Habsburg-család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Habsburg-család (1740-ig, illetve a magyar trónon 1780-
ig Habsburg-ház; 1745-től, és 1780-tól Habsburg– Habsburg-család
Lotaringiai-ház) Európa egyik legjelentősebb
uralkodócsaládja volt, amely osztrák hercegek és főhercegek, Ausztria uralkodó hercegeinek és
német királyok, német-római császárok, cseh, magyar, főhercegeinek családja, közülük
spanyol és portugál királyok sorát adta. A család tagjai kerültek ki a Habsburg-ház uralkodói
emellett különböző időszakokban több észak-itáliai és német
hercegség, választófejedelemség stb. urai voltak. A család
nem-uralkodó főhercegi tagjai közül is több jelentős politikus,
főpap és hadvezér került ki.

Tartalomjegyzék
A család eredete
Német királyok és német-római császárok
A spanyol Habsburgok
A Habsburgok és Magyarország
Habsburg-ház leszármazási ágai
Habsburg-ház
A 68 évig uralkodó Ferenc József
Habsburg-ház ágai
osztrák császár, a Habsburg-ház egyik
Habsburg-ház Alberti ág
legkiemelkedőbb tagja
Habsburg-ház Lipóti ág
Habsburg-ház dunai ág Ország
Német-római
Habsburg-ház, spanyol ág
Birodalom
Habsburg-ház oldalágai Habsburg Birodalom
Habsburg–Tiroli ág
Habsburg–Lotaringiai-ház leszármazási ágai Osztrák Hercegség
Habsburg–Lotaringiai-ház főága Kingdom of Hungary
Habsburg–Lotaringiai-ház oldalágai Kingdom of Croatia
Habsburg–Estei ág
Cseh Királyság
Habsburg–Toszkánai ág
Habsburg–Tescheni („hadvezéri”) ág Galícia és
Magyar nádori ág Lodoméria királyság
Spanyol Birodalom
Egyéb birtokok és címek
Habsburg-ház Portugál Birodalom
Habsburg–Lotaringiai-ház Németalföld
Nápolyi Királyság
A család fontosabb uralkodói Szicíliai Királyság
Jegyzetek II. Mexikói
További információk Császárság
Bolgár Királyság
Kapcsolódó szócikkek
Angol Királyság
Ír Királyság
A család eredete Nemzetiség osztrák
osztrák-magyar
A család eredete a 10. századig nyúlik vissza. Az első név
spanyol
szerint ismert ős Gazdag Guntram volt, bár ő még nem viselte
a Habsburg nevet (973-ban halt meg). A Habsburg név a 11. Alapítva 11. század
században ragadt az alemann eredetű családra, amikor II. Ottó
Alapító Radbot, Klettgau grófja
(meghalt 1111) a mai Svájc területén, Aargau kantonban, az
Aare és a Reuss folyók egybefolyásánál fekvő Habichtsburg Főág Habsburg-ház
grófja lett. Más forrás szerint Habichtsburgot Guntram Oldalág Habsburg–Lotaringiai ág
unokája, Werner építtette, aki egyébként 1002-től már Kyburg ág
Strassburg püspöke volt. A vár neve magyarul Héjavárat
Habsburg–Toszkánai ág
jelent, és innen ered az ismert Habsburg családi címer is.
Habsburg–Tescheni ág
Birtokaik kezdetben főleg a sváb hercegségben terültek el, Habsburg–Estei ág
amit később elzászi területekkel egészítettek ki (egyes Titulus Ausztria főhercege
források szerint ezzel ellentétben az elzászi birtokok
Ausztria császára
jelentették a kezdeti törzsterületet). Később a svájci
területekről elüldözték őket a svájciak, és ezzel nagyjából Cseh király
egyidejűleg a magyarok és csehek közötti ellentéteket Magyar király
kihasználva megszerezték maguknak első kelet-ausztriai Mexikói császár
birtokaikat. Modena hercege
Német-római császár
Német királyok és német-római Toscanai nagyherceg
Jeruzsálemi király
császárok Horvát király
Erdély fejedelme
A család első uralkodója I. Rudolf (1218–1291)[1], akit 1273-
ban választottak német királlyá. 1282-ben az augsburgi Francia császár
birodalmi gyűlésen fiainak ajándékozta az Ottokár cseh Brazil császár
királytól magyar segítséggel megszerzett birodalmi Olasz király
területeket, Felső- és Belső-Ausztriát, Stájerországot, Krajnát Dalmát király
és Karintiát, ezzel kialakítva a család későbbi közép-európai Szerb király
bázisát. 1315-ben a svájci szabadságharc következtében
(teljes lista (https://en.wi
ottani területeik nagy részét elveszítették. Ezt követően
változó, de összességében folyamatosan növekvő birodalmi kipedia.org/wiki/House%
területek urai. 20of%20Habsburg))
Rezidencia Hofburg
A német királyi címet I. Rudolf fia, I. Albert (1308) halála
Prágai vár
után elveszítették (közöttük sincs folytonosság: 1292–1298
között Nassaui Adolf uralkodott), és csak II. Albert szerezte Budavári Palota
vissza 1438-ban. Schönbrunn
Habsburg kastély
Császári címet elsőként III. Frigyes (1415–1493) viselte
A Wikimédia Commons tartalmaz
(német királlyá 1442-ben, német-római császárrá 1452-ben
koronázták). Ettől kezdve folyamatosan a Habsburg-házból Habsburg-család témájú
kerültek ki a német-római császárok 1742-ig amikor VII. médiaállományokat.
(Wittelsbach) Károlyt, választották császárrá. 1745-ben Mária
Terézia férjét, I. (Lotaringiai) Ferencet választották meg, ők
alapították meg a Habsburg–Lotaringiai-házat.

