4/23/2013

A
komolyzene
ABC-je

“ A zene egy olyan lelki er , amely

minden embert összeköt.“
George Enescu

Mi a komolyzene ?
• A zene a hangszerek vagy az emberi hang által keltett hangok összessége.
A zene egyid s magával az emberiséggel. Az emberek saját hangjukat és
szerszámaikat felhasználva elkezdtek egyszer dalokat és ritmusokat
játszani. Kés bb direkt erre a célra szánt tárgyak, primitív hangszerek
készültek. A legrégebbi hangszerek a paleolitikumból (i.e. 10.000 éve)
származnak: kövek , kivájt fadarabok, csontból készült furulyák és fuvolák
stb.
• A zene szerepe a történelem el tti id kben kevésbé ismert , a legtöbb
civilizációban vallásos szertartásoknál kapott szerepet .
• Az ókori Egyiptomban 4000 évvel ezelött, a zene fontos szerepet töltött be
a hétköznapi életben. (A fuvolások és táncosok jelen voltak vetéskor,
aratáskor, vagy éppenséggel a nemeseket és a királyi családot
szórakoztatták).
• Az ókori Görögországban 2500 évvel ezel tt a tánc- és zenefesztiválokon
Dionysos istent ünnepelték , valamint létezett egy zenevetélked , amit
Athénban rendeztek meg. A görögök két hangszert használtak, egy
fúvósat – aulos és egy penget set - kithara .
• A római birodalomban 2000 évvel ezel tt a zenészek rabszolgák voltak,
akik gazdag emberek villáiban vagy közönség el tt játszottak. Néhány
gazdag ember is megtanult hangszereken játszani, azonban soha nem
játszottak közönség el tt, mert úgy gondolták, hogy megalázó.
Háttérzene: Pjotr Iljics Csajkovskij (1840 1893 ) – Rómeó és Júlia

1
 4/23/2013

A komolyzene típusai
• Középkori zene– V.sz- XIV .sz
• Reneissance zene– XV .sz
• Barokk zene – 1600 - 1750
• Klasszikus zene– 1751 - 1827
• Romantikus zene - 1828 - 1894
• XX. sz-i zene
• Opera - 1600-as években jelenik meg
• Operett - 1800- as években jelenik meg
• Balett – a XVI . sz. vége fele jelenik meg

Háttérzene: Pjotr Iljics Csajkovszkij ( 1840 – 1893 ) : A diótör

– Virág kering

Üt sök

Rézfúvósok

Nagy-
Fafúvósok k
Másodheged k Brácsák
Els heged k Csellók

2
 4/23/2013

A zenekar egy több tagból álló hangszeres együttes, vagyis több

olyan zenész, akik különböz hangszereken egy nagy szabású zenei
alkotást játszanak el. A zenekar felépítése nincs leszögezve, a
hangszerek számát és milyenségét a m alkotás szabja meg.

Sziasztok! Én vagyok
a karmester. Együtt
fogjuk felfedezni a
zenekar világát.
Szeretnétek-e többet
megtudni?

Háttérzene : Ludwig van Beethoven ( 1770 – 1827) : 5. Szimfónia - „Sorsszimfónia”

Egy zenekarban négy típusú

hangszer létezik :
• húros
• billenty s
• fúvós
• üt s
• más kiegészít

Háttérzene: Ludwig van Beethoven ( 1770 – 1827) - 9. Szimfónia – “Örömóda”

3
 4/23/2013

Egy nagy szimfonikus zenekar felépítése

• 16-17 els heged
• 14-16 másodheged
• A hárfa a heged k mögött
• 12-14 brácsa
• 1 zongora
• 4 fuvola
• 1 pikkoló
• 3 oboa
• 1 angolkürt
• 4 klarinét
• 4 trombita
• 3-4 puzon
• 4 kürt
• 1 tuba
• ustdob
• réztányér
• triangulum
• 1 nagy dob
• 1 kis dob
• 10-12 cselló
• 8-10 nagyb

Háttérzene : Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840–1893) –1. zongoraverseny

A húros hangszerek kétfélék lehetnek:

• vonós : heged , brácsa, cselló,

nagyb stb.
• penget s: gitár, hárfa, mandolin stb.

