Posztmodern, identitás,

etika
TONI MORRISON: A KEDVES (1987)
CRISTOPH RANSMAYR: AZ UTOLSÓ
VILÁG(1988)
J-M. JOSÉ SARAMAGO: VAKSÁG (1995)
W. G. SEBALD: AUSTERLITZ (2001)
Posztmodern mint világállapot

Eklektikus építészet, stíluskeverés

A 20. század második felének társadalmi-gazdasági sajátosságaiból
következő kulturális jelenségegyüttes
Mint korszakfogalom nem csupán egyes művészeti ágakra
vonatkoztatható
Általános művelődéstörténeti, társadalmi, technikai, politikai
vonatkozások

Molnár Gábor Tamás: Világirodalom a modernség után, 2005

Posztmodern mint világállapot
Filozófiai háttér: a nagy elbeszélések vége (Lyotard,
1979)
A tudás létrehozásának,
forgalmazásának új rendszereként
A posztmodern állapot az ún. „nagy
elbeszélések” hitelvesztését, az
egyetemes világmagyarázó elvek
elbizonytalanodása
„kis elbeszélések”, nincs fölérendelt,
átfogó narratíva
Posztmodern viszonylagosság (Richard
Rorty) az esetlegesség elismerése, az
igazság helyi értékű
Posztmodern, Filozófiai háttér,
A nagy elbeszélések vége (Jameson, 1989)
A történeti érzék hiánya
A múlthoz való szabad viszonyulás
(gyakorlati, ökonómiai),
„újrahasznosítás”
Elektronikus médiumok szerepe,
médium tartalma egy másik médium
Papíralapú („Gutemberg-galaxis”)
eljárások egyeduralmának hanyatlása
„a magas és úgynevezett tömegkultúra
közötti, régebb óta létező
megkülönböztetés eltörléseként meg,
egy olyan megkülönböztetés
eltörléseként, amelyen a
modernizmus nyugodott” Jameson,
1997, 20.
Pop art
Poétikai sajátosságok
Fragmentaritás („nagy elbeszélések” hiánya)
Intertextualitás (szabad rendelkezés a kulturális múlt felett, a műnek nincsenek egyértelműen kijelölhető
határai)
Regiszterkeverés (magas- és tömegkultúra összekapcsolása, a hierarchia fellazulása)
Multi- és intermedialitás (technika)
Újraírás irodalma (szerzői jogok is új megvilágításba), metatextualitás, metanarrativitás, önreflexió, öntökrözés
(önmaguk megalkotottságát, szövegszerűségét, irodalmiságát hangsúlyozó művek)
Paródia, pastiche, hommage
„a művet nem önmagával azonos képződménynek, hanem más szövegek hálózatába illeszkedő szövegnek
mutatja, a szerzőtől pedig megvonja a teremtés jogát, és másolóként, szövegkompilátorként, szerkesztőként
mutatja be.” (Molnár Gábor Tamás: Világirodalom a modernség után, 2005, 66.)
Szövegirodalom, befogadóközpontúság (de a posztmodern átfogóbb jelenség) Eco: A nyitott mű
John Barth: A kimerülés irodalma, Az újrafeltöltődés irodalma
 Umberto Eco: Széljegyzetek a Rózsa
nevéhez
posztmodern idézettség „állítás”
„Olyasfajta posztmodernségre gondolok, mint annak az a embernek a
magatartása, aki nagyon művelt nőt szeret, és tudja, hogy nem
mondhatja neki: »kétségbeesetten szeretlek«, mert tudja, hogy a nő
tudja (mint ahogyan azt is tudja, hogy ő a férfi tudja), hogy az ilyen
frázisokat megírta már Liala. De azért mégis van megoldás. Azt tudniillik
mondhatja: »Ahogy Liala mondaná, kétségbeesetten szeretlek.« Így
elkerülte a hamis ártatlanság csapdáját, világosan kifejezésre juttatta,
hogy ártatlan beszéd nincs többé, és mégis megmondta a nőnek azt, amit
mondani akart: hogy szereti, de ezt egy olyan korban teszik, amelyből
kiveszett az ártatlanság.” (Barna Imre fordítása)
 Decentralizáció

Általános érvényűnek, általános emberinek, humanistának beállított esztétikai értékek

valójában csoportérdekek, csoportképviseletek.
Európai kultúrfölény (centrum-periféria)
„fehér férfiak” meghatározta kánonok
A nem-európaiak kiszorulása a reprezentációból az ideológia ártatlanság védjegye alatt

Identitás, történetek rétegzettsége,

Posztkolonializmus (Edward Said: Orientalizmus, 1978)
Feminizmus
Toni Morrison: A kedves, (Beloved) 1987
Rebecca Hall: Passing (A látszat ára), film, 98 perc, 2021

Rabszolgaság, fragmentaritás, hangok sokasága, kísértő múlt

Újraírás: Hagyomány és múlt közötti közvetítés

Utótörténet (Cotta), megelevenedő hagyomány, ókori mítoszok és modern

történelem keveredése, újraírás aktusa, hagyomány szétszerelése és újbóli
összerakása, élő hagyomány
Anarchia és diktatúra
Kulturális emlékezet, intermedialitás, etikai
olvasás
Könyv: dráma,
színház, fotó, film
között

W. G. Sebald: Austerlitz,
2001

Henrik Ibsen: Ha mi
holtak feltámadunk,
1899

Alain Resnais: Last Year

at Marienbad, 1961
Henrik Ibsen: Rosmersholm, 1886
Last Year at Marienbad, 1961
Der Führer schenkt den Juden eine Stadt/A Führer város adományoz a zsidóknak
(1944)
https://archive.org/details/TheresienstadtDerFhrerSchenktDenJudenEineStadtFilm

Lassítás, digitális technika, fantomképek, moraj

Elmondható múlt?
Emlékezés mediatizáltsága, multi- és
intermedialitása (vizualitás)
Személyes és kollektív traumatikus múlt
közvetítettsége
Oralitás: meghallgatás narratív struktúrája:
elmondás, átadás, közvetítés bizalmi (etikai)
struktúrája