Akusztika

Dr. Jálics Károly PhD.

egyetemi docens

Miskolci Egyetem
Gépészmérnöki és Informatikai Kar
Gép- és Terméktervezési Intézet
A3 ép. 1. em. 101. sz.
machijk@uni-miskolc.hu
+30 912 2369
Tartalom 1.

 Elektroakusztika
• Mikrofonok, gyorsulásérzékelők
• Mérőműszerek jellemzői, kalibrátorok
• Mérő és stúdióhelyiségek, akusztikai mérések
• Az analóg és digitális hangrögzítés és lejátszás technikai megoldásai: mágnesszalag, mikrobarázdás
lemez, Audio CD, mp3
• Hang előállítás: hangszórók, sztereofónia, ……
 Hangszerek
• A hangszerek felosztása (digitális, elektroakusztikus, stb….)
• Az elektroakusztikus hangszerek működésének alapjai.
• A digitális hangszerek működésének alapjai: jelgenerátorok, szűrők, erősítők
• A hangszerek részletes akusztikai vizsgálata: felépítése, a hangképzés szabályozási lehetősége
• A hangszerek zenekari elhelyezkedése
• A hangszerek karbantartása

Dr. Jálics Károly / 2018 április 2

 Ajánlott irodalom

• Tarnóczy Tamás: Zenei akusztika, Zeneműkiadó, Budapest, 1996

• Pap János: A hangszerakusztika alapjai, Zeneakadémia, egyetemi jegyzet, 1994
• Pap János: A zenei akusztika alapjai, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, egyetemi jegyzet,
2013
• Dr. Szentmártony Tibor, Dr. Kurutz Imre: A műszaki akusztika alapjai, kézirat, Tankönykiadó,
Budapest, 1981, jegyzetszám: J 4-970.

Dr. Jálics Károly / 2018 április 3

 Hangszerek

Dr. Jálics Károly / 2018 április 4

Hangszerek osztályozása

• Hornbostel-Sachs osztályozás
• A 20. században -a technika fejlődéséve- olyan
hangszerek jöttek létre, melyeket már nem lehetett
besorolni a Hornbostel-Sachs rendszerbe; ezek alkotják
az elektrofon (Electrophone) és az elektronikus
hangszercsaládokat.

• Hangszerek:

• 1 idiofonok – a hangszer teste saját rugalmas rezgése

által ad hangot
• 2 membranofonok – a hangkeltő kifeszített membrán
• 3 kordofonok – egy vagy több húr van két pont között
kifeszítve
• 4 aerofonok – a rezgéskeltő maga a levegő
• 5 elektrofon - a hangot elektromos rezgőkör,
elektronikusan vezérelt áramkör stb. állítja elő, a hangot
hangszóró szólaltatja meg)
Dr. Jálics Károly / 2018 április 5
Idiofon hangszerek

• A megfeszített húrokban, membránokban, a fúvós hangszerek levegőoszlopaiban csak egyféle

hullámtípus hozható létre, a rugalmas szilárd testekben ezzel szemben elvileg többféle: longitudinális,
transzverzális, felületi, torziós, nyúlási, hajlítási hullámtípusok is gerjeszthetők.

• Az idiofon hangszerek hangkeltésében a legnagyobb szerepet a hajlítási hullámok játsszák. Ezek

kialakulásában a szilárd testek alaki rugalmassága nyilvánul meg, ilyen hullámok olyan lemezekben,
rudakban jönnek létre, melyek vastagsága a hullámhosszhoz képest kicsi. Az anyag részecskéi ilyenkor
túlnyomóan, de nem kizárólag transzverzális jellegű mozgást végeznek. A hajlítási hullámok terjedési
sebessége frekvenciafüggő, ez a magyarázata annak, hogy az idiofon hangszerek részhangjainak
sorozata legtöbbször nem felel meg a tiszta felhangsornak, szemben a húros, fúvós hangszerekével.

• Az idiofon hangszerek hangzása nagy mértékben függ egyrészt formájuktól, méreteiktől, másrészt
anyaguk sűrűségétől, rugalmasságától.

Dr. Jálics Károly / 2018 április 6

Idiofon hangszerek

• Hosszabb, bonyolultabb dallam kiadására alkalmatlanok, mert a nekik tulajdonított hangmagasság néha
bizonytalan és összetéveszthető.
• Példa: harangzúgást utánzó lógó csövek, rudak hajlító rezgései. Egy cső légoszlopa is rezeg, és ha a
csővel együtt rezonál, felerősítheti azt, ezzel erősítve a hangmagasság meghatározhatóságát
• Példa: természetes xilofon. Halk, de hallható a zenekarban az impulzusjelleg miatt. A modern xilofon
rezonátorai hangmagasságot stabilizálják és a hatásfokot növelik.
• Különleges példa: üvegharmonika: dörzsöléssel vagy enyhe ütéssel megszólaltatott „hangolt”
üvegpoharak sorozata. Bronzedények peremének dörzsölése is ad ki hangot, a bele töltött vízzel lehet
hangolni.