Háttérzene : Leo Delibes (1836 – 1891) - Pizzicató

4
 4/23/2013

A heged
A heged a vonós hangszerek heged -
családjának legmagasabb hangzású,
méretre legkisebb tagja. A húrok akkor
rezegnek, ha a vonót elhúzzuk felettük,
vagy ha pengetjük ezeket. Azt a személyt,
aki a heged n játszik, heged snek hívjuk.
Niccolo Paganini világhír heged s volt,
zsenialitásában volt valami ördögi, ezért
kapta „Az ördög” nevet.
Korunk híres heged sei:
Igor Ojsztrah (1931 - ),
Gidon Kremer (1947 - ),
Anne Sophie Mutter (1963 - )

Brácsa (mélyheged )
A vonós hangszerek családjának
tagja, ezenbelül a heged
családjába tartozik. A brácsának
mélyebb hangzása van, mint a
heged nek és magasabb
hangzása, mint a csellónak.
Valamivel nagyobb, mint a
heged (68 cm ), a hangzása
pedig meleg, mély és er teljes.

Híres mélyheged sök:

Rivka Golani (1946 -) ,
Tabea Zimmermann (1966 -)

5
 4/23/2013

Cselló (gordonka)
Viszonylag nagyméret hangszer
(1,30 m,kb.4x akkora mint egy
heged ). A zenész széken ülve a
hangszert függ legesen, a földre
támasztva a lábai között tartja. A
zenészek mély tiszteletet éreznek a
cselló iránt és nemes hangszernek
tartják, amely az er teljes, mély és
meleg hangzásával sok zeneimádót
elb völt. Sokáig csak kísér
hangszerként szerepelt, majd a XVIII
sz.-tól megjelentek a szóló darabok is.
Egyik leghíresebb csellista
Pablo Casals (1876 – 1973 )volt.

Nagyb
A legnagyobb húros-vonós hangszer(2m ).
Egy nagy zenekarban 8-10 nagyb
játszik. A hangok a húrok rezgésbe hozása
révén keletkeznek . A húros hangszerek
közül a legmélyebb hangzású. A zenész
lábon állva a hangszert az egyik lábán
megtámasztva függ leges helyzetben
játszik rajta.
A XVIII. században kerül be a zenekarba.
Ritkán hallhatjuk egymagában. A Jazz
faja tette az egyik legkedveltebb
hangszerré.

6
 4/23/2013

Gitár

A gitár húros-penget s
hangszer. 2 húrtól
egészen 10 húros gitárig
többféle variáció létezik.
A “standard” gitárnak
általában 6 húrja van. A
hangterjedelem
szempontjából a gitár a
basszushoz tartozik. A
gitár lehet akusztikus
vagy elektromos.

Mandolin

A mandolint a XVII. sz. óta

gyakran használták Itáliában.
Négy dupla fémhúrja van,
amiket ujjal való pengetéssel
vagy egy penget vel lehet
megszólaltatni .
A mandolinnak az olasz
népzenében nagyon fontos
szerepe van, de számos
mandolinzenekar létezik
Amerikában és Japánban is.

7
 4/23/2013

Hárfa
Egyik a legrégebbi hangszerek közül,
i.e. 3000 körül már találkozunk vele a
sumer és az egyiptomi kultúrában.
A hangszer egy háromszög keretb l
áll, melyre különböz hosszúságú
húrok vannak kifeszítve. Mindkét
kézzel való pengetéssel lehet
megszólaltatni.
Híres hárfam vészek:
Maria Graf (1959-)

A billenty s hangszerek, habár különböznek

egymástól, mindegyiket a billenty k révén
lehet megszólaltatni.

Mindegyik billenty egy-egy hangot jelent,

amit ezen billenty k ujjunkkal való
megnyomásával válthatunk ki
• Zongora
• Cseleszta
• Csembaló
• Cimbalom
• Orgona
Háttérzene Edvard Grieg ( 1843 – 1907 ) – Á- moll
zongoraverseny

8
 4/23/2013

A zongora
A zongora nagyon elterjedt
hangszer, amelyben egy
billenty sorral összeköttetésben
álló, kis kalapácsokkal megütött,
hangszekrényben kifeszített
fémhúrok adják a zenei hangot.
Az els zongora 1711-ben a
padovai csembalókészít ,
Bartolomeo Cristofori keze által
született.
Híres zongoram vészek :
Frederic Chopin (1810-1849 ) , Liszt Ferenc (1811- 1886 ),
Clara Schumann (1819-1896), Szergej Rahmanyinov (1873-1943),
Artur Rubinstein (1877-1982), Vladimir Horowitz (1904-1989),
Szvjatoszlav Richter(1915-1997), Cziffra György (1921-1994),
David Helfgott ( 1947 - ), Martha Argerich ( 1941 - ),
Maurizio Pollini(1942 - )

Cseleszta
Hasonlóan a zongorához egy
billenty sorral
összeköttetésben álló, kis
kalapácsokkal megütött,
hangszekrényben kifeszített
fémhúrok adják a zenei
hangot.
1886-ban Alphonse Mustel
találta fel Párizsban és
el ször Piotr Iljics
Csajkovszkij használta fel
egy szimfonikus zenekarban
a Voyevodo és a Diótör
veiben.

