Barokk irodalom Mao.

-n

1. tétel, mi a barokk

Ágis tragédiája 1772 a vége a barokknak

nem létezett előtte mai értelemben vett szépirodalom

reneszánszban megjelenik az irodalomkritika, folyóiratok, irodalomnak életet szentelő emberek

esztétikával és irodalommal foglalkozó tudós

Horváth János szerinte megjelenik az irodalmi tudat

minden irodalom ami le van írva régen

érezték a különbséget de irodalom az irodalom

régi magyar irodalom foglalkozik pl. Pázmány Péterrel pedig a prédikáció ma nem számítana
irodalomnak de akkor igen

Horváth Iván fogalma: Balassi egy régi modern szerző

kora újkor fogalma: Petrarcáig Rousseauig, reneszánsztól felvilágosodásig

kettős korszak

17.sz.: barokk (1600-1772)

1857: itáliai reneszánsz művészete könyv Burkhart vagy mi, reneszánsz fogalma mint korszak
elterjesztése, modern korszak előfutára, individuum

Henrich Wörflin a tanítványa volt neki

ő hozta létre a barokk fogalmár

a reneszánsz művészetet vonalak jellemzik a barokkot elmosása a vonalaknak

barokk mélységbe nyúló, nyitott, alárendelt egység, reneszánsz felületi

festészetre művészetre kidolgozott kategóriák

ezek irodalmi szövegekre mennyire alkalmazhatók?

Kranicai Tibor: barokk stílusirányzat de oylan jelentős hogy korszaknak is nevezhetjük

manierizmus, rokokó fogalmai: fiatal fogalmak

imitáció fogalma: kölcsönzés a nagyobbaktól, régi minták követése

pl Zrínyinek Vergilius, hagyomány és újítás kettőssége

méhecske pók analógia, Pázmány méhecske gyűjt a virágokról finom mézet csinál, pók saját fonalat
sző, ő a méhecskéhez akar hasonlítani

retorika: retorikai műveltség meghatározó

régen volt elméleti gyakorlati retorika

technikai de szövegalkotás mestersége is, megtanulható, nem zsenialitás kérdése

 2. tétel, Rimai munkássága

Balassi költészet utóélete:

magyar nyelvű 16.sz végi irodalom nagy újítása

+ széphistóriák

sokan imitálták utána, halála utáni évtizedekben főleg

Rimai János 17.sz első fele nagyon jelentős imitátor

Balassi kultusz

15-20 évvel fiatalabb mint Balassi

1570 körültől volt

nem volt nemes, középnemesvolt

a felmenői a Balassi család szolgálatában álltak

már fiatalon személyesen megismerkedett vele

felfigyelt a tehetségére és megbízta azzal hogy javítgassa a verseit és utódjának tartotta

ez nem biztos persze mert ezt Imai mondta

tudatosan törekedett a Balassi művek gondozására és hogy fennmaradjon a költészete

kultuszápolás: Balassi Epicídium 1596ban két példány maradt meg, előlap nem, versek voltak benne

Epicídium halottisiratót, gyászverset jelent

Balassi 1594ben halt meg ágyúgolyó miatt

gyászversek és emlékversek is megvannak

B. esztergom ostromában halt meg

ez után 2 évvel megjelent Imai epicídiuma

B.t és a testvérét gyászolja benne

7 versből álló ciklus

Imai egyrészt csodálja de másrészt finom iróniával el is tolja magától

Rimai versei: szerelmes (kb.12) és a többi

balassi feláldozhassa magát a hazáért, istenek megengedik neki, mártírhalál

stilizálja tehát

Zrínyire is hatott ez

3.tételben Balassi maga is megszólal

51. zsoltár fordítását is beleilleszti, amit elvileg B. fordított

erőltetettebb humorosabb hasonlat a concetto

alkalmi versek divatosak voltak

Csokonai halotti versek cucca, akkor még élt ez az alkalmi vers

itt költői én háttérbe húzódik

prózai szövegek: latin ajánlás és magyar előszó

szándékában állt balassi összes versét begyűjteni és kiadni, nem sikerült de az előszó megvan

hogy miért tartja balassit olyan jónak

magyar nyelv használata, retorika (tudós költőként akarta kanonizálni)

elitista jelleg is megnyilvánul, képességek és elme szerepe fontos

vizionál egy irodalmi kört aki majd ápolja Ballasi emlékét

Balassi szerelmes versei csak a 19.sz végén lettek kinyomtatva, istenes versei viszont már a 17.szban
is

szerelmes versei csak szűkebb körben terjedtek

az istenesek szélesebb körben

miért nem gyűjtötte összeadta ki az összes verset Rimai?

álnéven megjelent egy kiadvány aki balassi verseket adott ki

lehet, hogy azért, mert nem akarta de lehet, hogy nem volt befogadó közeg a szerelmes verseknek,
ellenreformáció már tartott

Bálint nemzetednek ki voltál Balássa (szójáték a drágakőjelentéssel)

versciklusok Balassinál?

Az ő szerelmes versei is a Balassa kódexben vannak

nem egyértelműn teljesen, hogy 11 vagy 12 tartozik ide

narratív séma, cselekményváz áll össze a versekből

1.vers: költő Vénusszal beszélget

megajándékozza Lídiával, a költő vonakodva fogadja el ezt

Diana is megjelenik, néha feleselnek Vénusz és Diana

szerelem veszélyei

Fajtalan hús című versben van ez, Diana mondja, hgoy szűzies élet kell

vége felé a kötet hőse elutasítja a szerelmet Cupido ne nyilad

Petrarcista szerelmi hagyománnyal is felhagy, 16.sz. vége, 17 eleje körül ez egy kihaló hagyomány
Shakespeare és nálunk Rimai tűnik a végének

Én édes Ilonám: része a ciklusnak? lezárás, elveszett ciklus eleje? egy nőnek kldött könyv mellé
írta?
okosság és érzelem összebékíthető, Ilona bölcs

vallásos és moralizáló versek vannak még, ezek is egy ciklusban

Ez világ mint egy kert…

világ egy szar kert, okosan kell bánni vele

sztoikus iskola megújulása, neosztoicizmus

Justus Ipsius humanista, filológua:

Dé Kostancia, az állhatatosságról a magyar címe

minden megpróbáltatás közepette hogyan lehetünk boldogok

ataraxia állapota, lelki csendesség, érzelem kiirtása a lélekből minden isten akarata szerint
történek, ezt el kell fogadni

Rimai próbálta vele felvenni a kapcsolatot de nem válaszolt (Ipsiussal)

Kerekded ez világ…

moralizáló vers

világ = labda (concetto)

concetto rímek

hapax: hüelvény (egy előfordulása ismert)

Udvar s íly tisztek

udvariságmagatartásmódjainak bírálása, rangosság erkölcsi negatívum, helyette ataraxia

Rimai lutheránus volt amúgy de mások is használták a verseit

van egy kb hazafias/politikai verse

első magyarság vers

Ó szegény megromlott és elfogyott magyar nép…

19.sz. elejéig mintának tekintették

moralizáló versek ciklusa

prózai bevezetők is vannak sokszor a versek előtt

imitációkat szövegszerűen is csinálta, pl ez világ mint egy kert balassi egy katonaénekéhez
kapcsolódik de a derű helyett melankólia, pusztulással való szembenézés van

lényeges különbségek: Rimainál kevés a szerelmes vers

poétikai különbségek is vannak

Balassi harmonikus szerkesztésmódja helyett discrepanciák

Balassi reneszánsz, Imai kezdődő barokk

késő reneszánsz manierizmus képviselője

3. tétel, a manierizmus

manierizmus:

fiatalabb fogalom, 1920as években kezdték el használni

2.vh után lett elfogadott kategória

barokk irodalom egy jellemző irányzata

Rimai idézet:

ő életében megjelent könyv, fejedelmeknek serkentő órája

eredeti szerző Antonio Sevara, Bártán jelent meg, igazi sikerkönyv

fejedelmi tükör műfaja, erkölcs és életvezetés jó uralkodónak

nők is tanulmányokat folytatnak az jó, igazi fejedelemasszony lesz

Rimai írt egy levelet Rákóczi fejedelemnek arról, hogy milyen jó a könyvmeg fordítás meg milyen
irodalmi stílus, fordítói nyelv a jó

Cicero tekintélyére hivatkozik, tőle ered ez az ideál elvileg, pedig Cicero világos érthető
stíluseszményt akart, Rimai pedig hosszú, leves kifejtéseket szeret

hasonló jelentésű szavak sorakoztatása, meghökkentő képzettársítások

manifesztóként is számontartják

saját költészetének sajátosságaira is fényt vet

túlbonyolított stilisztikai megoldások a manierizmus jellemzője

elitizmus is, kifinomult közönség a cél

concetto kedvelése is jellemző a manierizmusra

16-17.sz szerint szellemesség meghökkentő metaforaformájában

pl egy teoretikus aki ezt mondja: Emanuele Tesauro, Arisztotelészi messzelátó

arisztotelész írásai segédeszköz a stilisztika rejtelmeihez, cím is concettonak mondható