Dr. Jálics Károly / 2018 április 7

Idiofon hangszerek

 Lemezek rezgése:
• Chladni-féle hangábrák

Dr. Jálics Károly / 2018 április 8

Idiofon hangszerek

 Lemezek rezgései:
• Egy szabad, 1000x800x2 mm méretű lemez néhány sajátfrekvenciája és sajátrezgésképe

20Hz 25Hz 218Hz 912Hz

Dr. Jálics Károly / 2018 április 9

Idiofon hangszerek

 Pálcák rezgése:
• A pálca (vagy lemez) a húrral ellentétben csupán egy pontjában rögzítve is végezhet rezgést, nem kell feszítőerő.
• Kialakulhat hosszanti, hajlítási és csavarási rezgés is.
Egyik végén rögzített Mindkét végén szabad

A hangvilla is (hajlított) rúdnak tekinthető

Dr. Jálics Károly / 2018 április 10

Idiofon hangszerek

Rezgő rudak:
A rugalmas rudak, ha nem túl vaskosak, a kifeszített húrokhoz, csőbe zárt légoszlopokhoz
hasonlóan „egydimenziós” alakzatokként tárgyalhatók. Ha oldalirányból gerjesztik, hajlítási
rezgések, hullámok alakulnak ki bennük. Az ilyen folyamat matematikai leírása nagyon bonyolult, az
így létrejövő hang részhangjai nemcsak hogy nem harmonikusak, de frekvenciájuk a
rendszámukkal rohamosan növekszik.

A rudak profilja is befolyásolja a bennük keltett hajlítási hullámok terjedési sebességét. Egy lapos
rúdban például a terjedési sebesség kisebb, mint mondjuk egy négyzetesben, tehát az előbbi
azonos hosszúság és keresztmetszet mellett mélyebb hangot ad ki. A rudakban kialakuló
rezgésekhez tartozó hullámalakot döntően befolyásolja, hogy mindkét végén szabad, egyik végén
befogott, vagy mindkét végén befogott rúdról van-e szó.

A mindkét végén szabad l hosszúságú rúd alaphangú rezgése esetén a végeitől mérve körülbelül
0,225×l távolságban alakulnak ki rezgési csomópontok, tehát olyan pontok, amelyek rezgés
közben nyugalomban vannak. A xilofon, a marimba, a vibrafon rezgő hangkeltő testeit ezeken a
pontokon szokás alátámasztani.

Dr. Jálics Károly / 2018 április 11

Idiofon hangszerek

Példa: triangulum
• többfajta rezgés egyszerre, melyek nem harmonikusak egymással
• nincs határozott hangmagasság érzet
• „Hangfekvése” van: 1600-4000 Hz sávban sűrűk a spektrumvonalak

A triangulum hangja áthat a nagyzenekar hangján?

• Nem, mert kb. 30 dB-el halkabb, mint a zenekari forte. De egyenletes felhangeloszlása kb. 8-16
kHz környékére esik, ahol más hangszerek kevésbé hangosak és fedik el, ezért meghallható.

Összehasonlítva pl. a zongorával: zongora

• Van határozott hangmagasság és a spektrum is folytonosabb

Dr. Jálics Károly / 2018 április 12

Idiofon hangszerek

Rezgő lemezek
A „kétdimenziós” lemezek rezgésének matematikai leírása mind a rezgő kifeszített
hártyákénál, mind az „egydimenziós” rezgő rudakénál jóval bonyolultabb. Ezért nehéz feladat
például a harangok hangszínének, hangzásképének előzetes megtervezése. A részhangok
sorozata itt sem harmonikus, de rendszerint közelebb áll a harmonikus sorhoz, mint rudak
esetében.
Példa: bizonyos (kis)dobok, (fém)tányérok
• Az alaphártya (membrán) feszítésével határozzuk meg az alaphangot és vannak
felharmonikusai kis frekvencián (200 , 400, 600, 800 Hz), de feljebb tipikusan nem
harmonikusak.
• Réztányér (cintányer): nem felharmonikus részhangok. Anyag, forma és
lemezvastagságtól függ. Leghosszabb zengése a nemesfémeknek van (arany). Ez igaz a
harangokra is. Érdekesség: összeütéskor kevesebb a felhang (kb. 3 kHz-ig), mint
ráütéskor (9 kHz-ig).
• Az ütősök dallamvezetésre alkalmasak, úgy tűnik, mintha határozott hangmagasságuk
volna, önálló dallamképzésre alkalmatlanok (nem hangolhatók klasszikus értelemben,
„csak úgy nagyjából”).
• Gerjesztés: súrlódó összeütés és széttartás, dobverők, seprűk.
• Ritkán: fa összeütős hangszerek, pld. kasztenyett: száraz, gyorsan elhaló, impulzusszerű
hang
Dr. Jálics Károly / 2018 április 13
Idiofon hangszerek