9
 4/23/2013

Csembaló
Egy billenty sorral
összeköttetésben álló,
hangszekrényben kifeszített
fémhúrok pengetése adja a zenei
hangot.
A XV. sz.-ban Németországban
jelent meg, és 1750 után a
zongora helyettesitette
A zongorától eltér en, ahol a
hang a billenty megnyomásakor
a húrok a kis kalapácsok általi
megütése révén keletkezik, a
csembalóban a hang a billenty
megnyomásakor a húrok
pengetésével keletkezik. Ezért a
csembalón nem lehet “forte “-ban
vagy “piano“-ban játszani, mint a
zongorán.

Cimbalom

A cimbalom európai
eredet húros hangszer.
Két ver vel ütve
megszólaltatott, különös
hangzású hangszer,
a citerafélék családjába
tartozik. Többnyire
népzenében ismert, de
Kodály Zoltán magyar
zeneszerz nek
köszönhet en megjelenik
a szimfonikus zenében is.

10
 4/23/2013

Orgona
Az orgona nagyméret
billenty s hangszer,
amelyben a hangot a
különböz vastagságú
sípokon áthaladó leveg
kelti.
Rendszerint nagyméret ,
több száz sípból összetett
hangszer, amely egy
bizonyos helységre
testreszabva készül.
Orgonát templomokban és
koncerttermekben
láthatunk.

Fúvós hangszerek rézb l vagy más típusú

fémb l készült hangszerek. A zenész ajkai egy
csésze alakú fuvókában vibrálnak, és a cs
feler siti ezeket a vibrációkat.

A fúvós hangszerek családjába tartozik a:

• Trombita
• Puzon
• Tuba
• Franciakürt stb.

Háttérzene : Mark Antonio Charpantier (1645-1704) – Te Deum

11
 4/23/2013

Trombita
Régen a trombitát a katonaságban
használták. A katonák a trombita
jellegzetes hangját hallva tudták, hogy
mit kell cselekedni a csatatéren. A
királyok kedvelték a trombita
jellegzetes hangját és minden
szertartás során felhasználták. Ma már
a trombitát szinte minden zenei
fajban felhasználják kezdve a
klasszikus zenét l, egészen a folk, a
könny zene és a jazzig. Ez a hangszer
mindigis érdekes volt.
Hires trombitajátékosok:
Louis Armstrong (1900-1971),
Maurice Andre (1933- ),
Arturo Sandoval ( 1949 -)

Puzon
A puzon egy rézcs l készült
hangszer,mely méretre
nagyobb, hangzása mélyebb
és er teljesebb a
trombitáénál. Egy leng ív
elcsúsztatásával, mely
leröviditi vagy
meghosszabítja a hangszer
cs rezonátorát, különböz
magasságú hangok kiadására
képes. A billenty s puzont
leg a rézfúvós zenekaroknál
használják.

12
 4/23/2013

Tuba
A tuba egy hosszú,
többszörösen meghajlított
szeleprendszerrel ellátott
rézcs l áll, melynek egyik
végén
csészealakú fúvóka helyez-
kedik el, a másik vége pedig
tölcsérszer en kiszélesedik.
A tuba adja ki a legmélyebb
hangokat és leggyakrabban
rézfúvós zenekaroknál
használják.

Francia kürt
A hangszer eredete a
preisztorikus id kb l, az
állatszarvak hangszerként való
felhasználásából származik. A
kürt kör alakban meghajlított,
sz k keresztmetszet , enyhén
táguló furatú cs l áll, melynek
egyik végén található a keskeny,
tölcsér alakú fúvóka, a másik
vége pedig széles tölcsérbe megy
át. A hangszeren több szelep
található melyekkel a hangok
magasságát lehet változtatni.
Hires kürtjátékosok:
Herman Baumann (1934 - )

13
 4/23/2013

Az ajaksipos fúvós hangszerek fából kész lt

fuvós hangszerek. A leveg egy csövön áthaladva
váltja ki a hangot. A cs hossza és átmér je
határozza meg az akkordok hangsorát és a hangszer
hangszinét. A zenész különböz hangokat tud
kiváltani a hangszeren található nyilások
megnyitásával/elzárásával.

A fából készült ajaksipos

fúvós hangszerek családjába
tartoznak: kis fuvola, fuvola,
oboa, klarinét, fagott, angol
kürt, nádsip, stb.

