BÖLCSÉSZETI INFORMATIKA (Bruno Latour)

SZEPTEMBER 12. (KEDD)

1. Bevezetés
– szünet: október 3-tól november 7-ig
– vizsga: ZH vagy szemináriumi dolgozat
– hiányzás: két alkalommal
– következő órára  olvasni Latour-ról
 SZEPTEMBER 19.

1. Bruno Latour élete és munkássága

– 1947-ben született Franciaországban
– francia filozófus, antropológus és tudomány- és technológiaszociológus
– francia egyetemi professzor
– az ökölógiai válságot leíró munkássága miatt világszerte ünnepelték
– értelmiségiek, művészek és aktivisták felnövekvő generációjának volt ihlető forrása
– Franciaország leghíresebb és leginkább félreértett filozófusa
– 2013-ban elnyerte a bölcsésztudomány Nobeljének nevezett Holberg-díjat
– Donna Haraway mellett ő a másik gondolkodó, aki eszközt tudott adni a kezünkbe,
hogy leírjuk az antropocén világot
– szerteágazó kutatói munkássága miatt, mely oly sok mindent ölelt fel, hogy rejtve
maradt mögötte a koherencia, hazájában sokáig meg nem értett gondolkodó maradt
– a hetvenes-nyolcvanas években született írásait sokan még provokációnak, az
»objektív tudományok« elleni támadásnak értékelték
– munkássága valóban rengeteg területet érintett az ökológiától a jogon, a valláson, a
modernitáson át a tudomány és technológia világáig minden érdekelte, mindenről
voltak gondolatai
– az 1990-es években ezzel belesodródott az úgynevezett tudományok háborújába  a
természettudósok az objektív ismeretek elleni támadásként értékelték, hogy az olyan
szociológusok, mint Latour vizsgálni kezdték az igazság feltárását szolgáló
mechanizmusaikat, Latour ugyanakkor arra hivatkozott, hogy mindössze a
tudományos hálózatok objektivitást létrehozó képességét próbálta leírni

https://jo.444.hu/2021/11/14/hogyan-lehet-leirni-ugy-a-vilagot-hogy-ne-az-ember-
legyen-a-kituntetett-cselekvoje
https://www.nytimes.com/2018/10/25/magazine/bruno-latour-post-truth-philosopher-
science.html
https://en.wikipedia.org/wiki/Bruno_Latour

2. Az antropocén
– Az antropocén egy javasolt új földtörténeti kor, melynek kezdetét az emberi
tevékenység a Föld ökoszisztémáira gyakorolt jelentős és globális hatása határozná
meg. Az antropocén kifejezést szovjet tudósok már az 1960-as években a legkésőbbi
földtörténeti időszakra, a negyedidőszakra utalva használták. Az 1980-as években
Eugene F. Stoermer ökológus vezette be az antropocén kifejezést a most elterjedt
értelemben, majd a Nobel-díjas légkörkémikus, Paul Crutzen terjesztette el a
köztudatban. Crutzen úgy vélte, hogy az emberi tényező hatása a Föld
atmoszférájára olyan jelentős volt, hogy a litoszféra számára egy új földtörténeti
kort szükséges létrehozni.

3. Bruno Latour: Sohasem voltunk modernek (I. fejezet)

– diszciplína = tudományág
– transzláció = átültetés
– szubsztancia = az antik filozófiától kezdve a minden létező változatlan ősalapját jelző
filozófiai fogalom
 o a szubsztancia az állandóan változó világ és jelenségei legáltalánosabb belső
lényege, amely minden változás során megmarad
o oka és alapja nem másban, hanem saját magában keresendő
– az antropológia az emberről szóló tudomány, amely az embert és az emberi
csoportokat minden vonatkozásában vizsgálja, mind fizikai (anatómiai, biológiai,
morfológiai, fiziológiai, evolúciós stb.), mind kulturális, társadalmi, vallási, nyelvi,
pszichológiai téren, mind a jelenben, mind a régmúltban
o a szociálantropológia a viselkedési mintákat, míg a kulturális antropológia a
kulturális eltéréseket vizsgálja, beleértve a normákat és értékeket
 SZEPTEMBER 26. (KEDD)

Bruno Latour: Sohasem voltunk modernek (II. fejezet)

– x