefoglalót adunk még Egyed Antal életut-
járól és munkásságáról, tisztelgő megemlékezésül.
 -2-

Az Egyed Antal-féle felmérés

Hazánk történelmében a nemzeti tudat kialakulása szempont­

jából a XVIII-ik század végétől 1848-ig terjedő időszak
döntő és alapvetően meghatározó volt* A feudális körülmé­
nyekből fakadó ellentmondások feloldására 1790-től a kor
legjobbjai a "hazáért és haladásért" -gondolat jegyében
keresték a megoldást* Érett az a felismerés, hogy lényeges
változásoknak kell bekövetkezni a gazdálkodásban, a keres­
kedelemben, a nyelvi és kulturális közösségekben egyaránt*

A nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás egymástól

elválaszthatatlan feltétele lett a modern polgári állam
megteremtésének* A felvilágosodás korára jellemző változá­
sok fontos szellemi és felfogásbeli előkészítői voltak an­
nak a mind szélesebb és tudatosabb törekvésnek, amely refor-
Q
mokban látta kibontakozás útját* Egyidejűleg jelentkezett
az európai piacokon való részvétel lehetősége annak felis­
merésével, hogy a feudális termelési mód, a kereskedelmet
sújtó szállítási nehézségek, a tőke hiánya és a belső piac
szűk volta e lehetőségek kihasználásának súlyos akadályai*
A helyzeten való változtatásban legjobban érdekeltté vált
árutermelő nemesség progresszív erő lett a reformok utján
és az alkotmányos kereteken belül maradó változások folya­
matában*
Tolna vármegyében az 1790-től eltelt fél évszázad alatt
lényeges változások mentek végbe* Legszembetűnőbb a lakos­
ság számának jelentős növekedése*
Az 1787-es népszámláláskor 133*o85 fő volt az össznépesség,
1846-ban már 197*381 lakosa volt a vármegyének. /I/

Egyed Antal a nemes Tolna Vármegyének topographiai leírá­

sában részletezi a lakosság megoszlását: A magyarok "es-
mértető billagök a komolyság, pompa, elevenség, engedő-
 -3-

kenység, tartózkodás, számok nagyobb minden más nemzetbéliek­

nél, t.i. 106.276-ra megy és laknak negyvenhárom tiszta, és
harminc vegyes helységben." A németek számát 79.580, a ráco­
két 4.113, a zsidókét 3.842, a tótokét 870 főben jelölte meg.
A vármegyében 1828-ban 16 mezőváros, 92 falu és 86 puszta
volt. /2/
Az Egyed-íéle kérdőívre küldött válaszokból 8 mezőváros és
54 íalu jelentése maradt fenn. Az akkori dombóvári járás
anyaga elveszhetett. /6 mezőváros és 19 falu/ Feltételezhető,
hogy Egyed Antal azért nem készítette el a válaszokat feldol­
gozó összegzést, mert egy része már el sem jutott hozzá. A
jelentést küldő többi járásból bizonyára szintén elveszett
2 mezőváros és 19 falu válasza. 110 ezer fo a jelentést küldő
települések összlakossága, ami a megye korabeli lélekszámának
kb. 55 %-a.

A 22 kérdésből álló kérdőív a kor kiemelkedően igényes szo­

ciológiai felmérésének is tekinthető. A részletezésből kitű­
nik, hogy Egyed tisztában volt azokkal az összefüggésekkel,
amelyek korában meghatározták a tulajdon- és termelési vi­
szonyokat, a munka- és jövedelmi lehetőségeket, a tanulási,
művelődési, étkezési szokásokat és mindezeknek az életmód
alakulására gyakorolt hatását.
Kérdéseink pontosságát és a kor műveltségi színvonalának
megfelelő közérthetőségét bizonyítja, hogy a válaszok nem
mutatnak félreértést. Az elveszett válaszok majd 5o %-os
aránya ellenére olyan nagyságú lakossági mintáról ad képet
a majd 160 évvel ezelőtti felmérés, amire az ilyen termé­
szetű mai vizsgálatok nem is tartanak igényt.
Egyed Antal kérdéseinek egy része a község históriájához
tartozó esetekről tudakozódott. Nagy különbséget mutatnak
a válaszok valószínűleg attól függően, hogy a lakosság tu-
 -4-

datában milyen részletesen, milyen mélyen éltek ezek az ese­

mények és emlékek« A jelentést tevők is műveltségűknek meg­
felelően Írták le azt, amit tudtak a község múltjáról. Volt,
aki utána nézett az ódátoknak a korabeli dokumentumokban. A
semmit-mondó válaszok mögött gyakorta egy egész faluközösség
szájhagyomány utján fennmaradható "emlékeinek" hiánya húzó­
dik meg. Ebből a szempontból különösen érdekesek az 1700-as
évek első évtizedeiben történt német betelepítésre vonatkozó
leírások. Majos hites jegyzőjének jelentéséből kitűnik, hogy
a falu dokumentumaiból - "a község Archívumában lévő régi
Contractusból" - merített a válaszhoz.

Csak Máza "felettye" tartalmaz utalást arra, hogy a válasz­

adó a témával összefüggő egyéb szakirodalmat is tanulmányo­
zott. /3/ Kis Márton azért is megérdemli a név szerinti em­
lítést, mert a kérdésekre adott válaszai alapján jegyzőtár­
sai közül a legműveltebbnek tűnik./4/

A német ajkú lakosság száma Egyed már idézett topographiai

leírása szerint 1828-ban 79.581 fő volt. Ez a vármegye la­
kosságának 40 %-a. A falvak egyharmadában - harminc község-
ban - vegyes volt a lakosság és negyven községben csak né­
metek laktak. A számon tartott rácok többsége Földváron,
Grábócon, Szálkán és Alsó Nánán élt. A magyarul jól beszélő
tótok Földvárt és Mözsöt lakták. A többségében boltos, keres­
kedő és különféle mesterségeket űző zsidó lakosság legnagyobb
számban Bonyhádon, Pakson és Ilőgyészen élt. A németek jelen­
tős része még egyáltalán, vagy alig beszélte a magyar nyel­
vet. A jelentésekből nem érződik emiatt türelmetlenség. A
megyén belüli mozgásuk elősegitette a keveredést és hozzá
járult nyelvi beilleszkedésükhöz is.
A nyelvi elszigeteltségben élők nem értették a magyart Ó3
ez összetartozásukat, egymásra utaltságukat bizonyára csak
 -5-

erősitette. A ’’kevert” községekben az volt a jellemző, hogy

az idősebb német nemzetiségűek egyáltalán, vagy alig értet­
tek valamit magyarul, a fiatalabbak beszélték a magyart és
arra törekedtek, hogy gyerekeik is jól megtanulják.

Ezzel teljesen ellentétes Egyed Antal szigorú szemrehányása,

amikor a Bonyhádi Leánynevelő Házról ir; a város négy isko­
láján kivül volt ”...egy különös Leány-Nevelőház is. Phil-
lipsz Anna, Német országi grófnő volt apátza, 1813*kezdé, s
folytatja”. Itt 16-20 nemesi ösaládból származó lány lakott,
szállásuk és kosztjuk a nevelőházban volt. Hasznos dolgokat
tanultak; varrást, kötést, ”fortepianót” , táncot, Írást, ol­
vasást, számolást, történelmet, földrajzot, vallás-ismerete­
ket és idegen nyelvet. Egyednek nem is ezek ellen volt kifo­
gása, hanem azt fájlalta, hogy ”...a magyar egészen el hagya-
tik, jobbára el is felejtik azt. - Istenem! mi lesz belőlük?
ha mennél előbb az e-féle Intézetekre is ki nem néznek Hazánk
Előljáróji!!!”/5/ Egyed jól látta, hogy a pártfogók, az egyé­
ni kezdeményezők munkája milyen nagy jelentőségű az ilyen kis
létszámú oktató intézmények létrehozásában és hatásában. A
"haza és haladás” gondolatától azonban joggal tartotta ellen­
tétesnek a magyar nyelvtől való eltávolodás ilyen jelenségét.
A mezővárosokkal együtt 107 települést figyelembe véve /és a
pusztákat most külön nem számolva/, ennek majd egyharmada
magyar-német kevert lakosú volt. A fennmaradónak fele - kb.
40-40 - a tiszta német, vagy magyar-lakta hely. /6/
A semmit-mondó válaszokat leszámítva érdekes különbséget mu­
tatnak a jelentések az emberek tulajdonságainak megítélését
illetően attól függően, hogy német, vagy magyar-lakta tele­
pülésről küldték. A jelentésekben használt jelzőket elemezve
olyan kép alakult ki, mintha a magyarokkal több baj lett vol­
na, mint a németekkel. Gyakori az a vélemény, hogy vad, nya­
kas, rossz lelkű, durva erkölcsű és kártevő, engedetlen, go-
romba, civakodó, zenebonáskodó ég a jó rendszer ellensége.
"Jó" tulajdonságként csak annyi, hogy a "verettetés által"
azért engedelmesek.

A német-lakta községek jelentéseiben kevesebb a panasz az

emberi hibák és bajok miatt. Köztük is vannak pertszerretők,
patvarkodók és makacsok, de jó tulajdonságokat is sorolnak;
szelíd, békességes és a munkára gyors

Egyed kérdőívén a jegyzők számára nagyon szokatlan lehetett

az emberek tulajdonságairól faggató kérdés. Nehéz nem fel­
tételezni, hogy a válaszokat elemezve eljutott volna néhány,
számára is nehezen kimondható következtetésig. Pl. választ
kellett volna adnia arra, hogy mi volt az összefüggés a job­
bágy szelídsége és a "bot félelme" között. Vagy miért ellen­
sége a "jó rendszernek" az uraság tisztjeitől távolabb élő
paraszt. A kor gondolkodásmódjától mind kevésbbé volt idegen
az ilyen jellegű kérdések kutatása, a valóságos okok keresé­
se. A válasz még nehezen fogalmazódott, de - és ezt talán
bizton lehet állítani Egyed Antalról is - sokasodott azoknak
a száma, akik tudták, hogy az ország haladása és független­
sége elválaszthatatlan az emrerek felemelkedésétől és sza­
badságától.
Néhány válasz szinte bölcs összefoglalása ennek a témakör­
nek. Pl. a mázai jegyző véleménye úgy értelmezhető, hogy a
falubeliek többsége műveletlen, egyaránt jó és rossz tulaj­
donságokkal rendelkező emberek, akiknek rossz hajlamain
azonban szép szóval, felvilágositással és tanítással vál­
toztatni lehet. Ez állt legközelebb azokhoz a véleményekhez,
amelyek kezdtek tartani a nép elnyomása miatti feszültsé­
gektől és ezért elsősorban békés utón, "szép szóval" akar­
tak "csendesíteni", amig lehetett. /7/
 - 7-

A magyar nyelvnek a nemzetiségek rovására való kiterjesztése

nem érződik olyan mértékben a jelentésekből, mint ahogy az a
XIX.szd. elején Magyarországon megindult. Figyelembe véve azt,
hogy Egyed Antal összeírása a megye elöljáróinak egyetértő
támogatásával és segítségével, történt, valószínű, hogy hiva­
talos intézkedések előkészítéséhez is íel kívánták használni
az adatokat. 1831-ben már változott a helyzet. Egy megyei
előterjesztés kategórikus szabályokat fogalmazott meg német
nyelvli oktatás és a nemzetiségi szokások visszaszorítása ér­
dekében. Az erőszakos magyarositásitörekvés egyik példája a
rendeletnek az a pontja, hogy "az iskolába járó gyermekek
ama ruha némlit, mely a megyének több helységében a nemzeti
különböztetést mintegy képezi, s fenntartya, tudniillik a
rövid nadrágot és gyapjú harisnyát, okvetlen letegyék, és
az oskolákra, mint köz intézetekre nézve fenn forgó tekin­
tetnek e részbe is eleget tévén a Nemzethez, mellynek tagjá­
vá neveltetnek, minél korábban, és tellyesebben csatolják
ma go ka t." /8/
A vármegyében lévő oktatási állapotok lényegében nem külön­
böztek az országos jellemzőktől.

A magyar nyelv tanításához szükséges "tanult mesterek" be­

állítását már 1798-ban sürgette a vármegye tanfelügyelője.
Indoklásában egyaránt hangsúlyozta a nyelvoktatással kap­
csolatos hazafiul kötelességet és a földművelő szegény nép
oktatásához szükséges hozzáértő, jó tanítók alkalmazásának
fontosságát. A következő évtizedekben azonban alig válto­
zott a helyzet, az iskolarendszer reformja múlhatatlanul
szükségessé vált.
Az ország tanügyi helyzetére még az u j , 1806-ban kiadott,
második Ratió Educationis megjelenése után is rányomta bé­
lyegét az a felfogás, amely nem erőltette az iskoláztatást,
nehogy "a parasztba káros elveket" olthassanak. József ná­
dor főhercegnek is az volt a véleménye, hogy "A paraszt
 -8-

gondolkodóbb és tanultabb lett, mivel az újságoknak a íalusi

kocsmákba való elolvasása által olyan fogalmakat szivott ma­
gába, melyeket azelőtt nem ismert. A népiskolák megsokszoro­
zódása következtében több ismeretre tett szert, mint althoz
szükséges, hogy a maga társadalmi rendjében boldog legyen."/9/

6-12 éves korra szólt a tankötelezettség. A Ratio beosztása

szerint voltak egy-két osztályt heti 10-20 órában oktató, egy-
tanitós falusi és kisebb mezővárosi iskolák. Tolna vármegye
iskolahálózatára ez volt a jellemző. A nagyobb mezővárosi í i
kisebb városi iskolákban két tanítónak volt egy osztálya. A
iskolafajták tipusba sorolása szólt a nagyvárosi, három osz­
tályos, három tanitós iskolákról is.

A feudális iskolarendszer hagyományai miatt csak nagyon lassú

változás ment végbe a lányok nevelése, iskoláztatása torén. A
korabeli jelentések gyakran csak megjegyzik, hogy az adatok a
lányokra nem vonatkoznak. Ez a fogalmazás fel-fel bukkan az
Egyed-íéle összeírásban is, ami neheziti az iskolaköteles gyer­
mekek számához történő viszonyítást.

Miután 1825/27-ben az országgyűlés foglalkozott a nevelésügy

kérdéseivel, a közoktatásügy általános reformján dolgozó bi­
zottság is megvizsgálta a népoktatásra vonatkozó elképzelése­
ket. A javaslatokban nem volt gyökeres változtatási törekvés.
Elsősorban a meglévő intézményi kereteket kivánták megrefor­
málni. Az uj igények szerinti - de ilyen határok között tar­
tott - korszerűsít és természetes része volt az 1820-as évek­
ben kibontakozó reformmozgalomnak. A polgári jogok széleskörű
kiterjesztésének igénye és szükségszerűsége szorosan kapcso­
lódott azokhoz a reformtörekvésekhez, amelyek az iskoláztatás,
a népművelés utján kivánták fellendíteni a nép anyagi és szel­
lemi jólétét.
A kérdőivekre küldött válaszok nem adnak ugyan képet az isko­
lákban folyó munka színvonaláról, de valószínű, hogy a Tolna
 -9-

vármegyei állapotokra is igazak a kortársak máshol tett meg-

f igyelései.

Néhány igézetből is látható, hogy milyen lehetett az általá­

nos helyzet* "Normális oskoláink nagyobb része gyenge lábon
áll, mert azokban a gyermekek olvasáson, számvetésen s a val­
lás nétaely czikkelyein kiviil semmit sem hallanak, semmit sem
tanulnak. Sőt mindebből az igény szegény és száraz előadásnál
fogva egész esztendő alatt is alig mehetnek annyira, hogy az
olvasó könyvekből üggyel, bajjal olvasnak, egy papirosról
másra betűket és szókat Írhassanak, a nélkül mindazonáltal,
hogy elmélyök az ismeretekban gyarapodnék; a vallás czikke-
lyeiből pedig egynéhányat könyv nélkül elmondjanak, a nélkül,
hogy szivök szelídült és jobbult volna." /lo./

Ezeket az állapotokat erősiti meg egy másik feljegyzés is;

"Nem régen betérvén egy iskolába, mintegy 12 esztendős gyer­
meket fölszóliták az olvasásra. Amint olvasni kezd, a mester
közbe szól, hogy az ujjával mutassa is, mit olvas. Nem sok
kellett, mindgyárt észre vettem, hogy a gyakori ismétlés ál-
taí9§Í£ első lapot tanulta olvasni, mert mutató ujja egészen
másutt járt, mint ahol a nyelve....Hátrább forditék vagy tiz
levéllel, s úgy nyujtám neki a könyvet, de itt még a betűket
sem vala képes összefoglalni." /II/
Mindez összefügg azzal is, hogy a legtöbb helységben rosz-
szak voltak az oktatás feltételei. A tanítók jelentős része
a szükséges ismeretek hiánya miatt alkalmatlan volt az okta­
tásra, nevelésre, az iskolaépületek elavultak, felszerelésük
korszerűtlen. A pilisi református egyház feljegyzése szerint
"Az oskola épülete a kártékony férgek és az árvíz árja miatt
romladozott teteje náddal való Reperálást kíván.••" /12/ De
nem voltak jobb állapotban az árvízveszélytől távolabbi fal­
vak iskolái sem.
 -lo-

Nagy gondot jelentett minden családban, ha "következik azon

idő, midőn jobbágynak 7-8 éves korig íelserdült gyermekét is­
koláztatnia k e l l e n e . - olvasható a Társalkodó egyik irásá-
.ban, majd igy folytatja; "Ah, ugyan de miből! nincs ruha,
nic3 könyv, nincs költség, melyből a tanitót fizesse.... A mos­
tani téli hónapokbani időjárás a kevésbé jobb állapotú jobbágy
gyermeknél csak arra való, hogy mit télen által tanult, legyen
mit nyárom a libák, bárányok, ökrök, lovak őrzése mellett el­
felejtenie. Innen van, hogy mire megemberesedik, elmondja u-
gyan, hogy télen járt iskolába, de azért nevét leirni, vagy
imakönyvéuél egyebet olvasni még nem tud.
Szomorú, valóban szomorú állapot ez! s csuda e azután, ha a
paraszt gyermek kis korától fogva barmok mellett pajkos sa-
hanczok közt növekedve, 3zilajabb, vadabb lesz, mint őrzött
csikaja, butább, mint íiszeje, vagy tinaja?"/13«/
A községi válaszok mindegyike tartalmazza a télen iskolába
járó tanulók számát. A nyáron is járókét csak a fele telepü­
lés jelenti, de ezekkel a számokkal is óvatosan kell bánni.
Azok a községek, amelyek nem közlik a nyári tanuló-létszámot,
megjegyzik, hogy "főleg télen", "nyáron kevesen", "nyáron
alig". Pl. Szálka azt is jelzi, hogy az "alig" alatt 193 gyer­
mekből 1-2 tanulót kell csupán érteni. Várdombról 73 tanulóból
6-8 nyári iskolásról Írnak, Kisvejke, Lengyel, Závod jelenté­
séből pedig az derül ki, hogy a gyerekek "csak télen" járnak
iskolába.
Mindezeket figyelembe véve megközelitő pontossággal arra a kö­
vetkeztetésre lehet jutni, hogy
a 8 mezővárosban télen 3814, nyáron 2900 fő,
az 54 faluban télen 7297, nyáron 2100 gyermek járt

iskolába. A 62 településen
éves átlagban télen 11100, nyáron 5000 fő volt a tanuló-
létszám.
 -11

A mezővárosokban tehát - Báta, Bátaszék, Bonyhád, Földvár,

Paks, Simontornya, Szekszárd és Tolna - lényegesen jobbak
/76 %/ voltak az iskoláztatási arányok, mint a falvakban.
/28 %/•

A kettő együtt a télen iskolába járók létszámának 45 %-át je­

lenti nyári időben. Ez is valószinüleg fölé becsült arány, mert
alig hihető néhány községnek az a jelentése, hogy a tanulószám
télen-nyáron megegyezik. /Decs, Szent György, Fadd, Madocaa,
Őcsény, Pilis./
Inkább az volt az általános, hogy a gyerekek télen a szükséges
ruha és cipó hiján, nyáron pedig a házi és mezei munkák miatt
rendszertelenül és kevés időt töltöttek az iskolában.

Mivel Egyed összeírásának fennmaradt dokumentumai a megye la­

kosságának több mint a feléről adnak képet - a mezővárosok
50 %-ról, az össznépesség 55 %-ról - a vármegyére vonatkozóan
olyan kép alakítható ki, hogy a kb. 195 ezer lakos 11 %-a,
mintegy 20 ezer volt az iskolai tanuló. A 8 mezővárosban a
lakosság 8 %-a volt 6-12 év közötti, kimutathatóan iskolás. A
falvakban ugyanez eléri a 12 %-ot, ami a felmért területek
megyei átlagaként lo %-ot meghaladó arányt mutat.

Mindenhol a vallási felekezetűknek megfelelő iskolába kellett

járni. Ha kevesen voltak, átjártak a szomszéd falu iskolájába.
Alsónyéken pl. csak 2-3 katolikus gyermek volt, ők a bátaszéki
katolikus iskolába jártak.

Egyed felmérése igazolja azokat a még sokáig fennálló állapo­

tokat, amelyek az iskoláztatás terén Tolna megyén kivül is jel­
lemzőek voltak. Ismert néhány későbbi /1840/ kezdeményezés a
változtatás érdekében, de ezek szórványosak voltak és nem sok
eredménnyel jártak. Pl. a gyönki református lelkész a követ­
kezőket Írja saját próbálkozásáról: "'Március végétől Novembe­
rig tsak igen néha jön oskolába két három gyermek. Részemről
 -12-

mindent mit tehettem arra nézve, hogy rendes nyári oskolát

tarthassak, s tekintetbe vévón azt, hogy a Szüléknek haszna­
vehető nagyobb gyermekeire munka idején szükség van, ezekre
nézve azt a rendszabályt tettem, hogy tsak reggelenként jöj­
jenek be Oskolába s leg feljebb két óra hosszáig tartassanak
ott; a napszak hátra lévő részében otthon Szüléiknek segít­
hetnek, - tsak a kezdőkre nézve, -kik különben is játszással
töltik az időt, - kívánván azt meg, hogy rendesen járjanak
fel. - De ennek eddig legkisebb sikere sem volt.” /14/

A helyzet lényeges változtatásának feltételei még nem értek

meg. A szükséges eszközök is hiányoztak hozzá. Igazat kell
adni a Tolna megyei alispánnak, aki jelentésében a követke­
zőket Írja erről: "A nevelésügy alkotmányos állásunkhoz ké­
pest csak akkor fog a kivánt eredményeket felmutatni, ha azt
a kormány és a nemzet közös érdekkel felkarolja, kölcsön s
figyelemmel kiséri, Ugyisméreti avatottsággal gyámolitja s az
annak körében alkalmazott elemeket folytonos és czélszerü mű­
ködésre serkenti, egy szóval: az országban szerteágazó, min­
denüvé beható nemzeti nevelési rendszert alapit." /15/

A közegészségügy helyzete szorosan összefügg az iskolázott­

sággal, a műveltségben állapotokkal.

A tudatlanság és elmaradottság sok élet-áldozattal járt a

tolnai falvakban. Az intézményes betegellátásra való törek­
vés gyökerei az 1700-as évek második feléig nyúlnak vissza.
Néhány mezővárosban - Bonyhádon, Földváron - az adakozásból
létre hozott "ispitál" a szegény, magányos emberek menedék-
háza volt. Nem is folyt különösebb gyógyító munka ezekben az
intézményekben, elsősorban az idős beteg emberek eltartásá­
ról gondoskodtak. Bonyhádon már 1780-tól működött a Winkler
Mihály plébános által alapított ispotály. Patikája 1819-tŐl
volt és Egyed Antal vizsgálódásának évében egy "rendes és két
 -13-

seb orvos'* is működött a városban. Itt és a megyében még öt

helyen - Földváron, Pakson, Szekszárdon, Simontornyán és
Hőgyészen - juthatott hozzá a lakosság a legszükségesebb
gyógyszerekhez* /16/ Orvosra és patikaszerre azonban csak ke­
veseknek volt pénze. A sokíéle babona, házipatika és a még
előforduló kuruzslás is nehezitette azok munkáját, akik az
1800- as évek elejétől nagy erőfeszítéseket tettek a járványok
és népbetegségek felszámolására.
Szekszárd város 18ol-ben felépült kórházának létrejöttét a
négy év alatt Összegyűjtött 4975 Ft 39 krajcár alaptőke tet­
te lehetővé. A 12 ágyas intézmény megalapítása nem került töb­
be, mint a város egy évi katonaadója. A megye első főorvosa
1769-től Kölesd székhellyel dr.Keller Jakab Ulrik svájci szár­
mazású orvos volt. Helyettese, majd utóda 1830-ig - igy Egyed
felmérése évében is - dr.Babits Mihály, Szekszárd hires szü­
löttének a dédapja, aki nagy érdemeket szerzett az egészség-
ügyi állapotok javitása és a szekszárdi Ferenc ispotály tovább­
fejlesztése terén.
A XlX.század első évtiezedeiben sok munkával járt a himlőoltás
népszerüsitése és lebonyolitása a falvakban.
1801- 1811. között 24.523 himlőoltás volt a megyében. A tudat­
lanság miatt nagy ellenállásba ütközött az oltás és a szülők
inkább mutatkoztak késznek "magukat halálra adni, hogy sem
gyermeküket ily kinos, talán tsak vakitásbul álló kinzá3ra"/17/
Az oltásra buzditás a lelkipásztorok és a falu elöljáróinak
feladata volt, de "mentőhimlő béoltására ügyelő deputáció" is
alakult, amely 1817-tol rendszeresen ellenőrizte az évenként
kétszeri beoltást. Először csak az 1-6 éves gyermekeket része­
sítették ebben, az idősebbkori megbetegedések miatt 1818-ban
felemelték a korhatárt 15 évre. Később is történtek azonban -
még 20-22 éves korúak körében is - megbetegedések. Ezért a
 -14-

vár me gye arra biztatta a helyi illetékeseket, hogy terjeszszék

ki a kor-kötelezettséget 25 évre.

Sok bajt okoztak a minden képzettség nélkül működő bábák, akik

helyett a tanult bábák alkalmazását Babits Mihály tiszti fő­
orvos szenvedélyesen sürgette a vármegyénél: "Mindazokat a ki-
pótolhatatlan károkat, melyek a US. Megyénkben a tanithatat-
lan bábáknak szörnyű tudatlanságaiból esztendő által származni
szoktak, itt előszámlálni igen hossza volnék, a legközelebb gyá­
szos esetet mégis előhozni szükséges tartom: A grábóci volt bá­
ba hihető által nem látta, hogy a vajúdó, akihez segítségül,
mint helybéli bába hivattatott, egynéhány óra múlva szülni fog,
azt sem látta által, elhiszem, tompa elméjével, hogy a magzat
a szülésre keresztül jönni indult, különben nem hiszem, hogy a
vásár kedvéért az ártatlan magzatot, és a kinos szülőt az ha­
lálnak veszedelmére kitévén, a szekszárdi vásárra eljött vol­
na*. •" /18/ Végül sok futkosá3 után a szomszédos községből hoz­
tak hozzáértő bábát.

A gyakori hideglellés, vérhas, vagy "szemnyavaja" gyógyítására

is ritkán fordultak orvoshoz. 3823-ban 658 olyan, "sorsára néz­
ve tehetetlen" szemnyavajást tartottak számon a megyében, aki­
ken nem tudtak segiteni. A betegek többsége szegény volt, a ke­
zelésükre sem volt alkalmas hely. 1827-ben határozott úgy a
megyei gyűlés, hogy a szekszárdi kórházban kell megteremteni a
gyógykezelés feltételeit. Kezdatt kialakulni a kórházak gyógyi-
tó-betegellátó funkciója az orvosok egész megyére kiterjedő
szerepével.
Egyed 1828-ban már arról számol be, hogy "az egészség fenn­
tartására egy FŐ és egy Alorvos ügyel. Vagyon minden járásnak
egy különös seborvosa is. Ezeknek kötelességek járásaikat több­
ször megjárni, a Fő orvosnak, ha valami különöst az egészséget
tárgyszó dolog körül tapasztaltak, béjelenteni, és a himlő be-
 -15-

oltasával foglalatoskodni." /19/ Hogy a lakosok nagy rászorult­

ságukban sem használtak orvosságot, annak oka a javuló intéz­
ményes betegellátás mellett is az volt, hogy patikaszerre nem
jutott pénz* A másik ok az elmaradott gondolkodás volt* Orvos­
sággal a tehetősebbek is csak végszükségben éltek. A jelenté­
sek is igazolják azt a szólás-mondást, hogy eszem-iszom, amig
lehet, a halál ellen úgy sincs orvosság.

Bonyhádról készült leirásában Egyed dicsérőleg szól a himlő­

oltások már érezhető hatásáról* A halandóság "kilenc évi ta­
pasztalásom után egyszer sem haladta íelül a születettek szá­
mát* Sokat tesz ehhez a himlőoltás közönségessé tétele*" /20/
Földváron részletesen vizsgálta a népesség alakulását és olyan
arányt állapított meg, hogy húsz esztendő átlagában évente há­
romszáz haláleset és négyszáz születés volt a mezővárosban* A
földvári intézményeket sorolva megemlíti, hogy "köz kórház nét
kül sem szűkölködik, mely négy szobából és két konyhából áll.
Itt részint a gyámolatlanok kapnak menedéket, részint a vidéki
betegek találnak ápolást."/21/ Ezidőben egy "orvosdoktor" és
három sebész működött Dunaiöldváron.

1829-ben Simontornyáról még nem jelezték, hogy kórházuk is len-

ne. Fényes Elektől tudjuk, hogy a vármegye "kórházai közül leg­
nevezetesebb a simontornyai 24 férfi és 12 nő számára..."/22/
Egyed kérdései azt mutatják, hogy a megye földrajzi jellemzői­
re, útviszonyaira stb. vonatkozó érdeklődésnél nagyobb volt a
kíváncsisága az itt élő emberek iránt. Múltjuk, szokásaik, élet­
módjuk leirása, mégis elnagyoltabb a válaszokban, mint a táj, a
föld termőképességének és a birtokok tulajdonviszonyainak be­
mutatása. Feltételezhető és a válaszokból is az érződik, hogy a
lakosság közösségi, jobban szem előtt lévő foglalatosságai fo­
galmazódtak csak meg a jelentésekben. Ezzel is magyarázható,
hogy viszonylag szinesek a nevezetesebb eseményekről - kérész-
 -16-

telőrol, lakodalomról, halotti torról - szóló leírások* Az ün­

nep gazdagabban terített asztala a kedvenc ételek fogyasztását
is lehetővé tetté* A közönséges, mindennapi eledel elsősorban
a kolompár vagy a saláta haluskával* A paraszti háztartásokban
kedvelt például a búza lisztből készült fánk repce olajba sütve

A keresztelésnél gyakori volt az a szokás, hogy minden gyermek­

nél más-más három pár a keresztszülő* Fiú gyermeket a három fér
fi, leányt a három asszony tartott keresztvíz alá* így aztán
a komaság rendkívül kiterjedt rokonságot jelentett. A kereszte­
léshez fűződő étkezési szokások megkívánták, hogy a szertartás
után-néhány héttel az uj rokont megvendégeljék*
Szegény és módos egyaránt igyekezett előteremteni a rávalót,*ha
lakodalomra készülődtek* Két-három napig is eltartott a mulat­
ság és - többnyire télen - az egyik legjelesebb ünnepnek számí­
tott*

A gyásznapokhoz fűződő szokások nagyon régi hagyományokhoz kö­

tődtek. A halotti tort az Árpád-kori krónikák is említik. Egyed
korában a temetés után tendezett lakoma népszokásként már kive­
szőben lehetett, mert a XlX.század elejétől a vármegye szigorú
tilalommal igyekezett gátat vetni a tortartás túlzásainak. A
szokás sok helyütt a szegények megvendégelésévé vált. Ilyenkor
elmaradhatatlan a juhhusos kása és a paprikás hús. Az asztalnál
az elhunyt üresen hagyott helyén is tálaltak*
A községek "nevezetesebb szerentsés vagy szerencsétlen történe­
tei" a lakósság emlékezetében megőrzött örömteli eseményt alig
tartalmaznak. Annál több a szerencsétlenség; tűz, jégverés, ár­
víz, "döghalál*" Európát a XVIII.századtól már kevésbé sújtó
pestis Magyarországon 1739-ben szedte utoljára nagyszámban ál­
dozatait. Helyenként három-négy hónapig mindennapos vendég volt
a fekete halál.
Több településen tartották számon az 1823-as és az 1828-as esz­
tendőt, amikor hatalmas jégeső verte el a határt és "Ebből sze­
gény életmódjuk következett."
 -17-

Aa egész íalut évekre visszavetette egy-egy nagyobb tüzeset.

Gyakran előfordult, hogy az utcákon végig süprő lángok után
csak pár ház maradt. A megyében az egyik fő jövedelmi forrása
dohánytermesztés, de a terméből még kevesen füstöltek. Az
"egynéhányat kivéve általában pipátlan” lakosság dohányzási
szokásaihoz hozzá tartozik, hogy száz évvel a felmérés előtt
a Generalis kongregáció /megyei nemesség gyűlése/ elhatározta;
száz botütés terhe mellett senki ne merjen a parasztok közül
dohánylevelet szivni. A sok tüzeset is bizonyltja, hogy a ti-
ldom nem elsősorban az egészség védelmét szolgálta.

1816-ban Szálkán, 1817-ben Őcsényben a fél falu "koldulásra

jutott," majd 1826-ban Alsónyéken, 1827-ben Kétyen. Szekszárd
1794 évi tűzesetét "Mennél szörnyűbb pusztítása" miatt a "Ha­
zai Tudósítás" is nagy tűzvészekhez sorolja. A kb. 1300 házat
számláló városban több, mint két ezer ember maradt hajlék nél­
kül, mert 637 ház lett a tűz martaléka. /23/

Az idősek és fiatalok legkedvesebb időtöltését kutató kérdésre

a válaszok többsége rövid, keveset árul el a szokásokról és a->
zok változásáról.
Az idősek számára 'dologtévő napok után az ünnep pihenést, be­
szélgetést jelentett és a pincét meglátogatva egy ki3 borozga­
tást. A szokások mellett elsősorban a várható termés, a holnap
kilátásai határozták meg, hogy vígan vagy csendesen telt
az ünnep. Hiszen egy-egy elemi csapás, nem ritkán az egész köz­
ség kenyerével együtt a mulatni való kedvét is elvitte.

Nyáron a munka kevés időt engedett a pihenésre. A fiatalok szá­

mára a saórakozás, a társas együttlét lehetőségét a tánc és
a játék jelentette. A kocsmában, az utcán, vagy valamelyik ház­
nál kínálkozott erre lehetőség és télen a lakodalmakban, mert
"nyári időkben.... a gazdaságbeli munka elhúzza tőlük minden
mulatságra való időt."
 -18

A mai értelembe vett népművelésről még nem beszélhetünk*

Ugyanakkor országosan sok jelentős kezdeményezés időszaka ez*
Művelődéstörténetünk a szervezett népművelés koraként tartja
számon az 1825- 189o-ig terjedő időszakot, melynek első szaka­
szára a szervezetek, egyletek megalakulása, a közösségi gon­
dolat megfogalmazása volt jellemző.* A nemzeti egység és a pol-
gári átalakulás kulturális eszközökkel való megközelítése, az
ismeretek terjesztésével a politikai harc előkészítése egyet
jelentett a legfontosabb haladó törekvések összefonódásával,
egymást felerősítő hatásával. '
Condorcet francia enciklopádista vetette fel először a nép­
művelés^ ^gyakorlatának megszervezését, azt, hogy ennek szolgá­
latába állítani a könyvtárt, a sajtót, a múzeumot és a szin-
házat. Hogy Magyarországon a művelődés nemzeti ügy lehetett,
elsősorban Széchenyi Istvánnak és olyan kortársaknak köszön­
hető, mint például Vajda Péter, akik nagyon jól tudták, hogy
nincs nemzeti' felemelkedés korszerű műveltség nélkül és vi­
szont, s hogy nincs általános műveltség a kor színvonalán ál­
ló természettudományi és technikai kultúra hijjón. A "népmű­
velés" fogalom is ekkoí lesz közhasznú, valószínűleg Jósika
Miklós irta le először.
Tolnában a kereskedelmi útvonalaktól és hajóutaktól távolabbi
községek lakói nem sokat tudhattak a világ dolgairól. Nincs
egyetlen utalás sem arra, hogy* pl. rokonlátogatás űrügyén, vagy
egy-egy nevezetes esemény alkalmával más községbeliekkel talál­
koztak volna, Ezeket az alkalmakat inkább a vásárok és a pia­
cozás kínálták, ami foglalkozásonként eltérően, de a mesterség­
gel együtt járt.
A dologidőn kívüli elfoglaltságok között - Pilist kivéve - nem
említik sehol, hogy a lakosok között bárki is olvasna. Itt kell
megjegyeznünk - és ezzel valamelyest magyarázható is a dolog -
 -19-

hogy az életmódra és a szokásokra vonatkozó szinte minden vá­

lasz csak a "nemtelen népesség"-re vonatkozik. Est bizonyltja
a. zombai jegyző külön levele is; "A nemeseknek számát össze
Írni, minthogy az annak jussával és szabadságával ellenkezik -
hatalmamban nem lévén, e tárgyban a Tisztelt Esperes Urnák ele­
get nem tehetek; melynek következésében a Tekintetes Földes
Uraságok megnevezését és házaik összeszámolását is hagyni kény­
telen voltam." /24/

Szeles zár dón és -más mezővárosokban 3em találni nyomát a könyv­

nek és újságoknak.. Az akkor, már félszáz éve megyeszékhely Szek-
szárd - Szexárd, Szegzárd ; a jelentésekben mindhárom Írásmód
olvasható - lakóinak dologidőn kívüli elfoglaltsága is a leg­
kisebb' falvakéhoz hasonló. A majd két. ezerrel nagyobb lélek­
számú Földváron mintha színesebb lenne az élet, bár a népműve­
lés és az intézmények szerepe itt is jóval később mutatható
ki. /25/
A jelentések alapján feltérképezhető intézmények döntő többsé­
ge az országos útvonalakkal keresztezett mezővárosokban volt.
Ezek közül is kiemelkedő szereppel Bonyhád, Bátaszék, Földvár,
Paks, Simontornya, Szekazárd és Tolna.

Egyed Antal korábbi munkáiból tudjuk, hogy a viszonylag kis

lélekszámú Dombóvárt "sok szép épületek diszitik, mellyek ré­
szint az uradalmi, részint az itt szálláson fekvő Katona Tisz­
tek lakásaik." Ozoráról azt említi, hogy a viszonylag épségben
álló várat magtárnak használják. /26/

Oktatási intézmények szempontjából fontos hely Szent Lőrinc

és Gyönk. Ez utóbbi református gimnáziumát messze vidékről
felkeresték a német nyelvű oktatás miatt.
"Az ágostaiaknak Szent Lőr Incén, van egy esperest ségi gramma-
ticális oskolájuk .....A magyarországi kisdedóvó egyesület
 -2 On.

hazaiiui buzgósága következtében Tolnán állítatott fel egy

kisdedovó-tanitólcat képező intézet, melly a jeles intézeti-
igazgató Vargha István vezérlése alatt már eddig is több iá­
ján keletkező magyarországi kisdedóvó intézetnek adott ügyes
tanítókat. A képző intézetnek jelenleg - Írja Fényes Elek
1841-ben - segélydijazott kisdedóvó növendéke hat, saját költ­
ségén magát képező pedig egy van. "Beszámol a Szekszárdon mű­
ködő kisdedóvó intézetről is és arról, hogy Földváron és Hő-
gyészen kívül ugyanitt az irás, olvasás és számolás tanításán
túl . ,Ta Deák Nyelv első esméretére is oktattatik a serdülő
Ifjúság". /27/

1793-ban és 181o-ben voltak olyan kezdeményezések, hogy Szek­

szárdon gimnázium létesüljön. A vármegye iis támogatta az el­
képzelést mindaddig, amig a Helytartó Tanács a tervet 1812-ben
el nem utasította./28/

A községi jelentések hirt adnak póstáról, talp- és fakereske­

désről, sorházról, vendégfogadóról, sóházról stb. A faddi
"Inputaház" 1817 óta a jótevők adakozásaiból évente nyolc
szegény, magatehetetlen emberről gondoskodott. Máza és környé­
ke számára gazdaságilag sokat Ígért az uj kőszénbánya. A kőbá­
nyájukból kitermelt anyagot egyaránt felhasználták épület- és
útépítéshez. Számos vízimalom forgott a Dunán. A Paks és kör­
nyékén lévő 22 örletőhelyre messze vidékről hordták a liszt­
nek valót. Minden jelentősebb Dunamenti településnél működött
rév. Országos összehasonlításban jól műveltnek számítottak a
tolnai földek. A megye jóhirü mezőgazdasága mellett iparról
alig beszélhetünk.
Üzemként csak a szekszárdi selyemgombolyitót tartották szá­
mon. /29/ Mesteremberek legnagyobb számban Szekszárdon, Föld­
váron, Pakson, Tolnán, Bonyhádon és Simontornyán éltek.
 -21-

Egyed említi, hogy "A Köz Intézetekhez tartozik még .... Hat
Lutri szedőhely..." is, de azt nem közli, hogy ezek hol vol­
tak. /3o/

Érdekes Moldovány Józsefnek a tudóaitása arról, hogy Tolna me­

gyében már 1624-ban a ga zdasági egy es Lilethe z hasonló kezdemé­
nyezés történt.
Mint írja, a "Földművelés léptsője lévén a pallérizódásnak,
lehetetlen elhalgatnom egy jelen Intézete, mely Tolna Várme­
gyében egy tartandó állandó küldöttséget képez, és a Földműve­
lésnek, gazdálkodásnak minden néven nevezendő ágait vizsgálja -
a fogyasztásokat segíti, a külső nemzeteknél fenn álló gazdasá­
gos Társaságok által javallót módokat próbára veszi, és a magyar
Climához azt alkalmaztatván, annak lehetőségeit és hozzánk való
alkalmaztatását, hasznait tapasztalván gyarapitja."
A társaság a helytartótanács 1821. évi rendeletén felbuzdulva
alakult, amely a megye birka tenyésztéséről és nemesítéséről
kért helyzet jelentést. A megalakulás után tisztségviselőket is
választottak maguk közül. Egyesülésüknek ekkor 17 tagja volt.
Első ténykedésként szakkönyveket vásároltak. Működésűk rendsze­
res lehetett, mert Moldovány igy folytatja: "a díszes Társaság
minden esztendőben egynéhányszor öszve gyülekezik és a tagok
tett tapasztalásaikból, próbatételeikből gazdaságaikat gyara­
pítván örömmel és rnélly megelégedéssel közlik az egész társa­
sággal tett vizsgálatjókat.•..A Birka nemesítése különös figyel­
me a Társaságnak ...Hogy pedig ezen Hemes Társaság szüntelen
való munkája valami hátramaradást ne szenvedjen, öszve gyülekeztek
alkalmatosságával különféle kérdések adatnak ki, mellyekről min­
den tag maga észrevételeit Írásba foglalván a másikkal közli.
Az újabb gazdaságos könyvek, mellyeket a nemes Társaság tulaj­
don és tetemes költségein megvásárol, egyik tagtól a másikig
szüntelen forognak." / 31/
 -22-

Ahogy országszerte, megyénkben is viszhangot keltett a művelő­

dés és a szellemi élet előmozdítását szolgáló egyesületi moz­
galom* A "Magyarország egyletei és társulatai 187.8-ban” című
kiadvány szerint a megye első kaszinója 1827-ben alakult Tolnán*
Céljának a közművelődés előmozdítását vallotta* /32/ Ugyanez a
forrás 1840-et jelöli meg a bonyhádi kaszinó alakuló éveként. A
társaság azt a célt tűzte maga. elé, hogy összejöveteleket, esz­
mecseréket tartson és előmozdítsa a hírlapok olvasását* Más for­
rásokból tudjuk, hogy 1841-ben a megyeszékhelyen, 1842-ben Pakson,
1846-ban Tevelen stb. szintén létrehozták a kaszinót. Szekszár-
don "a jó, szép és nemesbeni előrehaladást, a közjót szolgáló",
egyletként induló kaszinó már működése első napjaiban bizonyí­
totta hasznos szándékát* A megalakulást követő napon addig szin­
te ismeretlen lapokat rendeltek meg./Hírlap, Világ, Regélő, At­
henaeum, Rirnők, Jelenkor/* Ez nagy változás ahhoz képest, hogy
- a város szülötte, Garay János szerint - a harmincas évek ele­
jén Szekszárdra összesen két újság járt. /33)/ .

Az 1846 évi alispán! jelentésben az áll, hogy 7 kaszinó és 3

egylet van a megy ében* Ez utóbbiak közé számították az 1837-
ben alakult Bonyhádi Betegápolási Egyletet is. A vármegye ki­
nyilvánította, hogy kész a maga eszközeivel támogatni a "nem­
zeti méltóságnak megfelelő színház" mielőbbi létrehozását*
1835-ben arra is utasította a megye országgyűlési követeit,
hogy a tervezett, népművelőket képeső intézet felállítása ér­
dekében is mindent kövessenek el. /34/

A tárgyalt időszak az ország életéhez hasonlóan Tolna várme­

gyében is érlelte, ígérte a változásokat* Néhány mezőgazda-
sági ágazatban felgyorsult a termelés* Európai hírre tett szert
a megye bortermelése és a dohánytermesztésben országosan a má­
sodik helyen állt. Fellendült a birka- és selyemtenyésztés. E-
melkedett a mesteremberek száma, de a céhes keretekből a megye
ipara nem tudott kilépni. A kereskedelemben, a közlekedésben
és a közoktatási-, kulturális életben is végbemenő változások
még íeltlinőbbé tették az elmaradottság nyomasztó valóságát. A
jobbágyságra nehezedő földesúri terhek miatt nőtt a lakosság
ellenállása. '

1829-ban Egyed Antalnak még azt jelentik a Duna-parti telepü­

lésekről, hogy a lakósság egy része kézi hajóvontatássál ke­
resi a kenyerét. Egy évvel később Dunaiöldvárnál megjelent az
első gőzhajó és 1831-ben a rendszeressé váló hajóforgalom ered­
ményeként fellendült a teher— és személyszállitás.

A feudális rendszer válságának kibontakozása és a nemzeti tu­

dat kialakulása időszakáról tanulságos és sajátos hangulatú
dokumentumgyűjtemény ez a felmérés. Haladó szándéka hiven tük­
rözi korának törekvéseit. Ugyanakkor az összegyűjtött anyag
sorsa sem egyetlen példa arra, hogy egy nagy nekibuzdulás mint
veszitett erejéből.

Egyed Antal érdeme a kezdeményezés. A megismerés és változta­

tás igénye kétségtelen. Munkájával gazdagította a megyénkre
vonatkozó művelődés- és helytörténeti ismereteinket. A maga
tudásával és lehetőségeivel hozzá járult a reformkori kérdé­
sek megválaszolásához.
 -24-

•Jelzet:

/!./ Bár ezektől az adatoktól lényeges eltérést mutat Egyed

1828-ban közzétett 194*862 főt számláló, majd Fényes E-
lek egy Í837-es összeírásra hivatkozó 176.417 fős népes­
ségszáma. A hirtelen csökkenés, majd újbóli emelkedés
ilyen aránya az 1831» évi kolerajárvánnyal sem magyaráz­
ható, amelynek kb. 2500 Tolna megyei áldozata volt.

/2./ Egyed Antal: Nemes Tolna Vármegyének topografhiai le Írá­

sa. /Tudományos Gyűjtemény 1828. VI. kötet./

/3 •/ Fejér György /1766-1851/ történetiró legfontosabb müvére-

hivatkozik, amelyik a középkori magyar történelem első
nagyszabású oklevélkiadványa volt. /Codex diplomaticus
Hungerió... 43*kötet, 1829-1844*/

/4*/ A györei válaszok is hasonlóak, mert a két szomszédos köz

ségnek egy jegyzője volt.

/5*/ Egyed Antal: Bonyhád Mezővárosának rövid leírása. /Tudo­

mányos Gyűjtemény 1823»/

/6./ A magyarokhoz sorolva az akkorra teljesen elmagyarosodott

rácokat, akiket a lakóhely ükön többnyire csak a vallásuk
alapján különböztettek meg.
/7./ "Felelett-ye Mázai Helységnek azon kérdésekre, mellyeket
Fő Tiszt: Egyed Antal Paksi Plebanus és Esperes Ur tőlünk
a Ns. megyénk meg ditsőittésére kívánt" /TML.IV./11/35*/

/8./ Közgyűlési iratok. /18'31*jkv. 228o.TmL./

/9./ Domanovszky Sándor: József nádor iratai. I. kötet /Buda­

pest, 1925. Magyar Történelmi Társulat./
/lo./Simon Florentin: Utazási napkönyv-töredék. /Társalkodó,
1832. I.évf. 87.szám./
 /

-25-

/ll./ Falusi tanítók hazánkban. ./Társalkodó, 1832. I.évf.

96•szára./

/12./ A sárpilisi református egyház feljegyzése. /I8l6 .évi

pilisi egyházrajz./

/13#/ L-y-sch: A kiskorú jobbágy. /Társalkodó, 1847« 16.évi.

76.szára./
/14./ TmL. 184o. Lajstrom: 276.

/15*/ Tolna vármegye alispánjának 1846.évi jelentése.

/16./ Fényes Elek Magyarország leírásakor 1841-ben még min­

dig csak hat patikát sorol fel, ugyanazokat, amelyek
Egyed Antal felmérésében is szerepelnek.

/17•/ Évszázadokon át* /TmL.Szekszárd

/18./ Uo.
/19./ Egyed Antal: Nemes Tolna Vármegyének topographiai le­
írása. /Tudományos Gyűjtemény. 1828.VI*kötet«/

2o./ Egyed Antal: Bonyhád mezővárosának rövid leÍrása. /Tu­

dományos Gyűjtemény 1823./

/21#/ Egyed Antal: Duna Földvár leírása. /Tudományos Gyűjte­

mény, 1832./
/22./ Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tarto­
mányoknak mostani állapotja statisztikai és geigraphia
tekintetben. /Pest, 1841. II.kiadás, IV.kötet, pp.294-
325./
/23./ Hazai és külföldi tudósítások. /18o6.november 23»/

/24./ "A Paksi Fő Tisztelendő Experes Ur által költ kérdések

re* küldött válasz melléklete. /TmL.IV/11/57./
 -26-

/25*/ 1894-ben lista készült a megyében működő kulturális egy­

letekről, Eszerint DunaiÖldváron pl. a polgári olvasókor
1868-ban, a kaszinó 186o-ban, Erzsébet hajós egylet 1874-
ben alakult, /TmL, 1894/591./
/26./ Dombóváron 12o háza és 1475 lakos.
Egyed Antal: Nemes Tolna Vármegyének,,..,

/27./ Fényes Elek: Magyarország s a hozzá kapcsolt,,.,

/28./ Az elutasítás hosszú évtizedekre visszavetette a gimná­

zium létesítésének ügyét, hiszen csak 1897-ben tarthatta
meg iskola- és tanévnyitó beszédét V/igand János, /1856-
1919/ a szekszárdi gimnázium első igazgatója.
Dr.Leopold Kornél: Az intézet létesítésének története.
/A Szekszárdi m.kir.áll,Garay János Reálgimnázium XL.évi
értesítője az 1935-36. tanévről./

/29./ A Szekszárdi Selyempete vizsgáló Állomás 188o-ban lett az

Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség központja. Fényes
Elek emlitést tesz egy, a negyvenes évek elején Tolnán é-
pülő répaculcorgyárról is, amely azonban jelentős üzemmé
nem nőtte ki magát.

/3o./ Egyed Antal: Nemes Tolna Vármegyének.....

/31./ Moldovány Józseí: Egy jelens Intézet Tolna Vármegyében.

/Tudományos Gyűjtemény, 1824. IV.szám pp. 55-6o./

/32./ Magyarorszag egyletei és társulatai 1878-ban.

Ezt megerősíteni látszik Egyed kérdésére adott válaszok
közül- az, ahol a fiatalok egyik kedves szórakozásaként
a kávéházat emlitik. Bizony it ékként azonban ez nem ele­
gendő, mert az intézmények felsorolásában már nem sze-
 -27-

re pel; kávéházról , kaszinóról, vendégfogadóról nem szól

a jelent ésük*

/33*/ Bodnár István: A kaszinó kilencven éves története« /Szék

szard 1934 <»/
/34*/ Tolna vármegye alispánjának évi jelentése a megye 1846-
dik.beli állapotjárói« /TmL«/
 -28-

Egyed Antal 22 Icérdéae

1* A lakosok mikor szállók meg ezt a Helységet?

2# Milyen nemzet lakja? kevert-e? s mellyik van nagyobb

számmal, mellyik nevelkedik és mellyik fogy?

3# Ha Németek, mellyik részéből jöttek Németh Országnak vagy

talán Hazánk más részeirü.1 szálinkoztak, s honnan miilyen
a viseletyök, miilyen termetüek - szinük? értik-e nagyob
részre a Hazai magyar nyelvet?

4* Hány sessió van a Helységben - Hány földet bir.ó, hány kis

házas - hány zsellér - Hány nemes, hány merster ember?

5* A szántás vetésen kivül -miből szerzik bé szükségesseiket,

talán kereskedés, csinalmányok? szöllő mivelés - marhatar­
tás, dohány termesztés - fuvarozás által?

6* Hány Ház, hány pár, hány lélek vagyon az Helységben, mel-

lík vallás felekezethez tartoznak? ha vegyesek? mellyik
nagyobb s mind egyik hány lelket számlál, mellik fogy,
mellik nevelkedik?

7* Ki a Földes Ura? egy vagy többek neveztessenek meg minden

közbirtokos Urak - Robott alatt vágynak e- vagy1 Contractu-
a listák - vagy magok arendalják ki magokat?
8« Hány gyermek jár közönségessen az oskolába, hány mindenilc
keresztény felekezetnél# Talán csak télen vagy nyáron is?

9« Van e vásárja: Országos hány, és mikor és miilyenek, heti

mikor s mit visznek leginkább árulni?
lo# Találkoznak e a Határban, vagy környékében régi romladé-
kok u#m# Templomok, Várak, Sánczok, Római emlék kövek,
vagy szerszámok? mit tudhatni ezekről a Hagyomány után,
jegyeztessenik fel, valamint a köz Írások is másoltassanak
le#
 -29-

11. Van e erdeje, s nagy vagy tsekély, és benne fajzása s va­

dak, van e folyó vize, Tava, benne hala és Nádlása, van
e szölleje, sok vagy kevés - hegyen vagy rónán, miilyen
bort terem, mellyik szinü jobb, mellyik tartosabb?

12. Miilyen a Földje; Hegyes, róna, homokos, vizönyös. Ter­

mékeny vagy sovány? Szántó, földjei nincstsenek e? és
réttyei ki tévé a Zápor által 'törtenne szokott el öntés­
nek, ki mosásnak?

13* Mit termesztenek közönségessen a Lakosok, mit leg in­

kább menő gazdaság virágzik leg inkább az Helységben,
vagy környékben. Neveztessenek meg a Puszják, melly ha­
tárosok vele s. a Földes ura, ki birja - vagy e Ménes,
Gúla, Birka, sok vagy kevés, minő tökéletességben s kié?

14. Vannak e nyilvános intézetek a Helységben u.m. Fábrikák,

Oskolák, Posta, Só Tisztség-közkorház, íakereskedés, ré­
ve, megye-e országos u.t rajta keresztül s honnan merre?

15* Miből ál a Lakosok kedves mulatsága, miből a korosoké,

miből a fiatalságé?

16. Miilyen a Helység fekvése? emelt helyen fekszik e vagy

völgyben egességes e? vagy máskép hoszan nyúlik e?
.vagy ki terült hány utzábol ál, öszve van e épitve vagy
rendessen.
17. Mennyi katona adót fizet Esztendőnként? Termesztményei-
ből hányadikat adja a Földes Urának?

18. Hány Zsidó, hány Czigány pár. és -lélek lakik benne?

19. Van e Orvossá? élnek e a Lakosok közönségessen orvos­

sággal?
 -3o-

2o. Nevezetesebb ezerentsés vagy szerencsétlen története a

Helységnek jegyeztessenek fel.

21# Mi a közönséges eledelek? - Mi a kedves étkök?

22. Miilyen indulatuak? szelidek vagy szilajok, békességes­

sek vagy pert szeretők? engedékenyek vagy makatsosak?
 - 31 -

8 mezőváros és 54 falu .jelentése

A válaszok megfogalmazása, - hiszen majd mindegyiket más

Írta, - nagyon eltérő a stilus és a korabeli helyesírás
szempontjából* Ezért az egységes értelmezést segítendő, any-
nyit módosítottunk a szövegen, amennyi nem változtat a fogai
mazás eredeti tartalmán, de olvashatóbbá, érthetőbbé teszi
azt a ma embere számára.Összehasonlitásul az első választ e-
redeti fogalmazásban is közöljük*

"Agárd Helységnek felettye a kívánt 22 kérdésekre"

. 4 1c
1* Meg=szaltak 1728 Esztendőben.

2* Lakja Magyar Nemzett, s jobban nevelkedik, mint fogy.

3* Német nints.

4* Sessió 78* Földet bíró 164* Kisházas. 31* Zsellér 35* Ne­
me sember egy Pap Ferencz. Mester Ember kettő egy kováts,
egy Takáts*

5* Egyedül Szántás Vetés Szöllő Művelés és marha tartás ál­

tal szerzik meg szükségesséiket.

6* Ház 198* Pár 348* Lélek 1699* mind Klatholicusok*

7* Felséges Kamara* - s Robott alatt.

8* Télén 12o. nyáron 25* Klatholicusok.

9* Heti vasárja Szekszárdon Szerdán, és Szombaton, hová lu­

dat, tikot tojást visznek árulni*
lo* A Határban nem találkoznak. Janyai pusztában, a me Ily ha­
táros, vagyon egy romlot vár, me Ily Jany.a várnak is nevez
tetik régi romladék a me Ilynek most is látczanak falai Ha
táros ezen helységgel, Szekazárd Mvárossa is, és ennek ha
 -32-

tárában hogy nevezett Leány=Vár, egy magos kerék hegy

vár formára, mellyk tetejében a Szekszárdiak most Ga­
bonát vetnek# Semmi emlék kövek általunk nem találtat­
tak#

11# Erdeje nints# Fajzása vagyon a Szekszárdi erdőben mint

jobbágyok, folyó vize sár benne hala - nádlása nints.
Szőllejek némellyekk a Szekszárdi hegyen s némellyekk
a Harczi hegyen veres bort terem de nem tartóst.

12# Főideje róna, fekete, közönséges termésű, Zápor esőnek

kitéve nints.

13* Ezen Helységben a Gabona termesztés nem utolsó Virág­

zásban vagyon - a mellyett termesztenek is leginkább.
Határos ezen Helységgel Kajmádi puszta raelly Mltóságos
Grófi Festetics. Sándoré hol Birka jó Számmal vagyon,
határos a Janyai pusztával is a melly a Kamarajó, most
birja Aren dába Tettes Kápolnái Kápolnái Antal, hol Gú­
la és Birka szép számmal vagyon. Határos Azon kivlil
Szekszórd Városával, Moss Helyseggel és Harcz, - és
Zomba helységekkel.