Háttérzene : Aaron Copland ( 1900 – 1990 ) –

Tavasz az Appalache-hegységben

Kis fuvola (pikkolo)

Az ajaksipos hangszerek családjába
tartozik. A kis fuvola által kiadott hangok
a magas hangterjedelembe tartoznak. Ma
már a kis fuvola készülhet ugyanúgy
fából, mint fémb l vagy m anyagból. A
hangszer mentén található nyilások
megnyitása/elzárása révén lehet
változtatni a kiadott hangok magasságát.
A hangzása er teljesebb mint a fuvoláé , a
zeneszerz k a partitúrák legintenzivebb
futamaiban használják, az általa kiadott
hangok er teljessége miatt, mint pl. „A
tavaszszentel ”(La sacre de printemps)
Igor Stravinski orosz zeneszerz l.

14
 4/23/2013

Fuvola
Egy fából vagy fémb l készült,
nyilásokkal és billentyükkel
ellátott keskeny átmer
cs alakú ajaksipos fuvós
hangszer. A kiadott hangok
magasságát ezen nyilások
megnyitása/elzárása révén
szabályozzuk.
Sok emberben a fuvola hangja egy
varázslatos, álomszer érzést vált
ki. Mások az énekes madarak
énekéhez hasonlitják.
Híres fuvolajátékos volt Nagy
Frigyes porosz kiraly (1712- 1786)

Oboa
Egy fából készült kúpalakú
fúvós hangszer, oldalt
elhelyezked nyilásokkal
és billentyükkel. Az 1700-
as évek körül
tökéletesitették a
hangszert és XIV. Lajos
udvari zenekarának része
volt.
Az oboa egy elegáns,
gazdag hangzású
hangszer.

15
 4/23/2013

Klarinét
A klarinét egy fából készült
ajakfúvós hangszer, melynek
a vége tölcsérszer en
kiszélesedik. Az oldalán
nyilások és billentyük
találhatóak melyekkel a
kiadott hangok magasságát
lehet szabályozni. A klarinét
teli, mély hangzása
boldogsággal tölti meg az
emberek szivét.
Híres klarinétjátékosok:
Giora Feidman(1936 - ),
Sabine Meyer (1959 - )

Fagott

Az ajakfúvós hangszerek
oboa alcsaládjába tartozó
basszus hangszer. A
billentyükkel ellátott
csövet, egy második,
végén meghajlitott cs
egésziti ki, ennek
köszönhet en a hangszer
egy gazdag és mély
hangzást kap.

16
 4/23/2013

Szaxofon
A fúvós hangszerek hibridjének tartják :
rézb l készült meghajlitott kúpalakú
cs , billentyükkel és fúvókával ellátva.
Hangzása a klarinétre emlékeztet. A
szaxofon a komoly zenében gyakran
alkalmazott hangszer, f leg a
filmzenében, amikor egy komikus vagy
groteszk szerepl tulajdonságait zenei
aláfestéssel hangsúlyozzák ki. A rekedt,
gúnyos, komikus hangzása nagyon is
megfelel erre a célra.
Hires szaxofonjátékos:
Ornette Coleman (1930 - )

Nádsip

A nádsip egy régi hangszer mely

10-21, hosszúsági sorrendben
elrendezett cs l áll.
A hangszer elnevezése a görög
mitológiából, Pán istent l
származik, akit a pásztorok
védnökének, a zene és a szórakozás
istenének tartottak.
Nagyon elterjedt hangszer Dél-
Amerikában, Kinában, Koreában,
Ukrajnában,Romániában, stb.
A hangszer egyik virtuóza a román
származású Gheorghe Zamfir .

17
 4/23/2013

Üt shangszerek
Az üt shangszerek egy jellegzetes hangot adnak ki, mely egy
kézzel vagy ver vel történ hirtelen ütés vagy súrlódás során
keletkezik.
Megkülönböztetünk hangolt és hangolatlan üt s
hangszereket.
A hangoltak egy jól meghatározott hanger sséggel
rendelkeznek. Ide tartoznak: üstdob, xilofon, stb.
Az üstdob egy fémfélgömbre kifeszitett membrán.

A xilofon különböz en
hangolt falemezkékb l álló
hangszer, amelyre ha kis
fakalapácsokkal ráütünk,
különböz magasságú
hangokat bocsájt ki.