Umberto Eco írt egy Tegnap szigete történelmi regényt, fiatalemberről, jezsuita Emanuele
mondja el neki hogy hogyan írjon szerelmes levelet sok meghökkentő metaforával

concetto használata mindenhol megjelenik európában olvasottságtól függetlenül

Kanicai Tibor: A manierizmus

fogalomhasználat furcsa tendencia

egy időben később divatos volt a manierizmussal foglalkozni

sokan mostmár kerülik is ezt a fogalmat, mert nagyon el akarták határolni a barokktól de kiderült
hogy nem olyan könnyű

4. tétel: 17.sz.-i költők, Balassi utóélete

Wathay Ferenc:

katona volt eredetileg

székesfehérvári vár alkapitánya

örök fogságba került

itt kezdődött a versírás valószínűleg

Konstantinápolyba a 7 toronyba zárva írta

kéziratos énekeskönyv, festményekkel díszítette

1604ben állította össze, utána úgy fest megszabadult de nem tudjuk

ismerhetett balassi verseket de nem tudjuk hányat és hogyan

vannak versei amik nagyon erre mutatnak

pl Áldott fülemüle… van egy fülemüléhez beszélő verse Balassinak is

versek zöme életrajzi helyzethez köthető

rab sínylődésének stációi

részben önterápiás énekeskönyv

nem tudjuk, hogy voltak e olvasói, talán a közvetlen környezete

magánhasználat, kéziratos másolatról sem tudunk

hosszabb epikus históriás énekek kb, törökökkel harcolásról

vannak vallásos istenesek

líraiak a rab érzelmi állapotáról

pl. Ázsiának földje eluntalak nézni…

áldott fülemüle mellet áll ez a vers ,ahol ablakból meglát egy fülemülét, aki otthonából érkezett

ó te én bolond elmém: féltek a megbolondulástól a börtönben lévők

Konstantinusz és Viktória: ismeretlen szerző

dráma, 17.sz. első felében készült valószínűleg

önálló mű vagy fordítás?

nyelvezete döcögősnek hat, itáliai szerelemfilozófia, Petrarca ismerete, néhány verse

felfedezhető benne

plusz egy filozófus Leone Ebeo szerelemfiozófiája

Balassi a drámairodalom történetében is kitüntetett a szép magyar komédiával, első magyar

szerelmi dráma

nem volt nagy dráma felvirágzás de néhány van

mintha balassi imitációját mutatná egy részlet

szerelmi tematika, K. nem túl gazdag de erkölcsös meg minden, beleszeret Vbe

Viktória gazdag

szerelmet vall neki, de V nem tudja mi az a szerelem, nem érti K miről beszél

de aztán elmagyarázzák neki és akkor viszonozni kezdi

elmenekülnek egy tengerpartra mert az apa máshoz akarja azdni

végül minden rendbejön sok bonyodalom után

ókori görög regények, Héliodosz sorsüldözött szerelmesek felfedezhető benne

házasság gondolatával párosul az egész

nagyon erkölcsösek

erkölcsös szerelem szembe van állítva a bujasággal

kor gondolkodására jellemző

nagyon hosszú, kétséges, hogy színpadra állították e, max részleteket

Szenczi Molnár Albert:

17.sz. elejének jelentős költője

részben volt csak költő, humanista tudós volt

első latin magyar szótár megalkotója

latin nyelvű magyar nyelvtan

fordítás sok

protestáns család

magyarországi iskolák tán németország, ott is telepedett le

magyarországon és erdélyben sem volt ekkor egyetem

néha hazalátogatott de nem siekrült letelepednie

nem volt gazdag, arisztokrata támogatás kellett neki

hőstette: teljes zsoltáros könyvet Salterium Hungaricum elérhetővé tette

törekedett a sokszínű poétikai metrikai megoldásokra a zsotárokban

nem szerette a Tinódis valázást

újító volt tehát de nem Balassi hagyomány

vallásos költészet

mások is foglalkoztak ezzel de ő volt az élen

Szepsi Csombor Márton: Europica Varietas:

1620, Kassa a megjelenés

utazásairól szól Lengyel, Angol, sok más hely

első magyar nyelvű útleírás

még a 18.sz.ban is kedvelt volt az útleírás

bédekker és szépirodalom között

itt ez még nem különült el

sok praktikus ismeret és személyes elemek is

ókori görögök is utaztak, hasznos dolog, tanulni, megismerni

kíváncsiság is fontos indíttatás

utazás nehézségeiről is beszél

egész nyugat európát és még lengyel cseh bejárta

sok részlet van amit más könyvekből vett át

lefordította betette mint a méhecske

olyan is lehet benne emiatt persze amit nem is látott

csuszkondó: korcsolyáznak a hollnand lányok

nem látta ezt mert mikor ott volt ilyen június volt

ez pl valószínűleg fordítás kiegészítve azzal hogy magyarországon másként szokás

5. tétel: katolikus barokk költészet

1623 Nyiki Vörös Mátyás: Dialógus c. vers

Kaniczai Tibor: magyar barokk irodalom kezdete ehhez köthető

Memento Mori: emlékezz a halálra

filológiai probléma: több vers amit neki tulajdonítottak nem is az övé vagy nem biztos

valószínűleg több költő írt egyszerre párhuzamosan ilyen verseket

jeles katolikus költő, győri kanonok volt

párbeszéde a testnek és a léleknek

a pokolból tért vissza

mindkettő felelős, test és lélek is a pokolba jutásért

középkori latin vers, Filibertusz látomása alapján

kb fordítás de azért eléggé átalakította, feldúsította

pokolbeli szenvedések leírása a hangsúlyos

nem részletek öncélúskodása hanem érzelmeket, félelmet akar kelteni

olvasót jó életre serkentse

Tintinnabulum kiadvány:

jelentése csengettyű, felrázni az erkölcstelen embert

később többkiadása is lett, népszerű

nem biztos, hogy ő szerezte ezt

négy végső dolog:

halál, utolsó ítélet, pokol, mennyország

ez a négy szekciója a könyvnek is

itt is pokol, érzelmi hatás, félelem, erkölcsi megtisztulás

Loyolai Szent Ignác: lelki gyakorlatos könyv:

eredetileg katona

jezsuita rend alapítója 1540ben?

17.sz. elejére katolikus megújulás élén volt

meditációs technikát dolgozott ki

részletes útmutató

érzékletesen képzelje maga elé a poklot

mind az 5 érzékszervet bevonva

nem csak lelki gyakorlat szituációjára vonatkoztatható ez, hanem mindenféle irodalomra

retorikai kultúra:

vajon szavak által hogyan lehet tartalmakat megjeleníteni, érzelmeket előidézni

szemléletes bemutatás (evidencia): érzékletesen kell megjeleníteni mindent a hallgató szemei

előtt szavakkal

figurák tana: patetikus figurák

felkiáltás, kérdés, megszólítás, ismétlés fontos

nem saját érzelmeit fejezi ki hanem célt akar elérni

nem díszítése a szövegnek hanem összetevője

Tintinnaburumban kiemelt szerep: örökkévaló vs. rövid élet

halálkatalógus felsorolás, bibliától nagy magyar uralkodókig de hol van…?

itt is vannak érzékszervek tapasztalatainak leírása

Aeternitas: Örökkévalóság

örökkévalóról gondolkodik, közben leszáll a pokolba

itt is megjelenik az 5 érzékszerv

átmeneti élet az evilági, igazi lét a túlvilági lesz

emberi lét mint a füst meg a virág meg ilyenek

Lépes Bálint: kétkötetes prédikáció

hosszú cím nagyon Lépes Bálint tükre

vizbuborék itt is mint az emberi lét szimbóluma

meghatározó a világ mint színház

rövid és nem igazi ugye

élet álomhoz hasonlítása vagy azzal való azonosítása

látszat lét

didaktikus szándék: felrázni, erkölcsösségre buzdítani az olvasót

Nyári Krisztina:

arisztokrata hölgy

Eszterházi miklósnéként is ismert

Hajnal Mátyás:

Nyári Krisztinának ajánlott mű

Szíves könyvecske, 1629

vékony könyvecske

meditációs könyv női kezekbe illőcske

lét végső tematika

nem pokol hanem mennyország boldogsága áll a középpontban

képek (emblémák) is vannak benne, mind egy szívet ábrázol

képek sorából kis történet

szíven bekopog Jézus, nem engedik be de végül beengedik és kisöpri seprűvel a bűnös emberi
szívet

képeket nem ő rajzolta, képárusnál találta

Esterházi Miklós meglátta, tetszett neki

Hajnal Mátyás Esterházi M udvarában volt szolgálatban jezsuita lelki vezetőként mert Nyári
Krisztina korábban protestáns volt

