II.

Fülöp spanyol király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Fülöp (spanyolul: Felipe II; Valladolid, Kasztíliai
Királyság, 1527. május 21. – San Lorenzo de El Escorial, II. Fülöp
Kasztíliai Királyság, 1598. szeptember 13.), Habsburg-házból
származó spanyol király 1556-tól, majd portugál király I.
Fülöp néven (portugálul: Filipe I) 1580-tól 1598-as haláláig.
V. Károly császár és király egyetlen törvényes fia.
Fokozatosan szerezte meg az irányítást apja birodalmában:
1540-től Milánó hercege, 1554-től Nápoly és Szicília királya,
majd 1555-től Németalföld ura. I. Mária angol királynővel
kötött házassága révén Anglia és Írország „de iure uxoris”
királya volt 1554 és 1558 között, ám nem koronázták királlyá
és tényleges hatalommal sem bírt az országban.

A Habsburg Birodalom felosztásakor nagybátyja, I.

Ferdinánd magyar és cseh király örökölte a német-római
császári címet, míg Fülöp a teljes Spanyol Birodalmat annak
minden gyarmatával, valamint a németalföldi és itáliai
(Milánói Hercegség, Nápolyi és Szicíliai Királyságok)
területekkel. Uralkodása alatt robbant ki a németalföldi
szabadságharc, amely részben a spanyol inkvizíció
Németalföldre történő kiterjesztése, részben az országlása Spanyolország királya
alatt többször (1557-ben, 1560-ban, 1569-ben, 1575-ben és
1596-ban) beköszönő államcsőd miatt történhetett meg. II. Fülöp
Uralkodási ideje
A mélyen vallásos Fülöp király Európa katolikus
védelmezőjének tekintette magát mind az Oszmán 1556. január 16. –
Birodalommal, mind a protestáns reformációval szemben. 1598. szeptember 13.
1584-ben aláírta a joinville-i szerződést, amely a francia
Elődje I. Károly
hugenották ellen vívott vallásháborúban finanszírozta a
francia Katolikus Ligát. 1588-ban elindította a spanyol Utódja III. Fülöp
armadát a protestáns Angliába, amelynek célja I. Erzsébet
Portugália és Algarves királya
királynő megdöntése és a katolicizmus újbóli helyreállítása
volt. I. Fülöp

Negyvenkét éves uralkodása alatt a spanyol korona elérte Uralkodási 1580. szeptember 12.
hatalma csúcsát, így regnálására szokás úgy tekinteni, mint a évei –
Spanyol Birodalom aranykorára. 1580-ban anyja, Portugáliai 1598. szeptember 13.
Izabella örökségeként meg tudta szerezni a portugál királyi Koronázása Tomar
címet is, továbbá az oszmánok felett aratott győzelmével
1581. április 16.
sikerült befolyása alá vonnia a Földközi-tengeri irányítást,
tovább tudta terjeszteni gyarmatbirodalmát az Újvilágban, Elődje António vagy Henrik
Utódja II. Fülöp
valamint kiemelkedően művelt uralkodóként és mecénásként Anglia és Írország jure uxoris
komoly érdemeket tudott szerezni a kora újkori spanyol királya
kultúra felvirágoztatásában.[1]
Fülöp
Uralkodási ideje
Tartalomjegyzék 1554. július 25. – 1558. november 17.