14. Oskola vagyon - ország ut nem megy rajta keresztül.

15« Mulatságok a korosoké télen a fentebb emlitett Leány
vár alatt levő pintzékbe vagyon - fiatalságé fonyó ház,
Duda Muzsika szó, kortsma.
16. Az Helység Sikon fekszik, hószan nyúlik, két uttzábol
ál rendessen épitve.
17. Katonai Adót fizett 73o ír 28 x pngŐ. Tizediket adja.

18. Zsidó 2 pár 8. lélek, czigány 2 pár 9* lélek.

19. Orvossan nint, Orvossággal egyébbel nem élnek, mint

paprikás kánforos pálinkával.
 -33-

20. Szerentsés történet nint - Szerentsé.tlen az, hogy 181o.

Észben 11* Mártciusban a Szenetsétlen tűz által több
fele falunál porra tétetett* Circiter 79« ház éget el*

21. Közönséges eledelök a Magyar Gombocz, bab s lentse,

Kedves a paprikás hús s hal - és a perkelt Káboszta sert
vés hússal télen, nyáron pertzes saláta*

22. Indulatuak mint a Magyarok, hol Szelídek hol Szilátok,

de jobban mégis Szilajok.

Sig Agárd loS 829.

Grénius Joseff Biro*

n: n: Elöljáró

Halász Ferencz mint hites Nótárius által."

 - 34-

• AGÁRD HELYSÉGNEK FELELETTYE A KÍVÁNT

22 KÉRDÉSEKRE

•)
1. Megszálltak 1728- esztendőben.

2. Lakja magyar nemzet, s jobban nevelkedik, mint fogy.

3. Német nints.

b, Sessió 78, földet biró l64, kisházas 31» zsellér 35» nemes­
ember egy; Pap Ferencz. Mostorembor kettő: egy kováts» egy
takáts.

5. Egyedül szántás-vetés szőlő mivelós és marha tartás által

szerzik meg szükségeseiket.

6. Ház 198, pár 3^8, lélek 1099» mind roatholicusok.

7. Felséges Kamara, s robot alatt.

8. Télén 120, nyáron 25, roatholicusok.

9» Heti vásárja Szekszárdion szerdán és szombaton, hová ludat,

tikot, tojást visznek árulni.

10. A határban nem találkoznak. Janyai pusztában, a mely határos,

vagyon egy romlott vár, mely Janya várnak is neveztetik, régi
romladék, a melynek most is látszanak falai. Határos ezen
helységgel Szekszárd Mvárosa is és ennok határéban úgy
nevezett Leányvár, egy magos kerek hegy vár formára, melynek
tetejében a Szekszárdiak most gabonát vetnek. Semmi emlék­
kövek általunk nem találtattak,1

11. Erdeje nints. Fajzása vagyon a szekszárdi erdőben mint jobbá­

gyoknak, folyó vlzo sár, benne hala, nádlása nints, Sz'őlejik
némelyeknek a szekszárdi hegyen, s némelyeknek a harczi hegyen
veres bort terem, de nem tartóst.
 35

12. Földje róna, fekete, közönséges tex’mésü. Zápor esőnek ki téve

nints.

13. Ezen helységben a gabona termesztés nem utolsó virágzásban

vagyon, a melyet termesztenek is leginkább. Határos őzen
helységgel Knjmadi puszta, mely Méltóságon gróf Festetits
Sándoré, hol birka jó számmal vagyon. Határos a Janyai pusz­
tával is, a mely a Kamarajó, most birja árendába Tekintetes
Kápolnai Kápolnai Antal, hol gulya és birka szép számmal va­
gyon. Határos azon kivül Szekszárd városával, Mözs helység­
gel és Harc és Zomba helységekkel.

1^. Oskola vagyon, országút nem megy i’ajta keresztül.

15. Mulatságok a korosoké télen a fenntebb említett Leányvár

alatt lévő pintzékbe vagyon, fiatalságé fonyó ház, duda
muzsika szó, kortsma.

ló. Az helység síkon fekszik, hosszan nyúlik, két utzából áll,

rendesen építve.

17. Katonai adót fizet 730 fr 28 kr. pengőt. Tizediket adja.

18. Zsidó 2 pár, 8 lélek, czigány 2 pár, 9 lélek.

19. Orvosa nints, orvossággal egyébbel nem élnek, mint pap­

rikás vagy ká iforos pálinkával.

20. Szerentsós történet nints. Szerentsétlen az, hogy l8l0. Eszten­

dőben 11. mártoiusban a szerentsétlen tűz által több fele falu­
nál porrá tétetett. Ciroiter 79 ház égett el,

21. Közönséges eled elök a magyar gombóoz, bab a lentse, Kodves

a paprikás hús s hal és a perkelt, káboszta serivéa hússal
télen, nyáron pertzes saláta.
 - 36 -

22. Indulatunk mint a magyarok, hol szelídek, hol szilajok, de

jobban mégis szilajok.

Sig Agórd 10- junii 829.

Halász F o r m e mint hi les Gréniis Joseff Biró,

Nótárius éltei. n * n * Elöljáró
 - 37 -

FELELETEK
ALSÓ NÁNÁRÓL A FELTETT KÉRDÉSEKRE

X. A helységet megszállották, a mennyire ki tapogathatni lehet,

ez előtt mintegy 103 esztendőkkel, először ugyan rátzok, de
későbben németek is jöttek bé, és lassanként megszaporodtak.

2. A mostani lakosai tehát németek és óhitű rátzok keverve,

de a németek nagyobb számmal vágynak, és ezek mindég nevelted­
nek, a rátzok ellenben lassanként fogynak.

3. A németek Németországból jöttek ugyan be többnyire, de annak

külöinb külömbféle részeiből. Nagy részént Strasburg tájékáról,
idővel pedig a körül belől lévő német helységekből is hullámoz
tak ide némelyek. A viseletjek még most is németes, termetek­
re *s szinekre nézve külömbözök. A rátzok pedig magyarosan vi­
selik magokat, termetek erős, vaskos és nagy, szinek többnyire
fekete és barna. A magyar nyelvet a németek közül kevesen,
de a rátzok többnyire értik.

4. A helységben vagyon 36 1/2 urberialis sessió, a lakosok közül

120 sessiós, 50 klsházas, 15 zsellér. Mesterember czéhbell 9
vagyon.

5. A szántás-vetésen kivül a magok szükségeikre valókat leg-

többnyire szőlő mivelés, és némelyek fuvarozás által is szer­
zik meg.

6. Ház vagyon a helységben I70,pár 2Ó3, lélek llo6, t.i. rcat-

holicusok, protestánsok és óhitüek öszvesen. A protestánsok
- legtöbben vágynak, a roatholicusok 21, a protestánsok 690,
az óhitüek pedig 395 lelkeket számlálnak, A protestánsok
nevelkednek, a többiek fogynak.

7. Földesura a helységnek a Cs. K.ir. Theréeiai Intését* több

nintsen. a lakosok robot alatt vágynak.
8. Az oskolába jár közönségesen 187 gyermek, a németeknél
170, a rátzpknál pedig; 17. Leginkább tsak télen járnak
oskolában, nyáron kevesen.

9. Vásárja éppen nintsen a helységnek.

10. Régi puszta temploinx'a emlékeznek a lakosok, hogy volt a

helységtől nem messze napkelet felé, de a melyből már semmi
som látszik. Erről semmit sem hallottak a mostani lakosok.

11. Erdő van a határjában, de tsak tsekély, és ez is tilalmas,

ós bonne sem fájázás, som vad nintsen. Folyó vize, vagy is
patakja vagyon olyan, hogy két kullogó malmot, forgat.
Tava, hala. és nádlúsa nintsen. Szőlő hegyei szépek vágynak,
és szőleje mind a hegyen vagyon, 's meglehetős mennyiségű is
Box’a jó terem fejér és veres, mJndenik edgyforma minémüségii,
mind jóságára, mind tartósságára nézve.

12. A földjei hegyes, nem homokos, de többnyire sovány. A nagy

zápor esők a szántó földekről a földet elhox'dják, és ezzel a
völgyekben a réteket elborítják.

13. A lakosok közönségesen termesztenek gabonát, kukoi'itzát,

krumplit, babot, lentsét, bükkönyt. Különösen krumplit
igen nagyon, és ugyanezeknek termesztéséből és a szőlő uii-
velésböl áll leginkább a gazdaság ezen helységben. Véle
határos puszták Hintsenek. Ménes, gulya és birka nintsen
egyéb, mint a lakosok max'háik és birkáik, de ezen utolsók
is nem igen jó állapotban vágynak most.

lA.Nyilvános intézetek tsak a két oskolák, w.m. a németeké vagy

protestánsoké és a rátzoké, vagy óhitüeké.

15. A lakosok kedves mulatsága leginkább abból áll, hogy a

korosok még borok vagyon, a' pintzóben töltik kedveket. A*
fiatalság* mulatsága pedig még ezenkívül muzsika, tántz,
játék.
 - 39 -

1 6 . A* helység fekvése két hosszan nyúló hegyek között edgy

tógos völgyben vagyon, és egészséges« Edgy patakotska végig
tsergedezl. Hosszan nyúlik, és nagyobb részin 2, edgy
darab helyen pedig 3 utszákból éli, *s nem öszve, hanem
rendesen van építve.

17v Katona adót fizet ebben az esztendőben 533 f 3 1/2 rr.

Földesurénak pedig mindenféle gabonabéli, s egyéb termoszt-
ményböl, a* boron kivül a* kilentzedet, a* borból ellenben
a* tizedet adja.

18. Zsidó tsak éppen 1 lélek, ozigány pedig k pár és 12 lélek

vagyon.

19. Orvos nintsen a helységben, és nem is igen szoktak a lakosok

orvossággal élni.

20. Nevezetes szerentsés történetéről a* helységnek nem emlékeznek

dilte '
a* lakosok, szerentsétlennek pedig azt mondják, hogy l8l^~
esztendőben az egész határjokat egésszen elverte a* jég, és
senunijek sem termett. A* múlt 1828-'*^ esztendőben pedig a*
szőlőhegyeit augustus ^ i k é r e virradón ugyan/igy/ a 1 jég
elverte. Ezeken kivül némely gonosztévök által is történtek
több Ízben gyűjtogatásbéli szerentsétlenségek,

21. Közönséges eledelek leginkább a* krumpli és a* kenyéren fa

húson kivül, legkedvesebb étkek is ebből éli.

22. Indulatjókra nézve a* németek szelidebbek, a* rátzok hirtele­

nebbek, tüzesebbek, de mindenik részről békességesek és en­
gedelmesek mostanában.

Költ Alsó Nánán junlua 1829.

Mészáros János Turbán György

hites Jegyző által. Helység Birája
és a Tanéts.
 4o

TEKINTETES MINDSZENTI KAPTJVÁRY JÁNOS MINT

JÁRÁSBELI FEŐ SZOLGA BÍRÓ IR ÁLTAL KI BOTSÁJ-
TOTT 22. KÉRDÉSEKRE ALSÓ NYÉK EKEPPEN TESZI
ALÁZATOS FELELETJÉT U. M.

1. A lakosok megszállottád ezt a helységet ez előtt 301 eszt/endővel/.

2. Lakja magyar, négy házzal vannak köztök római oatholiousok az

többi reformétis, és az Is virágzik legjobban.

3« Magyarok és beszélnek tsupa magyar nyelven.

4. Van a helységben 48 1/4 sessió, l49 földel biró, 22 kis há­

zas, négy nemes, egy mesterember.

5. A szántás-vetésen kivül szerzik bé szükségeiket az szőlő

mivelésböl, marha tartásból, mikor a viz engedi, nádlásból és
kevés fuvarozásból.

6. Van benne 171 ház, 321 pár ref, 4 pár roatholious. 906
lélek, ebből l4 roatholious a többi református, - Nevel­
kedik a református.

7. Földesura Bótsben a Felséges Theresianum, robot alatt

vágynak.

8. az reformátusok részéröl oskolába jár 55 gyermek, az

ndc
rcatholicusoKí helyben oskolájok nintsen, hanem Bátaszékre
járnak.

9. Semmi némü vásárja nintsen.

10. Határában semmi régi omladékok nem találtatnak.

 41

11. Erdeje van eleredendő, s benne fajzása Sz. Mihály naptól

Sz. György napig minden héten két nap. Vad rétoze, szártsa ta-
láltatik. Folyóvize a sár, tava Nászno és Bátta. Hala is va­
gyon, de azzal a lakosok nem szabadok, mivel érendába adatik.
Nédlása is vagyon. Szőleje bőven van, szépen el nyúló hegyen,
terem veres és fejér bort, a veres tartósabb.

12. Búza termő földje róna, a tavaszi földje hegyes és a zápo­

rok is tesznek benne károkat. Az róna földje fekete, agyag
és termékeny. Nagyobb része határjénak vizes.

13. Közönségesen termesztenek a lakosok kéttzer bűzét, kevés ár­

pát, kukoritzát és kolompirt. A gazdaság középszerű módon
virágzik. Pusztái nintsenek.

14. Semmi intézetek. Országúton kivül van.

15- Az öregek egymással való beszélgetéssel, a fiatalok pedig

öszve fogózván s. karikába állanak, hol szomorú hol friss
nótát danolván ugrónak egy bizonyos helyen a mezőbe v/agy/
helységbe.

lé. A helység fekvése egy szigetet formál, vcägybe és egészségtelen

helyen öszve szorítva és öszve építve vagyon. Utzája rendes
vagyon három, külömben a viz körül föl ja és pasouniját, s.
rétjét többnyire az árviz birja. Egy hidunk vagyon és tölté­
sünk, melyen a szántóföldjeinkre, és hegyeinkre ki mehetünk,
többnyire más szükségeinket csónakon tesszük,

17. Katonai adót fizet esztendőnként 584 f 45 xrokat pengö/ben/.

Földesurénak búzájából, borából ád ötödöt, az az duplát.

18. Lakik benne egy zsidó, tészen egy és fél párt, 9 lelket,

19. Orvosa nintsen, nem is élnek az orvossággal.

\
 - 42 -

ik
20. *826- esztendőbe, 71 házak porrá égtek.

21. Közönséges eledelek káposzta, bab, tészta, krumpli, baromfi

hús, télen sertés hús. Kedves eledelek volna a marha hús, d
ritkán kapják.

22. Indulatukra nézve az lakosok többnyire szelídek, békes-

ségesek, pert nem szeretők és engedelmesek.
 /
- 43 -

FELELET
EGYED AUTAL NAGYON TISZTELENDŐ PAKSI PLÉBÁNOS UR ÁLTAL
KI TETT KÉRDÉSEKRE

Apari^holységre nézve

. V, ’ \ ’ • •

X# Az 17^2Ík esztendőben kezdették ezen helységet megszállani,

2» Lakosai németek.

3 . Németországnak külömbféle részeiből eredett nemzetségek;

viseletnek: vászonból készült rövid nadrág, rövid szűr, a
tehetősebbeké posztóbul készült rövid német dolmány /jWamndj/
nyáron német saru, télen pedig fa czipöbe járnak /jvulgo
klumpa:/. Kevert termetű *s szinüek, igen kevesen értik a
magyar hazai nyelvet.

k. 37 ^/8 urbarialis sessió, 76 földet biró, 22 házas és 10

házatlan zsellért foglal magába ezen helység. Állandós
nemesember lakosa nintsen. Mesterember találtatik 8.
Bizonytalan ideig lakó nemesember 2; öszvesen 6 lelket
számlál.

5. A szántás-vetésen kivül egyedül a dohány termesztésből szerzik

bé szükségesseiket,

6. 105 ház 1.2ll pár, 795 lélek vagyon, ’e mindannyi római keresz­
tény vallásnak.

7. Földesura: Méltóságos Apponyi Gróf Apponyi Josef Cs, K: Kamarás

Ur. A lakosok urbárium alatt vágynak.

8 . Télen által 70-80 gyermek jár az oskolába, a kik nyáron

szüleik által házi foglalatosságaikra használtatván, osko­
láibu nem járnak.
 — 44'-*

9. - ©-©-
■s-•
10. -©-©-

11. Tsekély erdője vagyon, melyben a lakosoknak nintsen faezások, 'a

nyulon kívül más vad nem taléltatik benne. Szőleje vagyon, mely­
nek nagyobb rósz© róna földön fekszik, *s savanyo bort torom,
egy része pedig hegyes, mely alkalmas bort terem,

12. Földje agyagos, róna nagyobb része, egy része pedig hegyes ter­
mékeny, többnyire a dohány termesztés miatt sovány. A hegyes
szántóföldjei a zápor által történni szokott kimosásnak, vala­
mint a réttyei az elöntésnek vagyon kitéve.

13. Közönségesen termesztenek búzát, kukoritzát, leginkább dohányt

's kolonpért, a mezei gazdaság vagyon divatba, valamint a kör­
nyékben is. Puszták nem határoznak véle,

l4„ -©-©-

15* A lakosok mulatsága a korosokéva kortsinába való borozás, *s

magok közt való társalkodás, A fiatalságé a tánczolás, dombi -
rozás.

ló. Dombos-völgyben, egészséges, ki tex’ülve épült helység, *s 3

utzákat foglal magéban. ÉpUletjei rendesen készültek.

17. E folyó esztendőben 390 f 6 x x pengőben fizet katonai adót,

mely azonban minden esztendőben az öszve Íráshoz képest vál­
tozik. Termesztmónyeiböl 9“^*3 10-°^ adja földesuránok.

18. Egy pár zsidó 6 lélekkel számláltatik.

19. Orvosa nintsen, és a tehetősebb lakosok tsalc utolsó szük­

ségben élnek orvossággal.

20. -©-©-

21, A közönséges eledelek kolompói' haluskéval /jherozflt/ saláta

halusIcával, Kedves eledelek minden némü hús étek olyannyira, hogy
ha szegénységek engedne naponként petsenyével élnének.
 - 45 -

22, A lakosok gyorsak a munkára, maga fejüek, békességesek,

többnyire a botnak félelme miatt engedékenyek.
 - 46 ~

BÁTTA MVÁROSA BÍRÁJA *S TANÁTTSA, A’ TUDVA LÉVŐ 22.

KÉRDÉSEKRE KÖVEIK EZ END ÖKÉPPEN NYUJTYA FEL ALÁZATOS
FELELETÉT

1« Bátta MVároaát a török kiköltözése után megszállták a lakosok

l7l**-ilc esztendőben.

2. Tiszta magyar nemzet lakja, és naponként nevelkedik száma.

3 -E. 56 7/8 sessiója van, 3 3 1 földbirtokos, 96 kisházaa és

l6 házatlan zsellér, 3 noraes, 19 mesteremberok laknak
benne. Benne értetődvén már a házas és házatlan zsellérek
számába a mesteremberek.

5. A szántás-vetésen és szőlő mivoléson kivül átalyában a hajó

húzásokból szerzik bé szükségeiket.

6. Szám szorént á27 ház, 615 pár, 2658 lélek vagyon a város­
ba. A* város a roatholica és roformata vallásból! felekezetek­
hez tartozik. A roatholica rész nagyobb és 21**3 lelkeket,
a roformata következésképpen kisebb *s tsak 515 lelkeket
számlál, mindegyik rész naponként nevelkedik.

7. Ez a város a Fölsógos Mária Therózia által fundalt Bétsi Acade­

mia számára adózván, A Méltóságos Báttaszéki Uradalomhoz tar­
tozik, *s Jánij Püspök által l?!**-1'- esztendőben lett raogszállit
tatásától fogva mind eddig oontractualista,

8 . Ezen városba közönségesen 20** gyermekek járnak az oskolák­

ba, még pedig a roatholica folekezetnól 1 5 0 » a roformata fe-
lekezetnél pedig 5**. Télen ugyan valamivel szorgalmatosabban,
de nyáron is folyvást gyakorolják az oskolákat.

9. Ezen városnak sem országos, sem pedig heti vásárja nintsen.

 - 47 -

10. A* város felsőbb rászán, a házak között találtatik még, egy

darabba felnyúló, régi romiadókos kőfal, mely ezelőtt mintegy
28. esztendőkkel még fenálló nagy puszta falakkal megláttszott
lenni hajdani kát tornyu templomnak, és ezt a Méltóságos Uraság
Tisztsége döntettvén le. A rév és hajdú házakat nálunk abból
építtette. Vagyon még a város felső végén egy kerek hegy,
melynek tetején hajdan nagy klastrom lévén. Barát lakás volt.
Ezen klastromnak falait *s ott találtatott kripták és pin-
czék köveit ez előtt mintegy 25 esztendőkkel a lakosok ver­
vén széllyel, azokból házakat és pinozéket építettek.

11. Ezen városnak elegendő erdeje vagyon ugyan, de az eddig volt

szabados fáizásába mostanába a Tekéntetes Tisztség által a-
kadáloztatni láttatik. Vadak az erdejébe nintsenek. Folyó
vizei a Duna és Sárvíz, számosabb tavakkal edgyütt, m e n y e k ­
ben a halászatot a Méltóságos Uraság más vidékieknek árendába
adni, a nádiást pedig a lakosoknak tized mellett használni,
engedni szokta. Szőleje a nép számához képest szűkén, és rósz
szerént hegyen, rész szerént pedig rónán van, és terem vörös
és fehér borokat, melyek közül a fehér ugyan jobb italu, de
a vörös bora mégis tartósabb.
•

12. A* földje rósz szerént viz állásos, rósz szerént pedig hegyes
és sovány termékenységü, Szántóföldjei ugyanis hegyesek, a
róttyoi és barom tsekély legelője a gyakori viz áradásoknak
vágynak egy átalyába alája vettetve.

13. Itten termesztenek a lakosok közönségesen kéttszeres gabonát,

rozsot, árpát, kukoriczát, zabot és egy kevés kolompárt, de
leginkább termesztenek tsak kétszerest és kukoriczát. Itt a
halászatnál egyéb gazdaság nem virágozhatna, hanem ezt is,
mint fellebb mondatott, a Méltóságos Uraság vidékieknek szokta
kiadni. Határos véle Szektső Ts, Dózsán Famíliáé Nemes Ba­
ranya Vármegyében, úgy szinte a határába a felső részen
fekvő Furkoi pusztán túl Báttaszék MVárosa, mely hasonló-
 48 -

kóppen a Bétsi Academiahoz tartozandó jobbágyság. Van a kö­

zönséges lakosoknak egy kis ménese, úgy szinte a lakosoknak
egy közönséges falka gulyája.

14. Semmi egyéb nintsen, mint a Méltóságos Uraságnak a város alatt

folyó kettős Dunán két révei, melyeken keresztül az országút
megy tettes Nemes Tolna és Baranya Vármegyékből, Tettes Ne­
mes Pest és Báts Vármegyékbe.

15. Itt semmi egyéb nevezetes mulatság nintsen, mint az, hogy
néha a fiatalság a kortsmába tánczol.

lő. Ezen városnak fekvése nagyon hosszú, *s felső részire

ugyan a sárvíz, az alsó részire pedig a Duna szakadékony
parttyaln egészen hegy alatt fekszik. Eléggé egészséges,
tsak egy uttzára nyuIvánnal, a házak, a fundusoknak szűk
vólt.a miatt, őszve vágynak épitve.

17. Esztendőnként fizet katona adót, 8o8 fi, ^7^/jxrt. pongöbe

Termesztményeiből a tizediket adja földesurának.

18. Zsidó egy pár és 8 lélek, czigány 6 pár és 28 lélek

lakik benne.

19. Orvosa nintsen, *s a lakosok többnyire tsak házi orvosságokkal

élnek.

20. Szerentsétlensége a városnak az, hogy a Duna ottan-ottan a

parttyát habolván *s szaggattván, a parton épült házakat,
és fundusait rongálja, úgy szinte a szántóföldjeit, kaszálóit,
és kulömbenis tsekély barom legelőjét, a hol a üuna tsak
néki tűz, mindenütt szaggattya, és fogyaszttya, de sőt átal-
lyába az egész belsőföldje, a gyakori viz áradásoknak lévén
felettébb kitéve, azokat tsak igen ritkán használhattya.
 49 -

21# Ezeknek közönséges eledelek a bab *s káposzta, legkedves-

sebb pedig a hús és hal.

22. a ’ lakosok többnyire szelidek, békességesek és engedékenyek.

Költ Báttán junius 13~W 829.

általam Osváld János Ágota Josef Város Birája
Város hites jegyzője által *s N. N. Tanáttsa
 - 5o

TEKINTETES PEŐ BÍRÓ URNÁK KEGYES PARANTSOLATTYA

KÖVETKEZÉSÉBEN A* KIADOTT PONTOM OKRA NYÚJTOM EZEN
ALÁZATOS FELELETEMET,* ÚGY MINT:

1. Ezen Báttaszók Mező Városát a közönséges traditiok szerént

több századoktul fogva magyarok és nem egyesült ráczok lak-
•Tlr
ván. Ebben a németek 1700- elején bejöttek, és mindjárt 1723
esztendei September 13- az akkori Báttai Apátur Méltóságos
Báró Jány Ferdinánd Jacab Samaredrai Püspök Urtul az lmpopu-
lationalis oontractust kinyerték.

2. Ezen MVárost magyar, néraeth és ráoz lakja, melyek közül is a

magyar igen csekély, a németh nagy számmal nevelkedik, a ráczok
pedig 60 esztendő olta egyforma állapotban vágynak.

3. A németek részszerént Bavariabol, Silesiabul, alsó Austriábul,

részszerént pedig Stiriabul, Tyrolisbul, Sveviabul és Groáti-
abul szállinkóztak be. Egyébb aránt kezépszerü termetüek és
jó szinüok. A hazai magyar nyelvet pedig sem nem értik, sem
pedig aztat megtanulni nem iparkodnak.

k, Ezen MVárosban a szabad adásnak és vevésnek jussa virágzásban

lóvén, az határ sessiók számra fel osztva nintsen, hanem ki
mennyit vehet, annyit bir, ugyan azért is itten az határt kö­
zönségesen mindannyi lakos bírván. Egy sints, kinek vagy földje
vagy rótyo nem volna, mindazon által vágynak ezen határban fel
vett ideális sessiók 73, zsellérek 1 5 , nemesemberek 8, mes­
teremberek lói.

5, Ezen lakosok szántáson és vetésen kivül szükségeiket pótolni

szokták a 1 szőlő mivelóssel,

6. Ezen Mező Városban vágynak házak 702, chatolious pár Bátta-

szélcen 887, Laiverón 36, Kövesden 21, Dolinán 12, öszvesen
chatolious pár 956, óhitű 90 pár, református Dolinán 5 pár,
 - 51 -

lutheránus pedig 3 pár, lutheránus Lajvéron 2 pár és zsidó

Báttaszéken 3 pár* Öszvesen vágynak tehát kevert párok 1059.
Öszvesen vágynak ezen MVárosban és az hozzá tartozandó pusz­
tákban lelkek 4986 és pedig a chatolicus lélek száma 4357,
óhitű 563, református 31, lutheránus 22, zsidó 13, és ezek kö­
zül a chatolicus lelkek száma leginkább nevelkedik.

7. Ezen Mező Városnak földesura a Bétsi Therezianum, A lako­

sok contraotualisták, és az uraságnak minden külömbség nél­
kül eddig 3 napi robotot szolgálnak.

8. Németh oskolás gyermekek télen vágynak 4l8, nyáron pedig 405.

Magyar oskolás gyermekek télen 118, nyáron 82. Rácz oskolás
gyermekek télen 20, nyáron 12, és igy öszvesen vágynak oskolás
gyermekek 556 .

9. Itten vágynak 4 országos vásárok tudni illik az első szj Joseph

napján, a másadik 29 -^ júniusban, a harmadik 8-^ septeraberben,
és a negyedik Simon Judás napkor tartatik. Külömben hirességekre
nézve igen homálosok, heti vásárok pedig nintsen.

10. Ezen MVárosnak határjában semmi a följelelésre érdemes régi­

ségek nem találtatnak.1

11. Határjában vágynak erdők, melyeknek ugyan nagyobb része a kö­

zönséges legelőhöz tartozik, kisebb része pedig a Méltóságos
Uradalomnak Tilossá, és abban vágynak őzek is, de a városnak
fájzása se hol sints. Ezen határban folik körösztül a Sárvize a
Dunában, és vágynak körülötte több tavak, melyek a Sárvizivel
egyetemben a Méltóságos Uradalom által a halászat végett Xaren-
daltatnak. Nádlása pedig nintsen. Nagyobb térségü szőleje szép
helyen fekzik, mely is mind fejér, mind pedig jó vörös bort
terem, a vörös tartósabb lévén.
 - 52 -

12. Földjének némely része hegyes, völgyes, *s azért is vizenyős

és soványabb, némely része pedig rónás és termékenyebb, vala­
mint ezen földjei, úgy szinte rétyei is a zápor által szokott
elöntésnek és kimosásnak ki vágynak téve.

13- Ezen határban közönségesen és leginkább rozs termesztetik,

egyéb aránt a lakosok gazdasága a szőlő inivelósben áll.
Határos pedig véle a Dömörkapui puszta, mely is a Méltóságos
gróf Apponyi György Uradalmához tartozandó, és valamint ezen
pusztában, úgy szinte a Méltóságos Báttaszéki Uradalomban is a
Tekintetes Uradalmok által a birka tenyésztetés meg lehetős
tökéletességre hozatott.

lU. Ezen Mező Városban a normális oskolákon kivül vagyon posta

hivatal, vendég fogadó és talp kereskedés. Az országút
pedig Szegzárdrul mógyen ezen Városon keresztül Szektsőre.

15. A korosabbaknak mulatságok áll az egymással való barátságos

beszélgetésekbül, a fiatalságé pedig a tántzbul.

ló. Ezen Mező Város rónán fekzik, és hosszabb mint szélesebb,

vágynak pedig U utzai. Az házak rendesen ugyan, de őszvébb
vágynak épitve, egyéb aránt az egészségtelen levegőrül nem
panaszolkodnak.

17. Esztendőnként katonai adót az hozzá tartozandó praediumokkal

edgyütt fizet pengő pénzben 1Ó27 f: 59 3/8 x. Termesztményei-
bül földesurának az egyes tizedet adja.

18. -e-e-

19. Van néki szálárizált orvosa, és a lakosok az orvosságokkal

szoktak is élni.
 - 53 -

20. Szerentsós történetei nintsenek. A szerentsétlenek közé pedig

-tartoznak a záporok, melyek a réteket, szántóföldeket elbo-
rityák, és az árvizek, melyek a város egy részét nem kevés
kárral mossák, és a leghasznosabb legelőt egy áltáljában
haszon vóhetotlenné teszik.

21. Közönséges eledelek a lakosoknak krumplibul és tésztásbul,

és más effélékből áll, legkedvesebb étkek pedig az hús és
a hal.

22. Ezen Mező Városnak lakosai szolid indulatnak, a jó tanácsra

hajlandók. Békességet szeretők, engedelmesek és szorgalmatos-
sak.

Költ Báttaszéken Szí Iván havának

3 le
l4- napján 1829 esztendőben

PerjosephumSchön oppí v :notariumo

m. p.

MEGJEGYZÉS: Tekintettel arra, hogy az eredeti kérdőív

18, kérdésére nem válaszoltak, a 19-22. szám a
kötetben eltérő a kézirattól, mert mi a kérdések­
re adott válaszokat az eredeti kérdések soi'szá-
mához igazítottuk.
 54

FÖL JEGYZÉSEI,
AZON FELELETEKNEK, MELYEK BIKÁTSI HELYSÉG RÉSZÉRŐL,
A TEKENTETES FEÖ BÍRÓSÁG ÁLTAL KÖZHÍRRÉ TETETETT
22 RENDBÉLI KÉRDÉSEKRE HITELESEN FÖLTETETNI KEGYES­
SEN RENDELTETEK U: Mj

1. Ezen helységek mostani lakosai megszállották a nálok lévő

contractus értelme szerónt 173^-:L^ esztendőben.

2. Lakosai poor németek egyedül.

3. Szármoztak Tekintetes Nemes Mosony Vármegyéből a Fertő tava

napkeleti részén fekvő helységekből, következésképpen honnyiak.
Kőzéptermetüek, barna színűek, a férfiak valaménnyen beszélnek
magyaréi, az asszonyok közül kévésén.

k. Az egész helység 17 1/ h sessióból áll, melyeket 85 gazdák

ÖU "tg n
bírják, ezen kévül házas zsellérek 71- , házatlanok 5- vágy­
nak. Közönségesen 20 mesterembereket számoz. Nemes egy sints.

5. Szükségeiket a szántás-vetésen kévül a bor termesztés, nap­

számozás és holmi aprólékosabb fuvarozás által elégottik ki.

6. Ezen helység számoz 159 házakat, pár 1.82, lélek 9^7 vagyon,
mind az evang. lutherana vallást követik.

7» Az egész helység a Paksi Méltóságos és Tekéntetes Közbirto­

kos földesuraságok jussaihoz tartozik. A mostani földes-
uraságja a következeiül Ők uj m; Méltóságos báró Rudnyánazky
Jósef Ur Tekintetes Bernrieder Jósef Br, Tekintetes Rosty
Károly Ur, Tekintetes Rosty Ferenc Ur, Tekintetes Kiss Sándor
Succossorok, Tekintetes Malek Successorok, Tekintetes Diósy
Succenssorok, Tekintetes Betsky János Ur, T. Csik Péter és Imre
Urak, T. Tahy Antalné asszonyság, Tekintetes Cseh Ignátz Ur,
T. Csaba Antal Ur, T. Kornis László Ur, T. Kornis Miklós Ur,
 - 55 -

T. Eggorer János Ur, T. Mariasi Dienes Ur, T. Turótzy Josef Ur,

Gróf Forgáts JósefUr, T. Nagy Fei-entz Ur, Tek, Aszszalai Ur,
T. Balay Istvany Ur s; a: t.

8. Az normális oskolába közel 150 gyermekek járnak tsak télen.

9. Vásárja nints.

10. Ezen határban semmi nevezetre méltó régiség nints.

11. Erdeje nints. Folyó vize nints, tsak á Sárviz kanálisa folyik
az határon keresztöl, sem tója, sem hala mostanság nints.

12. A földje homokos, réttye néhol-néhol vizenyős, úgy a pascirumja

is imitt-amott termésre nézve nagyobb részen sovány. A szántó­
földjei ugyan nem, de a rétjei a zápor eseö által néha meg­
öntetnek a györkönyi hegyek közül jött viz által.

13. Termesztenek a lakosok közönségesen a magok szükségeikre meg

kivántató szereket u; mj kukoritzát, krumplit, babot, lantsát,
borsót, mohárt, kendert, de leginkább rozs és árpa leginkább
termesztotik. Ezen határban leginkább úgy szinte a szomszéd,
Móltóságos gróf Radványi Győri Ferentz tápéi pusztáján is a
szántás-vetés és szőlő mivelés virágzik. A fent tisztelt Méltó­
ságnak ugyan ezen pusztáján jeles gulyája is vagyon, melyben
szép és jó tulajdonságú tinók neveltetnek. Birka nem tartattatik
ezen pusztán.

1^. Semmi nemű nyilvánságos intézetek Hintsenek.

15. A lakosok szün óráikban *s innepjeiken ritkán ugyan de meg

is szeretnek együtt a bor s szipázás között magokat mulatni.
A fiatalság ellenben a tántzot leginkább kedveli,

ló. A fekvése ezen helységnek inkább rónás mint dombos, s egészsé­

ges, Egy hosszúra nyúló Ts rendesen két sorba épült házakból
álló *s két fiók utzából való, nagy uttzája vagyon.
 - 56 -

17. Ad továbbá ezon helység esztendőnként katonai adót 280-90

pengő forintokat. Földesurának termesztmény adja a 9-e*' tsupdn.

18. Se zsidó, se czigány nem lakja.

19. Orvosa nints, keveset is élnek orvossággal.

20. Különös figyelmet érdemlő szerentsés vagy szerentsétlen sorsá-

i-a nem emlékeznek a lakosok.

21. Élnek ök közönségesen minden féle természtmenyeikkel, babbal,

lentsévol, borsóval, krumplival, de leginkább kedvelik a
tésztás ételt és húst.

22. Indulatjokra nézve ezen helység lakosai nem volnának az u-

tolsók, ha a fenyétték közelébb volna oldalokhoz, de minek-
utánna egy földesuraságnak tisztje sem lakik közöttök, mel­
lette némelyek contractualisták lévén végképpen függetlenek­
nek vélik magokat. Mind ezek a zabolát meg tágétván, né­
melyeket a békételenség pör patvarkodás, fs néha szinte a ma-
katságig ragadja, de megszelídülnek azonnal, mihelyt a Te­
kintetes Nemes Vármegye Tisztviselő Karja fenyitö páltzáját
fölemeli.

Sig Bikáts 14- juny 829

Ö. Taibel Mihály
Biró
Sorok Jóseff
helység hites jegyzője
 - 57 -

FŐ TISZTELENDŐ EGYED ANTAL PAKSI PLÉBÁNOS, 'S ESPERES

URNÁK, TEKÉNTETES NEMES TOLNA VÁRMEGYE' TÁBLA BIKÁJÁNAK
FELTETT KÉRDÉSEIRE, ALUL IRT, E KÖVETKÉZ END ŐKET HITELESEN
FELELEM, U M : *

1. Bonyhádot emlékezetet fellyül múló üdőkben szállották meg a

magyarok.

2. Most számlál magyar, német, és 'sidó lakosokat, kik között

a németek legnagyobb számmal vágynak, ’s naprul napra sza­
porodnak.

3. Múlt századnak közepe táján több nemzetségek Svábországbul,

és az akkori Vürtenbergi Herczogség.bül Magyarországba köl­
tözködvén, sokan közülök Bonyhádon telepedtek meg. És neve­
zetesen a catholicusok Svábországbul, az evangelicusok pedig
Vürtenbergábul szármoztak, későbben néhány bajorok is ide
vándorolván Bonyhádot maguknak lakásul választottak. Mos-
tani viseletjök a földmiveseknek széles kalap, setét a vagy
világos kék posztóbul készült dolmányforma felöttő, hasonló
szinü posztó német nadrág 's német saru; a szegényebbek kö­
zönségesen fél szárig nyúló vászony bugyogót viselnek. Kü-
lömben erős termetüek, barna 's szőlke szinüek. A hazai ma­
gyar nyelvet közöttük kevesen beszélik.

h, 11^ 6/8 sessió, egy sessió 22 hold vetés alá való földet és
8 hold rétet foglalván magában. Egész szorgalommal 182 gazdák
által miveltetik. Ezeken kivül lakja Bonyhádot 222 kisházas,
79 zsellér, melyek közül hat vásáros és l4o mesterember.
Mind ezekhez a 'sidókat nem értvén. Ezek tulajdonosai 38
házoknak, hat nagyobb értékű minden féle külső országi por­
tékákkal megtöltött és 19 kisebb értékű boltoknak.
 - 58 -

5• A lakosok a szántás *s vetésen és tanult mesterségek üzé-

són kívül szükségeiket pótolják, és bószerzik a náluk di­
vatba lévő minden nemű termesztmónyekkel való kereskedés,
• szőlő mivelós, dohány termesztés és fuvarozás által.

6.18. Ad 6 -m és 18-BI Bonyhád számlál öszvesen Tekéntetes földes-

uraságok és a városi közönség épületjeivel 511 házokat. Há­
rom keresztény felekezetek részérül, az az a rcatholicusuk,
kik l8o3» evangelicusok, kik 1209 és reformátusok, a kik 387.
lelkekbül állának három templomokat, és végre 1324 lélekbül
álló *sidó közönség részéről egy 'sinagógát. Ezeken kivül
még lakja Bonyhádot ló lélekbül álló czigány csoport. Arrul
pedig hogy melyik felekezet fogy, a vagy nevelkedik, megha­
tározott igazságot mondani nem lehet.

7. Bonyhád két Tekintetes Nemzetség birtoka alatt virágzik, kiknek

jobbágyai urbariális robot alatt vágynak.

8 . járnak az oskolába télen által közönségesen 500 gyermekek,

és pedig a catholicusoknál 250, az evangelicusoknál 200, a
reformátusoknál 50. Ezen tanulóknak száma békövetkezvón a
dolog ideje, annyira megkevesebbedik, hogy nyáron által
a catholicusoknál 1 5 6 , az evangelicusoknál 30 és a reformá­
tusoknál 4 vagy öt jár tsak oskolába.

9« V gyón 4 országos vásárja, melyek martoius, május, julius

és September hónapokban, a többi krörül belül tartatni szo­
kott, országos vásárokhoz alkalmaztatva tartatnak, és min­
den héten kétzex1 heti vájárja, melyekben minden nemű megki-
vántató terinesztmónyek, kerti plánták, gyümöltsök, sertvések,
de még öl fa is árultatik.

10. Semmit.

11. Bonyhádi határban nevezetesen a Kliegl Vórségnek szép erdeje

vagyon, de vadja nintsen, V gynak ellenben Bonyhádnak szőlő
n
hegyei, melyeknek mind veres, mind fehér termése tsak a kö­
zönséges italra szolgál.
 •\

59 -

12. Földje fekete agyakos, termékeny és róna. Egyenes folyással

messze elnyúló kövér gazdag rétjeinek, a Kokasdi határral ösz-
ve ütköző része, gyakrabban a rohanó zápor pusztításának va­
gyon kitétetve.

13. Termesztenek közönségesen búzát, kétszerest, rozsot, kukori-

tzát, zabot, reptzét, kolompárt, mákot és nagyobb mértékbe do­
hányt. Ennek termesztése leginkább virágzik a nemesség között
akkor, ha látják munkái fáradságoknak leendő megjutalmazását.
Bonyhád számlál négy pusztákat, úgymint; Szerdahely, Börzsöny,
Szent Maria és Berekallya, melyek közül Szerdahely Tekintetes
Kliegl, Börsöny Tekintetes Kajdatsy, Nunkovits, Zbisko, Kardos
és Perczell, Szent Marxa Tekintetes Perczell Nemzetségek * és
Berekallya a Méltóságos Pétsi Püspökség ’ birtokai.

14. Jelesiti Bonyhádot a oatholicusok részérül a jól és szé­

pen épült oskola ház, Apatheca, Diellékes ’posta ház, két nagy
vendég fogadók, serfőző ház és a városban lévő két kerekű két
vízi és négy olaj ütő malmok. Bonyhádon két országutak nyúl­
nak keresztül, és nevezetesen Pétsrül egyik Pest, a másik
pedig Szefárd felé,

15. Bonyhádnak lakosai az egész héten által hangyái szorgalommal

és serénysóggel munkálkodván. Ünnep fs vasárnapoknak béérke-
zésével, valamint a nőtelen és nős ifiuság, úgy a korosak is
mulatságot keresnek maguknak. A fiatalság, mind a két nemet
értvén seregesen öszve gyűlve a musikát és tántz helyeket
keresi, melyet feltalálván, gondjait felejtve ezer öröm ’s
vigság között kezdi és folytatja a tántzát. Az öregek pedig
télen zsodér és kolbásszal, nyáron pedig túró és sajttal ter­
helt tarisznyájokat hátokra vetvén, pipára gyújtva lassú lép^s
sei közelgetnek borral tölt pintzéjekhez, melyet is eléx'vén,
egy kerékbe telepedve, gazdaságaik felett való beszélgetések
között a kantsokat egymásra setét estvélig vígan köszöngetik.
lé. Bonyhád menedékes alig észre vehető dombotskán fekszik, for­
májára h gyermekek játékjókra szolgáló pápiros sárkányt ábrá­
zol. A hely egészséges, rendesen épült tiz utzáit szép házok
diszesitik.

17. Fizet esztendőként 1139 f ^5 x. pőngő pénz katonai adót, és

termesztniényeinek kilentzedét adja földesurának.

18. A 18. kérdésre a választ Id. a 6 . pont után.

3-9. Egy rendes és két seb orvosai vágynak, és a lakosok be­

tegségekben rendesen orvossággal élnek.

20. Semmit,

21. A lakosoknak eledelok kenyér, hús, sajt, túró és ko3.ompór.

Kedves étkök pedig a jó petsenye, ha kaphatják.

22. Indulatra nézve szelídek, és engedékenyek. írtam

Bonyhádon julius hónap 6-* 829- esztendőben

Illyés Ádám
Bonyhád ’Mező Városának hites Jegyzője

Megjegyzés: A 18. kérdésre a választ Id. a 6 . pont után

 Gl

FOLYÓ l829-lk ESZTENDEI MÁJUS -HÓNAP 29-±ken JÁRÁSBELI

tekintetes FEŐ SZ. BÍRÓ URUNKTÓL VETT KEGYES PARANTSO-
LATRA AZ ALÁBB JEGYZETT 22. KÉRDÉSEKRE KÖVETKEZŐ FELE­
LETEKET ADJA ALÁZATOSAN AZ ALÓL ÍROTT:

1. A régiség miatt nem tudatik.

2. Magyar.

3. - . -

k. Vagyon 86 sessió, melyet 221 lakos bir, kJsházasok száma

3 9 6 , zselléreké 1 5 » nemes személy jobbágy telekeken 31» mester­
ember 38.

5. Szőlő mivelés által.

6 . Vagyon 680 ház, 1130 pár, 3917 lélek. Részint rcath.

részint reformat, giíírögök és zsidók. A reformátusok nagyobb
számmal vágynak, u. m. 2^30 rftus, 1305 roath, 159 zsidó és
23 óhitü. A roatholicusok szembetűnőképpen szaporodnak, úgy
a zsidók is, a többi csak nem egyarányosságban áll.

lm Ige» számos Földesurai közül nevezetesebbek a Méltóságos

Báró Rudnyánszky Família, Méltóságos Báró Mundbach Fridrih,
Nagyságos Cseh Lászlóné Asszonyság, Tekintetes Tahy família,
Tekintetes Hanzely, T. Kornis Pál, Tekintetes Csik, T. Rosty,
T. Aszalay, T. Daróczy, Forster, Sixty, Balázs és más uraságok.
A helység robot alatt van.

8. A reftusoknál 210, a catholiousoknál 130, a zsidóknál 18.

Télen-nyáron gyakorolják az oskolát.

9.
 62

10* Semmi ilyen régiségek Hintsenek, kivévéu a reftusok temp­

lomát, melynek régi időben lett építtetését két emlékez­
tető jelek bizonyítják, úgymintj az Oratórium Frontispici-
umán látszatott négy szegletü kő, ilyen forma lcivésett fi­
gurákkal :

és a templom mostani délfelől lévő ajtaja felibe a fal közé

bé csinált nagy darab kő; melyen ezen betűk még most is
látszhatok: IVLOVEI ACUCI. RM. ERINA CONIUX E' SEP*
CONSTANS FILL1U. COlT SS-N.R. QUIE SEP. CONSTANUS FL-M.+
LIO. NR. QUI T SEP VICTOR!EES EL-N. EVERINUS FL-N. R O ; ET
GEMELL FL MR. MER VIX AN LXX V1VIS F£C
A felső rajzolaton lévő keresztről az a vélekekedés, hogy
az a kereszt légyen az, a nielyot látott N. Konstantin Császár
mielőtt (ín. ej) Artyénné
lett vólna, igy hát ezen templomot vagy
, . // t i d -i 1\ _,dik /
maga N. Konstantin, vagy az o successor! a h - vagy 5“ sza­
zadban építtethették.

11. Van elegendő erdeje 's abban fájézása. Folyó vize a Duna,
mely a helység tövit mossa. Tavai bövsóggel és ezekben hala
's nádlássa. Négy lábú vadak hijjával szűkölködik ugyan, de
a nagy rétségben annyival több a szárnyas vad. Szőleje
meg lehetős mennyiségben a helység felett, valamennyire emel­
tebb helyen jó asztali bort terem, a fehér jobb izü, de a
vörös állandóbb.

12. Szántóföldjei hegyes-völgyesek, legelője és kaszálója pedig

róna. A föld részint homokos, részint agyag és sovány. A ka­
szálók ki vágynak téve a Duna árjának. J

13. Búzát, zabot, kukoriczát és krumplit, a gazdaság igen véko­

nyan diszlik a helységben. A fentebb tisztelt földesura —
ságok birtokában lévő 's a helységgel határos Sz, Andrási
pusztán mindazáltal szépen diszllk az uradalmi gazdálkodás.
 63

Van gulya és birka sok, melyekről Tekintetes Csapó Daniel,

Tekintetes Hanzely Márton és Kéltóságos Báró Mundpach Fridrih
uraságok jóféle gyapjat nyiratnak.

14. Semmi egyéb, mint két falusi oskola.

15. A meg lett embereké mig boruk van, a pincze sorokon való mu­
latós. Az Ifjúké az utzákon való játék és kortsmázás. Az
igen szegényeké a Duna szélin pj.pázgatás.

16. Résszei’ént hegy oldalban, részint pedig lapályos és kite­

rült, ,s egészséges levegőjű helyen fekszik ezen öt utzából
álló *s rendetlenül épült helység.

17. 2000 pengő forintot. Termesztményeiből pedig ^s pdiket

adja földesurainak.

18. Zsidó 159 lélek, czágány pedig valami 13 gunyhóval.

19. Semmi orvos itt helyben nints. A közlakosok nem is igen él­
nek orvossággal.

20. Semmi különös történetekről sints valami nyontos hagyomány.

21. A módosabbaké káposztás hús, a szegényebbeké bab, krumpli.

22. Nagyobb részint durva erköltsüek, nyakasok, engedetlenek,

patvarkodók, a jó rendnek ellenségei, zenebonáskodók és fe­
jesek.

Költ Bölcskén junius 15-’^ t’U 1829.

Örsy Gergely jegyző

I. A böleskei református templomban található

négyszögletű kő rajza
 64

LEGMÉLYEBB ALÁZATOSSÁGGAL VAN SZERENTSÉNK TEKÉNTETES ALL SZ. BÍRÓ

URNÁK FOLYÓ 8;!>9Ík ESZTENDEI MÁJUS 28-n KIBOTSÁJTOTT
CURRENSÉNEK ÉRTELME SZERÉNT EGYED ANTAL PAKSI PLÉBÁNOS
ÉS ESPEREST UR ÁLTAL KIADÓIT' KÉRDÉSEKRE EKÉPPEN TENNI
ALÁZATOS FELELETÜNKET U, M:

lj. Mint egy száz húszon nyoltz esztendeje szállták meg czikói
helységet a lakosok.

2. Tsak tsupán németek lakják a helységot.

3. Többnyire Német Birodalomból jöttének. Viselettyük kurta szűr

vagy jankli, térdig való fehér vászon pantallón. Középszerű
termetüek, barna szinüek, nagyon kevesen értik a magyar nyel­
vet.

*+. Kilenozven egy és 6/8. sessió *s a helység, azaz 2035. hold

földet biró, ÓO kis házas, nyoloz vagy 10 zsellér. Sem nemes,
sem pedig mesterember nintsen.

5. Szántás-vetésen kivül tsupáo szőlő mivelés által szerzik bé

legszükségesebbjeiket.

6. Száz hatvan ház, 33^ pár, l400 lélek mint r. oatholicusok

lakják a helységet.

7. Földesui’ai többen vágynak, nevezetesen T. Perozell Ferencz

Ádám, Sándor, Gábor és Ignácz Urak, úgy bold, perozell Ignácz-
nak megmaradott özvegye született Zsaska Asszonyság, nem kü-
lömben bold. Perozell Lajosnak és Tamásnak özvegyei. Robot
alatt vágynak a jobbágyok többnyire, némelyek pedig árendába
is birják magokat, úgy mint a Gábox' jobbágyai,

8. Télen járnak 165 gyermekek az iskolában, nyáron tsak egy ne­

hány.
 65

9« Sem országos, sem héti vásárja nintsen.

10. Vágynak czikói határban két öreg templomok, egyik napnyugott, a

másik pedig dél felé, semmi bizonyos rólok nem tudatik.

11. Erdeje, folyó vize, tava nintsen. Szoléji hegyen fekszenek.

A vörös bora legjobb és legtartósabb, fehér bora kevés vagyon.

12. Földje agyakos, többnyire hegyes, sovány. Kint szántóföldjei,

mind pediglen réttyei kivagynak tétetve a zápor esői kimosás­
nak.

13. Közönségesen búzát, rozsot, bükkönyt és zabot termesztenek a

lakosok. Pusztái Hintsenek» Sok birkát tartanak a T. uraságok-
nak árendásai, a helység tsak keveset, és azok is rosszak a
rossz legelő miatt.

14. Semmi nyilvános intézetei Hintsenek a helységnek.

15. A lakosok kedves mulatsága a táncz kivált a fiataloknál,

16. A helységnek fekvése völgyben hosszan nyúló, 2 utzából álló

rendbe építve.

17. Katonai tartást adnak esztendőnként 2700 p. kenyér, annyi zab,

ngyan annyi széna és fele szalma portiókat, úgy fa istálló,
gyertya, só és égy pénzt UoO frt v. Cz. fellöl fizetnek. Tér-
G ti
mesztményeiből többnyire a 9-' , de valamelyes dézma alatt Is
vagyon.

18. Három pár, 15 lélek zsidó, czigány pedig nem lakik a helybe.

19. Orvosa nintsen, többnyire házi orvosságokkal élnek.

20. Nevezetes szerentsés vagy szerentsétlen történetei egyéb

nintsen mint egy-nehányszori tűzi veszedelmek és jégverések.
 66

21. Kedves étkük káposzta S. v, sertvés hússal és gombóczal,

krumpli és kenyér pedig a közönséges eledelük.

22« Indulatra nézve középszerűek, melyekre tesszük alázatos je­

lentésünket

Tekéntetes All Sz. Biró Urnák

Czikóba junius 22- 1829. esztendőben

legalázatosabb szolgái
Czikói községnek elöljárói

per Joannus Föglein Nótárius

 67

DETS HELYSÉGNEK AZ 22~t KÉRDÉSEKRE VALÓ FELELETE

1* Hogy Dets helységét mikor szállották légyen meg lakosai,

egész valósággal kinyomozni nem lehet, hanem annyi bizonyos
hogy fennálló temploma 15 lá-an készült a mint azt, ezen kö­
vetkezendő köre metzett Írásból és templom oldalában béra-
kott kövön olvasni lehet ezen betűkkel,

ANO DMN. 2 VINGEN. DECIO. SESTO. TRE OBI,,

TUS VLADISLAI: POST SEDICIONEM ET
DISTURBI V. CRUVCIFERORV TERCIO AIO,.

2. Lakosai ezen helységnek átaljában magyarok,

3, Német ezen helységben nem találtatik,

á, Az egész helység 65 és 1/2 sessióknak birtokában vagyon, és

közülök 298 sessióval biró gazda, 107 pedig kis házas, 5 zsel
lér vagyon, melyek között U nemes és 15 -* mesterember talál­
tatik,

5. A szántás-vetésen kivül szükségeiket a szolöböl, marha tar­

tósból és halászatból veszik be.

6. Az egész helységben uraság házaival úgy parocbialis és os­

kola házakkal találtatik 415 házak, 550 pár személlek és
öszvesen mint egy 2500 lélek vagyon, melyek közül 2^75
református, 2á pedig rcatholicus, egy meg óhitü.

7. Földesura ezen helységnek a Bétsi Tresiana Academia, és ro­

bot alatt vágynak,

8. Ezen helységben egész esztendőt által télen és nyáron két

tanítók keze alá járnak rendesen l8o-n férfi és leány gyer­
mekek oskolában.
 68

9. Ezen helségnek sem országos, sem heti vásárja nintsen.

10. A határjában találtatnak ezen helységnek régi omladékok az

egyik Ete, mely hajdan falu vagy város volt, mely Rákótzi
zenebonája alkalmakor az alsóbb vidékről feljövő servianusok
vagy rátzok által pusztittetott legyen el. Az másik Szonfova,
mely az erdő közepén fekszik, hol ezelőtt egynéhány eszten­
dőkkel az tornya omladéka! is fenrtálJ.va voltak, és a mely, va­
lamely szerzet lakásnak gyanlttatik, mostanában az helyén egy
uradalmi jáger ház van épitve.

11. Ezen helységnek tágas és messze terjedő határja és erdeje va­

gyon, s belőle illendő fájézás is engettetik, de vadak benne nem
tartózkodnak. E mellett vagyon bövséges folyó vize, tava, benne
halászása és nádlása. Van ezen fejül szőleje elegendő, mely
hegyen fekszik. Fehér és veres borral bövölködik, s közüle a
fehér tartósabb és kedveltebb izü és illatú.

12. Ezen helységnek határja róna föld és termékeny. És szántó­

földjei ugyan nintsenek ki téve a zápor által történni szokott
elöntésnek, hanem barom legelője és kaszáló rótye majdminden
esztendőben a Duna árvize által elöntetni szokott.

13. Ezen helység lakosai a használható földnek szűkéhez képest

Csak kétszeres gabonát és kukoritzát termesztenek, és egyedül a
paraszti gazdasággal foglalatoskodnak. Van a lakosságnak ménese
és gulyája alkalmas bikákkal ellátva.

lit. Ezen helységben semmi nyilvános intézet a falusi oskolán

kivül nintsen, sem országút rajta keresztül nem megy.

15. A lakosok mulatsága a korosabbaké a barátságos beszélgetés,

a fijatalságé pedig közönségesen laptázás és az kortsmákban
muzsika mellett való tántzolás. A leány fehér személleké és
az ifjabb menyetskékó pedig a játzó helyen öszve gyűlni szo­
kott elállás és más mulatság, melyet az idősb férfiak és asz-
szonyok is nézésekkel gyönyörköttetni szoktak ilyenkor ma­
gokat.
 69

ló. A környékénél magasabb helyen fekszik az helység, négy szeg­

letre építve, mely 8 rendes utzákból áll,

17. Katona adója ezen helységnek esztendőnként 1139 fr 21 á/8 x

pengőben. Földesurának pedig borából és az hegy alatt fekvő
szántóföldje terméséből ötöd dézmát ád, hanem az belső az az a
helység mellett fekvő szántóföldje terméséből kilentzedet.

18 . Czigányok pedig tartózkodnak ezen helység szélén 6 - 1 páran,

kik mitegy 15-^ lélekre számíttatnak.

19. Orvosa ezen helységnek nintsen, hogy pedig közönségesen a

lakosok orvossággal élnének ezt állítani nem lehet, hanem
hogy vágynak számosán, kik beteg állapotokban tootorhoz fo-
lamodnak, s orvossággal élnek.

20. Egy egy szerentsétlenebb történetét ezen helységnek emlitteni

dLlc
nem lehet, mint az 1773 - esztendő, melyben az helység temp­
lomával együtt porrá égett.

21. Ezen helység lakosainak közönséges eledelek vetemény, a többek

között bab és káposzta, a kedvesebb étkök hal és hús,

22. Ezen helységnek lakosai a szegényen könyörülök, inkább

vidámak mint komorok, s ha nem háborgattatnak nem is perleke­
dők, s mindenjóra hajlandók.

Költ Detson junius holnap lá-^ napján 1829.

Hertzeg Josef mp Hites Jegyző által.

Megjegyzés az 1. válaszhoz: A latin szöveg forditésa: 151Ó, Ulászló

halálának, a lázadás és a kegyetlen zavargás harmadik
évében
 7o

HITELES FELELETEK EZEN 22 KÉRDÉSEKRE

1. Essen helységnek megszállása már - 125 esztendeje.

2. Tiszta magyar nemzet lakja, nem kevert, hanem egy vallásnak.

Mind református, inkább nevelkedik, mind fogy.

