Professional Documents
Culture Documents
II. Fülöp Spanyol Király
II. Fülöp Spanyol Király
Negyvenkét éves uralkodása alatt a spanyol korona elérte Uralkodási 1580. szeptember 12.
hatalma csúcsát, így regnálására szokás úgy tekinteni, mint a évei –
Spanyol Birodalom aranykorára. 1580-ban anyja, Portugáliai 1598. szeptember 13.
Izabella örökségeként meg tudta szerezni a portugál királyi Koronázása Tomar
címet is, továbbá az oszmánok felett aratott győzelmével
1581. április 16.
sikerült befolyása alá vonnia a Földközi-tengeri irányítást,
tovább tudta terjeszteni gyarmatbirodalmát az Újvilágban, Elődje António vagy Henrik
Utódja II. Fülöp
valamint kiemelkedően művelt uralkodóként és mecénásként Anglia és Írország jure uxoris
komoly érdemeket tudott szerezni a kora újkori spanyol királya
kultúra felvirágoztatásában.[1]
Fülöp
Uralkodási ideje
Tartalomjegyzék 1554. július 25. – 1558. november 17.
1561-ben Madridot tette birodalma fővárosává, majd Mottója: NON SVFFICIT ORBIS
fölépíttette az Escorialt; ez a kolostorpalota sok-sok évig ("A világ nem elég")
maradt a spanyol uralkodók lakhelye. Miután a királyi család
beköltözött az Escorialba, Fülöp rendeletekkel kormányzott –
valószínűleg azért, mert a fenyegetve érezte magát – kemény
politikai stílusának is ez lehetett az oka. Ez az érzés nem volt
alaptalan: az ismert világ fele meg akarta buktatni. A
reformáció is állandó ellenfél volt. Keleten a törökök okoztak
gondot, északon a németalföldi lázadók, nyugaton a perui II. Fülöp aláírása
spanyolok, akik egymással is harcoltak. Otthon az aragóniai
nemesség kapálózott az abszolutizmus ellen. Belső ellenfelei
ellen hatásos fegyvernek bizonyult az inkvizíció. Külső
ellenfelei ellen Alba herceget és önnön féltestvérét, Don Juan
de Austriát küldte, rájuk bízva a sereg és flotta vezetését. A
hatalmas sereget csak erősen centralizált ország tudta eltartani.
Az ország ügyeit tizenkét tanács intézte, ezek többségét
területi alapon szervezte. A kivételek: a Haditanács, a
Lovagrendek Tanácsa és az Államtanács; ezek Madridban II. Fülöp címere
székeltek. A Wikimédia Commons tartalmaz
II. Fülöp témájú
A spanyol gazdaság egyre rosszabb helyzetbe került, ahogy a
hazai termékeket kiszorították a beáramló nemesfémek és médiaállományokat.
egyéb olcsó termékek. Az árak mindig magasabbak voltak a Sablon • Wikidata • Segítség
folyton emelkedő európai áraknál. A fordított merkantilista
politika miatt a nemesfém kiáramlott az országból. A spanyol
nemesek ehelyett protekcionizmust szerettek volna. Fülöp látványos politikájának lényegeként állandó
sereget állomásoztatott mindenütt, ahová a spanyol korona hatalma elért. A birodalom hatalmas kiterjedése
miatt közvetlenül vagy közvetetten érdekelt volt szinte minden konfliktusban, szinte minden háborújában
részt kellett vennie. II. Fülöp idején a spanyol birodalom a világ legerősebb, leghatalmasabb monarchiája
volt; európai hegemóniára (túlhatalomra) tett szert.
Spanyol–oszmán háború
A spanyol-török háború az után kezdődött, hogy a török birodalom megtámadta Málta szigetét. Ez a háború
1565-től 1571-ig tartott. A spanyolok a lepantói csatában megtörték a török birodalom erőfölényét a
mediterrán térségben. E háború közben, 1568-ban a moriszkók is föllázadtak az 1491-es granadai
szerződés megszegése miatt. A lázadást 1570-ben verték le, ekkor rengeteg moriszkót kivégeztek, és
elkezdték széttelepítésüket.
Amikor Portugália koronáját megszerezte, az ország már hadban állt a törökökkel. A spanyolok ugyan
békét kötöttek a szultánnal, de Fülöpnek Portugália királyaként (1585-től már nyíltan) újra szembe kellett
néznie a törökkel. Ez a harc az Indiai-óceánon súlyos portugál vereséggel zárult.