1806-ban a Német-Római Szent Birodalmat megszűntnek

nyilvánították, és II. Ferenc német-római császár I. Ferenc néven
még két évvel korábban, 1804-ben felvette az Ausztria császára
címet, amelyet 1918-ban az (I. ) Osztrák Köztársaság kikiáltásakor
és a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztásakor I. Károly császár
(IV. Károly néven magyar király) veszített el.
A Habsburgok zászlaja, mely a
kiegyezésig az Osztrák Császárság
A spanyol Habsburgok zászlajaként is szolgált, azután
pedig az Osztrák–Magyar Monarchia
1496-ban I. Miksa német király (1508-tól német-római császár) fia, osztrák felének zászlajaként
IV. (Szép) Fülöp, aki ekkor anyja, Burgundi Mária örököseként
már Németalföld teljes jogú uralkodója volt, Johannát, I.
(Katolikus) Izabella kasztíliai királynő és II. (Katolikus) Ferdinánd
aragón király másodszülött lányát vette feleségül, miközben Fülöp
húga, Margit, 1497-ben János kasztíliai és aragóniai trónörököshöz
ment férjhez. János viszont még 1497-ben meghalt, és a kasztíliai
királyi családban bekövetkezett tragédiák következtében 1500-ban
Fülöp felesége, Johanna lett a trón örököse. Hivatalosan 1502-ben
nevezték ki Johannát Kasztília és Aragónia trónörökösévé, mikor a
férjével személyesen ellátogatott Kasztíliába és Aragóniába. A
Kasztíliai Királyságban Johanna (később őt nevezték Őrült
Johannának) 1504-től uralkodott, 1506-tól férjével, I. Fülöppel, az A Habsburg császár címere, számos
Aragóniai Királyságban már férje halála után 1516-ban lett területével.
uralkodó. A két királyság formálisan megtartotta különállását, és
csak perszonálunió kötötte
őket egymáshoz. Szép Fülöp
1506-ban meghalt, ezért 1516-
tól a mentális betegségben
szenvedő Johanna idősebbik
fia, Habsburg Károly (1500–
1558) főherceg lett az anyja
mellett előbb régens, majd
társuralkodó, aki az apai
nagyapja, I. Miksa császár
1519-ben bekövetkezett halála
után a német területeket is
megszerezte. 1519-től öröklés
útján automatikusan Ausztria
főhercegévé vált, míg választás
révén nyerte el előbb 1520-tól
A Habsburgok által uralt területek Európában a mühlbergi csata után (1547),
a német királyi, majd 1530-tól a The Cambridge Modern History Atlasban (1912) – zöld színnel jelölve, a
a császári címet. Károly, Német-római Birodalom és a Castiliai Újvilági területeket nem tartalmazza a
miközben – egy hétéves
térkép
időszakot leszámítva – a
felesége, Portugáliai Izabella,
illetve a helytartói útján kormányozta a hispániai királyságokat, elsősorban német birodalmi ügyekkel
(emellett pedig főleg Itáliával és Németalfölddel) foglalkozott, az ausztriai tartományokat öccsére,
Ferdinándra bízta, aki 1526-ban a sógora, II. Lajos halála után a felesége, Lajos nővére, Jagelló Anna jogán
megörökölte a magyar és cseh királyságokat. Károly 1556-ban visszavonult az uralkodástól, és birodalmát
kétfelé osztotta: a hispániai királyságok, Kasztília és Aragónia annak ekkor már terjedelmes tengerentúli
birtokaival valamint Nápollyal és Németalfölddel együtt a fiáé, II. Fülöpé lett, míg a német-római császári
címet és a németországi birtokokat Ferdinánd kapta meg. A Károly alatt kialakított abszolutizmus és az
erősen központosított monarchia lehetővé tette, hogy offenzív (hódító) politikát folytassanak a királyok.
Ennek köszönhetően Európa legerősebb hatalmává vált a Hispániai (spanyol) terület. A spanyol hatalom a
16. században európai (politikai-katonai) hegemóniára tett szert, II. Fülöp rendelkezett a legerősebb és
legmodernebb hadsereggel. II. Fülöp lelkiismeretes, buzgó hivatalnok módjára, szinte a legapróbb ügyekkel
is foglalkozott. Fia, III. Fülöp (1598–1621), és unokája IV. Fülöp (1621–1665) nem törődtek a
birodalommal, a kormányzást kegyenceikre bízták, akik a saját hasznukat részesítették előnyben a
birodaloméval szemben. A Habsburg túlsúly megtörésére irányult a harmincéves háború amely vallási
köntösbe öltöztetve tört ki. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a már évtizedek óta recsegő-ropogó spanyol
birodalom végleg elveszítse európai hegemóniáját, és azt tőle XIV. Lajos Franciaországa ragadta el. A
Habsburg-család osztrák és spanyol ága között 200 év alatt megkötött 11 házasság közül kilenc első
unokatestvérek vagy nagybácsi–unokahúg között jött létre. Az utolsó spanyol Habsburgot, II. Károlyt
(1665–1700), akinek az anyja, Mária Anna és az apja, IV. Fülöp között kötött házasság is nagybácsi–
unokahúg viszony volt, kevésbé érdekelték az államügyek, helyette 1696-ig az édesanyja Habsburg Mária
Anna, majd annak halála után, 1696-tól 1700-ig kegyencei kormányozták a spanyol királyságokat.

