15. tétel: A németalföldi államok alkotmánytörténete a 16-18.

században, az alkotmányos monarchia

fejlődése és a parlamentarizmus kialakulása

Utrechti Unió: 1579

 németalföldi államok: mai Hollandia, Belgium, Luxemburg, egyes északi és nyugati német
tartományok
 történetük a spanyol hódítás ellenállásával kezdődött

Utrechti unió: Holland, Zeeland, Utrecht, Gelderland, Overijssel egy része, következő évben további
északi provinciák tartoztak

 hivatalos elnevezése szerint: Holland Egyesült Provinciák

o elsősorban spanyolellenes védelmi szövetség
o magában hordozta egy későbbi közös állam reményét
 közös tevékenység:
o hadüzenet, békekötés, külpolitika, bizonyos adóztatás  több volt mint
egyhagyományos védelmi szövetség, megtartották saját szuverenitásukat
 egyetlen közös szerve: rendi gyűlés (States General)
o egyhangú szavazással dönthetett: katonai, külügyi, adóztatási ügyekben
 hasonló kormányzatuk volt a provinciáknak
o élén: kormányzó (stadholder)
 spanyolok elleni győzelem után: Anglia és Franciaország egyet független államnak ismerte el
a 16. század végén a Holland Egyesült Provinciákat
 végül holland-spanyol háború idején: európai hatalmak vesztfáliai békében ismerték el
Hollandi Függetlenségét

Arrasi Unió:

 déli németalföldi provinciáknak a sora másként alakult

 1679: közvetlen spanyol ellenőrzés alá kerültek
 Utrechti Unió megalakulása előtt néhány nappal:
o létrehozták a spanyolbarát Arrasi Uniót
o északi provinciák elutasították a spanyol szupremáciát, addig
o délen: 1585-ben az unióval elismerték II. Fülöpöt törvényes uralkodónak
 a provinciák nagyfokú autonómiát élveztek
 unió székhelye: Brüsszel
 közös törvényhozó szerve: szintén a rendi gyűlés, States General

Az Egyesült Provinciák a 17. és 18. században: aranykor és stagnálás

Gazdaság és politika az északi provinciákban:

 1609-től a spanyol örökösödési háborút lezáró utrechti békéig (1713) terjedő időszak
Hollandia aranykora
 tengeri nagyhatalommá vált
 kereskedelem és kézművesipar fejlődése  különleges kormányzási formákat hozott létre és
tartott fent kormányzatának vezető rétege: városi kereskedők és pénzemberek
 földbirtokos arisztokráciáknak korlátozottabb szerepe volt a hatalomgyakorlásban
 gazdasági fejlődés nem járt alkotmányos viták nélkül
o Orániai-ház örökletes hatalmának elismertetése körül viták
  kálvinista protestantizmus az uralkodó: állam által politikailag és gazdaságilag támogatott
vallás
 tűrt kategória: lutheránus, zsidó, római katolikus (a katolikus a déliek vallása)
 18. sz: Anglia fejlődése  Hollandia visszavett gazdasági fejlődéséből  kormányzás
oligarchikussá vált
 arisztokratikus kormányzás mely késleltette a demokratikus intézmények felállítását

Déli provinciák a 18. században:

 sorsukat a spanyol fennhatóság alá tartozás határozta meg

 uralkodó Habsburgok spanyol ága kihalt  ezek a tartományok részeseivé váltak a spanyol
örökösödési háborúnak  lezáró utrechti béke néhány részét a Német-római Birodalom
alárendeltségébe helyezte (pl Belgium)
 osztrák Habsburgok (Mária T. és II. József) felvilágosult abszolutizmusa: közigazgatási
reformokat hajtott végre, korlátozták az egyház hatalmát
 a reformok megtörték a hagyományos arisztokrácia hatalmát, ellenállási mozgalmak voltak
 új osztrák császár: II. Lipót osztrákok hatalma csak rövid ideig tartott  francia hadseregek
megszállták a déli provinciákat  ez átalakította a kormányzati rendszert