Rolen Hagen emblémagyűjteménye, Memento Mori

3 eleme van az emblémának

egy kép, pl koponya, bagoly

kép körül felirat, mottó

alatta két sor, valami kis vers vagy hosszabb szöveg ami kifejti a kép tartalmát

eső áztatná mókuskát de a farkával kivédi

ha most rossz nem baj majd jó lesz

ezt az emblémáz Zrínyi tuti ismerte

17.sz. 20as évei: 4 végső dolog uralma, erős érzelmi hatás, patetikus figurák

Legjelentősebb szerzője a dolognak Pázmány Péter volt

tudatos stílusművész akkor is ha nem irodalom

teológia akart lenni, nem irodalom

Isteni igazságra vezérlő kalauz 1613ból pl teológiai összegzés

6. Tétel: Zrínyi Miklós lírája

Szigeti Veszedelem

nagyon fasza világirodalmi szintű eposz

hasonlatok ember rövid életére

barokk tematikához kapcsolódik

történet: várostrom története túlvilági dimenziót bevonva elemzi

utolsó ének a hősök további sorsa

mártír halált halt keresztény vitézek mennybe mennek

moralizáló hasonlatok ezek, bűntől szabadulj meg

heroikus eszmény jegyében

Két Zrínyi van

költő és hadvezér akiről most beszélünk

1620-1664 vadkanbaleset

második Zrínyi a szigeti Zrínyi, várvédő

a várvédő zrínyi a főszereplő a szigeti veszedelemben

Adriai tengernek sziréája gróf Zrínyi Miklós (sziréna kötet) mint író vagy hős?

ebben benne van a szigeti veszedelem is

több kis vers is

tehát meglehet, hogy zrínyi elsődlegesen nem is a szigeti veszedelmet adta ki hanem a versekhez
csatolta

szerző alakmása?

metszet is a személyes indíttatásra utal

sziréna kódex: kéziratos mű, más írhatta

beleírásai lehetnek

a nyomtatott néha eltér

egyesek szerint ez a jobb, egyesek szerint az

többnyire csak a szigeti veszedelmet közlik

mire Zrínyi nekilátott, már sokan írtak róla

1566ban volt

szigetvár album latin költeményekkel dicsőítik a hőstettét

itt már vannak mártírként jellemzők

van egy magyar históriás ének is

szerző ismeretlen, nem kiemelkedő

Zrínyi olvashatta ezt

várba szorult katonák inkább megölnék a feleségeket nehogy az ellenségé legyenek

de inkább férfi ruhába öltöznek

eposszerű horvát mű is, ezt is ismerhette

tudott Zrínyi horvátul is ugye

soknyelvű arisztokrata volt

Zrínyi péter lefordította horvátra a Sziréna könyvet

Istvánffi Miklós összefoglalója is megvolt neki

témája családtörténeti de magyar történeti is volt

világirodalmi minták:

olaszul is beszélt

közel voltak birtokaik a velencei köztársasághoz, kereskedelmi és kulturális kapcsolat

vezető irodalom volt ekkor az olasz

rómában is járt, vatikánban

8.Orbán pápa a sajátverseskötetét nekiadta

ez is lehetett ösztönzés

olasz epikus költészet

Torquato Tasso: di gerusalemme liberata (hőskölteménynek nevezte)

figyelembe vette Ariosto kritikáit

az övét is kritizálták, mert gyönyörködtetni akart és nem is felelt meg

átdolgozta, az nagyon megfelelt az erisztotelészi poétikának de azt meg az olvasók nem kedvelték

mentalitásváltozás: művész tanítani akar, nem gyönyörködtetni

Lodovico Ariosto: Orlando furioso (ez jelent meg előbb) (romanzonak nevezte)

történelmi téma

Nagy Károly

számos szerelmi kaland

angelica nőbe szeret bele

nem viszonozza a csaj ezért megőrül

végül sikerül visszaszereznie az eszét

megmaradó eszeket holdon tárolják

Hippogrifel odarepülve megtalálja

annyi a szerelmi kaland, hogy a pogány keresztény küzdelem háttérbe szorul

keresztények győznek azért a végén

a 16sz végén egyet többet kritizálták, főleg arisztotelész poétikája alapján, hogy nem egységes a
cselekmény meg ilyenek

16.sz legjelentősebb olasz művei

nagyon eltérő epikus költemények

Zrínyi: erkölcsi eszmény, szerelem meg ilyenek csekély mértékben van

sok helyen imitálta a korábbi műveket és Vergilius is

16.sz vége: erkölcsi tanulság kell

de hogyan?

Tasso: amúgy teoretikus is volt

szerinte a hősköltemény megindítja az olvasó lelkét és így fejti ki hatását

Paolo valaki is mond idézetet, hogy tökéletes hős és hadvezér eszményét kell megalkotni

Zrínyi tehát a tökéletes hőst próbálja megalkotni

át is alakítja tehát a saját ősapját is, ez nem a valóság

nem csak katonai események de szereplők is jellemezve vannak

pogány táborban kerülnek elő erkölcsi vétségek

pl. Szolimán császár ellensége szuper hős de kegyetlen

eposz végén saját katonáival is kegyetlenkedik

még előtte is megölte fiát bosszúból

még egyszer gyávaság is megjelenik benne

Delimán: egyetlen érdemleges kitérő

szerelmi szál

Delimán és Cumilla 11-12. ének

egyszer látta a csajt és beleszeretett

de apja Szulimán császár

apja máshoz adja

az ágyúmesterrel beszélnek

leágyúzni a falakat messziről vagy nekirontani

Delimán megöli Cumilla férjét, Rustant

Cumilla is szereti Delimánt pedig úgy fest

a tisztesség áll már csak az útjukba

végül megvallja és beteljesedik a szerelmük

elég macsó, katonai de a szerelemnek is van helye

pogány táborban kap helyet a szerelem

hátráltatja az ostromlókat

ez itt megintcsak etikai vétség

nem tudják uralni a vágyukat, érzelmeiket

a várvédők fegyelmezettek, indulatukon tudnak uralkodni és fegyelmezettek

címlap alapján is személyes mű nagyon

személyesség nyomai:

néha a szerző megszakítja a történetmondást és saját magára reflektál

pl elmélkedés a szerencse forgandóságáról

E/1ben fogalmaz meg vallomást arról hogy kilép a históriából

személyes reflexió az írás körülményeiről

nem igaz, hogy egy tél alatt írta meg, több éven keresztül dolgozott rajta

egy télen fejezte be inkább

Zrínyi nem volt profi költő hanem elsődlegesen hadvezér, ez sem igaz

igennem költő volt elsődlegesen de nem ez nem jelenti azt, hogy ne vette volna komolyan, tanult
költő volt, elmélyült az irodalomban

az hogy nem ez a professiója az retorika, olvasó jóindulatát akarja elnyerni

elrontott nem szabályos sorok? a verselésének a kérdése nem tisztázott

ha felező 12-es akkor tényleg vannak hibák

de furcsa lenne ha nem tudott volna ilyet írni

de sokan úgy gondolták, hogy más, esetleg valami horvát minta alapján akarta írni a verselést

sokan mondták, hogy Megszabadított Jeruzsálem Tasso utánzat

Arany János bizonyította, hogy ez nem igaz

olyan mintha Akhilleusz írta volna meg az iliászt? nem, mert Zrínyi nincs benne a szigeti
veszedelemben, személyes az eposz de két Zrínyi van

nagyon egséges szerkezetű, teologikus

nevezetes epizódok még

Deli vid és Barbála

keresztény táborban a szerelem, házasság

barbála férfi ruhát ölt hogy segítsen mikor férje bajba kerül

7.ének: Radivoj és Juranics

titokban hírt visznek a Habsburg császárnak hogy segítsenek

lszreveszik megölik őket

bajtársias küzdelem után

miután meghalnak a beszélő megint kiszól

Török ifjú éneke, 3.

parancsnokok kávét isznak sátor előtt

meghallgatják a szerencseénekét az ifjúnak

Zrínyi megmutatja a költői lágyságát, lírai betét

7. tétel Zrínyi Sziréna kötet (líra)