II. Károly gyermektelenül hunyt el, és végrendeletében a nővére, Mária Terézia és XIV. Lajos unokáját,
Fülöpöt, Anjou hercegét tette meg örökösévé. Az ezt követő spanyol örökösödési háborúban a Habsburgok
és szövetségeseik, például az angolok, John Churchillnek, Marlborough hercegének a vezetésével többször
is győzelmet arattak a franciák felett. A katalánok és az aragóniaiak Károly főherceghez csatlakoztak, akit
1706-ban Madridban is a spanyol királyságok uralkodójává is kikiáltottak, de őt hivatalosan nem ismerték
el később III. Károlynak. Őt azonban I. József császár halála után VI. Károly néven német-római
császárnak is megválasztották, ekkor Anglia és a Habsburg Birodalom szövetsége felbomlott, és végül V.
Fülöpöt ismerték el spanyol királynak (utrechti egyezmény), ezzel a spanyol korona véglegesen a
Bourbonok kezére jutott.

A Habsburgok és Magyarország
A magyar történelemben elsőként a Habsburgok között I. Albert lánya, Ágnes jelent meg, aki III. András
felesége volt. Az Árpád-ház kihalása (1301) után – noha a birodalmi felfogás szerint ennek alapján jogot
formálhattak volna a magyar trónra – I. Albert német király Anjou Károly (Róbert) trónigényeit támogatta,
akinek az édesanyja, Klemencia szintén Habsburg-házi hercegnő, és I. Rudolf lányaként Habsburg Ágnes
királyné nagynénje volt, a másik két aspiránssal, a cseh III. Vencellel és Bajor Ottóval szemben.

A magyar trónon az első Habsburg-házi uralkodó 1437 és 1439 között Albert király volt, V. Albert néven
osztrák uralkodó herceg, II. Albert néven német király, I. Albert néven cseh király, aki a feleségének,
Luxemburgi Erzsébetnek, Zsigmond magyar király és német-római császár leányának jogcíme révén jutott
a magyar trónra. Az ő fia lett V. László, magyar és cseh király.

V. László halála után 1459-ben egyes főurak III. Frigyes magyar királlyá választását szorgalmazták, de
koronázására nem került sor (noha a korona László révén az ő birtokában volt), hanem Hunyadi Mátyás lett
a király. 1463-ban a bécsújhelyi béke értelmében Frigyes használhatta a magyar királyi címet,
visszaszolgáltatta a magyar koronát, Mátyást fiává fogadta, ezáltal Frigyes elismerte Mátyást, ugyanakkor
Mátyás örökösének ismerte el Frigyest, vagy fiát, Miksa főherceget, amennyiben Mátyásnak nem születik
fiúgyermeke. [2] Ennek ellenére a két uralkodó között az 1470-es években újabb háborúk zajlottak,
amelyek során Frigyes kénytelen volt elismerni Mátyást Csehország királyának, majd elveszítette ausztriai
tartományai egy részét is, amelyeket csak Mátyás halála után sikerült visszaszereznie.
Noha Mátyás halála után a Habsburgok több jogcímen is igényt formálhattak volna a magyar trónra, a
magyar rendek Jagelló Ulászló cseh király mellett döntöttek.