Élete Elődje I. Mária

Spanyol–oszmán háború Utódja I. Erzsébet
Portugália és Anglia elleni háborúk Életrajzi adatok
Házasságai és gyermekei Uralkodóház Habsburg
Titulusai Született 1527. május 21.
Címei
Valladolid
Kitüntetései
Elhunyt 1598. szeptember 13.
Emlékezete
(71 évesen)
Jegyzetek Madrid
Források Nyughelye El Escorial-i királyi
További információk kolostor
Édesapja V. Károly német-római
császár és spanyol
Élete
király
Apja V. Károly német-római császár, kasztíliai Édesanyja Portugáliai Izabella
(spanyol) király, Szép Fülöp ausztriai főherceg és Házastársa Portugáliai Mária
burgundi herceg, felesége jogán kasztíliai király,
Manuéla
valamint II. Johanna kasztíliai királynő fia. Anyja
Izabella portugál infánsnő, I. Mánuel portugál I. Mária angol királynő
király és Aragóniai Mária kasztíliai infánsnő lánya. Apja és Franciaországi
anyja elsőfokú unokatestvérek voltak. Fülöp I. Izabella Izabella
kasztíliai királynő és II. Ferdinánd aragóniai király Ausztriai Anna
dédunokája volt, hiszen az apai nagyanyja, II. (Őrült)
Gyermekei többek között:
Johanna királynő és az anyai nagyanyja, Aragóniai Mária
portugál királyné testvérek voltak. Károly, Asztúria
hercege
Fülöp az apjával ellentétben flegmatikus és középszerű, de Izabella Klára Eugénia
kötelességtudó bürokratának bizonyult. Sokat foglalkozott infánsnő
okkultizmussal, erre bizonyíték a könyvtára, amely tele van Katalin Michéla
ilyen könyvekkel. Rettegett a betegségektől, önbizalma
ingatag volt. Görcsös megfelelni akarással vitte Kasztília savoyai hercegné
ügyeit. Szigorú katolikusként rendeleteivel könnyítette az III. Fülöp spanyol
inkvizíció dolgát, ezért többezer ember esett annak áldozatául király
– pedig a moriszkók (átkeresztelkedett mórok) nem voltak a Vallás római katolikus
török Porta szövetségesei, így az inkvizíció fölöslegesen
üldözte őket.

1561-ben Madridot tette birodalma fővárosává, majd Mottója: NON SVFFICIT ORBIS
fölépíttette az Escorialt; ez a kolostorpalota sok-sok évig ("A világ nem elég")
maradt a spanyol uralkodók lakhelye. Miután a királyi család
beköltözött az Escorialba, Fülöp rendeletekkel kormányzott –
valószínűleg azért, mert a fenyegetve érezte magát – kemény
politikai stílusának is ez lehetett az oka. Ez az érzés nem volt
alaptalan: az ismert világ fele meg akarta buktatni. A
reformáció is állandó ellenfél volt. Keleten a törökök okoztak
gondot, északon a németalföldi lázadók, nyugaton a perui II. Fülöp aláírása
spanyolok, akik egymással is harcoltak. Otthon az aragóniai
nemesség kapálózott az abszolutizmus ellen. Belső ellenfelei
ellen hatásos fegyvernek bizonyult az inkvizíció. Külső
ellenfelei ellen Alba herceget és önnön féltestvérét, Don Juan
de Austriát küldte, rájuk bízva a sereg és flotta vezetését. A
hatalmas sereget csak erősen centralizált ország tudta eltartani.
Az ország ügyeit tizenkét tanács intézte, ezek többségét
területi alapon szervezte. A kivételek: a Haditanács, a
Lovagrendek Tanácsa és az Államtanács; ezek Madridban II. Fülöp címere
székeltek. A Wikimédia Commons tartalmaz
II. Fülöp témájú
A spanyol gazdaság egyre rosszabb helyzetbe került, ahogy a
hazai termékeket kiszorították a beáramló nemesfémek és médiaállományokat.
egyéb olcsó termékek. Az árak mindig magasabbak voltak a Sablon • Wikidata • Segítség
folyton emelkedő európai áraknál. A fordított merkantilista
politika miatt a nemesfém kiáramlott az országból. A spanyol
nemesek ehelyett protekcionizmust szerettek volna. Fülöp látványos politikájának lényegeként állandó
sereget állomásoztatott mindenütt, ahová a spanyol korona hatalma elért. A birodalom hatalmas kiterjedése
miatt közvetlenül vagy közvetetten érdekelt volt szinte minden konfliktusban, szinte minden háborújában
részt kellett vennie. II. Fülöp idején a spanyol birodalom a világ legerősebb, leghatalmasabb monarchiája
volt; európai hegemóniára (túlhatalomra) tett szert.

Spanyol–oszmán háború
A spanyol-török háború az után kezdődött, hogy a török birodalom megtámadta Málta szigetét. Ez a háború
1565-től 1571-ig tartott. A spanyolok a lepantói csatában megtörték a török birodalom erőfölényét a
mediterrán térségben. E háború közben, 1568-ban a moriszkók is föllázadtak az 1491-es granadai
szerződés megszegése miatt. A lázadást 1570-ben verték le, ekkor rengeteg moriszkót kivégeztek, és
elkezdték széttelepítésüket.

Amikor Portugália koronáját megszerezte, az ország már hadban állt a törökökkel. A spanyolok ugyan
békét kötöttek a szultánnal, de Fülöpnek Portugália királyaként (1585-től már nyíltan) újra szembe kellett
néznie a törökkel. Ez a harc az Indiai-óceánon súlyos portugál vereséggel zárult.

