Ének-zene

8. osztály
 ÉNEK-ZENE 8. OSZTÁLY

Magyar népzenei nyelvterületek

Zenetudósaink kezdetben a magyar népzenét szerkezet, rendeltetés, illetve téma szerint

csoportosították. Bartók Béla 1921-ben földrajzilag is meghatározta az egyes magyar
népzenei nyelvterületeket: I. Dunántúl; II. Észak; III. Alföld; IV. Erdély.
Napjaink népzenekutatói részletesebb földrajzi felosztást jelölnek:

1. Dunántúl 6. Alföld
2. Szlavónia (Eszék környéki magyar falvak) 7. Kalotaszeg és a Mezőség
3. Északnyugat 8. Székelyföld
(Csallóköztől a nyitrai Zobor-vidékig) (bukovinai székelyek és
4. Észak (a Garam és a Hernád közti terület) gyimesi csángók)
5. Északkelet (Felső-Tisza-vidék) 9. Moldva

2 / 15
 ÉNEK-ZENE 8. OSZTÁLY

Népdalaink csoportjai
(eredet és jelleg szerint)

Népdalgyűjtőink nemcsak lejegyezték a népdalokat, hanem feltételezhető keletkezési idejük,

és különböző stílusjegyeik alapján egymástól elkülöníthető csoportokba is sorolták azokat.

A népdalok Bartók Béla és Kodály Zoltán kutatói munkája szerinti felosztása

I. Ütempáros dallamok
 gyermekjátékok dallamai
 népszokások, hagyományok énekei
II. Ősidőkből eredő régi stílusú népdalok
 ereszkedő, ötfokú dallamok
 siratóénekek (néhány hangon mozgó dallamok
 zsoltár típusú dallamok (d – r – m fordulattal induló énekek, amelyek a dal
végére ötfokúvá bővülnek)
III.Másfél évszázados új stílusú népdalok
 kupolás dallamvonalú, visszatérő szerkezetű, hétfokú népdalok

A Magyar Népzene Tára magyar népdalaink hatalmas rendszerző kiadványa, amelynek első
kötete 1951-ben jelent meg.

Kodály életében 5 kötet látott napvilágot:

I. Gyermekjátékok
II. Jeles napok
III. Lakodalmak
IV. Párosítók
V. Siratók

Kodály Zoltán 1905-ben kezdte meg népdalgyűjtő munkáját, amely egész életét
meghatározta.
Rengeteget utazott, de gyalogosan sem volt rest útra kelni. Ebben az időben nehéz volt
ismerkedni az emberek bizalmatlansága miatt, azonban a helyi tanító segítségével mindenütt
befogadták.
A dalok összegyűjtése, lejegyzése után rendszerezte azokat, majd a közkinccsé tételen
fáradozott.

3 / 15
 ÉNEK-ZENE 8. OSZTÁLY

Magyar zeneművek, feldolgozások

Bartók Béla

(1881. márc. 25., Nagyszentmiklós – 1945. szept. 26., New York)

Bartók Béla, a kiváló zeneszerző, népzenetudós és

zongoraművész a magyar zenei életben új kaput nyitott.
Szülei, akik zenekedvelő emberek voltak, korán felfedezték az
abszolút hallású gyermek tehetségét.
Tanulmányait Nagyváradon, Pozsonyban, majd Budapesten
végezte. Tanárai: Erkel Ferenc fia, Erkel László és Liszt Ferenc
egykori növendéke, Thomán István utat mutattak Bartóknak a
jövő igényes magyar zenéje felé.
Kodály Zoltánnal az 1900-as évek elején kötött barátsága
meghatározta egész életét és a munkáját.

Népdalgyűjtő útjain a lejegyzett és fonográfra vett népdalokat gondosan rendszerezte.

Kutatómunkáját kiterjesztette a határainkon túlra is. Így szlovák, román, bolgár, török és arab
népdalokat is gyűjtött.

26 éves korától a Zeneakadémia tanáraként tanította és nevelte az ifjúságot a zene, a

hangszerjáték szeretetére és eredményes művelésére.
1940-től az Egyesült Államokban élt..