A hangolatlan üt shangszerek saját testük vibrálása

révén bocsájtanak ki hangokat melyet a zenész
ütés, rázás, kaparás, forgatás által hoz létre.
Ide tartoznak a: nagy dob, kis dob, cintányér,
csörg dob, gong , réztányér ,stb.

gong

dobok cintányér

dob
csörg dob kasztanyetta
Háttérzene : Aaron Copland ( 1900 – 1990 ) – Fúvószenekar

18
 4/23/2013

Középkori zene V.- XIV . sz.

• A középkori Európában a zene fontos szerepet töltött be a vallásos szertartások során. A
templomi énekeket általában egy kórus adta el , néha orgona által kisérve. Többféle templomi
zene létezik, az egyik ezek közül a gregorián ének.
• Egyik az els zeneszerz k közül a német apáca HILDEGARD VON BINGEN volt( 1098 – 1179).
• A francia zeneszerz LEONTIN (1163 – 1201) volt az els aki két vagy többszólamú m veket
kezdett irni( polifónia ).
• A hangjegyeket a kezdetben csak a szavak felé irják, hogy az el adó tudja hogyan kell el adni a
dalt.
• A vándordalnokok a X. sz.-ban jelennek meg. Egyik településb l a másikba utaznak, ahol
énekelnek, éneküket egy hangszeren kisérik és gyakran akrobata mutatványokat adnak el .
• A trubadúrok szerelmes dalokat játszottak királyoknak és nemeseknek.
• A XIV.sz.-tól kezd en GUILLAUME de MACHAUT(1300-1377) új tipusú, bonyolultabb
darabokat kezdett irni, melyet ”ars nova -nak “ új m vészet“ –nek nevezünk.

Háttérzene: Hildegard von Bingen ( 1098 - 1179 ) – Laus Trinitati

A reneszánsz zene XV.-XVI.sz.

• A Reneissance korában (újjászületés) nagy volt ay
érdekl dés a m vészetek, a zene és a tudományok
iránt.

• Sok zeneszerz , mint pl. GUILLAUME DUFAY és GILLES

BINCHOIS a királyi udvaroknak vagy az egyházi
szertartásokra irtak darabokat.

• GIOVANNI PALESTRINA zeneszerz (1525-1594) új

tipusú templomi zenéket alkotott.

• Az els dalgy jteményt 1501-ben, Olaszországban

OTTAVIO PETRUCCI nyomtatta ki .

• A Reneissance ideje el tt, csak a hivatott zenészek

játszottak hangszereken, azonban a Reneissance alatt a
gazdagabb nemesség is elkezdett hangszereken
játszani.

• A madrigálok Olaszországból származnak – ANDREA

GABRIELI(1533-1585 ) ,ezek általában szerelmes dalok,
melyeket kis csoportok adtak el hangszeres kiséret
nélkül.

• A XVI.sz. el tt a hangszereket többnyire az énekesek

kiséretére használták. 1500 után a zeneszerz k
elkezdtek csak hangszerekre irni darabokat.
Háttérzene : Claudio Monteverdi (1567–1643) – Poppea megkoronázása

19
 4/23/2013

•
Barokk zene 1600 - 1750
Ebben a periódusban a hangszeres zene nagy jelent ségre tett szert és rengeteg új zenei m faj
született:
• concerto grosso – kis létszámú szolózenész csoportnak és egy zenekarnak szánt darabok ex. “ Az
évszakok”, ANTONIO VIVALDI-tól (1678-1741) , vagy a” Hat Brandenburg concerto” JOHANN
SEBASTIAN BACH-tól(1685-1750)
• Oratórium – vallásos történetek , melyeket egy kórus, egy zenekar és szólóénekesek adnak el pl.
“Halleluja” GEORGE FRIDERIC HANDEL (1685-1759) ”Messiás” cim darabjából.
• Kantáta – hasonló az oratóriumhoz de nem annyira terjedelmes, a szövegnek lehet egyházi vagy
világi tartalma . BACH tobb mint 200 kantátát irt” Kávé” – kantáta, nagyon népszer BARTÓK
BÉLÁNAK a “Cantata Profana” cim m ve .
• Fuga – többszólamú polifón zenedarab amely szigorú szabályok szerint van komponálva. A fuga
mestere BACH –”Jól temperált zongora”, ”A fuga muveszete”.
• Szvit– Jellemz en a barokk zene m faja, leggyakrabban tánctételek párokba állított sorozatából
áll. A m faj egyik nagyja JEAN PHILIPPE RAMEAU(1683-1764) vagy Bach pl “ Szvit nr.2 h moll-
ban.”
• Megrendezik az els nyilvános koncerteket. A közönségnek fizetnie kellett, hogy résztvehessen a
koncerteken. Ez nagy szabadságot kinál a zeneszerz knek, mivel a megélhetésük már nem függ
többé a királyi udvartól és az egyháztól.
• A heged készit k elkészitik a heged t mint hangszert, a leghíresebb heged készít ANTONIO
STRADIVARI (1644-1737) Cremona – Olaszországból.
• A zeneszerz k jelekkel látják el a szerzeményeiket, ezáltal utasitják a zenészeket, hogy
csendesebben vagy hangosabban játszanak hangszereiken.