A dinasztikus kapcsolatok azonban tovább szövődtek: a I. Miksa

német-római császár által szorgalmazott Habsburg–Jagelló
házassági szerződés értelmében Ulászló leánya, Anna I.
  Ferdinándnak, V. Károly császár öccsének, Ausztria uralkodó
főhercegének lett a felesége, Ulászló fia, II. Lajos pedig Károly és
Ferdinánd húgát, Máriát vette el. A szerződés értelmében amelyik
uralkodó utód nélkül hal meg, a másik örökli annak országait. A
mohácsi csata és II. Lajos magyar király halála után V.   Károly
német-római császár (és spanyol király) az özvegy Máriát hazahívta
és Németalföld helytartójává nevezte ki.

Ennek alapján I. Ferdinánd

(1526-tól cseh király, 1531-
től német király, 1558-tól
német-római császár) igényt
II. Lajos magyar király formált a magyar trónra.
1526. december 16-án meg
is választották, illetve 1527. november 3-án megkoronázták. A
rendek egy része (tkp. a köznemesi párt) azonban Szapolyai János
erdélyi vajda személye mellett döntött, akit szintén megkoronáztak
(1526. november 11. ). Tizenkét éven át tartó belháború
következett, amelynek során egyik fél sem tudott felülkerekedni a
másikon. A két király végül 1538-ban a váradi békében
megegyezett, hogy János halála esetén Ferdinánd örökli a trónt.
Szapolyai 1540-ben bekövetkezett halála után a Habsburgok szinte
egyszerre érték el két célkitűzésüket, és jutottak a cseh és a magyar
korona birtokába, amelyeket 1918-ig meg is tartottak. A
Habsburgok spanyol földön hozzászoktak az abszolutisztikus Habsburg Mária magyar királyné
kormányzáshoz, számukra a közép európai országokban (1520)
(Magyarország, Lengyelország, Csehország) virágkorát élő
rendiség nyűgnek számított amelyet letörni igyekeztek. Ez
többnyire csak az osztrák tartományokban sikerült I. Ferdinándnak, Magyarországon és Csehországban
nem. Utódai (II. Miksa és Rudolf) is a központosításra törekedtek (volt alkalmuk testközelből
megtapasztalni az abszolút uralkodó hatalmát, hiszen mindketten a spanyol udvarban nevelkedtek egy
ideig) de komolyabb erőfeszítésre, a rendiség letörésére csak Rudolf uralkodása második felében került sor.
Azonban a magyar és erdélyi rendi megmozdulások, felkelések (Bocskai István, Bethlen Gábor, Rákócziak
hadjáratai) megvédték a rendek jogait, s ha nagy erőfeszítések árán is, de fenntartották a rendi dualizmust
(1608–1671). A 17. század végére a rendek pozíciói egyre romlottak (már a cseh rendekre sem számíthattak
mert azokat letörte a Habsburg túlerő s abszolutizmust vezettek be. Nem mellékesen kell itt megjegezni,
hogy Csehországot Habsburg örökös tartománnyá alakították, s ott a rendiséget végleg felszámolták,
Magyarországon ez csak ideig-óráig sikerült pl: I. Lipót uralkodása idején (1671–1681), valamint Mária
Terézia és II. József alatt (1765–1790), és I. Ferenc alatt (1812–1825 között). A dinasztia és a magyar
rendek viszonyára a 16. és a 17. század folyamán erősen rányomta a bélyegét az a mondás, mely szerint a
Habsburgok az országot, ősi ellenségétől, a töröktől megszabadítani nem tudták, alkotmánya szerint
kormányozni nem akarták. A 18. században a Rákóczi-szabadságharc leverése után a várt megtorlás
elmaradt, (általános amnesztiát hirdetett Bécs) az udvarhű nemeseket Rákóczi és Bercsényi elkobzott
birtokaiból jutalmazták meg, de egyéb retorzió nem történt. A magyar rendekkel az új király kibékült, újra
összehívták az országgyűlést, helyreállították (ha nem egészen is) a rendi alkotmányt.

