3.

A NÉMET-RÓMAI BIRODALOM (962 → 1806)

- A Karoling Birodalom németek lakta területein több kisebb-nagyobb fejedelemség jött létre szász, a
frank, a sváb és a bajor törzsi hercegségek. Mivel a németekben erős volt a nemzeti azonosságtudat,
egy közös uralkodót választottak maguknak, I. Konrádot = az első német király.
- Nagy Károly emlékét és a politikai egyesülés gondolatát I. Ottó vette át (936):
- felhasználta az egyházat az önállósodásra törekvő hercegek ellen
- beleszólt a püspöki székek betöltésébe
- 955 – Lech-mező (Augsburg mellett) győzelem a magyarok felett
- 962 – a Német-Római Birodalom császárává koronázták
- hozzákezdett Itália meghódításához.
- Oly nagy hatalma volt, hogy pápákat nevezett ki, vagy váltott le. A kor legnagyobb uralkodójává vált
(Nagy Ottó) → német ajkú “Római Birodalom”
- Az ezredforduló után az Ottók dinasztiája kihalt. Németország és Itália területén belső lázadások miatt a
Birodalom széthullott.
- Egyre feszültebbé vált a pápák és császárok közötti ellentét, a püspökök beiktatása kapcsán (invesztitúra
harc).
- A XII. században I. Rőtszakállú (Barbarossa) Frigyes:
- visszaállította a birodalom tekintélyét
- jól szervezett hivatalnoki réteggel kormányzott
- folytatta Itália meghódítását
- II. Frigyes:
- a birodalom súlypontját délre helyezte
- egy nagy mediterrán államot akart, ezért megpróbálkozott Itália egyesítésével, kudarcot vallott.
- Ezután az anarchia (belpolitikai zűrzavar) időszaka következett. Egyszerre hárman is pályáztak a császári
koronára. A Német Császárság több tucat majdnem független világi és egyházi fejedelemségre bomlott fel,
amelyek felett az uralkodó csak névleges hatalommal rendelkezett.
- Az anarchiának I. Habsburg Rudolf császárrá választása vetett véget. A Habsburg dinasztia tagjai 1806-
ig, a Német-Római Birodalom felbomlásáig uralkodtak.
- A XV. században létrejött a birodalmi gyűlés (Reichstag). Cél: a választófejedelmek hatalmának
korlátozása. Emellett megalakultak a tartományi gyűlések (Landstag) is.