Gong és harang (kolomp, csengő)

– Kétdimenziós hangolás: vékony lemezalakú ill. köpennyé hajlított fém
– Csörgődob

Példa: gong: Több kovácsolt, hangolt körgyűrű egybeolvasztása, 40-120 cm átmérő, 2 oktáv terjedelem
Csak körkörösen szimmetrikus rezgőmozgást végez, úgy, mintha a pereme be lenne fogva (ott nem mozog)

Példa: harang
Szabad peremű rezgés, itt maximális az amplitúdó, a közepén nem mozog
Az akusztikája (fizikája) ismert, jó példa Három része: függesztés, köpeny, ütőnyelv (kívül vagy belül).
Anyaga leggyakrabban fém, elsősorban bronz, de lehet kerámia vagy üveg is.

A harang hangtani szempontból egy bonyolult térbeli formájú lemezként írható le, amely két dimenzióban
rezeg. A rezgések hajlítási hullámok formájában terjednek a palást mentén. E hullámok kétféle csomóvonal-
rendszert alakítanak ki: az egyik hosszanti „meridiánokként” osztja 4, 6, 8,… zónára a harang köpenyét, a
másikat a köpeny keresztmetszeteinek megfelelő koncentrikus körök sora alkotja.

Dr. Jálics Károly / 2018 április 14

Idiofon hangszerek

A harang hangja két, időben elkülönülő részből áll: az

ütéshangból és a zúgóhangból. Az ütéshang hallatszik
először, ami egy rövid, fémes, határozott magasságú
hang. Lecsengése nagyon gyors (hullámformája:
impulzusfüggvény). Az ütéshang magassága fizikailag
nem mutatható ki, az inkább egy felhangsornak a fülünk
által érzékelni vélt szubjektív alaphangja, „reziduuma”.
A zúgóhang még az ütéshang teljes elhalása előtt
megjelenik. Ez már a harangköpeny fizikailag is
kimutatható különböző rezgési módjainak összességét
tükrözi. Ez egy többhangú hangzat, melynek összetevői
különböző intenzitásúak, különböző lecsengési idejűek.
A harang zúgásának hangképe, hangszerkezete nagy
mértékben függ a formájától.

Dr. Jálics Károly / 2018 április 15

Idiofon hangszerek

A zúgóhang fő összetevői a kehelyformájú harangokban:

alsóhang (francia: bourdon, német: Unteroktave)

alaphang (francia: principal, német: Prime)
terc
kvint
felső oktáv (francia: nominal, német: Oberoktave)

Az alsóhang a harang legmélyebb hangja, ez búg a

leghosszabb ideig, nagy templomi harangoknál akár
percekig is. A következő, szintén hosszan zengő részhang
neve alaphang, mivel ezt a hangmagasságot érezzük a
harang legjellemzőbb hangjának.

Dr. Jálics Károly / 2018 április 16

Idiofon hangszerek

Dr. Jálics Károly / 2018 április 17

Idiofon hangszerek

Rezonátorok, hangtestek
Az idiofon hangszerek önmagukban gyakran a szükségesnél kisebb hangerejűek, vagy
hangképüknek a kívánt határozott hangmagasságot adó összetevőjét túlságosan elnyomják a
nemharmonikus részhangok.
Ilyenkor jól sugárzó hangtestet illetve hangolt levegőrezonátort csatolhatnak a hangkeltő
eszközhöz. Az egyik végükön rögzített rugalmas nyelvek sorozatából álló hangszereknél mint a
zanza, a zenélő doboz gyakran a húros hangszerekéhez hasonló elven működő hangszertestet
alkalmaznak. A marimba, a zenekari xilofon, a vibrafon megütött rezgő lapjai alá azok alaphangjára
hangolt, alsó végükön zárt csőrezonátorokat szerelnek, amik segítségével erősen, határozott
hangmagasságon szólalnak meg. Egyes idiofonok, mint a mokugyo, az angklung teste olyan
formájú, hogy eleve üreget, hangolt levegőrezonátort foglal magába.