Habsburg-ház leszármazási ágai

Bővebben: Habsburg-ház

Habsburg-ház

Lásd még: osztrák hercegek és főhercegek, német királyok, cseh királyok listája

Gazdag Guntram megalapításával (az első jelentős tagtól számítva):

1. I. Rudolf német király (1218–1291)

1. I. Albert német király (1255–1308)
1. I. Rudolf cseh király (1282–1307)
2. III. Frigyes német király (1289–1330)
3. I. Lipót osztrák herceg (1290–1326)
4. II. Albert osztrák herceg (1298–1358)
1. IV. Rudolf osztrák főherceg (1339–1365)
2. V. Frigyes osztrák herceg (1347–1362)
3. III. Albert osztrák herceg (1349–1395) (a Habsburg-ház Alberti ágának
megalapítója)
4. III. Lipót osztrák herceg (1351–1386) (a Habsburg-ház Lipóti ágának
megalapítója)
5. Ottó osztrák herceg (1301–1339)
2. II. Rudolf osztrák herceg (1271–1290)
1. Parricida János (1290–1313)

Habsburg-ház ágai

Habsburg-ház Alberti ág

III. Lófarkas Albert osztrák herceg megalapításával:

1. IV. Albert osztrák herceg (1377–1404)

1. Albert német, magyar és cseh király (1397–1439)
1. György herceg (1435)
2. V. László magyar és cseh király (1440–1457)

Habsburg-ház Lipóti ág
III. Igazságos Lipót osztrák herceg megalapításával:

1. Vilmos osztrák herceg (1370–1406)

2. IV. Lipót osztrák herceg (1371–1411)
3. II. Ernő osztrák herceg (1377–1424)
1. III. Frigyes német-római császár (1415–1493)
1. I. Miksa német-római császár (1459–1519)
1. IV. Fülöp burgundi herceg (1478–1506)
1. V. Károly német-római császár (1500–1558) (a Habsburg-ház spanyol
ágának megalapítója)
2. I. Ferdinánd német-római császár (1503–1564) (a Habsburg-ház dunai
ágának megalapítója)
2. VI. Albert osztrák herceg (1418–1463)
4. IV. Frigyes osztrák herceg (1382–1439)
1. Zsigmond osztrák főherceg (1427–1496)
1. Wolfgang főherceg (1480)

Habsburg-ház dunai ág

Lásd még: osztrák főhercegek, német-római császárok, német királyok, magyar királyok,
cseh királyok listája

Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király megalapításával:

1. II. Miksa német-római császár (1527–1576)

1. Rudolf német-római császár (1552–1612)
1. Don Julius Caesar D'Austria (1585–1609)
2. Ernő főherceg (1553–1595)
3. Mátyás német-római császár (1557–1619)
4. III. Miksa osztrák főherceg (1558–1618)
2. II. Ferdinánd osztrák főherceg (1529–1595)
3. II. Károly osztrák főherceg
1. II. Ferdinánd német-római császár (1578–1637)
1. III. Ferdinánd német-római császár (1608–1657)
1. IV. Ferdinánd magyar király (1633–1654)
2. I. Lipót német-római császár (1640–1705)
1. I. József német-római császár (1678–1711)
2. VI. Károly német-római császár (1685–1740) (leányági leszármazottak)
3. Károly József olmützi püspök (1649–1664)
2. Lipót Vilmos főherceg (1614–1662)
2. Miksa Ernő főherceg (1583–1616)
 3. V. Lipót osztrák főherceg (1586–1632) (a Habsburg–Tiroli ág megalapítója)
4. Károly József hercegpüspök (1590–1624)

Habsburg-ház, spanyol ág

Lásd még: spanyol királyok, portugál királyok listája

Károly német-római császár és spanyol király megalapításával:

I. Károly spanyol király (1500–1558)

∞ Portugáliai Izabella

II. Fülöp spanyol király (1527–1598)

∞ Portugáliai Mária Manuéla

Károly, Asztúria hercege (1545–1568)

∞ Franciaországi Erzsébet

Izabella Klára Eugénia infánsnő (1566–1633)

∞ VII. Albert osztrák főherceg
Katalin Michéla infánsnő (1567–1597)
∞ I. Károly Emánuel savoyai herceg

∞ Ausztriai Anna

Ferdinánd, Asztúria hercege (1571–1578)

Diego Félix infáns (1575–1582)
III. Fülöp spanyol király (1578–1621)
∞ Ausztriai Margit

Anna Mária Mauricia infánsnő (1601–1666)

∞ XIII. Lajos francia király
IV. Fülöp spanyol király (1605–1665)
∞ Franciaországi Izabella

Baltazár Károly, Asztúria hercege

(1629–1646)
Mária Terézia infánsnő (1638–1683)
∞ XIV. Lajos francia király

∞ Ausztriai Mária Anna

Margit Terézia infánsnő (1651–1673)