3. Németh nemzet ezen helységünkben nem találtatik.

4. Ezen helységben vagyon sessió __ _ 56 . - de nem urbarialis♦

hanem curialis, mind földesnraságoké, melyeket mi itt hely­
ben lakozó Ns .Árandások bizonyos árenda lefizetés mellett bi-
runk, találtatnak ezen helységünkben 91 földet biró árendások
vagyon és mét benne _ _ 236 kis házasok, de ezek arai sub áron
dásaink, melyek közül 86 nemtelenek, gyütt-mont zsellérek ta
*• ©13.
láltatnak ezen Ns helységünkben _ _ _ _ _ 2h -
Nemes személyek _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 1177.
Mesteremberek _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 3^
Ezek közül nemtelenek l4.

5. A szántás és vetésen kívül, a szőlő mévelés és a napszámozás

által szerezzük bé szükségeinket.

6. Ezen helységünkben vagyon 327 ház, és 355 házas személy, ösz-

vesen lelket számlál 1 9 8 5 » mind egyenlő vallásnak.

7. Itt több Tettes Földesuraságok vágynak, nevezetesen Tettes

Fiáth, Tettes Hajosné, Tettes Mészely, Tettes Szüts Ferentz,
és Sándor, de még is Tettes Mészely Jósef, Busné Asszonyság,
Tettes Halász Albert, Tettes Visolyi fö biró Ur, Tettes Bodai
Tettes Vigyázó Ur, Tettes Rosty Ur Eö Excellentiaja Sneller
Gralis Hitvese, Tettes Varasek, Tettes Csapó Dániel vice is-
pány Ur, Ml-gos Horváth János Ur, Tettes Kis Pál Ur, Tettes
Nedetzky Tettes Talián Pálné Asszony, Tettes Horváth Fe-
rentzné, Tettes Györy Sofia Asszony, Tettes Naszvady, Tettes
 71

Csapóné Asszony, Tettes Tibay szolga Biró Ur, Tettes Dinyesy,

Tettes Jablontsai Petes Família, Tettes Vinezéné Asszony, Tettes
Csanádiné Asszony, Tettes Sósné Asszony, Tettes Oroszy Pál,
Cike Família, Nztes Parragh István Csanády jusson, Tettes Kis
Jósefné Asszony, Tettes Daróozy uraságok. Mely Jószágait az
emlétett Mlgos és Tettes Földesaraségoknak contractus szerént
árendLában bírjuk.

8, Közönségesen télen és nyáron is ezen helységben járnak osko­

lában férfi és leány gyermekek 150.

9. Ezen helységben semmi némü vásárok nem esnek. Egyéb Pakson és

Tolnán amidőn országos, vagy heti vásárok esnek^^da hord­
ják bé termesztményeiket.

10. Itt semmi réghl romladékok nem találtatnak,

«

11. Erdeje vagyon de igen csekély ostvál szerónt, mind az allodiális

földekhez tartozandók. Folyó vize nintsen., egyéb mind a Dunának
árja, amely midőn kijön még az kerteket is a falu alatt el­
veszi. Tava is vagyon valamely tsekóly, amelyben halak olykor
találtatnak. Egy kevés nádlása is vagyon, amidőn az árviz el
nem rongálja. Szőlője ugyan a határnak némü részén keveses va­
gyon, rósz szerónt hegyes, rész szerént róna földön fekszik.
Középszerű vörös bort terem. Tartósságára nézve nem tudhatni,
mivel az külömbfele szükség miatt máirden esztendőben eladatnak,

12. Az földje rész szerónt keveset hegyes, rósz szerént róna, egy
keveset homokos, középszerű termésű. A szántóföldjei ugyan a
vizeknek veszedelmétől mentek, de az rétek minden esztendőben a
Dunának kiáradása miatt haszontalanok,

13. Közönségesen termesztünk ami tsak éppen élelmünkre való uj m;

búzát, rozsot, árpát, zabot, kukoritzát és egyéb főzeléket.
Leginkább az mezei munka virágzik nálunk. Határos ezen hely­
séggel 1°= Csámpa a Mlgos én Tettes Paksi Közbirtokos Uraságoké;
 7?

2-° Földes és Hontse Mlgos Gróf Szétsényi Uraságó; 3- Tenge-

litz Tettes Csapó Dániel vice Ispány Űré és Tettes Gindly Antal
Tábla Biro Űré; Higya Tettes Bezerédy István fö Nótárius Űré.
Ménes egy kevés, tsak éppen kotsis lovakéul álló, gulya hasonló­
képpen kevés számmal. Úgy ncmkülöwben bárka Is vagyon tsekély
számmal ezen helységben. Középszerűek, mind ezek az közönséges
DszGyörgyi Na Árendásoké.

14. Az helységben nyllvánságos intézeteken kivül nintsen egyéb,

mint helybeli falusi oskola. Ezen helységen az országút nem mő-
gyon keresztül, hanem mellett Paksrul Tolnára vezető,

15. A lakosoknak kedves mulatsága az nyugodaloméul áll, mivel a

dolog által egész héten eltörődvén, azt kivánják. Egyéb az öre­
ge öszve jővén egymáshoz,amid ön reá érnek, és az jövendőbeli
/
élelmük sorsárul beszélgetnek. A fiatalsága pedig olykor vagy
maguknál, vagy másutt tsendes dalolással tölték mulató óráikat,

ló. Ezen helységnek fekvése róna helyen vagyon, mértékletes levegőü.

Kerekes helyheztetésii, 3 utzábul álló, s rendesen vagyon épéi­
vé.

17. Itt ezen helységünkben az katona adónak fizetését tökéletesen

meghatározni nem lehet, mivel majd egészen nemességéül áll, és
sokszor tört.énék az, hogy olyik esztendőben több nemes kis há­
zasok vesznek házat az nemtelen személyektül, olykor pediglen
nemtelen személyek az nemes személyektül, de még is esztendőn­
ként, hol 280, hol 259 forintokat fizetnek váltóban. Termeszt-
minyeikbül pedig semmi dézmát nem adnak az árendásoknak, mivel
földet nem bírnak,
18. Zsidó 7 vagyon benne ezen helységben, öszvesen számol lelket
35.

19. Ezen helységben orvos nintsen, de amidőn írtogkivántatik nagy

olykor, az szomszéd mező várasokbul hozatik* Orvossággal nem
igen élünk, mivel jó erőben, egészségben ■Vöfcyvmk,
 73

20. Szerontsés törtineteirül őzen helységnek nem szólhatunk, hanem

szeréntsétion volt az föllebb való esztendőkben az tűz által,
és mostanában a nagy árvizek sok kórokat tesznek az réttye-
inkben.

21. Közönséges eledelünk tsak éppen a termesztményeinkbül állok.

Legkedvesebb volna az marha s birka hús, ha kerülne minden­
kor tülünk.

22. Ami az indulatot illeti, jó indulatunk, jámborok, békességesek,

a pert inkább eltóvoztatók, mind szeretők vagyunk, másképpen
engedékenyek, nem makatsosók.

Melynek nagyobb valóságára kiadtuk ezen 22 kérdésekre való hite­

les feleletünk nevünk alá Írásával, és szokott Nemes Helységünk
Petsétyivel megerősítve DszGyörgyön die l4- junii 8^9,

Nemes Ferentzy Mihály Hadnagy

N: Ns az egész Nemes Coommunitas,

Általam Király Jóseff Hites Nótárius.

 74

A TETTES MINDSZENTI KAPUVÁRY JÁNOS FEÖ BIRO UR ÁLTAL, FUTÓ LEVELÉBE,

KITÉTETETT KÉRDÉSEKRE TESZI ALÁZATOS FELELETTYÉT AZ ALUL
ÍROTT:

1. Fadd régi helység, és megszállása nem tudatik.

2. Mindekkoráig magyar nemzet lakja.

3. Semmi,

4. Fadd helységbe vagyon 59 15/16 urbarialis seasió, 252 földet

biró, 211 ki 3 háza s, 19 zsellér, 4 nemes lakosok és 27 czéh-
béli mesteremberek.

5. A szántás-vetésen kivül esztendei élelmeket szerzik a dohány

termesztésből és a hajó húzás fuvarozásból.

6. 463 jobbágy ház, 55 a T. Ngos és Mlgos FÖldesuraságoknak

curialis házai, a T. Ns Vármegyének egy lakháza, a moly ennek
előtte ugyan földmérői Jakás lévén, most pedig a Vármegye által
árendábaadatott ki. Helységnek 3 házai, egy plébánia és mes­
ter ház, a reformátusoknak egy Praedikátori és egy reotor háza,
nemeseknek 4 házai öszvesenj 530 házak vágynak. A lélekszám
öszvesen 3592 és mintegy két harmad rész rcath, egy harmad
rész pedig református. A rcath 2362 lelkeket, a reformátusok
pedig 1230 lelkeket számlálnak, és a többséghez képest egy
formán szaporodnak.

7. Fadd helységét több földosuraságolc bírják, úgy mint: neveze­

tesen NMgu Gróf Széchenyi Lajos Eö Excellontiaja, a mely
birtok Mlgos Tolnai Gróf Festetits Familiájé, és tőle zálogba
bírja. Felséges Kamara, a mely rész ennek előtte 3 esztendőkkel
Néhai Ngos Petrovszky Jó séfné Asszonyságról szállott. Ngös Pet-
rovszky jánosué^ Asszony, T. Kozma Iá szí6 Tábla Biro Ur, T. VIna­
ké tzy Gáspár Ur, Szombathelyi Antal Ur, Szombathelyi Josef Ur,
Balogh Elekné Asszony, T. ggi_Jogh László Ur, Balogh Anna Asszony,
 75

Balogh Fér onczrié Asszony, T» Csákányi János Kapitány és Tábla

Blro Ur, Tisztelendő Csákányi Ferencz Kalotsai Érseki Megyébe
fekvő Sükösdi Plébanus Ur, Csákényi Anna kis Asszony, Csákányi
Katalin Asszony, T. Forster Antal Tábla Biro Ur, Horváth RosalÍ£,
Horváth Katalin, Horváth Judith Asszony, T. Bros Jósef Tábla Biró
Ur és T. Komárom Vgye Feö Bírája, Balogh Theresia Asszony, T. Kö­
mény Dienes Tábla Biró Ur, T. Machay Boldizsár Kapitány és Tábla
Biro Ur, Szombathelyi Theresia Asszony, T. Balogh Ignáoz Ur,
Tettes Augusz Antal Tábla Biró Ur, Szombathelyi Jánosné Asszony,
T. Petsovits Ferencz Ur, - A jobbágyok I763~k esztendőben ki a-
datott kegyes urbárium szerint, robot alatt tartatnak.

8. Közönségesen a gyermekek járnak az oskolába 190 télen-nyáron,

és a rcath részről 12fy református részről pedig 70.

9. Országos vásárjai, vagy heti piaozai nintsenek.

10. Az határjába, vagy környékébe semmi régi omladék templomok, vá­

rak, vagy sánczok nem találtatnak.

11. Vagyon nékie elegendő lágy fa erdeje a Duna mentén, a melybe

télen által a jobbágyaknak minden héten 2 nap fájzás engedte­
tik, és semmi vadak benne, minthogy a Duna árja többszer ki­
öntéseket tószen, nintsenek. Vagyon nékie folyó vize a Duna,
és annak kiöntései, a melybe elegendő és szép halakat fog­
nak. - Nádlásai is az kaszáló rétek közt vagyon elegendő, a
midőn nyáron által a kint lévő Duna vize által el nem rongál-
tatnak. A határba pedig semmi szőlő hegye nintsen.

12. A szántóföldjei róna, homokos földen feküsznek, és némely ré­

sze a homok miatt haszonvehetetlen sovány. A jobbak pedig közön­
séges termékenységüek, a zápor eső által történni szokott el­
öntéseknek nintsenek ki téve. A kaszáló rétyei pedig a Duna vize
által boritatnak el, és több esztendőkben haszonvehetetlepek.

13. A lakosok közönségesen termesztenek rozsot, kukoriczát és

 76

krumplit, kevés zabot, és árpát. Tsokóly gazdaság virágzik,

minthogy a földje kevés. - A tengelitzi pusztával egy része
öszve ütközik, a melyet birnak T. Bezerédy és Gindly Familiák.
Ménes, gulya nem tartatik. Birkák a T. Földesuraságok által
meg nemesitett tökéletességbe, nem nagy mennyiséggel tartatnak.

1^. A helységbe semmi nyilványos intézetek nintsenek, mint a rcath

nép által az el szegényedett igye fogyottak száméra építtetett
egy isputa ház régenten, de az 1817- esztendőben ismét meg
ujittatott, a melynek vagyon capitalissa l4oO. for. ...
melyekből Néhai Ngos Paffán Ignátz Pétsi Kanonok Ur hagyott
1000. for ... a többi pedig némely jótévők által adatott
Öszve, melyeknek intézéséből és a keresztény jótévök által
adandó alamisnából esztendőnként nyoltz szegények tápláltatnak.

15. A lakosok mulatsága, fiatalságé leginkább az tántzból; az koro­

soké pedig az öszve gyűlt barátság és beszélgetésből áll.

ló, A helység róna emelt helyen a Duna parton, egészséges helyen,

hosszabban, mint szélesebben fekszik, és 7 útzára kiterjed.
Az házak tágasan, rendbe ópitve, elegendő nagyságú funduson
feküsznek.

17. Katonai adót esztendőnként fizet 82U fkát pengőben. A földes-

uraságnak 9-^ dézmát ád, 10-!<" dózina pedig a Mlgos Pétsi Püspök­
ségé, melyet Tisztelendő Osomor Pál helybéli Plébános Ur bir
árendába.

18. Lakja az helységet 18 pár zsidó és 95 lélekböl állanak. Czi-

gány pedig 10 pár és 36 lélekböl állanak,

19. Orvosa helybe nintsen, és az patikai orvossággal keveset élnek

az lakosok, ki vévén el kerülhotetlen szükségbe.

20. Semmi nevezetes szerentsés történetei nintsenek. Szerentsétlen

i én
pedig l828Ín észt. junius holnap 2^- napján az nagy jég eső
által minden gabonái az kukuritzán kivül semmivé tétettek, úgy
annyira, hogy a belé vetett magot sem kaphatták a lakosok kezek—
 77

hez, és a szalmáját sem takaríthatták fel.

21. A lakosoknak közönséges eledelek a tósztás étel, hizlalt sertvés

hús. És nyáron által a midőn napszám jók által, vagy a dohányból
pénzt szerezhetnek, legkedvesebb étkek a marha hús.

22. Többnyire a lakosok szelidek és békességes indulatuak, pört

nem szeretők, de találtatnak köztök némelyek szilajok, makat-
sos és engedetlen természetűek.

Költ Faddon junius holnap ÍO^-11 829.

Jagitza István hites Jegyző által

 78

FÖLDVÁR MEZŐ VAROSA RÉSZÉRŐL AlJvZATOSAN BE

NYÚJTANDÓ FELELET A TEKINTETES NEMES VÁRHE­
GYÉTŐL KI ADATOTT 22. KÉRDÉSEKRE

1. Hogy a lakosok mikor szállották meg ezen várost? Ennek

idejét a régiség miatt meghatározni nem lobot, mert
már Szent, Istvány első királyunk alatt fennállott, de nem
Földvár hanem Zemogny név alatt, a mint ezt Koller Josef az
ő Históriájában szépen megmutattya. És a Pétsi Püspöknek
1009-lC esztendőben kiadatott diplomában is említve vagyon
Zemogny név alatt, de akkor teak kis falu volt. És utóbb
lassan az országnak több részeiből apródohként ide jött
lakosoknak letelepedések által lett kiterjedővé és népe­
sebbé.

2. Hogy milyen nemzet lakja? Legnagyobb részben magyarok, kevés

számú németek. Vagyon egynéhány rátz és tót is, de ezek na­
ponként fogynak* És leginkább nevekeöik a magyaroknak száma.

3. Hogy a németek bonné( jöttek? Ezek hazánknak több részeiről

úgy szállinkóz'tak ic’e, és igy külömbféle termetüek és szintiek
is, de ezek majd mind tudnak magyarul is.

4. Hogy hány sessió van? Itt sessiókra felosztva n földek

nintsenek mert szabad adás és vevós vagyon, hanem földet biró
gazda van 5^6, kishózos 1067# zsellér 263, nemes família 1.13#
mesterember ^ 25 »

5. Hogy a szántás-vetésen kívül miből szerzik be szükségeikM?

Be szerzik szőlő mivelés, marha tartás, kereskedés, külüiub-
féle feivarok álltai, vidéki határokban vaüó aratással; 's nyom­
tatással, só bordással és lovakkal való hajó vontatással. Nem
külömben minden féle mesterségeknek fölytatusával.
 - 79 -

6. Hogy hány húz ás lélek vagyon? Vagyon ház a nemesek és ura­

sáé házaival együtt 1895. Azokban l8o6 pár pápista, 25 pár
lutheránus, 23 pár kálvinista, 17 pár nem egyesült görög hi­
ten lévők, és 3 pár zsidó. Lélek szám pedig a nentteleneké 9990.
7. Ki a földesura? Regenten földesura volt a földvári Apátur
minthogy itt volt hires Sz. Ilona Apátursága, megszűnvén
pedig az Apáturság a Felséges Kamarára szállott, és most egye­
dül a Pesti Királyi Uhivarsitáshoz tartozik. A lakosok con-
tractualisták, mely contraetust tették a lakosok először Med-
nyánszky Ferentz László földvári Apáturral 713- esztendei
niártius holnapnak 29 -tn *a mely újra megerősitetett 738-''
észt. november holnapnak 2Q~^' napján Hassiai Válosztó Nagy Her-
tzeg Josef utóbbi földvári. Apátur által.

8. Hogy hány gyermek jár az oskolában? Pápista gyermek járt a

múlt télen 470, most nyáron jár 539. Pápista leány járt a
múlt télen 281, most nyáron jár 366. Lutheránus jár l6, kál­
vinista 8, nem egyesült görög hiten lévők 12,

9. Hogy van é vásárja? Vásári privilegyiomot nyert Leopold Csá-

a xk
szár és Királytól 1703- esztendei februarius 4- napján, és
tartatik 4 országos vásár. Nevezetesen az első Gyümölts oltó
Boldog Asszony hetiben, a 2 - v Pünkösd hetiben, a 3-^ Sz. Ist-
vány Király napja hetiben, a 4i‘x Minden Szentek napja hetiben.
Heti vásár pedig tartatódik minden héten kétzer, szerdán és
szombaton, a hová minden némü termesztményeket szoktak hozni
árulni, sőt még fát, nádat és szalmát is,

10. Hogy találkoznak é a határban régi omladékok? Vagyon egy to­

rony az inspeotoralis lakásnál a Duna parton, mely a hagyomány
szerint török épület, és a törököknek vigyázó tornya volt, most
az uraság rabjai laknak benne. 2- Látzának azon sántzok, me­
lyek l809-I<: esztendőben, midőn a frantzia már le felé közelgotett,
033
itt a Calvária hegyen és a Szőlő hegyeken hányattattak, 3-
A kanatsi pusztán, mely a város rétje, régi hagyomány szerónt
'valamely rátz falu volt, a hol a partokban sütő keinentzók most
 Go

is látzanak, és azon holy, a hol temotőjök volt, most is rá tz

temetőnek neveztetik, k - Méltó figyelmet érdemel a város petsét-
jén lévő kettős torony, melynek ajtajában egy vitéz feltartott
kardal áll, mely a régi hagyomány szerént azt jelenti, hogy
régenten azon a helyen, a hol most a Királyi Sóó Ház áll, két
tornyu templom lóvén, a midőn a török a keresztény templomokat
feldúlta, elfoglalván országunknak ezen részét, ezen templomot
egy magyar vitéz a feldulástól megmentette, azért is ezt örök
emlékezetül 1090-'^ esztendőben a város petsóttyére felmett-
zették.

11. Hogy van é erdeje, folyó vize, vagy tava? Erdeje egyéb nint-
sen, mint a haszontalan homokban ültetett 3 darab erdőtske,
a melyben már nagy iparkodással gyümöltsöt kezdenek a lakosok
szaporítani. Ismét vagyon két szigetetske a Dunába, melynek
egyike a lakosoké lévén, abban is kevés tüzelőjük vagyon, mert
a hol dombotska vagyon leginkább a tüzelőt ki irtyálc, és gyü-
mölts fákat szaporítanak. Folyó vize vagyon a Duna vize, mely­
ben hires tok és viza halászat vagyon, melyet a budai halá­
szok árendában birnak, és azon drága jó halakat mind Budára fel
hordják. Vagyon még közel a városhoz két tó is, melyben apróbb
halak fogattatnak. Szőlő hegye ugyan nőin felette sok vagyon,
a mely meneteles hegyen fekszik, bora pedig mint a fejér, mint
a vöi'ös asztali bornak igen alkalmatos.

12. Hogy milyen a földje? rósz szerént hegyes, rész szerént róna,
és nagy részben sovány, ritka, homokos, és igy terméketlen.
Ezokjjmindazonáltal vizek elöntésének ki téve nintsenek,

13. Hogy mit termesztenek közönségesen a lakosok? Leginkább ter­

mesztenek kótzer búzát, tavaszi árpát, zabot, kukoritzát és
raohart, minthogy a lakosoknak rétje nintson, tiszta búzát keve­
sebbet termesztenek, mert ezen sovány földbe nem igen bőven to­
réin. A szomszéd puszták Blőnaállás a Zirczy Apáturságó, Darats
 Öl

T: Bernrieder Josef Uraságé. "Sz. András A Böltskei Uraságokó.

Van Földvárott ménes, gulya, birka, de nem felette sok, mely
a lakosoké. Van az Előszállás! pusztán is gulya, ménes és
birkák, melyek mind szép jó fajtuak, és nagyobb számban vágynak.
Nem külömben nagyobb számú "jó fajtu birkák vágynak a többi
pusztákon is.

14. Hogy vannak é nyilvánságos intézetek? Vágynak 3 nemzeti os­

kolák, posta, patika, királyi sóó ház, sörfőző ház, talp ke­
reskedés és a dunai rév. Országút megy körösztül Eszékről
és Pétsröl Pestre és visza, a Dunán által jövő Fejérvárra,
Veszprémbe.

15. Hogy miből áll a mulatságok? Kedves mulatságok jó üdővel a

Duna középen lévő uraság szigettyében való által menés ladi­
kokon, a hol vasárnapokon muzsika szokott lenni, ott tántzol-
nak, hintáznak, kugliznak, sétálnak és külömbféleképpen mu­
latnak. Szinte úgy szoktak mulatni a dunai révnél, és a fel­
ső úgy nevezett malom révnél is, a hol ünnep napokon jó üdő­
vel százanként sokszor Öszve gyűlnek, és vigan mulatnak, úgy
a korosabbak, mint a fijatalok.

ló. Milyen a város fekvése? Ennek igen kellemetes fekvése vagyon,

mert a Duna vize mellett lévő magosabb partjánál kezdődvén.
Onnét tsendes menetelesen nyúlik az egyenességig, a hol két
felöl hosszabban ki nyúlván, a közepén is Paks felé hosszabban
húzódik, a hol ismét egy meneteles domb forma hegyre fel kap­
ván számos utzákra elterjed szároz egyenes helyen, majd a ho­
mokban ültetett erdőkig. Mellette jó egészséges hely, vagyon 9
egyenes fő uttzai és 25 kissebb uttzái. Némely része ugyan
sűrűbben van épitve, de nagyobb részben rendesen van építve.

17. Hogy mennyi katona adót fizet? és termesztményeinek hányadikát

adja az uraságnak? Katona adót fizet ezen esztendőben 2734 f
13 4/8 x . ezüstben. Az uraságnak pedig a contractus szerónt a
termesztményekböl törvényes tizedet adja. •

4
18. Hogy hány zsidó, czigány pár, és lélek van? Zsidó van 3 pár,
öszvesen iá lélek. Czigány van 18 pár, öszvesen 9á lélek.

19» Hogy van é orvosa? és élnek é a lakosok orvossággal? Vagyon

egy doctor, és 3 seb orvos a városban. A lakosok közül a te­
hetősebbek élnek orvossággal, de a szegények tehetetlensé­
gek miatt nem élnek, és nemis élhetnek, mert annak drága á-
rát meg nem adhatják.

20. Mi a nevezetesebb szerentséje, vagy szorentsétlensége? Mos­

tanában más szerentsétlen esete nem volt, minthogy a múlt
-j|r
1828 esztendőben a rettenetes jég vetéseinek nagyobb részét
semmivé tette, az előtt történt efféle szerentsótlenségei.,. pe­
dig feljegyezve nem találtatnak.

21. Hogy mi a közönséges eledelek, mi a kedves étkek? A szegények­

nek közönséges eledele a mindennapi kenyér, és ha dolgozhatik
napszámban egy itze bor egész napra. A tehetősebbeké pedig sok
féle, minthogy a lakosok sokféle nemzetből állanak, a kiknek
mégis legkedvesebb étkek a baromfi petsonye és jó marha hús,
mert ezt legjobban szokták venni.

22. Hogy milyen indulatuak? Ezen népes városban találkoznak ugyan

némely rosszabb indulatuak is, de mégis legnagyobb részben
vig kedvűek, békessógesek és engedelmesek.

Sig. földvár die 13- junii 1829.

Nagy Ferontz MVáros

Hites Jegyzője.
 83

HUSZONKÉT KÉRDÉSEKRE KÍVÁNTATÓ HITELES FELELETEK

1. A mint a közönségnek szokott élő petséttye, melynek oldalán,

az 1520-llC esztendő számok olvastatnak, bizonyítja, ezen hely­
ség már több, mint 300 esztendőkkel ezelőtt, régebben még,
a móhátsi veszedelemnek története és a reformátiónak kezdete
előtt, fenntb állott; *s elsőbben ugyan, a mostani temetkezés
helyén, Vettlén is néhány házak épültének, de a melyek ott
végtére el pusztittatván, azoknak lakosai is ide egyhelyre,
melyen a falu fekszik, és többi itt megtelepedett lakosok­
kal Öszve szárrnoztattanak.

2, Tsupán tsak a magyarság lakja,

dik
3» A 2- szám alatt való feleletből értetődik, hogy ezen helysé­
get németek nem lakják.

A sessiók száma 29, földet bírók N-° 1^-3, kis házasok N-°
4o, zsellérek 6, nemesek 13 házzal, mesteremberek N-° 12.

5. A szántás-vetésen kívül, a midőn a határ a dunai kiöntések

által el nem borittátik, a marha és méhek tartásából vesznek
legnagyobb hasznot a lakosok, 1s abból szerezhetik bé szüksé­
geiket,

6. A ház száma: 189, pár szám: 232, lélek száma: 1057. *S mindjá-
jan helvetziai vallástételt követők, vagy reformátusok,

7# Több közbirtokos földesuraságoknak, a Paksi Uradalomhoz tar­

tozó jobbágysága a lakosság, kiknek neveik: Méltóságos Báró
Rudnyánszky Jósef és Zsigmond Eö Nagyságok, Méltóságos Báró
Rudnyánszky Pálné, Ignátz és Sámuel, Gróf Forgáts Ferentz Eö
Méltósága, Báró Rudnyánszki Károly, Rudnyánszky Francisea, Mái’i-
ássy Jósef Eö Nagyságok, Báró Rudnyánszky Anna, és Rudnyánszky
Jósef; Tet*tes Csaba Antal, Nemes Demeter Jósef, Gróf Ungwerth
Eö Méltósága rész jószágának zálogos birtokosa, Méltóságos
 - 84 -

Zauskáné Asszonyság, Tekintetes Király Daróczy Jósef örökösei,

Tekintetes Cseh Ignótz, T: Bernritter jósef, Méltóságos Rósty
Károly és Tettes Rosty Sigmond, Tttes Aszalay László, Tettes
Balázs István Urak; Móltóságos Szent Györgyi Horváth János, Cs;
K: Kamarás, Tettes•Varasdy János, Tettes Csuzy Pálnó, Tettes
Tallián Forontzné, Tekintetes Sixty László, Horváth Ferontz Ur
örökösei, Tekintetes Vigyázó Ignátz, T: Skerletz Jósef és
Nedeczky Urak, Nagyságos Kiss jánosné Asszony, Tettes Nomoskéri
Kiss Jósef örökösei, Tettes Szeniczey Pál Ur örökösei, Tettes
T.N. Kórnis Miklós és Kornis László Urak, Tettes Betsky Antal,
Csik Péter, Tahy Antal, Mérey László, Egerer János, Dezső Ist­
ván és Orosz Jósef Uraságok.

8. Az oskolás férfi és leány gyermekeknek száma: 135, némelyek

közülök nyáron is fel járnak.

9. Nints sem országos, sem héti vásárja.

10. Semmi régi romladélcok a határban vagy környékében nem találtat­

nak,1

11. A Duna folyás mentében, a falun alól körös körül, valamint

Duna Szent György és Fadd szomszéd helységek felöl erdőség
láttátik, melyekben sokszor a farkasok megszaporodnak, e-
zonkivül nyulak és a szárnyas állatok között vad kátsák, er­
dei sneffek bőven találkoznak. Valamint számos tavait a
sártsa, buvó, gém, gólya, kárókatona madarak sereggel el
szokták lepni. Rák, súlyom, vidra is találtatik bennek, de a
melyekkel a lakosok közönségesen nem élnek. Nevezetes és
szembetűnő jövedelmet vettek ezek előtt a hal articulusára
nézve a tavakból és jó náddal is bövölködtek. A tengelitzi
határban TeFtes Bezerédi Bezeródy István, Tettes Csapó Dániel,
Gindthli Antal, Bézsány és Gruber földesuraságok jussain,
hegyen fekvő szőlővel birnak, melyben többnyire jó izü veres
borok, de nem soká tarthatók teremnek.
 85

12. Résszerént. rónás, résszerént lapályos és vizenyős földje

van, és a belső határja, mely tsak legelő és rétből álló fe­
kete sáros agyag, mely ha viz által el nem öntetik, szénát
bőven terem. A külső határban egy mértföldnyi távolságra eső
szántóföldje, minthogy nem trágyáztatik, soványos.

13. A szokott közönséges termesztményeken kivül semmi sem ter­

mesztő tik, 's a környékében semmi puszták sem találtatnak.

1^. Semmi szembetűnő intézetek nintsenek.

15. A boldogabb időkben, mig ez előtt a gyakortabbi vízjárás nein

uralkodott, a férfi nemből való fiatalság vasárnapon a falu
alatt tsoportban gyülekezvén a laptázásban, az asszony! nemből
pedig a tántzolás, danolás és futkosásban találta gyönyörű­
ségét. A korosabbak pedig azoknak nézésével mulattatták magokat.
Mostanában a vizeknek ritka esztendőben lévén szünete, ha mikor
valamelyes hasznát és diszét vehetik észre a halászatnak, leg­
inkább ősszel és télen a hal fogásban való foglalatoskodást
szeretik követni,

3.6. Egy kevéssé dombos a fekvése, de minthogy az egész falu tájt

a viz környékezi, annak apadásra való térésével, többnyire tsak
egészségtelen szokott lenni. Nem annyira hosszában, mint ki
terülve vágynak a házak, melyek két utzából állanak, és ren­
detlenül sűrűén öszve építtettek.

17, Katona adót esz téridőnként fizet oonventió pénzben 385 f k/8 xrtj
Termesztményeikböl a c>e_e^ adják a földesuraságnak.

18, Sem zsidó, sem czigány nem lakik benne.

19, Sem orvosa nints, sem a lakosok más orvosi szerekkel közön­
ségesen nem élnek, mint hallomány vagy tapasztalás után
hasznosnak esmórt házi és könnyen szerezhető orvosságokkal.
 86

20, Kind a mellett is, hogy régebben a lakosoknak az erdőség, szé­

na takarmány, legelő bősége, ennélfogva osztón minden szükséges
barmok tenyésztetése, a nádiás, halászat 's a gyürnölts kertek
hasznai oly szerentsés előmenetelt adott, hogy semmi szüksé­
get nem láttak, 's nem éreztek, de tsak ugyan még sem marad­
tak a nélkül, hogy szerentsétlen történeteket is ne tapasztal­
tak volna. Nevezetesen a török igája alatt jó darabig szenved­
tek, valamint a kurutz által is lakhelyekben háborgattatvón sok
az elöl túl a Dunára vette magát, A kurutz nemzetből, mint ha­
gyomány szerént tudni lehet, hatan itt meg is telepedtek,
kiktől származott, famíliák, most é jelenvaló -döben is meg
vágynak.

21. Bab, káposzta, tészta, hagymás kenyér leves és tejes leves,

de legkedvesebb étkek a paprikás, vagy halászosan főzött
és sütött hal,

22. Minthogy sem egy földosuraságnak, sem annak tiszti képviselő­

jének nem volna itt lakása, ’s igy a gonosztévőknek megza-
bolázása végett a földesúri hatalmat 's fenyítéket foganat­
tal itt helyben senki sem gyakorolná,ezen okból a szolidság
és békességes létei helyett a tzivalcodás és perszeretós,
az engedelmesség helyett a goromba makats erkölts kapott
lábra, 's ezek bírják meg romlott indulattyokat.

Költ Gerjenben junius iác-^^a 1829.

Kenessey Béniámin
Helység Jegyzője által
Patslcó Mihály Biró
és a NN: Tanáts
 grábócz h e l y s é g h i t e s j e g y z ő j é n e k f e l e l e t t y e a
KÉRDÉSES PUNCTIMOKRA:

1. Grábócz mostani helységet az ohitü ráczok 1703-^ esztendő tájba

a kurutz háború után szállották meg, I7ll-l<: esztendőben a szexár
di volt Apátur Mérey Ur által a kalugyerek és, kik a kurutzok
pusztitása miatt ismét eltávoztak, visszahivat attak, ’s általa
minden jussokban ’s birtokokban megerősítettek, nékik ezen mos­
tani szép uj templomot is meg épitetni rendelvén *s engedvén.

2. Most már pádig ráczok és németek lakják, és pediglen a németek

nagyobb szóimmal.

3. A németek mintegy 80 esztendeje jöttek Németországnak külömb-

féle részeiből, /de hogy bizonyosan honnál a lakosok megmon­
dani nem tudják/. Ezeknek viselettyük térdig való vászon pisz­
toly nadrág, kaptza, csatos czipö és fa czipö. Középszerű ter-
metüek, fehér-pirosas, eleven színűek. A magyar nyelvet kevesen
értik és beszélik. A ráczoknok pedig viseletyölc magyaros, a ha­
zai nyelvet is értik és beszélik.

4. Grábócz helységben 30 3/4 sossió van, 47 földetbiró, 37 kis há­

zas, 7 zsellér, 20 mesterember, kik többnyire takátsok ’s
egyedül maguk számokra dolgoznak.

5. A szántásvetésen kivül szóló mivelés és többnyire bóráikból

szerzik szükségeseiket.

6. Grábócz helységben van 84 ház, lo4 pár rcath, 24 pár rácz, 483
lélek rcath, 131 lélek rácz. A rácz fogy, a német növekedik.

7. A Kamara vagy is Oskolai Fundus a földesura, ’s robot alatt

vannak.

8. A németek részéről 57 gyermek jár télen által, nyáron által

egy-kettö, néha több, néha kevesebb, néha egysem oskolában. A
 88

ráczok résziről 25 télen által, nyáran által egy-kottö, néha

több, néha kevesebb, néha egysem.

9- Vásárja sem országos, sem héti nintsen.

10. A mostani templom és kalugyerek kiostroma fölött vagyon egy ré­

gi templom és klastrom fundanientoma, mely hihető a töröfcök ál­
tal pusztítatott el, mivel a klastrombán lévő protooolomba fel
jegyzett a Budai Vezértől a templom megépítése végett nyert
i
levél, mely 1587- esztendőre mutat, bizonitya.

11. Erdeje van még tűrhető mennyiségben, abban a helységnek szabad

faézása és épület fája, kisded vadak, néha őzek is találtatnak
benne. Van szőleje a határban, 's többnyire vörös bort termesz­
tenek. Bírnak a lakosok szőlőket az eötsényi határban is fe­
lesen, úgy szinte a detsi hegyben is, a hol a kalugyerek 130
kapás szőlőt birnak, 's ott igen jó és tartós fehér, de legin­
kább vörös bort termesztenek.

12. A földje hegyekből áll többnyire és sovány. Mind a földek, mind

a rétek a zápor eső által gyakorta történni szokott elöntésnek
és kimosásnak nagyon ki téve vannak, 's ennél fogva már némely
földjei a sok viz mosásos árkok miatt szántótthatatlanná és
haszonvehetetlenné válik.

13. A lakosok leginkább termesztenek kétszeres búzát, rozsot és

krumplit, tiszta búzát és kukoriczát keveset. Vonyós marhát is
alig tarthat, mivel réttyei rossz és kevés, legelője az erdő
lévén igen rossz.
Ír
14. Oskola az földesur által 1828- esztendőben építtetett benne igen
alkalmatos a rcatholicusok részére, A ráczok részéről pedig a
kaluger klastrombán tanitatnak a gyermekek, különös oskola nem
lévén, mind a két részről jó előmenetellel tanitatnak a gyer­
mekek. A ráczok a hazai nyelven is tanitatnak.

15. A lakosok mulatsága áll a korosoké beszélgetésből, a fiatalságé

korcsmába való menetelből ’s ténczból.
 89

16. A helység hegyek között fekszik völgyben, kiterülten s rendet­

lenül építve, 5 utzából álló.

17. 319 f 38 ^/8 xr C. P. katona adót fizet, földesurának 10e-et

adja.

18. Zsidó nem lakik benne.

19- Orvosa nints, tsupán házi orvossággal élnek a lakosok.

20. Valami emlékezetre méltó szerentse, vagy szerentsétlenség a

helységet nem érte eddig.

21. Közönséges eledelek, káposzta, bab fs többnyire krumpliból áll.

22. A lakosok szelídek, és engedékenyek.

le
Költ Grábóczon junius 10 - 829.

Nagy György
Hit Jegyző által
 _ 9o _

FELELET1
AZON KÉRDÉSEKRE, MELYEKET TEKINTETES DŐRY GÁBOR ALL
SZOLGA BÍRÓ UR EGYED ANTAL FŐ TIS!: PAKSI PLÉBÁNOS ÉS
ESPEREST URNÁK KÉRÉSÉRE VÉLÜNK MÍG l829-k ESZTENDŐ
MÁJUS 28 -an KIBOTSÁJTOTT FUTÓ LEVELÉBEN MEGTENNI
PARANTSOLT, EKÉPPEN:

1. A lakosok hogy mikor szállták meg györei helységet, a valóságos

idejét bizonnyal meg nem mondhatyuk, hanem annyiba róla felelhe-
xlc
tünk, hogy 1235“ esztendőben, a midőn még Máza királyi serház
volt, és annak a mint a leírásából nevezetesson Fejér Györgynek
mostan uj kiadott ’könyveiből kitetzik, emléti szomszédságban
Görét is. Külömben pedig a mint a régi Írásokból olvastatik,
hogy 1320- esztendőben már Győrében plébánia volt, és az akkori
plébános a Pápának bizonyos adót fizetett. így tehát Mázának
emléttésére nézve is, noha már az előtt régebben állhatott, szám­
lálhatunk 594 esztendőket.

2. A ’nemzet benne külömbféle, mert lakja azt magyar chatolicus,

’német evangélikus vallásu és református, kik közül a magyarok
ugyan még most nagyobb számmal vágynak, mint a ’németek, de ha úgy
foly több esztendőkig a ’németnek szaporodása, mint most, tehát
10 esztendők alatt egész ’helység ’németté válik.

3. Ezen Győrében lakó ’németek nem egyenesen mi hozzánk jöttek, ha­

nem a midőn bóköltöztek hazánkban, vagy nemes ’megyénkben olyan
helyen telepedtek meg l-r , a hol hozzál jók a többi köznép is
hasonló volt, és későbben megszaporodván, a vagy a helyet meg-
unván szerentse próbálás végett külön külömbféle helyekre tő­
késtől elszállinkóztak. Úgy tehát jöttek Győrébe is több hely­
ségekből, umit Izmónyből, ’Mutsfáról, Kótyről, Murgáról ’s igy
tovább, melyeknek ősei béköltözéseiről más *helységeknél a bi­
zonyos előlfordulhat. Mondják mindazon által, hogy némelyek £a;íó-

niabol, masok »y-j ttenborgából, Odevaldból, mások pedig ’Német-

 91

országból predtek volna, de ez tsak gyermekek beszédjei. Ezen

*nemzet ünnep és köz napokban visel kék posztóból felöltő
dolmányt /: Jankedli:/, találtatik némelyiknek rövid szűre
is, ezen dolmányon vagyon n.agy lapos gomb, a gomblukak helyei
pedig külömbféle szinü szőrszálokkal ki varva vagyon, valamint
az öregnek, ngy a fiatalyságnak is. Visel azon túl hasonló szi­
nü melyezőt /;pruszlélí:/, térdig való fejér vdszony gatyát /-bu
gyogó:/, a lábán gyapjúból harisnyát, mely szijjal által tsa-
tolva vagyon. Némelyek czipőt hordoznak, némélyek pedig csiz­
mát, és többnyire télen fa czipőben, nyáron pedig mezítláb
járnak, a kalapja közönséges aíatsony gömbölü tetejű, és te­
nyérnyi szélességű a széle. Nyakra valót többnyire fekete sely­
met visel - mindegyiknek köpönyegje van világos kék mellért szi
nü posztóból, hossza szűre pedig egész 'helységben egynek sints
Vagyon még nékik egy világos kék posztó, 's térden fellyüly érő
németországi kaputjak, melyet tsak akkor vesznek magakra, mi­
kor lakodalmok, vagy temetések vagyon. Termetre nézve középsze­
rű magossáiguak, mid azon által találkoznak közöttük nagyok is,
'kitsinyek is, a gyarló éléstől többnyire, és az erős munkától
színtelenek, noha vágynak közöttök vérmes emberek is. A magyar
nyelvet többnyire értik, leginkább azok, kik közöttök nevel­
kedtek úgy annyira, hogy született magyarjainkkal maid egy
formán beszélnek, hanem azok, kik már koros korokban szakadtak
ide vagy a magyar nyelv megtanulásához kedvök nem volt, vagy
igen keveset, vagy éppen semmit sem tudnak, ilyeneket számlál­
hatunk legalább 30 lelket.

U , Van a helységben /*8/8 rárvái számlálván:/ UU 2/8 egész »hely,

a melyet 79 'helyes jobbágy mivel, vagyon a 'helységben l^f
kis 'házas, 10 zsellér, 'nemes egy sints. 'Mesteremberek
vágynak, kik ugyan a mesterséget folytatják, de nem ezéhbé-
leik úgy mint 17-n , azonkívül két ezéhbéli 'molnárok, Eülöm­
ben a 'helységben vagyon jegyzői lakás, ohatolicus és pro­
testáns 'mesterek oratóriumokkal és 'harangokkal elkészítve,
és egy uraság »hdza, melyben egy jágor lakik.
 92

5. A fi^ántás-vetéson kivül, melyei magokat táplálják, és a szük­

séges ruházatra ’s adóra ellátyák, szolgál nékik a dohány
termesztés, melyből több hasznot vesznek, mint a gabona ter­
mesztésből. Nagy hasznokra szolgál nékik a kőszén hordás is,
melyet Szászon Ns Baranya Várgyében, vagy ’Mázában Ns Tolna
Várgyében felrakván Tolnára hordja, úgy, hogy ezen fuvarozás­
hoz minden szűk, és bő időben kész fizetésért bátran juthat.
Egyóbb haszon vételek nintsen. Bora annyi terem tsak, a mennyi
a maga szükségére el kelhet, többször míg nem :1s elég.

ó, Vagyon a ’helységben két malommal /;mínt felyebb is mondánk:/

két ezigény házzá1, egy vendég fogadóval, jegyzői, úgy két re-
ligióbeli tanítók lakásokkal, nrasdg és pásztorok ’házaikkal
öszvesen 108 ház vagyon, 130 ohatolious púi’, lélek 5^0, Az
augusztana valláshoz tartozandó párszám 49, lélek 159 , reformá­
tus párszóm 4, lélek pedig 13, melyből tehát világosan ki tet-
zik, hogy a chatolicusok többen vágynak, hanem naponként özek
fogyván, a. mázok szaporodnak.

7. A földesuraság a ’Nagy ’Méltóságú L. Báró Szepesy Ignátz Pétsi

Püspök egyedül. Szolgál a község robotot urbárium szerint.

8. Ezen ’helységben a chatolicusok részéről jár az oskolába hol 50,

hol 4o, hol több, vagy kevesebb. A protestáns részről pedig
néha 2 5 , néha 30 győrinek is, de mid a két felokezetnél tsak
télen.

9. Valamint országos, úgy heti vásárja sintsen, hanem pénzelnek

ők többnyire a bonyhádi országos és heti vásárokból, mely
város ebben a ’környékben anya ’helynek hivattatik.

10. ’Ami a régiséget illeti: Győrében, /*az első pontomban is ki-

Íl\
tett értelem szerónt:/ már 1320- esztendőben Tiszt. Kelemen
Jósef Szászi Plébános Urnák állítása szerint plébánia volt, mely
plebániabóli templom, minthogy régisége miatt annyira meg-
rongyosodott, hogy megjobbítani éppen nem lehetett, a ’Nagy
 1

- 93 -

Méltóságú Galanthay Gróf Eszterházi Pál pétsi püspök 1794-,Cben

azon okból elpusztittatta, hogy a ’hívok kérésére hellette úját
és nagyobbat építtetni fog, de minek előtte buzgó szándékát
tellyesithette volna, meghalt. Azon templomnak tehát puszta tö­
redékkel egész fundaraentomával együtt e napig fent állnak. Be­
szélik több érdemes emberek, hogy a midőn ezen templom elpusz-
tittatott volna, egy négy szegletü kö találtatott, a melyre e-
zen irás volt vágva: Kotsi Jósef reparálta 155^-^ esztendőben,
de azon kővet az akkori T. ’Hegedűs Ferentz Urodalmi praofectus
Ur Pétspj elvitetett. Az is olvastatik az Írásokból, hogy a mi­
kor Győrében plébánia volt, a plébános fizetett a Pápának áo
’A helységet nem lakta több 15 famíliánál, és voltak azok
18 ’házzal.

11, Vagyon igen széplábos cseres erdeje, róna helyen fekszik. A ’hely­
ségnek nagyságához képest elegendő fájzása benne nintsen, vad­
ja sintsen egyéb, ha nyúl vagy róka megfordul benne, mivel
~jJ,^
az erdő igen tiszta bokor nélkül való. Ezen 1829- esztendőben
kezdődött 1- benne vágás lenni, az előtt pedig a ’M. Uraság
sertvéseinek igen gazdag makkoltató helye volt, ezen vágásban
nyernek a jobbágyok ingyen épületfát, tüzelőt pedig pénzért.
Valamint folyóvize, úgy tava, ’hala és ’nádlása sintsen. Sző­
leje vagyon, de kevés, és mit hogy lapon fekszik, azért a bora
is savanyu, mindazon által el tartani 5 vagy 6 esztendőkre,
kivált a fejérje javasoltatik.

12. A szántóföldje igen szép igyenes helyen fekszik, és tsak igen

kevés darab földek találtatnak, melyek oldalos helyen vol­
nának. Száraz, a zápornak és veszedelemnek nintsen ki téve.
Ezen ’határ búzára, kolompárra, árpára, dohányra, kenderre,
de leginkább ’hajdanára nézve igen termékeny, hozzá tévén azt,
ha a földmivelö szorgalmatosán trágyazgatya. Kukoritzát pedig,
Babot termeni nem jó, Rétye alkalmatlan, sünyedéses,tevés,
gazt termő, és a záporozástól okozható kárnak ki vagyon
 94

téve. Hanem vagyon neki egy ditséretre méltó szállása a'helység

körül, mely az előtt szép gyümöltsös kert volt, most pedig rét­
nek vagyon ki mérve, ezen szállásban akár mit termesztőnek
ditséretesen ki mutatja magát. 'A dohány termesztés oly folyo-
motban vagyon, hogy a 'határ nagyságához képest esztendőnként
megterem 600 mázsát.

13. A 'helység lakosai közönségesen termesztenek tiszta búzát,

kétzerest, rozsot, őszi 'árpát, zabot, kukoritzát, kolompárt,
'hajdenát, dohányt, bükkönt, babot, borsót és lentsét. Puszta
nem határoz véle.

14. Pontom semmiben sem érdekli 'helységünket.

15. A lakosok azzal mulatyák leginkább magokat, mivel egyéb mu­

lató hely nintsen, hogy ha magokat vagy kortsmába, vagy pintzé-
be bévehetik, és ihatnak. A fiatalyság pedig, akár a kortsraák-
ban, akár más mulatságokban ha tántzolhat, külomben ha nem lap-
dást játzik. A fejér személye a korosabbak beszélgetéssel, a
fiatalya pedig vagy tántzol, ha módját ejtheti, vagy hatuska
vagy czitzka futással mulatya magát.

16. A 'helységet határozza napkeletről Izményt mely a gróf Apponyi

Gyösgyé, és Nagy Hányok, mely a Pétsi Cántoré, 'nap nyugotról
Tófő mely az T. Eszterházi 'Hertzegé és Szász, mely a Pétsi
Püspöké, ezen 'helységek vágynak Ns Baranya Várgyében. Északra
Száraz puszta Pétsi Püspöké Ns Baranya Várgyében. Délről pedig
Császta Ns Baranya Várgyében, 'Máza és Várallya a Ns Megyénkben,
mind Püspöki Jószág. Ezen 'helységnek egy része völgyben, egy
dombon, egy pedig egy igyenesen, és hosszasan nyúló lapályban
fekszik. A helység különben egészséges, mivel az egészséget
szerző levegő szabadon járhatya, terjedése jobban kerekded, mint
- hossza. Ez egész határnak /»mint egy almának a tsutája:/ a
középében fekszik, igen jó italra való könnyű forrás vize va­
gyon egy ki folyó kutban, mely a 'helység derekában áll, ebből
 - 95

a kutból trióé a legnagyobb szárazságban sem apad ki a viz. Ut-

zája vagyon U f melyek közül egyikót nevezik Győrének vagy al-
szegnek azért, mivel az első Falu itt volt, és a hivatalybeli
személyek többnyire itt .laknak, 2i-^t Fö Szögnek ez öszve van
/ dLLeá t /
kaptsolva Győrével, 3 - Czigány Utzának. mivel ez előtt ott
tanyáztak a czigányok, a 4 - nevezik Tómárgnak ez legutóbb
építtetett, és hogy miről adták néki ezt a nevet, nem tudatik.
Külömben a 'helységh nem elszórva, hanem rendes utzába a 'házak
egymás mellett feküsznek, ezen 'helység szemlátomást épül.

17. *Adója ez 'helységnek hol több, hol kevesebb, közönségesen 'ha­

dd. és 'honnyai adót öszvesen ppben fizet 8 - 9 száz vagy 1000
fkát. A tanyázó katonaságból előbb 3 embert lovastól, most pe­
dig l/2-et tart többet, és mint hogy az újabban vagyon a katona­
ságnak ordinántz, 3 katona is tartatik benne. Földesurának a bú­
za, kétzeres, rozs, zab, árpa és borból adja 5"*'-^*' dózrnát, a
többiből pedig a 9 * - ^ a<*Ja *

18. Zsidó nintsen, czigány vagyon 1 l/2 pár, lélek szám 7 és egy
frantzia asszony a czigányok között.

19* Orvost a 'helyben nem tart, minthogy orvossággal nem él, hanem
az érdemesebb lakosok m a g o k n a k c s e l é d j e i k n e k szükségekre
orvest Bonyhádról vagy 'Nagy Mányokról vitetnek. A köz lakosok
pedig azon régi megrögzött közmondás mellett maradnak: minek nékem
az orvosság? Miért gazdagitsam én az orvost? eszem, iszom, a mit
a gyomor bévesz, halál ellen nints orvosság, ha az Isten meg
akar gyógyítani, úgy is meggyógyulok, ha pedig nem, azzal is meg
halok.

20. Most folyó 1829“^' esztendőben 6 holnapok alatt 72 fő halt meg,

és többnyire gyermekek 1 esztendőtől fogva ló esztendősekig. A
betegségek tsak 12 óráig tartott, és mingyárt meghaltak. A mi
rettentőbb volt a protestánsok közül tsak egy sem, A 'halál is
egyedül 3 utzában uralkodott, úgy mint Győrében, Fö Szegben és
a Czigány utzában. A szomszéd »helységekben pedig semmire sem.
 96

21. Étke a »magyarnak a ’hús, sült petsenye, de legjobban szőrét! a

tósztás ételt, némelyek pedig 'hajdena, tökmag és kenyér le­
vessel élnek, melyet miden reggel télben 's nyárban eszi. A
'német pedig a 'húst is megeszi, de legjobban kolompárral ól
rozs kenyérrel. Végre

22. A lakosok külömben pedig jobban jámborok és félénkek, mint

szilajok, de mellette nagy álnokság lappang a szivekben, kárt
tettetők, emberrágalraazók, pertinditani szeretők, engedetle­
nek és alattomos makatsosok, hanem mind azon által őket a tsen-
dességre okkal-móddal hamar és könyen reá lehet huzni, ha min-
gyárt későbben meg bánya is. Ezen természet valamint a 'magyar­
ban, szinte a 'németben is, mivel már 6szve tanulva vágynak,
egyaránytosan uralkodik.

Költ Győrében junius 20‘*-^n 1829.

Félj egyzette
Kiss 'Mártony
Hittes Jegyző
 FÉLJ EGYZESE

GYÖRKÖNY HELYSÉG RÉSZÉRÖL AZ MEGKIVÁNTATOTT 22

KÉRDÉSEIDRE TE1T HITELES FELELETEKNEK, - ÚGYMINT:

1. Györköny helységet hogy mikor szállották meg az németek nem

tudatik, róla semmi documentumok nem találtatnak. Egyébaránt az
igaz, hogy legelőször rátzok szállották meg, a mint most is egy
utzája rátz utzának neveztetik, azután bizonyos ideig lakták
magyarok, ezek tsak hamar el származtak nagyobb részint Lőrintzre,
*
ezek után jöttek az németek.

2. Német nemzet lakja és kétféle, pór németek és svábok. A svá­

bok száma több és mindég szaporodik, ellenben amazoké fogy.

3. Németországnak több részeiből szakadoztak ide. Az férfiak átal-

jába közép termetíiok, mind ábrázatjok, mind viseletjek magya­
ros, és jól is beszélnek magyarul. Ellenben az fejér személyek,
mind termetekre, mind színekre esetlenek, sváb viseletüek, egy
szóval rondák, a magyar nyelvet is kevesen értik.

h, Sessió vagyon az helységbe 37, és 7/8 sessióval biró vagyon

152 ,kis házas 136, zsellér 20, nemesember nints, mesterem­
ber 59.

5, A szántás-vetésen kivül tsupán a szőlő mivelésből szerzik be

minden szükségeiket,

6, Györköny helység áll 2Q1 házból, vagyon benne 3^7 házas pár.
Számlál mintegy 1890 lelket, mind evangeliousok.

7, Györköny helységnek földosurai ; Tettes Mindszenti Kapuváry Já­

nos U r , Mlgos, Gróf Lichtembergné Asszonyság, TetTtes Forster
Bonedek Ur, Tettes Meszlenyi Ignátzné Asszonyság, Tettes Mesz-
lonyi Károly Ur, Tettes Bognár György Ur, Tettes Meszlenyi Fe-
 98

rentz Ur, Tettes Salamon Zsigmond Ur, Testes Szikszty porentz

Ur, Tettes Szluha Imre Ur, Tettes Vantsai Ferentz Ur, Tettes
Naszvndy Károly Ur, Tettes Salamon László Ur, Tettes Moravtsek
András Ur, Tettes Balog Forentzné Asszonyság. Az lakosok mind
robot alatt vágynak.

8. Az oskolába jár közönségesen 236 gyermek és leginkább télen.

9. Vásárja nints.

10. A határban semmi régi romiadékoknak nyoma nem találtatik, hanem

a szántóföldek közt találtatnak régi emlékkövek. Nevezetesen
Tettes Kapuváry János Fő szolga Biró Ur házánál vágynak, melyek
közül az egyiken két vizi ló vagyon, azok között egy ember áll
őszve tett kezekkel kimettzve, a másikon pedig ezen Írást,
vagy mottzést lehet olvasni - M. D.
M .TULLIUS. FORTUNATS.
D. AFRICAE
OBIIT.

11. Egy kis erdeje van, de benne fájzása nints. Se vadak benne nem
találtatnak. Folyó vize, tava, nádlása nints. Hanem szőleje van
elégedendő, és fekszik leginkább hegyen, terem vereset *s fe­
jéret is. A veres jobb és tartósabb is.

12. Földjei a helységnek nagyobb részint homokosok, termékeny vol­

tára középszerű. Szántóföldjei meglehetősek, de rétjei majd
minden esztandőben a zápor eső által történni szokott elöntés­
nek és kimosásnak ki tétetve vágynak.

13» Közönségesen termesztenek bort, tiszta búzát, rozsot, árpát, ku-

koritzát, krumplit, kendert. A szántás-vetés és szőlő mivé—
lés, ez a gazdaság virágzik a helységbe. Az véle határos pusz-
táKf Tápé, a melynek földesura Mlgos Gróf Radványi Györy
Ferentz Eő Nagysága, azután Földes, Mlgos Gróf Szétsényi Eő
Nagyságáé, az harmadik Hontse, az Faddi Közbirtokos Uraságoké,
 99

líénese van ugyan, de nem heverő, hanem mind vonyós lovak. Tehén
csorda is van, és birka is kevesos.

1^. Semmi nyilvánságos intézetek a helységbe nintsenek, egyéb egy

normális oskola.

15- A fiatalok mulatsága téli időkben az lakodalom, kortsmákba va­

ló tántz mulatság. Nyári időkben pedig az gazdaságbéli munka el­
húzza tőlök minden mulatságra való időt.

ló. Az helység fekszik völgyben, egyébaránt egészséges hely. Három

utzából áll, egy hosszú utzából és két darab utzából, rende­
sen vagyon épitve.

17. Katona adót fizet 593 frtot pengőbe. A búzából adják az földes-
"51<”o "f* le p '
I*
uraságoknak az 9 - és 10'- . Az ó szőlőkből hasonlóképpen
az 9^ -et és ÍO"*-0^. Az uj szőlőkből némely helyen az 6^-a^,
némely helyen az 7^-^.

18. A zsidók résziről vagyon 23 lélek, házas pár három. A czigányok

résziről van 11 lélek, házas pár kettő.

19. Orvosa nints, de mindazonáltal orvossággal élnek.

20. Semmi nevezetes szerentsés vagy szerentsétlen történetei a

helységnek nintsenek.

2-1, Közönséges eledelek az tésztás étel, krumpli, bab, kedves ételek

a hu s .

22. Indulatjókra nézve békesség szeretők és engedelmesek, vágynak

ugyan közöttök nyakasak is.

Költ Györkönybe 15- junius 829,

Hagymássy Sándor
Helység Jegyzője által

Megjegyzés a 10. válaszhoz; A latin szöveg forditása; Itt nyugszik

M, TulXius Fortunatus az Afrikai
 100

FELELET
EGYED ANTAL NAGYON TISZTELENDŐ PAKSI PLÉBÁNOS UR
ÁLTAL KI TETT KÉRDÉSEKRE

Hanthi Helységre nézve

/ ik
1. Ezen helység már 1700- esztendőben fent állott.

2. Lakosai vegyesek u:m; 6/7 német, 1/7 rész magyar, A németek

szaporodnak, a magyarok pedig fogynak. Valamint közönségesen
lenni szokott, ’s noha fájdalmas és szégyen megvallani, de a
hová a nyughatatlan német faj magát bé helyhezteti, a magyar
közes idővel a lomha magyart szülötte földjéről ki marja.