Verseskötet amiben 1651ben megjelent a Szigeti veszedelem is

zöme a versnek szerelmes

2 idillium vers

az elsőben vadász a Dráva partján panaszkodik, hogy Viola nem szereti

a másodikban a szerelem kiforgatja önmagából a férfit és toposz: nő kegyetlen, ezért utasít vissza

utána

nő ostromlása

lírai én omnipotensnek mutatja magát, heroikusnak

eposz

Obsidio sigeiana vagy mi Kazincy keze van sok névadásban

mindig latinul adta meg a címeket

utána Ariana sírása

eredetileg cím nélküli Fantázia poétika

Ekhós vers A vadász és az Ekhó

Orfeusz versek 2

epigrammafüzér, Epigrammata

vallásos vers, alany Krisztushoz fordul, Feszületre

befejező vers: Peroratio

minta utáni nyomozás sikertelen, valószínűleg nem volt mintája

egyedi kompozíció

Jan Batista Marino híres lett nagyon

a marinizmust a nevéhez kötik

ő is lelkesedett Marino iránt

verseit nem fordították magyarra

concettokat jól kezelte, előtérbe helyezte

rokon a manierizmussal

Metafora contiunata: metafora zuhatag, marino ihlethette

laza szerkezetnek gondolták sokáig

de úgy fest ez nem igaz

szoros összefüggés van a versek közt

Ariana sírása pl utal az eposzra, annak elmondására

azért írta meg az eposzt, hogy elfelejtse a bánatot

de hiába írta meg, nem tudja elfelejteni

Viola végül meg lesz győzve

az Orfeusz versekben aztán a haláláról olvasunk

Euridiké halála van benne

a kötet végén a szerelem mér eltűnik a kötetből

van egy cselekménye tehát a kötetnek

nem azonosítható teljesen a férfi és a nő, alakváltozatos megjelenések

felesége halála után jelent meg a kötet de nem tűnik valószínűnek hogy gyászkötet lenne

a nő nem mindig pozitív személy

saját magának a stilizált képe próbálhat ez lenne

a fiatalkori szerelem, azon túllevés, felesége halála után más feladatok

mostantól nem tollforgatás hanem kardforgatás az életprogram

ez a szerelemmel való szakítást is jelenti

vári hősök lehetnek amúgy olyan eszmények, akik megtestesítik azt, hogy ő megírja a könyvet,
kiteljesedés, transzformáció, érett férfivé válik

ebben egy stáció a Szigeti veszedelem

borító: a nők mintha elvonni akarnák a vitéz figyelmét de nem sikerül

a nőket figyelmen kívül hagyja, mert ők elvonják a figyelmét fontosabb dolgokról

cím is felfogható concettoként

8. tétel: Zrínyi prózája

Sziréna kötet után adták ki

alig írt már verset

fia halálára egyet: Elégia Izsák halálára

epigrammák kék ég koporsós vers

kéziratos prózák csak

eredetileg csak saját használatra de aztán letisztázta és ha nem hal meg talán ki is adta volna

Vitéz hadnagy:

hadtudomány kérdései

személyes elemek is vannak benne

gondolkodására fényt vet

ideális hadvezér, magára vonatkoztatva

diskurzusok: hosszabb elbeszélő részek

aforizmák: szösszenetek

centúriák: szösszenetek

általában latin idézetek, reflexiók

szerencse természetéről értekezés

sokat beszélt erről

itt két lehetséges opció:

mindenki a saját szerencséjének a kovácsa

jó sors rossz sors isten kezében van, fátum

ezek között ingadozik, kb középen nyugszik meg

ezt a kártyajátékhoz hasonlítja

egyén aktivitásának fontos szerepet szán

hajó árbocán szalag: jó szerencse semmi más a szigeti veszedelmen

legyen szerencsém és akkor én majd élek vele

mókus emblémához vissza: Vitéz hadnagyban beszél a mókusról

kitartóság kell

Mátyás király életéről elmélkedések:

király tetteiről szól

történettudományi munka

személyes szöveg is

itt is az vezérelte, hogy saját életét értelmezze és értekezzen dolgokról

mit tenne ha nagyobb politikai befolyása lenne?

Török áfium elleni orvoság:

retorikai technika nagyon hatásos

latin minta által írta

egy németalföldi humanista latin szövegét

áfium az ópium

ki kell űzni, konfrontálódni kell a törökkel

mitológiai történet hogy a néma fiú megszólal mikor a veszélyt látja

magát hasonlítja így a fiúhoz

megszólalás etikai felelőssége, kényszere

állandó hadsereget akarna felállítani

kivándorlás lehetősége is felvetődik, menjünk Brazíliába hagyjuk a hülye törököt

ez persze fikció

1663as hadi eseményekkel függhet össze ez a mű

törökök hosszabb béke után újra nekimennek a dolgoknak, nekiment Bécsnek

Vasvári békével lett lezárva

magyar urak elégedetlenek voltak, Zrínyi is, de ő nem sokkal utána meghal, Bethlen Miklós
szemtanú volt

hadvezér és politikusként: török kiűzése volt a programja központja

ennek a programnak a tükrében a szigeti veszedelem poétikai programnak is tekinthető

de azért nem csak a török kiűzéséről szól

Zrínyi utóélete, recepciója: Arany János alapozta meg tekintélyét

igenis voltak kortársai Zrínyinek akikre hatott a Sziréna kötet

Listius/ Listi László költő:

Magyar Márs avagy a Mohács mezején történt veszedelemnek emlékezete, 1653

szándéka szerint eposz

Szigeti veszedelem ösztönözte

sok Zrínyi imitáció tehát alaposan ismerte

2. Lajos halálát mondja el

nem jól sikerült

Protalics István krónikáját berímelte de nincs benne semmi egyéni

Balassi strófát használta pedig ez nem annyira alkalmas epikánál

nem megfelelő eposzi tárgy a mohácsi csata mert vesztettünk

vannak azért erényei

Babits írt róla egy kis költeményt

hóhér bárdját emlegeti: nem volt példaszerű az élete

szodómiával vádolták

több per indult ellene

aranycsinálással is próbálkozott, ezért kivégeztette a Habsburg uralkodó

Eszterházi Pál:

személyes kapcsolat, együtt küzdöttek a török ellen

fiatalabb volt Zrínyinél

több verset írt amik Zrínyi műveit imitálják

citátum technikával írt lírai költeményeket

szerelmes verseket, táncdalokat

Rákóczi eposz: ismeretlen szerző

kézirat volt de már az is eltűnt

valószínűleg 1670es évek

II. Rákóczi György erdélyi fejedelem viselt dolgai

mintha a szerző is részt vett volna a hadjáratokban

szerző reflektál a megírás körülményeire

bujaság de most majd nagyobb dolgokra koncentrál

nem csak a szigeti veszedelem képviseli tehát az epikát a 17.sz.-ban

akkor nem olvasták nagy tömegek őt, csak az arisztokrata barátainak osztogatta őket

az erős kanonizáltság félrevezető etekintetben

9. tétel

Göngyösi István költészete

Zrínyi mellett az epikus költészet művelője volt a 17.sz.ban

szintén ismerhette a Sziréna kötetet

eltérő epikus költészetet hozott létre

A mással társalkodó Murányi Vénusz

1664, Kassa

Wesselényi Ferencnek és Széchy Máriának ajánlotta

ők a főszereplők, szerelmük, házasságuk

W.F. szolgálatában állt a mű megírásakor

nem gazdag arisztokrata, középnemes volt

Nagyszombaton jogi képzettség

arisztokratáknak szolgált

nem volt lehetősége saját költségén kiadni a könyveit

módos arisztokratáknak kellett támogatni

akiknek ajánlotta, tőlük várt támogatást

Murányi vár a másik középpont

bevehetetlen erősségű vár egy hegyen

történelmi kontextus:

1644 a történet ideje

ő 1646ot ad meg, ez véletlen vagy rejtett üzenet is lehet

kiadás előtt 20 évvel

tényleg megtörtént események, nem kitaláltak

históriás ének hagyománya felfedezhető

igazi esemény feldíszítve

de persze ettől még kitalálhatott dolgokat

pl Zrínyi is írja hogy tudja hogy nem Zrínyi ölte meg Szulejmánt de mégis úgy írja meg a költészet
magasrendűsége érdekében

Rákóczi György épp hadakozik a Habsburg császárral

mindenkinek pártot kell választani

ők Rákóczinak adják a várukat végül

Széchy Mária többször is házasodott

erdélyi gazdag, erdélyi szegény, utána vissza Murány várába

érdekházasságnak tűnik a kettejük közti

így W. birtokba vehette a murányi várat, Mária pedig megszabadult a testvéreitől és gazdag férje
lehetett

Mária titkos üzeneteket váltott Wesselényivel, akit titkon beengedett Mária a várba, úgymond
csellel szerezte meg a várat