∞ I. Lipót német-római császár
Fülöp Proszperó, Asztúria hercege
(1657–1661)
II. Károly spanyol király (1661–1700)
∞ Orléans-i Mária Lujza

Mária Anna infánsnő (1606–1646)

∞ III. Ferdinánd német-római császár
 Károly infáns (1607–1632)
Ferdinánd bíboros-infáns (1609–1641)

Mária infánsnő (1528–1603)

∞ II. Miksa német–római császár
Johanna infánsnő (1535–1573)
∞ János Mánuel portugál trónörökös

Habsburg-ház oldalágai

Habsburg–Tiroli ág
V. Lipót főherceg
∞ Claudia di Ferdinando de’ Medici

Ferdinánd Károly főherceg (1628–1662)

∞ Anna di Cosimo de’ Medici

Klaudia Felicitász főhercegnő (1653–1676)

∞ I. Lipót német-római császár
Izabella Klára főhercegnő (1629–1685)
∞ III. Károly mantovai herceg
Zsigmond Ferenc főherceg (1630–1665)
∞ Pfalz–Sulzbachi Hedvig
Mária Leopoldina főhercegnő (1632–1649)
∞ III. Ferdinánd német-római császár

Habsburg–Lotaringiai-ház leszármazási ágai

Bővebben: Habsburg–Lotaringiai-ház

Habsburg–Lotaringiai-ház főága

Lásd még: német-római császárok, osztrák császárok, német királyok, magyar királyok,
cseh királyok listája

Lotaringiai Ferenc István császár és Habsburg Mária Terézia császárné és királynő megalapításával:

1. II. József német-római császár (1740–1790)

2. Károly József főherceg (1745–1761)
3. II. Lipót német-római császár (1747–1792)
1. I. Ferenc osztrák császár (1768–1835)
1. I. Ferdinánd osztrák császár (1793–1875)
2. Ferenc Károly főherceg (1802–1878)
1. I. Ferenc József osztrák császár (1830–1916)
1. Rudolf főherceg (1858–1889) (ma is élnek leányági leszármazottai)
2. I. Miksa mexikói császár (1832–1867)
 3. Károly Lajos főherceg (1833–1896)
1. Ferenc Ferdinánd főherceg (1863–1914) (ma is élnek leszármazottai)
2. Ottó Ferenc József főherceg (1865–1906)
1. I. Károly osztrák császár (1887–1922) (ma is élnek leszármazottai)
2. Miksa Jenő főherceg (1895–1952) (ma is élnek leszármazottai)
3. Ferdinánd Károly főherceg (1868–1915)
4. Lajos Viktor főherceg (1842–1919)
2. III. Ferdinánd toszkánai nagyherceg (1769–1824) (a Habsburg–Toscanai ág
megalapítója)
3. Károly tescheni herceg (1771–1847) (a Habsburg–Tescheni ág megalapítója)
4. Sándor Lipót magyar nádor (1772–1795)
5. József Antal magyar nádor (1776–1847) (a magyar nádori ág megalapítója)
6. Antal Viktor főherceg (1779–1835)
7. János főherceg (1782–1859)
1. Ferenc meráni gróf (1839–1891) (ma is élnek leszármazottai)
8. Rainer József főherceg (1783–1853)
1. Lipót Lajos főherceg (1823–1898)
2. Ernő főherceg (1824–1899) (ma is élnek el nem ismert leszármazottai)
3. Zsigmond főherceg (1826–1891)
4. Rainer főherceg (1827–1913)
5. Henrik főherceg (1828–1891)
9. Lajos főherceg (1784–1864)
10. Rudolf olmützi hercegérsek (1788–1831)
4. Ferdinánd Károly főherceg (1754–1806) (a Habsburg–Estei ág megalapítója)
5. Miksa Ferenc kölni érsek (1756–1801)

Habsburg–Lotaringiai-ház oldalágai

Habsburg–Estei ág

Lásd még: Modena, Reggio és Ferrara hercegeinek listája

Ferdinánd Károly főherceg és Estei Mária Beatrix modenai hercegnő megalapításával:

1. Mária Terézia főhercegnő (1773–1832)

∞ I. Viktor Emánuel szárd–piemonti király
2. Mária Leopoldina főhercegnő (1776–1848)
∞ Károly Tivadar pfalzi és bajor választófejedelem
3. IV. Ferenc modenai herceg (1779–1846)
∞ Savoyai Mária Beatrix

1. Mária Terézia főhercegnő (1817–1886)

∞ Henri d’Artois, Chambord grófja
2. V. Ferenc modenai herceg (1819–1875)
∞ Bajorországi Adelgunda Auguszta
 3. Ferdinánd Károly főherceg (1821–1849)
∞ Habsburg–Lotaringiai Erzsébet Franciska