3. Németországnak külömbféle részeiből szármozott nemzetség.

Viseletjek vászonból készült rövid térdig őrö bugyogó, német
saru, télen pedig a saruk helyett fa czipellőt /jklumpa:/ vi­
selnek. A hazai magyar nyelvet a németek nem értik. Vegyes ter-
metüek ’s szintiek.

k. 18 6/8 sessió, kh helyes gazda, 23 házas és 3 házatlan zsellér

számláltatik. Nemesember nem találtatik. Vagyon 5 mesterember. •

5. A szántás-vetésen kivül a dohány termesztésből szerz:i.k bé szük­

ségeseiket.

6. 70 ház, 90 pár, 5^5 lélek számláltatik, mindannyi rcatolicus

vallást tartanak.

7. Földesura Mlgos Apponyi Gróf Apponyi Josef Cs. K. Kamarás Ur.

A helység urbaritmi alatt vagyon,

8. 30-6o gyermek jár télen által oskolába, melyek nyáron által a

szüleiktől házi foglalatosságaikra használtatván, az oskolába
nem bocsájtatnak.
 - 101 -

9. -e~e-

10. -e-e~
11. Erdője igen tsekély volt, melyet folyó esztendőben az urada­
lom kiirtatván szántóföldnek használja. Szőleje vagyon va­
lamelyes, melynek nagyob része rónán fekszik, ugyan azért
savanyó bort is terem.

12. Földje vegyes, s nagyobb része róna, igen tsekély dombos *s

termékeny, azonba a dohány termesztés miatt sovány.

13. Közönségesen termesztenek bűzét, zabot, kukoritzát, de leg­

inkább kolompárt *s dohányt. A mezei gazdaság vagyon divatba.
Puszták nem határoznak véle. Gulyát *s ménest itten nem le­
het találni. Birkát a lakosok házi szükségeikhez képest a
gyapjú végett tartanak.

14. -e-e~

15. A korosok mulatsága magok között való társolkodás ’s borozás,

a fiataloké pedig a táncz, a korcsmába való dombirozás ’s

kártyázás.

ló. Ezen helység kies völgyben egészséges ’s hosszan nyúló utzát

foglálván magába, öszve épült házakkal vagyon helyheztetve.

17. E folyó esztendőben 213 f 51 x pengőpénz katonai adót fizet,

mely esztendőnként az öszve Íráshoz képest változik. Termeszt-
ményeiböl 9-d és 10-t adja a földesurának,

18,

19. Orvosa nintsen, orvossággal az utolsó szükségben élnek a

lakosok,

20, -e-e-
 102

21. Közönséges eledelek kolompár, vagy saláta haluskával, kedves

ételek volna a hús étel, ha szegénységektől ki telne.

22. Gyorsuk a lakosok, pert kedvelők, egyéb iránt a botnak félelme

miatt engedékenyek.
 103

IIARTZ HELYSÉGNEK FELELfCTJE A KÍVÁNT 22 KÉRDÉSEKRE

1. Megszállása helységünknek nem tudatik bizonyosan, de a régi

ii'ások szerént circiten 17^0 észt;

2. Lakja magyar nemzet *s római catholikusok, jobban nevelkedik

mind fogy.

3. Német nints.

k, Sessió 19, földet biró ló, kis házas 27, zsellér 16, nemes
nints, mesterember 6,

5. Egyedül szántás-vetés, szőlő mivelés és marha tartás által

szerzik meg szükségeiket.

6. Ház 67, pár 107, lélek pedig 516, mind keresztény r: catholi-
cusok.

7. Comunalis, contractualisták.

8. Télen 70, nyáron nints,

9. Nints.

10. Nem találkoznak.

11. Erdeje nints, folyó vize sár, benne hala, nádlása nints. Szőle­
je kevés, hegyes ugyan hartzi hegyen,

12. Földje hegyes, sovány, zápor esőnek ki van téve.

13. Búzát, zabot, kukoritzát termeszt, határos pedig nyanyai

pusztával.

14. Nints, Országút nem megy rajta keresztül.

 10^
t
15 * Ílíi borok van pintzéznek, a fiataloké muzsika és kortsma.

16. Völgyben fekszik, egészséges, egy utzábul áll. Rendetlen

éj)itve.

1 7 . Fizet katona adót esztendönkint 235 f ^7 x conv.

mindenből ötödét adja.

18. Hintsenek.

19. Orvosa nints, orvossággal nem is élnek.

20. Szerentsés nints. Szerontsétlen az, hogy a tavali esztendőben

egész határunk a jég által elverettetott.

21. Bab, lentse, gombotz.

22. Némely része engedelmes, némely része malcatsos.

Sig Hartz Die 10- junius 82Q,

"1

„ Konkol Istvány Biró

N. N. Elöljárók

Kassay Gáspár hites Nótárius által

 lo5

FELJEGYZÉSE
AZON STATISTIK AI TÁRGYAKNAK, MELYEK AZ ELÖL ADOTT
23 KÉRDÉSEKRE FELELETEKNEK A HE) EGKUTT HELYSÉGRE
ÉS ANNAK HATÁRÁRA NÉZVE EKÉPPEN VÉTETTEK FEL:

1. A lakosok /: mivel jegyzésben semmi a era taléltatik:/ az örgebbek

j •i-
bébizonyitások szerént, az 171 ^- esztendőben szállták meg ezen
helységet, melyet.

2. Tsupán németek lakják, kiknek az eleik:

o

3.. Németországnak Hessen, Frankónia, Virtenberg, Gothen, Vürtz-

burg és Őttingen Tartományaiból költöztek Hidegkutra. A mosta­
niaknak visolete, világos kék posztó manöli, la U n i f .fényes ’s
sortier rakott gombokra, térdig való fehér vászony bugyogóból,
stibli és nagy karirnáju kalapból áll. Ila megházasodnak a vő­
legény, akár mily szegény, egy köpönyeget szerez ’s abban es­
küszik is. A fehér személyek pedig, setét kék posztó réklit,
külömbféle kartony szoknyákat, kék és fehér pamuk kötényeket,
több szinü kartony és selyem fokotokét, melyek gömbölyű tete-
jüek és igen világos kék széles selyem pántlikával duplán által
van kötve, melynek mind a két végét előbb két máslira kötvén
jó félröfnyire, hátul a nyakán le lógva viselnek. Úgy szintén a
leányok is, de tsak vasárnapi napokon a midőn a templomba men­
nek, viselnek fökötöt. Hétköznap tsak viselt ruhákban, a férfi­
ak szűr dolmányban és téli időkben 6 vagy 7 garasos faczipellö-
ben járnak, melyekben /;mivel természet szerént annak a talpa
nem hajlós:/ igen helytelen és magokra nézve is szörnyű nehéz
járások vagyon, A tehetősebbek pedig, általyéban stiblit, né­
melyek csizmát is viselnek. A honnyi nyelvet nagyobb része ér­
ti, és sokan tisztán is beszélik. Gyermekeik pedig az oskolában
tanulnak magyarul olvasni és Írni,
 - 10Ó -

ht Ezén helységnek vagyon 10 1/2 sessiója, melyeket 38 u, ni, 3^

két oetávás és h, négy oetávás gazdák bírják. Azokon kívül pe­
dig 36 kisházasok és 15 zsellérek vágynak. Nomesember nint-
son. Mesteremberek azon felycbb kitett kisbázasok 's zsellérek
között 28 -n vágynak, kik leginkább takátsok és szabók, kik a ke
vés munka miatt tsak nagyobb részént télen folytathatják mester
ségeket. Nyáron pedig napszámban és aratásban keresik kenyere­
ket, és egy kis dohány termesztéssel is.

5. A szántás-vetésen kivül, szőlő mivelés és dohány termesztés ál­

tal szerzik meg szükségeseiket.

6 . A házak száma általyában 8 0 , párszáma 110, lélek száma 621, kik

közül kilentz a katholicus, a többi mind az evangelicus religio
felekezethez tartoznak.

7. Ezen helységnek földesura, n. mlsgii Gróf Apponyi Jósef Ur, ki­

nek a jobbágyok robotolnak.

8 . Az oskolába I08 gyermekek járnak.

9. Semmiféle vásárja nintsen. Piartza Gyönkön és Högyészen vagyon.

1 0 . És semmiféle régiségek nem találtatnak.

11. Az uraságnak vagyon határában erdeje, melyből a jobbágyság

pénzen veszi a fát. Vadja nintsen. Folyó vize a Kapos, melynek
nádlása, halászatja és rákászatja az éppen most munkában lévő
regulatio által elpusztulni fog. Szőleje elég vagyon, de nem
igen sok, hanem jó és fekete bort terem, fehéret pedig igen ke­
veset. Malma nintsen, hanem leginkább a Borxyhád, Hidasi, Nádas-
di malmokba, nagy szárazságban Veszprém Várgyében a Sóli malom­
ban, néhányszor a ^una malmokban is őrölnek.

12. Az egész hatóra igen hegyes-völgyes. Földje pedig sovány, és a

záporok által támadni szokott nagy vizeknek igen ki vagyon téve
 107

13. A Gabonákon kivül a lakosok leginkább dohányt, krumplit és egy

kevés reptzét is termesztenek. Ménese vagy gulyája nints, hanem
minden gazdának vagyon egynéhány darab marhája és birkája.

14. Semmiféle nyilványos intézete nintsen. Országutja pedig Póts-

röl Fehérvárra, *s úgy tovább.

15. Az öregebbek mulatsága abból áll, hogy öszve járnak beszélgetni

vagy szöllejeket vagy pedig vetéseiket megtekéntik. Az ifjúságé
pedig tántzból.

ló. Az egész helység völgyben fekszik, és két utzákból áll, az

egyik éjszaknak, a másik pedig napkeletnek nyúlik.

17. Katona adót fizet 184 fr. 52 xkat pengőben, és termesztményei-

1^é "t
nek 5 - adja földesurá.nals.

18. Zsidó vagy czigány nem lakik benne.

19. Orvosa nints, de közönségesen orvossággal élnek. Forró hideg,

tüdőgyulladás és közönséges hideglelés az betegségek, melyek“
nek gyógyítására a körül lévő orvosokat szokták elhozni.

20. A helységet még hála Isten, valami szerentsétlen eset nem érte.

21. Keresztségeknél az a szokása, hogy minden kereszteléskor,

mindenkor más, de tsak egy keresztkomát hiv magának, kit egy,
vagy két hét múlva egy kis ebédre meghívni el nem mulasztja.
Lakodalmat pedig ki ki tehetsége szerónt tart. A tehetősebbek
két vagy három napig, a szegényebbek egy vagy két napig, mely
alkalmatossággal a menyasszonyt, a midőn a fökötöjét felteszik,
minden vendég egy darab ruhával, vagy egy két forintal, a le­
gény és leány, pedig tsak 15 xr. vagy 30 xr -1 megajándékozni
szokta. A halotti alkalmatosságoknál szokásban volt sok szegény
szüléket nyomorittó *s héjjábavaló tórtartás. A Tettes Ns Varme
gyénknek kegyes és Igen hasznos kiadni méltóztatott tilalma
által eltöröltetett.
 108

22. Hajlandóságára nézve a náp szelíd, és engedelmes.

4Ir
Költ Hidegkuton az 1829- esztbe.

Otth la. Simon Jegyző által

m, p
 109

A FEÖ TISZTELENDŐ EGYED ANTAL PAKSI PLEBANUS ÉS

ESPERES UR ÁLTAL KITETT KÉRDÉSEKRE VALÓ FELELET

TEKÉNTETES NS TOLNA VÁRMEGYÉBEN VÖLGYSÉGI

JÁRÁSBAN FEKVŐ IZMÉNYI HELYSÉGRE NÉZVE

1, Senki, a még legöregjebbik emberek közül sem emlékezik arra,

hogy mikor szállták le az ö eleik az Izményi helységet.

2, Ezen helységet tsupa német nemzet lakja.

3, Az való dolog hogy Németországbul jöttek, de mivel a raostannyi

lakosok mind itt születtek, nem tudják melyik reszébül Német­
országnak jöttek ide az ö eleik, a mint hallották, hogy né­
melyek Darmstadi, némelyik Bádéni Hertzegségbül, némelyek
Szászországbul jöttek bé. Az ö viselettyek vasárnapon majd
saru, majd czipö, térdig érő majd bőr, majd kender vászony
nadrág, világos kék posztóbul való köpönyeg, ugyan olyan szi-
nü posztóbul való melyre való, hasonló posztóbul való rékli
öreg fényes gombokra, alatsony, de jókora karimáju kalap.
Dolog tévő napon pedig szűr, némelykor, de tsak télen, a
hideg ellen fa czipö. Az asszonyok mindjájon vasárnapon szép
fehér patyolat keszkenőt fökötö helyett kötnek fejekre. Nyá­
ron pedig vasárnapi napokon mind az fiatal asszonyok mind a
leányok majd kék majd vörös széles selyem pántlikákkal felé­
kesített fölcötöt viselnek. Dologtévö napon pedig a fejér nép­
nek mind kitsinyinek, mind nagyjának a ruhája kék füstöt boká­
ig érő tarka vászony szoknya, köténye 1s harisnya, Termetekre
nézve inkább középszerű, mint szálas emberek 1s egészségesek.
A szőke szin közönségesebb köztök, de barna is sok vagyon,
vörös hajúak tsak igen kevesen találkoznak. A magyar nyelvet
tsak igen kevesen értik jól, hanem németül meg lehetős tisztán,
nem pedig svábosan beszélnek.
 110

Vagyon Itton 38 l/8 -a egész sessió, földet biró gazda 91,

kisházas k8 és zsellér 7. Egy nemesember sints. Mesterember
vagyon 1 5 , de kevés munkájok lévén, napszámbul élnek.

5. A szántás-vetésen kívül dohány termesztésbül szerzik bé szük­

ségeseiket. A szőlő mivelés, marhatartás tsekóly.

6 . Vagyon itten 152 ház, házaspár 129y mindöszvességésén 1063

lélek, melyek közül evangelicus 1050 lélek, oatholicus 5 »
zsidó 8 ,

7» A helységnek tsak egyetlen egy földesura vagyon, tudniillik:

Eö Méltósága Gróf Apponyi György Ur. A jobbágyok se nem cont-
ractualisták, sem nem arendatorok, hanem robot alatt vannak.

€in
8. Oskolában járnak télen minden napon I58 - , nyáron pedig bi­
zonyos napokon kevesebben, a kik minnyájon evangeliousok gyer­
mekek.

9. Itt se országos, se heti vásár nintsen.

10. Határában semmi régi romladékok, templom, vár, vagy sántzok,

vagy római emlékkövek nem találkoznak,

1 1 . Az uraságnak kis tilos erdejin kivül semmi erdő sints a ha­

tárban, következesképpen sem fajzása, sem vad, sem folyó viz,
se tó, se nádlás nintsen. Tsak 188 1/2 kapás rónán fekvő szőlő
vagyon, a melyben középszerű jobbára vörös és kevés fehér bor
terem, mely közül a fehér jobb italu, de a vörös tartósabb.

12. A szántóföldje nem homokos, róna, és ha meg trágyáztatik termő

kény. Nem annyira a földje, hanem a rétyei a zápor által tör­
ténni szokott elöntezésnek és kimosásnak ki vagyon téve,

13. A lakosok vetnek búzát, többnyire kétszerest, rozsot, árpát,

kukoritzát, zabot, bükönyt, sok burkonyát, közönségesen pedig
dohányt. Vonyós marháik, lovak, Ökröket nem tartanak. Birkát
tsak annyi a mennyi gyapjú nékiek az ö harisnyájókra szükséges
Se ménes, se gulya, se puszta itt nintsen.
 Ill

l4. Itt semmi nyilvónyos intézetek Hintsenek. Szép templom, paroc-

hia és oskola ugyan van, de se febrika, se posta, se patika,
se só tisztség, se közkórház, se fa kereskedés, se rév nintsen.
Országos ut sem megy rajta keresztül.

15- Kedves mulatságok a németh kerengő tántz és gyakorta a magyar

friss tántz is. Tekéznek, és néha kártyáznak is. Lakadalmaik
vigak *s népesek, 's többnyire két három napig is tart. Szo­
kások asztal felett musika szóval rendiben az uj pár egészségé­
ért dusd inni, a melyért a musikusoknak fizetnek, ki annyit a
mennyit akar. M±g ez tart, a gyermekek ügyesen lehúzzák a menyasz-
szony egyik ozipöjét, mit a vőfónyeknek ki kell váltani. Bizo­
nyos a szakátsné által váloztott ember, egy nagy sárga rész
kalánnyal, a melyre a mosogató ruhát kötni szokta, megjelenik,
és a szakátsné és mosogatóné számokra egy egy garasd kérnek,
avval a kifejezéssel, hogy a szakatsné magát megégette volna
nagyon, a igy orvosságra a pénz elkerülhetetlen szükséges.
Vatsora utón felteszik a menyasszonynak a fökötöt *a véle
minden vendégnek felesége, léónya vagy fia egyet-kettöt for­
dulnak, s feökötot, tzifra keszkenyöket, szoknyát, kötényt
és vánkosd szoktak menyasszonynak ajándékozni. Utoljára a
vőlegény egy fehér konyha kötényt köt a menyasszony eleibe,
ozifra virágos és pántlikás kalapját fel teszi, úgy tántzol
a menyasszonyai egy-két fordulót, *s azután a menyasszonyai
az ajtón kifut. Erre a musikusok nagyon szomorú nótát musikál-
nak, a mely azt jelenti, hogy a lakodalomnak vége van. De azu­
tán ismét foly rend szerint a tántz, egész regveiig.

ló. Izményi helységnek fekvése; két dombok között nyúló völgybe fek­
szik. A két sor, szép cserép sindeles házak között egy forrás­
ból erendö patakotska folyik hosszan a falu vógik. Napkelet­
ről Hant és Apari helységekkel, napnyugott felé Győré, dél fele
Nagy Mányok és Várallya, éjszak felé Mutsfa és Száraz pusztá­
val határos. A helység egészséges. A két sor házakon kivtil a hol
a sessiós gazdák laknak, még két kis házas utzák a falu végén
 112

délfelé vágynak, a melyek közül egyik Schlovakenbergnek, a má­

sikát Schellenbergnek nevezik, A házak nintsenek öszve épít­
ve, hen©m szép rendesen, A falun felit! vágynak alatsony dom­
bokon a szőlők, az az éjszak felé, A falu közepén van a fejér
bádokos tornyu templom egy kis hegyen, mindjárt közel a T.
praedikator Urnák lakása, által ellenében az oskola=ház *s nó­
tárius! quartély. Egyéb eránt pedig a helység gyümölts fákkal
mind egy szép erdötskével, mind a két soron bé vagyon kerítve,
a melyek alatt kies sétallás - kiváltképpen tavaszkor, mikor a
gyömölts fák virágoznak, *s a fülemülék hangosan énekelnek -
esik,

17. A határnak egyik részében termő gabonátul adják a kilentzediket

és a tizediket, a második részében, melyet Kis=Izménynek nevez­
nek termő gabonábul tsak a kilentzediket adják.

18. Az izményi zsidóházban 8 lélek találkozik, Czigány egy sem.

Katona adót az az contributiot 18 28/29 észt, fizetnek a lakosok
á3 l f 13 1/2 xa, domesticat hlZ f 52 1/3 xr. Öszvesen 8kk f
6 pengő pénzben,

19. Orvos itten ugyan nintsen, de az nagymányoki orvost Gebhárdt Já­

nos urat szokták leggyakortább a betegjeikhez elhozni. Többnyi­
re orvossággal élnek.
szőr
20. Az helységnek nevezetesebb történetei ezek hogy 1 - 1739 esz­
tendőbe pestis uralkodott benne, mely a megnevezett esztendő­
ben junius 3 ^ - ^ ° elkezdődött *s ootobernek l6 ^i^^n végző­
dött, 2S-or hogy 1799 -^ esztendőbe áprilisnek ll^i^ 11 a felső
falunak mind a két sora és igy a falunak a fele elégett, és az
oltátul fogva, imitt-amott a faluban tűz támodott. Az is a ne­
vezetes történetei közé számláltathatik, hogy ezen helység 62
esztendeig katonaságot quártélyba tartott.

2 1 . Az ö közönséges eledelek kenyér, marha és füstölt disznó hús.

Kedves étkek disznó hússal megtolt disznógyomor /jSchwarte-
magenj/ vastag vellös kolbász /\ Hirn Salami Wurst :/,
haluska salátával, érett túró /: Quargl :/, kolompár vörös
 113

hagymával, szalonét paprikával, fokhagymával nagyon szere­

tik. Reptze olajba sült búza lisztbül készült fánk, bé födött
bográtsban gözön sült czipó forma nagy gombotz, akkora mint
egy jókora ágyú golobits /jDarapf-Klöß auch Dampfnudelt/.
Hizlalnak sörtést, nevelnek külömbféle baromfit, tar­
tanak bizonyos számú birkát, tehenet. Kertyek terem káposztát,
kélt, karalábot, sárga és fehér répát, rétket és buborkát. Ül­
tetnek babot, borsót, vetnek lentsét. Kenyerök rozs lisztbül
jó ki sült. Élnek borral s pálinkával is.

22. A lakosok szelídek nem pedig szilajok, Pertül érüszkedök mind a

Tekéntetes Ns Vármegyének, mind a földesuraságnak, engedelme­
sek, szorgalmatosok, iparkodók egy szóval gazdálkodó munkás s
jó szivü német emberek. Költ Izménybe Szt Iván hava 2*4^ napján
1829 esztendőben.

Busz János
Izményi Helységh
Hites Jegyzője által
 11^

A KÉRDÉSEKRE VALÓ FELELETEK

1. Amint a Mlgos Közbirtokos Uraságok állittyák, annak 700 esz­

tendeje hogy a magyar lakosok Kajdatsot megszállották.

2. Lakja egy nemzet, tiszta magyar. A vallás kettő úgymint r. oat-

holica és reforraata. A reformátusok a helységben nagyobb szám­
mal vágynak. Mind a két vallásu felekezet nevelkedik.

3* Német lakosok nintsenek.

k, A lakosoknak van 15 egész sessiójok és 22 Hold, vágynak 86 föl­

det biró jobbágyok, kis házasok vágynak 38 -n , ismét 9 zsellé­
rek, mind magyarok.

5. Kenyereket békeresik az aratés, kapálás, kaszálás, szőlő mű­

velés és dohány termesztés által,

6. A jobbágy házak száma 125, a Tisztelendő Plébánus Ur jelentése

szerént a rómj catholioa felekezet áll a helységben 75 párbul
és 365 lelkekböl. Az egész plébánia pedig a pusztaiakkal együtt
számlálván 12o6 lelkekböl. a reformáta részről van 157 pár,
lelkek vágynak 6l7- . Öszvességgel a két felekezetben vágynak
1873 lelkek.

7. Vágynak több közbirtokos földesuraságok u. m. Tettes Perczel

Ferentz, Hrabovszky Péter Kapitány, Sztánkovánszky Imre,
Petrovszky Jánosné, F. Büky Nagy Ferentz és Skerletz Josof
uraságok. A lakosok mind robot alatt vágynak,

8 . Oskolában télen a r. oath; felekezet közül járnak 28 gyermekek,

a ref; felekezet közül télen 70 gyermekek járnak, nyáron igen
kevesen,

9. Semminéraü vásárja nintsen.

 115

10. Arra emlékeznek az öregebb emberek, hogy Kis Kajdatson volt

bajdon templom, melynek töredéket érték.

11. Erdeje semmi nints, folyó vize a Saár, minden hal és nádiás nél­
kül. Szőlője a határban nints, haném a borjádi hegyen holott
fehér és vörös bor terem. A vörös jobb és tartósabb. Vágynak
kevés számú lakosok, a kik a hentsei hegyen is birnak szőlőket.

12. A földje róna, homokos, sovány, helyei helyei vizenyős. A

szántóföldje és réttyei a lakosoknak nintsenek a viz zápornak
kitéve.

13« A lakosok termesztenek közönségesen rozsot, árpát, zabot, kuko-

ritzát, krumplit. Virágzik a szántás-vetés. A határi puszták
vágynak délre Hidvég Nagyságos Rudnyánszky Báró és Tettes
Jeszenszky János Urak birtoka, napkeletre Tengelitz Tettes Csa­
pó Dániel és Tettes Gindly Antal Uraságok birják, északra
N.Dorog Mlgos Gróf Szétsényi Eo Nagysága jószága, nap n}m-
gotra Borjádi Puszta, több Paksi Familiák birják. Ménes nints.
Tettes Sztánkovériszky és Perczel Ura Ságoknak, úgy a pusztá­
kon lakó uraságoknak gulyái vágynak. Birkát pedig minden fent
tisztelt uraságok számtalan falkákat a legjobb tökéletesség­
ben tartanak.

14. Vágynak a lakosoknak két oskoláik és két templomaik. Ország­

út tya Pétsről Fehérvár felé a helységnek nap keleti részén
mellette mégyen el.

15. Az öregebb rendű lakosok a vénség terhével nyomatnak, az if­

jak hol jó kedvűek, hol barátságosak, vidámak.

ló. A helység fekvése róna, egyenes és hosszú, ill másfél utzá-

bul, egészséges. A házak rendesen építve vágynak.

17. Katona adót fizet 223 f 38 k/8 xt. A terinesztniényekből a föl­

de si:iróságoknak járandó dézma 9^-*'.
 Il6

18. Zsidó három pár, lélek 20. Czigány is 3 pár, lélek 8 .

19» Orvosa nints, a lakosok Paksrul és Szexárdról élnek orvossággal.

20. A lakosoknak sem szerentsés, sem szerentsétlen állapotok Hint­

sen,

21. Közönséges eledelek téli napokban s. v, a sertés hús, rozs és

kukorltza kenyér. Nyári napokban többnyire a mészárszékből él­
nek, és a kedves, ha egy font húst tésztával készíthet.
í
22. A lakosok némelyek szelídek, mások szilajók, vágynak pört szo­
rulok, hásártosok, vágynak engedelmesek, némelyek bélcességősek,
mások engedetlenek. - Költ Kajdatson die 3- juny 1829.

Király György Biro

Szántó István]
Tóth Mihály J E,kUttek

ö Bentze Mihály köz ember

Per Mejoannem Korczy Notarium

Az vagyon itten egy különösen álló domb, mely mai napig sántz-
nak neveztetik, azt adja róla emlékül a közhit, hog;y hajdan
Mária Királyné a koronával bujdosván, ezen várban hált, és
nyugodott légyen meg.
 117

TEKÉNTETES FEÖ BÍRÓ URNÁK KEGYES RENDELÉSE SZERÉNT

TESZEM AZ KEGYES RENDELÉSÉBEN FOGLALT 23 PUNCTUMOKRA,
KIK EGY ÉRDEMES TUDÓS HAZÁNKFIA ÁLTAL KIAD AN TANDÓ STA-
TISKA TÖKÉLETESSÉGÉRE MEGFELELNI SZÜKSÉGESEK, ALÁZATOS
JELENTÉSEMET

1. Az kalaznói helységnek lakosai a helységet 1722-^ esztendőben

szállták meg.

2. A lakosok németek.

3. Jöttek Francóneai és első Szenusi kerületből.

k.t Sessió vagyon 35, vagyon 86 sessiót biró, 25 kisházos,, 10

zsellér, olyan mesterember, aki mestersége után élne, nint-
sen.

5. A szántóvetésen kivül szőlő mivelés és különösen dohány ter­

mesztéssel szerzik élelmeket.

6. Vagyon ház 111, pár 1^0, lélek 835, azok közül chatholic. 8,
lutranus 826, református 1.

7. Földesuraság a N: M Gróf Apponyi György. A jobbágyság robotol.

8. Oskolás gyermek 128, s valamennyi lutheránus.

9. Vásárja nintsen. piartza vagyon Högyészen.

10. Régi templomok, romlodékok nem találtatnak határában.

11. Erdeje vagyon, melyben róka és nyúl találkozik. Egy kis patak
f ö l ü k a határán körösztül. Szőlője vagyon kevés, melyekben jó
vörös bor terem. Két malma vagyon, de elegendőt nem őrlethetnek,
hanem a bonyhádi malmokban őrlenek.
 - 118 -

12. Határa nagyobb része hegyes, egyéb éránt termékeny. A zápor

földjeit gyakorta elmossa, és rétjeit elönti.

13. Termesztenek mindenféle produotumokat, úgy mint búzát, rozsot,

árpát, kukoritzát, krumplit, mákot, reptzét, kendert és bort.
A dohány mivelést pedig legfőképpen űzték addig, még fárat-
ságokhoz alkalmaztatott ára és illendő által vétel volt, de
miolta tsalfa zsidókra bizza, igen megszűnt ezen productum-
hoz kivántató intustriájók, s következésképpen szemlátomást el­
szegényednek. Ménes és gulya nintsen, s birkát is tsak keveset
tarthatnak.

14. Nyilványos intézete u. m. fabrikái ad. nintsen.

15. Nyáron, sőt gyakorta téli időben is, mikor bővebb bor termések
vágynak, az öregek a szőlő hegyeken lévő pintzékben való
sétálással és az ottan egymással való beszélkedéssel, a
fiatalság pedig az néhai vasárnapi napon a kortsmában leendő
musika mellett mulatoznak.

ló. A fekvésre nézve nyúlik két utzában Osttul Vest felé, Süt
felé hegy és Nord felé rónás.
■]]/•
17. Az 1828 / 9 - katonai esztendőben fizet adót 705 f 20 xr. Földje­
inek 3/5t-t része 5^-^ és 2/5^-* része 9^-°^ alatt vágynak.
leé /
Borátul áltáljában 5 - . A tavasziaktól, a melyek kapaval
tZölí
munkálják, áltáljában 9 - alatt vagyon,

18. Zsidó vagyon egy /juraság árendása:/, s kereskedéssel, főképpen

a pálinka főzéssel keresi élelmét. Czigány nintsen.

19. Orvos az helységben nintsen. Az nagyobb részint uralkodó beteg­

ségekbe, úgy mint hideglelés, vérhas és nerfenfieberben, egy
része ugyan orvosi segítséget keres, de más része vagy héjá­
ban valók után kaphot, vagy a természetre bizza, melyet so­
kan élet vesztivei fizeti.
 - 119 -

20. Különös nagy szerentsétlenségek még Kalaznót nem érte meg.

21. A koresztségnól az vallásbéli funotio végben vitele után semmi

féle ceremónia és tékozló szokások nintsen, de a lakadalmi al­
kalmatosságoknál igen fölesleg való költségekkel élnek, úgy
hogy rend szerént 3 napig tart a mulatságok, és vendégelő ná­
szok nem kevésszer számos adósságokkal terheltetnek. A halotti
alkalmatosságoknál pedig a torokat el hagyni nem akarják.

22. A nép engedelmes.

Ám
Sig Kalaznó junius holnapnak 15- 1829.

Én általam Vertzelia János

Soriba János Biró
Helység Jegyzője.
 1.20

A 22 KÉRDÉSEKRE VALÓ HITELES FELELET

1. Németh Kéór helység lakosai még 1785-lv esztendei pünkösd

^ ik
havában ditső emlékezetű II- Jósef Császár *s Király
uralkodása alatt szállták meg ezen helységet.

2. Német nemzet lakja, kevés magyarral keverve. A német na­

gyobb számmal van, ’s í g y jobban is növekedik, de a ma­
gyar is naprul napra szaporodik.

3. Németországnak Ménusi Tartománya külömb féle he^ségei-

bül jöttek hazánkba. A fórjfiai sovány, közép terrnetüek,
halavány szinüek, de a fejer nem piros, ’s posgas.
Egy harmad része érti a hazai magyar nyelvet, tudni­
illik azok leginkább, kik már 'Magyarországban szü-
lettettek,

4. Van a helységben 35 2/4 sessió, 64 telekes gazda, 8o

kis házos, 10 zsellér, egy nemes, 20 mesterember.

5. Tsupán a szántás-vetéssel pótolják szükségeiket, minthogy

a határa tsekóly. Dohányt nem termeszthet. Szőleje is
tsak 1823. esztendőben plántáltatott, ’s igy semmi némü
kei'eskedést nem folytathat. Marhát a legelő szűke, so­
vány ’s homokos volta miatt marhát nem tenyésztethet,

6. 'Ház vagyon l44, házos pár 198, öszvesen 951 pápistát

számlál, más vallásu a helységben rántsen.

7. A Méltóságos Földvári Uroőalom, 's egyenesen a Pesti

'Magyar 'Királyi Universitás, A kegyelmes urbáriom sze­
rént kormányoztatnak.

8. Altaljában vóvón télen 's nyáron 145 pápista gyermek

jár az oskolába.
 121

9. Semmiféle vásárja nintsen.

10. Semmi emlékezetre méltó tárgy határában nem találtatik.

11* Vagyon erdeje, mely közönségesen 2000 holdat foglal

Tf
magában, fájzása azomban äintsen. Parkas, róka 's nyu-
lakon kivül más vad nem találtatik benne. Folyó vize,
tava, 'hala 's nádlása nintsen, Tsekély szőleje vagyon
két darabban, egyik ugyan 'hegyen,- mely 825“^ eszten­
dőben ültettetett, a másik darab pedig sivány homok butzkán,
mely 823- esztendőben plántáltatott. A bor színét, savát
még tökéletesen nem lehet tudni, hogy milyen lészen, az
még ez után fog tapasztaltatni. Általlyában vörös 's kevés
fehér szőlő tőkékkel ültettetett. A bor tartóssága sem tu-
dattathatik még,

12. Az éj szaki és napkeleti része hegyes a határnak, de a töb­

bi róna fekete homok, termékeny, mint hogy a lakosok szorgalma­
tosán trágyázzák. Szántóföldjei, sem rétjei a zápornak
Hintsenek kitéve,

13. Közönségesen rozsot, búzát, árpát, zabot 's kolompárt

termesztenek a lakosok, de mégis leginkább rozsot, A
földmivelésen kivül más ága a gazdaságnak nem virágzik.
Napkeletről és éjszakrul határoz Duna Földvár Mező vá­
rosával, mely egyenesen a Esti Magyar Királyi univer-
sitáshoz tartozik. Délről határoz Gyapai pusztával,
mely a Paksi Tettes irodalomhoz tartozandó, ebben 'köz­
birtokosok Sz 'Katolnai Tettes Cseh Ignátz Ur ezen
Tettes Nemes Vgye Második Al Ispánnya, Testes Szendröi
Aszalay László, Barkóczi Rosty Ferentz, Nemeskéri Kiss
Jósef, Sipeki Balázs István, Pallni Inkey Imre és Forster
János Tábla Biró Urak. Ugyan délrül határoz Tápéi pusz­
tával, melynek birtokosa Nagy Méltóságú Radványi Gróf
Györy Ferentz Ur Eö Nagysága, Csj 's Királyi Aranykult-
sos 's Tanátsós és Testes Nemes Bács és Bodrog Tör-
 122

vényegen egyesült Vármegyék Fő Ispánnya. Nap nyugotról

határoz Tettes Nemes Székes Fejér Vgyében helyheztetett
Hard! pusztával, mely a Tettes Czeozei Urodalomhoz
tartozik, ennek közbirtokosai e következendőkt Nagy­
ságos Verebi Végh Ignátz Ur a Magyar Királyi Udvari
Cáncellária Titoknokja, Testes Roboz János, Verbói
Szluba Imre Fö Sz t Diró Ur, Verbói Szluha Sándor,
Sixty Ferentz, Naszvady ’Károly ’s Vantsai Ferentz
Tábla Biró Urak *s a t, A most érintett két pusztákban
vagyon gulya, ménes és birka tenyésztetés is.

14. Vagyon normális oskolája ’s temploma. Országút mógyen

rajta keresztül, és pedig Budáról Pétsen keresztül Eszék­
re, úgy Báos és pest Vármegyéből Kalotsán ’s Pakson ál­
tal Székes Fejárvár, ’s Györön keresztül Béosbe, Czeozén
és Simontornyán által pedig Veszprémen keresztül Sop­
ronba.

15. Nyáron az öregek innep ’s vasárnapokon ki szoktak menni

a határban gabonáikat megtekinteni. Az ifiuság pedig
táncozal, lapdázással és más enyelgósekkel mulattatja
magát,

16. Homokos lapos helyen fekszik a helység, külomben egész­

séges, vize igen jó. Rendesen épült, ’s hosszan ki-
nyulott egy utzábul áll,

17. Esztendőnként katona adót fizet 325 f 52 x pengőben. A

termesztményeibül tizedet ód.

l8* Egy zsidó, egy ozigány, 198 pár és 951 lélek lakik benne,

19. Orvosa nintsen, a lakosok pedig házi orvosi szerekkel

szoktak élni, kivévén néhány vagyonosabbakat,

20, Semmi nevezetes szerentsés vagy szerentsétlen történet

kk esztendők elforgása alatt magát elő nem adván.
 123

21. Kolompár, melyet is megreszelvén, *s liszttel öszve ke­

vervén aludt tejjel eszik /jezen étket bk Grundpier
Stampes neveznek*/, azon fellyül ismét kolompárt liszttel
öszve kevervén, és zsíron vagy vajon megsütvén - /* ezt
Pfanne Kuohnak nevezik*/, mely két féle étek legkedvesebb.
A húst is megeszik, még van télen, de nyáron tsak stampes
és fanakukával élnek éltallyában,

22. *Mórtekletes indulatunk, de azomban mégis a pörlekedés­

re hajlandók. *S nyúl szivüek - kivált egyenként vévén -,
azon fellyül mégis engedékenyek.

Költ *Kééren Szt Iván hava 15- 829. esztend.

Jegyzetté
Simoga János
Helység hites Jegyzője
 12k

ALÁZATOS JELENTÉS!

EGY ÉRDEMES TUDÓS HAZÁNKFIA ÁLTAL KIADANDÓ STATISTICA

TÖKÉLETESEN VALÓ ELKÉSZÍTTETÉSÉRJ? TESZEM, TETTES FEŐ
BÍRÓ URNÁK KEGYES RENDELÉSÉRE ALÁZATOS FELETO JELENTÉ­
SEMET.

1. Kétyi helységnek mostani lakosai szállták meg ezen helysé-

rj“IÍr
get 1752- esztendőben,

2. A lakosok németek, az előbbeni lakosok /sGörögök:/ már

2 házig fogytak.

3. Jöttek egy részei Frankóniai kerületből, de nagyobb része

Nassau Darmstattbul. Viseletjük, valamint beszédjük tsupa
német,

k , Sessió vagyon 37, sessiót biró 9 8 , kisházos 62, zsellér 10,

olyas mesterember, aki mestersége által kenyerét keresne,
nintsen,

5. A szántás-vetésen kivtil a szőlő mivelést is virágzó ágban

tizik, *a a dohány termesztést is, különösen midőn rendes és
illendő eladása volt, igen követték, és élelmek beszerzésére
maidtsak nem legelső Kútfő volt.

6. Ház vagyon lóo, pár 242, lélek 1269. Ezek közül 15^ katholi-
cus, 1050 lutheránus, 52 reformátos, 13 görög. E szerént a
nagyobb felekezet lutheránus,

7. Földesuraságok Tettes Bene Károly, Tettes Eperjessy látvány,

Tettes Sárbotsáry 1Svastits Lajos /^Dombóvári Járásbéli Sz.
Biró/, Tettes Bogyay György, Tettes Horváth látvány, Tettes
Gaal Istvány, Méltóságos Robert Martéin és Tettes Zichy
Joseph Urak, A jobbágyság robotol.
 12 r->

8. Gyermek jár altaljában oskolában 190» azok közül 20 knthoIl­

eus, 168 lutheránus és 2 református.

9» Vásárja nintsen. A sziikségess eket ves?l, és az oladandóknt vi­

szi Ilőgyészi piartzra,

10. Ronilarlékok, ritkaságok etc; nem találtatnak határában,

11. Erdeje ’s fájzásá nintsen. Egy kis patak folyn hat.á.rns körösz-
tül. Egy kis malma vagyon, de elegendőt nem ő r l o t b H , bonom a
bonyhádi malmokban örlettetnek. Szőlője vagyon elegendő, ’mely-
ben nagyobb rószént jó vörös bor terem.

12. Földje sárkás ágyáig altaljában hogyes, de a jobbágyság az

trágyázással jó állapotban tartja. Legelője és rétje szűkön
adatott a jobbágyságnak.

13. Termesztenek minden félét u. m. búzát, rozsot, zabot, kukoritzát,

krumplit, bort, kendért, és a dohány termesztésre fordították
legnagyobb szorgulmokat, de miültál fogva a contrahens tet-
zése szerént árát határozza, és az által vételt tsalfa zsidóiba
bízza, Igen megszűnt ezen produotomhoz kivántató szorgalmok,
*a Így következésképpen naprul-napra szegényebb lészen a nép.
Gulya és ménese nintsen, és bárkát. Is tsak ennyit tartanak,
hogy a házi szüksécokre kivántató gyapjút nyerhessenek.

1*+. Nyilványságos intézete nintsen.

15. Bővebb bortermő esztendőben az öregek vasárnapi napokon délu­

táni órákban a szőlő hegyekon lévő píntzékbon való kisétál.lás­
sál ’s ottan egymással való beszélgedéssol a bor mellett mago­
kat deléctáltátják. Az ifjóság pedig az néha vasárnapi napok­
ban a kortsmában lenni szokott musika mellett mulatoz,

ló, A helyiség fekvésére nézve nyulig Süd Nord felé, az déli felén
egy utzája vagyon, de az északi felén k utzákra ágzik. Altaljá­
ban hegyokkel körül vagyon véve, és az északi h utzék és dombok
által választóinak el egymástul.
 - 126 -

17» Az 1 8 2 8 / 9 - ^ esztendőben fizet adót 756 ft ezüstben, Föl«“

dosuraságoknak raindon termesz tinényokből adja,

18, Zsidók lakik kettő, melyek 3 pár, és élelmeket kereskedéssel,

de főképpen a pálinkafőzéssel szorzók,

19* Orvos a helységben hintsen, #Az nagyobb részént uralkodó nyava-

lyákbon u, m, norvenfleberben, hideglelésben és vérhasban, egy
része ugyan orvosi segítséget keres, de más része, vagy héjákban
valók után k a p k o d , vagy a természetre blzza/t/, melyet sokan
élete vesztével flzoték,

dlk ík
20* Az 1827 - esztendei április holnapnak 10- napján támadott tUz,
a helységnek 2/3 része u, m, 97 házak, hozzá tartozandó más
épületekkel együtt /(melyek közül az lutheránus oskola ház és
a görögök temploma is számláltátikt/ homuhalmokká lettek, mely
szerént, mivel éppen a tehetősebb gazdák mind elégtek, a hely­
ség az erejében *a előbbeni virágzásában Igen megfogyott,

21, A keresztségeknél az vallásbéll funotiok v égbon vitele után

semmi ozeremőnia nintsen, és a lakodalmak is teak tehetősebbek­
től középszerű költségekkel tartattatnakf a halotti torok Is
már lassan elhagyattatnak*

22. Ha hajlandóságokra nézve nagyobb része szellntnek mondani lehet

mind azon által találkozik nyakos, pertszerető és a szegénység
által indítva némely kezes is köztök.

Moly alázatos Jelentésem után, magomat a Taftes

Feő Biró Urnák különös kegyességében ajánlott
maradok,

Tekéntetes Feő Biró Urnák -

Sig Kéty 13- Junius

1829*
legalázatosabb tisztelő szolgája

Lömle Henrik Helység Jegyzője

 127

TEKINTETES SZ. BÍRÓ UR

KEGYES URAM!

A TEKINTETES URNÁK F. E. JUNIUS HÓNAK 22Íls NAPJÁN HOZZÁNK ÉRKEZETT

OURENSE KÖVETKEZÉSÉBEN ALÓLXRT ALÁZATOSAN FELELEM, ÉS
PEDIGLEN AZ

1« 1* pontra, hogy a, lakosok a helységet, mint egy 100 oozten-

dőkkol szállták lágyon mog, a mint az tidősobb lakosok: szám»
lálják* -

2« A helységet lakja ogyéb aránt crvdb nemzőt» ki Üdüröl-Udőre

nagyobb számmal uiindoddig norvolkodott.

3« Az országban béjötiok külső országból Jölesen - svábiából»

a visoletjek fohór vászon/ rövid térdig való bugyogá, kák
posztó lálbll és ’mándll, a terme tok nétaolyeknok lgon Is
n a g y ( némelyok podlglon gyongo ootaploxióval bírók» a
ossiuok többnyire halavány, a huzal magyar ’nyelvet mind«
oddig nem értik«

k* ’Vagyon sósaié a bolyaégbon 55 2/0* bir földöt 1135 6/0

holdat» kis házas vagyon 70» zsellér 8, Nemosombor nints»
uoatorotnber vagyon 23«

5« A szántás és votésen fcivöl bóoEoraik a ozükségessoket leg­

inkább magoknak nagyobbróossént a dohány termésből«

6« ’Vágynak házak 152» párok 170» lelkek 117^ a helységben»

kik teupáu a római oat. vallást tétolt követik«

7« A földosurai a helységnek többek» nevezőt oson T« Döry Idám»

Károly, Sándor és Uh « Dőry Mihályné Asszonyság, oeyéb aránt
robot alatt vágynak.
 128

8* a b oskolában járnak gyermekek közönségesen téli Udöbon 180»

nyáron pediglen 4o.

9« A mi ezt a pontot illeti a helységben som országos» sem héti

vásár nem tartatik*

10« Semmi olyas régi romladékok, vagy római emlékkövek nem ta­
láltatnak*

11« *Vagyon a határban tsekély vad nélkül erdő* Tava» halászatja

és nádlása nintsen« A szőleje hegyes» tsekély» bort keveset
terem» közönséges vöröset» mely nem igen tartós*

13« A földje többnyire hegyes, és soványnak lehet mondani* A rét­

jeit sok ssztendökben meg szokta zápor önteni.

13« A lakosok termesztenek 8szi s tavaszi gabonát ’kukoritzát» ’ko­

lompárt és dohányt, A környékben vágynak e puszták úgymint
Farkasvölgy, Ördögraalom, melyet bír T. Döry fámilia, Ta-
bód puszta is határos velő, ezt birja Báné Família* Gulya,
’ménes nintsen, birka vagyon valami kevés*

l4. A helységben semmi olyas intézetek nlntsenek* Sem országos ut

rajta kerosztül nem raégyen*

15« A mulatságról itten nem lehet semmit elől adni.

ló. A helységnek nagyobb része fekszik völgyben kiterülve, mely

is áll 4 utzákból, és öszve épétvo, egyéb aránt egészséges*

17* Fizet a helység ’katona adót a jelen való esztendőre 486 fokát
0« pónzben, A termesztraónyoiből adja földesurának fele része
a polgárságnak 9“ * és 10d - fc, fele meg tsak 9d- t.

18, Zsidó, ozigány a helységbon nem lakik.

19« Vagyon a helyben orvos, élnek is a lakosok közönségesen or­

vossággal«
 120

20. Semmi olyas szercnts^s, vagy szerentsétlen történetei a

helységnek nintsenek.

21. A lakosoknak közönséges eledelek 'kolompár, búza és kétszeres,

lisztből álló tésztás étel s.a.t.

22. Az indulatjok többnyire szeléd és békességesek.

'Mely alázatos feleletem után minden tisztelettel maradóik.

A tettes All. Sz. Biró Urnák

'Kis Dorogon junius 26 -n 1829.

Alázatos szolgája
Fetzer Josof Biró

Ágoston 'Mihály 'Nótárius által

 130

ALÁZATOS JELENTÉS!

AZON KÉRDÉSEKRE, A MELYET KIS-MÁNYOKI HELYSÉG EGYED ANTAL PAKSI

FEŐ TISZTELENDŐ PLÉBÁNOS ÉS ESPERES UR KÍVÁNSÁGÁRA
ALÁZATOS FELELETJEIT BÉ NYÚJTJA - ÚGY MINT

1. Zinzendorf Gróf idejében Kis Mányok tsak praedium lévén,

90
Gróf Mercy 1720- észt: 1- júniusban volt publicálva ennek
az idejében, mind azoknak tetzése szerént a bészállités,
-j |V
1727- esztendőben emeltetett a porochia fel Kis-Mányokon.

2. Tsupán tsak németek laknak az helységben.

3. Elszdszból, Frankból és Pfaltzból szállották meg a helységet.

Német a viseletje, középszerű termetüek, a magyar nyelvet nem
érti.

É. 20 sessió vagyon a helységben, 522 5 / 8 ^ - ^ hold földet bir,

12 kis házas vagyon benne, 5 zsellér, k mesterember.

5. A bor és dohány termésből veszi hasznát a költségekre.

6. A ház k7f 59 a pár, **87 lélek vagyon, mind lutheránusok,

7. A Gróf Apponyi György a földesura. Robot alatt vágynak.

8. Télen 8o gyermekek járnak, nyáron kevesebben az iskolában.

9. Sem országos, sem pediglen heti vásárja nintsen,

10. Semmi olyas régi nevezetes épületjei nintsenek.

11. Erdeje egy átalyában semmi nintsen. Szőlő hegye vagyöft, veres
és jó fehér borokkal bővelkedik és tartósak,
9Ő
12. Földje lapos helyen fekszik, 1- classis a földje, nem káros.
 131

13. Tisztával, kétszeressel és rossal bővelkedik, árpát és kolom­

párt termeszt, Hidas és N*-Hányok határos véle.

1^. Fabrica, posta, patika, vagy országos útja nintsenek.

15. Mind az öregje, mind az fijatalja a mezei munkával foglalatos­

kodik.

16. Völgyben fekszik a helység, két utzából álló.

17. Esztendőnként oonventiós pénzben az Acceptation kivül 313 fo-

4 Ír Í IC
rintokat fizet adót. A dézma 9“ és 10- rész.

18. Tsak egy zsidó lakik az helységben,

19. Seb orvosa nintsen, de orvossággal szokott élni,

20. Nevezetes történetei a helységnek nintsenek.

21. Marha, borja, birka és sörtvés hússal és tésztával ól.

22. Engedelmesek és szelidek a jobbágyok.

Peter Kremer Riohter

Kis Mányok D-e 15-6 july 1829,

Fabriozy Ferencz
Hites Jegyző által
 •- 132 -

TEKINTETES VISOLYI JÁNOS, SIMONTORNYAI JÁRÁSBÉLI FŐ

SZOLGA BÍRÓ URUNK ÁLTAL KI BOTSÁJTOTT 23. KÉRDÉSES
PUNCTUMOKRA, KÖVET r EZ END ŐKET FELELÜNK

1. A KiS-Tormási helységet 'németek szállták meg 172^ílí észtén­

ek v
dobén 'májusnak 9- napján estve 8 és 9 óra közt. Számosán
jöttek, és magokkal mindjárt papot és 'mestert is hoztak,
'Akkori időben ezen helység puszta volt,

2. A helybéli lakosok még most is mindnyájan 'német 'nemzetek 's

»
egy nyelvűek.

3. Jöttek 'Németországból, 'Naszau és Heszszendarmstadti Provin-

tiakból. Viseletjük a férfiaknak; világos kék posztó rövid
jánkli, és térdig való fehér vászony bugyogó, világos kék
kaptzája, a tehetősb stiblit, a szegényebb sorsú osatos czi-
pőt visel. Az asszonyok és leányok külörafóle sziníi tarkás
czitzböl készült, fekete tafotával prémezett fetskefészek for
májú, az áliához széles fekete pántlikával kötött főkötőket
viselnek, világos kék, némely fekete posztó réklit. Innopekbe
ozifra, hétköznapokon a takáts által gyapjúval kevert vá­
szony szoknyát viselnek, A 'honnyi nyelvet nem tudják, hanem
a fiaikat már többen is tanitatják, 's 'magyar helységekbe ki
adják.

k. A Kis Tormási helység bir öszvesen 38 l/8-a egész sessiókat,

ezek 5 ootávás és 2 1/2 ootávás gazdákra vannak kiosztva,
melyek raindöszve 89 sessiós gazdák, kisházas vagyon 6 5 ,
zsellér k. Ezek közül találkoznak egynéhány takáts 'mester­
emberek, egy áts és 3 kováts.

5» A szántás-vetésen kivül leginkább dohány termesztéssel szer­

zik a szükségeseiket.
 133

6. A 'Kis Tormási helységbe van l $ k ház, 210.'pár, 10Óá lélek,

mindnyájan ev; lutherána vallásuak.

7. A földesurasága volt eleinten Eo Excellentiaja Gróf 'Merczy

Claudus Floriundus de 'Argenteau Császári Királyi Feldmarsc-
hal és Comandirozó Bánáti *s Temesvári Generalis, kitől né­
hai 'Apponyi 'Antal Gróf Eő Exoellentiaja az egész domíniumot
megvette. Halála után a három fiaira úgy mint Gróf György,
'Antal és Jósefre marad, elosztozván lett a Kis Tormási
helységnek földesura, a középső Gróf 'Apponyi 'Antal Ur Eö
Exoellentiaja: Csj Kir: Követ Parisban, - Kölesd 'Mező Vá­
rosában lakik a tisztsége. Egy igen bötsületes , válogatott
személyekből álló officiolatus, mely alatt a jobbágyok békesség­
be élnek, és nem nyomattatnak. A földjeikre robotolnak.

8. Az oskolába jár esztendőnként 150, hol l6o gyermek, mindegy

vallásbéliek t. i. lutheránusok.

9. Vásár nints, Piartza vagyon legközelébb Hőgyészen.

10. Semmiféle régi templomok vagy romladékok nem találtatnak.

11. Erdeje, fajzása, folyóvize, nádlása nintsen, hanem sző­

lőhegyei vannak jó magosak, melyeken jó veres és kevés
fehér bor terem. 'Malom nints, eleségeiket a bonyhádi malmok­
ra három-négy órányira viszik őrleni.

12. A határa 's földje többnyire hegyes, de még is szorgalmatos

raunkálása 's trágyázása után jó termékeny, homok nintsen. 'Ár­
vizek és záporoknak nagyonis ki van téve, különösen a rétek,
melyek majd minden esztendőben elöntettek. Látván ezen kárt,
a 'Nemes Vármegye folyó 1829“^ esztendőbe T, Beszédes Vármegye
Ingeneur Ur által egy szép kanalist mettzetett a jobbágyok
által, ennél fogva remélyük, hogy ritkábban fog azon kár tör­
ténni, A legelő rossz, mivel magos 'szároz hegyekből áll.

3.3. A lakosok leginkább tiszta rozsot és egy kevés tiszta búzát

termesztenek, 'Ménes, gulya nints, hanem egynéhány darab bir­
kát tart minden lakos.
 4

13^

1^. Különös intézetek u. m. fabrikák, sóház, patika sat. nintsen.

Országút, t, i. Pétsi megy keresztül a falun.

15» A lakosok Mulatságok nem igen kellemetes, az öregebbek va­

sárnap délutáni órákban a szőlőhegyre kimennek a p.intzékbe,
ahol némelynek barátságos beszélgetés alatt a kantsó mellett
jó kedve támad. Az ifjúság olykor Muzsika mellett mulat.

ló. A Kis tormási helység völgybe, hosszan nyúló két utzúba, az

egyik két házrondü napnyugodnak Varsád felé, a másik ennél
hosszabb egy házrendü napkeletnek Kölesd felé fekszik. Ezen­
kívül még délnek is fekszik két rövid utza. Az egész falu­
nak ily prospectu.sa van. nyue o k o l e t ^ vonyás
alatt két ház rendű utza C C^'
értetődik.

17. Katona adót fizet az egész helység 386 for: ezüstben. A ter­
mesz tményeiből az földesuraságának egy harmad részéből az
9"*“°^, két harmad részéből az 5^-°^ dézmául adja.

18. Zsidó és czigány nints.

19. Orvos nintsen, ritkán is élnek orvossággal. A betegségek közt

legtöbbet uralkodik a hideglelés, orvosolják némelyek füvek­
kel, többen babonáskodnak ’s reá olvastatnak egy vén *asszony­
nyal.
i1c
20. Szerentsétlenség érte a helységünk lakosit múlt nyáron 1828-
esztendöben t. i. a jégvágás által minden kenyértől és az
iszony! záporok által szénájoktól is inegfosztattak. Ebből
szegény élet módjok következett.

21. A keresztségeknél ez a szokás, hogy minden gyermeknél más,

más három pár komák hivattatnak, melyek is a gyermek attyá-
val a keresztsógnól jelen vannak, és ha férfi gyermek, a fér­
fiak, ha leány, tehát az asszonyok vagy leányok tartják hár­
mon a vizre. A lakodalmak keddi napon kezdődnek ’s többnyire
3, h napig vigságban tartatnak. A halotti torok, egy igen
helytelon szokás eltiltatott, és nem is tartatik.
 13 5

22. A nép nagyobb részint szelíd és engedelmes, hanem van köz­

tök, mind mindenütt, egynéhány nyakas és pertszerető is.

Sig: Kis Tonnás, d. 10- junii 829.

Per Thome nótar.

n
Számét Henrich űiró

♦
 136 .-

FKÖ TISZTELENDŐ EGYED ANTAL PAKSI .PLERÁNUS ÉS ESPEREST

URNÁK KÉJ 0 ÉS S3 RE ÉN ALÁBB IRT KIS VEJKEI HELYSÉG RÉ­
SZÉRÜL EZEN FELELETJKIMET TÉSZEM, ÉS UGYAN

1. Ezen helységet mikor szállották meg, semmi nyomdoka nőm talál­

taink, sem pedig a mostani öregek egyébről nőm emlékeznek,
itiinthogy az ö elejök régonten IJanthi helységből szármoztak,
és ezen hely, melyen most Kis Vejke fekszik s. v . disznó ta­
nya volt.

2. Ezen helységet ’magyar és német lakja, mind azonáltal a ma­

gyarok nagyobb száminál vágynak.

3» Ezen helységbe lévő németek leginkább Závodrul származtak

ide, és szinte olyan a viselotyek is. Magyarul valamint a
született ’magyar beszél, egyéberánt mind a magyar, mind a
német izmos és erős taggal bírók, piros és egészséges szinüek.

4, Vagyon ezen helységbe 24 4/8 sossió. Sessiót biró 70, kis házi
46, zsellér 19, kik közül 15 mesterember vagyon.

5. A szántás és vetésen kivül ogyodül a gyümölts és a szőlő

inivelés által szerzik meg a kivántató szükségeseiket.

6. Vagyon ezen helységbe sessiós és kis házi lló ház, uradalmi

két. ház, nótariusi és ’mesteri, házok. lP*5 l/2 pár, 8.1.1 lélek,
kik közül 13 lutrármsok, 13 podig zsidók, és tsak a ohatholi-
cus vallásbéliek nevelkednek nagyobb részént.

7. Földesura ’Méltóságos Gróf Apponyi Josof Ur, Robot alatt álla

nak.

8. ’Mintegy 8o gyermek jár oskolába, és az :is tsak télen,

9. Ezen helységbe vásár nem esik.

 137

10. Olyas régi romladékok, vagy épületek nem találtatnak.

11. Erdeje mintegy 20 holdbul élló, és azis tsak most pléntáltatik.

Vadja a nyulakon kívül /tmelyek már nagyobb siómmal elszapo­
rodtak:/ nints. Folyó vize igen tsekély, de a melyet öt egy
kerekű felültsapó malom vagyon rajta. Tava, hala és nádlása
nints. Szőleje mintegy 300 kapósbul álló, melyek magos he­
gyeken feküsznek. Bora kivált az úgy nevezett öreg és Csokaföi
hegyeken különösen jó terem, vagyon fehér és vörös, és ez mind
a két rószbéli tartós és állandós,

12. Földgye leginkább hegyes és sovány, a víz öntésnek annyira a

mennyire ki téve nintsenek. Rétje a zápor által gyakortább el
öntetik.