Hamvait 1982-ben hozták haza Magyarországra.

Bartók Béla egyéni hangján megszólaló művei örökké élnek.

Legkiemelkedőbb művei:
Zongorára: Gyermekeknek – zongorára feldolgozott magyar, szlovák nép- és gyermekdalok;
Mikrokozmosz – technikai gyakorlatok; Román népi táncok, Allegro Barbaro;
Kórusra: 27 egyneműkari mű; Négy szlovák népdal – vegyeskarra és zongorára;
Színpadra: A kékszakállú herceg vára – egyfelvonásos, 2 szereplős opera; A fából faragott
királyfi – táncjáték, A csodálatos mandarin – pantomim.
Zenekarra: Táncszvit, Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára; Divertimento;
Concerto.
Kórusra (szólóval) és zenekarra: Cantata profana

4 / 15
 ÉNEK-ZENE 8. OSZTÁLY

Zenetörténteni visszatekintés

Korok és stílusok

STÍLUS: többjelentésű szó

1. a görögök íróeszköze, amelynek hegyes végével betűket és jeleket karcoltak, lapos
végével a hibákat tüntették el.
2. írásbeli és szóbeli közlésmódot határoz meg. A stílus lehet: tudományos, költői,
ünnepélyes, társalgó, hétköznapi stb.
3. a művészeti ágak jellemzői alapján való megkülönböztetést is jelent pl.: barokk stílus,
a stílusosan autentikus éneklési mód stb.

AZ ÓKORI NAGY KULTÚRÁK művészete (görög, egyiptomi, mezopotámiai, római)

megalapozta a későbbi korok arculatát. A nélkülözhetetlen muzsika az élet minden területén
jelen volt, az általános műveltség részévé vált, s mint nevelési lehetőség, fontos szerepet
töltött be az emberi lélek rendjében.

A középkor zenéje

A KÖZÉPKOR
a Római Birodalom bukásától (476) Amerika felfedezéséig (1492)
Az egyszólamúság
Egyházi zene Világi zene
Gregorián ének Trubadúr ének (XII. sz.)
I. Gergely pápa (600 körül) francia lovagi költészet
A többszólamúság
a XII.-XIII. században alakult ki.

A kottaírás története

X. sz.: Neuma – a hangok mozgásának irányát mutató jelek létrehozása

XI. sz.: Arezzói Guido 4 vonalas rendszert alkot.
XIII. sz.: megjelenik a ritmus (időtartam).
XIV. sz.: az ütemjelzés meghatározása.
A napjainkban ismeretes rendszer a XVIII. századtól kezdve használatos.

A szolmizálás mint énektanulási módszer is Arezzói Guido (995-1050) nevéhez fűződik.

A hangok nevei a görög ábécé betűiből és egy latin himnusz sorkezdő hangjaiból adódtak:
ut, re, mi, fa, sol, la

A kánon: a többszólamúság egyszerű formája, amely során a szólamok időbeli eltolódással

kezdik énekelni ugyanazt a dallamot.
= a kánon zárását jelöli.

5 / 15
 ÉNEK-ZENE 8. OSZTÁLY

A reneszánsz zenéje (~1450 – 1600)

Az antik görög-római hagyományokra épülve Itáliából indul a művészetek újjászületése.

Hirdeti az ember és a természet harmóniáját, az anyanyelv értékét és szépségét, az
emberközpontú gondolkodást, a humanizmust.
A reneszánsz a kórusművészet aranykora.

Zeneszerzők Műfajok Szerkesztési formák

Giovanni Pierluigi da Palesrina motetta
polifónia
Orlando di Lasso (Lassus) madrigál
homofónia
Josquin des Près „a cappella” előadásmód
A kor legkedveltebb hangszere a LANT.
Megnyílnak az első zenei nyomdák.

A magyar reneszánsz emlékei

A Zsigmond uralkodása idején (1387-től király, 1410-től német-római császár) kibontakozó

reneszánsz kultúrát Hunyadi Mátyás (1458-1490) tovább folytatta és bővítette. Feleségével,
Beatrix nápolyi hercegnővel a legkiválóbb francia, olasz és német énekeseket,
hangszerjátékosokat hozatták a budai udvarba.