A portugál trónra anyja révén pályázhatott, aki portugál királyi hercegnő volt. Nagybátyja, I. Henrik
portugál király halála után, 1580-ban legyőzte a fő riválisát, I. Antalt, akit az angolok támogattak, és 1580.
szeptember 9-én portugál királlyá kiáltották, majd a következő évben, 1581. április 16-án Tomarban
Portugália királyává koronázták. Fülöp erről így írt a lányainak: „Amint tudjátok, kifejezett akaratom
ellenére akarnak selyembrokátba öltöztetni.”[2]
Az angol trónon kezdetben sógornője, Erzsébet trónigényét
támogatta, miután I. Mária angol királynővel kötött házasságából
nem született életképes utód, hiszen Stuart Mária skót királynő
angliai trónigényét a Habsburgok ellenfelei, a Valois-k használták
fel. Miután azonban a francia–skót szövetség meglazult Stuart
Mária és II. Ferenc francia király gyermektelen házassága és a skót
reformáció térnyerése miatt, amelyet Erzsébet erőteljesen
támogatott, Fülöp egyre inkább szembekerült egykori angol
sógornőjével. Stuart Máriának Erzsébet királynő által jóváhagyott
kivégzése 1587-ben adta meg Fülöpnek az ürügyet az Anglia elleni
invázióra. A Nagy Armada, az egyesült spanyol–portugál flotta
felkészült az angliai tengeri haderő felmorzsolására. 1587-ben
Francis Drake, a kalóz admirális saját hajóival rajtaütött a
gyülekezőhelyén tartózkodó inváziós flottát, és sikeresen
elpusztított néhány horgonyzó hajót. Ennek ellenére a flotta 1588-
ban elindult az Anglia elleni invázióra. Itt mutatkozott meg először
I. Fülöp portugál király uralkodásának az angol flotta erőfölénye, mely nem a nagyobb tűzerőben, hanem
fontosabb eseményei – azulejo a hajók kisebb méretében, nagyobb mozgékonyságában állt. A
1. a Portugál Királyság megtámadása és kisebb hajókkal könnyen körbejárták a hatalmas spanyol gályákat.
meghódítása; Az összecsapásokban elpusztult a Nagy Armada fele, ehhez
2. a salgai csata az Azori-szigetek hozzájárultak a kegyetlen tengeri viharok, amelyek szintén Anglia
ellenállásának letörésére (a helyiek bikákat előnyét növelték.
tereltek a támadókra);
3. a Ribeira palota tornya Lisszabonban Fülöp ezután sem mondott le Anglia meghódításának tervéről.
4. a győzhetetlen armada – sikertelen Ebben egy újabb anyagi csőd akadályozta meg 1596-ban.
kísérlet a Brit-szigetek meghódítására Nagyratörő terveinek megvalósítását (az Angliától elszenvedett
vereségek és a francia vallásháborúkban való költséges részvétel
mellett) a IV. Henrik francia királlyal folytatott kimerítő, vesztes háború akadályozta meg. 1598-ban
II. Fülöp és IV. Henrik aláírták a vervins-i békeszerződést, amelyben az idős II. Fülöp lemondott francia
trónigényéről és csapatait kivonta Franciaországból. Ugyanezen év szeptemberében Fülöp meg is halt.
Gyermekei közül nyolc született élve, de sokuk még hétéves kora előtt meghalt. A trónon fia, III. Fülöp
követte, aki valóban kisszerű politikus volt és kegyenceivel irányíttatta az országot.
Házasságai és gyermekei
Fülöp négyszer házasodott és három házasságából maradtak felnőtt kort megélt gyermekei.
Első felesége az Avis-házból származó Mária Manuéla portugál infánsnő, egyben első-unokatestvére volt.
Mária Manuéla III. János portugál király (Fülöp anyai nagybátyja), és Ausztriai Katalin (Fülöp apai
nagynénjének) volt a leánya. Házasságukra 1543. november 12-én került sor Salamanca településen.
Frigyükből egy fiú gyermek született, apja várományosa, aki születésébe anyja négy nappal később vérzés
útján belehalt. Gyermekük:
Károly, Asztúria hercege (1545. július 8. – 1568. július 24.), nem házasodott meg és nem
születtek gyermekei. Mentálisan zavart volt és apja életére tört, ezért, és a trónra való
alkalmatlansága miatt elzáratta
Második felesége szintén az unokatestvére volt, méghozzá a Tudor-házból származó, a később csak „Véres
Mária” néven elhíresült I. Mária angol királynő. Mária VIII. Henrik angol király és Aragóniai Katalin
királyné (Fülöp apjának nagynénjének) lánya volt. Házasságuk 1554. július 25-én zajlott a winchesteri
székesegyházban. A házassággal Fülöp Anglia és Írország iure
uxoris (felesége jogán) királya lett, ám tényleges hatalommal nem
rendelkezett, és koronázása sem volt. Kapcsolatukból nem született
gyermek, és Mária négy évvel később, 1558-ban meg is halt,
amellyel Fülöp az angol királyi címet is elvesztette.