13. Ezen lakosok közönysógeson búzát, zabot, kukurltzát, kolom­

párt és hajdinát termesztenek. Legnagyobb foglalatosságok a
szőlőbe való munkálkodás. Sem pusztája, sem ménese és gúlá­
ja, úgy birka tenyésztése nints.

Semmi olyas nyilványos intézetek nintsenek, egyéb a kösségnek

Szj Mihály naptul fogva Szj György napig való bormérés, és
ozls olyas helység lakosának házánál tartatik.

15. Ezen helység korosabb lakosi leginkább a szőlő hegyen, a

midőn már jó savanyo borok vagyon, találják mulatságokat az
ivásba, A fiatalsága pedig a marha őrzésbe, tsür játékba és
duda mellett való tántzba.

ló. Ezen helység egészlen rendetlenül öszve gödrökbe és likakba va­

gyon épitve, tsak egy rendes utzája vagyon, két nagy hegy közt
fekszik, egyéberánt egészséges tájék.

17. Ezen 182 8/9 katonai esztendőre 29^ f. 32 x katonai adót fizet.
A Méltóségos Uraságnak két osztály földjébül a kilentzedlkét,
egy osztály földjébül pedig kilentz és tizedikét ad'ja,
jpo
18, Ezen helységben vagyon két zsidó pár, a mint is sub N. 6 emli-
tém, 13 lelket tészen, és egy czigóny pár, 5 lélekbül álló.
 138

1 9 . Ezon helységben orvos nints, a lakosok pedig éppen orvossággal

non élnek.

20. Olyan szerencsés vagy szerintsétlen esetekről ezen mostani

lakosok nera emlékeznek.

21. Közönséges ételek ezen lakosoknak regvei szalonna, vörös és

foghajma, keserű hajma és buborka, délbe káposzta s. v. disznó
hússal, legkedvesebb ételek pedig a disznó és birka hús, hal.

22. Ezen helységben lakozó magyarok szilái és bátor természetűek,

mind a mellett a békességet szeretők és engedelmesek. A né­
metek jobban engedetlenok és makatsosak.

Költ Kis Vejkén kis Asszony hava 2d-l< napján 1829.

Molnár Josef
hites Jegyző
 139

ALÁZATOS JELENTÉSI

Kokasdi, Belatzl és Ladoményi helységeket illető, az megklvántatott

kérdésekre, umí

1. Minek utána a helységekben arról semmi némü iráa nem találtatik,

hogy mikor, v a g y honnan költöztek bé az első örögek, és mikor
szálltuk meg a helyaégeket, azért mostani nép nem felelhet,
mivel mér mind régi magyarországi születésű,

2, Kokasdi, belatzi, ladoményi helységekben egyforma pápista

németség lakik,

3» Ákik itten vannak, mind már régi magyarországi születésűek, *s

hazánk fiaji, Viseletjükre nizve egyáltaljában házi vászony-

ból való rövid nadrág, ceistna vagy ozipü, kék vagy szürke
posztóbul való rékli, laibli és széles gömbölü kalap az
öltözetJe« Középszerű termetüek, barnák, némelyek értik a
magyar szót is.

4, Kokasdi helységben van 49 2/8 egész sessió, 86 paraszt, 36 kis

házas és 3 zsellér, A kis házasak közöl v a n 3 kováts, egy
tislér és tiz takáts mesterember,
Belatzi helységben van l6 sessió, 34 paraszt, 17 kis házas
és 7 zsellér, kis házasok között van egy kováts és egy sza­
bó mesterember,

Ladoményi helységben van 8 egész sessió, 16 paraszt, két kis

házas, egyéb semmi,

5, A szántás-vetésen kivül mind a három helység kis borbul és dohány-

bul szerez szükségeseiket,

6, Koka adón vagyon 123 ház, 150 pár, 979 lélek

Bolatzon vagyon 51 ház, 65 pér, 486 lélek A mind pápista
Ladományban vagyon 18 ház, 3 0 pár, 254 lélek )
 - l4o -

7. Kokosdi helység földesura egy, Méltoságoa Gróf Rudolph

Festetits.
Bclatzi helység! egy Méltóságos Gróf Leo Festetits,
Ladományi fogj.ygégnek földesura több Tettes Döry Famíliának
tagja, A robotot a mit Illeti mind három helységben egy
szinór mérték és urbárium szerént szolgálni kell,

8, Oskola télen-nyáron tartatlk, azonban nyáron falukon kevesen

szoktak járni oskolába« Ellenben téli időben Kokasdról több
szásznál, Belatzrol 30-nál és Ladománybol több 25 gyermek­
nél bejár az oskolabéli tanításra*

9« Egy helységben slntsen vásár,

10, Hasonlóképpen várok, sánozok, régi romiadélcok itten plane

nem találtatnak.

11, Vagyon mind Kokasdi, mind Belatzi határban uraság erdeje, mely­
ben esztendőnként pénzért fajzást kapni,
Ladományi helységben erdő1nlnteen, Ellenben mind a három hely­
ségben szőlők vannak, áholy jó és állandó vörös bor terem,

12, k szántóföldek mind a három faluban hegyes-völgyes, középszerű

termékeny, és a rétek is középszerű statusban vannak,

13, A földeken közönségesen termesztenek búzát, rozsot, kétszerest,

dohányt, kukuritzat, krumplit és zabot. Itten ménes, gulya vagy
birka nintsen,

14, Kokasd és Belatz közt vezet országút Pétarül Szexárd és

Tolna falé,

15, A lakosok dologtévö nap dologgal, ünnepi és vasárnapi napokon

áj tatossággal mulatnak,

lő. Kokaadl helység fekszik egyenes völgyben, áll két utzábul,

rendesen épétve,
Belatz hasonlóképpen fekszik egyenes völgyben, áll két utzá­
bul, rendesen épétve,
Iadoffiény fekszik egyenes völgyben, áll egyenes egy utzábul,
rendesen építve, , ...... ,,,
Mind á három helység egészséges levegdbül all.
 141

17, Kokasd tart 3 1/2, Belatz 1 l/2 és Ladomány l/2 katonát

tart élelembéli szárakkal, Dézmát ád mind a három helység 5,
ás 10dik részt.

18, Egy helységben sem zsidó, sem ozigány nintsen,

19« Orvos sehol a helységben nem találtatik, és a nép nem is él

orvossággal,

20, A lakosoknak kis szerentséjük a tenuesztményekbül áll, a

szerentsétlenség hol egyik, hol másik részrül származhat, pél­
d á d mint kokasdi szőlőket, dohányt most elverte a jég, elég
nagy szerentsétlenség,

21, Közönséges a lakosoknak kenyér e, v, disznó hua, lisztbul

való krumpli étel valóságos eledelök,

22, A lakosok mind a három helységben szelídek *s békességesek.

Mely alázatos hivatalos jelentésünk után állandó tiszte­

lettel holtig maradunk

alázatos legkisebb szolgáji

Tettíea Sz s Biró Urnák Schneider Ferentz Kokasdi Biró,
Drága Úri jó voltában Jauch János Belatzi Biró,
Gebert János Ladontányi Biró,

cl i l c Bartl János Hites Jegyző

Kokasd September holnap 4 - ,
napján 1&29,
 - 142 -

KÖMLOD HELYSÉG RÉSZÉRÜL

AZ l829-k ESZTENDt 29-k MÁJUS DOTSÁJTATOTT

CURENTÁLÁS KÖVETKEZÉSÉBENi

1« A lakosok szállták meg ezen tájékot, melyis az előtt a Föld­

vári Uradalomhoz tartozandó pusztának neveztetett, az 1785-"
esztendbe akkoron ugyan a Császár Joseph dispositiojábul kérdé­
ses helység odaszállittatott.

2. A nemzet mind német.

3. Jöttek többféle tartományokbul u* raj Lotharingia, Elszászok, Ma-

intzok, Bambergerek, Svartwélderek. Tormetökre nézve nyulángok,
halavány szinüek, tsupán németül beszélnek, és pediglen nénfe-
lyek az örögekbül, a honnand jöttek, most is oly dialeotusal
beszélnek. Találkoznak ugyan valami 7 a fiatalokból kik magyarul
értenek és beszélnek.

4. Sessió van a határban N: 76 colonusoki, ezeken kiVül vagyon a

plébánia házhoz egy egész sessió és oskolához 1/2 sessió, öszve-
sen 77 1/2 sessiók 3 oaloaturában. Kis házos vagyon N°. 56,
zsellér N°:12. Ezek közül vagyon mesterember N°: 22.

5. A oolonusok sietve elvégezvén a magok dolgát, nyomtatáshoz

másfeli is járnak nyomtatni. A helység országos útban helyhez-
tetve lóvén, az utazókat és a paksi boltosokat vásárokban i-
destova fuvarban hordozák. A borbul is valami kevés pénzt te­
remtenek,

6. Ház van benne N ° , 202, pér vagyon N°t 235 és lélek N°. 1282, Val
lásokra nézve mind Keresztény oatholious.
 1^3

7. A t; uradalom Felséges Consilium Budán, de másképp a Kyrali

Universitáshoz tartozandó. Robot alatt vágynak.

8. A gyermek közönségesen jár oskolában N°. 300, de ugyan többrész-

nyéro tsak a téli időben, nyáron kik arra alkalmatosak szüleik
által mezei munka tételére huzatatnak.

9. Vásár nintsen, sem országos, se héti vásárok.

10. A régi romladékok nintsenek az úgy nevezett Botyány Sántzon kí­

vül. Más egyéb hagyományok sem találtatnak, ugyan ennek előtte
egynéhány esztendővel a mondott Botyán Sántzon találtak régi esmé
rétién rósz pénz darabjai.

11. Erdeje nintsen a folyó viz ottan Duna, és egy árok is vagyon,
ebbe bele megy a hal többrésznyire a Duna viz árodásakor. Apa­
dáskor ugyan ezen árok ki is szokott szárodni. Egy kis nádlása,
és szőleje is vagyon hegyeken. A bor jó, vörös és fejér terem, a
vörös tartósabb fejérnél,

12. A szántóföldek hegyes, nem igen termékeny, szép búza terem de

kevés, A rétek Duna mellet lóvén, a Duna yiz elöntézeseknek
kitéve, a többi tsekélysekbul álló rétek fekvén völgyekbe, a
zápor esőzés idején haszonvehetetlenek.

13. Termesztenek többrésznyire tiszta búzát, melynek a nehézsége

több tartományokban is hires. Krumplit is termesztenek. Pusz­
ta nintsen a határba,

14. A nyilvanságos intézetek nintsenek. A fenyő fával való keres­

kedést komáromi lakosok űzvén, a helytül árendat fizetnek az
uraságnak. Megy rajta keresztül Paksról Földvárra vezető or­
szágos ut,

15. A lakosok mulatsága, fiatalsági némelykor a vendég fogadóba

tántzból áll, A nyári időben az örögeki is vasárnapokon szőlők
és földek nézésébül áll.
 - I k k -

16 . A helység két utzából áll, ugyan a 3~lt utza, de tsak egy soros,
valami áoO lépes helységen kívül vagyon helyheztetve, és Kado-
vannak hivattatik. Fekszik egyik utza hegyen, a másik kettő
laposan. A házok rendesen vannak épitve, egyébb eránt egészsé­
ges a helység.

17. Katona adót fizet, imponálva lévén in Comes: 670 f 32 xr. Az ura­
ságának ád a gabonából ÍO-^’6*’, a borbul

18. A zsidó tsak egy pár lakik benne két gyermeivel, U lélek. Czi-
gán egy sem tartózkodik ottan.

19« Orvos nintsen, ha némelykor szükség vagyon reája, a Paks városa

közele lévén, azt onnand hozatni szoktak, de mind az által nem
élnek közönségesen az orvossággal.

20. Az 1822 esztendőben jég eső elverte az egész határban már Írni
kezdő termesztményeket.

21. A közönséges és kodves étkek földi alma /Krumpli/.

22. Ennek előtte valami 30,^0 esztendőkkel szilajok, békessógtelenek,

engedetlenek és nagyra tartók voltak, de a mostaniak már meg
türhetü indulatokkal birnak.

Sig: Kömlőd die 13: junii 1829.

Per Paulun Brozsek jul: Nótárius

 145

FEÖ TISZTELENDŐ EGYED ANTAL PAKSI PLÉBÁNUS ÉS ESPEREST

URNÁK KÉRDÉSEIRE ÉN ALÁBB IRT LENGYKLI HELYSÉG RÉSZÉRÜL
EZEN FELELETJEIMET TESZEM; ÉS UGYAN:

(I
1» Ezen helységet 1718- esztendőbe németek szállották meg.

2. Ezen helységet tsupán németek lakják.

3. Lakosi ezen helységnek luldábul hajdan Hertzegi Benediotinus

Apáturság, most Hassziai Nagy Hertzegségből erettek, térdig
szolgáló rövid vászony bugyogót, némely német sarut, némely
tzipot, közönségesen pedig fa tzipőt /klumpen/ hosszú és
rövid sztirt viselnek. Középszerű tormetüek, leginkább sovány
egészséges szintiek, egyedül németül beszélnek.

b. Sessió vagyon 16 1/8, negyven három sessiót biró, 18 kis házi

és 6 zsellér, kik között 1^+ mesterember vagyon. A földesuraság
fő tisztyén kivül egyéb nemos nem lakja.

5. Szántás és vetésen kivül egyedül a dohány termesztésbül /• azt

is pedig tsekély quantumbaj/ pótolják a kivántató szükségeiket.

6. 6o ház vagyon ezen helységbe, azon kivül uradalmi házak, hét

plébánia és oskola ház. 125 pár, ^99 lélek r. catholicusok.

7. Földesura Méltóságos Gróf Apponyi Josef, egyéberánt robot

alatt állanak.

8. *Mint egy 50 gyermek jár az oskolába, és azok is tsak télen.

9. Ezen helységnek vásárja nints.

10. Semmi olyas régi romladék épületek nem találtatnak, egyedül em­
lékezetet érdemel az, hogy négy esztendők előtt a Méltóságos
Uraság pintzét ásatván, egy megállapodott partnak mélységébe,
 - 146 -

négy öly nmgosségu föld alatt szarvas szarv még egész ép­
ségbe találtatott.

11. Erdeje mintegy 600 holdbul álló, abba a nyulakon kivül egyéb
olyas vadak nem találtatnak. Folyó vize, tava és nádlása nlnts
Szőleje mintegy 70 kapásra számíttatható, és leginkább hegyes.
Bora igen gyarló és erőtlen. Terem fehér és vöröset, melyek
közül egyik sem tartós.

12. Földgyoi ezen helységnek leginkább hegyes és sovány. A víz

öntésnek és kimosásnak egészlen ki téve vágynak, úgy rétyeik
is gyakortébb a zápor által elöntetnek,

13. Ezen lakosok közönségesen búzát, zabot, kukurxtzát, kolompárt

és dohány termesztenek, és ezt majdnem egyenlő quantumba. *S
Így az nékik közönséges gazdaságbéli foglalatosságok. Pusztája
nlnts, Tettes Ns Baranya Vgyével határos. Ménes és gulya nlnts
egyedül a 'Méltóságoa Uraságnak aohváJtzeréja és selmes birka
tenyésztése vagyon,

14. Semmi olyas intézetek u, m. fabrica, oskolák, posta etc nints,

egyedül a kösségnek szj Mihály naptul sz* György napig való
bormérés engedtetik, azt pedig olyas helység lakosánál tar-
tatik.

15. A lakosok kedves mulatságok és ugyan a korosoké, magok közt

való beszélgetésből, az ifiuségé pedig a tántzbul és Játékbul
éli.

ló. Ezen helység hosszan kinyúló völgyben fekvő, és tsak két ut-
zábul álló, egyéb eránt egészséges tájék,

17. Ezen helység most az 182 8/9 esztendőre 170 f. 46 x oonventios

pénzt fizet katonai adó, '.t^rmesztraényeibül pedig két osztélbul
kilentz és tizedikét, egy oáztálbul kilontzedet adja.
 1^7

18. Ezen helységbe som zsidó, sem czigány nem tanyáz,

19- Orvos ezen helységben nem lakik, orvossággal is ezen lakosok

tsak a legnagyobb szükségben, akkor is nagy erőltetéssel
élnek.

20. Semmi olyas szerentsés vagy szerentsétlen eseteikrül ezen

helységbéliek nem emlékednek.

21. Közönséges eledelek haluska, káposzta, kolompár és bab. Kedves

étkek pedig a husbul készült ételek.

22. Indulatjok a mennyire szolid békességet kedvelők és engedelmes-

sek.

Költ Lengyelen Kis Asszony hava napján 1829.

Molnár Josef
hites Jegyző
 \
*1

- ikQ -

TEKINTETES NEMES TOLNA VÁRMEGYÉBEN A FŐID

VÁRI JÁRÁSBAN LÉVŐ MADOTSA HELYSÉG

Tekintetes Nemes Tolna Vármegye Földvári járásénak napkeleti

szélén fekszik Mndotsa helység

Az alázatos feleletek

1. Ezen helység megszállásának régiségét hitelesíthetik ezek*

hogy valamint arról semmi irásbéli jegyzék nem találtatik;
úgy szintén a lakosok között feles számmal találtató 70, 8o
és 90 esztendős öregek is nem emlékeznek, hogy atyáiktól,
vagy nagy vagy ős atyáiktól a felől, valaha, valamit hallottak
volna, minél fogva a megszállásnak régisége bizonytalan idő­
ket foglal magában.

2. Ezen holyot egyedül magyar nemzet lakja, semmi másféle nemzet

közötte nintsen, és tapasztalhatóképpen nevelkedik, nem pedig­
len fogyatkozik.

3. Minthogy nőm németek, nem is idegen országról hozták nyelveket,

egyedül tsak az anyai magyar nyelven beszélnek és értenek,
más idegen nyelven nem.

k. Ezen helynek kk 2/8 sessiója vagyon a Fundualis Könyv szerónt,

de valósággal annyi nintsen, mert szántóföldekbe kaszáló ré­
tek is mérettek I792 d i^ esztendőben az urbarialis regulatiót
munkálódó Földmérő Ur által. A földet biró lakosok száma
205» kis házasok vágynak ll4-n , házatJ.an zsellérek 30-n.
Nemesek találtatnak bonne k-n , mesteremberek l^-n,

5. A lakosok a szántás-vetésen kivül a szőlő raivelésbol és

marha tartásból szereznék be szükségeiket, de szőlejek igen
kevés vagyon és tsuk a tehetősebbeknek, A marháikat is a mé­
tely majd mind megemésztette a szüntelen való víz áradások
miatt, A kereskedés, tainálmányok, dohány termesztés, mint
a 1uvai'ozás 4§ nálok divatban Hintsenek.
 - 149 -

6, A közönséges földesuruságok házaik» a paroohialls házak és

a polgár jobbágy lakosok házaik Öazve számíttatva ezen hely*»
•égbon ház vagyon 328» a pár szám 450» a lélek szám 1846»
mindnyájan az helvotziai vallás tételt követő felokezethez
tartoznak» • még eddig szaporodni nem pedig fogyatkozni ta­
pasztaltattak, Találtatnak ugyan más vallásbeli szolgák is»
de ezek minden esztendőnként változnak,

7* Földesura ezen helynek a Méltóságos Száraz Família és ezen

betses úri família már több ágazatokat számlál magában» kik
mindnyáján a magok jussát különösen bírjáki de hogy nevezett
szerént elő azámláltassanak» azaz helybéli lakosok előtt tud­
va nem lévén és a Méltóságos Família Gondviselőjétől» Bőite­
kén lakó Vizer János Úrtól ki nem nyerhetvén azoknak neveiket»
kinevezni nem telhetik a lakosoktól, A jobbágy lakosok a
kegyelmes urbárium szerént robot szolgálat alatt vágynak» nem
oontraotuallsták» sem magok magokat ki nem árendálják,
A földesuraságok nevei» a mint öszve szedethettek» legutól
lésanek.

8# Télen és nyáron közönségesen flu és leány gyermekek az

oskolai tanító keze alá odgyütt járnak Öszvesen 20()Sn » de
ezeken klvUl az oskolából kikerült surján ifjak és leányok
is minden vasárnap és innep napokon az helybéli Tiszteletes
Tudós Prédikátor Ur által rendesen szoktak két isteni tisz­
telet után taníttatni» és gyakoroltatni isten és felebarátjaik
eránt tartozó kötelességeikben és a felsőbb hatalomnak tarto­
zó engedelmesség érzéseinek esméretőiben,

9, Nintsen ezen helynek megában vásárja,

10, Itt a Boldogságos Szűz Mária Nagy Apát-Urának régi,i nagy ket­
tős tornya templomának a törökök és azoknak idejekhéli más vi ­
szontagságok dUhösködései által okoztatott romladékiból az ed-
gyik torony még ma is fenn áll» és dltső emlékezetű Felséges

Josef Császár kegyelmes engedőiméből az helvotziai vallás

\
I
, I
\
 150

tételt követő felokezot által folépittetve vagyon, A romladá-

kok többi részéből pediglen Dbltskén a Római Catholioa Anya-
szentegyház kebelébe tartozandó fő folekezotnek egy nereac-
tea toraplora ópittoiett, Ezen Nagy Abbééi Tomplomon kívül pe­
diglen, hogy több nagy ée nevezetes épületek ia voltak régen-
ton ezon helyben, oz az imitt-amott még ma ie látszó régi
fundamontomok hitelre méltóképpen bizonyítják» do hogy miféle
épületek lehottok,omlékozeton és tudomány kivUl vagyon, 8 a
régiség homállyal borította bé azokat. Som római emlék kövek»
sem szerszámok még eddig nőm találtattak*

11« Vagyon ezon helynek erdeje, de tsekély és az is a földesura-

eágok között fel lévén osztatva, bonnak a lakosoknak fájzása
nintson, valamint benne vadak sora tartózkodhatnak az árvizek
miatt, többnyire fűz és nyárfákból áll. Folyó vize napkelet­
ről és délről az határja szélén a Dunaj s mivel ezen helynek
határja lapátz föld és vizenyős, hala és nádlása elogondő va­
gyon, Szőlője is ezen helynek a maga határjában igen kevés,
és az helység mellett lévő gyepben, alatsony földön lévő kis
kortetskékbon vagyon, de a Méltóságos Nagyságos és Tekintetes
Földesuraságok a böltskoi dombosabb földön is engedtek ezen
helybéli Jobbágyaiknak kevés szőlőtskéket plántálni. Az hely­
ség mellett lévő kortetakékben savanyu és leginkább a la­
kosoknak tsak magok italára hagyni szokott bor terem, de a
böltskei dombosabb földön való szőlőtskéikből alkalmas és
a közép betset megérdemlő bort szüretelhetnek, A veres bor
Jobb és tartóaabb,

IS, Ezen helynek földje róna és vizenyős, nem hegyes és homokos,

és ha a minden esztendőnként kiöntő Duna árjai engednék, Jó
és termékeny lehetne, de szomorúan tapasztalják a* lakosok na­
gyobb részben, hogy amit aratni kellene, az az halak legelő­
jévé lészen. És mivel idegen árendások birják a földesurasá-
goktól árendába az halászatot, a szegény megkárosoáott lakosok­
nak a vetéseiken legelő halakból sem szabad részesülni. Hogy
 151

hát a lakosok © részben kárvallásaikat orvosolhassák* kéntele-

nők kát s három raérföldnyi távolyságra lévő pusztákon sok
terhes szolgálatok tételo mellett szántogatni ás álolmoikot i-
dogon határokx’ól béssorezni, A kaszáló rétjei is ki vágynak
a Duna árjainak tétotve,

13* Termesztenének a lakosok közönségesen búzát, árpát, kukorit-

zát, babot, káposztát, o zab a Duna* ködje miatt nem teremhet,
kendere ia elég ás jó terem, toak hogy a föld szűk volta miatt
mindon szűkén terem. Leginkább tormosatotik pedig a kukoritza
ás a bab, a konyár pótolás okáórt. Eteon holyaággol határos
puazta ogy sintson, hanoin 4azokról a Böltakoi helyság, napnyu-
gotról pedig Kölnied német holyaág hatáx*osoli váló, keletről ás
dálről a Duna keríti határát. Úgy az holyaágbon mint a kör­
nyékén leginkább virágzana a paraszti gazdaság,

Xk» Ezen holyságbon, valamint sem fabrika, aom oskolák, som poata,
som patika, scan só tisztség, sem köz-kórház, sora fa koroskedás,
som ráv nintsen. Úgy ezinto rajta kerosztül országos ut som mé-
gyon semmi folá, nőin is mohot a vizonyősségo miatt,

15, üroa idojokbon, ucymint vasárnap ás innop napokon kát is­

teni tisztelet után a lakosoknak mulatsága egyedül toak az
egymás látogatása és az egymással való barátságos beszélgeté­
sekben áll. Ezt mind a koros idejűek, mind a fiatalok odgya-
ránt követik, mindazáltal a fársángi lakodalmazásoktól nem
idegenek, A muzsikát a fársángi lakadalmazásokon kivül nőm
szokták kodvelloni, A fiatalok lapta játékkal is mulatoznak,

lő. Az helységnek felcváao a vizok között, ogy kovássé dombos föl­

dön kitörölt négy azegeletü foxma, A napnyugoti részébon
a posvány a levegő eget mogbüdöaiti, de a többi részében a
levegő alkalmasint egészséges, ezen helység magában mind öszve Ö1
utzákat formál, napkeletről napnyugotra két utza mégyon, észak­
ról délre pediglen három utza mágyen. Az házak alkalmasint
rendesen vágynak építtetve.

17* Esztendőnként őzen helység mennyi katona adót fizet, azt meg­
határozott számban kitenni nem lehet, mivel edgyik esztendő­
 152

bon több, másik osztondőben pedig kövesebb kívántatik. E fo­

lyó 1323/9 - katonai osztendőro mindazáltal fizet katona adót
pengő conventiós pénzben 6oO forint ^9 xokat. Termesztményo-
iböl földosurainak dózmába kilcntzedot ád.

18. Most zsidó egy sints, valamint czigány is tsak addig tartózik
benne, inig az árvíz ki nem önti. ,Most mindazáltal találtatilc
ezen helyben 3 pár czigány és ezek 9 lelket számlálnak.

19. Orvosa nintsen ezen helynek. A lakosok sem élnek közönsége­

sen orvossággal, hanem tsak akkor van orvosra szükségek, ha
közülök valakinek keze, lába vagy más tagja valamely szerent-
sétlen esésben megtörik.

20. Az helység jegyző könyve tartalékja szorént, Buda-Vára a törö-

ső _ dik
köktől, I- Leopold Császár idejében 1686 - esztendőben vissza
vétetvén az egész MagyarJ,ország felszabadult a török hata­
lom alól: és a megveretett törökök hátra vonulások alkalmat-
dik
lanságával Madotsát is felégették. 1703 - esztendőben ki­
ütött a Rákótzy Ferentz lázadása, s tartott I7lld-1<: esz-
tondeig, mely idő alatt ezen helység is sokat szenvedett mind
a rátzok miatt, kiknek g-yeneralisa Szabó Benits nevezetű ma-
dotsai birót fel is akasztotta, mind a Leopold Császár párt­
ján lévő magyaroktól, kik labantzoknak neveztettek, mind
pedig a Rákótzi seregéhez tartozott katonáktól, kiknek ezen a
tájon ama hires Vak Bottyányi volt gyeneralisok, a kinek
föld sántza a Paksi hegyen még ma is meglátzik, ámbár már
nagyobb része a Dunába szakadt, és ezek kurutzoknak neveztettek
1738^-'^ esztendőben uralkodott a nagy dög-halál ezen helység­
ben is. Atyáink a vallásért sokat háborgattattak, de valló-
sunk gyakorlására ama halhatatlan emlékezetű IX- Jósef és
Leopold tökéletes szabadságot engedtek, s azólta vala­
mennyire felderült reánk is a békességnek óhajtott napja I! I
 153

21. Közönséges eledelek a lakosoknak bab, kukoritza kása, gombótz,

káposzta, száraz ós leves tészta, répa, nyers szalonna, saláta,
uborka, veres hagyma, máié, prósza. Kedves étkek a gulyásosan
készült paprikás marha hús, töltött káposzta, sonka, kolbász,
frist disznó petsenye, túrós rétes és az hal sülve, főve.

22. Indulataikra nézve átalyába el lehet mondani a lakosok felöl,

hogy szelídek, békesség szeretők és engedékenyek, ha bár talál­
tatnak is közöltök tsekély számmal ellenkező indulatuak is,
mert nints olyan hely az hol a jónak ellenkezője ezen a vi­
lágon nem találtatna.

Madotsán a földesuraságok: Méltóságos Horváth János és Jósef Urak.

Méltóságos Gróf Forgátsné Asszony.
Nagyságos Báró Rudnyánszky Zsigmond UP,
J to
a ato dto Pálné Asszony.
Mihály.
György örökös
dto ato Unvertné Asszony.
d to d,to Montbaok Károly,
,to
dto d Bernrieder Örökösök
.to
d to d Montbaok Francisoa Kis Asszo v*
d to Cseh Lászlónó Asszony
dto — Skerletzné Asszony.
Tekintetes - Márjássy Diénes Ur
d to — Múlik Suocessor Urak.
dto - Darótzyné Asszony.
,to Rosty Pálné Asszony,
a ■M

dto Csik Péter Ur örökösi.

d t° _ Botsky János Ur.
d to Korniss Pál Ur
d to Csaba Antal Ur.
d t°
Rosty Foréntz Ur
d to Aszalay László Ur
,to
a MM Forster János Ur
d t° Balázs István Ur
 d +° Tallinn pálné Asszony
dto Vigyázó Ignátz Ur
d to Csuzy Pálné Asszony
dto Szixty Ferontz Ur
d to Varasdy János Ur
dto Bezorédy Boldizsár Ur
a.to Tál Sándor Ur örökösi
dto Kiss Sándor Ur örökösi
dt0 Kiss jánosné Asszony
d to Kiss Jósef Ur
dto Darótzy Jósef Ur
d to Darótzy Antal Ur
Tahy Urak legtöbbet bír­ Tahy Urak
nak
dto HanzéJ.y Márton Ur

Hogy a mik itt jegyeztetve vágynak, valósággal igy és nem másképpen

vágynak bizonyltjuk
Madotsán die 1^- juny 829.

Cseproghi Mihály Biró

és Esküdt Társaim

Általam Lepsényi Szabó Jósef Hites Nótar

 155

HAJOS, A VÖLGYSÉG! KERÜLETBE

HATÁROS NAPKELET FELÖL BONYIIÁDTAL, DÉL S NAPNYUGOT KÖZT NAGY-
MÁNYOICKAL, NAP NYŰGÖT S* ÉJTSZAK FELŐL PEDIG HANTTAL. -

1. A község archívumában lévő régi contraotusbul kitetszik, hogy az

Lj'
a koi1i Hidason lakozó titl. j Tettes öldesur, Kun Ferontz ezon
Majos név alatt lévő pusztát egynéhány németeknek oly felté­
tel alatt kiadta 1 7 2 0 ^ ^ esztendei September holnapnak 28**
napján, hogy ezen pusztát német szokás szerént munkálják meg,
és azon helyre, ahol az elobbeni falu állott, 70 házot építse­
nek; /de mit soda falu volt légyen az, azt nem tudhatni, hanem
az bizonyos, hogy rátzok laktak valaha ezen határba:/.

2. Ezen helységet tehát eleitül fogva németek lakták, és most is

lakják, nem kevert, hanem mindnyájon evangélikusok.

3. Németországnak melyik réezébül szakadtak ide, az nem bizonyos,

hanem nyilván Hassziai tartománybul jöttek bé többnyire. A
viseletjük két féle, mert hétköznapba fehér vászonbul varrt tér­
dig érő kurta bugyogót, harisnyát és teatos tzipot, vagy a helyett
német tsizmát, világos kék réklit és hasonló szinü lájbllt vi­
selnek, Ünnepekbe pedig világoskék posztóbul hosszú szűk nad­
rágot, ilyen szinü réklit, mely többnyire kivül meg van pré-
mezve, világos vagy sötét kék lájblit és német tsizmát, A leg­
nagyobb innepléskor pedig, ha a hivség még olyan nagy is volna
köpönyeget viselnek világos kék posztóbul és hosszú gallérral.

tál
4. Ezen helység 84 3/8 - sessiót bír, a melyek mostan 135 gazdák
között el vagyon osztva, a legnagyobb gazda tsak 9 ootál sessi­
ót bir, a legkisebb pedig 4 és fél octál sessiót. Kis házosok
egynéhány esztendőtől fogva 4o vagyon, zsellérek pedig 25-30.
Nemosernberok vagy urak nem laknak a helységbe. Mesteremberek
több félék vágynak t. i, 2 kováts, 1 lakatos, 2 asztalos,
2 bognár, 2 schuszter, több takátsok és szabók.
 1-56

5. A sz/intóg votéson kivfil bószerzik n lakosok szükségeiket do­

hány termesztés és fuvarozás által.

6. Ezen bolységben van öszvoson 190 ház, 275 pár és 13oé lélek,
molyok közül 10 roraj katholikusok vágynak, a kik zsellérek.

7. Az egész helység a Titl. Tettes Bonyhády Pertzell Família között

el vagyon osztva, és podig Is- Bn Titl, Tokéntetes Bonyhády Adámy
Sándor és Gábor Pertzell Urak között, 2-n Titl. Tettes Bonyhády
Tgnátz, Josef és Nepomuk János Urak között; 3-° Titl. Tottes
Bonyháidy Ferontz, Josef és boldogult Tamás és János és utol­
jára Lajos Pertzell örökösei között, és ugyan ezen megneve­
zett Titl, Tettes Uraságoknak robotolnak is a jobbágyok.

8. Oskoláiba járnak közönségesen a télen által 210~225, hol több

hol kevesebb gyermekek, nyáron által is járnak ugyan oskolá­
ba, de sokkal kevesebb.

9. Se országos se pedig héti vásárok itt nem tartatnak.

10. Régi roniladékok most ugyan mér nem találtatnak, de az előtt

kölletett lenni, mert azon helyet, a hol régenten egy rátz
klastroni állott még ez ideig meg lehet látni. Azonkívül
több régi pénz nemek is találtattak már, nemkülömben ham­
vadért és könny üveget is ástak ki, de ezekre nem figyelntez-
tok, eltörték és későbben tsak az darabokról lehetett Ítélni,
hogy mi volt.

11. Erdő, tó és nagy folyó viz az egész határba nintsen. Szőlője

ugyan vagyon meglehetősen, de a bor igen tsekély s alávaló,

12. A földje áltáljában jó és termékeny, többnyire róna. Rétjei

nem igen jók és olykor elöntőinek is záipor által.

13. A lakosok termesztenek közönségesen tiszta bűzét, rozsot,

zabot, lcukoritzát és sok dohányt, mely utólsóbul ha jó ára
volt, sok pénzt vettek bá. Puszta tsak egy vagyon, a mely
Hant és Hajóssal határos és Pfefferbirnek neveztetik, ezt
Titl. Tettes Bonyhády Pertzell Ádány Ur birja. A marha te-
 - 157 -

nyésztetés tsekóly, birkákat tartanak ugyan a lakosok, de

tsak ordinúrit ás keveset.

l4, Nyilvános intézetek a helységbe nőin találtatnak. Olaj malom

vagyon egy. Országút sem megy keresztül.

15* Különös mulatságok nintsenek, a fiatalságé a tánoz és muzsika

16. A helységnek fekvése déltől ójtszak felé hosszába nyúlik egy

kis völgybe, igen egészséges hely és egy utzábul áll. Az utza
közepén egy kis folyó viz van, s e mellett innen s* túl sok
kutak vannak, igen jó és egészséges vízzel.

17. Contributiót fizet ezen helység esztendőnként 776 f. 4o 1/2

/ leé
x o t C, P, A termesztményekbül pedig a 9 ■- adja a földesu-
raságoknak.

18. Zsidó és czigány a helységbe nintsen.

19. Orvosságokkal élnek a lakosok, de orvos a helységbe nintsen.

20. Különös nagy szerentsótlensége vagy szerentséje a helységnek

nem volt, noha több esztendők előtt a szerentsétlen tűz által
egynéhány ház elégett, de nevezetes kárt ez által nem vallott
Történőtől közül tartozik az, hogy 1747- esztendőben a vál­
lásbéli gyakorlás megtiltatott, de 1784-ik esztendőben ismét
vissza nyerték azon szabadságot, hogy nem tsak prédiká­
tort tarthatnak, hanem uj templomot is építhetnek, melynek
fundamentoma 1784-^ esztendőben április holnapnak 21-^ nap­
ján kezdődött, és ugyan azon esztendőben Imre nap után való
vasárnap /novemberbe/ bé is szenteltetett,

21. Eledelük áltáljában véve jó, mert a szüntelen való sok és ke­
mény munka miatt szükséges is hogy jól éljenek,

22. Az indulatokra nézve azt lehet áltáljában mondani, hogy má-

sokhoz Imsonljiva a lakosok szelídek és engedékonyok, do őzt
fsak az helységben szülőt tökről lehet, mondani.

Sic» Fajos 19- junii 1829.

Vallandt Péter Dániel

hites Jegyző
 159

FELELETYE
•m á z a i 'HELYSÉGNEK AZON KÉRDÉSEKRE, MELYEKET FŐ
TISZT» EGYED ANTAL PAKSI PLEBANUS ÉS ESPERES UR TŐLÜNK
A NS MEGYÉNKNEK MEGDITSŐITÉSÉRE KÍVÁNT. ÚGYMINTJ

1# Máza első megszállása idejének; pontjára tellyességgel nem

léphetünk, hanem mind azon által annyit mondhatunk felőle, hogy
±k
1235- esztendők előtt a nevezett helységet 'Maroidaták lakták,
kik a királyi udvarnak esztendőnként bizonyos summa ako sert
administráltak, és ez volt egész adója a helységnek. Némelyek
úgy is vélekednek, hogy a Mázalak, a vagy Maroidaták nyuszt
vagy nyostet adtak volna odó fejében, de a mint Fejér György uj
kiadott könyvében világosan kiteszi, Inkább martzot, vagy sert
adtak. Ezen helységet 2- Jerusályemi András Király a Pétsl
Püspöknek bizonyos jutalom fejében 1235“^ esztendőben ajándé­
kozta által, a mely Időtől fogván vagyon a Pétsl Püspökség ha­
talma alatt. Erre a végre tehát Mázának fennállásától több
Ó00 esztendőket számlálhatunk.

2. A nemzet benne külömbféle, mert lakja azt magyar ohatollous,

magyar református, német ohatollous, német evangélikus vallá-
su és német református, melyek közül a ohatoliousok mind a két
nemzetről értvén többen vágynak, és erősebbek is, de se nem
szaporodnak, se nem fogynak egyik részről is ogy állapotban
meg vágynak, és magokat egymás között rendosen értik.

3. Mázában lakó ohatollous németeknek elejök, a mint a maradékJók

elől adják, némelyek Saxonlaból, némelyek Németországból
.I .
jöttek, némelyek pedig magyar hazánkból, úgymint» Varasdról,
Nagy Mányokról és Hantról szállinkóztak bé. A protestánsok
ellenben tulajdon elejöknek származását nem tudják, tsak annyi­
ból valamit mondanak, hogy az öreg atyáik Németországból va­
lók, de mitsoda helyből, meg nem mondhatyák, mind azon által
ezen mostani lakosok béjöttek, kik Izményből, ^Ijci Mutsfáról,
ki pedig K. Mányokról és Várallyából. !'
 160

Ezen nemzetnek viaelotyoj t,i, 1- a ohatollous né-

metek közül némelyek viselnek térden egy arasztal alább érő
fejér vászony bugyogót ■némelyek pedig posztó német ■nad­
rágot, ■némelyek haisnyát n szárán szijjal által Odatolva,
osatos ozipellővel, némelyek német vargával varrott osizmát,
ezeknek gatyájok nintaen, tsak térdig érő ingok# Viselnek né­
melyek setét kék, némelyek pedig világos kék posztóból Jan-
kedllt, ugyan lapos, *8 széles gombokra pruszlékot, vagy
raellezőt pedig külömb külörabféle vásári vett matériákból#
Találkozik mind azonáltal köztök posztó laibli is# Többen hor­
doznak hosszú szűrt, de köpönyeget is, vagy világos kék mellért,
Vagy setét kék szinüt posztóból, kalapot hordoznak némolyok
lapos, némelyek gömbölü alatsony, némelyek pedig közönséges
Szélű magos tetejű kalapot. Nyakra valójok hol fátyol, hol
pamuk, hol pedig fekete selyem, vagy egyéb szinű vásári kesz-
kenyö,
A protestánsok viselnek térdig való hosszú Inget, ugyan
térdig nyúló vásony bugyogót, a lábán szijjal által kötve
gyapjú harisnyát és osizmát, vágynak olyanok, a kiknek fa ozi-
pöjök is van. Télen mellette fa botskorban, nyáron pedig m e ­
zítláb Járnak, Úgy Van mind azon által a csizma szára a bu-
gyogójától elintézve, hogy a térdén egy arasztnyi mezítelen­
ség kilásson. Többnyire köpönyeget hordoznak világos kék
mellért posztóból, világos kók színűből pedig pruszlékot és
jankedlit nagy széles gombokra, melyeknek gomblukJai fejér
és veres tarka szinű szőr ozérnával klvarrva vagyon, kö­
zönséges gömbölü alatsony tetejű kalapot, fekete selyem nyak­
ra valót viselnek. Vagyon nekik még térden egy arasztal fellyebb
érő világos kék posztóból németországi köntösök, a zsebjei két
felől a hóna alatt keresztül helyheztetve vágynak, de ezek
oly nagyok, hogy alkalmasint egy emberi provislo bé fér­
het, Nagy széles posztó gombokra ezen köntös gallér nélkül
van készítve, mely öltözetet használják tsak esküvő, vagy te­
metés idejében, azzal magokat külőmböztetvén, hogy Ők hivata-

1
 - 161

lyosok.
Tomotokro nézve középszerű nagyságúak és a sanyarú é-
léstől színtelenek, mindazon által találkoznak közöttük na-
cyok, kiteinyek is, úgy azlnto egészséges oziníl emberok is.
A magyar nyelvet többnyire oly tisztán beszélik» mint a
'magyarok, hanem találkoznak olyanok is leginkább, kik nőm
réc szakadtak bé, hogy tsak igen kovoset tudnak» mindazáltal
szándékjokat kimagyarázni tudják,

k. Mázában vagyon 29 egész sósaié, melyot 67 holyos jobbágy mi­

vel, V a n benne 22 kis 'házas, 10 zsellér, Nomos egy sints,
Mestororaberek vágynak» kik a mesterséget folytatják és ozéh-
béliek 5“U » két kováts, 2 molnár és egy szíjártó» olyanok
pedig» kik a mesterséget folytatják ugyan, de nem ozéhbéliek»
úgymint: szabó, bognár, varga, mészáros, osztályos, esztergáló«,
fazekas, éta, pintér, ozizraadia és takáts mint egy 2l-n vágynak,
Külömbon a 'helységben vagyon ohatollous tanítói lakás oratóri­
ummal és két haranggal elkészítve. Az legditséreteaebb náluk»
hogy ezen ohatollous 'harangot használják a protestánsok is»
mely a ohatollous mester által huzatlk» molyért is a protes­
tánsok ezen szolgálatyáért minden háztól néki egy nyoltzados
búzát fizetnek.

5. A szántás-vetésen kivíil» melyei magoknak mind ruházati» mind

élelemből!» mind pedig adói szükségeket megszerzik, hasznát
vesznek a dohány termesztésből, leginkább a 'németek. A
magyarok ellenben gyümölta, szilva és törköly pálinkából,
melyot magok égetnek ki. Borból, moly oly ditsóretro méltó,
hogy gyakortább ama hires szekszárdi borhoz hasonlítani le­
het. Azon túl szénhordásból, melyet vagy a maga határában,
vagy Szászon Ns Baranya Vármogyábon felrakván, mindonkor a-
raikor tsak a pénzre szüksége van, vagy roú ér, bizonyos Jó és
kész fizetés mollott Tolnára szállít, ebből ezen környék leg­
nagyobb hasznot viszon, A borból jövödolmot vesz a német Is,
úgy ezon fuvarozást teszi hasonlóul mint a magyar, móg talán
 162

jobban. A magyar még kereskedik bognárnak való szerszám fával

is, úgy mint az uraságtól kész pénzen megvett fából farag
talpat, tengelyt, rudat, nyújtót, melyet azután pénzért a
mesterembereknek elad, úgyhogy ezen hely a megyénkben, 's több
helyeken is megesmértetvén, messziről őket ezen szerszámfá-
ért megkeresik a bognárok.

6. 'Malommal, egy vendég fogadóval, egy ozigány 'házzal a pászto­

rok és tanitói lakásokkal öszvesen van 97 'ház, magyar és 'né­
met chatolious pár 8 9 , lélekszám 5^9. Magyar és 'német reformá­
tus pár 23, lélek 93. Evang: vallásu 'német 11 pár, lélek pedig
^9.

7. 'A földesurasága 'Mázának a 'Nagy Méltj L. Bár-ó 'Negyesy

Szepesy Ignátz Ur, Csász: válj B. T. Tanátsos és Pétsi Püspök
egyedül. Szolgál a község robotot urbárium szerént.

8. Ezen 'helységben német és 'magyar chatolious részéről jár gyer­

mek az oskolába hol több, hol kevesebb most pedig az idein 93»
a protestánsok részéről pedig 20, kik hasonlóul a ohatolicus ta-*
nitó által taníttatnak, de tsak télen, nyáron sohasem, mivel
a jobbágyoknak nyáron gyermekeikre nagy szökségek vagyon.

9. Valamint országos, úgy heti vásárja sintsen, hanem pénzt sze­

reznek magoknak többnyire a Bonyhádi héti vásárokból, ahová
tűzifát, baromfit, tojást és egyéb főzeléket bé viszen, jó
pénzért eladja,

10. 'Mázáról valami régiségnek maradványa eránt annyit szólhatunk

/imiként az 1-o pontomban is kitéve vagyon:/ hogy 1235-
Ak esz­

tendők előtt, a midőn Mázát a 'marcidaták bírták, a hol a falu

fekütt, Fejér György szerzőnek könyve szerént a falutól négy
nyilnyi lövésre volt egy Korom szó névii 'klaatrom dél fele é-
pitve, melynek omladókjai most is tsudálkozóst indítanak a
szivben, jól lehet ugyan a vár már elpusztult, de a fundamen-
 163

tornát most is ásván a lakosok az abból kiszedett köveket érdie­

teknek használják. Ehhez mintegy egy nyilnyi lövésre észak felé
egy templom állott, annak is helye’s fund am ent oma a régiségnek
valóságát niutogatya, mely fundamentomot 3 esztendők előtt á-
sogatván, több mint 3 kotsi terhének való ember tsontyait, agy
koponyákkal együtt találtak, do hogy hogyan jöhettek úgy öszve,
nam olvassuk.

11. Erdeje vagyon jobban hosszan mint szélesen kiterjedésű az úgy

neveztetett ’Metseki ’Hegyekben bükkfákkal felókesitve, mely
többnyire kősziklával kedveskedik, úgy annyira: hogy némely
helyeit a kövek és gödrök miatt a jószág mint legelőt meg sem
járhatya. Fajazása mind tűzi, mind ópületbéli ott vagyon, nem
külömben a vadja, úgy mint róka, nyúl, őz ’s borza közönsége­
sen vagyon. Az erdő ellenben oly igen a sürü bokrokkal eltelve
vagyon, hogy azt még ember sem járhatya meg, de bükk makkolta-
tás mégis annak idejében nagy hasznú szokott benne lenni. Sző­
leje jó bor termő vagyon a ’helységnek, minémüséghoz képest
elegendő, úgy hogy a magok italán kivül mig pénzt is vesznek
belőle.

12. Ezen ’határban lévő szántóföldnek 2/3 része ugyan szép egye­
nes helyen fekszik, gabona termő jó, hanem 1/3 része, mely a
’hegyeken vagyon oly rossz és hitvány, hogy gyakortább alig
a bévetett magját adja ki. Külömben mellette olyan helyek is
vágynak, melyeket a haszonvehetetlensége miatt végképpen el
kelletett hagyni. A határ termékenységre nézve meglehetős,
leginká.bb azon 2/3 rész, mely az egyenesen fekszik, hanem a
kukoritzát és zabot nem a legjobb kedvvel és haszonnal ter­
mi meg. A harmadik része pedig a soványsága, ’hegyessége és
inivelhetetlenséga miatt úgy szólván maid semmire sem használ­
hatni vagy tsak igen kevésben.
 - lóá

13. ’A lakosok közönségoson tormosztenok búzát, kétzerost, rozsot,

kukoritzát, kolompárt, dohányt, zabot, hajdanát, iontsét, habot,
borsót és kondort. Puszta kozol nints,

1**. A határjában vagyon agy újonnan kozdotett koszán bánya, és

oly alkalmatos helyen, hogy a fuvarosok Igen könnyű erővel
juthatnak a rakodáshoz. Vagyon néki kő bányája, a melyből
alkalmatos épület köveket ásnak a lakosok. *Nem külömben ’mur­
va bánya oly alkalmatos követses murvával egyelos, hogy azt
akár mely útnak elkészítésére ha használják, kevés idő alatt
kívánatos és alkalmatos utat fognak tapasztalni, és oly bősé-
gü, hogy egész Ns Megyénkben keresztül által menő utakat meg­
lehetne véle hordani, a nélkül rajta megesmértetnék, a melyet
már a posta utakra is használ ltunk.

15. Ezen ’mázai lakosoknak a legnagyobb mulatságok vasárnapokon

és ünnepnapokon, kivált a korosabbaknál, ha először mezei
munkájának virágját és szőlejét megtekénti, azután vagy
pintzébe, vagy kortsmába voszi magát, és ott tölti az öreg
óráit, A fiatalya pedig vagy tántzol, vagy kuglit vagy kártyát
játzik. Az idősebb fejér személyek beszélgetéssel az útzára
kiülvén mulatya magát, a fiatalya ellenben tántzol, ha muzsika
van, vagy hatuskát fut, vagy egyéb gyermeki játékot játzik.

ló. A ’helységet napkeletről határozza VáraIlya, nap nyugotról

Csé szta, északról Győré, délről pedig ’Náde sd. Ezen’helységnek
tsak egyedül egy utzája vagyon napkelet és nap nyűgöt felől 2
hogy között, hosszasam lenyúlva, a melynek utzáján télen nyá­
rovi szél' használható patak viz folyik le, egyéb aránt is innya
való igon jó és egészséges vize vagyon, melyről mondathatik,
hogy a helység is egészséges helyen fekszik.

17, Fizot esztendőnként hol többet, hol kevesebbet, hanem az ezen

l8 29Ík esztendei adója p"p-ben 578 íícra megy. A téli tanyázó
katonaságból podig tart 3 lóval együtt 3 embert. Azon kivül az
 i6 5

őszi gabonából, úgy a zabból és borból adja ^°áik^t -jc10

urának mint dézmát, a tavasziból pedig a dohánnyal egyetemben
ikót ,.
9 - adja.

lö. Zsidó o ’helységben nem tartózkodik, mivel azt a földesursság

meg nem szenvedi, hanem czigány van 1 pár, lélek pedig 2.

19. Orvost a helységben nem tart, mivel kiváltképpen a 'magyarja

orvossággal nem él, hanem a németek közül vágynak olyatén
többen, kik az egészségek fenntartására magoknak a Bonyhádi
vagy N. 'Hányóki chyrurgus urak közül valamelyikét kiho-
z atyáik.

20. A mivel ditsekedhetik leginkáibb a 'helység, hogy most ezen

1829 - v esztendőben kezdődött el náluk az uj szén bánya, mely a
lakosoknak nagy hasznukra fog szolgálni.

21. Eledele a 'magyarnak hús, kivált, marha hús, sült petsenyo,

szalonna, ha van foghagymával és veres hagymával. Kedves
étele a bab, Xervtse, kása, 'hajdana, tökmag és kenyér, leves
is, él búza kenyérrel is, de többnyire rozs, vagy kukoritza
kenyérrel. 'A német is szereti a marha húst, de legtöbbnyiro,
kivált télen a kolompár legsürüebb étke, melyet a magyar is
megeszik és a rozs kenyér, hanem jó bort iszik reá.

22. Természetre a lakosok jobban jámborok, mint vadaik, hanem tagad­

hatatlan az egy, hogy szívok az álnoksággal tele van, mint a
bárdolatian embereké szokott lenni, mind az által igazság sző­
rötök és rendet tartók és szép szóval minden engedelmességre
őket könnyen lehet bírni. Egymás között megháborodnak ugyan,
és pedig gyakortább, hanem azt vélek el lehet feleltetni. Pert
indítani nagy hamar készek, hanem az erősen fogóssal, vagy
mogvilágositással le lehet tsondositeni, A természet bennolc
inaid egyformán mutatja magát.

Költ Mázában juni 20"*- n 1829.

Félj egyzette
Kiss Mártony
Hites Jegyző
 166

'AZON ÉRDEMES ÉS TUDÓS 'HAZÁNKFIÁNAK, KI NEMES TOLNA

'VÁRHEGYE STATTSTIICÁJÁT KIADNI K1VÁNNYA, EZEN ALÁ­
ZATOS FELEJjETEMET TERJESZTEM ELEIBEN.

1. 'Helységünknek 'Medinai 'neve tsak onnand láttzatik lenni,

minthogy bizonyos, hogy 'mohátsi ütközet üdéjében úgymint:
a tizenhatodik századnak olején, a máig is Kilátó hegynek tá­
jékán 'Medinai Basa seregévol tanyázott légyen, ezen hegynek
formája máig is mogmutattya, hogy emberek által tsináltatott,
melynek tetejében a mint mondatik, a 'Medinai Basának tábori
sátora állott, melynek kerülete 167 lérés, ezen dombot disze-
siti ogy mellette lévő nagy szilfa, mely szilft. és domb három
vármegyékben látzatósak és Kilátó hegynek neveztetik. A ti­
zenhatodik századnak közepe felé már a família okleveleiből
nyilvánságos, hogy a Felséges Kamara 'Urbánus és Blasius mind
kettőn Gindly testvéreknek zálog formában által adta légyen a
hozzá tartozandó pusztákkal, u. m: Tengelitz, 'Hidgya, 'Hidvég,
'Apáti és Bikád. Ezen jószágokért mint egyenként számlálván,
a törököknek és nevezetesen a 'Medinai Basának adó is fizete­
teit sok esztendőkig a mint a levelekből ki tetzik minden.
Pusztáiul ogy tallér, 1 borjú, 1 birka és egy pár veres topán­
ka. Ezen jószágokhoz nevezett zálogosok soká hozzá állni a
rajta lévő pénzek fejében nem akarván, de mégis, a tizenhetedik
század elején elválolván, a Felséges Kir: Donatio következett,
és pedig mind a két ágra, mely szerént inéi napig eképpen birn-
tatnak ezen nevezett jószágok, u. m: 3/8-^ a régi tőke Gindly
'Káról sucoossorit, 3/8-ad Gindly Zsófia Bezerédy 'Mihály ’hüt-
vöso successor!!, Gindly 'Urbánnak legegyenesebb coridoscen—
dense!t a felül maratt 2/8-^ birottátik 'Hiemor Ignátz maradók!
által, moly is mái napig Báró Rudnyánszkyak ós Jeszenszkyok
álltai biratatnak.
 167

2. 'Kétféle 1nemzet lakja t. ili 'magyar és ráta, melyek közül

a Magyarok számosabbak és nem hogy fogyna, hanem inkább
nevelkednek*

3# 'Németek nintsenok, hanem a 'helységnek megszállói legolő-

azör is rátzok voltak, a mint a mostanáig fennálló rátz
templom is mutattya, de ezen kivül a reformátusoknak is va­
gyon templomuk.

U0 Soasió vagyon 39 1/2, sossiót biró 10é, kis házas 3 6 , zsollór

2, 'nemes 1 és mesteremberek 4-n találtatnak*

3* 'A ozántáa-votéson kivlil semmi máabul a lakosok kenyerüket nem

kereshetik, melynek oka a dologtalanság.

6* 'Ház találtátik 1^7, páros személyek 105* öszveaen a lélek

szám 8 9 7 , melyek közül a magyar reformátusok számosabbak.

7« Pöldosura vagyon 6, tudni illiki Tekéntotes Bozerédj István,

Gindy Antal, Csapó Dániel, Báró Bózadnné 'Asszonyság, Jeszensz­
ky János és Báró Rudnyánszky Mihály 'Urak, mely nevezett Tokón-
tetos 'Uraságoknak robotolni kell*

8. Oskolában Járnak a rofonnátus gyermekek közül 56 , a rátzok kö­

zül 27. •

9. Sem országos, sem pediglen heti vásárja nlntson. 'A 'helységnek

piatza ninteon, hanem Tolnára, Szefárdra vagy 'Hőgyészre mennek
a lakosok.

10. 'Határában vagy 'környékében sora régi templomok, som romladékok

nem találtatnak. \1

11. Sem oxdeje, sem fájzása nintsen, hanem a 'Kapos vize, azaz a
Sárvize a 'helységtől mintegy l8 ölnyire folik, de a sok \
regulázások miatt a 'halászat megszűnt. A bor minéraUségát
 168

orni Allot! Tenvás vörös, do le«''« jó. Malma nitttg, többnyire

Tolnára vitotfídik an őrletni való. Vadja annál inkább nints,
mivel a gok ruskások által olomásztötnek.

12« 'A 11ha tára ’hogyos meglehetős ás nőin homokos, an árvizektől

mrnt, hanem gyakran a záporoktól megrongáltatnnk, a róttyoi
in moglohotősok.

13« *A lakosok többnyiro gabonát ás tsokál reptzót termeszte­

nek. A 'helységnek ménese nintson, hanem a helységben lóvő
birka 968 számra megvon, Nevezotos azon kivül Tekéntetos
Bozerády István Fo Jogyző 'Urnák Szont Jánosi rnánoso, moly
Aßen szép lovakbul áll, úgy nőm ktllömbon birkái is, moly
mintegy Ö000 darabbul állanak«

l4# Fabrikája, só ház, patika, po%ta, országút ás korookodásbáli

lorakója nintson, hanoin kát oskolája, tudni illik 'magyar ás
ráta.

13. *A. lakosok 'ünnopnapi mulatságok, ami az ifiuságot illeti a

l?Sírtsnában való monós ás tántzolús, az örogokó podig a dohá-
nyozásbul áll.

ló. 'a 'helység í'okvóso völgybon, számkivotóe í'onnában óa a világ­

nak ójszaki rászán áll, tsak kát 'utzája vagyon, do hosszuk.

17* X01'^11^0^03 földoauraságnak a buzábul , & borbul IO**-*'

adják a lakosok, ás 'katonai adót 50Ó f ^9 jrokat fizetnek
pongöben.

18. *A zsidóság toak ogy pár, oz is taak az árondálásával ás páliri-

ka-koroakodássöl körösi kenyerét. Czigán vagyon 3 pár, ezok a
musikálásukkal, ló tsoi'áléssol ás molletto a sok oskíivásekkol
kox'esik kenyerüket.
 '■\

- 169 -

19# O r v o n a 'helységben nintson. Orvossággal nőm hinnie, honom régi

magyar szokás azoránt minden betegségeket elhajtyák a paprikás
pálinkával.