Portugália és Anglia elleni háborúk

1575-ben pénzügyi csődben volt az ország, ennek ellenére Portugália és Anglia meghódítását tervezgette.

A portugál trónra anyja révén pályázhatott, aki portugál királyi hercegnő volt. Nagybátyja, I. Henrik
portugál király halála után, 1580-ban legyőzte a fő riválisát, I. Antalt, akit az angolok támogattak, és 1580.
szeptember 9-én portugál királlyá kiáltották, majd a következő évben, 1581. április 16-án Tomarban
Portugália királyává koronázták. Fülöp erről így írt a lányainak: „Amint tudjátok, kifejezett akaratom
ellenére akarnak selyembrokátba öltöztetni.”[2]
 Az angol trónon kezdetben sógornője, Erzsébet trónigényét
támogatta, miután I. Mária angol királynővel kötött házasságából
nem született életképes utód, hiszen Stuart Mária skót királynő
angliai trónigényét a Habsburgok ellenfelei, a Valois-k használták
fel. Miután azonban a francia–skót szövetség meglazult Stuart
Mária és II. Ferenc francia király gyermektelen házassága és a skót
reformáció térnyerése miatt, amelyet Erzsébet erőteljesen
támogatott, Fülöp egyre inkább szembekerült egykori angol
sógornőjével. Stuart Máriának Erzsébet királynő által jóváhagyott
kivégzése 1587-ben adta meg Fülöpnek az ürügyet az Anglia elleni
invázióra. A Nagy Armada, az egyesült spanyol–portugál flotta
felkészült az angliai tengeri haderő felmorzsolására. 1587-ben
Francis Drake, a kalóz admirális saját hajóival rajtaütött a
gyülekezőhelyén tartózkodó inváziós flottát, és sikeresen
elpusztított néhány horgonyzó hajót. Ennek ellenére a flotta 1588-
ban elindult az Anglia elleni invázióra. Itt mutatkozott meg először
I. Fülöp portugál király uralkodásának az angol flotta erőfölénye, mely nem a nagyobb tűzerőben, hanem
fontosabb eseményei – azulejo a hajók kisebb méretében, nagyobb mozgékonyságában állt. A
1. a Portugál Királyság megtámadása és kisebb hajókkal könnyen körbejárták a hatalmas spanyol gályákat.
meghódítása; Az összecsapásokban elpusztult a Nagy Armada fele, ehhez
2. a salgai csata az Azori-szigetek hozzájárultak a kegyetlen tengeri viharok, amelyek szintén Anglia
ellenállásának letörésére (a helyiek bikákat előnyét növelték.
tereltek a támadókra);
3. a Ribeira palota tornya Lisszabonban Fülöp ezután sem mondott le Anglia meghódításának tervéről.
4. a győzhetetlen armada – sikertelen Ebben egy újabb anyagi csőd akadályozta meg 1596-ban.
kísérlet a Brit-szigetek meghódítására Nagyratörő terveinek megvalósítását (az Angliától elszenvedett
vereségek és a francia vallásháborúkban való költséges részvétel
mellett) a IV. Henrik francia királlyal folytatott kimerítő, vesztes háború akadályozta meg. 1598-ban
II.  Fülöp és IV.  Henrik aláírták a vervins-i békeszerződést, amelyben az idős II. Fülöp lemondott francia
trónigényéről és csapatait kivonta Franciaországból. Ugyanezen év szeptemberében Fülöp meg is halt.

Gyermekei közül nyolc született élve, de sokuk még hétéves kora előtt meghalt. A trónon fia, III. Fülöp
követte, aki valóban kisszerű politikus volt és kegyenceivel irányíttatta az országot.

Házasságai és gyermekei
Fülöp négyszer házasodott és három házasságából maradtak felnőtt kort megélt gyermekei.