Háttérzene : Georg Friederich Handel ( 1685-1759 ) – Water muzic

Klasszikus zene XVIII.sz.vége – XIX.sz.eleje

Ebben az id szakban nyeri el a hangszeres zene a mai
ismert formáját:

• Vonósnégyes egy komolyzenei együttes, amely négy

vonós hangszerb l áll – 2 heged , 1 brácsa és 1 cselló
– JOSEPH HAYDEN (1732-1809)

• Szólókoncert ( a barokk kor divatos concerto

mufajából fejl dött ki) , egy zenekarnak szánt darab,
amelyben egy vagy több szólóhangszer kap nagy
jelent séget. A szólista által el adott rész gyakran
nehezebb mint ami a zenekarnak jut –
WOLFGANG AMADEUS MOZART (1756-1797)
” A-dur klarinétverseny “ ,
BEETHOVEN 5. zongoraversenye.
• Szimfónia ”összhang”-ot jelent és a barokk
szimfóniából fejl dött ki, melyet egy olasz opera elején
játszottak el. A szimfóniát a zenekar adja el és
általában négy részb l áll .A klaszikus kori szimfónia
megteremt jének JOSEF HAYDEN (1732-1809)
tekinthet , 104 szimfóniát komponált , MOZART 50 –
et , és LUDWIG von BEETHOVEN (1770-1827) 9-et,
amib l a IX. Szimfónia nagyon hires.
• Szonáta – különböz m fajú zenei alkotások leirására
használják , általában egy vagy két hangszerrel adják
el . Legtöbb szonáta csak zongorára vagy egy másik
hangszer által kisért zongorára iródott. A szonáta 3-4
tételes m forma – Holdfény szonáta - BEETHOVEN

Háttérzene : Ludwig van Beethoven ( 1770 – 1827) - Holdfény szonáta

20
 4/23/2013

Romantikus zene
• A romantika korszakában a zenész egy független és szabad m vésszé vált, aki a saját
gondolatait és érzelmeit próbálja kifejezni, vagy pedig a természetet idézi fel, ezért a zene
dramatikusabbá, érzelg sebbé, patetikusabbá válik.
• A kering a legközkedveltebb tánc a divatos bécsi báltermekben és kávéházakban.
• JOHANN STRAUSS (1825- 1899) szerezte a leghiresebb kering ket pl.” Kék Duna kering ”
• A Lied (dal) egy hangszerrel kisért vokális zenei szerzemény, általában egy rövid versre irott
zongora darab. FRANZ SCHUBERT (1797-1821) több mint 600 ilyen dalt irt, a legismertebb
közülük “ A pisztráng”.
• A szimfónikus költemény olyan hangszeres zene, amely elmond egy történetet, nincsenek
benne szavak, de ha ismerjük a történetet, akkor az eseményeket követni lehet a zene
segítségével. LISZT FERENC ( 1811- 1886) számos nevezetes szimfonikus költeményt irt pl.”
Hamlet “ mely William Shakespeare egyik darabján alapszik .
• A romantikus szimfónia terjedelmesebb mint a legtöbb klasszikus szimfónia, mivel ezek
nagyméret zenekaroknak iródtak pl.” VIII. Szimfónia” GUSTAV MAHLER ( 1860-1911)