Rákóczi párt nem lelkesedett emiatt

Kemény János: rosszallás, buja árulónak nevezi a csajt

irodalmilag értékes elemek:

nem csak leírja a szerelmet és házasságot hanem elméletileg is foglalkozik a szerelem kérdésével

részletes nagyon

az olvasóval azt kell elfogadtatnia, hogy nem is találkoztak, úgy szerettek egymásba, hiszen
Wesselényi a Füleki várban, Mária a Murányiban

nem súlyos Zrínyi strófák

szószaporító, gördülékeny

szerelem keletkezése külső érzékleteken szokott alapulni

de a külső észleletek mellett ott az, hogy gazdag vagy ilyesmi

ha csak ezek számítanának akkor mindenki ugyanabba a nőbe lenne szerelmes

végső soron tehát a szerelem isteni végzésen, fátumon múlik

Cupido meglövi előbb a pasi aztán a csaj szívét

szerelem és vitézség hasonló

Szigeti veszedelemnél: eposzi világban nincs helye a szerelemnek, csak a csatatértől távol, ő is
visszatér a csatához

Gyöngyösi ezt igyekszik átalakítani

szerelmesnek is küzdenie kell meg sok izgalmon átmenni

W. már szereti de még nem tudja, hogyan találkozzon vele

arról képzeleg, hogy bár fecske lehetne és csak berepülhetne

ebben semmi heroizmus nincs

a csaj mosdóvizéből csippentene meg ilyenek

titkos levelezés után W rábeszéli a csajt, hogy titokban találkozzon vele, lejővén a vérból

titkos taktika + intenzív érzelmek

semmi nagy erotika csak egy csók de az a csók is elmarad mert a csaj nem engedi meg

hősábrázolás nagyon távol van az eposzi hagyománytól

nem kardforgató vitéz

szerelmes férfi, titkos szövetkező, ügyesség

külvilág elől titkolniuk kell a vár átjátszását és szerelmüket

ezt sokszor leírja és azt is hogy milyen trükkökkel csinálták ezt

simulatio: leplezés, szándékosan más érzéseket, szándékokat mutat, hogy megtévessze

dissimulatio: elrejtés érzelmeknek, szándékoknak, hallgat

morálfilozófiai értekezésekben jelentek meg sokszor

udvari nemesekre vonatkozott

mivel egyre több iylen volt, logikus, hogy több traktátus volt erről

Baltasar Gracian spanyol moralista, Oráculo Manual könyvecske

magyarra 18.sz.ban Faludi Ferenc fordította le Udvari ember címen

Az életbölcsesség kézikönyve a modern cím

rövid aforizmákból épül fel

tanácsgyűjtemény

udvari embernek el kell titkolnia az érzelmeit és szándékait a többiek elől

állandó konkurencia harc miatt

ennek a két változata a simulatio dissimulatio

Mária simulatiot mutat

horgászni ment, szín, színlelés, halászat okán lejöhessen a várból

jelek fontosak, mivel nem kommunikálhatnak nyíltan

titkos jel pl mikor Mária bíztatásul aranyórát küld neki mutatva, hogy komolyan gondolja

srác becsalástól elfogástól fél

a csaj meg attól hogy csak a vár kell neki ő nem

ezeket igyekszenek eloszlatni

egy követet küld, azzal az órát

a zöld zománc jelzi a jó reménységet, várható boldogságot

vannak vonások amik miatt nem eposzi hős és nem eposzi jellegű:

gyakran esik szó a pénzről

pl hogy mennyi aranyat ad a küldöncnek

a mellékszereplőket nem dicsőség hanem anyagi haszon hajtja

beszél is arról hogy mekkora hatalma van a pénznek

túl részletező bemutatást kedvelő

humor nyomai is felfedezhetők

csaj titokban éjszaka beengedi a srácot

alvó őrséget lefegyverzik sorba állítják aztán megijeszti őket

az egyik őr annyira megijed hogy beszarik

ez a szigeti veszedelemben elképzelhetetlen

bolhák természetének taglalása

jó hosszan részletezi, az egyik nőt nagyon csipkedik ezért levetkőzik és meztelenül szaladgál a vár
elfoglalásakor

derék vitéz de nem ez a köpont

eltávolodik az eposz konvencióitól

Várkonyi Ágnes értelmezése:

egész könyvet írt erről, Rejtőzködő M. V. címen:

hogy írhatott ilyet mikor magyarságban nagy történések voltak

pl mikor bécset el akarták foglalni 1663ban, ami minket is érintett

Gyöngyössi a nádor szolgálatában van, miért írt egy ilyet

szerinte nem is szerelmi történet ez hanem Zrínyi miklós horvát bán és Wesselényi magyar nádor
titkos török elleni üléseiről

Más és Vénusz tehát Z és W

de tanárúr szerint nem szükséges ilyeneket keresni

lehet magyarázat hogy fel akarta vidítani gondterhelt udvarát

innentől fokozatos gyarapodás, a végén alispán volt már

Porábúl megéledett főnik:

legeposzosabb műve

Kemény János élete, tragikus halála (Kemény eposz)

neki tulajdonítják Thököly házasságát

Thököly és Zrínyi Ilona házassága

kétes attribúció, mert egy műmaradt fenn és nincs rajta a neve

hasonlít a stílusára de nem biztos

ókori szerelmes regényt lefordított

Karikria mutatja, szerelem fontos volt neki

Ovidius átköltése

Családcupido költemény

bujaság erkölcsi hátrányossága vs hűséges házasság

allegorikus moralizálás

Forentina dráma valószínűleg az övé

szerelmi tematikájú dráma

kevés ilyen dráma van magyarul, 2

Kesergő nimfa vers: politikai

nádorválasztás alkalmával magyarság panaszát

Eszterházi Pál volt ez a nádor

A rózsakostorú: vallásos költemény

sokszínű, legsokoldalúbb költő ekkor

10. tétel

Gyöngyösi István költészete

Murányi Vénusz

nem eposz kategória bár vannak rokonító elemek

szerelmi tárgy, regényesedés, verses regény

Horváth János szerint:

zavarbaejtő kettősségek

látszat és valóság elválaszthatatlan

barokk allegorizálás etikája

elmélkedések megszakítják a történetet

kevésbé célirányos történetmesélés, kevésbé feszes szerkezet

kalandozást, elmélkedést akkor kedvelték, később kritizálták

olvasói szokások megváltoznak

Porábúl megéledett Phoenix, avagy Kemény János emlékezete (Kemény eposz):

allegorizáló tendencia, Kemény János a főnix

ez arra is vonatkozhat, hogy sokáig nem adhatta ki de aztán igen

saját költészetére is reflektál benne

valódi eseménysort akar ő is feldolgozni de az is világos, hogy a költészet más, mint a

történetmesélés, történelemírás

Kemény János gazdag ember elvesz Lónyai Anna arisztokratát

főhős csatába megy, tatárok fogságába kerül

felesége kiváltja fogságból és hazatérhet

de újra hadba kell vonulnia ahol meghal

itt is hérosz, bátor vitéz a főhős, becsületért, hírnévért életét is feláldozza

Sziszifusz alakjához hasonlítja a főhős sorsát

ez a hadakozás dolog ez kicsit feleslegesnek van beállítva

mennyire lehet ez a dicsőség mérése, megkérdőjelezi

ez eltávolodás a Zrínyi hagyománytól

a karakter azonban relatíve hősi karakter

Recepció:

Arany J. szerint Zrínyi meghaladta a korát de nem htott a közvetlen utókorára, ami ugye nem
teljesen állja meg a helyét

ehhez képest Gyöngyösi meghaladta a korát de a jelenben is bírták, a 18.sz-ban is

költészet megtestesítőjeként tekintettek rá

Bod Péter pozitívan nyilatkozott róla

a felvilágosodással megváltozott az ízlés

később viszont a nagyra becsülés eltűnt (19)

Kazinczy negatívan nyilatkozik róla, még gúnyolódik is a rímeléssel

eltért az ő neoklasszicizmusától

Zrínyi lett az új legkiemelkedőbb

újra kiadták a műveit, Arany róla írt szakdogát

ezen sokan próbáltak később változtatni pl újrakiadással

pedig sokan feldolgozták Gyöngyössi történetét, nem biztos, hogy miatta

Móricz Zsigmond színdarabot írt belőle pl

Koháry István:

arisztokrata

inkább lírai mint epikus műveket írtak akikről beszélünk de vannak hosszabb epikus művei

30 évvel idősebb, Kurucz labanc harcok, katona volt

Habsburg hű Füleki vár parancsnoka

thököly fogságba ejtette

börtönköltő is, de ő utána is folytatta

erős életrajzi kontextus, rabság szenvedései

nem romantikus zseni hanem mesterember aki koholgat, farigcsál verseket, ez nem negatív