A magyar reneszánsz legkedveltebb hangszerei:

lant, hegedű,
fuvola, trombita
orgona.

Mátyás király halála után megváltozott a zenei élet:

 kialakult a házimuzsikálás szokása
 új műfajok jöttek létre.

A magyar zene első írásos nyelvemléke az 1520-as

évekből való.
Egy mondóka vagy daltöredék Pominóczky Fülöp
minorita szerzetes feljegyzéséből, amely a
gyulafehérvári könyvtár egy kéziratos Manuáléjának
belső borítóján található:
Bátya, bátya, mely az út Becskerekére?
Uram, uram ez az út Becskerekére!
Manuále: kézzel írott könyv.

6 / 15
 ÉNEK-ZENE 8. OSZTÁLY

A Mohács utáni helyzet – a török megszállás, Magyarország 3 részre szakadása, a reformáció

– gyökeresen megváltoztatta nemzetünk kultúráját. Bátor tollforgatókra volt szükség, akik
által megnőtt a históriás énekmondók szerepe és jelentősége.

Ez az írásos emlék Tinódi Lantos Sebestyén híres

gyűjteményének, a „Cronica”-nak egyik közismert
dallamát, az Egervár viadaljáról való ének részletét őrzi.
Az itt látható kottakép a tölfyfalemezekbe vésett kotta
eredetije.
A „Cronica” a magyar kottanyomás első, legjelesebb
emléke, amely 23 Tinódi-dallamot tartalmaz, a kolozsvári
Hofgreff-nyomdában jelent meg 1544-ben.
Tinódi az első magyar költő, zeneszerző, hangszerjátékos és
énekes, aki egyszólamú dallamait várról várra járva
lantpengetés kíséretével adta elő.

A „Cronica” szerzője életének utolsó éveit a végvári világ kiemelkedő alakja, Nádasdy
Tamás sárvári várában töltötte.

7 / 15
 ÉNEK-ZENE 8. OSZTÁLY

A barokk zene (1600-1750)

spinet: a zongora egyik elődje,

amely trapéz vagy bármilyen más
szabálytalan alakú, egy
billentyűsoros (egymanuálos) kis
csembaló.
Nevét feltalálójáról, G.
Spinettóról kapta.

A barokk korának kedvelt

hangszere.

oktávspinet az 1600-as évekből

A barokk kor a változások időszaka, amely a művészetek megújhodását is jelentette.

Óriási érzelmi hullámok és szenvedélyek járták át a zene művészetét.
Kialakult az önálló hangszeres zene.
Bővültek a kifejezési formák az énekes és hangszeres zenében egyaránt.
1. dallamformálás: motívumok ismétlése, szekvenciák gyakori alkalmazása, díszítő
elemek használata, polifónikus szerkesztésmód.
2. dinamika: teraszos – átmenet nélkül váltja egymást a piano és a forte hangerő.
3. tempó: gyors és lassú (allegro, largo) tételenkénti váltása.
4. a zenekarban: szóló és tutti (mind) részek követik egymást = KONCERTÁLÁS =
versengés
A kor művészetének általános jellemzői: monumentalitás, mozgalmasság, pompakedvelés,
színgazdagság, drámaiság.

A barokk zene műfajai

Vokális – Instrumentális Instrumentális
(énekes – hangszeres) (hangszeres)
opera, oratórium, kantáta preludium, fúga, versenymű, szvit
Legjelentősebb zeneszerzők
Claudio Monteverdi: olasz, (1576, Cremona – 1643, Velence), opera, kórusok
Henry Purcell: angol, (1659 – 1695, Westminster), opera
Antonio Vivaldi: olasz, (1669, Velence – 1741 Bécs), versenymű
Johann Sebastian Bach: német, (1685, Eisenach – 1750, Lipcse), motetták, kantáták,
oratóriumok zongora- és orgonaművek, zenekari művek
Georg Friedrich Händel: német, (1685, Halle – 1759, London), operák, oratóriumok,
kórusművek, zenekari művek.
Korabeli hangszerek: csembaló és az orgona
A zenekarban: 1. hegedűk, 2. hegedűk, brácsák, csellók, nagybőgők, fuvola, oboa, trombita.