Fülöp negyedik és egyben utolsó felesége unokahúga, Ausztriai Anna főhercegnő volt. Anna II. Miksa
német-római császár, magyar és cseh királynak (Fülöp unokatestvérének) és Ausztriai Mária császárnénak
(Fülöp testvérének) volt a leánya. Házasságukat 1570. szeptember 12-én kötötték Segoviában.
Kapcsolatukból öt gyermek született, Mária maga utolsó szülésének szövődményeibe halt bele.
Gyermekeik:
Titulusai
Címei
Örökösi címei:
Kasztília, León, Granada, Toledo, Galícia, Sevilla, Cordoba, Murcia, Jaén, Algarve,
Algeciras, Gibraltár, a Kanári-szigetek, és az Újvilág királya
Bizkaia ura
Az Aragóniai Korona országainak királya, mint I. Fülöp: 1556. január 16. – 1598. szeptember 13.
Aragónia királya
Nápoly és Szicília királya:
Nápoly és Jeruzsálem királya
Szicília királya, Athén és Neopatria hercege
Valencia királya
Mallorcai királya
Szardínia és Korzika királya, Oristano őrgrófja, Goceano grófja
Navarra királya
Barcelona grófja
Portugália királya, mint I. Fülöp: 1581. április 16. – 1598. szeptember 13.
Anglia iure uxoris királya, mint I. Fülöp: 1554. július 25. – 1558. november 17.
Burgundi címei:
Kitüntetései
Az Aranygyapjas rend Lovagja, majd Nagymestere
A Calatrava-rend Nagymestere
Az Alcántara-rend Nagymestere
A Santiago-rend Nagymestere
A Montesa-rend Nagymestere
Emlékezete
Emlékét őrzi Móra Ferenc Királyok föld felett és föld alatt című elbeszélése (megjelent a Túl
a palánkon című kötetben).
Jegyzetek
2. „'As you know, […] they want to dress me
1. 1556. január 16. - II. Fülöp trónra lép
in silk brocade, very much against my
Spanyolországban (http://www.rubicon.h will’.” L. Parker (1995: 245).
u/magyar/oldalak/1556_januar_16_ii_ful
op_tronra_lep_spanyolorszagban/)
(magyar nyelven) (html). Tarján M.
Tamás, Rubicon
Források
Anderle Ádám: Spanyolország története, Pannonica kiadó, 1999.
Fernand Braudel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában I-III. Budapest,
Akadémiai − Osiris Kiadó, 1996.
Cortázár, F. G. de–J. M. Gozález Vesga: Spanyolország története, Osiris Kiadó, Budapest,
2001.
Parker, Geoffrey: David or Goliath? Philip II and his world in the 1580s, in Richard L. Kagan
and Geoffrey Parker (eds.): Spain, Europe and the Atlantic. Essays in Honour of John H.
Elliott, 245–266, 1995. URL: L. További információk
Vincet, Mary–R. A. Stradling: A spanyol és portugál világatlasza, Helikon Magyar
Könyvklub, Budapest, 1997.
További információk
Geoffrey Parker: David or Goliath? Philip II and his world in the 1580s (http://ebooks.cambrid
ge.org/chapter.jsf?bid=CBO9780511523397&cid=CBO9780511523397A023) Archiválva (ht
tps://web.archive.org/web/20140714171638/http://ebooks.cambridge.org/chapter.jsf?bid=CB
O9780511523397&cid=CBO9780511523397A023) 2014. július 14-i dátummal a Wayback
Machine-ben – 2014. június 8.
Richard L. Kagan & Geoffrey Parker (eds.): Spain, Europe and the Atlantic. Essays in
Honour of John H. Elliott (https://books.google.hu/books?id=aegXU82-HO4C&pg=PR8&lpg
=PR8&dq=geoffrey+parker+david+or+goliath&source=bl&ots=a64SC3vSEu&sig=hsXmQo
AY4x_rnqB8-AF7VIGaRxI&hl=hu&ei=w_kDTeCHOM_GswblpZT7CQ&sa=X&oi=book_resu
lt&ct=result&resnum=4&ved=0CDIQ6AEwAw#v=onepage&q=the%20coronation%20of%20
Philip%20II&f=false) – 2014. június 8.
1556 – 1598
Előd:
I. Habsburg Károly
Aragónia királya
Utód:
II. Jámbor Fülöp
1556 – 1598
Portugália királya
Előd:
I. Antal
1580 – 1598
Írország királya
Előző uralkodó: Következő uralkodó:
1554 – 1558
I. (Tudor) Mária I. (Tudor) Erzsébet
(de iure uxoris)
Anglia királya
Előző uralkodó: Következő uralkodó:
1554 – 1558
I. (Tudor) Mária I. (Tudor) Erzsébet
(de iure uxoris)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon
is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.