20, 'Ami a ezorentsétlen osotot illeti, múlt esztendő junius hol-

ik
napnak 24- napján *határunkat a jég oly annyira Öszve rongál­
ta, hogy a lakosok a földjeikben bévetett magot som kapták
meg, melytől minden folobarátunkat az laten oltalmazzon*

21, 'Karosztségeknél szokásuk az evés, lakodalmaknál az lváe, a

halotti házoknál pedig a tor tartás,

22, *A fnépoknak szolidságukét mostanában keresni nem lehet, hanem

a vorettetós által lnsoan-lasean engedelmeskednek,

'Mely előadásaimat midőn megosnárnám - novan aláírásával

bizonyltom.

Kelemen Alajos
hitos Jegyző
 170

LEGMÉLYEBB ALÁZATOSSÁGGAL VAN SZERENTSÉNK TEKÉNTETES

ALL SZOLGA BÍRÓ URNÁK, FOLYÓ 829-k ESZTENDEI MÁJUS
28-n KIBOTSÁJTOTT CURRENSNEK ÉRTELME SZERÉNT, EGYED
ANTAL PAKSI PLÉBÁNOS ÉS ESPEREST UR ÁLTAL KIADOTT
KÉRDÉSEKRE EKÉPPEN TENNI ALÁZATOS FELELETÜNKET
ÚGY MINT*

1« Mint egy ezáztizenhát esztendeje aasállták meg m Mötaányiek a

helységet.

2# Taak taupán németek lakják a helységet.

3# Többnyire Vámot Birodalomból Jöttének, viaelettyük mint perasz

toknál szokás, kurta szűr vagy Jankll kurta tárdlg való fehér
vászon pantallón. KözápazerU termetüek, többnyire barna színű­
ek. Senki aem ártl a magyar nyelvet, fa ozlpöbe Járnak.

k. Harmintz-két áa 2/8 aeaalóa a helyaág, azaz 672 hold földet

bíró, 9 kla házáé. Zeellárje nlntaen, aem pedig nemea áa mea-
terember.

3. Szántás-vetésen kívül szóló miveláa által azerzlk bá leg-

azükaágeaebbeiket.

6. ötvenkét ház, 83 házaspár, 500 lélek vagyon a helyaágben,

mint rom. oatholloua.

7. Földeaurai többen vágynak, nevezeteaen Vimmersberg Bnánuel

Báró Ur, úgy azület. Kllegl There«la Salamonná aaazonyaág áa
azületett Kliegl Franoiaoa özvegy volt Vlmersbergná aaazonyaág

8. Taak tálén Járnak mintegy 52 gyermekek az iekolába, nyáron

egy aem
 171

9. Som országos, som pedig héti vásárja nintsen.

10. Semmi növezetea épület nints a határba.

11. Erdeje vagyon. Folyó vize és tava nintsen. Szoléi hegyen fek­
szenek, a vörös bora legjobb és legtartósabb, fehér bora kevés
vagyon.

12. Földje agyakos, többnyire hegyes, sovány. Mint szántóföldjei,

mint pediglen réttyei kivagynak tétetve a zápor esői kimosás­
nak .

13. Közönségesen búzát és rozsot, úgy bükkönyös zabot termeszte­

nek a lakosok. Pusztája vagyon Palatincza, ugyan azon fentebb
nevezett ui-aságok alatt. Sok birkát tartanak a T. XJraságok,
a helység tsak keveset, többnyire rosszak a tsekóly és hegyes
legelő miatt.

14. Semmi nyilvános intézetei nintsenek a helységnek.

1 5 . Nints a lakosoknak semmi kedves mulatsága.

ló. a helységnek fekvése völgyben, hosszan nyúló két utzából álló,

rendbe épitve.

17. Mostanába 900 kenyér, annyi zab, annyi széna és fele szalma
portoiókat, 100 frton föllül fizet a helység esztendőnként
fa istálló, gyertya, só és ágy pénzt. Termesztmónyeiből ki-
lentzedikét adja a T. Uraságnak.

18. Egy pár, 6 lélek zsidó, ozigány pedig nem lakik a helybe.

19. Orvosa nintsen, hanem házi orvosságokkal élnek a lakosok.

20. Nevezetes szerontsés vagy szerentsétlen története egyéb Hint­

sen, mint egy-nehány nagy jég verések.
 172

21. Közönséges ételük kenyér és krumpli, kedves ételük pedig

káposzta sörtvés hússal és gombóccal,

22, Indulatra nézve nem az elsők, de nem is az utolsók, melyről

tesszük alázatos jelentésünket

Tettes All Sz. Biró Urnák

Mötsénybe junius 22-n 8^9.

alázatos szolgái
Mötsényi Elöljárók
 .173

'A FEŐ TISZTELENDŐ EGYED *ANTAL PAKSI PLÉBÁNUS ÉS

ESPERES UR ÁLTAL KITETT KÉRDÉSEKRE VALÓ FELELET

TEKINTETES 'NS TOLNA VÁRMEGYÉBEN VÜLGYSÉGI JÁRÁSBAN

FEICVŐ ’MUTSFAI HELYSÉGRE NÉZVE

1. A lakosok 1724 esztendőbe szállták meg ezt a helységet, Eö Excel-

lentziája Generalis Gróf ’Merczy Ur alatt.

2. Ezen helységet tsupa 'német 'nemzet lakja.

3. ’A lakosok 'Németországául jöttek, azaz ezen mostanyi lakosoknak

eleik nevezetesen pedig Odenvald és Franken tartományokbul.
’A viselettyök, termetek és szinük olyan forma mind. az Izmé-
d ik
nyiek, amint az 3 - punotumba leirva vágynak. ’A ’magyar
'nyelvet kevesen értik jól.

4. Vagyon itten 30 egész sessió, földet biró gazda 82, kisházas

31 és zsellér 10, Egy 'nemesember sints. 'Mesterember vagyon 2.

5. 'A szántás-vetésen kiviil dohány termesztés és szőlő inivelésbül

szerzik bé szükségesseiket. A marha tartás tsekély.

6. Vagyon itten 113 ház, házaspár 10.5« Mindöszvességesen 824 lé­

lek, melyek közül evangelious Sl8 lélek, oatholicus 6 lélek.

7. ’A helységnek tsak egyetlen egy földesura vagyonttudniillik

Eö 'Méltósága Gróf Apponyi Josef Ur. 'A jobbágyok se nem
oontractualisták, se nem 'árendátorok, hanem robot alatt
vannak.

8. Oskoláiban járnak télen minden napon 137, nyáron bizonyos

napokon kevesebben, a kik mindjájón evangelious gyermekek.

9, Itt se országos, se heti 'vásár nintsen.

 17^

10. Határaiban somrai régi romlndékok, templom, ’vár vagy sántzok

vagy római emlékkövek nem találkoznak.

11. Vagyon a határban tilos erdő, de fajzása tsak kevés vagyon.

Se vad, sem folyó viz, se tó, se nádiás nintsen. Tsak 135 1/2
kapás hegyen fekvő szőlő vagyon, a melyben jó ’vörös és jó
fehér bor terem, mely közül a fejér jobb italu, de a vörös
tartósabb.

12. »A szántóföldje agyakos, hegyes-völgyes, nem igen termékeny,

árkos. ’Nem annyira a földje, hanem a rétyei a zápor által
történni szokott elöntezésnek és kimosásnak ki vagyon téve,

13. ’A lakosok vetnek búzát, kétszerest, rozsot, kevés kukoritzát,

zabot, bünkönyt és kolompárt'. ’A dohányt pedig Tabódon j:>ónzért
vett földökön termesztik a határba, minthogy a föld sovány
’s hegyes, nagyon kevés dohámyt termeszthetnek. Vonyós mar­
háik, lovak ’s ökrök, birkát tsak annyit tartanak, a mennyi
sy^Pju nékiek az ő harisnyájokra szükséges. Se ’ménes, se gu­
lya, se puszta itt nintsen.

iá. Itt semmi nyilványos intézetek nintsenek, szép templon, praodi

kátor lakása és oskola ugyan vagyon, de se fabrika, se pos­
ta, se patika, se só tisztség, se közkórház, se fa kereskedés,
se réve nintsen. Országos ut sem megy rajta keresztül.

15. Kedves mulatságok a német kerengő támtz és gyakorta a ’magyar

tántz is, hanem vasárnapon egész esztendő által éppen eltiltva
vagyon, tsak egynéhány szabad innep napokon tartanak musikát
és mulatságot. Mutsfai helységben éppen nem kártyáznak, se nem
tekéznek. ’Az mutsfai lakosok kortsmákban borozni éppen nem
szoktak, inkább szégyennek tartyák. Szt. Mártony napon Icirbáit
tartanak, akkoron öregje, fiatalya ’s kitsinyo esznek, isznak
három napig vigadnak. ’A lakadalmoknál való szokások éppen
hasonló az izmónyiekével, a mint az izrnényi jelentésnek 15
pontoméba környüláHúsosán feltéve vagyon.
 175

16. 'KWtafai helységnek fekvése, kát nagy hegyek köpött, napkelet

felé fekvő hegy oldalán fokszik# A két egyenesen nyúló sor há-
ssakot nagyon koakeny utza hasitya. A felső óa alsó falu vágón
laknak a kis házasok» a derekába a sossiós gazdák# 'a szép
bádokos tornyu templom ©gy 'hegyen, a falu közepébe a a T.
Prédikátor Ur háza ia hozzá közel vagyon# A házak többnyi­
re szalmával, d© némelyek cserép sindellel is vágynak födöz-
vo. A kerteken, alul egy kis patakotska folyik. Dél felé
Izményi helységgel, napkeletről Apnr, éjszak felé Kis Vojko,
napnyugot fele Száraz pusztával határos# Gyümölts fák, úgy­
mint szilva, alma 'a körtvély fák bőven találtatnak# Mutsfán
a szőlő hegyek a faluhoz igen közel foküsznek,

17# *A helység o folyó 18 23/29 katona esztondőro a hadi pénztár­

ban adót fizet 330 f 57 1/2 x, a hőnyi pénztárban adót fizet
316 f 52 1/2 x pongő pénzben, öszvosen 647 f 50 xr.
Terraesztmónyeibul az uradalomnak a kilentzodiket és tizediket
szokták áltáljában mindon a határban találtató földjeirul
adni,

18, Zsidó 's ozigány egy ainto a helységbe,

19# Orvos itten ugyan nintsen, de nagy mányoki és tevoli orvoso­

kat szokták loggyakortább betegjeikhez elhozni. Többnyire
orvossággal élnek,

20 Nőm tudnak valamely szorontséa vagy szerentsétlen neveze­

tesebb történetekről valamit mondani,

21, Az ő közönséges eledelek rozs kenyér, marha 6 a füstölt disznó

hús, káposzta, bab kásával. A széles lentse Mutsfán nagyon
hires, Reptzo olajba sült fánk, góz ozipó /xhoveklöjís/
kedves étkek. Kolbászhussal 'a disznó bőrkéjével megtöltött
gömbötz oly Jó izü, hogy a nyalánk falatok közé lehet számlál­
ni, De kolompár vörös hagymával mindennapi fölöstökönyök !•#
 17 6

22. ’A lakosok szelídek nem pedig szilajok, pertui örüszkedok,

mind a Tekintetes ’Ns Vármegyének, mind a földesuraságnak
engedelmesek, szorgalmatosok, iparkodik, egy szóval gazdál­
kodó munkás és jó szivü ’német emberek. Költ ’Mutsfán Szt.
“ile ilc
Iván hava 27- ’napján 1829- esztendőben.

Busz János
’Mutsfai helység
hites jegyzője által
 - 177 -

•a z o n k é r d é s e k r e * m e l y e k e t f O t i s z t e l e n d ő e g y e d
ANTAL PAKSI PLÉBÁNOS ÉS ESPERES UR ALÁZATTAL ALÁBB ÍRT­
NAK HÍRÜL BOTSÁJTOTT E FOLYÓ ESZTI JUNIUS 20-” 1829.

1. A lakosok ezt a holységot a mint inág emlékeznek a helybéli

Örogok Rákótzy háborúsága olőtt szállították* következésképpen
1700 körül* mórt azt állityák* hogy igen nyughatatlanok voltak
a lakosok minden fold akkori IdGbon* amint az Csői boszélették*

2« A lakosok mind nóraot eredetűek«

3. Németországnak nopnyugotl részéről Sváborazágból Jöttek*

inort Stifoldoroknok nevoztotnok* a vleolotyok olyan mint a
többi o »negyében tanyászó németségé* és közép tonuotüok.

kt Sósa ló vagyon ^/B*-** amelyek 12^ gazdák között el vannak

osztva* k liázos vagyon 73* zsollér 35. Nemesség nlntson*
mooterombor mindenféle mostorségot követő .Oszvoson 22.
t
5. A szántás és vetésen kívül leginkább szőlői mivelés által
szerzik bé szükségeseiket* mellette dohányt is tormesa-
tonok* de nőm oly gazdagon«

6« A házok száma a Jobbágyok* úrondana molnárok ás uraság

házaival együtt 202-° számláltatlk. A lakosok mind rohatollou-
i'si {
sok* lélek száma 1700- számláltatlk.

7. A földosura ö ExoollentláJa Gróf Apponyl Antal Ur Frantzla-

|
országban követ« A Jobbágyok podlg robotulnak.

8. Gyónnék Jár télen által mintegy 200 az oskolában* nyáron

pedig igen kövesen.

9« Vásárja nintsen
 173

10. A határban régi óraiadéi* épülőtök nintsonek.

11. Erdeje vagyon mintegy 1000, 1200 hold, nevezetes vad benne nem
találkozik. Folyó vize, tava, hala, nádlása nintsen. Szóló
hogyo sok vagyon, amely álta.'.yában hegyen fekszik, és a
bora e megyében a legnemesebbek közé számláltatik, kivált a
vörös, amely a fehérnél tartóaabb,

12. A földje hegyes, verhegenyes, sovány. A rétek völgyekben van­

nak, és azért zápor esős idő alkalmával az elöntésnek vesze­
delmében forognak,

13. A lakosok a többin kivül a bort legnagyobb mennyiségben ter­

mesztik, és azért a szőlő mivelés legszebb gazdaság, puszták
körülötte nlntsenek.

1*». Nyilvános intézetek nintsonek.

15. A lakosok kedves mulatsága és pedig az öregeké a szőlőbe

menni, a fiatalság pedig kedveli a muzsikát, azértis annak
megtanulására igen alkalmatosak.

16. A helység völgyben fekszik és igen egészséges. Hosszan nyúlik,

3 utzábul áll és rendeson vagyon építve.

17. Katona adót fizet 8 emberre, Termesztményeibül pedig az ura­

ságnak duplán füzet,

18. Zsidó egy pár lakik benne és annak k gyermekei. Czigány nints.

19. Orvos nintsen és azért tsak a tehetősebbek élnek orvossággal.

20. Sommi nevezetesebb történetről a helybéliek nem emlékeznek.

21. Loginkább babbal, lentsévol - amolyet nagy mennyiségben ter­

mesztenek -, élnek.
 179

22, Indulatra nér.ve igen sssolidek* bákosséceselc és ongedolmosok.

An
Költ Hutaiba : Iván Hava 2^- 1829.

Általam Fohling;ar Mihály

hit; J>ey:
 - 180

'iTTJROAI HELYSÉGRŐL A MEGKTV/n T aTOTT KÉRDÉSEKRE

k e Vé t k e z e n d ő felelet*

1# A lakosok szálltak ezt a helységet 1745ÍI? esztendőben,

2, Egy *nyelvű *német 'nemzet lakos bonno,

3 Többnyire 7 4 5 ^ esztendőben Vitonborgbul Jöttek bo, visoleto

'némot és a hőnyi 'nyelvet nem értőnek,

4, Szosziók van 15-*” a helységben, 45-*” szeoziót biró, 43-n kis-

O "fc
házos, 15- zsellér és 4 mesterember,

5# A szántóvetésen kívül szőlőmivelés és dohány termesztés áltol

szerezik be a szükségeseiket,

6, H á zvagyon 99» l48 pár, 742 lélek, ro, religio kisebb, evangé
likue nagyobb,

7, Teíteo Jeszenszki Família földosuraság, és lakosok robotolnak

8 # 9 ^ gyermek jár áltáljában az oskolában, 3 1 en pápista, 65

protestáns,

9, Vásár nlntsen, Platz Hőgyószen vagyon, ahova is lakosok szok­

tak járni,

1 0 , Hatáx’ban léve erdőben vagyon egy nagy sánoz, a hagyomány

török-sánoznak lenni mondja.

11, Egy kis uraság erdeje vagyon, falu keresztül folik ogy kis
patak. Szőlője elogendő, amelyben veros bor torom, malom
nintson. Lakosok Bonyhád felől Járnak a malomba.

12, A határja hegyos és tebbniro sovány, és zápornak ki vagyon

téve.
 ~ 181 -

13# A lakosok leginkább tomcjsutnolf bor ás dohány, Birka vagyon 1000

darb, jó» ás ToCtos Uraságoká,

l*t, Nyilvános intázotye nintson,

15» Lakosok szoktak pintzóknál» ás fiatalok pedig kotárnában mu­

latni,

ló, A helység veidjbon fekszik» ás ennok tsak napkeletig egy

utzája vagyon,
1
,

17« Katona adót fizot 193 f« 29# És tormesztrnányokrul 5- ad

T* Uraságnak,

18, Zsidó vagyon tsak egy» ás oz kortsmáros«

19« Orvos nintson, hidolclolö betegsig urálkodik» ez a lakosok

mindenfőlo házi orvossággal orvosolják magokat,

20« Áss 10 28 iK esztendőben Junius hónapban a jégeső égisz határt

elverte,

21, A házasuláskor ás helottl alkalmatóban lakosok vendákoskednek.

22, A náp engedelmes ás rendszereitek,

Slg Hurga juni 829«

Melkug János
nót.
 - 182 -

ALÁZATOS JELENTÉS

AZON KÉRDÉSEKRE, AMELYET NAGY MÁNYOKI HELYSÉG EGYED

ANTAL PAKSI FEÖ TISZTELENDŐ PLÉBÁNOS, ÉS ESPERES UR
k í v á n s á g á r a alázatos FELELETJEIT BÉ NYÚJTJA. US Ml

1, Kitotzik régi irományokból, hogy N* Hányok még 1559-^

esztendőben mint 'Monyóka neveztetett, vad rátzok, lutheránu-
Üt
aok Ó8 kálvinisták birták. 1710- észt* kezdették Frankusok,
Sohvábok, Elezáazból* Pfáltzból ás TüringonbUl az helyeóget meg*
szállant.

2» Tsupán tsak •németek bírják áa laknak az holyaégbon,

3« Frankusok, Sohvábok, Elszészok, Pfaltzok ás TüringiokbőLállók

a N'-Mónyoki lakosok* Námotok a vieoletyo, kevert tormetüek#
Halaván szintiek« A magyar nyelvet nem árti*

k, bo 6/8 -■*" soesió van a helyaágben* 971 6/ 8 ^ - ^ hold földet bir,

52 kis házas, lU zsellér, 2 nemes, 23 moateremberok*
. í
5. A szántás ás vetóobül magának semmit sem szerezhet. A dohány­
ból ás bor termésből szerzi ki eztikságoikot.

6 . 147 ház, 1 Ö8 pár, 1115 lólok vagyon a holyságbon, római oatho-

lioua az égisz helység.

7. A Nomoa Pétai Káptalan a földeeura magányosan /(hanem más­

képpen Cantorátusi Jószág*/, Contraotualieták öszveaon, ro­
bot alatt ninteenek.

8 . Télen 130, vagy többen ia járnak az iskolában, nyáron keve­

sebben.

9. Vásárja nintsen az helységnek egyátalyában.

 - 183 -

10. Régi épülőtök, vagy olyas uovozetosobbok nem találkoznak. Az

határban találkozik kő— és kőszén bánya,

11. Nagyon csekély erdeje vagyon, Pajzóoa 1» kevés. Vadul; nlntse-

nek. Tava vagy nádasa ninteenek. Szőlő hegye vagyon középsze­
rűen, Bor fehér és veres, de a veres bővebben terem és tar-
tóaabb,

12. A földje lapos helyen, egy kevéssé dombosán fekszik, l£ö

olasslsban vagyon az földje, A zápor által még nem volt káros.

13. A lakosok tiszta, kétszeres búzát, úgy azlnto rozst és zabot,

kukoritzát, kolompárt termesztenek, azon klvUl a dohányt
termesztik. Kis Hányok, Váralya, Xzaiény és Hanth holységok
határosok. Tehenet és kevés birkát tartanak.

lJ», tfabrioa, posta, patika vagy oskolák Hintsenek* Országos utak»

kai, vagy fa kereskedéssel nem ditsokedhetünk.

15. A öregeknek az házi gazdagságból, az ifiabbaknak pediglen az

mezei munkából áll mulatságok*

16. Egy kevéssé dombos helyen fekszik az helység, emelt helyen

és egészséges. Négy utzából álló, rendesen építve.

17* Esztendőnként oonventt pénzben az acceptation kívül fizet

portiot 600 forintokat, A dézma rész 9-l< és 10™^.

18, Czigány vagy zsidó helységünkben egy som lakos,

19. Egy seb orvos vagyon helységünkben, A lakosok orvossággal

szoktak élni.

20. Más olyas történetei a helységben nintaonek a melyek neveze­

tesek volnának.

21, Közönséges ételek úgy mint annak az ideiben marha, borja és

aörtvés hússal, kolompár és tészta ételek élnek.
 - 184

22, Az jobbágyok ««olídolc 6a rmgodolmeaok.

Nagy Hányok D-° 15-k Juli 182?.

Loopold Mauror Riohetor

Fabriozy Foronoa
Hltoa Jegyző által
 185

NAGY SZÉKELY! HELYSÉGNEK STATISTIKAI LEÍRÁSAf

1# A lakosok két nőin2;étből állván. A magyarok régi törsükös la­

kosok lévén azoknak idő lőtt származásokról semmi irományt
nem találhatni, hanem a közönséges tradioióból azt hiszik a
lakosok, hogy a magyarok bészáramzása előtt itten rátzok
laktak volna, kikio a kő-fojü pusztáról, ahol egy puszta
templom volt, de amelynek már 0 dülodékei sora találtatnak, a
magyarok pedig közöttük szaporodtak, a rétzok pedig egészon,
réezssorént kihaltak, réozszorént elköltöztek. S igy a né-
metek 171^- esztondőbon azoknak maradványaiból, kikot General
Karsohal Mercy mint Ilőgyészi Uradalom földosura, a Na vár­
megyébe fölállított uj ooloniákba bészállitott származtak
N. Székelybe.

eö
2« Amint az 1- pontba kitótetett lakják magyarok és németek,
és kilci a maga nyelvén beszél, oly hozzáadással, hogy mind©-
nik nemnek a férj fiai beszélőnek mind a két nyelven. Sőt
a némotok a magyar nyelvot annyira botsülik, hogy ha többen
odgyütt vágynak,többnyire magyar nyelvon boszéllenek. A
németek pedig számosabban lévén, napról napra nevelkednek,
a magyarok pedig szemlátomást fogynak.

3. A németeknek a fontirt esztendőben béjött eleik Jöttek és

származtak Magyarországba részszerént Hessen kásáéiból, Hessen
Hanauból, Nassauból, Oránlaból és az Isenburgi Herozegségből.
És fájdalom, hogy a németek a magyarok között lakván, még
most is nemzeti ruhába, avagy plundrába Járnak, noha külömben
tainosak ia o mellett.

k. A N. Székely! határba vagyon 100 egész oolonlálie sossió, mo­

lyokat 200 Jobbágyok bírnak, kis házas vagyon 95 házzal, 22
Liázatlan zsellér. A mesteremberek száma 8 7 , de azok tsak olyan-
 186 -

lcor folytatjuk inoHtorsugoikot, tinikor w/ia kUlnC nuuknjok mog-

engod, mivel ti.Jbbnyj.ro szőlőből éa raozoi inunkájok után élnek.

5# A flzántá3~votóoen kívül szerzik élelmeket bor tormosztés, do­

hány éa mái; termosztéö által,

6# Ház vagyon tfozvoaon 295# A némotol; részéről vagyon 46l pár,

a magyarok részéről 54 i>úr, a lelkek száma átaljdba 224l
fizáiu, A né/uotoknok nagyobb részo és e magyarok mind a holvotial
valláshoz tartoznak, kivóvón mintegy ÖO leik okét a fontirt
lóikok számából, okik az augt»3ztana oonfoosiot valják.

7. A mostani füldosura Tettes Na, Ilodosi és Kézdiai,

Slua Sii)on Gyöi'gy Austrial Vitézi Rond ICöz Vitoao, A
Jobbágyok robot alatt vágynak, mely robotot nem tsak a
helységbe, hanem távolabb la tenni kötelesek.

8, A magyar oskolába Járnak mintegy 20 gyermekek, a ref némátokéba

is 250-nau két tanító öleibe, az ©vang, mintegy 12,

9. Országos, a héti vásárja nints.

Eladandó élelemből! szereit Pintzohell, Simontornyai, Köloadi
országos vásárokra viszi, a dohányt pedig leginkább a
királyi abaldonak/?/ adják által,

10» Sommi dülodékek nem találtatnak, kivéván 3 nagy halmokat,

kiket a népség Kurutz Halmoknak nevez,1

11, Erdeje van az uraságnak nagy tcrjodéell, araolybo a szokott

fáézús szabados, ás az erdő szarvasokkal #s más vaddal ia
bövölködik. Szőlője van, felesen vöröa és fohér bora van elo-
gondŐ, a fehér Jobb ltalu. Malma wintaen, noha a határba lévő
patakon lehetne ópiteni olyati amely az szükséges Srö.lóst
elgyőzhotné, de ez meg nem engedődik az uradalom által, *a
igy nagy fáradsággal máa határokba lévő malmokba kell gaboná-
jokat őrölni vinni. Sőt még a dunai malmokba ia kéntelenek a
legnagyobb dolog időbe is vinni gabonáJókat, &hol sokszor 4
napot ia el kell tölteniek.
 187

12. A határa ó« st;ú:vhófölelj-.i többnyi rc L gy t,, amely,<kot annyira

mivotnok, horjy wog szomszéd h^lység'.kh'vl is megszerzik a szük­
séges trágyát, ás nagy fáradsággal szállítják tsakhogy termé­
kenyebbé tohsaeóic. A lopjoloje többnyire oi'dobe lévén tsupa
lcopusz és terméketlen, A rátok pedig a gyakori záporok el­
öntéseinek ipon ki van tévő.

13, A lakosok Minden félő tormosztményekot, amelyek az ország­

iul szokásba vannak» roindont termoszt, úgymint tiszta kétszeres
búzát, rozsot, árpát, zabot, kukoritzát, krumplit, roptzét, má
kot és dohányt, lentsét, babot, az egy köleson fcivttl, Ménes
nints a határba, hnnora tsak tehén, ökör és ló teorda, amelye­
ket minden éjjel otthon Jól kell tartani, he szereti kiki haoz
ndlni, luivol a legelő az uradalmi sok birka nyájak miatt iaog-
tox'holvo lóvén, A lakosok marhái tsak azért járnak ki a le­
gelőre, hogy otthon uo légyottok.

lU, Sommi intézet a fentirt oskolákon kívül nintson, és tisztség

nintsen, tnivol az uradolmi tisztség lakása Simon tornya, ha­
nem itt van egy Üres lapány lakás. Országút sem megy keresz­
tül rajta.

15. A lakosok téli mulatsága a lakodalmakba az öregebbek külön

szobába barátságosán beszélgetnek és boroznak. Az ifjak
pedig más háznál tánoozal mulatják magokat, mely házat minden­
kor a lakodalmas ház szomszédja mindenkor kiüríteni és
luulatáera általengodnl tartozik. Nyáron pedig dünnep és va­
sárnapokon az öregebbek a pintzóbe borozáa közt boszélgot,
az ifjak pedig a két istoni tisztelet után a közönséges korta-
uiába magok tánoozal mulatják.

16. A helység völgybe fokszik, napkelettől napnyugotra nyúlik el,

kiágazván 3 völgybe, áll 5 utzából.
 188

17. J^zot hadi adót 1200 Ir h cp, A dézine borból, búzából

úgy a tavasziból la, az ugarba termosztett dohányból podig a
9dÍ" H.

18. Zsidó van ogy boltos, tsak ogy pár, Czigény pedig van 10 pár,
ákik táglavotáesel keresik kenyereket az uradalomnál,

19. Orvos ninteen, hanem az tehetősebb gazdák magokat orvos áltol

orvosoltatják. A szegényebbek pedig magokat tsek a termé­
szetre bízzák. Közöttük podig semmi más nyavalyák nem ural­
kodnak, mint leginkább a melegebb nyarakba a Pokol várba
meghalnak.

20. A kérészóságoknál egy komát hívnak, 6 s a kisded, ha férjfi

gyermok, a kereszt atya tartja a koroszt vizro, ha podig
leány, akkor a x anya tartja, akikot mindég az atyafiak közül
választanak, A keresztelő pénzt pedig az kereszt atya tar­
tozik niogfizetnl, ós a bábát mogajándókozni, A házasuláskor
a házasulandó ifjúnak keroezt uttya a kérő násznagy, a leányé
pedig ugyan n kereszt attya a kiadó násznagy a náraotoknál,
akik a háznál elvégez kötelességeket, úgy raonnek az uj
párral az oklésziai tanítóhoz áltol is, a kázadás azután
szokott luogosni. A lakodalom ós oeküvés napja előtt való
oatvn az uj párok lemét a lelki tanítónál nogjolonnok, és
egymáshoz való hajlandóságok felől újra vallást tósznok,
ás a keroaztyonl hit tudouiányokból kikérdoztötnek ós Így haza
botsáttatnak, áholia már az meghívott Ifjak a szükséges asz­
talokat, székeket, a meghívott leányok podig a aziikűógos tsorép
edónyekot akkorra üszvo hordván. Vatsora után a mulatóshoz fog­
nak, Hajnalba podig elkezdődik a monyaaszony főjének folkon-
tyozása sok pántlikákkal’, és mintegy ozor gombos tővel való
folkószitóso, tuuoly oltárt addig míg a harangszóval az
 .189

eslcüvósx'o jól adatik, amidőn is a vond ég ok azon házhoz gyűl­

nek, ahol a lakodalom tartatik, akár a leány, akár a legény
házánál. Azután pedig a jelen nem lévő párért elmégyen az
egész lakodalmi sereg, és otet a lakodalmas házhoz késéri.
S onnét mennek a templomba, aholis a legényt az atyák,
vagyha az nem élne más választott atyák késórik a templom­
ba, a leányt pedig két vezető ifjak késérik be. Azon alkal­
matosságra fölkészített ruhajókba, melyeket idővel akármely
lakodalomba, vagy keresztelőbe mindenik fél magára öltözni
tartozik, ha hivatalos lészen /ja fórjfi ruhája egy fél szárig
érő vj.lágos kék nemzeti formára nagy gombokra készített ka­
put, és sárga bőr bugyogó, strinfli és ozipellő, a leányé fe­
kete rékli, fekete szoknya fehér előkötővelj/ sőt a halott­
nál is. A copulatio után ismét azon rendtartással térnek
vissza a musika zengése között, amelyel odajöttek. Hazaér­
vén pedig a konyha ajtónál megállanak az uj párok, és
vélek minden vendégek kezet fogván, 's nékiek szerentsét
kívánván eltávoznak, 's más ruhába öltözvén visszatérnek,
és az ebédhez fognak, amely akár gazdag, akár szegény, min­
denütt egyformán inégyen véghez. Az ebéd alatt pedig a legtisz­
tességesebb rendbontást és jó maga viseletét egymástól meg­
kívánják, és ha valaki a bor ital miatt magát illetlenül
tsak szóval is viselné, az eligazittatik a lakodalomból.
Vatsora után pedig a menyasszonnyal minden asszony és leány
3 rövid tántzot jár, és vagy vánkossal, vagy keszkenővel, vagy
pénzzel megajándékozza. S utoljára a vőlegény veszi által
mátkáját, 's véle az ajtón kiszökik. S azután kint a kon-
tyát lebontyók, 's az egész sereg asszonyok a leánysága el­
vesztésén nótákkal olóneklik, 's a fejkötőt nékie feltészik,
's igy két napig vendégeskednek.
A halotti ezeremóniájók abból áll, hogy minden közelebbi
ós távolabbi atyafiak a fentirt gála ruhájokba a holttes­
tet kikésérik a temetőbe, 's onnét a templomba a tanítást
meghallgatják, s úgy kiki haza oszlik.
 190

21, l8o7. D 1^4 úpr. a helységnek 2/3 része a tűznek prédája lőtt,
hanem azután az uradalom által rcguláztatván az utzák, most
sokkal jobb Ízléssel épülnek a házak bonne,

22. A nép egy darabtól fogva az elöljárók igazgatói rendelet-

lonsóge miatt olnyakasodott és engedetlen, de amely a
jobb rendtartások által előbbi szolid és engedelmességét
visszanyerheti. Sig Nagy Székely D 15 juni 829.

Schmid Reinhard Biró

N.N. Tanáts

Kiadta Borsody Dániel

a Helység Hites Jegyzője
 191

FELELET
EGYED ANTAL NAGYON TISZTELENDŐ PAKSI PLÉBÁNOS UR ÁLTAL KITETT KÉR­
DÉSEKRE
Nagy Vejkei helységre nézve

1» Ezen helységet 17^7”^ esztendőben szállották meg,

2. Lakosai németek,

3. Németországnak Haszsziai Nagy Herozegaégéböl jöttek bé. Vise-

letjök vászonból készült térdig érő rövid bugyogó, rész ozerént
rövid szűr, rész szerént pedig a tehetősebbeké kék posztóból
készült rövid mandli /tfammes/ , német sarut hordanak nyáron,
télen pedig gyapjú kaptzát *s fa ozipőt /vulgo klumpa/ vi­
selnek* Külömbféle termettiek 1s színűek. A hazai magyar nyelvet
nem értik.

12 k/8 sessió, 50 helyes gazda, 23 házas, k házatlan zsellér,

3 mesterember vagyon. Nemesember lakosa nintsen,

5. Szükségesseiket a dohány termesztésből szerzik bé.

6. 73 ház, 85 pór, 595 lélek vagyon, *a mindanyian roatolicus szer­

tartásnak,
• ^
7. Földesura Mlgos Apponyi gróf Apponyi Josef Cs. K. kamarás ur,
A lakosok robotolnak.

8. Télen által 50-60 gyermek jár oskolába, kiket nyáron a szü­

lék házi foglalatosságaikra használván az oskolába nem bocsájt-
ják.

9.

10. -©-©-

11. Tsekély erdeje ugyan vagyon, de fáizás a lakosoknak abban nem

engedtetik, *a nyúlnál egyéb vad nem találtatik benne. Ele­
gendő szőleje, mely alkalmas hegyen délnek fekszik, és meg­
lehetős bort terem.
 192

12. A földje sárga 'a vörös, agyagos, hegyes és sován. Szántóföldjei

a zápor által történni szokott kimosásnak nagyon ki téve vágy­
nak, valamint réttyoi az elöntésnek.

13. Közönségesen búzát, rozsot 's kukoriozát, leginkább pedig ko­

lompárt termesztenek. A mezei gazdaságon kivül más nintsen di­
vatban. Puszták pedig nem határoznak véle.

iá, -0— ©

15. A lakosok mulatsága a korosoké a társaságbéli borozás, a fia­

taloké pedig a táncz 's.a.t.

16. Egy kies völgybe, egésséges, hosszan nyúló egy utzából, 's
rendesen épülve vagyon ezen helység holyheztetve.

17. Folyó esztendőben 165 f 17 x katonai adót fizet P. pénzben,

mely azonban az Öszve Íráshoz képest esztendőnként változik,
Termosztményeiböl és 10^-^ adja a földesurának.

18. Zsidó pár egy vagyon, és 6 lelket számlál.

19. Orvosa nintsen, orvossággal pedig tsak a tehetősebbek utolsó

szükségben élnek.

20. -©-©-

21. Közönséges eledelek mint minden ilyes németnek kolompár vagy

saláta haluskával. Egyéb eránt minden némü hús étel kedves
eledelek.

22, Tunyák, pert szeretők, makacsosok.

in
Aparon Szt Jakab hava 6- 1829.

Öszve irta Horváth Nép János To

előre boosájtott helységek hit Jegy­
zője
 193

FELELETEK
AZON 22 KÉRDÉSEKRE, MELYEK E FOLYÓ 1829- ESZTENDEI
MÁJUS HÓNAP 29d-K napján, TEKINTETES MINDSZENTI KA-
PUVÁRY JÁNOS UR, TETTES NS TOLNA VGYE FÖ SZOLGA
bírája Ál t a l , a helybél i j e g y z ő k n e k , az arra ada n­
dó FELELETEK VÉGETT, KÖZHÍRRÉ TÉTETTEK, NEVEZETESEN

1. Hogy mikor szállották meg Őtsényt legelőször? azt a

szükséges documentumoknak nem léte miatt egész bizo­
nyossággal megmondani nem lehet, hogy mind azáltal régi
helység légyen hozzá vethetni ezekből, úgymint:
QX’
1- Mind e mái napig találtatnak a helségtől napkeletre,
az úgynevezett Ózsáki tó mellett, egy régen elromlott temp­
lom falainak darabjai, amely mellett elmenő- fok ma is
Templom fokának neveztetik. Nem külömbon vágynak a hel­
ségtől északra mintegy 3 vagy k puska lövésnyire egy másik
régen elpusztult templom falának dirib darab kövei, mely
templomnak még akkor fennállott jó darab falát és fundamento-
mát a helység a mostani fennálló és 1781- esztendőben készült
templomának ópittésóre fordította.
2- Még ma is fenn van a régi Otsénynok neve azon rétek­
ben és kertekben, melyek a helségtől napkeletre, mintegy két
ezer lépésre, a kis Duna partyán feküsznek. Ugyan ezt bizo­
ny! tyák
3- Három temetői, melyek közül egyikben, mely a helység
napkeleti oldalán az 1781-ben elpusztult templom udvarában
volt, nem régen találtattak olyan sir gödrök, melyekben
egyszerre több emberek temetődtek, a másikból pedig, mely a
helység napnyugoti oldalán volt, ezelőtt 2 esztendővel egy
régi sir követ ástak ki, melyen lévő betűk régiséget mutat­
nak. A harmadik pedig jóval ezelőtt ház helyeknek kioszta­
tott.
 19 U -

h-1 *Néhai Tisztolotos Ötvös János Ur 1769- esztendőben

Ötsénybon jővén prédikátornak, megkérdezte az akkor élt öreg
embereket, hogy inogtudnáké mondani, mikor votte bó ez a helység
helvotzai vallást tételt? igaz ugyan hogy ezek ezt meg nem
tudták bizonyosan mondani, abból mind az által amit mondottak,
és a nevezett prédikátor a protocoHuniban feljegyzett, ’s a
mi ide az . / . alatt hiteles másában kaptsoltatott, annyit ki
lehet hozni, hogy ez a helység a reformatio kezdete után tsak
hamar reformálódott, ami azt mutattya, hogy a helységnek már az
előtt jóval fel kotlett állani. Templomának, papjának, isteni
tiszteletének kellett lenni, annyival inkább, mivel a szomszéd
Detsi helsógben tsak hamar a reformatió után református püspök
lakott, meglehetős nagy oskola volt, valamint a helységtől
tsak egy mérföldre lévő Tolnán 3 református prédikátorok, pro-
fessorok és egy nevezetes oskola voltának.
5- Buda vissza vétele előtt, az akkori villengés idők­
ben, sokat szenvedett ez a helység, most a töröknek, majd
törvényos uralkodójának kéntolenittetvén engedelmeskedni,
mint a : / / : alatt foglalt és szintén az : /// : vosz-
sző mellett kaptsolt másolatok is bizonyságul szolgálnak,
do mutathat többféle protectionalis leveleket is. ügy a
szájról-szájra való által adás által még ma is emlegetik az
öregebb lakosok, hogy az ő jobb atyáik érzek sáska járáso­
kat, guga halálokat ’s más nagy és közönséges tsapásolcat,
molyok mivel mind régen történtek, azt bizony!tyák, hogy
ötsénynek már elég x'ógi helységnek kell lenni, - de első mog-
szállattatásának bizonyos idejét megmondani a mostan élő
lakosok teljességgel nem tudják.

2. Tiszta magyar nemzet lakja, mely amint a születtek és

holtak matriculája mutattya, majd mindon osztendőben
sza po rod ik.
3. Minthogy a helység tiszta a 'német nemzettől, feleletet
nem kell tenni.

á. ötsény helységnek vagyon 73 l/2 sessiója és vagyon a hely­

ségben 28^ lakos akik földet birnak, nem külömben kis
házas, 8 zsellér, lU 'nemes és 13 mesterember lakosok ta­
láltatnak.

5. A szántás-vetésen kivül az őtsényiek bészerzik szükségei­

ket a szőlő mivelésből, marha tartásból és mikor a vizeket
kiárondálhattyák , halászásból 's 'nád vágásból.

6. Vagyon Ötsényben 395 ház és 6 ozigány gunyhó. 997 pár és

199^ lélek, melyből k-ivévén az 3^ római catholica és 5-^
görög nem egyesült hitüeket, a többiek mindannyian a hel-
votiai-vallást tételt követő felekezethez tartoznak.
Bszorént a helvetiai vallást tételt követők felekezete
sokkal nagyobb a többinél. *S a görög nem egyesült hitüeken
kivül mind a kettő a maga mennyiségéhez képest nevelkedik.

7. ütsény helységnek mostani földesura a Felséges Consilium

/: Fundus Studioruin;/. ' S a kegyes urbáriom bóhozásatól
fogva robot alatt vágynak, de a régibb időkben külömböző
sorsú és nemzetségü papi urak voltak a földesuraik, ne­
vezetesen
Öl?
1- Fróser György
2- r Mórey Mihály, Véghy Püspök, Szexárdi Apátur, Szent-
györgyi Prépost, Ns Esztergom Vgyének Fő Esperestye, 's a T.
N. Esztergomi Cáptalannak Cathedralis Canonokja, Koronás ICix'ály
Urunk ő Felségének Tanátsosa.
3- r Trautson János Leopold, Római Szent birodalombéli
Ilerczeg és Falkenstáini Grófnak 1721- esztendőben küldött
levele fojtában emlittetik Trautson János Jósef mint Ötsény-
nek földesura, aki Falkensteini Grófnak, Szexárdi Apáturnak,
Sóvári, Tridenti és Vrátislaviai Canonoknak neveztetett. E-
 *>

- ló 6

zoknok uralkodásaik alatt, mint azt a régi coutractusaik

erősitik az ot.sényiek mindenkor három egymást követő esz­
tendőre kiárendálták magokat, ’s nem robotoltak.

ö. A római catlioliousoknak és görög nem egyesülteknek Otsény-

ben nintsen sem oskolájok, sem templom jók, minthogy amazok
a Szoxárdi, ezek pedig a Grábótzi Anya Eklésiáikhoz vágy­
nak tsatolva, s gyermekeiket is ott szokták taníttatni, a
helvatiai vallást tételt követők oskolájában pedig télen-nyá-
rou jár rendesen mintegy 135 gyermek.

9. Őtsénynek sem országos, sem heti vásárja nintsen.

10. Ezen helysógnok határában találtatnak több régi templomoknak

fundamentornai és dirib-darab kövei, úgymint;
Ö3C*
1- Ebesen az őtsónyi lakosok szántóföldeik között, ez­
előtt néhány esztendőkkel szedetett széjjel némely őtsényi
lakosok által egy régi templomnak fundamentoma, melyről a
lakosok azt állittyák, hogy görög templom volt.
2- Ózsáki templomnak fundamentoma most is meg vagyon, és
O X' 1c
3- Györkoi templomnak fundamentoma 1761- esztendőben sze­
detett széjjel, a mostan fennálló templomnak építéséhez hasz­
nálván, ezekről azt adják tudásul a lakosok, hogy békövet-
kezvén a békességesebb idők, a fentirt templomoknak tulajdo­
nosai és a falu lakosai ötsónyben egy rakásra telepedtek
az Őtsónyiokkel, kiknek lakóhelyeket alkalmatosabbnak
látnák az lakásra, mint a magokét.
4- Vagyon az enilitett Györkei templom mellett a
Báta vize partyán egy emberi kéz és munka által készült
magos dombotska is, melyet a lakosok Török Lakásnak nevez­
nek, és szintén ezen dombtól kezdve Szexórd felé mintegy
200 őlnyi hosszasáéra még most is kitetsző, és tsak egy
oldalról felhányt széles sántzolás is, melyet hihető a
Szoxárdi Bégnek keménysége miatt, ki ezt az említett
 197

mulató helyéről a szabados járás Kedvéért sarcz alatt tsi-

náltatta, Ördög vettetősnek neveznek a lakosok.
ÖX* ✓
5“ Sgy X'égi sírkő találtatván a helységnek egyik x-ógi
temetőjében, melynek lemáslását a :////: alatt ide taa~
toltam.
O I?
6- Vagyon a helység gondviselése alatt egy 130 fontot
nyomó, belülről üres kartáts is, melyet a lakosok a régibb
esztendőkben az Gzsáki nagy tóból húztak ki.

11. Az őtsényi határban elegendő erdő van, és ebben a lakosoknak

elegendő fáézása is vagyon, de fax-kasokon, rókákon és vad
matskákon kivül a szüntelen való vizek miatt másféle vad
állatok benne nem lakhatnak és nem is szaporodhatnak.
Folyóvizei pedig a határban ezek találtatnak, az Öreg
Duna, a Kesejős Duna, a Kis Duna, a Báta és Sárvizei.
/
/
Tavai 1- A nagy és széles kiterjedésű Ózsáki tó,
moly a helység hafcái'ának igen nagy részit teszi.
2- A Gyürkéi tó, mely jóval is kisebb az Czvsáki tónál,
mind a két tóban sok 7nád terem, hal pedig bőven találtatik
mind a kettőben, valamint a szárnyas vadállatoknak is itt
nagy menedék helye vagyon. Az említett tavakban, valamint
a többi zátonyokban is még eddig bizonyos dézma adás mellett
a *nádlás az őtsényi lakosoké volt.
Szőleje igen sok vagyon és a legjobb fekvésüek a mérsék­
leti meredekségü hegyein, melyeken mind veres, mind fehér­
bor elegendő terem. A fekete bora szebb és tartósabb is,
mint a fehér. Mi n d az által a fehér borai is szép szirmok
és kedves italuak, melyekkel nem tsak a Dunán való kereskedés
vagyon nagy divatban, hanem még a szomszéd Ns Posth és Báts
vgyéket is az ide való borokkal rakják meg nagy részint, 7s
a Bátskai homokokon termett boroknak az őtsényi borok az
orvoslói.
 198

12. ctsónynok földo a külső határban mind hegyes és völgyes,

's ezek a zápor által való elöntésnek, a belső határban
pedig átaljában vévo lapos és vizes föld, mely miatt a
szántóföldeknek nagy része, a legelők és rétok pedig a D u ­
na áradásainak egészen ki vágynak tétotvo.

13. A lakosok termesztenek közönségesen búzát, zabot, kukoritzát,

krumplit, babot, káposztát, mindeniket a földnek szűk vol­
tához képest. Kendert és lent pedig ruházatyoknak kipóto­
lására, mely valóban jóságáról és szépségéről nagyon hires
is. Ezen helynek határában vagy szomszédságában semmiféle
gazdaság nem vii’ágzik, mert sem magának arra alkalmatos
földo nintson, sem pedig szomszédságában arra alkalmatos puszták
nem találtatnak, mert mindenünnen a szomszéd helységek ha­
tárai fogják körül. Vagyon mindazáltal ménese, gulyája, tehén
és ökör csordája középszerű állapotban, de *birka egy sints.

14. Semmi intézet a holységben nem találtatik más mint a helvo-

tiai vallást tételt tartók oskolája, melyben a nagyobb ta­
nulókat minden oskolai cursust végzett deákok, a kisebbokot
pedig négy, legfelyebb 6 oskolát végzett tanítók oktatyák.
Továbbá ezen a helységen semmi országos ut nem mégyon keresztül.

15- A lakosoknak kedves mulatsága áll

O9X'
.

1- a korosoké az barátságos és atyafiságos látogatások­

ból *s beszélgetésekből.
2- a fiataloké vasárnap és innep napokon az utzán való
játdzásból és a kortsmában való téntzolásból.

lö. otsóny fekszik egy hosszan és magosán, de nem szélesen

emelkedett pöröndön, hol a sokszori viz apadások miatt
a levegő ég megromlik. Küllőmben az 18.17- esztendőben tör­
tént nagy tűz után az egész helység reguláztiltván, a házak
szép renddel építtettek, az utzák inegegyonesittottek, a hely­
ségben vagyon ogy fő és nyoltz mellyék utza.
 V

- 199 -

17. Katonaadót fizetett a közelebb múlt 1820- esztendőben 1620

portio lisztet, 1620 portió zabot, 1620 portio szénát,
8l0 portio szalmát, 5^ font sót, kZ font gyertyát, 6 6/8
öl fát, 99 forintot istálló, 99 forintot pedig váltó pénz-
bon ágy pónzt# Az uraságnak a bor és gabona termésből a
tizodot adja« Kender, Ion, tsirko, tojás 4a kerti votoraé-
nyok helyett podig bizonyos számú pónzt fizet*

18, ötsénybon lakik zsidó ogy pár, do toolódjoivel 5 lolkot

számit, Czigány podig 9 pár vagyon, a lolkok száma podig
esőknél Zh~e mégyon,

19« Orvos a helységben nintsen, és a lakosok többnyire házi

orvosságokkal szoktak magokon segíteni,

20, Szorontoés történotnok tartyák a holyaégre nézve a la­

kosok azt, hogy Nagyságos Mércy Mihály Apátur és Földes
Urok 1715- esztendőben a két dézmdt olongedte és tőlök, va­
lamint a maradékaiktól is tsak ogy dézraét kívánt, raelyot sa­
ját Írásával *a potsótyével mint azt a helység archívumában
most is épségben láthatni, megerősített, és hogy azon en-
godelemben okot későbbi földesurok Hertzeg Trautson János
Jósof ur méltóztatott megerősitoni,
Szorontsétlon története a helységnek az, hogy 1817-^ esztendő­
ben május hónap 28-^n éjjel tiz és tizenegy éra között tűz
támadván , 219 gazda, 203» 899 forintra beteült kár mellett
koldulásra jutott. Valamint az is, hogy a\ gyakori nagy ára-
I,i
dások miatt róttyoitől, legelőitől, kendet és len földeitől
egészen, gabona vetéseinek nagyobb részétől podig egészen
rnogfosztatlk,

21, Kedves olodelek a lakosoknak mint szegény sorsunknak a

bab, káposzta, hagyma, legkedvesebb pedig a paprikás hal,
molynok mogpaprikázásában felettébb boy mértékkel élnek.
22. Ezon helység lakosai, szelídek;* békosségszeretok és enge
dolmosok.

. / -

Rertua notobilivjD Connotntio Ao 1734.

Eoolooia H«C, Őtsónyionsio, oatia mature rooopit

Roligionoía Roformata Chrlstianon Cititius
quo an hotainten modo vivontiUEn memória
ov adscondoro qtiiret, ah eoquo tcraporo
sorio hand intorrupta sempor ha búit
fungentos MinlstroG; vorua ox oorum
numero, hodiernl compollnti, borua
aequentlum tantusa moiainorunt, ot
qiai dem maiori ex partosino dió ot
oonsulo.

Primus omnium, quorum potnorunr meminisse, fűlt: Monori

Tandem - - - - - - - - Kolosvéri
Mogyorósi
Dobrotzoni
Földvári
Ilorvát
Gtophanua Poroszlai ab Anno 1711.
Andreas Sallai S. ab. Anno 1716,
Albertus Sa. Szotsoi Fro S. ab Anno 174o.
Joannes R. Ötvös s. ab Anno 1769.
Hogy özek, az ötsónyi Reform. Sz. Ekklósia egyik x'égobb Proto-
oollumábann szóról szóra Így vágynak foljogyozvo, hltoloson biz
nyitom, őtsónybonn Junius 9^' ^ 1829.
Sóltra János prédikátor
 201

Copin*.

E b b on a f e lháborodásban» an föl *o alá Járó Dudái ás ogyáh-

íVnnon lávíS sajkásoknak, Folságon C s á s z á r Ti ont ölenoh ad­
tunk horiyox’ot . . . bort ás a m i v e l leltünk hodvoesócot fő­
jünk nők, e.vst rai jó lolkiosrnÓrettol no »óljuk, h o g y tóo^on
■very 3várnában bárót:; száz forintokat

A* Duna s s i g o t i b o n tsavargó, húzó, v o n y ó Rács Hax*amiák, v o n ­

tának orü h a t a l o m m a l rajtunk nárry száz forintokat,

A3 Magyar KJuruoz H a r a m i á k m e g f o g v á n földoo u r u n k a t Frosor

Györgyöt, ás v o n t á n a k árotto ral rai tutik 3 agán forintokat.
Anno 1708.

Konyo r o s g a z d á k kik elmen t ő k közülünk ki Baranyára, Tolnára

<Ss ogyáb ho l y a á g o k b c n , l6 konyoros gazda.

As uj Palánk! hidat sok h o l y só gok ópdtoítók, m o s t a n tsak az

ogy s z o g á n y fal u n y a k á r a szállott az torho.
 II. Az őcsényi jelentésben szereplő sírkő,

amelyet a szülők állítottak nyolc éves fiuk emlékére

 202

1. A kurutz háború után, és igy már száz esztendőn felül lévén,

nem emlékeznek bizonyosan, hogy hány esztendeje lehet, annyival
inkább, niindhogy a megszállók közül élotbon egy sints.

2. Kevert, úgymint német, magyar és zsidó, a német nagyobb szám­

mal vagyon, az úgy a zsidó naprul napra szaporodik, a ma­
gyar fogy.

3. A németek több részoirül az Austriai birodalomnak, a magyarok

pedig erdély és Magyarországnak több részeirül származtak
ide. Közép tormetüek, barnás szintiek. Közönségesen a né­
metek a hazai magyar nyelvet értik és folyvást beszéllenek is.

k , A oonscriptio szerént a lakosok bírnak 95 sessiót, a köz

rendű menesség és a közbirtokos uraknál vagyon mintegy 5
sossió. Földet vagy sessiót biró gazda vagyon 285, kis házas 628,
házatlan zsellér 100, nemes 6 9 , mesterember 159 .

5. A szántás-vetésen kivül napszámmal, szőlő miveléssel, mester­

ség gyakorlásával és a szomszéd vármegyékben aratás és nyomta­
tással szerzik bé szükségeseiket.

6. A Közbirtokos urak és nemesség házával együtt vagyon 1327.

ház, oatholikus pár vagyon 8 5 0 , lélek pedig 38^0,
lutheránus pár vagyon 102, lélok podig 1350,
református pár vagyon 250, lélok pedig 900,
zsidó pár vagyon 8l pár, lélek öszvosen 283.
A katholiousok és zsidók növekednek *s szaporodnak, a
lutheránus *g reformátusok fogynak.

7. A Méltóságos, Nagyságos és Tekintetes Közbirtokos Földos-

uraságoknak noveit, a nagy szára miatt ki nem tehetvén, tsak
compossessorátusnak tétetik. A lakosok podig szoros
urbariom alatt vágynak.
 203

8. Iskolába jár általlyában catholicus 2lo férfi, 150 loány

Gyermek télen. Nyáron pedig 125 férfi és 100 loány. Lutherá­
nus tóion 100 férfi, 5^ loány, nyáron 50 férfi, leány 2 5 .
Református télen 79 férfi, hl leány, nyáron 93 férfi,
27 leány gyermek,

9. Négy országos vásárja vagyon, úgymint; ló^ may. 15- Julii,

21-v September, 25-lv november, közönségesen rosszak. A
heti vásárok kedden és pénteken tartatnak. Minden néven
nevezendő fözelékbéli szereket, mind ezt pedig a szomszéd
vármegyék és helységekbéli lakosok hordgyák, melyet a zsi­
dóságnak nagy száma miatt feletto nagy áron kell a lakosok­
nak megszerezni.

10. Akalats, Csámpa, Magyari, Faluholy, Páli, Gyapai pusztákban

voltak templomok. Pakson a pápista templom helyén volt
sántznak helye, mái napig is látható, ahol egy faragott
kőből épitett kút is vagyon, melyet mostan is használnak.

11. Vagyon erdeje, amely naponként fogy. Hajdan volt, de most

nints fájzása, sőt a conventiókra szükséges fát a városnak
pénzen kell megszerezni. Vadak nintsenek. A Duna vize a vá­
ros melyet folyik, az uraságnak vagyon benne halászattya,
vagyon nádlása. Szőleje a határ nagyságához képest majd tsak
nem felesleg, részint hegyen, részint rónán fekszik. Nagyobb
részint vörös bort terem, a vörös bor állandósabb.

12. A szántóföldgye hegyes, róna, vizenyős, nagyobb í'észiben pedig

homokos allcotásu és sovány. A raivelés diját is alig adgya
meg, mind szántóföldgyei, mind réttyei a zápor öntéseknek és
kimosásoknak, a rétek nagyobb része pedig a Duna kiöntéseinek
felette kitétetvo vágynak.

13. Közönségesen rozsot, zabot, és kukuriozát termesztenek. Mind

a mezei gazdaság, mind a kézi müvek szunnyadó félben vágynak.
Paks MVárosához tartoznak Külső Gyapa, Alsó Gyapa, Akalats,
 2 oh

Csórosnyás, Biritó, Páli, Csámpa, Magyari, Faluhelyi puszták.

Mind özeket kürnyül veszik ós véle határosak, Kömlőd hely­
ség, Böltske helység, Földvár Mező Varasa, Kóér helység, Tá­
péi puszta, Györköny helység, Földes puszta, DunaszontGyörgy
helység és Gerjon helységek határjai és ogy felül a Duna vi­
zei. Kömlőd, Földvár ’s Kért a Kamara, Tápét Gróf Györy Fo-
rentz, Györkönyt Compostestoratus, Földest Gróf Széchényi
N. - Böltskét, DunaszGyörgyöt ós Gerjent a Paksi Közbirtokos
Földesurak tsak részibe birják. Ménes ós gulyabéli marha nintsen.
Számos birka nyájak vágynak, molyok részint az uraságoké, ré­
szint árendásaiké.

14. Vágynak nationalis oskolák, mind a pápista, mind a református,

mind augustanúsok résziről. Vagyon posta, melyet T. Sze-
niozoy Pál Árvái birnak, patika, só árulás, melyet privatusok
birnak, fa kereskedés és a Dunán két helyen rév. A fakerosko-
dést és az egyik révet a Paksi Közbirtokos Földesuraságok, a
másik révet pedig a Kalotsai Urodalom birja. Országút Budá-
rul, Fohérvárrul, Pétsrül, Eszékrül és a Dunán keresztül Sza­
badkárul niégyen keresztül a városon.

15. Közönségesen véve mind a korosok, mind a fiatalság kedvetlen

természetű. Ahonnand mulatságát az idősebbek egymás barátságá­
ban eltölteni szokott beszélgetésekkel, a régi boldog időkre
való szomorú visszaemlékezéssel. A fiatalabbak pedig néha
tántz mulatsággal töltik idejeket,

ló. A helység völgyben és hegy oldalban fekszik, hosszas ós ki-

terült fekvésű, egészséges levegő ege. Vagy 20 utzája vagyon,
nagyobb részben rendetlenül vagyon öszve épitve.