17.sz.ra jellemző attitűd ez, 18.sz. végén már nem, Csokonai már különbséget tett zseni és tanult
költő közt

programvers: Üdűnk múlására, búnk távoztatására verseinket kohollyuk

időt kitöltő tevékenység + írásterápia

saját nevével játék a koholás

Embernek életében mértékletesnek kell lenni…

szintén életrajz, börtön csak expozíció

amúgy álmodozás egy főúri vacsoráról

húsok, madarak, édességek, italok

minél aprólékosabb leírás, tehát felsorolja

ez hasonlít a Tintinnaburum pokolleírásához

aztán a végén rádöbben hogy csak képzelgés

erkölcsi tanulság: nem is jó a lakomában tobzódás, jó szerényen enni de szabadság mellett

azért idézi fel hogy elutasíthassa, az erkölcsös élet, erős hit és szabadság a fontos

erős erkölcsfilozófiai program

fantázia, álmodozás sokszor megjelenik, ettől nagy ember

Calderón de la Barka spanyol szerző:

valóság és álmodozás nehezen megkülönböztethető

ennek a problematikáját

Az élet álom dráma fejti ki

Decartes: elmélkedések az első filozófiáról

valóság létezésének megkérdőjelezése

lehet, hogy egy démon vezet félre minket

Mátrix is ebből indul ki

Descartes: gondolkodás ereje segít megismerni a valóságot

a 17.sz. központi kérdése ez

megjelentek művei nyomtatásban

ő azt állította, hogy a börtönben nem volt se papír se tinta

sokáig azt hitték, hogy fejben írt, memorizált és utólag írta le

valószínűbb, hogy eztúlzás, eleinte nem volt de utána kapott

ez inkább önmisztifikálás valószínűleg

Petrőczy Kata Szidónia

arisztokrata, első magyar költőnő

Kohári kortársa, sokszor menekülnie kellett

kéziratos könyvecskében maradtak fenn

nem úgy tűnt hogy ki akarta volna adni, az is lehet, hogy a környezetének sem mutatta meg

kb első női költő mert korábban csak egy egy nő egy egy műve van

Teleki Kata verses levele (tényleg ő írta?)

neki a költészet rendszeres és fontos volt

nem sok női költő van, felvilágosodás idején jelennek meg (pl. Molnár Borbála)

homogén, bánat, melankólia

de az okát nem tudjuk igazából, nem derül ki a versekből

tudott rövid verseket írni, a régi magyar költészetben ez nagyon ritka

szonett pl nincs, formai fegyelem, zárt formák nincsenek

vagy Balassi strófa, vagy négysoros ami bármeddig bővíthető

férjnek szemrehányások vannak, hogy hűtlen, más nők társaságát keresi

első olyan költő, ahol női panasz megjelenik, Petrarcista szerelmi konvenciók nem alkalmasak
erre, ez új

bánat halálvággyal kapcsolódik össze

halál boldogsággal társul, jellegzetes barokk gondolat

ember evilági ténykedése csak a halál utáni hovakerülés szempontjából lényeges

ő szenvedései evilági létre vonatkoznak

de a halál utáni boldogságot nem zárja ki

lutheránus volt és

élete végén pietizmus irányzatával találkozott:

vallási megújulás, elmélyülés

vannak is ilyen prózai teológiai fordításai németről, meg is jelentek nyomtatásba

tehát kiadhatta volna de nem tette

Beniczky Péter:

Magyar ritmusok c. verses kötet, halála után adták ki

1651 aztán később többször is, legnépszerűbb lírai költő 17.sz.ban

ő sem költőzseni hanem csak nem henyél, hasznos dolgot akar csinálni

szentenciák, közhelyek olvasgatásra

erre igény lehetett, költészet nem új dimenziók végett kellett

eddig ugye mind főúri költészetről beszéltünk

mindez nem közköltészet, az más eléggé

ezek közül nem világos a szerző legtöbbször

másolatok, kéziratok, szóbeli hagyomány alapján terjedtek

a leghíresebbek ezek közül a Kuruc küzdelmek költészete

Thököly és Rákóczi a témájuk

11. tétel: 17.végi 18. eleji prózairodalom, önéletírás

Magyarországon nem nagyon volt regény a 18.sz. előtt

Európában már virágzott ekkor, pl. Don Quijote

ezek nem szépprózák tehát, nem elismertség érdekében

praktikus célt követnek a szövegeink ez előtt

de felfedezhetők benne a magyar regény előzményei

emlékirat, önéletírás fogalmai kb. egyeznek

szerző és főszereplő énje azonos

17-18.szban sok szöveg rendelkezik ilyen műfaji elemekkel ami önéletírás de nem feleltethető
meg pontosan, ezért egyeznek a fogalmak

ezért használják olykor az emlékirat fogalmát, mert ez tágabb, lazább

mert mindenféle történeti megemlékezés

Burckhart: reneszánsz individuumszemlélet hozadéka

önéletrajz a modern kor műfaja

portréfestészet megjelenésével állítható párhuzamba

de korábban is voltak önéletrajzi jellegű szövegek, pl. Szent Ágoston vallomásai

17.sz. ban is népszerű, ösztönző volt

egy meghatározott pont, változás köré épül az önéletrajzi elbeszélés

belső változás, filozófiai teológiai fejtegetések miatt kérdéses a műfaj

önéletírások nem megbízható történeti források

Német László: szerinte magyar regény előzményei, szépirodalmak is tehát 20.sz. eleje

énformálás egy változata, a portré nem feltétlen azonos a szerző valódi életútjával, retorikai
szöveg

magyar kezdetei: 17.sz. eleje, pl. Wathay Ferenc megírta a történetét

Atyám és magam történetének históriaként való megírása

pedig ez a fogalom akkor nem létezett igazából, maga próbálta meghatározni

ez események kronológiai sorrendben, tények sorozata

török fogságot részletesen leírja, szökési kísérletek, megrázó leírások

Szenci Molnár Albert humanista tudós

németországi tevékenység

zsoltáros könyv fordítás, első magyar latin szótár

naplója lehetett először, utólak megpróbálta lekerekíteni (latinul írta), ez is szikár,

eseménybeszámolók tanulmányairól, utazásairól, de van szerelmi bánat amibe majd
belebolondul, le is kötözik miatta

Kemény János:

fordulópont

első hosszú, nagyívű önéletrajzi elbeszélés

igényes nagyon
Gyöngyösi megéledett főnixének hőse

hadvezér volt aztán fejedelem is

1657-1659 közt keletkezett

II. Rákóczi György lengyel hadjárata, tatár fogság, ez alatt önéletírás, mondat közepén szakad
meg, jelenéig sem érkezik el

lehet, hogy megsemmisült a vége de az is lehet hogy akkor engedték ki és nem folytatta

de amúgy mind befejezetlen mert a saját halálukat nem írhatják le

két egysége van ezeknek:

1. saját maga jellemzése, jelleme vonásai (3 alegység)

családja, kor amiben él és saját jelleme
2. élettörténet kronologikus ismertetése

Petrarca is ez a séma, 2 részre tagolva

katonai események taglalása főként

Kemény: 30 éves háború kora, ebben vett részt erdélyi fejedelem hadvezéreként

perspektívája nincs meg történetírói munkában, hiszen részt is vett benne, egyéni perspektíva

pl alsónadrágban bolhák személyessé teszik

Nagy Levente: apróságokra emlékezés azt jelenti individuális vonások vannak, nem kollektív
szemlélet

anekdotákat illeszt be az események közé

Széchy Mária micsoda szajha, így vélekedik burkoltabban

pl. a különös várfoglalásról megemlékezik rosszallással „meghágatá a várat és talán még magát
is”

anekdota különös bizarr egyén karakterét bemutatni kappannal a táskájában megy császár elé,
kipattan a kappan nagy hacacárét eredményezve

Bethlen Miklós:

Erdély kancellárja, heves politikus, arisztokrata, nem katona

hűtlenségi per, börtönben volt, kiszabadult, házi őrizet a császár miatt örökké

akkor volt Erdély kancellárja, mikor a Habsburg uralkodó Erdélyt is felszabadította a török uralom
alól és a birodalom egységébe akarta integrálni

Bethlen is azt pártolta, mint sokan, hogy részleges szuverenitás maradjon legalább

ő is börtönben írta meg: Élete leírása magától a cím, 1708-1710

neki is ismeretlen a fogalom önéletrajz

amúgy eddig minden kéziratos, csak 19.sz.ban jelennek meg nyomtatásban

kéziratosság, de nem voltak ismeretlenek teljesen ettől mert másolatok voltak, adogatták őket
előszó: miért írta meg? a fiának feleségének

hogy tudják mi van vele és hogy ha politikai zűrbe kerül, családi hírnév megmeneküljön

elöljáró beszéd: filozófiai értekezés

első és második könyv

aztán imádságos könyv ami igazából önéletírással szerves egység

elején kitér arra, hogy mi ösztönözte

Szent Jób, Nehémiás, Szt. Ágoston, Petrarca (nem olvasta a daloskönyvet valószínűleg vagy nem
tudjuk, hanem a Levél az utókorhozt), Jaques-Auguste de Thou (ma elfeledett, akkor nagyon
népszerű), őket ismerte tehát