Háttérzene : Johann Strauss (1825 – 1899 ) – Kék Duna kering

•
A XX.sz. zenéje
A XX.sz. zenéje számos zenei stilust foglal magába. A zeneszerz k a kisérleteznek a
hangok által nyújtott lehet ségekkel.
• Arnold Schönberg (1874-1951) , Anton Webern (1883-1945) és Alban Berg (1885-1935)
megalapitják a ”Bécsi iskolát” akik megszegik a zeneszerzés eddigi szabályait,
megalapozva ezáltal a tizenkétfokúságot (dodekafónia), amely a hangskála mind a 12
hangját felhasználja ( a zongora 7 fehér és 5 fekete billenty je), az oktávot félhangokra
osztva, egy új m fajt hoznak létre - pl. A kering amely befejezi Schonberg öt zongora
darabját.
• A zeneszerz k felhasználják a madarak csicsergését pl.Olivier Messiaen –(1908-1992), a
hétköznapi élet zajait az elektroakusztikus zenében pl. Pierre Henry (1927- ), aleatórikus
zenében, azért, hogy eredetit alkothassanak.
• John Cage (1912 – 1992 ) alkotásában ” 4’ 33” nincs egy hang sem, csak a koncertterem
zajai hallatszanak. Ez a zene arra hivja fel a figyelmünket, hogy figyeljünk jobban oda a
minket körülvev világra.
• A XX. sz. egyik jellegzetes törekvése az volt, hogy bebizonyítsák, hogy a zene ugyanúgy
vészet is mint tudomány. Ezért a zeneszerz ket inkább maga a hang jelensége
foglalkoztatta mint a hangjegyek. György Ligeti ( 1923 - ) megpróbálta egy hang
ismétl désnek a létrehozását amit saját maga repetitiv zenének nevezett.
• Az opera más szemszögb l próbálkozik, pl. Alban Berg, a ”Lulu”-ba vagy Luigi Nono
(1924-1990) az “Intolleranza” cim operájában el re felvett hangokat alkalmazott.”
Kurt Weill (1900- 1950 ) német zeneszerz m ve a ”Három garasos opera” amelyben
kabaré és jazz elemeket használt fel , vagy a ”A makrancos hölgy” Benjamin Britten -t l
(1913 – 1975 )

Háttérzene : Igor Stravinski ( 1882-1971) - A t zmadár balett

21
 4/23/2013

Opera
Az opera egy elénekelt történetet jelent, egy olyan darab ahol a szavakat elénekelik és az énekesek
egyben szinészek is, akik különböz szerepl ket adnak el . Az opera kimondottan a barokk kor m faja.
A legels operaház 1637-ben Velencében épült. Napjaink legnevezetesebb operaháza a milánói Skála.
Olaszországban az els hires operák egyike CLAUDIO MONTEVERDI
(1576- 1643 ) “Orpheus”-a
• Franciaországban XIV.Lajos idején a szinész, táncos és heged s
JEAN BAPTISTE LULLY (1632-1687) fantasztikus jelmezes operákat
irt, melyekben balett is volt, tudva, hogy a király jó táncos.
• Angliában , HENRY PURCELL (1659- 1695) az operáiban összekeverte
a tragédia és a komédia m fajait. Az els operája “Dido és Eneász”
volt .

Opera tipusok:
Opera seria , egyszer operák, amelyek a görög istenségek
életéb l meritettek témájukra ihletet. Ezen m faj egyik hires
zeneszerz je GEORGE FRIEDERIC HANDEL( 1685-1759 )-
”Xerxesz”

Opéra comique, aminek a témája derüsebb volt , pl. MOZART –

“A varázsfuvola” vagy GIOACCHINO ROSSINI ( 1792 – 1868 ) –
“A sevillai borbély”
Grand opera , amiknek
a témájuk többnyire
legendákra alapszik ,
és amik pompás
jeleneteket
tartalmaznak, sok
énekessel és el adóval
pl. GIACOMO PUCCINI–
(1858-1924 ) –
“Turandot “
Háttérzene: Giuseppe Verdi ( 1813 – 1901 ) - Trubadúr opera , Cigányok kórusa

A legismertebb operák
• MOZART (1756- 1791)– Figaro házassága , Don Giovanni ,Cosi fan tutte , A varázsfuvola
• WEBER (1786 – 1826 ) – A b vös vadász
• DONIZETTI (1797-1848) –Lammermoori Lucia , Szerelmi bájital
• ROSSINI (1792-1868 ) – A sevillai borbély , Szemiramisz
• BELLINI (1801-1909) - Norma
• ERKEL (1810-1893 ) – Bánk Bán , Hunyadi László
• VERDI (1813-1901 )– Nabucco , Rigoletto , Traviata , Aida ,Othello, A trubadúr
• WAGNER (1813 -1883 )– Tannhauser ,Tristan és Isolda , A nibelung gy je, Lohengrin, Parsifal
• GOUNOD (1818-1893 ) - Faust , Romeó és Júlia
• SMETANA (1824- 1884 ) – Az eladott menyasszony
• BIZET(1838-1875 )- Carmen
• MUSZORSZKIJ( 1839 – 1881) – Boris Godunov
• CSAJKOVSKI(1840-1893) – Anyegin
• DVORAK(1841-1904) - Ruszalka
• MASSENET(1842-1912) – Manon
• PORUMBESCU ( 1853 – 1883 ) – Crai nou
• HUMPERDINCK (1854 -1921 )- Jancsi és Juliska
• LEONCAVALLO(1857-1919) – Bajazzók
• MASCAGNI(1863-1945) – Parasztbecsület
• PUCCINI(1858-1924) – Tosca , Turandot ,
Pillangókisasszony ,
Manon Lescaut
• STRAUSS R.(1864- 1949) – A rózsalovag , Szalomé
• BARTÓK BÉLA(1881- 1945 ) – A kékszakállú herceg vára
• ENESCU ( 1881- 1955 ) - Oedipusz