Dr. Jálics Károly / 2018 április 18

Idiofon hangszerek

A felhasznált anyagok
Az idiofon hangszerek leggyakrabban fából (pl. claves, xilofon), fémekből vagy azok ötvözeteiből
(pl. cintányér, vibrafon) készülnek, de csont, kő, üveg, kerámia, növényi szárak, szárított termések,
műanyagok is lehetnek ilyen hangszerek alapanyagai. Fontos követelmény, hogy a felhasznált
anyagok kellően kemények, ellenállóak legyenek, hogy a megszólaltatás során alkalmazott ütés,
dörzsölés stb. ne okozzon bennük maradandó változást. A hangkeltés, a minél hosszabb zengési
idő szempontjából a merevség és a kis belső csillapítás alapfeltétel.
A faanyagok közül elsősorban a nagy sűrűségű trópusi fák, paliszander, ébenfa, grenadilfa, paduk
alkalmasak ilyen célra. A fémek közül a leghosszabb zengése az aranynak és az ezüstnek van, de
a kevés ónnal ötvözött vörösréz még mindig nagyon kedvező tulajdonságokkal rendelkezik. A réz-
szilícium-cink ötvözet a kétharmadát, az acél egyharmadát éri el ennek az értéknek. A hosszú
zengési idejű hangszerekhez (harang, cintányér) tehát bronzot (réz + ón) vagy sárgarezet (réz +
cink) használnak, de triangulum vagy harangjáték készítésére az acél is megfelelő.

Dr. Jálics Károly / 2018 április 19

Idiofon hangszerek

Gerjesztési módok
Az idiofon hangszerek legtöbbször ütőhangszerek, de vannak pengetéssel, dörzsöléssel, sőt
levegőfúvással gerjesztett idiofonok is.
Az ütéssel való megszólaltatás egyik esete az, amikor az idiofon hangszer két egyforma részből áll,
amelyeket összeütnek. Ezt a megütési módot szokás konkussziónak is nevezni, ennek
legismertebb példái a cintányér, a kasztanyetta.
Másik eset az, amikor a hangszert erre szolgáló eszközzel, verővel ütik meg, ennek neve
perkusszió. Ilyen módon megszólaltatott hangszer a triangulum, a xilofon, a marimba. A rázással,
tekeréssel, kaparással megszólaltatott hangszerek is gyakran ebbe a kategóriába tartoznak, a
csengettyű, a maracas rázása, a bordás kereplő forgatása, a güiro kaparása közvetve szintén e
hangszerek különböző alkatrészeinek összeütődését idézi elő.
A pengetés nem csak húros hangszereknél, de az idiofonoknál is szerepet kaphat, elsősorban az
egyik végükön befogott rugalmas nyelvekkel működő hangszerek megszólaltatásakor. Ilyen a
doromb, a zanza, a mechanikus zenélő doboz.
Dörzsöléssel is lehet egyes idiofon hangszerekből hangokat kicsalni. A szöghegedűn például
gyantázott hegedűvonóval, az üvegharmonikán nedves kézzel vagy bőrdarabbal, a tibeti hangtálon
fapálcával való dörzsöléssel lehet zenélni.
Különleges eset a fúvással megszólaltatott idiofonoké, ilyen elven működik néhány – nagyrészt
feledésbe merült – 19. századi hangszertalálmány, mint az aeolsklavier és a piano chanteur.
Dr. Jálics Károly / 2018 április 20
Membranofon hangszerek

Hártyás dobok
– A hártya mellett a rezonátor nagyon fontos eleme
– Fizika (kör alakú feszített hártyára):

ahol f0 az alaprezgés (legalsó rezgési módus), d az átmérő [m], F a

felületi feszítettség [N/m2], ρ a felületi sűrűség [kg/m2].
A húr (egydimenziós rezgés) kétdimenziós megfelelője, mert a hajlítási merevség elhanyagolható. A
felhangok nem harmonikusak, ezért nem lehet konkrét hangmagasságot rendelni a módusokhoz
– A rezonátor(test) több, egyszerre sűrűn jelenlévő, nem harmonikus felhang(csoport)ot erősít. A mindkét
oldalon hártyával zárt dobtest is rezonál, ha a két hártya egyforma feszítésű és vastagságú. Ha csak egyik
oldalon van hártya, és a test (mereven) zárt, akkor a hangmagasság határozottabb.
– Példa: üstdob, részben hangolható (egy oktávnyit max.), nagy hatásfokú, nagy méretű
– Cél: ritmust ad, a dobos az ismétlési időket egy ezrelék pontossággal kéne tartania.