17, A katonaságnak tartására fizet a város esztendőnként a termeszt-

mények megváltásával egyetemben P.C. voz Kát. Minden néven
nevezendő terinosztményeibül az uraságnak kilentzedet ád, a
borbul pedig 5. 6. 7. 8. ós ád, a mint a szőlők ültettettek.
 205

18. Zsidó pór vagyon 81, lélek öszvesen 283. Czigány pár vagyon
27, lélek öszveson 117.

19. Vagyon a városban két pápista és egy zsidó ©laminált seb

orvos. A lakosok inkább házi, mint patikabéli orvosságokkal
élnek, kivévén a zsidóságot.

20. Számtalan szerontsétlen tűzi vószedelraek, jég tsapások és a

Dunának szüntelen való kiöntései által a lakosok a legnagyobb
nyomorúságban szenvednek.

21. Közönséges eledelek kenyér, krumpli, bab, lentse és amennyi­

re szegénységek megengedi, marha hús, leves, A szegénység
miatt az étkekben nem válogathatnak.

22. A lakosok részint szelidek, részint szilajok, nagyobb rész­

ben békesség szeretők. Részint pert kedvelők, részint enge­
delmesek, részint pedig vágynak inakatsosok is.

éti »
Költ Pakson Szent Iván hava 15- 829- észtben.

Paks Mezővárosának
M.N. Birája *s Tanátsa

Jegyzetbe Ketyán Ferontz

hites Jegyző
 20 6

TEKINTETES FEÖ BÍRÓ UR,

NÉKEM KEGYES URAM I

PÁLFA HELYSÉG RÉSZÉRŐL AZ STATJSTJKA ELKÉSZÍTÉSE VÉGETT MEGKÍ­

VÁNTATÓ PONTOKRA EZEN ALÁZOTOS FELELETEMET NYÚJTOM, AZ
TEKINTETES FEÖ BÍRÓ UR LEGKEGYESEBB SZÍNE ELEIBE. U: M.

1. Hogy pálfai helységet mikor szállták meg az lakosok, annak

sommi nyomdokára nem mehetek, sem az *M, Uradalom 'Arohivum-
jábul, sem az helységnél találtató irományokbul, som pedig
szomszéd helyeken tudakolodván ki nem sül, hogy mikor szállták
meg Pálfát, de 17Z2-^ esztendőben amidőn Gróf 'Meroy vette
által Hőgyészi Uradalmat, akkor már állott Pálfa helység, de
nem pálfának, hanem pálfalvának neveztek, és kálvenista vallá-
suak lakták.

2. Lakta és lakja mostanság is 'magyar, egyenlő nyelvű, napon- .

ként szaporosznak, nem hogy fogynának.

3. Semmi német nemzet nem találtatik benne, tsupán 'magyárok,

ezeknek eleik már szállás alkalmával jöttek, némelyek pedig
az szomszéd 'magyar helységekből lakásokat vették ide, vise-
letyük magyar gatya, széles ümög, ködmeny, juhász bunda és
bagó süveg.

4. Sessiója vagyon 52 5/8, 69 sessiót biró, 104 kis házos, 28

zsellér, 5 nemes, 48 mesterember, nagyobb része takátsok-
bul áll ki, találtatnak,

5. Az szántás-vetésen kivül tsokóly dohány termesztés, marha

tenyésztés és az szőlőnek igen tsekély haszon vétele után
élnek, és ezek által pótolják szükségeiket.
 207

6 . Egyszáznyoltzvanhat ház, azaz 186 vagyon öszvesen benne,

258 pár, 1213 lélek vagyon benne u: m: pápista k k 7 lélek,
91 pár szám, kalvenista 573 lélek, 120 pár, lutherános 192
lélek, ^7 pár szám, igy református vallásbéliek legerősebbek.

7. Földesura 'Nagy 'Méltóságú Gróf 'Apponyi Josef Ur, Cs. 's

Kir. Kamarás. Az jobbágyok robotolnak, sem oontraotusban,
avagy árendában nem birják magokat,

8 . Öszvesen 125 gyermekek járnak az oskolában u, m, pápista

5 2 , kálvenista **5 » lutherános 28,

9. Semminémii vásárjai nintsonek. Helyben piartza nintsen, hanem

Földvárra, Paksra, Veszprémben mennek héti vásárra,

10. 'Az határban avagy környékében semmi templom omladékok, vá­

rok avagy sántzok nintsénok, avagy nem találtatnak, sem hogy
az hagyomány azokrul legkisebb emlékezetet tenne, sem régi
római emlékkövek felírásaival edgyütt nem szemléltetnek.

11. Igen tsekély erdeje, de faiszása 's vadja nintsen. Folyó vize
az úgy nevezett Sió Canalis. de sem tavai, sem nádlása ninta.
Halászatya semmit sem ér. Szőleje tsekély vagyon, és nem
legjobb qualitásu bort terem. Terem ugyan fehéret s' vöröset,
az vörös jobb. Malma semmi nintsen, hanem Paksra, Bikátsra,
Igarra, Szabatonban járnak őrölni,

12, Földgye nem legjobb termő, némely része hegyes, némely lapá-
lyos, de homokos. Az zápor az hegyes részét meg szókja önteni, de
rétyét és legelőjét nem,

13, Az lakosok termesztenek 2rSS búzát, zabot, kukoritzát, árpát

és tsekély dohányt, az gazdálkodásuk ebben virágzik. Vagyon
gulya és birka is, de az M: Uraságó. Az öreg gulya 156 da-
rábul, kis gulya SU*5-1 , birkák mindöszve 2672 számmal vágynak.
 208

l4, Sommáfélt» kereskedése, avagy épülotye nints. Egy tisztax’tó

és ispány lakás bonne, réve nlntsen. Országút pedig keresztül
rajta nem inógyen.

15» Mulatságok áll az beszélgetésből az üregoké, az fiataloké

pedig ünnepeken avagy vasárnapokon az kortsmában való mene­
telből, és ottand az garázdaságból és káromkodásból és vere­
kedésből.

lé. Az helység fekszik dombotskán, nem hosszúén, de tömötten,

rendes utzája egyen kivül nintsen.

17. Katona adót fizet 505 f 38 4/8. Termesztinényoinek pedig ötö­

dét adja földesurának.

18. Zsidó lakja 18 személy, czigány semmi. Zsidó 3 pár, az

lótása-futása által szerzi élelmét.

19. Semmi orvosa helyben nintsen. Orvossággal nem élnek, beteg­

ségek legjobban az magyar nyavala, S. V. vérhas, avagy
dissenteria uralkodik köztök.

20. Elógszor érte az jég tsapás amint állityák, majd minden

esztendőben el szokja vágni némely részét határjának.

21. Az kérész őségnél semmi szokások nintsen. Lakodalmakban és há-

zosulásokor szokások az engedetlenség, az parantsolónak el­
lent állók, az szörnyű istentelen káromkodósokban elmerültek,
amelyet kinevezni is tsak égbe kiáltó vótok. Attyok szavát
ilyes alkalommal megvetők, sőt azokat öszvekárolomok.
Halotti alkalmatossággal az tsendosség vagyon köztök, annak
rendgye és szokása szerónt kiki az maga halottyát temeti.
 209

22. As nép hajlandósága ez, vad, engedetlen, nyakas, rossz lelkü-

esméretü, kártévő, felebaráttya kárán örülő. Borszasztó rossz,
elkajánkodott nép, ki előljáróitul nem tart, sf nem fél. Okai
ezek és pert szeretők.

,Mely ebbéli alázatos jelentésem után mély tisztelettel maradok.

*A Tekéntetos Feő Biró Urnák.

Pálfán junius 5~kán 1829-^

legalázott sabb szolgája

Szabó Istvány
jegyző
 ELŐL ADÁSA
PILIS HELYSÉGRŐL VALÓ HITELES FELELETEKNEK

F
1. Ad Inestionera Tekintetes Noraes Tolna Vármegyében a öldvári
Járásnak Sárközi vidékón helyheztotett Pilis helységei amint
Mlsgos Báró jány Ferdinánd, volt ®zemandriai Püspök ós Báttai
Apátur ©eyoző levele mutattya 1722-dik esztendőben szállották
meg.

2. Tiszta magyar nemzet lakja, ós nai>ról-napra novelkodik.

3. Német nemzetből som lakos, sem szolgálatban levő egy flint-

sen közöttük.

k. Tizenkét egész és három nyoltzadrész soosió vagyon a

nevezett helységben. Seosiós gazda 56, kis házas Zk,

*sellór pedic 2,

5. A szántás-vetésen kivül szerzik bé ezükségoikot, leginkább

a szőlő raivelésből, barom tartásból ós némelyek a halá­
szatból.
|
6. 90 ház, 130 pár ós 570 lélek vagyon az helységbe, ós mind­
annyian az holvótiai vallástételt tartyák.

7. A F. Mária Therozia Magyár Királyné, Bétsi Katonai Intézete-

•I
nek Tulajdona ós 1767-dik esztendőtől fogva a kegyelmes
urbárium szerónt tartatván. Robot alatt vágynak.

8 # Közönségesen jár az oskolában tanuló gyermek 30, télen és

nyáron rendesen,

9. Sem országos, sem pedig heti vásárjai nintsenok.

 211

10. Semmiféle régi maradványok a határban nem rautattyák magokat

egyéb mint a szőlő hegyen lévő és terméskőből épített egész­
séges vizű forrás kút, moly a közönysóges hagyomány azerént
török munkának adatik ki.

11, Vagyon erdeje, de kevés kiterjedésű és abban fajázása ±af

benne vadak nőm találtatnak. Legnevezetesebb folyó vizo a
Sárvize, kisebb folyói az úgynevezett Batta, Bikád, Füzosér
és Dombo vizei. Több kisebb és nagyobb tavai, melyekben
közönségesen hala és nádláoa meglehetős mértékben vagyon.
Hegyen lévő szőlői vágynak a lakosok számához képest közép­
mértékben alkalmaztatva, és terem fehér és vörös bora,
melyek közül a fehér leginkább tartósabb, és ha időben
loszüx'otöltetik, jobb is,

12, A földjének azon része, mely a Sáron kivül napnyugotra fekszik,

- a szóló hegyokot ide nem értvén -, rónás, valamennyire agya­
gos ás mértéklett térmékenységü, Azonba a zápor által történni
szokott kártételeknek nintsen kitéve. A Sár éa Duna között
lévő földje is, - ahol a helység is áll - ugyan egyenes, vi­
zenyős, annál fogva sikeres sáros, mégis a termesztmények meg­
hajtására alkalmatos, de a Dunai áradásoknak igen nagyon ki-
tétetve vagyon.

13. Közönségesen a lakosok termesztőnek búzát, rozsot, árpát,

zabot, babot, lent és kendert, de leginkább termesztenek
kétszeres búzát, rozsot és kukorltzát. A helységben virágzik
a ezántáe-vetós, szőlőmivelés és baromtartáe, molynólfogva
ménesek és gulyájok vagyon az helységbélieknek,

1^. Az helységben lévő nyilvdnságos intézeteket tészik az oskola

éa a már munkába lévő halotti ház.

15. A lakosok közül az öregebb rendűek mulattyák magokat leg­

inkább ogyüttboazélgetósekkel és könyvolvasásával. A
fiatalabbak pedig tántzzal és utzai játékokkal.
 212

lé. Föle6síik a liolység lapályoc holyen ée a motsúros kigőzölgések

miatt nőin egészséges. Hosszat nyúlik, és ciszvo lővén az
épülőtök őpitvo, rendes utszája nintson*

17. Katonai adót fizet esztendőnként 200 forintól közölve 207-tig

pence pénzbe, 6a a torraosztményokből földosurának 9-tzodot
és 10-dot ad.
1,//

18, Zsidó az helységben ogy sintsen. Czigány pár 2 - , lélek pedig

öozveaon 5 lakik bonno.

19« Orvos az holységbon nintoon, som az lakosok közönséges orvos­

ságokkal nem szoktak élni.

20. Pilis helységet a kitett esztondőtől, miolta fönnáll sommi-

félo különös szerontso vagy szerentoétlcnsóg nem éi’dekelte.

21. Közönséges eledelek az lakosoknak káposzta, bab és téaztás

étkek *s halak. Kedves étkök a paprikás hal, bab 6a sertvés
húsos káposzta.

22. Általában az lakosok szilaj indulatunk, porszerotők 6a igon

mákatsok.

Költ Pilisen junius 8-án 1829-dik évbe.

Dúsa Sámuel
hites Jegyző által
 213

STATI3TXKA N» 23. KÉRDÉSEKRE. FELEL SIMONTORNYAI

HITES JEGYZŐ ALÁZATTAL, SIMONTORNYAI M. VÁROS
RÉSZÉRÜL

1. Non lehet bizonyos esztendő számát tudni, hanem hogy régi K.

Város Simontornya, az hallatik. É3 házaiknál eltenettotott
holttest tsontok találtatnak mái napig.

2. Magyar és kevés námot. Már a némátok is jobban beszélnek

magyarul, mint sem németül. Magyar számosabb.

3. Magyaroknak sötét kék ruha, bagó sapka, kalap közönséges

bunda éa 3zür, Németeknek bő bugyogó, frakk, sapka és koraog
kalap, atibli viseletűket megtartják mint németek, hanem a
honnyi nyelvet jól értik.

k. Sossió van kZ k/Q egész, éa 83 oeasiós gazda, 83 kis hó-

on
zas, 31 zsellér, 11 nemes, 58 raesteromber, kik közül 15“
mestorságokot non űzik,

5. Földmivolósre hajlandók, mivol a határaikba földjeik rosz-

szak, közel való pusztákon vetegotnok és földeket birnak.
Szőlőmivolés jó karban találtatik. Marha tenyésztés, dohány
termesztés, fuvarozás nintson.
1//

6. Ház 202-° van adózó, két kastély, uraság nagy kortjo, tisz­
ti *s cselédek háza 10. Pápista 286 pár és 1323 lólok.
Református 68 pár, 4^1 lélek, 2 pár evangyelious és 10
lelket tesz.

7. Nagyságos Hódos! és Kisdiái Sina György, több Tettes Várme­

gyéknek Assossora. Robotolnak. Árondában semmit nőm birnak.
 21^

8, öszvesen 170, pápista 125, rof oriuátus ^5.

/
/ •. ,
9. Országos van nagy, úgy mint: 1- latoré 2- exand. 3-* Ro­
zalia soptomborben. ; 3-^ novemberben, és mindég kedden
barom és szerdán ruha vásárok vannak. Héti egy, úgy mint
pinteken. Országos nagy, héti tsekél, kenyeret, tejet, té-
fölt, tojást és baromfit, nyomtatásban kevés eleséget is.
Országos Fölső városban, héti Belső városban.
10. Régi tornyu és csonka vár van, mely neveztetik arrul Simontól'
nyó , mivol Simontornyai János Basáje volt, és annak lakása
a város közepébe,

11. IOrc’c elég van és í’áizás is van kedden, pinteken /jde tsak
télen:/ vad is. Úgy Sió, Kapós folyó vize vagvon, Szőleje
sok van, birtokosok laknak Czeczén, Pálfán, Szitáson, Fel
Egresen, Igaron mint védékiek. Jó bor terem és fehér, vörös
egyaránt. Uraságnak egy malma van, /skevés haszon vehető;/,
malomba járnak Igarba, Ozorába, Paksba és Bikátsba; úgy
Kovátsi és Csibe,

12. Határja és földje jobban hegyes mint rónaj sovány és homo­

kos, Záporoknak egy része ki vagyon téve földokbül és város
rétjóbül.

13. Rozsot, zabot, kukoriczát, mohart, ménes, ökör csorda, tehén,

borjú, úgy sortvés fóka vagyon város részéről, do tsak kevés,
öszvosen 382 darab, hanoin az uraságnak szép ménese, különös
mén lovai, számos jármos ökrei, 10 birka nyája, jobban sel-
raesek.

lk. Két oskola van, egyik pápista, másik református, egy só ház,.
Tisztartó Ur, T. Fisoalis Ur, °zámtartó Ur, Ispány Ur, Ingone
ur Ur, 3 Írnok, Stalmoiszter Ur, egy patika, posta az uraságó
három kortsma, ogy vendég fogadó és egy sörház. Megy ország­
út Lorinozig /jmoly két mérföld;/ Németiig, aki egy Pál-
fáig, egy Kálozdig, aki 3 egész, Ening /Enying/ k egész,
Dóg két egész, Ozora két mérföldeket tesz, úgy Czeoze egy
mérföld.
 215

15. Örogok szőlőkbe, pinozékbo mulatják magokat, If iák kortsmába

noha hogodliltetik.

16. Dombos róna, gömbölüon fekszik» 5 igaz útja v a n ás utszája.

17# 18 28/29# esztendőben pengőben az adó 1106 f 18 x, Kár a

sok restantial Dézrna őszi ötödik» ú g y tavaszi kávés eleség
ik
5- » hanem a tuohar» kukorioza kilenczedik*

18, Zsidó 5 pár és 35 lálokre megy öszvesen# Csslgány uintsen.

19# Egy ohyrurgus UT van és egy borotvás a tisztség, úgy

németség az orvosi szerekkel él, magyar ritkán, legjobban
ui'alkodik hideglelés«

20. Jég tsapás érte 1827-^ és l823Ík esztendőben.

21. Pápistáknál Sem keresztségi, som halotti torok nintsenekf

hanem reformátusoknál min d a kettő áll.

22. Engedelmes, jámbor.

Költ Simontornyán 10- juny 829.

Vasa Forenoz
hites jegyző által
 216

Szálka helység Hites Jegyzőjének felelettye

a kérdéses punotumokra*

1# Szálka mostani helységet az 6 hitti ráczok a kurutz háboxu

ik
után azaz 1 7 0 3 - esztendő tájba kezdették megszállani, kik­
nek faraillájókból most is van a helységbe kettő us mt
Szertjenovits és Pálkovits, ezeknek eleik a kurutzok áltol
elpusztított régi Szálkában iuár laktanak*

2* Most már pedig ráczok és németek lakják a helységet, *e

pediglen a németek nagyobb számmal,

3» A németek mintegy 6 0 esztendeje kezdetben tsak egynéhányan

jöttek Németországnok külömbféle részeiből, némelyek Felső
Németországból, Ubstadtból, Müenozből^ némelyek Stifold—
ból, a kérőbb mintegy 3 0 esztendeje ide jött, *s tele­
pedett németek' a hazánk külömbféle helységeiből szállinkóz-
tak ide* Ezeknek viselettyük térdig való vászony pistoly
nadrág, kaptza, osatos czipő és fa czipő /jvulgó klumpe
genaut:/* Középszerű termetiiek, fehér pirosas, eleven szinti­
ek, a magyar nyelvet kevesen értik és beszélik* A ráczok
pedig mindnyájan magyarosan viselik magokat, és a magyar
nyelvet értik és beszélik is*

h, Szálka helységben 35 egész sessió van, 63 földet biró, 116

kis házos, 32 zsellér, három mesterember, vannak ugyan takát-
sok benne felesen, de ezek tsak magok számokra dolgoznak*

5* A szántás vetésen kivül szőlő mivelés és többnyire napszám­

ból szerzik bé szükségeseiket*

6 * Szálkán van 181 ház, 193 pár roath, 63 pár ó hitü rácz, 880
lélek roath, 312 lélek 6 hitü, A rácz fogy, a német növeke­
dik.
 217

7* Herczog Batthyán Fülöp a földesura. Robot alatt varrnak.

8 . A németek részéről 150 gyermek jár télen áltol oskolában,
nyáron egynéhány, néha egysem. A ráozok részéről télen ál­
tal 43 gyermek, nyáron által egy-kettő, néha egysem.

9. Vásárja sem országos, sem héti nintsen,

10« A határban úgy nevezett czerno Dolnióban vagyon egy jókora

nagyságú templom hely és hihető klastrom hely fundamentom—
mal«

11« Erdeje van nagy és szép, abban a helységnek szabad fáézása,

kisded vadak, néha őzek is találtatnak. Van szőleje is a
határban imitt—amott a szántóföld és erdők közt, de nem egy
tagban, többnyire vörös bort termesztenek a lakosok« Bír­
nak a határon kiviil és pedig felesen a detsi hegyben szőlő­
ket, a hol igen jó *s tartós fehér, de leginkább vörös bort
termesztenek.

12« A földje hegyekből áll, többnyire és sovány. Mind a földek,

mind a rétek a zápor eső áltól gyakorta történni szokott el­
öntésnek és kimosásnak nagyon kitéve vannak, s ennél fogva
már némely földjei a sok viz mosásos árkok miatt szántatha-
tatlanná és haszonvehetetlenné válik.

13« A lakosok leginkább termesztenek kétszeres búzát, rozsot és

krumplit. Tiszta búzát és kukoritzát keveset, mivel nem igen
díszük, Vonyós marhát is alig tarthat, mivel réttyel ke­
vés és rossz, legelője az erdő lévén igen rossz,

1^, Az oskola mind a két részről van benne, de hitván állapot­

ban és kevés előmenetellel tanitatnak a gyermekek, a ma­
gyar nyelvben éppen nem,

15, A lakosok mulatsága áll a korosoké beszélgetésből, 3-&

öszve ülvén, A fiatalságé korosmába való menetelből ’s
tánozból.
ló. A helység két nagy hegy közt völgyben fekszik, hosszasan
nyúlik, egy gatyét formál, 3 igazi rendesen és 1 közép ren­
detlenül épült utzéból 6 1 1 ,

17, *09 f **0 6/8 xr C.P katona adót fizet. Földesuránok 9 £zedet
adja,

18, Zsidó ház van e^y és 13 lélek benne,

19# Orvosa nints, teupán házi orvossággal élnek a lakosok,

ik esztendőbe az egész határt galamb és tyuk tojás nagy­

20 , 1 823 -
ságú jég elverte, I8 l6 , I8 l8 és l8 2 **il£ esztendőkben tűz
által több házok hamuvá lettek*

21, Közönséges eledelek káposzta, bab 's többnyire krumpliból

áll.

22 , Minthogy külömbféle helységekből származtak, külömbféle indu-

latuak is. Jobban szilajok mint nem, békességtelenek, nem
egyetértők, *sepert szeretők, 9a makatsosok a németek, A
ráozok pedig engedékenyebb természetűek és ezelidebbek.

Költ Szálkán junius 10-ép 829.

Nagy György
Hit Jegyző által
 2 IQ

A feladott kérdésekre való feleletek

1» Szegszórd MVárosénak megszállására sem a városbéll legöregebb

lakosok a hagyományokbul nem emlékeznek, sem pedig a történet­
írók sehol arrul említést nem tesznek, következésképpen a meg­
szállás 1 idejének ember emlékezetétől fogva valónak kell lenni,

2« A várost magyar nemzet lakja, kik közé keverettek ugyan néme­

tek is, de azok mór úgy megmagyarosodtak, hogy 10 lakoson kí­
vül a magyar nyelvet mindannyian beszélik.

3, A városban találtató németek nem úgy szóllitattak bé, hanem

rész szerént Németországnak külömbféle részeiből, rész
szerént pedig hazánknak más részeiből egyenként jöttek bé a
városba kölömbféle mesterségeknek gyakorlása végett, A terme­
tükre és színükre valamint külömbféle helyekről valók, úgy ter­
metük és színük is külömbféle, A hazánknak nyelvét 10 lakoson
kivül valamennyien értik,

4, A földek sessióra felosztva nintsenek mivel a lakosok között a

szabad vevés és eladás uralkodik, hanem a Dicalis Consoriptio
szerént vagyon 894 l/4 napi szántóföld, melyeket 557 lakosok
bírják. Ezeken kivül vágynak 277 zsellérek, 79 nemes és
334 mesteremberek,

5, A szántás-vetésen kivül a lakosok, mivel tagos szóló hegye­

ik vágynak, nagyobb részént szóló mivelésbül és kevés mar-
hatartásbul szerzik bé szükségeiket,

6 , A városban mindöszve vóvón 1331 ház, 2054 pár és 8497 lélek

vagyon, melyek közül 3527 ohatolicusok, 696 refonná tusok, 17
luteránusok és 13 zsidók — ide nem értvén a fehér személyeket —
találtatnak, kik számtartás szerónt inkább szaporodnak, mintsem
fogynak.
 220

7* A város a Political Fundatiohoz tartozik, és a Felséges Hely­

tartó Tanáts által administráltatik, A lakosok külömben cont­
ractual! sték,

8, Az oskolák négy rendre vágynak felosztva, a melyekbe közönsé­

gesen vévén 583 gyermek jár, nevezetesen pedig az 1^ nemzeti
ik ö
oskolába 235» a 2— nemzeti oskolába 92, az 1- deák oskolába
53, és a leány oskolába 203 leány gyermekek találtatnak, kik
télen és nyáron, egy néhány szegényebb sorsunkat a téli ruhá-
talanság miatt kivévén, mindannyiban egyformán járnak oskolá­
ba,

9. Öt országos vásárok esnek esztendőnként a városban, nevezetesen

az 1- az úgynevezett Virág Vásár mindég Husvót előtt egy héttel
esik, a 2- Áldozó! Vásárnak neveztetik, mindenkor abban a hét­
ben tartatik, a melyben Áldozó Csötörtök napja esik, - a 3“^
Sarlós! Vásárnak mondatik, és mindenkor 2-^ júliusban esik, -
a Kereszti Vásárnak hivattatik, és iái1* septemberben tarta­
tik, - Az 5~^ vásár Erzsébetinek neveztetik, és 19-1* novemberben
esik. Ezen vásárokra minthogy nagyon kiterjedők mindenféle kézi
tsinyálmányokat, fabrlkabéli készítményeket és egyéb tennészet-
ményeket hoznak, különösen pedig a ló és szarvasmarha vásárok
igen nevezetesek. A heti vásárok szerdán és szombaton esnek,
a hová leginkább a szomszéd helységbéliek fehér lisztet, barom­
fiakat és gyümöltsöket egyéb külömbféle főzelékekkel együtt
hordanak,

10, A régi romiadókok közül egyéb nem találtatik a határban,

mint egy régi várót képzelő gömbölyű, és mintegy 100 holdat
magábanfoglaló halom, mely körös közül Jól felemelve vagyon,
és Leány-Várnak neveztetik,

11, Erdeje elegendő vagyon, de abban fajzása, minthogy robotot a

lakosok nem szolgálnak nintsen, és igy a fát tsak pénzen sze­
rezhetik meg a lakosok. Folyó vize vagyon a Duna vize és az
úgy nevezett Sáár vize, melyfegp ggámosan külömbféle halak is
 221

találtatnak. Vágynak egynéhány apró tavai, ie, melyek mint

azonáltal a dunai kiöntésektül szármozván, ugyan azoknak apa­
dásával hamar el is apadnak. Nádlása a tavakban nintsen.
Vagyon tovább néki szélesen kiterjedő szőleje, melyek több­
nyire hegyen feküsznek, és nagy számú Jó hirü veres bort és tse-
kély fehér bort teremnek. Jóságéra és tartósságéra nézve pe­
dig a veres a fehérret meghaladja.

12. A földje felére nézve hegyes, felére rónás, természetére néz­

ve pedig termékeny is, de szántóföldjei és réttyei a zápor
által történni szokott elöntéseknek és a dunai kiöntéseknek
ki vágynak téve.

13. A lakosok közönségesen mindenféle gabonát és főzelékbélieket

termesztenek, leginkább pedig a gabonán kivül földi almát
és babot. A városban, minthogy a lakosoknak számához képest
kevés a föld, azt jól mivelik, és igy jó gazdaság virágzik.
Szegszárd várossal határos az úgynevezett Palénki puszta is,
mely Szegszárddal egy urodalomhoz tartozik, és árendában birja
Te£"tes Augusz Antal Ur, mint Ns Tolna Vármegyének Tábla Bírája.
Vágynak ezen pusztán kevés számmal juhok is, melyek ugyan ezen
tisztelt árendás urnák tulajdonai és középtökéletességüek,

lU. A nyilványos intézetek közül vágynak benne é következendők:

u. m. selyem fabrlka, oskolák, posta, patika, közkórhéz és
fakereskedés. E mellett országos ut is mégyen rajta, és pedig
alulrul, Eszékriil Budára, vagy Fehér Várnak Bótsbe.- Itten
vagyon tovább Tettes Ns Tolna Vármegyének Curialis Háza is,
melyben gyűléseit tartya,

15. A lakosoknak kedves mulatsága a korosokra nézve abbul áll, hogy

vasárnap és innep napokon a délutáni isteni szolgálat után
többen egy társoságban a szőlő hegyekre kimenvén, a vólük
kivitt eledel mellett borozgatnak, és dalyolnak. A fijatalok
pedig a mezőkön vagy lapdóznak, vagy pedig a leányok társosá-
gában az utzákon tántzolnak.
16 . A város felére nézve et»élt helyen, feláré ivedig egyenes, lé­
pes egészééges helyen fekszik. Éjszakról délfelé hosszan
kinyúlik, de a közepén niógis nap nyugotra is keskenyen, de
jól hosszasan kiterjed, öszvesen 35 utzábul áll, és a
házok rendesen vágynak építve.

17. A városi lakosok esztendőnként 5532 f 17 rrökat fizetnek ka­

tona adóba. A természetményokbül pedig mindenekre nézve az
Jr
uradalomnak tsak 10 - adják.

18. Négy pár zsidó, ló pár tzigánye öszvesen pedig zsidó és

czlgány 73 lélek vagyon benne,

19. Az orvosai közül egyik a Tettes Ns Tolna Vámügyének Feő

orvosa, ki itt a városban tulajdon házában lakik, vagyon
ezen kívül ugyan ebben a városban a Na Vármegyének két seb
orvosai, és a Méltóságoa Urodalomnak is egy seb orvosa. A
lakosok pedig orvosságokkal közönségesen élynek,

20. Nevezetesebb szei'en.tsétlen történetei a városnak az 179** és

ik
1825 - esztendei nagy tűzi veszedelmek, a midőn az előbbi esz­
tendőben 2óÍ^‘ atígusztusban 637 házok, az utóbbi esztendőben
dLk
25 - májusban 513 házok emésztettek meg a tűz által,

21. A lakosoknak közönséges eledelük a mindennapi kenyér mellett

a marha hús, legkedvesebb étkek pedig a füstölt sertés hús
és a túrós tészta, melyet szokás szerént t-suszának hívnak,

22. A lakosok indulatukra nézve jobban szilajók, pert szeretők és

makatsosok, a kiket mint azonáltal jó szóval hamar szelídekké
és hékességcsekké lehet tenni. Költ Szegszárdon l^-^ júniust
1829.

Eadotsey Josef hites jegyző által

 223

FŐ TISZTELENDŐ EGYEL) ANTAL PACSI PLÉBÁNOS, S* ESPEREST

URNÁN, TEKINTETES NEMES TOLNA VÁRMEGYE TÁBLA BIKÁJÁNAK
FELTETT KÉRDÉSEIRE ALULIÉT E KÖVETKEZEIK)ŐKET HITELESEN
FELELEM$ U Mi

1« loOO-* esztendőben, még teveli határ osupa erdősógbül ás

bozódságbul állott, némely rátzok a határ terjedésben jó
ideig az erdőságbon tanyáztak. Annakutánna 1712 osztondőben
Sváborszagbul, ú g y nevezendő Svartzvaldbul, Dunaosohing
Vára körül, most a Daacioni Fő Hertzog hatalma alatt való
birodalonibul osopi-osan bó költözvén szállották inog, kik
is magukkal Mák Heinrich névő papot hozván, ás egász éle-
to fottáig svábul a lelki tanitást és prádioatiot tellyesi-
tette,

2, Most számlál magyar, sváb ás sidó lakosokat, kik között a

svábaág legnagyobb számmal vágynak, Ó 3 naprul napra szapo­
rodnak,

3. Az első pontnak előladása szoránt való báköltözásük ideje,

és honnát szármoztak lágyon kitotzik. Hitükre nézve cat-
holicuaok, vagyon egynéhány lutránusok is, kik az határban
lévő úgy nevezendő Ódányi pusztában tanyáznak. Mostani vi-
solottyük a f öldiniveseknek inuoplői szálos kerekű kalap, vi­
lágos kék posztóbul készült dolmány forma folöttö, 3árga
bőr térdig való bueyogó, német saru, vagy kapoza és ozipő,
a mindennapié pedig szűr, térdig való vászon bugyogó hason­
lóképpen saru, vagy kapoza és ozipő, télen pedig fa ozipőt j
külÖmben részszerónt erős, részszerént középszerű, nagyobb
része gyönge termetüok, barna, szölko színűek, A magyar nyol
vet éppen nem gyakorolják és beszélik.
 224

100 *v/b 5.,:Jdiy J úgy 3033ÍÓ 22 ÜlO-Ld Víltós ölí'l Való földet,
és d hold rákot foglalván magában, ogész szorgaloiamal
l46 gazdák által miveltotiU, Ezen kívül lakja Töveit 124
kis húzós, molyok között 57 mesterember, azon fölül 42
zsellér, mind azokhoz a sidókat nem értvén, ezek 3 háznak,
egy közép értékű mindenféle külső ox’szági portékákkal meg­
tölt boltnak tulajdonosai.

5# A lakosok a szántás és vetésen, és tanult mesterségek üző-

sén kivül beszerzik és pótolyák szükségeiket a nálunk
divatban lévő minden némU tonnesztményekkel való koreske-
dós, szőlő mivolós, legnagyobb részben dohány termesztés és fu­
varozás által,

6 , Tővel számlál öszvoson a Tokéntotos Földesuraságok é a a

falusi közönség épületyeivel 289 házokat, kik két keresz­
tény folékezetok részéről, azaz: a r: oatholiousok, kik
2322 , evangélikusok 21 lólekbül állanak, egy templomot és
két kápolnát, a molybon esztendőnként bizonyos napokban
misék szolgáltatnak, és végre 1 Ó 2 lólekbül álló sldó közön­
ség részéről egy sinagógát, Arrul podig, hogy melyik feleko-
zot fogy, a vagy növekedik, világos bizonyítás, hogy az ovan-
geliousok fogynak, a svábok Ó 3 sidók pedig szaporodnak.

7. Tővel egy Tokéntetes Vérség birtoka alatt virágzik, kiknek

jobbágyai ux'bariaÜ3 robot alatt vagvnak.

8 . Járnak az oskolában télen által közönségesen 280 egész

if •
300- . Ezen tanulóknak 3záraa bekövetkezvén a dolog
üdojo, annyira nogkevosebbedik, hogy nyáron által l4o,
egész 150 jár tsak oskolában.

9 . Ninta se országos, se pedig heti vásárja.

10. Vagyon egy aántza fölső falu végezete közepében, mit lehető,
hogy a török sántzolta légyen, most szőlő hegy, ami mái na­
pig is Sántzi szőlő hogynek neveztetik, külömben más egyéb
nintson.
 - 22-í -

11. Teveli határban Nagyságos s ’ Tolcóntetes Jobbaházy Döry vór-

ségnek szép erdője vagyon, melyben szarvas, őz, róka, nyúl,
borz és vadmatska vadak találkoznak. Vágynak ellenben szőlő
hegyei, melyeknek mind vörös, mind fehér termése tsak a közön­
séges italra szolgál,

12. Földje rószszorént fekete, rószszerént pedig sárga, agyakos,

középszérü termékeny, hógyes-völgyes. A rétye ugyan egyenes
folyású, az alsó része terjed Kis-Dorogh felé, a fölső része
pedig Ilőgyész felé, mely rét gyakrabban a rohanó zápor pusz­
tításának kitétetve vagyon,

13. Termesztenek közönségesen búzát, kétzerest, rozsot, árpát,

zabot, reptzét, mákot, kukoritzát, kolompárt és nagyobb mér­
tékbe pedig dohányt, ha láttyák munkás fáradtságoknak leen­
dő megjutalmazását, Tevel számlál 3 pusztákat, úgy mindj
PusztaPél, Kemetsóny és Ódány, mely puszták a fent Tisztelt
Vérségó.

14. Jelositi Töveit két urodalmi lak épület jeles gabona

hambárokkal, azon kivül egynéhány szépen épült mesterembe­
rek és sidók házai, melyek közül egy egyemeletü, 5 olajütő
malom, azon kivül egy forrás, mely a falu felső részén
ered, és kérésztül folyik, két a faluban álló malmot hajt.
Nyúlnak keresztül két országutak Bonyhádrul egyik Pest,
a másik pedig Szekszárd felé,

15. Tevelnek lakosai az egész héten által későn, korán legna­

gyobb szorgalommal és serénységgel munkálkodván. Ünnep és
vasárnapoknak béérkeszósóvel valamint a nőtelen és nős
ifjúság, úgy a korosok is öszve gyűlve mulatságot keres­
nek magoknak. A fiatalság seregesen a musikát és tántz
helyeket keresi, aztat feltalálván, gondjai elfelejtése mel­
lett öröm és vigság közt kezdi és folytatya a tántzot.
Az öregjebjei pedig ugyan azon vig helyen az italok melyet
sok pikott szavak kifejezésekkel folytatyák beszédjeket,
 226

éa avval mulatyák magokat, KUlömben téli Időben hajuska ká­

posztával, babbal és lontsével, vagy kolompár kásával öszve
egyelt, nyáron pedig midőn az erőa dolog forog, ugyan
hajuska salátával éa száraz kövesztött aörtváa hússal ösz-
vo ©gyeit az ©ledőlik*

l6. Tővel fekszik hosszasan völgyben, köríil vóve ékes szőlő

hegyekkel, két utzát foglal magában, A gyermekek mindenfé­
le gyermeki játékokkal mulatyák magokat, kUlömben igen e-
gészaégos hely.

17* Fizet esztendőnként 103** f **8 x pengő pénz katonai adót,

és termosztményeinok részszerént kilentzedét, részszerént
pedig ötödikét adja földesurának.

18, -G-G-

19, Van egy orvosa, és szükségképpen nyavaláskodásokban orvos­

sággal élnek,

20, 1739- esztendőben dög halál volt, melynek örök emlékezetére

a megszűnés után a Szent Rosália tiszteletére egy kápolna
építtetett, a melyben ugyan azon nap buzgó ájtatossággal
szent mise és predioatió szolgáltatik; egyéb éránt pedig sok
esztendők előtt tűzi veszedelem is érte lakosit, a melynek
oltalmára egy nagy vizi fetskendoző mogozereztetett,

21, A lakosoknak közönsógoa eledelök az a mit a 15- pontban

előadóm, külörabon ha módjuk van, megeszik a túrós és
mással készült tészta süteményeket, és a petsenyét is salátával,

22, Indulatra nézve szélidek és engedékenyek,

A kovátsi helységét illető kérdésekre való felelet, mivel az tevoli

helységnek filiálisa, és az teveliekkel egyszerre szálli­
tatott meg, tsak az a külömbség, hogy egy tsekély, majd tsak
Tővel helységgel Öszve nem ragasztva egy sorban utza formá­
ra 29 házbul álló, a kikre 10 egész sósaiéra felosztva
 - 227 -

lenne, hót házatlan zsellérekkel öszvesen lélek r* oatho-

lious 263, zsidó 11 lélokbtil számiáltatnak} a ml az katona
adót illeti öszvesen adóznak 95 fr ^ x pengS pénzben, egyéb
eránt pedig a teveli helységet illető kérdéseknek felelet-
jeikből áltáljában részesölnek, annyival is inkább, mivel
azok is azon Tekéntetes Jobbaházy Döry Famíliának adózói}
semmi nevezetesebbet felölök tudósítani nem lehet« írtam
Tevelen Julius l8-n 1829-^ esztendőben«

Ugróozy József
Teveli, és Kovátsi Hites Jegyzője*
 - ?23 -

Tolna MVároaénak hites Jegyzője Tekéntetes Mintozenti

Kapuvéry János /t)istry/ Feö Biró Ur által múlt Pünkösd
Havának 29- ' napján közhírül botsájtott, és azon hol-
napnak 30- napján vett futó levélben kitett 22 puncstumok
bul álló kérdésekre alázatossággal felele következendoleg

1. Tolna MVárosa régi időkben római oolonia volt, mely abbul le

ki—tetzik, hogy három esztendőknek előtte mintegy két öl—
nyi mélységből to lírai kápolna mellett egy monumentum ásotta-
tott ki, melyen is Herkulesnek, erősség pogány istenének
képe kivésve vagyon, hihető mint is az irásokbul kitetzik
Gottusokon vett gyözödelem végett Kristus Urunk születése
után mint egy 3 - “ században, mely oolonia a rómaiaktul
Altindurnnak hivattatott. Római fényes birodalomnak el­
oszlása után vandalusok, morvák birták Pannóniát, utánnak
változva külömbféle nemzetek mindaddiglan, méglen ditső
eleink Magyarországba bé nem jöttek, és hogy azon nemze­
teknek Tolna lakó helyül szolgált, az Dunának folyásárul
és fekvésérül méltán gyanittani lehet, és hogy Sz. Istvány
Király idejében már hires városnak lenni kelletett, abbul
is kitetzik, hogy ditső Királyunk a Pétsváradi Apáturság-
ban bévezetvén a Benedictdnusokat, 1 016 — esztendőben
visszajöttében Tolnára tért bé, a hová az ország rendjeit
öszve is hitta, vélek tanátekozott, a historikusok több­
nyire azon vágynak, hogy l-*~* Királyunk törvényeit elébb
Tolnán, mint Esztergomba sanotionálta, okul azt állitván,
hogy azon időben a leghíresebb, és legtudósabb Püspökök
Magyarországban u. m. Astrious Kalotsai és Robertus Pétsi,
kik is Sz. Istvány törvényeit compi.láták, ezen tájékon
laktak, szintúgy nevezetes város volt 2— Lajos Királyunk
alatt, mely Szabad Királyi Várasbán országgyűlést is
tartott,
 i

o °o

2. Rákótzi revolutlója alkalmatosságával megfőáztatván Tolna

lakosaltul, sokféle német nemzet szállta meg, kik Is mos-
tanáiglan fennálló MVárosnak 2/3 részét teszik, 1/3 ré­
sze eredeti magyar, mind a két rész egyformán nevelkedvén.

3* Német lakosainknak elei Stif old erek, Norinbergerek, Sohvart-

zfelderek, Würtenbergerek, Tsehek voltak, kik is az magyar
nyelvet meg nem tanulhatták, de már az unokáik, kivévén egy­
néhány esztendők előtt béköltözötleket, alkalmasint magyarul
beszéljenek« {

4« TTrb&riélis sessió 62 3/8 vagyon, melyeket is öszvesen

I 0 p
4 35~ bírják, kis házasak 211, zsellérek vagy is lakók
144 és 6 nemesek, 205 mesteremberek vágynak#

5. Az élet fenntartására megkivántató szükségeseéket lakosa­

ink hajóval való fuvarozás és dohány termesztés által szer­
zik meg.

6# Tolna MVárosában uraság épülettyeivel edgytitt 693 ház vagyon,

kivévén hét nem egyesült görögöket, többi lakosok, kik is
5327 számmal vágynak, mindnyáján római catholitcusok.

7. Tolna líVárosának l/3 részét M. Gróf Festetits Leó, 2/3

pediglen M# Gróf Festetis Rudolf Eö Nagysága háram test-
vérjeivel birja, t. i. Emesttel, Sándorral és Benjáminnál.
A lakosok pediglen robot alatt vágynak.

8. Tolnai oskolába téli időben mint egy 380, nyári időben pedig
közel 300 gyermek jár.
Ö &
9. Négy országos vásárok tartatnak, és pediglen az 1- 2— febru­
árig 2Ílv 19- mároii, 3-^ 3— máy, 4Í^ 2- novemb, melyek is
esztendőnként nagyobbodnak. Heti vásár minden héten egy,
az is pénteki napon tar tátik, melyre az környül lévő hely­
ségekből és pusztákbul mindenféle gabona, baromfi, főzelé­
kok, zsiradékok, halak öszve hordatnak, azonkívül az zsi­
dóság is száma3an portékákkal megjelen és sóval. Tolnai
csizmadiáknak is háramnak mindegyik vásárban kirakodni meg­
engedtetett.
 n

10. Régi plébánia templomnak omladékja köz hagyomány szerónt az

Dunába kis vizzel mostanában is megláttzik, azonkívül az
paulinusok templomának kövei is megláttzotnakf egy ház építte­
tett is reájuk, nem külömben túl a Dunán egy régi kápolná­
nak falai lattzanak, de kiké volt nem tudatik. A domb, me­
lyen áll mostanáiglan is kápolna dombjának neveztetik. Az
tseri erdőben is régi sántzok láttzatnak, hihető, hogy az
római időben ottand nagy tsaták történtek, melynek valóságát
az 1- punctumba érentett, és annak valóságos másában ittend
lerajzolt kövön való Írása megmutatja.

11. M. Tolnai Uraságak esztendőnként erdejükbül 1000 öl fát az

erdőnek megtsorbulása nélkül eladhatnak, melyekben minde­
gyik lakosnak ki kötelességének megfelel fajézása vagyon.
Nyúlnál, farkasnál, rókánál más vad bennük nem találta-
tik. Kis hegyen fekvő *s tsupán tsak **80 kapás szőlejeken
termett se tartósságára, se qualitására ditsérni nem le­
het.

12. Az urbariális telekek homokosak, azért nem igen termékenyek.

Az róttyeik is többnyire az Duna kiöntésének ki téve vágynak.

13. Mivel lakosoknak földjeik 3 caloaturára vagyon felosztva,

őszit, tiszta búzát, kéttzerest és rozsot, tavaszit tsupán
kukoritzát, ugarba dohányt és krumplit termesztenek. ICaj-
mádi és Alsó Apáthi pusztákkal határos Tolna. Kajmádi
pusztát M. Gróf Festetits Urak, A. Apáthi pusztát T.
Gruber Antal Uraság birja, mind a két pusztákon sok
birkák neveltetnek, de ménesük és gulyájuk a fenntisztelt
urásagoknak nintsen.

14. Vagyon Tolna MVárasában Pétsi kerületbéli Dohány Abaldó,

Posta Hivatal, Normális Oskola; Talpkereskedés, Nagy Sörház,
Dunán réve, mely Ns Pest és Báts Vármegyékbe vezet, azon
kivül T, Hely Magyar Tanátsnak engedelmóbül Patika Ház is
hozzá tartozandókkal épittetik.
 - 2^' -

15* Lakosoknak legnagyobb kedvek Duna mellett való nózegelésben

tellik, a hol is az öregek külömbfóle az gazdaságot illető
tárgyakrul beszéllenek* Mesteremberek az kávé házokban, fi­
atalság pedig a sör házban, és több tánz szobákban ünnep és
vasárnapokon mulatoz.

16. Tolna MVárasa kévésé emelt helyen mosszan nyúlik, mind az

11 utzáiban az házak rendesen épitve vágynak, melyeket
is tsinosan és tisztán a lakosok tartani szoktak.

17. Az adó fizetés minden esztendőben külömbözik, mely is az

dicák mennyiségétül fögg, most folyó 18 28/29 ik katonai
esztendőben 2^79 f *+3 x frokbul pengő pénzben adót fizet.
M, Uraságoknak minden termesztményekbül 9 k?t adja.

18 . Tolnai egész uradalomban az zsidóknak lakni nem szabad, M.

Uraságok azokat meg nem szivelvén, uj magyar is 9 pár va­
gyon, öszvesen 33 lelket tévén.

19. Tolna MVárasában Ns. Megyének tiszteletbéli Feö Orvosa Rábolt

János Ur kivül még két seb orvosai vágynak, az lakosok is
együl-egyig patikai szerekkel, s* orvosságokkal élni szoktak.

20. Hogy Tolna MVárasa mohátsi veszedelem ©lőtt szabad királyi

váras volt, kétséget sem szenved, mely szerentsétlen üt­
közet után a török Alsó Magyarországai állondóan birván,
és a reformata eoclesia ö alatta elterjedvén, Tolnábul a
katolicusok egészlen kiirtattak, s* akkor a szegény fran-
ciscánus barátok is a reformata atyafiak dühös egyének ál-
dozattyai lettek, kik még szolgát sem szenvedtek meg más
£ill
valláson lévőt. Nagy Akademiájok lóvén Tolnán, 500-
folyvást járván az oskolákban, Stáray nevezetű fö rector-
jok volt, ki egyszersmind az Alsó Reformata Eoolesiának
Suporintendense is volt.
Törökök kiüzettetósek után hanyatlván a váras. Aztán
Gróf Vallis György Generalis impetrálta, ki nem szenved­
hetvén a reformátusokat, kik pápistákká nem lettek, ki­
űzte, kik is azután Rákótzi revolutiója alkalmatosságával a

bátskai rátzok kegyetlensége miatt megüresedett helységek-

 \

bo Bogyiszló, Dots, Ötsény, 9* Pilisre vették lakásokat.

Bogyiszlón még mostanában is meg vagyon azon pohár, melyei
Rákótzi idejében áldoztak.

21. A magyaroknak legkedvesebb eledelek a káposzta disznó

hússal, németek mindenféle étkeket krumpli, vagy bab pem-
pövel keverik, azzal legjobban gyönyörködnek.

22. Lakosok, kik tsak mesterségekkel kenyerüket keresik szelidek,

valamint azok is, kik az várasban, vagy határjában napszáma­
ikkal magokat táplálják, de az vontatók és hajós legények
kevéssé szilajok, hamar pörbo magokat eresztvén.
 Tekéntetes All az. Biró *Ur
Kegyea ’Uram!

A Tekéntetea ’Urnák f. e. jurius hónak 2 2 ~ ^ napján hozzánk érkezett

curense következéaében alól irt alázatosan felelem, és
pediglen

1. Hogy a lakosok a helységet mint egy 115 esztendőkkel száll­

ták légyen meg, a mint némely (idősebb lakosok emlegetik.

2, A helységet lakja egyébaránt sváb nemzet, ki üdöről-üdőre

nagyobb számmal mind eddig nevelkedett*

3» Az országban béjöttek Importomból* A viseletjek fehér vászony

rövid térdig való bugyogó, kék posztóból álló láibli és
mándli* A termetek némelyeknek nagy, némelleké kitsike, a
színek némelleké halavány, némelleké pediglen barnás* A hazai
magyar nyelvet mind eddig sem tanulták még, és értik.

4. Vagyon sessió a helységben 32 ^/8, bir földet 871 holdakat,

kis házas vagyon 37, zsellér K. Nemesember nints, mester­
ember vagyon 20.

5. A szántás és vetésen kivöl bészerzik a szükségesseket- leginkább

magoknak nagyobb részént a dohány termesztésből,

6. Vágynak házak 89, párok 115, lelkek Jh6 a helységben, kik

tsupán a római vallást tételt követik,

7* A földesura a helységnek Mlgos Gróf Apponyi György, egyéb

aránt robot alatt vágynak,

8, Az oskolában járnak gyermekek közönségesen téli iidőben 90,

nyáron pediglen 2 5 *
 9. A mi ezt a pontot illeti a helységben sem országos, sem pedig­
len héti vásár nem tartatik.

10« Semmi olyas régi romiadókok, vagy római emlékkövek nem ta­
láltatnak.

11. *Vagyon a határban tsekély vad nélkül való erdő. Tava, ha­
lászatja és nádláea nlntsen. A szőleje hegyes, tsekély, bort
keveset terem, közönségesen vöröset, mely nem igen tartós.

12. A földje többnyire róna, és meglehetős. A rétjeit meg szokta

némely esztendőben a zápor önteni,

13. A lakosok termesztenek őszi s tavaszi gabonát, kukoritzát,

'kolompárt és dohányt. A környékben vagyon a Tabódi pusz­
ta, melyet bir a Bene Família. Gulya, ménes nintsen.
Birka vagyon valami kevés.

14. A helységben semmi olyas intézetek nintsenek, sem országos

ut rajta keresztöl nem mégyen.

15. A mulatságról itten nem lehet semmit előladni,

ló. A helység fekszik völgyben, hosszan nyulódva, s rendesen

építve, külömben egészséges, és áll 2 utzából.

17. Fizet a helység 'katona adót a Jelen való esztendőre 3 ^ fokát

C,pénzben. A termesztményeiből adja a földesurának 9- és
tizedet.

1 8 . Zsidó, ozigány a helységben nem lakik.

19. A helyben vagyon bizonyos orvos, és a lakosok élnek is

közönségesen orvossággal.

20. Semmi olyas szerentsés, vagy szerentsétlen történetei a

helységnek nintsenek.

21. A lakosoknak közönséges eledelek 'kolompár, búza és kétszeres

lisztből álló tésztás étel s.a.t...
 235

22. Az indulatJók többnyire szeléd és békességesek.

,Mely alázatos jelentésem és feleletein után minden

tisztelettel maradok*

A Tekéntetes All sz. Biró *Urnák.

’Varasdon junius 26~n 1829*

alázatos szolgája
Ágoston 'Mihály 'Nótárius által. Rapp 'Károly Biró

I
 236

Tettes Nemes és Nemzete» Viaolyi János Simontornyai Járásból! Fő

Szolga Biró Urunk által közlött otatlotikai kérdéses puno-
taniokra ezeket felelünk.

1. A varsádi helységet szállták meg 1718 esztendőbe /taus den

hessischen Darmstadt:/

2, A helybéli lakosok mindnyájan német nemzetek, egy nyelvű.

3* Jöttek Németországból. A viseletjük éppen olyan mind a K.

Tormási és F. Nánai szomszéd helységbéli lakosai.

A varsádi helység bir öszvességésén 92 egész sessiókaty ezek

6 és 3 ootavas gazdákra vannak osztva, mindnyájan tehát 98
sessiós gazdák.
Ezeken kivül vagyon 77 kisházáé és lk zsellér. Ezek között
találkozik mesterember 12 takáts, ki nyáron osépléssel keresi
kenyerét, 2 asztalos és három kováts.

5. Szántás-vetésen kivül szerzik szükségeiket dohány plántálás

és bor termesztéssel.

6, Varsádi helységben van 180 ház, N-° 256 pár, N- 1221 lélek»
Religio minyáján evangélikusok.

7. A földesuraság ’Méltóságos Apponyi Antal Császi K, Követ

Páriába, A jobbágyok robotolnak,

8, Oskolába Jár N- 192 gyermek, mind evang. vallása.

9» Vásárok és héti vásárok nintsenek. A legközelébb piartza

vagyon Ilögyész mező városában.
 237

10. A határban semmi régi templomok és romladékok nem találtatnak.

11. Erdeje vagyon, de fájzása nintaen. Vadja taekóly. Folyóvizo

nádláoa nintoen, Szőlője meglehetősen, vörös és fejér bor
terem, a vörös jobb. ’Malma kettő vagyon, elegendőt nem ölethet,
Bonyhádra 2. m. földnyi távolságra mennek, a vagy Duna ’mal­
mokra Paksra Is járnok.

12. Határa hegyes, völgyes, középszerű termékeny földje, sárga és

szőke. Az árvíz gyakorta megszokta határját látogatni. Le­
gelője középszerű, de kevés.

13. A lakosok leginkább termesztenek rozsot, tiszta búzát kévését,

zabot többet. Gazdaság mindenféle produktumokból kevés jöve­
delmet mutat. Környékében leginkább dohány és bor terem.
Kevés birkát tart minden lakos, hanem az uraság sok birkát
tart.

1**, l4. és 15 kérdésre semmi nlnts, /:az öregebbek vasárnapi délvi-

15 . tán pintzézni járnak, az ifjúság olykor ’musika mellett mulat.:/

ló. A varaádi helység völgyben hossza nyúló két sorra építve,

két utzéban foglalva, dél és éjszaknak fekszik.
I
17. Katona adót fizet varsád! helység Ó05 ftokat C: pénzben, a
földesuraságnak 5 -°* adóznak.

18. Zsidó egy pár lakik az uraeág házában, Czigény nints, zsidó
kereskedésből él.

19. Az lakosinak orvosa nintoen, mind azoriáltal orvossággal

élnek. Betegségek leginkább hideglelés, az orvoslások sok
félék.

20. Szerentsétlenség nem érte a helységet.

 238

21. A keresztségoknól a ml a szentséget Illeti szokás. Lakodal­

maik kevés mulatságból áll, a halotti alkalmatosságnál, ez
előtte szokásban volt tortartás, letiltattak.

22. A nép jó szivü, szelíd, engedelmes, iparkodó, békességet sze­

rető.

Sigt Varsád 11- juny 1829 Ottb Pál Not

Tetts N^a Tolna Várgyében. 'Marton Tóbiás Biró,
 239

Fö Tisztelendő Paksi Plebánua és Esperest Egyed Antal

ur feltett kérdéseire adott feleletek Várallya helysé­
ge részéről

Várallya helysége

1, 'Nem tudhatni, mivel eem a helységnél, sem az eoclésiánál

róla semmi Írás sem találtatik. Annyi bizonyos, hogy régi,
mert már a mohátsi veszedelem előtt úgy fordul elő, mint a
Nagy Méltóságú Pétsi Püspökség Uradalmaihoz tartozó hely­
ség.

2. 'Magyar és német- lakja. Lévén a magyar benne háromnegyed

résznél valamivel kevesebb. A német, mely ez előtt körül
belöl 50 esztendőkkel szármozott be, egy negyed résznél
többetske, és esztendőkről esztendőkre növekedik. Ellen­
ben a magyar gazdák fogynak.

3. Jöttek a szomszéd helységekből Bonyhádról, Majosról, Kis

Mányokról, Hidasról, sat, külső országi tsak egy lévén
tudtunkra nálunk, úgy mint Brenn György Baden Durlaoh-
ból, ki Pettzingeni születés, ’a ez is Bonyhádról ez előtt
18 esztendőkkel került a helységbe. Viselettyek olyan mint
a többi ezen megyebelieké. Közép termetüek, *e külömb
külömb szinüek. A hazai magyar nyelvet mindnyájan ér­
tik, alig találkozván egy kettő közülök, ki beszélni ne
tudna rajta.

4, Van sessió 49 és 10 4/8 Hóid, földdel birnak l49-en, kis

házasok 4l-en, zsellérek 6-on. Nemes egyetlen egy, ma­
gyar eredetű, de németté elfajult, tudni illik: Ratkótzi
Mihály, alig tudván már magyarul beszélni, 'a német visele­
tű. 'Mesterember l4.
5. Tsinálroányokból úgymint: száma nélkül való szekér oldalok’
készítéséből, 'a mikor meg ideje van, a bővon teremni
szokott gyümöltsök árulásából, fuvarozásból *e napszám!
munkákból, borból, pálinkából, a németség pedig dohány ter­
mesztésből is.

6 . Ház vagyon 1 9 8 , pár 3^5» lélek száma múlt 1 8 2 8 ^ esztendei

üszvo irás szerént 1291, Ennek nagyobb része magyarság
és a reformáta valláshoz tartozik, van szám szerónt 958 -on,
az ovangolicusok kik áltáljában németek 299-on, a catho-
4b
licusok 3^-en. A németség a 2- ' kérdési’© adott 'felelet
szerént napról napra nevekedik, a magyar gazdák pedig
fogynak.

7. Földesura egy van t: i. a Nagy Méltóságú 's Főtisztelendő

Pétsi Püspök Nógyesi Báró Szepesy Ignátz Ur. A lakosok ro­
bot alatt vágynak, melynek megváltásával a múlt 1828. esz-
ó.n —
tendobon october 30- egy napot 10 pengő xrjával számlálva
megkináltottak ugyan; ha nem az folyó 1829-^ osztdő április
28- Eö Excellentiája által, azon időre hallasztatott el, a
midőn egyedül conventionalis pénz lószen folyamatban.

