A KULTÚRA FOGALMA, A KULTÚRAELMÉLET IRÁNYZATAI

SZEPTEMBER 13. (SZERDA)

1. Bevezetés
– nem csak a kultúra hordozói, hanem alkotói is vagyunk
– mi formálja, milyen alapokra támaszkodik az európai kultúra?
 1. római jog
 2. egy eszmei háttér  felvilágosodás
 3. keresztény vallás
– a következetes munka által valósítjuk meg a céljainkat, és így válunk valakivé
– a görög drámák szereplői nem individuumok
 pl. Oidipusz  egész életében morálisan kétes dolgokat tett, mégsem ítélik el
 hiányzik belőlük a keresztény eszme  mindenki a saját életének alkotója
 Szent Ágoston Vallomások című műve az európai individuum kialakulásának
központi szövege
– egyedül a keresztény vallásban jelenik meg, hogy saját gyermekét áldozza fel a nép 
ez nagyban meghatározza az európai kultúra jellegét
– az időhöz való viszonyunk is más  „ráérünk, rengeteg időnk van”
– a földi életben való megvalósulás, amit nem külső kényszer vezérel
– a személyi szabadság értéke felbecsülhetetlen Európában
 1. szabadság
 2. személyiség
 3. felelősség
– Európa eljelentéktelenedése  nem vagyunk katonai hatalom, ezáltal világhatalom
 ez nem kulturális jellegű, de kihat rá
– Amerikai Egyesült Államok példája  Európai Egyesült Államok kérdése
 a tagok nagyon önállóak
 nem olyan, mint az EU
 pl. az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból
 Magyarország kétes helye az EU-ban  együtt kell élni olyan tagállamokkal,
akik nem feltétlenül gondolkodnak ugyanúgy minden kérdésben
 az EU Európa egységes erejét jelöli, hogy ennyi különböző kultúra együtt tud
működni
– kulturális egységesítés  az európai kultúra erejét veszi el
 pl. katalánok
– irodalmi Nobel-díj  Elfriede Jelinek

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
-------
KÖVETKEZŐ ÓRÁRA: 3-4 nekünk tetsző címet válasszunk ki, és abból lehet a) referátumot
vagy b) a témához kapcsolódó kis bevezetőt tartani

ÉV VÉGI JEGY: lehet a) szóban vizsgázni úgy, hogy a szöveglistából 3 művet kiválasztunk,
és abból az egyikből felelünk vagy b) írásban vizsgázni úgy, hogy nekünk tetsző témát
kidolgozunk
 SZEPTEMBER 27. (SZERDA)

1. referátum: október 11.  görög mitológia, a kultúratörténet keletkezése

2. referátum: október 18.  Rousseau és Herder
3. referátum: október 25. 
4. referátum: november 15. 
5. referátum: november 22. 
6. referátum: november 29. 
7. referátum: december 6. 
8. referátum: december 13. 

– Kulcsár Szabó Ernő: Média- és kultúratudomány

– kultúra és természet viszonya a legfontosabb összehasonlítási pont
 mélyen rögzültek a kultúrában ezek az oppozíciók
 natura  harmonikus, értéktelített fogalmak
 szimbiózis, harmónia, természetesség, közvetlenség
 kultúra  a természet oppozíciója, aminek képe századok alatt alakult ki
 meghasonlás, kettősség, közvetettség, kivetettség
 pl. agrikultúra, építőművészet
– a harmonikus, szimbiotikus világ megszűnése minden kultúrában a bűnbeeséssel
köthető össze
– keresztény kultúra  minden ember bűnösként születik
 ártatlanságtól való megfosztás
 a keresztény kultúra egyik jellemzője
 hatalmi pozíciót teremt meg  a bűnös állapot megszüntetésére törekszik az
ember
– Genezis  természetesség  nem természetesség
 feminista olvasat
 Nietzsche Genezis-olvasata
 meztelenség kérdése  bűnbeesés előtt és után
 tudás = erkölcsi tudás
 a keresztény ideológiát áthatja a szégyenérzet
 „Olyanná lett, mint közülük egy.”  isteni szint
 kivetettség, de felemelkedés a tudás által
 animalitas megjelenése az emberfogalomban
 Heidegger  az emberben nem maradt semmi isteni?
 poézis és techné fogalma
– Berlin felett az ég (Wim Wenders, 1987)
– Siegfried (Wagner)