Dr. Jálics Károly / 2018 április 21

 Membranofon hangszerek

Az üstdob a klasszikus zenekar egyetlen ütőhangszere. Hangolható, a klasszikus zenekar

általában két üstdobot alkalmaz (olasz neve ezért többesszámú: timpani ), ezek a hangnem tonikai
és domináns hangját szólaltatják meg.

Modern standard üstdob készlet (4 darab). A hangolást pedálok segítségével Klasszikus üstdob. A hangszer szélén található
végzik, így a hangszer hangmagassága játék közben is változtatható csavarok szolgálnak a hangmagasság beállítására.

Dr. Jálics Károly / 2018 április 22

Idiofon hangszerek

Az üstdobjátékban sokféle ütésmódot lehet alkalmazni, ezek közül a

legfontosabbak:
• egyszerű ütés – a hangszer peremétől egyharmad sugárnyira, ez
hosszan tartó utáncsengést, jól meghatározott hangmagasságot
eredményez
• ütés a középpontban – egyszerre tompa és kemény hangot ad, a
hangmagasság kevésbé meghatározható a nem harmonikus felhangok
dominanciája miatt
• ütés a szélen – száraz hang, érezhető felső kvint rezonanciával.
• staccato ütés – ütés után a másik kéz tompítja a hangot.
A tremolót az üstdobon nem túl gyors ütésváltással, szabályosan váltakozó
ütésekkel képezik. Ilyenkor szinte folyamatos, alig vibráló hang hallatszik,
különösen ha pianóban játsszák. Két üstdobon trillaszerűen tremolózva
kettős hangzat érzete kelthető. Különleges hanghatást ad a részben
tompított üstdob: ha az ütőfelületen hagyott tenyér vagy a másik ütő tompítja
a hangot, vagy bőrrel, textíliával borítják be a membránt.

Dr. Jálics Károly / 2018 április 23

Membranofon hangszerek

 Hártyák és lemezek rezgése:

• A hajlékony vékony hártya – a húrhoz hasonlóan – csak keretre kifeszítve végezhet tranzverzális rezgéseket.
• A lemezek ellenállnak a hajlításnak, kifeszítés nélkül is végezhet tranzverzális rezéseket

Dr. Jálics Károly / 2018 április 24

A szinfónikus zenekar hangszerei

A szimfonikus zenekarban csaknem 50

vonós hangszer foglal helyet, ezekből
mintegy 20 hegedű.
A vonósok közvetlenül a karmester előtt
helyezkednek el, így megelőzve a fa- és
rézfúvósok, ütősök, és a többi
hangszercsalád tagjait.
A szimfonikus zenekarban a hegedűk két
csoportra oszlanak; az első, virtuózabb,
dallamosabb szólamra, és a második,
kiegészítő dallamok szólamára.
Az első hegedűket a karmester mellett
helyet foglaló koncertmester vezeti.

Dr. Jálics Károly / 2018 április 25

A szinfónikus zenekar hangszerei
A szimfonikus zenekar hangszerei a
partitura sorrendjében:
Fafúvósok (legni, fiati)
▪ 1 piccolo (picc.)
▪ 1-2 fuvola (fl.)
▪ 1-2 oboa (ob.)
▪ 1 angolkürt (c.i.)
▪ 1-2 klarinét (cl.)
▪ 1 basszusklarinét (cl.b.)
▪ 1-2 fagott (fg.)
▪ 1 kontrafagott (cfg.)
Rézfúvósok (ottoni)
▪ 1-4 kürt (c.)
▪ 1-4 trombita (tr.)
▪ 3 harsona (trb.)
▪ 1 tuba (tuba, t.)
Dr. Jálics Károly / 2018 április
A szimfonikus zenekar hangszerei a
partitura sorrendjében:
Ütőhangszerek (percussioni,
batteria) A szimfonikus zenekar hangszereit gyakran csak
▪ timpani a partitura sorrend és a partitúrában előírt
létszámuk szerint jelölik.
▪ pergődob
▪ nagydob Pl. a (2.2.2.2,4.0.0, archi) rövidítés 2 fuvola,
2 oboa, 2 klarinét, 2 fagott (= ”kettős fák”) és
4 kürt (+ vonósok) összeállítást jelöl.
Vonósok (archi)
▪ 2 hegedű- (kb. 10 fő az első,
8 fő a második hegedű)
▪ 1 brácsa- (kb. 6 fő)
▪ 1 cselló- (kb. 8 fő)
▪ 1 nagybőgőszólam (kb. 5 fő)
26