Thuanus E/3ban írt, ez gyakori eleinte és ez érdekes, lassan alakult ki, Bethlen már E/1

filozófiai esszé, emberi élet legfontosabb jellemzőit próbálja megragadni

művelt volt nagyon, jó iskoláztatás, erdeklődés

franciául latinul is beszélt

17-18.szban nem volt magyarul filozófiai értekezés, ez az előljáró beszéd az első

Apáczai Csere János korábban azért próbált magyar tudományos könyveket, oktatást biztosítani

Bethlent is ösztönözhette Apáczai, abba az iskolába járt, ahol Apáczai tanított, kedvelte

erdélyi iskoláztatásról beszél, ahova járt

európai peregrináció (Németország, Hollandia), protestánsok ide esetleg Svájcba mentek

egyetemekről, protestáns fiataloknak nem volt megfelelő intézmény

Pázmány alapította egyetem volt az egyetlen Magyarországon a 17. században, 1635, de ezt csak
katolikusok használhatták, jezsuita rendé volt, Bethlen kálvinista volt

Zrínyi Miklóshoz is benézett Csáktornyára (politikai kapcsolatápolás), előtte Anglia és

Franciaország is

szemtanú volt a vadkanbalesetén amibe belehalt mert pont akkor járt ott (leghitelesebb
beszámoló)

kurtizánok bujasága Velencében érdekes epizód szintén

aztán házasságai (2) lefolyása, erdélyi politikai események részletesen

gazdag tematika, kultúra és kortörténetileg érdekes

színes részletes kép önmagáról

bajusza őszülgetett aztán visszament de nem a felesége tépte ki

milyen ételt szeretett, mennyit ivott, milyen betegsége volt

unokahúga:

Bethlen Kata:
1740es évektől haláláig írta

házasság, gyermekei sorsa, betegségei, érzelmei

katolikus férjhez kényszerítették a szülei amitől szenvedett

pedig Kata nagyobb fasznak tűnik a történetben, a férj toleránsnak és kedvesnek tűnik

lehet hogy nem is kényszerítették, az önéletírásból nem is úgy tűnik, ez utólagos racionalizáció
lehet talán

saját életét példázatként akarja utókorra hagyni

első fia halála

örvendezik fia halálán hogy nem kell katolikusként felnevelnie, világ nem fogja bemocskolni, jó és
rossz között nem kell választania

lányát tudja, hogy ő nevelheti majd fel

kegyetlen vallási fanatikus volna vagy csak úgy gondolja, hogy fia így bűntelen rögtön a
paradicsomba megy majd?

mártír asszony/vallási fanatikus

12. tétel: Kurucz mozgalom, prózai munkák, II. Rákóczi, Mikes

II. Rákóczi Ferenc prózai művei

nem kanonizált, bár erősen kultizált mint a szabadságharc vezére

későn vált hozzáférhetővé magyarul

vallomások, emlékiratok

két mű

vallomások latin, másik francia

utóbbi meg is jelent a 18. sz. ban

szabadságharc eseményei, tájékoztató jelleg, ezért francia, mert ez volt a diplomácia nyelve

vallomások csak 20.sz. elején, a rákóczi kultusszal nem egyeztethető részeket kivágták

levél az örök igazsághoz: emlékiratokban utalás a vallomásokra

vallomásokban istenhez szól az ember színe előtt

emlékiratokban emberekhez szól Isten jelenlétében

v.ö. Bethlen Miklós, önéletírás (Istent szólítja meg, ember a közönség) és imádságos könyv
(embereket szólítja meg, Isten tanú)

vallomás igazságát biztosítja ez

szabadságharc bukása után keletkeztek

emigráció, bújdosó lengyelben majd franciában, 14. Lajos udvarában

utána Törökországba menekült

emlékiratok csak Fr.

vallomások eleje Fr., vége Törökországban (2., 3.)

nagyon jól beilleszkedett az udvarba

vallomások kolostorban kezdődik íródni

először csak meglátogatta aztán beköltözött

megcsömörlött + politikai változások (14.Lajos halála)

ezek lehettek a változás okai

Ágoston vallomásai fontos olvasmánya

ez is értelmezhető megtérésként, udvari életből kolostor

a bűnvallás is rokonítható gyerekkortól kezdve mesél

nevelődés, iskolák, jezsuita kolostorból körzőt lopott, Onánia bűne

hogyan ébredt fel benne az érdeklődés a politika iránt, kurucok élére állását is leírja

Július Cézár alakjára hivatkozik, ilyen szerepbe helyezi magát, fejedelemnek tartotta magát

bűnvallótól ez különbözik

kétféle önértelmezés feszültége érdekes

nem teljesen derül ki, hogy a szabadságharcra is bűnként tekintett e

de fejedelemként tekintett magára és vissza akart térni

a kolostorban janzenizmussal megismerkedett „katolikus protestantizmus”

eleve elrendelés tana, ki fog üdvözülni és ki nem

kiválasztottak közé akart tartozni, ilyen jeleket keresett folyton

isteni jóindulatokat jelnek veszi a pozitív fordulatokat

több irodalomtörténész szerint ez már szinte regény

Mikes Kelemen törökországi levelei:

apródja Rákóczinak, végig vele volt bújdosásában, mellette írt

felvilágosodás korába sorolják egyrészt felfedezés ideje miatt, 18.sz. végén, 1794ben ismerte meg
a közvélemény, előtte kézirat

másrészt stílusa, atmoszférája sem barokkos

humoros, víg, derűs helyeken

modernebb stílusú

egy időben egy helyen írtak Rákóczival

sok mást is írt amúgy

a többi vallásos, ájtatos, morálfolozófiai stb. fordítások

ezen kívül egy regényszerű van: Mulatságos napok

franciából fordította

célja nem teljesen világos

P.E. kisasszonyhoz, grófnéhez az eredeti cím

nem tudjuk, hogy volt e ez a nő egyáltalán

a ma ismert a 18.sz végi címadás

ez irodalmi mű, nem elküldött levelek, utólag komponált irodalmi mű

útleírás műfajhoz tartozik (Szepsi Csombor Márton, Europica varietas)

önéletíráshoz is kapcsolódik személyes elemek miatt

de nem törekedik narratívára mint pl Bethlen vagy Rákóczi

nem töltött be fontos pozíciót

Mikes háttérbe húzódik, szegény köznemes

de mégis határozott szerző bontakozik ki

a privát levélírásnak divatja volt 18.sz. elején Fr.-ban

képviselője Madame de Sévigné arisztokrata hölgy

lányához, családjához, környezetéhez

kötetlenebb, oldottabb tematika és stilisztika

levélírás hagyományaival szakít

privát élet, egyéni érzelmek retorikai lehetőségének megteremtése

még ő életében kiadták, Mikes olvashatta az udvarban ezt vagy ilyesmit

53. levélben leírja, nem tájékoztatás hanem gyönyörködtetés a fontos

27. levél: nőknek is kéne tudni írni olvasni, levélben férj feleség érzelmeket beszélhetne meg

emlékiratokkal rokonítás: bujdosókról írás, saját életkörülményei

37. levél: Rákóczié és saját napi rutin is

a fejedelem sok idejét látjuk, hogy aszkézis, imádság, fúrás, faragás (bútorokat pl)

Istennek tetszően, hosszan hogyan töltsük el az időnket?

Kőszegi Zsuzsi az egyetlen eladó lány a táborban, meg akart veleházasodni, eleve meg akart
házasodni

a lány nem Mikeshez akar menni hanem egy gazdag vénemberhez ejj ejj mondja Mikes
pestis: folyton fél és betegnek képzeli magát

filozófia, teológia, emberi lét értelmezése

mikes gondolatai és a vallás levélben való mély gyökerezése

12. levélben írja, hogy örömmel fogadjuk el Isten akaratát

derűs világlátásának fő forrása ez lehet

szabadságharcról és bukásáról mit gondolt?