1. Mária Terézia főhercegnő (1849-1919)

∞ III. Lajos bajor király
4. Mária Beatrix főhercegnő (1824–1906)
∞ Don Juan de Borbón, Montizón grófja
4. Ferdinánd Károly főherceg (1781–1850)
5. Miksa József főherceg (1782–1863)
6. Károly Ambrus esztergomi érsek (1785–1809)
7. Mária Ludovika főhercegnő (1787–1816)
∞ I. Ferenc osztrák császár

Habsburg–Toszkánai ág

Lásd még: Toszkána uralkodóinak listája

III. Ferdinánd toszkánai nagyherceg megalapításával:

1. II. Lipót toszkánai nagyherceg (1797–1870)

∞ (1. ) Szászországi Mária Anna Karolina (2. ) Bourbon–Szicíliai Mária Antónia

1. (1. ) Auguszta Ferdinanda főhercegnő (1825–1864)

∞ Luitpold bajor királyi herceg
2. (2. ) Mária Izabella főhercegnő (1834–1901)
∞ Francesco di Paola, Trapani grófja
3. (2. ) IV. Ferdinánd toszkánai nagyherceg (1835–1908)
∞ (1. ) Szászországi Anna Mária (2. ) Bourbon–Parmai Aliz

1. Leopold Wölfling (1868–1935)

2. József Ferdinánd főherceg (1872–1942) (ma is élnek leszármazottai)
3. Péter Ferdinánd főherceg (1874–1948) (ma is élnek leszármazottai)
4. (2. ) Károly Szalvátor főherceg (1839–1892)
∞ Bourbon–Szicíliai Mária Immakuláta

1. Lipót Szalvátor főherceg (1863–1931) (ma is élnek leszármazottai)

∞ Spanyolországi Blanka
2. Ferenc Szalvátor főherceg (1866–1939) (ma is élnek leszármazottai)
∞ Habsburg–Lotaringiai Mária Valéria
5. (2. ) Lajos Szalvátor főherceg (1847–1915)
6. (2. ) Johann Orth (1852–1911)<
2. Mária Terézia Franciska főhercegnő
∞ Károly Albert szárd–piemonti király

Habsburg–Tescheni („hadvezéri”) ág

Károly tescheni herceg megalapításával:

1. Mária Terézia főhercegnő (1816–1867)

∞ II. Ferdinánd nápoly–szicíliai király
 2. Albert tescheni herceg (1817–1895)
∞ Bajorországi Hildegárd Lujza

1. Mária Terézia főhercegnő (1845–1927)

∞ Württembergi Fülöp
2. Matild Mária főhercegnő (1849–1867)
3. Károly Ferdinánd főherceg (1818–1874)
∞ Habsburg–Lotaringiai Erzsébet Franciska

1. Frigyes tescheni herceg (1856–1936)

∞ Isabella von Croÿ-Dülmen

1. Albert tescheni címzetes herceg (1897–1955)

2. Mária Krisztina főhercegnő (1858–1929)
∞ XII. Alfonz spanyol király
3. Károly István főherceg (1860–1933)
∞ Habsburg–Toscanai Mária Terézia

1. Károly Albert főherceg (1888–1951) (ma is élnek leányági leszármazottai)

2. Leó Károly főheceg (1893–1939) (ma is élnek leszármazottai)
3. Vilmos Ferenc főherceg (1895–1948)
4. Jenő főherceg (1863–1954)
4. Frigyes Ferdinánd Lipót főherceg (1821–1847)
5. Mária Karolina Lujza főhercegnő (1825–1915)
∞ Rainer Ferdinánd főherceg
6. Vilmos főherceg (1827–1894)

Magyar nádori ág

Lásd még: Magyarország nádorainak listája

József Antal főherceg megalapításával:

1. Hermina Amália főapátnő (1817–1842)

2. István Ferenc Viktor magyar nádor (1817–1867)
3. Erzsébet Franciska főhercegnő (1831–1903)
∞ (1. ) Habsburg–Estei Ferdinánd Károly Viktor (2. ) Habsburg–Tescheni Károly Ferdinánd
4. József Károly Lajos főherceg (1833–1905)
∞ Szász–Coburg–Koháry Klotild

1. Mária Dorottya főhercegnő (1867–1932)

∞ Philippe d’Orléans, Orléans hercege
2. Margit Klementina főhercegnő (1870–1955)
∞ Albert Thurn und Taxis-i herceg
3. József Ágost magyar kormányzó (1872–1962)
∞ Bajorországi Auguszta Mária
4. László Fülöp főherceg (1875–1895)
 5. Mária Henrietta főhercegnő (1836–1902)
∞ II. Lipót belga király

Egyéb birtokok és címek

A család tagjai különböző időszakokban a következő címeket viselték:

Habsburg-ház
Ausztria hercege, később főhercege
Stájerország hercege
Karintia hercege
Tirol grófja
Burgundia hercege
A németalföldi tartományok uralkodója

A spanyol ág 1580 és 1640 között portugál uralkodókat is adott.