8. Oskolába jár gyermek általlyába 1^0, a reformátusoknál 92,

az evangelicusoknál 48, mind a két folokezetnél pedig job­
bára tsak télen.

9. 'Vásárja nints sem országos, sem heti,

10. A határban találtatik ©gy hegyen volt 'várnak régi omladéka,

melynek egy oldalrul a sántz a máig is láttatik. Ezen vár­
ral neveztetett a helység is Várallyánalj, melyben a török
uralkodása alatt a hagyomány szerént egy aga lakott, mikor
épült pedig a vár és pusztult el nem tudhatni. Továbbá ben a
hegyek között közel a helységhez, láttatik egy helységnek is
helye, melyrül azt beszélik, hogy ICöveadnek hívták, a mint
hogy azt a tájékot és a mellette lévő hegyet máig is KÖvesd-
nek nevezik. Erről a Kövesdről azt beszélik, hogy ez lett
volna eleinte, mig Várallya nem volt a helység, ha nem az
emlitett vár fel épülvén, önként vagy kéntelenségből jöttek
 - 2kl -

ki a lakosok és szállották volna meg a mostani vár alatti

helyet bizonytalan.
11« Erdeje raivelhető földjéhez képest igen nagy, *a van fájzó-
sa. Vad benne kevés. Elvétve kaphatni benne egy-két özet,
egynéhány rókát *a farkast is. Folyó vize nints, hanem jön
a hegyek közül két felölrül is egy Dialmokat hajtó patak. Ta­
va nints, annál fogva se hala, se rádiósa. Szőleje hegyein
elég vagyon, alig lévén tsak egy két lakos is a nélkül.
Bort általlyában verest terem, van fejér is egy kevés, mind
a kettő igazi jó, hanem a veres tartósabb,
X2
* Földje, melyen az erdő fekszik áltáljában hegy-völgy, szántó­
földje pedig róna, mely illendően miveltetvén, elég termé­
keny. Réttyei a viz által való öntéseknek *s kimosásoknak,
ki vágynak ugyan tétetve, de a jól készült árkoknál fogva,
nem minden, hanem teak a rendkivül való záporok tehetnek ben-
nek kórokat,

13. A lakosok közönségesen termesztenek rozsot, leginkább bú­

zát, azt is kétzerest, kukoritzát, krumplit, zabot pedig és
árpát felette keveset, kendert igen szépet *a kevés lent,
Magok házi szükségére egy kevés reptzét. A helységben vagy
annak környékében való gazdaságról ennyit mondhatni, hogy
szűk lévén róttyek a lakosoknak, igen kevés marhát tarthat­
nak, azok közül is pedig inkább ökrökkel mint lovakkal
élnek. Pusztája nints, úgy se ménese, se gulyája, birkát
pedig a határban se szenvednek meg,

14. Vannak igen is derék mész kementzék, melyekben jó meszet és

bőven égetnek, *e volt ez előtt kőszén bányája is igen jó,
hanem elhagyottatott, mivel Szászon a monopólium vagy ki­
rekesztő kereskedés kedviért, más nyitódott fel helyette.
A fa kereskedés az uraeógé. Réve nints, TJtban nem esvén, or­
szágos ut se megy keresztül rajta.
1 5 « Innapnapokon egymás meglátogatásából *s barátságos beszélge­
tésből, a mikor a korosok a pintzéknél őszt« verődnek, az
ifjúság podig laptával játzik az utzán, vagy futkározáasal
mulattya magát,

16. Egyik része a helység fekvésének partos, a másik völgybe van,

*a a rajta kérésztől menő patakok miatt levegője egészséges.
Hosszan nyúló, Utzája rendes egy vagyon, kettő mellesleges,
egyik része igen öazve építtetett, a másik rendesen,
ik
17. Az ezen 1829- esztendei Adózó Könyv szerént fizet katona
adót 5^1 f 17 xrt, honnyl adót pedig 518 f 15 xrt, és igy
öszvesen 1059 f. 32 xrt pengőben. Földesurának termeszt-
ményeiből ád ötödrészt,

18. Zsidó egy sints, Czigány van h iár, lélek 19, és ezekkel
/-ik
együtt tészen a 6- kérdésre adott feleletben a lelkek száma
1291 lelkeket,

19* Orvosa nints. Patikai orvossággal kevesen, hanem inkább házi­

val élnek,

20, Tudtunkra egyik féle se volt,

21, Közönséges elcdelök a bab, lentse, krumpli, veres és keserű

hagyma, legkedvesebb a hús és a hal, ha kaphattyák.

22, Szelíd indulatunk és békességesek. Innen tsekély pőréik, jobbá­

ra a helybeli elöljáróság által is könnyen elintézhetők
lévén, taak kevesen terhelik véle uradalmi tisztjeket, vagy
uraságjoknak úri székeit, annyival inkább a Nemes Vármegyét,
Valósággal a mit ditséretekre meg kell vallani, igen ritka,
*a tsak nem hallatlan dolog 30 'a h o esztendők elfolyása
alatt is, hogy valaki közülök az uradalomnak vagy a Ns
Vármegyének fogságára Ítéltetnék vagy Ítéltetett volna, *S
 as io megjegyzésről méltó berniek, kivált a magyarságban, hogy
az, egynéhányat kivévén, altaljában piiátlan.

Jegyzett© Várallyán június 2£~n lőSS^-ben

Lengyel Mihály
Helység hites Jegyzője
 Tckéntoteo fő Biró U r, Kegyes Urunk I

Kogyes pnrantoalattya szerént a Tettes Urnák Ad° 29-ik: may

829. a ki adtatatt 22 punctumokra, vagyis kérdésekre,
melyekre hiteles feleletek kívántainak Írásban,
alázatos feleletünket adjuk ezzel u. xn.

1. A várdombi helységnek megszálltttása 70 esztendőkön felül

vagyon, de bizonyos esztendőt nem tudhatni, mely ez előtt az
uraság lcortemája, a ' major helye lévén, és úgy lassanként
megszáll!ttatott.

2. Az helységünkben tsupán németek laknak.

3. Hazánkbéliek többféle helységekbül bókÖltösztenek. Termetük­

re nézve közönséges, szünükre nézve szépek, keveset értik az
hazánk magyar nyelvét, hogy honnét szármoztatanak eleik, arra
már neiu felelhetnek.

k. Sessiós földek Hintsenek, egyéb 9 hold és azon 9 holdat

<?tzen bírják, mind kis házasok pediglen 85 vagyunk,
zsöllér 11 számban vágynak. Nemes egy, mesterember 6.

5. Szükségeiket teszik tsupán a szőlő miveléssel és napszámmal,

mivel több 9 hold szántóföldjeinknél nintsenek, valamint a
marha tartásra nézve legelő nintsen, a mint is esztendőrül
esztendőre azon egynéhány teheneinket más szomszéd határokra
nyáron bélelni készpénzbéll fizetésért kéntelenittettink.

6. Várdombi helységünkben ház 8 5 , mindöszve 96 pár, lélek 526,

mindannyi pápista hitü,

7. Az Tettes Földosuraságunlc a Betel F, Császári, K. Theresi­

anum. Contractuallsték vagyunk.

8. A tanító oskolába járnak közönségesen 75 gyermekek télen,

nyáron pediglen hol 6, hol 8,
 2 -

9. Várdomb! helységünknek sem országos, sem pediglen héti vásár

nintsen,

10. Határunkban ügyön találkosztattak imitt amott a szőlők­

ben régi sirok, nagy téglával kirakva voltának, és hely­
ségünkben az utón keresztül köbül való erŐ3 fundamentum és
több h szegletes nagy fejér kövek, melynek egyen inscriptiója
ekképpen vagyon belé vágva VENIMAN Til DO MXVELAUN. COTXO
IAJUP.

11. Helységünknek határjába semmi erdő nintsen, hanem hébe korba

midőn az árvíznek kiöntése az árokba halat hágy, találkozik,
ha szérosság vagyon hal nem találtatik. Nádiás tsak úgy va­
gyon ha Tettes Uraság felobtil vágni megengedi. Szőlőink
vágynak középszerű mennyiségük, hegyen lövök terem fejér s*
vörös bor, de a vörös állandósabb s* tartóaabb,

12. Az 9 hold földjeinknek miképpen is a szőlőinknek agyak a

földje és középszerű termékenységü. Rétyeink pediglen 103 l/2
kaszásra való, maid minden esztendőben az árvizek által el
öntetnek, úgy hogy minden esztendőben a szükséges szénákat
más helységekrül magunknak megszerezni kéntolenittetünk.

13. Helységünknek termesztmény© tsupán a bor, a többi termeszt-

mény igen sekély, minthogy több 9 bold földjeinknél nem vol­
na, egyéb az házi kertgyeinknél, kikben némelyek kevés ko­
lompár, némelyek kevés kukoritzét, babot termesztenek. Sokak­
nak pediglen kortyaik sintsen,
Xk, Vérdombi helységünkön keresztül mégyen postás országút
Szexárdríil Báttoszókre befelé, a többi ezen punotumba kitett
kérdésekre semmi fel nem találtatik,
15, A lakosunknak mulatságuk az az a korosoké magok között való
beszélgetés egyrül másrul, a fiataloké pediglen ha muzsika
szó vagyon a tántz.
 2hG

ló, Helységünknek fekvése hegy mellet lévő egyenes helyen, egész­

séges, hosszon nyúló, két utza a felső résziben, az elsó
résziben pediglen teak egy utzébul álló s* rendesen építve
vagyon.

17* Várdomb! helységünk katona adót fizet pengő pénzben 110 flott,
a Tettes Uraságnak minden termesztményékbül adja az 10^-^*

18. Zsidó helységben egy pár vagyon 3 gyermekivel. Lélek öszves-

sen vágynak a zsidók.

19. Helységünkbe orvos nintaen, nemis igen élnek azon orvosságok­

kal, mivel a szegény pénzzel nem győzi.

20. Szerentsétiennek mondani lohet helységünket, minthogy azon ke­

vés rétyeinlcet, az alsó részben levő házi kortyainkét az maid
minden esztendei árvizek által elöntetnek. Szőlőinket mel-
lekbül élünk kölletik az égi háború által, miképpen már tűz
által is szenvottünk,

21. A közönséges ételük a lakosoknak kenyér, kolompár, bab,

legkedvesebb étkek a hús, ha volna,

22. Lakosoinknak nagyobb része jó indulatnak, szelídek a' békos-

sógesek. Pert nem szeretők, engedelmesek.

Mely alázatos feleiettük melyet szokott tisztelettel vagyunk.

A Telcéntetes Feö Biró Urnák

alázatos szolgál
Krász János Biro
Sietrioh Josef Vilii látvány
hites Jegyző Tzáhn Killian
Esküdtek.
Deutsch Joseff
ICneller Ferontz
 247

Feö Tisztelendő Egyed Antal Paksi Plébdnus és Esperest Urnák

kérdéseire én alább irt závodi helység részérül ezen
f©leletjóimét tészem, és ugyan

1. Ezen helységet 17l8di1<: esztendőbe németek szállották meg,

mintegy 13™^°, és akkoron még rátzok is lakták ezen helysé­
get, azért még mostanáig is egyik utzája /:Ratzen Stat-
nak:/ neveztetik.

2. Ezen helyoégettsupán németek lakják.

3. Ez©n lakosok Fuldábol hajdan Iiertzegi Benedictinus Apátur—

ság, mostan Haszsziai Nagy Hertzogségbül erettek, és midőn
ezt megszállották még akkoron Kiss Vojkei magyarok használ­
ták földgyeiket téli vetésnek. Viselnek térdig szolgáló rövid
vászony bugyogót, gyapjú kaptzát, bőr é s fa tzipöt, hosszú
és rövid szűrt, középszerit és izmos termetüek, egészséges pi­
ros színűek. Egyedül a német nyelvet értik.

4. 3é 4/8 sessió vagyon ezen helységbe, ?é> sosslót biró, 48 kis

házi, 12 zsellér, melyek közt 22 mesterember vagyon.

5* Ezen helységnek lakosi leginkább dohány termesztéebül szer­

zik meg a szügségeseiket.

6. Ezen helységbe sessiós és kis házi ház 124 vagyon, úgy az

uraságnak bárara árendás háza, plébánia és oskola ház, vagyon
195 pár, 885 lélek, kik közül 12 zsidó vagyon, tsak a pápista
vallásbóliek nevelkednek leginkább.

7. Ezen helységbéli lakosok Méltóságos Gróf Apponyi Josef Földes

Uraság alá tartoznak. Robot alatt állanak.

8. Ezen helységbe közönségesen mintegy 100 gyermek jár oskolá­

ba, és tsak télen.
 9. Ezen helységnek vásárja nini-is.

10 . Ezer. helye ág halárába találtattak öt régi romiad ék templomok,

melyek alatt egynéhány holtozaiok. n 'gy— «"•*; i-le-a hosszaságu—
ak, és oly szélességűéit találtattak, melyek ember toontokkal
rakva valánalc, mind azonéltal mire szolgáltak ozon föld a-
latt való boltozatok nem tudhatni, Egyébex'ánt olyas irásbé-
li hagyomány nem találtatott, Czéli pusztába múlt l828-:ilv
esztendőbe a szálló vendégfogadó udvarába, mely egyéb eránt
hegyen fekszik egy kút, 12 öl mélységre ásattatott, é» annak
fenekén több teontok találtattak, de minő állaté lehettek már
meg nem esméri e í-he «•íc'g

.11, Ezen helységnek erdeje mintegy 1000 holdbul álló vagyon, abba
szent Mihálytul szent György napig minden héten egy nap fáj-
zása. Vagyon benne egynéhány darab szarvas, dámvad, molyok
tsak most kezdenek szaporodni, özek már régtül fogva itt ta­
nyáznak, nyulak pedig nagyobb számmal találtatnak régtül
fogva. Vagyon vada3 kertje abba egyedül tsak vad disznók
tartatnak. Halas tava és nádlása nints. Szőleje mintegy 300
kapásbul álló, nagyobb részént hegyes, és középszerű bort
termő, vagyon fehér és vörös, mind azon által a vörös jobb
és tartósabb.

12, Földje ezen helységnek leginkább hegyes, de a mellett a la­

kosok által a trágyázással meglehetős termékenységbe tar­
tatnak, ©gyéberánt némely helyen a vizöntések által nagy
kárt vallanak, úgy rétyeik egészen a vizöntésnek és zápor­
nak ki téve vágynak.

13. Ezen lakosok termesztenek közönségesen búzát, zabot, kuku-

ritzát, kolompárt és dohányt majd ogyarányos quantitásba, 's
igy az nékik közönséges gazdaságbéli foglalatosságok. E-
zon helység határába vagyon Czéli puszta, mely ugyan Gróf
Apponyi Josef Urasághoz tartozó, ezen pusztán vagyon most a
számtantól, ogy erdő pásztori, két kis házi lakás és egy
szálló vendégfogadó. Egyéb ©ránt ezen határba sem ménes,
sem gulya, sem o-lyas nagy quantumba birka tartás nints.
lA, Ezen helységbe sommi oly intézetek, úgymint fabrikált, osko­
lák, posta se nem találtatnak, egyedül a községnek s z í
Mihály naptul sz: György napig bormóres engettetik, az pedig
olyas község lakosánál tartatok.

15. Ezen lakosoknak mulatságok, és ugyan a korosabbélioké az egy­

más közt való nyájas beszélgetés, és egymás közt való gyakor—
tábbi öozvo jövőtől, az ifiuságó a tántz és játék*

ló. Esen helységnek egyik része hegyen, másik része pedig völgy­
be fekszik, és egészséges* Egyéberánt rendesen vagyon ópit-
vc, és hat utzábul álló*

17* Ezen holység most az 1823/9 észt. 397 f 32 k / 8 x convontiós

pénzt fizot katonai adót, A fÖldosuraságnak kot osztály föld­
jeikül kilontz és tizedikét, egy osztálbul pedig tsak a
kilentzedikót adja.

18. Ezen helységbe három Z3idó familia /:kik is mint sub Nr- 6.mar
emlitéra 12 lólokbül állók:/ tanyász. Czigány pedig nem ta­
láltatok.

1 9 . Orvos ezon holységbon nints, a lakosok pedig még a legnagyobb

szükségbe is az orvosság élésre alig birhatók.

20. Ezon helységnek szerentsÓ3 osetoirül semmi olyas nem tudatok,

hanem mint egy ^0 esztendők előtt a tűzi voszedolom által több
házok és prósházok hamuvá tétettek, azolta olyas szeront-
sétlen eset őket nem érte,

21* Ezen lakosok közönségesen haluskával, melyet kolompárral és

babbal keverni szoktak, élnek. Legkedvesebb ételek pedig a
hu3bul készült ótok*

22. Ezen lakosok leginkább szolid, jámbor és félénk természetű-

ok, a békességet kivált magok között igen kedvelik, egyéb
eránt engedelmesek, és parantsolatokat különösen megtartani
lcivánok.
Költ Závodon Kiss Aszszony hava í£-cnapján 1829.
Molnár Josef hites Jegyző
 Zomba
helység feleletj© a kiadott kérdésekre

Hivatalos felelet
'A Paksi Fö Tisztelendő Esperes Ur által költ kérdésekre

1, Zomba helységnek megszállása ideje bizonyosan nem tudatik,

hanem hihető, hogy a töröknek 'Magyarországból lett kiűzése
alkalmával, akkoron fennálló Kis Zoaba olpusztittatván, mos­
tani Zomba helység építtetett.

2, Zombát 'magyar és 'német nemzet lakja, egyarányos számmal,

a németek száma szaporodni látszatik,

3, 'A 'németek résszerént Elszászból, résszerént Schvartzvaldból

költöztek ide. ViseletJük hosszú 's rövid szűr, gömbölyű ka­
lap, hosszú ing, vászon rövid térdig érő nadrág, az az bugyo-
g6, hosszú strimpfli, osatos czipellö, sárbanfa ozlpö, Xnnep
napokon pedig tisztességes világos kék posztó jánkli, olyan
laibli, néha magos némot saru. Termetük magos, középszerű és
kevés kitsiny, többnyire tiszta heles termotüek és képüek.
A magyar nyelvet jól és tisztán beszélik.

4, Zombán vagyon 92 sessió, melyet nemtelenek bírnak, nemte­

len földet biró jobbágy vagyon 127, kis házas 75, zsel­
lér 40, mesterember 23.

5, *A szántás-vetésen kivül csupán toak az egy dohány termesztéssel,

és némely jó esztendőkbe kevés szőlőmiveléssel is pótolják ki
szükségeiket.

6. Jobbágy és egyéb paraszthéz vagyon 207, nemtelen pár 460,

lélek szám 2432, ezek közül evangelious pár 4, lélek 15,
református pár 4, lélek 17, 'sidó pár 1, lélek 6, a
többiek mind római catholicusok.

7. Zombának földesura Tekéntetes Jobbaházi Döry Vérségi 6

 birják, egyéb ai'ánt i’obot alatt vágynak a lakosok.

8. Közönségoson az oskolába 206 győrinek jár télen, nyáron sok­

kal kevesebb.

9. Se heti, se országos vásárja nints,

10. ’A határban somini régi omladékok nem találkoznak. A faluban

áaattak ugyan ki némely apx’ó római régiségek, melyek néhai
Tisztelendő Kováts György Káplán Urnák Collectiójába jutottak,
do az már nintson itt.

11. Zombának se ©rdejo, se fájzása, so folyóvize, se hala. Kevés

nyulon kivül vadja sints, hanem szőlője középszerű hegyeken,
melynek bora némely hegyen középszerű. A veres legjobb és
legtartósabb.

12. *A földje dombos, első osztályból!, középszerű termékeny.

Rétjei a záporoknak ki vágynak tévő,

13« *A lakosok közönségesen tiszta búzát, kétszerest, kevés rozsot,

kulcoritzát, dohányt. Az uraségok pedig reptzét és árpát is
termesztenek. A gazdaság középszerűen virágzik. Határjában
vágynak Patlan és Szengál pusztái, melyeknek Tettes Döry
Urak földosural, kiknek gulyájok és sok birkájok meglehe­
tős tökéletességben vagyon.

lA. *A helységben falusi oskolán kivül, semmi nyilványos inté­

zetek, fábrikák, posta, patika, só tisztség, fakereskedés,
rév nintsen, Falun keresztül országút sem megyen, hanem
felette Pestről Pétsre.

15. *Az öregebb lakosak legkedvesebb mulatságok borozás mellett

régi időkről beszélgetni, a fiataloké a tántz,

lő, Zomba helység völgyben hosszasan, rendesen épitv© fekszik,

*s négy utszából éli,

17. Zomba mostani esztendőben 851 f 5 ^/8 xr katona adót fizet,

TerinesztmónyeibÖl kilentzedet és kévésből dupla dézmát is
ad földosurának.
18. Zsidó vagyon egy j>ár, lólelc 6, Czjgány 8 l/2 pár, lólek k3.

19. *A helységnek orvosa nints, d.o a lakosok is inkább orvosság

nélkül vágynak, ha megbetegesznek, többnyire házi orvosságo­
kat használnak.

20. Semmi nevozotes történet magát elöl nem adta.

21. Közönségesen marhahús, káposzta, zöldség és leginkább krump­

li az eledelük, a disznóhust legjobban szeretik a lakosak.

22. *Az indulatjók a lakosoknak közönségesen szelid, egyéb

eránt nagyobb részben engedékenyek, békességeaek és
nem makatsosak.

Költ Zombán junius 17-I<: napján 1829#

Kruppay János
H. Jegyző
 Tokéntotes Szolga Biró Ur,
Nekem kiváltképpen tisztelt Uram I

Paksi Fő Tisztelendő Esperes Urnák kérdéseire hivatalosan sürgetett

feleletet a mennyire az időnek rövidsége, és környülállások ©n-
gottélc kidolgozván, ide «/. csatolva a Tekéntetos Urnák által
küldöm* de meg kell vallanom ozéleránytalanul, mert*
1- A nemeseknek számát öszv© irni, minthogy az annak jussá­
val és szabadságával ellenkezik, hatalmamba nem lévén, e tárgy­
ban a Tisztelt Esperes Urnák eleget nem tehetek, melynek követ­
kezésében a Tettes Földesuraságok megnevezéseire, és házaik
öszv© számolását is ki hagyni kéntolen voltara.

2- r A nemtelen népességnek számára nézve is a populáris Cons-

criptio még ez idén meg nem történvén, minthogy a tavali summariu-
mok kezemhez vissza nem adattak, azt tsak töredék irományaimból
szedvén ki, annak hitelyosségóröl jót nem állhatok«
O X*
3- Úgy gondolnám a topographious leíráshoz tartoznak a
történeteken kiviil a helységben kiásott régi edények, eszkö­
zök, képozetok, molyek a leiró urnák, de maradékinknalc is
nagy világosságul szolgálhatnának a régi történetekre nézve, de
azok már Zornbán nem lóvén, azoknak ki tudására, és dátumok öszve-
szedésére több idő kivántatnék.
Az érintett kérdésok között olyak is találtatnak, u. m,
h~r
mikor szállották meg a lakosok a helységet, de melyeket talán
tsak az uradalmi archivumok és régi irományokból lehetne ki für-
kezni, de most a rövid határ nap miatt annak is el maradnia kelle­
tik.

Mind. ezekre nézve annyival inkább, hogy a Tisztelt Esperes

Urnák ezen nemes szándéka a várakozásnak jobban és tökéletesebben
megfeleljen, ha bátorkodom véleményemet alázatosan kinyilatkoz­
tatni, talán sikeresebb lett volna, ha a Tisztelt Esperes Ur
e valóban ditséretes hazafiul tüzének r a gyorsaságának több időt
áldozván, e dolgot ne a szigorú hivatal utján kénszoritv© sürgetné,
hanem mellesleg magának minden helységben egy magát jól értő
személyt,úgy mint lelki atyát, ki a helynek régi történetjeit le-
véltárokban is kinyomozná, határban találkozó tájékokat, kör­
teket és érdemes helyeket, a helységet egy szóval topographioo
historico, a szomszéd pusztákra és holységokre nézve pedig
goographico is leirná - kérése által szerezne. Úgy annál bi­
zonyosabban felvett tárgyában a borostyánt el nőm mellőzhetné.

Mely alázatos jelentésem után úri szivességébo ajánlott,

méll tisztelettel maradok.

A Tokentetes Urnák
*1 ]r*
Zombán 17- junii 1829.

alázatos szolgája
Kruppay János H. Jegyző
 EGYED ANTAL
/1779-1862/

A költő és műfordító romai katolikus pap korának müveit,

felvilágosult elméje volt. Székesíehérváron született 1779*
junius 13-án./I/ A középiskolát szülőhelyén végezte. Taní­
tója, Virág Benedek korán felfigyelt a minden alkalomra
versirásra-kész tanítványra. 1799-től bölcseletet hallgatott
Pécsen, 1801-től ugyanott papnövendék.

1803-ban került első szolgálati helyére, Dunaiöldvárra.

1806-13. között Bátaszéken, Závodon és Kocsolán kópián,
majd plébános. Rövid ideig szentszéki jegyzőként is működött,
de hivataláról hamar lemondott. 1813-ban Bonyhádra került. Az
itt eltöltött tiz év jelentős hatással volt későbbi irodalmi
munkásságára. A Perczel-családnál házitanitóskodó Vörösmarty
Mihály idős barátjaként először ő egyengette a költő útját,
majd később Vörösmarty viszonozta ezt Egyed több munkájának
kiadását segitve. Amikor 1822-ben Paksra költözik, Vörös­
marty igy köszön el tőle:

"Élj, s mint a lefolyó Duna szüntelen élve hazádnak,

Érdemmel hosszitsd a rövid életüdőt.,,M
"Oktass és magyarul terjesszd az Isten igéjét."

Megtanul franciául, olaszul és németül. Lefordítja Hora­

tius ódáit, Ovidius keserveit. Történeti cikkei és a megyé­
ről készült topográphiai leírásai jelennek meg a Tudományos
Gyűjteményekben. /2/
Vörösmarty egyik levelében azt írja Egyednek, hogy "Ovi­
dius leveleivel kár volna sokáig fáradozni. Adjon ki belő-

\
lük legalább egy könyvet: Had ösmerje hazánk egyozerre
több oldalról fáradozó fiát s hasznos ajándékát*" Költe­
ményei a Szépliteraturai Ajándék, az Athenaeum és a Koszorú
cimü lapokban voltak olvashatók* Már Pakson érhette Perczel
István /3/» névnapi jókivánsága, amelyre a Tolna megyei Le­
véltárban fellelt alábbi verssel válaszolt:

"Versezeted, mellyet Rómának hajdani Nyelvén

Küldöttéi hozzám, Perczel, örömre tüzelt*
S a ’mint óhajtád, Antalnapjára elérvén,
Engem ép és vig állapotomban ölelt*
Több úri vendég volt éppen házamban ebéden,
S látták, a ’mikor az tiszteletemre beért*
Mindenek olvasták, s mindenki csudálkoza, hogy Te
Zöld tavaszodban már ollyan előre ménéi.
Tudnillik már a tojományból átni, ha Csiz-e
Vagy pejg íöllengző sasfi belőle kelenc*
A Czédrus már mint veszsző egyenesre vonódik,
Földre kanyul idején a mi bokorka marad,
így első zsöngeidből láthatni előre
Hogy mit szülhet majd férfikorodban eszed.
Csak kedved légyen, csak tűrd a munka nehézzét,
Mert e nélkül nincs semmi előbbre törés,
írj, olvass, igy fogsz kijelelt tárgyadra nyomulni,
A ki tovább nem megy, hátra maradni fog Az.
Oskola leckéddel, ne remélyd, hogy béfogd érni,
Ez csak alap még, s kell rakni reája falat.
Több is mint szükség. - Küszönöm jó szivedet István!
S minden jót kivan vissza Tenéked, Egyed." /4*/

1829-ben visszakerült Dunaiöldvárra és - 1832-től apátként -

ott élt több, mint harminc évig. Korabeli feljegyzések sze­
rint apátsága idején Földváron már az elemi iskolában is
tanítottak latint és Egyed nagy gondot fordított a magyar
nyelv oktatására.
Feltehetően Csapó Dániel /5./ támogató közreműködésével
jutott el minden községbe 1829. májusában az Egyed által
szerkesztett 22 kérdés. A kalaznói jelentés tudni véli,
hogy "tudós hazánkfia által kiadandó statisztika" céljára
kellenek az adatok.

Legtermékenyebb időszaka az 183o-as4o-es évek voltak. 1833.

november 15-én a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává vá­
lasztotta. Csak a nagy gonddal gyűjtött válaszok összegezé­
se nem készült el soha.
Ez lehetett volna élete fő müve, hiszen az aligha jelentős
elégiák szerzőjónek neve nem véletlenül merült feledésbe.
Paks és Földvár leírásához lehet, hogy meritett a gyűjtés­
ből, de érthetetlen, hogy a teljes anyaggal miért nem fog­
lalkozott soha.
Pedig szép kort ért meg, 84 éves korában érte a tragikus
halál, rablógyilkosság áldozata lett. 1862. augusztus 23-
ról 24-re virradó éjszaka álarcos rablók törtek rá és pénz
követeltek tőle. Egyed mindenét nekik adta, de ezzel nem
elégedtek meg és a Tolnamegyei Közlöny leirása szerint "a
84 éves aggastyánt majdnem halálra kínozták, nyelvét kitép­
ték, félholtan találták ágyában." /6/ Súlyos sérüléseibe
négy nap múlva, augusztus 27-én belehalt. Dunaföldváron te­
mették el. A sok hanyagsággal folyó nyomozás 2o évig tartott,
az ügyet 1882-ben eredmény nélkül lezárták. /7/
Végrendeletében looo-looo forintot hagyott a pécsi gyermek-
szemináriumra, a Magyar Tudós Társaságra, a Nemzeti Színház­
ra és a plébániájához tartozó szegény tanulókra, loo forin­
tot a váci siketnémák intézetére. Szép könyvgyűjteményét
földváron alapítandó könyvtár létesítésére adományozta* Eb­
ből sajnos euimi sem maradt fenn, mert a második világháború
ban.itt állomásozó német alakulatok eltüzelték.

Születésének századik évfordulójáról megemlékezett a sajtó.

1932. augusztus 27-28-án kétnapos ünnepség volt Bonyhádon
Vörösmarty Mihály előtti tisztelgés jegyében. A plébáhia
falára ekkor elhelyezett tábla megemlékezik Egyed Antalról
is, "mert beszédük csak a haza és a literatura volt." /9/
 259

Jelzet;

1. Születésének időpontjáról eltérő adatok jelentek meg.

Cziráti Gyula: Tolnavármegyei Dunaíöldvár múltja és
jelene /191o./ című könyvében 1788-at jelöli meg.
A Magyar Életrajzi Lexikon szerint /Akadémia.Budapest,
1967./ 1776.junius 12-én született.
A Tolnamegyei Közlöny /Szegzárd, 1879, 30.szám./ adata
helyes -1779.június„13.- melyet Szinyei József: Magyar
irók élete és munkái /Budapest, 1893. II.kötet./ és a
Révai nagy lexikona /Budapest, 1912./ is közöl.
2. Bonyhád mezővárosnak rövid leírása. /Tudományos Gyűjte­
mény, 1823/V./ Nemes ToInavármegyének Topographiai leí­
rása. /Tudományos Gyűjtemény, 1828/VI./
Paks leírása /Tudományos Gyűjtemény, 1829.XIII/II./
Duna Földvár le Írása./Tudományos Gyűjtemény, 1832.XVI/X./
3. Perczel István /I./ 18o2-1891.Perczel Mór testvérbátyja.
Nevét 185o-ben Bonyhádi-ra változtatta. Főszolgabíró,
Csongrád megye főnöke, több magas kitüntetés birtokosa.
Érdemei voltak a Rétszilas-Szekszárd helyérdekü vasút ki­
építésében.

4* Perczel-család iratai, F:52. Családtagok - István. TmL.

5. Csapó Dániel /1778-1844./ Agrárpolitikus, szakiró, föld-

birtokos. 1827-36-ban Tolna vármegye alispánja és két
ízben országgyűlési követe. Nagy szerepe volt a hazai me­
zőgazdaság korszerűsítéséért folyó politikai harcokban.

6. Tolnamegyei Közlöny. Szekszárd, 1879. 3o.szám.

7. "Szegzárdi kir. tszék, mint fenyí'tő bíróság" az eljárást
B/54/1882.szám alatt megszűntette./TmL./
8. Csányi László:Egyed Antal tragédiája./Tolnai Könyvtáros
1974/1./ és Csányi László:Vörösmarty szerelmei./Szekszárd
1976./
9. Tolnamegyei Ujság.Szegszárd, 1932.augusztus 31 és szept.7.
 Szó,i e g y z é k sjzőrnagy£\rá^zat

abaldó = /dohány/ beváltó

acceptation = elfogadás
ad instantiam /ad inestionem/ = kérelmére
allodialis = majorság! föld
apotheca = gyógyszertár
arenda = haszonbér
orticulus = törvényeikkely
assessor c; ülnök, táblabiró
atya = görögkeleti pap
augastana confnssio = ágostai hitvallás
Bamberg = 1. város a bajor felső frank kerületben
2. püspökség /NSZK-ban/
Bavaria = Bajorország
benedectinus = betiodek rendiek
bognál1 = kerékgyártó
borotvás /seborvos/ = nem képzett orvos
calcatura = dűlő
cantoratus = káptalani
capitalis = tőke
cic/a/ = 1» nyakba vetett szőrme, boa
2, hajfonat, varkoos
oioka futás = fogócska
cii’Citer = körülbelül
chyrurgus /kirurgus/ = orvos, sebész
collectio = gyűjtemény
coloniaatio = telepítés
colonus =: jobbágy
comitatua /comes/ = vármegye
corrimandirozó /commendeur/ = parancsnok
 2 (> I

commutmlia ss községi
compilax'c /compilal/ = kikoholni
compilatio = ösoznfoglalás
complexio = vérmérséklet, testalkat
coBiposaessoratus = közbirtokosság
condescendere t= 1, örökségképp szállni valakire
2. átengedni
3» engedni
condescending = valahol
condescondontia ss vérség, leszármazás
contx-aagons /contrahens/ = ellenőr
contractus ss szerződés
contractualis =: szerződéses
conscriptio = összeírás
consilium = tanács, tanácsnokok
consilium status = államtanács
oontributio = adó, adófizetés, közadó
conventio = törvényes egyezés, alku
conventional!» = k öz m egegye z é s i
copulatio ss összeadás, esketés
c.p ss conventiós pénz
ourialis = nemesi
currens /curens/ = körlevél
császka ss pohár
delegatio /delec táltat ják/ ss kiküldés, kirendelés
deputatio = kiküldöttség
detto = ugyanaz
dézsma ss tized, az úrbéri tartozások azon részét jelentette,
amelyet a jobbágy földesurénak terményeinek tized-
része fejében adott
di&lectus = nyelvjárás
dica = rovás, feljegyzés
 - 2Ó2 -

dicalis conscriptio = adóösszeirás

clispositio = intézkedés
dombirozás = mulatozás, dorbézolás
dornestica = 1, házipénztár
2. országos reformált közalap
domínium = /föld/tulajdon
du sd = tu ss
dysentorla /cil sent ária/ = vérhas
ecclosia = templom, egyház
eliminotio = kitiltás, kiküszöbölés
eliminált /«laminált/ orvos = eltávolított orvos
fajzás /faizás, fa ázás/ = erdei haszonvétel
fanakuka /pfannekuchen/ = /kanalas/ fánk
foldmarchall = tábornagy
felülcsapó malom /egy kerekű/ = vízimalom, olyan kerék müköd~
teti, amelyet a viz felülről ráömölve hajt
filialis k gyermeki, fiúi
fiscalis = ügyvéd
font = kb. fé.l kilónak megfelelő súlymérték
fölöstököny = reggeli
frakk = kabát ünnepélyes alkalmakra
franciscp.nus = ferences v. szürke barát
Frankónia = 1050 óta a Frank hercegség keleti részének neve,
néha az egész hercegséget is igy nevezték
Fulda ss német város, vagy Hessen fő folyója
fundus = 1, telek
2, alop
3* pénzalap, közpénz
fundus studiorum s: 1# iskolai alapítvány
2. tanulmányi alap
geographia = földrajz
gottusok /gótok/ = germán törzsek keleti csoportjához tartozó
*

nép

v
 - 263 -

Croatia = Horvátország
guga zz daganat
Gyümölcsoltó Boldogaosziony = a katolikus egyházban március
25-re cső ünnep, melyet Krisztus foganta­
tásának emlőkére ünnepeltek*
ha jdéna /hajdina/ e hegyvidéki és északi tájakon is jól meg­
terem, tavasszal vetik, termése nem egyszerre
érik; magja lisztet és kását szolgáltat, amit
ottek és takarmányul is használtak,
haluska /herczfl/ = galuska
hambár /hombár/ ss 1. szemes gabona eltartására szolgáló, vesz-
szőből és sárral botapasztott v, deszkából ké­
szült láda.
2, magtár, csűr
hamveder = urna
Hasszia s= Hessen
Helvetia = Svájc
helvotiai vallás = református v, kálvinista vallás
hideglelés = hidegrázás
h.ivség = bőség, meleg idő
ioo /icce/ = régebbi ürmértók folyadékok mérésénél = 2 rnoszely.
Értéke kb. 0,8 1-nek felelt meg,
impórium = 1, birodalom
2# Római birodalom
iropotere /impetrálta/ = bepanaszolni
imponoro /imponált/ = 1. odaítélni
2. letenni
3. terhelni
impopulare .& benépesíteni
impopulationalis contractus = benépesítés! szerződés
Industrie = ipari
ingagiieurius = mérnök
inseriptio = felirat, folirás
inspector = jószágigazgató
inspcctorialis = jószágigazgatói
intorogso = érdok
intnoro = szemlélni
isputa, ispotáily = kórház, menholy
jágor /jüger/ = vadőr, puskás erdőkerülő
II. Józsof német-római császár’, magyar király /l780-1790/
Trónra lépése után határozottan törekedett az
egységes birodalom megszervezésére, a felvilá­
gosult abszolutizmus célkitűzéseiből fakadó re­
formok. mogvalósitására. Az általa kialakított
reformpolitikát nevéről jozefinizmusnak nevezték
el. Türelmi rendelettel biztosította a nem kato­
likusok szabad vallásgyakorlását. Feloszlatta az
oktatással vagy betegápolással nőm foglalkozó
szorzotos rondeket. Megszüntette a rendi önkor­
mányzatot, és kinevezett tisztviselőkkel rendele­
ti utón kormányzott. A rendek kiváltságait semmi­
be vevő abszolutisztikus államigazgatása és néme-
tositő törekvései ellenállást váltottak ki. A ha­
lálos ágyán kénytelen volt rendeletoinek nagy ré­
szét visszavonni.
kalugyer /kalugor/ =: a régi időkben a görög kolostorokban
igy nevezték a fiatalabbak az idősebb, tekinté­
lyesebb szerzetoseket
kapás szőlő = kb, 200 D-öl földterület
kaputjak = hosszú felsőkabát
kárókatona = vizimadár
kétszeres búza = a búza és a rozs keveréke
kévés = gabona
kirba /kirchweihe/ = búcsú
ICis-Asszony hava =s augusztus
kisházas zsellér = csupán házat ás belsőséget /udvar, kert/
vagy egyszersmind külsőséget /szántó, rét/ is birt.
klastrom = kolostor
kolompár /földi alma/ = krumpli, burgonya
körtvélyfa = körtefa
Kroátia = Horvátország
I, Loopold /Lipót/ német-római császár' és magyar király
/1Ő57-1705/
lutheránus = evangélikus vallásu
Kainz = Hcsseni tartomány fővárosa, érseki majd püspöki szék­
hely
mandli /jankli, jankodli/ = rövid kabát
marci-dator /marcidata/ r méhscrszolgáltató
inatricula = anyakönyv
máié /prósza, grósza/ = forrázott kukorica lisztből készített
lopónyforma sütemény
márc s móhsör
raollyoző, mellért = pruszli, mollónyko
mérföld = a méterrondszer előtt nagyobb hosszúságok, utak
mértékegysége volt, értéke országonként változott,
mételykor = juhok és szarvasmarhák megbetegedése, amely néha
járványos formában is előfordult
Mlts = méltóságos
raohar /muhar/ = takarmánynövény
murva = zúzott kő
/ogy/ napi szántó = kb. 1 hold föld
Nassau = 1866-ig önálló német fejedelemség
nádiás = nád haszonvétel
Ngos = nagyságos
nord = észak
Norinberger /Norimborger/ = nürnbergi
nótárius = jegyző
Ns = nőmes
 20 6

octal /octávos/ = nyolcad rósz

Odonwald = hegység az NSZK DNy-i rószóbon a Fokote ordő foly­
tatásaként
officium /officiolatus/ = hivatal, tisztség
oppidum = mozőváros
oratórium = katolikus tomplomnak a szentély melletti tenne
ordinánc /ordonánc/ = tiszt mellé szolgálatra beosztott ka­
tona
őst = kelőt
öl = régebbi hos3zmórtók, 1 öl = 1,89648 ni
pasoito = legel
pasculura /pascum, pascirum/ = legelő
paulianistao /paulinus/ = pál követői
pápista = katolikus vallásu, a pápa hivő
pfofforbir = bors
pikott = pikáns
pintér = kádárság, az az iiDar, mely folyadék és bizonyos
szárazáruk tartására szolgáló edények készítésével
foglalkozik pl.j hordó, kád, puttony stb...
plundra = 1. bőnadrág
2. zeke féle
3, ócska, rossz ruha
politico fundatio = közalapítvány
populáris conscriptio = nópösszoirás
portio = kivetett adó, illeték
praódium = puszta
praofectus = elöljáró
privilégium = 1, kiváltság
2. szabadalom
protootíonalis - oltalmazó, védő
protocollum = jegyzőkönyv
 26 7

provioio = 1, kártérítés
2 h, ollátás, eltartási dij
3» Gondnokság
k, rondolot
pruszli = clőlfüzött, sujtással v. hirazéssol diszitott, test­
hoz simuló női mellény-féle ruhadarab
Pünkösd hava = május
P, P. = pengőpénz
quantum = 1. mennyiség
2. mint
rogularo = szabályozni
rogulatio = szabályozás, rendezés
roligio = vallás
rostantia = hátralék
salariarc = díjazni
salarisatio = díjazás
salarisatus = díjazott, dijas
sanotionaro /sanctional/ = szentesíteni
Sazrónia = Szászország
sorvus = szolga
sossió = úrbéri telek
snoff/ok/ = szalonka
stalinoisztor = istállómestor
stibli ss lábboli
strimfli = harisnya
sub ss -val, -vei
sucoössor = örökös
sud = dél
súlyom = vizi növény
summario s: összefoglalva
sumniarium s fő tartalom
suporintendons = evangélikus püspök
 - 268 -

surján = fiatal, még majdnem gyermek

.•sávok /Svovia/ = vándor és harcias germán népszövotség az
Elba és a Havai mentén
Schwartzwalc^ér/s: Fekete erdő
Szent Iván napja = június Zk, azaz Keresztelő Szent János
emléknapja
Szont Jakab hava s július
szolgabiró = közigazgatási tisztviselő
T. = tokintotes
tafota = selyemszövet
Tettes = tekintetes
Theresianum Intézet = Mária Terézia alapitotta Bécsben 17^9-
bon nemes ifjak neveltetésére. Fenntartására
szolgált a bátaszélci és 3 osztrák egyházi ja­
vadalom,
tilos erdő = 1« urasági erdő
2, erdőrész, amelyet a vadállomány esetleg a fü-
termés miatt ember és állat ellen árokkal,
sánooal, kerítéssel elzártak,
tislór /Tisohler/ = asztalos
Ti ti. = titulált
titulált ss oimez, szélit valaminek
tok = hal, tok-félékhez tartozik pl- a kecsege, a viza.,,
topographia = holyrajz
urbárium = 1. urbér, jobbágyi szabás
2. a jobbágyok Jogait és kötelezettségeit szabályo­
zó Írásbeli rendelkezés
urbarialis = úrbéri
urbér = jobbágyi szolgáltatásoknak összessége
uriszék = földesúri bíráskodás
xr = krajcár
vandálok /vandalusok/ = germán nép
vost rr nyugat
Vgye = vármegye
viceispány = alispán
vonyós igavonó = marha, Ökör
vulgo =: mint, közönségesen
wartimes =; német dolmány
zsellér = az a jobbágy, akinek 1/8 teleknél kevesebb úrbéri
birtoka volt
zsodér s: oldalas
 270

Népesség-statisztikai összesítés

He lység Ház Pár Lélek Vallás

l.Agárd 198 348 1699 Mind katolikus

2.Alsó-Nána 170 263 1106 Prot:690, Óg:395,Rk:21.
3 .Alsó-Nyék 171 325 906 R:892, Rk : 14
4.Apar 105 124 795 Mind katolikus
5*Báta mv. 427 615 2658 Rk:2143, R:515-
6.Báta3zék mv. 702 1059 4986 R k : 4 3 5 7 , Óg:5é3, R:31,
E:22, Zs:13.
7*Belac 51 65 486 Mind katolikus
Ö.Bikács 159 1892 967 Mind evangélikus
9 »Bonyhádi mv# 511 4739 R k :1803, Z s :1324, E:1209
Rk:387.
lo.Bölcslce 680 1130 3917 Rk:2430, Rk:1305, Zs:159
Óg:23.
ll.Cikó 160 334 1400 Mind katolikus
12#Decs 415 550 2500 R:2475, Rk:24, Óg: 1.
13#Duna-Pöldvár mv.
1895 1874 9990
14«Duna-Komlód 202 235 1282 Mind katolikus
15-Duna-SzentwGyörgy
327 355 1985 Mind református
16.Padd 530 3592 Rk:2362, R:1230
17#Gerjen 189 232 1057
18#Grábóc 84 128 614 Rk:483, Óg: 131.
19#Gy őre 108 183 712 Rk:540, R:13.
20#Györköny 291 347 1890 Mind evangélikus
21.Hant 70 90 545 Mind katolikus
22.Harc 67 107 516 Mind katolikus
23*Hidegkut 80 110 621 E:612, Rk:9.
24.1 zmény 152 129 1063 E : 1050, Rk:5,Zs:8
25.Kyjdacs 125 232 1873 R k :1206, R:617.
26.Kalaznó 111 140 835 R:826,Rk:8, R:l.
27.Kér 144 198 951 Mind katolikus
 27.1

28.Kéty 160 242 1269 E:1050, Rk:154,R:52,Óg

29.Kis-Dorog 158 170 1174 Mind katolikus
30.Kis-Mányok 47 59 487 Mind evangélikus
31.Kis-Tormás 154 210 1054 Mind evangélikus
32.Kis-Vejke 118 185 811 Rk:785, E:13, Zs:13.
3 3 *Kokasd 123 150 979 Mind katolikus
34.Kovácsi 29 274 Rk;263, Zs: 11.
3 5 .Ladomány 18 30 254 Mind katolikus
36#Lengyel 60 125 499 Mind katolikus
37*Madocaa 328 450 1846
3 8 .Majós 190 275 1306
39«Máza 97 123 691 R k : 5 4 9 , R:93, E:49.
40.Medina 147 105 897 Többség református
41.Mőcsény 52 85 500 Mind katolikus
42.Mucsía 113 105 824 E:818, R k:6 .
43.Mucsi 202 1700 Mind katolikus
4 4 .Murga 99 148 742
45# Nagy-Mány o k 147 186 1115 Mind katolikus
46 »Nagy-Széke Xy 295 515 2241
4 7 .Nagy-Vejke 73 85 595 Mind katolikus
48.0csény 401 997 1994
4 9 .Paks rav. 1327 1283 6373
50.Pálfa 186 258 1213 R:573, RK:4 4 7 , E:193.
51.Pilis 90 130 570
52.Simontornya i
m v .212 356 1774 Rk:1323, R:441, E:10.
53.Szálka 181 256 1192 Rk:880, Óg:312.
54.Szekszárd. mv .*1331 2054 8497 Rk:3527, R:696, E:17,
Z s :13.
55.Tevel 298 2505 Rk:2322, Zs;l62, E:21.
5 6 .ToIna mv. 693 5327 Rk:5320, Óg:7.
57.Varasd 89 115 746 Mind katolikus
 272

58. Varsád 180 256 1221 Mind evangélikus

59. Váralja 198 345 1291 Rk:958, E:299,Rk:34.
60. Várdomb 85 96 526 Mind katolikus
6 1. Závod 124 195 885 Rk:873, Zs:12.
62. Zomba 207 460 2432 Rk:2394, R:17,E:15,Zs:6.

Megjegyzés: Mv - mezőváros
Rk - Római katolikus
R - Református
E - Evangélikus
Óg - Görögkeleti
Zs - Zsidó
x - Csak férfiak.
 273

Iskoláztatási összesítés

Helység Iskolába jár Megjegyzés

Télen Nyáron

l.Agárd 12o 25
2.Alsó-Nána 187 Csak télen.
3 »Alsó-Nyék 55 Katolikusok Bátaszékre
4»Apar 7o-8o Csak télen.
5 .Báta mv. 204 204
6 .Bátaszék mv. 556 499
7.Belac 30 Nyáron kevesen.
8 .Bikács 150
9 .Bonyhád mv. 500 190
lo.Bölcske 358 358
ll.Cikó 165
12.Decs 180 180
13.Duna-Földvár mv. 787 141
14.Duna-Kömlőd 300 Nyáron kevesen.
15.Duna-Szent-Gy örgy 150 150
16.Padd 190 190
17.Gerjen 135 Nyáron kevesen.
18.Grábóc 82 Nyáron kevesen.
19.Győré 75
2 0 .Györköny 236 Nyáron kevesen.
2 1 .Hant 30-60 Csak télen.
2 2 .Harc 70
23*Hidegkut 108 <
•
2 4 -Izmény 158 Nyáron kevesen.
2 5 .Kajdacs 98 Nyáron kevesen.
2 6 .Kalaznó 128
27.Kér 145 145
28.Kéty 190
 - 27zí -

29.Kis-Dorog 180 40
30.Kis-Mányok 80 Nyáron kevés.
31-Kis-Tormás 160
32.Kis-Vejke 80 Csak télen.
33*Kokasd 100 Nyáron kevesen.
34*Kovácsi
35»Ladomány 25 Nyáron kevesen.
36.Lengyel 50 Csak télen.
37*Madocsa 200 200
38.Majós 210 Nyáron kevesen.
39»Máza 113
40.Medina 83
4l«Mőcsény 52
42.Mucsfa 137 Nyáron kevesen.
43«Mucsi 200 Nyáron kevesen.
44*Murga 96
45 •Na gy-Mány 0 k 13o Nyáron kevesen.
46.Nagy-Székely 282
47.Nagy-Vejke 50-60 Csak télen.
48.Őcsény 135 135
49#Paks mv. 634 420
50.Pálía 125
51.Pilis 50 50
52.Simontornya mv. 170
53.Szálka 193 Nyáron kevesen - csak 1-2.
54«Szekszárd mv. 583 583 4

55.Tevel 300 150

56.Tolna mv. 380 300
57.Varasd 90 25
58.Varsád 192
59«Váral;ja 140 Csak télen.
 - 275 -

60. Várdomb 75 Nyáron kevesen - csak 6-8 .

61. Závod 100 Nyáron kevesen.
62. Zomba 206
 Kortörténeti irodalomjegyzék

Acsády Ignác: Magyarország népessége a pragmatica sanctio

korában Bp. 1896.

Bartovich Emma: Magyar történeti forráskiadványok Bp.1929*

Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete Bp. 1858.

Bátky Zsigmond - Gyórffy István - Viaki Károly:

A magyarság néprajza I-IV. köt. Bp. é.n.

Bél Mátyás: Notitia Hungarias novae Historica geographica

I-V.köt. Bécs 1735-1742.

Benkő Lóránd: Magyar nyelvjárás történet Bp. 1957.

Bodor Antal: Magyarország helyismereti konyvészete

1527-1940 Bp. 1944.

Borsa Iván: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai

jegyzéke II.köt. 1272-1290. Bp. 1961*

Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak

korában I-VII. köt. Bp. 188o-1913.

Csuday Jong : Történelmi helynevek szótára Bp. 1901.

Dányi Dezső - Dávid Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás

1784-1787 Bp. 1956.

Dávid Zoltán: Magyarország első kataszteri felmérése

1786-1789 Történeti Statisztikai Évkönyv i960.

Elekes Lajos: A középkori magyar állam története megalapítá­

sától mohácsi bukásáig Bp. 1964.

Eperjessy Kálmán: A magyar falu története Bp. 1966.

Fekete Lajos: A török birtokrendszer a hódolt Magyarországon

Bp. 1940.

Fényes Elek: Magyarországnak és a hozzákapcsolt tartományoknak

mostani állapotja statisztikai és geographia te­
kintetben I-IV. köt. Pest 1826-1841*
Fényes E l e k : Magyarország leirása I- II.köt. Pest 1847.

Fényes Elek: Magyarország geográphia szótára I-IV.köt.

Pest 1851.

Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti föld­

rajza I.köt. Bp. 1963.

Horger Antal: Magyar nyelvjárások Bp. 1934.

Kálmán Béla: A nevek világa Bp. 1967.

Kenéz Béla: Magyarország népességi statisztikája Bp.1906.

Pach Zsigmond Pál: Nyugat-európai és magyar agrárfejlődés

a XV-XVII. században Bp. 1963.

Palugyai Imre: Magyarország történeti, földirati s állami

legújabb leirása I-IV. köt. 1852-1855. Pest

Pesthy Frigyes: A helynevek és a történelem Bp. 1878.

Pesthy Frigyes: Magyarország helynevei történeti, földrajzi

és nyelvészeti tekintetben I.köt. Bp. 1888.

Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon

/X-XV. század/ Bp. 1966.

Szamota I. - Zolna G y : Magyar oklevélszótár Bp. 1902.

Szentpétery Imre: Oklevéltani naptár Bp. 1912.

Szentpétery Imre: Magyar oklevéltan Bp. 1930.

Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kri­

tikai jegyzéke I-II. Bp. 1923-1943*

Thiring Gusztáv: Magyarország népessége II.József korában

Bp. 1938.
Velics Antal: Magyarországi török kincstári defterek Bp.l89o.

dr.Weidlein János: A Tolnamegyei német telepitések./Tolna

vármegye múltjából 3-kötet. Pécs, 1937./
 - 278 -

Helynévmutató

Egyed Antal: Nemes Tolnavármegyénck Topographiai lcirósa

/Tudományos Gyűjtemény, 1828. VT.kötet./ szerint 16 mező­
város és 92 falu tartozott a vármegyéhez„Étihez viszonyítva
a levéltári forrásként felhasznált válaszok megoszlása a
k övetkező:

Mezőváros Falu
Száma Válasz Válasz Száma Válasz Válasz
van hiányzik van hiányzik

Dombóvári járás 6 — 6 19 - 19
Földvári járás 6 6 - 22 17 5
Simontornyai járás 3 1 2 2o 9 11
Völgységi járás 1 1 2 31 28 3

Összesen: 16 8 8 92 54 33

Agárd /Sióagárd/ 34-36. oldal,

Alsó-Nána 37-39
Alsónyék 4o-42
Apar /Aparhant/ 43-45
3áta mv. 46-49
Bátaszék mv. 4o, 46, 5o-53
Belac 139-141
Bikács 54-56, 2o7, 214
öonyhád mv. 57-6o , 92, l o 6 , 117, 133, 162, 165, 18o, 236
B°rjád 115
Bölcske 61-63, 15o
Cece 214
Cikó 64-66
Decs 67-69, 217
Duna-3zent-György 7o-73
Fadd 74-77
Fel-Egres 214
 279

Ffclsdnána 236. oldal,

Földvár /Dunaföldvár/ m v . 78-82, 2o7
Gerjen 83-86
Grábóc 87-89, 196
Győré 9o-96
Györlcöny 55, 97-99
Hant /Aparhant/ l o o ~ l o 2 , 159
Harc 34, 1 ó 3-1o 4
Hencse /Pusztahencse/ 115
Hidas lo6
Hidegkút /Keszőhidegkut/ lo5— lo8
Hőgyész 117, 125, 135, 18o
Igar 2 o 7 ,.214
Izmény 9o, lo9-113, 159
Kajdacs 114-116
Kalaznó 117-119
Kér /Németkér/ 120-123
Kéty 9o, 124-126
Kis-Dorog 127-129
Kismányok 130-131, 159
Kis-Tormáa 132-135, 236
Kis-Vejke 136-138, 247
Kokasd /Kakasd/ 139-141
Kovácsi 214, 223-227
Körulőd /Dunakömlőd/ 14 2-144
Kölesd 186
Köv esd 5o
Ladomány 139-141
Lajvér 5o, 51
Lengyel 145-147
Ladocsa 148-154
ívjajós ■ 155-158
házé /Íviázeszészvér/ 92, 159-165
Ledina 166-169
Í..ŐCsény 170-172
 28o

Iviucsfa 9o, 159, 173-176

Niu esi 177-179
í/iurgs 9o, I80-I8I
Nádasd /Mecoeknádasd/ I 06
Nagylányok 159, 165, 175, 182-184
Nagy-Székely 185-190
Nagy-Vejke 191-192
Ozora 214
'Jcsény 193-2ol
Ősi 214
Paks mv. 71, 116, 142, 2o2-2o5, 2o7, 214, 237
Pálfa 2o6-2o9, 214
Pilis /Sárpilis/ 210-212
Pincehely 186
Simontornya m v . 186, 213-215
Sói I 06
Szabaton 2o7
Szálka 216-218
Szász/vár/ 92, 161
Szekszárd m v . 34, 116, 196, 219-222
Szilaa 214
Tabód 174
Tevel 175, 223-227
Tolna mv. 71, 92, 161, 168, 228-252
Varasd /űonyhádvarasd / 233-255
Varsád 159, 236-238
Váralja 159, 239-243
Várdomb 244-246
V e szprém 2o7
Závod 136, 247-249
Zomba 250-254
 281

Hiányzik a válasz

Dombóvári .járás Földvári .járás

1* Bedeg 26. D o r o g /Nagy d o r o g /

2* Dombóvár mv. 27. Furkó
3. Döbrököz mv. 28. Kövesd
4. Értény 29. Lajvir
5. Felső-Nyék 30. Mözs
6. Gyula-Jovánca /lyulsj/
7* Ireg mv. /Iregszemcse/ Simontornyai .járás
8. Kánya 31. Serény /Diósberény/
9. Kocsola 32. Csibrák
10. Kónyi /Nagykónyi/ 33. Felső-Nána
11. Kurd 34. GyÖnk
12. Lápafő 35. Hőgyész mv.
13« Nak 36. Kis-Székely
14. Ozora mv. 37. Kölesd mv.
15. Pári 38. Miszla
16. Regöly mv. 39. Némethi /Tolnenémedi/
17. Szakály 40. Sár-'Szent-Lőrinc
18. Szakos 41. Szakadát
19. Szántó /Koppányszántó/ 42. Szárazd
20. Szokoly /Nagyszokoly/ 43. Udvari
21. Tamási mv.
22. Tengőd Völgy aégi .járás
23. Tótkeszi /Magyarkeszi/ 44. Alsó-Apáti /Báteapáti/
24. Tótkér 45. D u z s
25. Várong 46. Mórágy

í
III. Mwcsi jelentése
I V. A dunaszentgyörgyi elöljáró aláírása
V. Dunaszentgyörgy pecsétje = Sigillum -
Possessionis - S.György - I789.