örömmel fogadta isteni tettként?

rossz véleménnyel lehetett magáról a szabadságharcról legalábbis Törökországban

jó hazafi ne csináljon zűrzavart

nem politikai okokból vonul emigrációba hanem mert kedvelte Rákóczit

elméleti szinten megnyugtató vallásos magyarázatok, szöveg mélyén feszültség (hasznos ez?)

az utolsó levélben ez nagyon látszik: haszontalan volt a bujdosás de nem kéne ezt mondania

korai felvilágosodás eszméi:

nők is megtanulhatnának írni olvasni

nevelés kérdése (62. levél) erdélyi oktatás

semmi gyakorlat, praktikus tudás, formális latin nyelvi tanítás

reformot szorgalmaz

selyemhernyótenyésztés is kéne ott, akkor felvirágozni erdély

gyakorlatias hozzáállás jellemzi

civilizálódás, pallérozódás vágya

társalkodás képessége fontos szerinte nagyon, ez nagyon segítené a pallérozódást

a leveleskönyv is ugye ennek egy kísérlete úgymond

mulatságos napok:

17.sz.végén európaszerte olvasott francia könyv magyar fordítása

Madame Gomez írta, Mikes kiszedett belőle novellákat, részben fordítás részben saját

Boccaccio dekameronja van az élén

6 történet

szerelem és kaland a tematika

modern szépirodalom fogalmának megfeleltethető?

Mikes elszakad a tanító funkciótól

nem jó nyer rossz veszít hanem elmemozgatás történik

isten akarata kifürkészhetetlen, isten szempontjai mások, mint az egyéné

tehát bár az eredmény nem egészen az, az alap elgondolás mégis egy mélyen vallásos barokk
világnézet

13. tétel: korszakolás problémája

1772-hez kötik a régi magyarságot Ágis tragédiája miatt

sokak szerint már korábban észlelhetők előzményei a felvilágosodásnak

tehát fokozatos, lassú változás a 18.sz. végén

rokokó: játékos könnyed túlfinomult

képlékeny kategória

művtöriből átvett fogalom ezért nem világos hogy az irodalomban mit jelent

nagyon különböző szövegek

korai felvilágosodás első irodalmi képviselője

Apáczai Csere János

1653, Magyar Enciklopédia

ez az első magyar enciklopédia

tudományokra vonatkozó alapvető ismereteket tartalmazza

kvázi tankönyv, zsebbe tehető méretű

oktatásban magyar nyelvet favorizálta

már mások Jan Comenius cseh professzor is ezt gondolta, ösztönözte Apáczait

puritanizmus, kálvinizmuson belüli reformmozgalom hívei Bibliát saját nyelvükön olvassák

mindenki tudjon tehát olvasni

Erdély aztán Hollandia, itt jelent meg az enciklopédia

Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról: értekezés, bölcsesség tanulása

eredetileg beszéd volt

élesen bírálta az erdélyi oktatási rendszert, elmaradottnak, praktikátlannak találta

Erdélyben is legyen egyetem vagy kollégiumok vagy ilyesmi, protestánsoknak ne kelljen

Hollandiába menniük egyetemre

felvilágosodásban erre mások is rájöttek de ekkor még nem nagyon törődött vele senki

fiatalon meghalt, valószínűleg túl sokat dolgozott

Bethlen Miklós írt róla az önéletírásában, úgy szerette mint apját, ő vezette be a tudományokba ő
számol be haláláról

Tóthfalusi Kismiklós
erdélyi protestáns

németalföld

teológia aztán nyomdász, betűmetsző lett

gazdag lett hollandiában

hazatért erdélybe, a könyvkiadást próbálta fellendíteni, többnyire vallásos szövegeket

helyi hatóságok akadályozták

megkeseredett élete végére

önéletrajzi elbeszélés, részletes küzdelmeit leírja

Mentség a címe

nem teljes életút, csak a hollandából visszatérés szelete

a mentség tehát önálló alműfaj is lehet egyesek szerint az életíráson, emlékiraton belül

nem teljes életút hanem csak egy szelete

ő is éles kritika erdélyben

korai felvilágosítás képviselői

Pápai Párisz Ferenc:

Apáczai tanítványa, aztán orvos lett Svájcban

magyar nyelven adta ki a műveit

fordítások, átírások

de az első magyar orvosi könyv

Pax anime: lélek egészsége is 1680 Pax corporis: emberi test egészsége 1690

Bot Péter:

Magyar Athénás, 1766

első magyar irodalomtörténet

nem történetet ad mint ma kronologikusan

írói enciklopédia abc sorrendben múlt fontos szerzői

18.sz.ban ez ilyen volt

latin nyelven már voltak ilyen kísérletek, magyar szerzőket összegyűjteni

Béll Mátyás:

mao történetét akarta leírni

végül: Új magyarország történeti földrajzi ismertetése

1735től adta ki haláláig 1749ig

felvilágosodás gyakorlati racionalizmusa

rendes adatokra épít, nem csak népi ismeretekre

forráskritikai attitüd

szlovák magyar srác volt

szálv anyanyelv, magyar nemzeti, tudományát tekintve németnek érezte magát

ez egy gondolkodási minta, 18.sz.ra, felvilágosodás előtti magyar gondolkodásra jellemző

hungarus tudat: magyar az aki a magyar királyság területén él és ennek érdekében fejti ki
munkásságát

latinul írt

ezeknek nincsenek szépirodalmi jellemzőik de kulturtörténetileg mégis fontosak

18.sz. közepe, barokk és felvilágosodás határának képviselői:

Amade László:

egy gimi, egy életkor Antallal (szerintem ezt rosszul mondta és ez Faludy Ferencre vonatkozik)

világi út

megházasodott, katonáskodott, társas élet

pozsonyi szórakozás, társas élet

Amade Antal: apja volt, 18. sz. elején írta verseit

Lelovics László uram órácskájának leábrázolása c. vers

egy óráról ír tehát verset, érzéki és világias leírás

nagy érdeklődés az órák iránt, eleve világi dolgok iránt, élet szervezettebbé kezdett válni

mitológiai jelenetek vannak rajta, Zsuzska markászása erotikum

négy végső dolog tematika (Tintinnaburum)

utolsó ítéletről: szörnyűség hogy a nőknek nem lesz pipere cipőcskéje

evilági örömök iránti fokozott nyitottság

mentalitásváltás, túlvilági félelem elhalványulása

László:

felfedezhető hasonlóság

szerelmes tematika a legtöbb

reneszánsz tematika, toposz

férfi udvarol nő elutasítja gonosz nő

férfi kiszemeltje más férfit akar de neki mit amúgy is szerelem meg nők
poétika verstechnika újító neki

dallamosabb, szabadabb mint a barokk

zenei ihlet

operába járt

rímek, dallamosság a lényeg (talán fontosabb mint a szemantika?)

szlovákul is írt néha, keveri némely versekben a szavakat a két nyelvből

szakított a monoton strófaképletekkel (Balassi és négysoros)

izgibbeket alkalmazott (opera librettók ihlették részben)

Toborzó: A jó lovas katonának: eredetit Amade László írta

Faludy Ferenc:

egyházi pálya, jezsuita amíg meg nem szüntették (köszi II. József)

neki ez megrázó volt

barokk és felvilágosodás határa, spanok voltak amúgy

íróként is szolgálta a jezsuita rendet

erkölcsnevelő célzat, ezt tartotta főművének, életében megjelent nyomtatásban

Udvari Ember prózafordítás (Baltasar Gracián az eredeti, Gyöngyösivel összefüggésben Oraculum

manual)

magyar verseit ki sem adta, nem tartotta fontosnak

Baltazar Gracian spanyol Oraculum manual könyve volt, nálunk 1750ben jelent meg Faludy
fordítéséban

a kéziratos verseit sokan olvasták és másolták, buzdító példát láttak benne

Révay Miklós adta ki halála után

itt is zeneiség, ő is újított

Itáliai tartózkodása:

vatikánban volt nyomtató

olasz költészettel is megismerkedett

talán írt is olaszul, tartozhatott is társasághoz

árkádia, árkádikus mozgalom ekkor itáliában

barokknál tisztább világosabb zeneibb költészetet részesítettek előnyben

Weöres Sándor szerint vele ér véget a nehézkes barokk verselés

legnagyobb magyar költők közt van szerinte (3 veréb 6 szem)

kb 50 vers maradt ránk

világi témájú nagyrészt, néhány vallási

kevés vers, sokfajta

portrévers, életkép, helyzetkép

A szakácsének, A remete

természetversek is vannak

A tavasz pl.:

bánat és vígság szembeállítása, tavaszvers lényege hogy menj el bánat

maga a vers is derűt okozna, nem csak maga a tavaszi természet

önterápia is lehetett ez akár

A tündérkert:

álomleírás, keretes szerkezetű vers

élet = álom nagyon barokkos, pl. Koháry lakomaleírása

virágok és zöldségek együtt táncolnak

fantázia kap szerepet itt Koháryval ellentétben

nincs morális tanulság, csak önmagában a derű indokolja a létét

ez Faludy verseiben gyakori

Besenyei Ágis tragédiája előtt nem voltak jelentős drámák és szépprózák

iskolai színjátszás virágzott, regény is későn lendült fel (Dugonics András: Etelka, Kártigám)

népszerű széppróza: Fortunatus (eredetileg német) magyar fordításai több kiadás is lett