Háttérzene : A napsugárnál még szebb talán JoseCarerras , Luciano Pavaroti és

Placido Domingo el adásában

22
 4/23/2013

Operett
• Az operett a francia opera comique-ból fejl dött ki és az 1800 as évek után tett szert
népszer ségre. A XIX.sz. második feláben jelent s fejl désen esett kereszt l a
faj, els sorban Franciaországban, Ausztriában és Magyarországon.
• Az operettek egyesítik a fantáziadús zenét a beszélt, énekelt és táncolt részekkel.
Céljuk a közönség szórakoztatása.
• Franciaországban az operett m faja Jacgues Offenbach (1819–1880) nevéhez társul
– “Szép Heléna“, “Orfeusz az alvilágban “.
• Ausztriában az operett m fajának fejl dése a Strauss család nevéhez f dik. A
legismertebb közülük Johann Strauss II ( 1825- 1899), aki az els kering jét 6
évesen komponálta és aki 19 éves korában már zenekart alapitott. A legjelent sebb
operettjei ”A denevér”, “A cigánybáró” és “Egy éj Velencében” .
• Magyarországon: Lehár Ferenc ( 1870- 1948 ) – “A vig özvegy”,”Luxemburg grófja”,
• ”A mosoly országa”,”Cigányszerelem“ ; Kálmán Imre (1882-1953)- “A csárdás
királyn ”,”Marica grófn ”,”A bajadér”,”A cirkuszhercegn “;Jacobi Victor ( 1883 –
1921) - “Sybill” ; Zerkovitz Béla ( 1881 – 1948 ) - “ Csókos asszony” ; Fényes
Szabolcs ( 1912 -1989 ) – “ Maya “; Paul Abraham (1892- 1960) – “Bál a Savoyban “
Más jelent s operett szerz k :

Carl Zeller (1842–1900) – A madarász

Arthur Sullivan (1842–1900) – Mikado
Franz de Supee (1819-1895) – Boccaccio
Karl Millöcker (1842–1899)– A koldusdiák
Robert Planguette (1848-1903) - A cornevillei
harangok
Gherase Dendrino (1901-1973)– Hagyjatok
énekelni
Háttérzene : Kalman Imre (1882-1953) -
Marica grófn

•
Balett
A balett táncm vészetnek egy olyan ága, amely egy történetet mesél el,
leny göz jelenetek és jelmezek felhasználásával. A balett a királyi udvari
táncok jóvoltából született meg Franciaországban XIV. Lajos uralkodása
alatt, aki közismerten kedvelte a táncm vészetet.
• 1851-ben a Louvre-i francia királyi palotában került sor az els balett
el adásra, amelyben a tánc mellett, görög mitológiából ihlet dött versek
is elhangzottak. Mindez majdnem 6 órát tartott.
• Id közben megjelentek a hivatásos balett-táncosok akik közönség el tt
táncoltak.
• A XVIII.sz.-ban a balettekben tánc és pantomim révén mutatnak be egy
történetet.
• A XIX.sz.-ban a balett f leg Oroszországban fejl dött nagyon. Ezek
izgalmas, dramatikus történeteken alapszanak, amelyeknek f szerepl jük
egy primabalerina , akinek önáló (szóló) táncai is vannak , pl. “Hattyúk
tava”, ”A diótör ”, ”Csipkerózsika“ Piotr Iljics Csajkovszkij-tól (1840 –
1893)
• A XX.sz.-ban az orosz zeneszerz Igor Sztravinszkij (1882- 1971)
leny gözte az emberket a koreográfia modernségével és a zene
disszonanciájával. Fontosabb alkotásai a “T zmadár”,”Petruska”,
”Tavaszszentel ”, stb.
Más hires balettek:
Giselle – Adam Adolphe (1803 -1856)
Copelia – Leo Delibes (1803- 1869 )
Romeó és Júlia – Szergej Prokofjev
(1891-1953)
Spartacus – Aram Hacsaturian ( 1903-
1978)
Háttérzene : Piotr Ilici Ceaikovski (1840 – 1893) – Hattyúk tava balett

23
 4/23/2013

Kellemes
el adást !

24