Habsburg–Lotaringiai-ház
Toszkána nagyhercege
Németalföld hercege
Würzburgi választó
Kölni választó
Salzburgi választó
Parma hercege
Modena hercege
Mexikó császára (1864–1867)
Erdély fejedelme 1690-től, nagyfejedelme 1765-től

A család fontosabb uralkodói

I. Rudolf német király (1218–1291)
III. Frigyes német-római császár (1415–1493)
I. Miksa német-római császár (1459–1519)
V. Károly spanyol király, német-római császár (1500–
1558)
I. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király
(1503–1564)
II. Fülöp spanyol király (1527–1598)
II. Miksa német-római császár, magyar és cseh király
(1527–1576)
II. Rudolf német-római császár, magyar és cseh király
(1552–1612)
Mátyás német-római császár, (II. Mátyás néven) magyar
és cseh király (1557–1619) A Habsburg-család birtokainak
címerei 1555-ben
 II. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király (1578–1637)
III. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király (1608–1657)
I. Lipót német-római császár, magyar és cseh király (1640–1705)
I. József német-római császár, magyar és cseh király (1678–1711)
VI. Károly német-római császár (1685–1740), III. Károly néven magyar, II. Károly néven cseh
király
Mária Terézia főhercegnő, magyar és cseh királynő (1717–1780)
II. József német-római császár, magyar és cseh király (1741–1790)
II. Lipót német-római császár, magyar és cseh király (1747–1792)
II. Ferenc német-római császár (1768–1835), 1804 után I. Ferenc néven osztrák császár,
magyar és cseh király
I. Ferdinánd osztrák császár (1793–1875), V. Ferdinánd néven magyar és cseh király (1848-
ban lemondatták).
I. Ferenc József osztrák császár, magyar és cseh király (1830–1916)
I. Károly osztrák császár (1887–1922), IV. Károly néven magyar, III. Károly néven cseh király

Más fontosabb családtagok

József nádor (1776–1847) Magyarország nádora

Habsburg Ottó trónörökös (1912–2011) politikus, 1961-ben lemondott osztrák trónigényéről,
a magyarról nem.
Habsburg Károly (1961–) politikus
Habsburg György (1964–) politikus, diplomata, újságíró
Habsburg Ferdinánd (1997–) autóversenyző
Habsburg-Lotharingiai Mihály (1942–) a Mindszenty Alapítvány elnöke, a Szuverén Máltai
Lovagrend magyarországi nagykövete, a nádori-ág tagja

Jegyzetek
2. Magyar katolikus lexikon I. (A–Bor). (htt
1. A Habsburgok felemelkedése, Rudolf
p://lexikon.katolikus.hu/B/bécsújhelyi%2
császárra választása (https://ng.24.hu/kul
0béke.html) Főszerk. Diós István; szerk.
tura/0001/01/01/a_habsburgok_felemelk
Viczián János. Budapest: Szent István
edese_rudolf_csaszarra_valasztasa/).
Társulat. 1993.
National Geographic. (Hozzáférés: 2022.
április 13.)

További információk
Genealogical tree of the house of Habsburg (till Maria Theresia) (http://www.chh.de.free.fr/ar
chiv/Sonstiges/habsburg.php)
Vogel Dávid. , Egy Habsburg a mexikói trónon (http://publikon.hu/application/essay/521_1.p
df)
 Vogel Dávid: Emperador Maximiliano – A Habsburg on the Mexican Throne (http://www.groti
us.hu/publ/displ.asp?id=QBECJL) (magyar nyelven). grotius.hu. (Hozzáférés: 2017.
szeptember 12.)

Kapcsolódó szócikkek
Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája
V. Károly német-római császár
I. Miksa mexikói császár
Elő-Ausztria

Német-római császári dinasztiák

Száli frank dinasztia

Liudolf-ház (Szász-ház)
Luxemburgi-ház
Hohenstauf-ház
Wittelsbach-ház
Habsburg-ház
Habsburg–Lotaringiai-ház
A Habsburg-házi és a Habsburg–Lotaringiai-házi uralkodók családfája

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Habsburg-család&oldid=25695670”

A lap utolsó módosítása: 2023. január 6., 18:01

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon
is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.