Első felesége az Avis-házból származó Mária Manuéla portugál infánsnő, egyben első-unokatestvére volt.
Mária Manuéla III. János portugál király (Fülöp anyai nagybátyja), és Ausztriai Katalin (Fülöp apai
nagynénjének) volt a leánya. Házasságukra 1543. november 12-én került sor Salamanca településen.
Frigyükből egy fiú gyermek született, apja várományosa, aki születésébe anyja négy nappal később vérzés
útján belehalt. Gyermekük:

Károly, Asztúria hercege (1545. július 8. – 1568. július 24.), nem házasodott meg és nem
születtek gyermekei. Mentálisan zavart volt és apja életére tört, ezért, és a trónra való
alkalmatlansága miatt elzáratta

Második felesége szintén az unokatestvére volt, méghozzá a Tudor-házból származó, a később csak „Véres
Mária” néven elhíresült I. Mária angol királynő. Mária VIII. Henrik angol király és Aragóniai Katalin
királyné (Fülöp apjának nagynénjének) lánya volt. Házasságuk 1554. július 25-én zajlott a winchesteri
székesegyházban. A házassággal Fülöp Anglia és Írország iure
uxoris (felesége jogán) királya lett, ám tényleges hatalommal nem
rendelkezett, és koronázása sem volt. Kapcsolatukból nem született
gyermek, és Mária négy évvel később, 1558-ban meg is halt,
amellyel Fülöp az angol királyi címet is elvesztette.

Harmadik felesége a Capeting-dinasztia Valois-házából származó

Erzsébet francia királyi hercegnő lett. Erzsébet szintén távoli
rokona volt Fülöpnek, mind a ketten VII. Alfonz kasztíliai király
leszármazottai voltak, Erzsébet maga pedig II. Henrik francia király
és Medici Katalin királyné leánya volt. A házasságra képviselők
útján (Fülöpöt Alba III. hercege képviselte) 1559. június 22-én
került sor a párizsi Notre-Dame-székesegyházban, majd a tényleges
szertartásra 1560. február 2-án került sor Toledóban.
Házasságukból öt leány és egy fiú született, de csak két leány érte
meg a felnőttkort. Erzsébet néhány órával utolsó gyermekük
vetélését követően meghalt. Gyermekeik:

halva született fiú (1560)

elvetélt ikerpár (1564 augusztusa)
Izabella Klára Eugénia infánsnő (1566. augusztus 12. – II. Fülöp spanyol király
1633. december 1.), feleségül ment VII. Albert osztrák
főherceghez és Spanyol-Németalföld társkormányzói
lettek. Kormányzóságuk jelentette a spanyol Hollandia aranykorát.
Katalin Michéla infánsnő (1567. október 10. – 1597. november 6.), I. Károly Emánuel
savoyai herceg felesége lett.
elvetélt lány (1568. október 3.)

Fülöp negyedik és egyben utolsó felesége unokahúga, Ausztriai Anna főhercegnő volt. Anna II. Miksa
német-római császár, magyar és cseh királynak (Fülöp unokatestvérének) és Ausztriai Mária császárnénak
(Fülöp testvérének) volt a leánya. Házasságukat 1570. szeptember 12-én kötötték Segoviában.
Kapcsolatukból öt gyermek született, Mária maga utolsó szülésének szövődményeibe halt bele.
Gyermekeik:

Ferdinánd, Asztúria hercege (1571. december 4. – 1578. október 18.), gyermekként

meghalt.
Károly Lajos infáns (1573. augusztus 12. – 1575. június 30.), gyermekként meghalt.
Diego Félix infáns (1575. augusztus 15 – 1582. november 21.), gyermekként meghalt.
III. Fülöp spanyol király (1578. április 14. – 1621. március 31.), apja halálát követően
spanyol király.
Mária infánsnő (1580. február 14. – 1583. augusztus 5.), gyermekként meghalt.

Titulusai

Címei

Örökösi címei:

Girona hercege, 1527–1556

Asztúria hercege, 1528–1556
A Kasztíliai Korona országainak királya, mint II. Fülöp: 1556. január 16. – 1598. szeptember 13.

Kasztília, León, Granada, Toledo, Galícia, Sevilla, Cordoba, Murcia, Jaén, Algarve,
Algeciras, Gibraltár, a Kanári-szigetek, és az Újvilág királya
Bizkaia ura

Az Aragóniai Korona országainak királya, mint I. Fülöp: 1556. január 16. – 1598. szeptember 13.

Aragónia királya
Nápoly és Szicília királya:
Nápoly és Jeruzsálem királya
Szicília királya, Athén és Neopatria hercege
Valencia királya
Mallorcai királya
Szardínia és Korzika királya, Oristano őrgrófja, Goceano grófja
Navarra királya
Barcelona grófja

Portugália királya, mint I. Fülöp: 1581. április 16. – 1598. szeptember 13.

Anglia iure uxoris királya, mint I. Fülöp: 1554. július 25. – 1558. november 17.

Anglia királya, a Hit Védelmezője

Írország királya

Császári és Habsburg patrimoniális címei:

Milánó hercege, 1554. július 25. – 1598. szeptember 13.

Osztrák főherceg
Habsburg és Tirol fejedelmi grófja
Sváb herceg

Burgundi címei:

A Tizenhét Tartomány kormányzója, 1555. október 25. – 1598. szeptember 13.

Burgundi gróf, 1556. június 10. – 1598. szeptember 13.
Burgundia hercege

Kitüntetései
Az Aranygyapjas rend Lovagja, majd Nagymestere
A Calatrava-rend Nagymestere
Az Alcántara-rend Nagymestere
A Santiago-rend Nagymestere
 A Montesa-rend Nagymestere

Emlékezete
Emlékét őrzi Móra Ferenc Királyok föld felett és föld alatt című elbeszélése (megjelent a Túl
a palánkon című kötetben).

Jegyzetek
2. „'As you know, […] they want to dress me
1. 1556. január 16. - II. Fülöp trónra lép
in silk brocade, very much against my
Spanyolországban (http://www.rubicon.h will’.” L. Parker (1995: 245).
u/magyar/oldalak/1556_januar_16_ii_ful
op_tronra_lep_spanyolorszagban/)
(magyar nyelven) (html). Tarján M.
Tamás, Rubicon

Források
Anderle Ádám: Spanyolország története, Pannonica kiadó, 1999.
Fernand Braudel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában I-III. Budapest,
Akadémiai − Osiris Kiadó, 1996.
Cortázár, F. G. de–J. M. Gozález Vesga: Spanyolország története, Osiris Kiadó, Budapest,
2001.
Parker, Geoffrey: David or Goliath? Philip II and his world in the 1580s, in Richard L. Kagan
and Geoffrey Parker (eds.): Spain, Europe and the Atlantic. Essays in Honour of John H.
Elliott, 245–266, 1995. URL: L. További információk
Vincet, Mary–R. A. Stradling: A spanyol és portugál világatlasza, Helikon Magyar
Könyvklub, Budapest, 1997.

További információk
Geoffrey Parker: David or Goliath? Philip II and his world in the 1580s (http://ebooks.cambrid
ge.org/chapter.jsf?bid=CBO9780511523397&cid=CBO9780511523397A023) Archiválva (ht
tps://web.archive.org/web/20140714171638/http://ebooks.cambridge.org/chapter.jsf?bid=CB
O9780511523397&cid=CBO9780511523397A023) 2014. július 14-i dátummal a Wayback
Machine-ben – 2014. június 8.
Richard L. Kagan & Geoffrey Parker (eds.): Spain, Europe and the Atlantic. Essays in
Honour of John H. Elliott (https://books.google.hu/books?id=aegXU82-HO4C&pg=PR8&lpg
=PR8&dq=geoffrey+parker+david+or+goliath&source=bl&ots=a64SC3vSEu&sig=hsXmQo
AY4x_rnqB8-AF7VIGaRxI&hl=hu&ei=w_kDTeCHOM_GswblpZT7CQ&sa=X&oi=book_resu
lt&ct=result&resnum=4&ved=0CDIQ6AEwAw#v=onepage&q=the%20coronation%20of%20
Philip%20II&f=false) – 2014. június 8.

Előző Kasztíliai (spanyol) király Következő

I. Habsburg Károly III. Jámbor Fülöp
1556 – 1598
 Szicília királya

1556 – 1598
Előd:
I. Habsburg Károly
Aragónia királya
Utód:
II. Jámbor Fülöp
1556 – 1598

Portugália királya
Előd:
I. Antal
1580 – 1598

Előző uralkodó: Szicíliai uralkodó

Következő uralkodó:
III. (Őrült) Johanna 1554 – 1598
II. Jámbor Fülöp
V. Károly (nápolyi király)

Írország királya
Előző uralkodó: Következő uralkodó:
1554 – 1558
I. (Tudor) Mária I. (Tudor) Erzsébet
(de iure uxoris)

Anglia királya
Előző uralkodó: Következő uralkodó:
1554 – 1558
I. (Tudor) Mária I. (Tudor) Erzsébet
(de iure uxoris)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=II._Fülöp_spanyol_király&oldid=25739429”

A lap utolsó módosítása: 2023. január 19., 02:28

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon
is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.