8 / 15
 ÉNEK-ZENE 8. OSZTÁLY

A bécsi klasszicizmus (1750-1827)

Bach halálától – Beethoven haláláig

„Klasszicizmus: a legkevesebb eszközzel a legtöbbet mondani.”

Claude Debussy

A klasszicizmus korának művészetét a francia forradalom, az új gondolkodásmód

(felvilágosodás), és a polgárosodás folyamata határozta meg. A zenei élet központja Bécs
volt, ahol élt és alkotott a három nagy mester:

Joseph Haydn (1732, Rohrau – 1809, Bécs)

„Gyakran, amikor sokféle munkámban nehézséggel

küszködöm, egy titkos hang suttogja nekem: oly kevés a derűs
és elégedett ember, bánatos gond űzi őket szüntelen; a te
munkád olykor tán forrás, amelyből a gondterhes ember
néhány pillanatra nyugalmat és enyhülést merít…”
J. Haydn

Wolfgang Amadeus Mozart (1756, Salzburg – 1791, Bécs)

„Minél több tehetség jutott osztályrészül, annál inkább

kötelességünk azt érvényesíteni.”
Mozart

Ludwig van Beethoven (1770, Bonn – 1827, Bécs)

„Az igazi művészet nem szolgál s nem hízeleg, hanem a maga

ura és parancsolója! Birodalma a nemes és tisztult szellemeké,
nem a föld hatalmasaié. S aki egyszer szózatát valóban
megértette, az megszabadult az élet minden nyomorúságától.”
Beethoven

9 / 15
 ÉNEK-ZENE 8. OSZTÁLY

A klasszicizmus zenéje
I. Műfajok: műdal, opera, oratórium, szonáta, szimfónia, versenymű
II. Formák: szonátaforma, triósforma, rondóforma, variációs forma
III.Jellemző sajátosságok:
1. arányosságra és szimmetriára való törekvés
2. szabályos építkezés
3. többtémás, homofón szerkesztés
4. érzékeny dallamvezetés, lágy dallamosság
5. szekvenciák gyakori alkalmazása
6. korabeli táncok beleolvasztása a zeneművekbe
7. a barokk teraszos dinamikáját felváltja a fokozatos erősítés és
halkítás:
crescendo < > decrescendo
IV. Hangszerek: kialakul a kamarazenélés divatja – vonósnégyesek.
A nagyzenekarokból kiszorul a csembaló.
Az új összetétel: vonósok, fa- és rézfúvósok (párosával),
két különböző hangolású üstdob.
V. A koncertek helyszíne: a templomokból, a főúri szalonokból és polgári otthonokból
a nyilvános hangversenytermekbe kerül át.
VI. Lassan megszűnik a főúri és egyházi szolgálat, a zeneszerzők fokozatosan független
módon komponálhatnak.

A romantika zenéje – XIX. század

A romantika az egyéniségek és az érzelmek kora.

Reformok, forradalmak és társadalmi átalakulások ideje.

JELLEMZŐ JEGYEK:
 az érzelmek (nemzeti) előtérbe kerülése
 népies jellegű hangvétel
 a szabályok elkerülése-szabad formák
 a dallamalkotásban gyakori a kromatika, a disszonancia és sok a díszítés
 szélsőséges ellentétek a ritmusban és a dinamikában
 magasfokú virtuozitás

ZENESZERZŐK: Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Richard Wagner, Giuseppe Verdi, Franz
Schubert, Fryderyk Chopin, Robert Schumann, Felix Mendelssohn-
Bartholdy, Johannes Brahms, Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij, Pjotr
Iljics Csajkovszkij, Bedrich Smetana, Antonin Dvořák.
FŐ MŰFAJOK: miniatúrök – dal, dalciklus, hangszeres karakterdarab,
monumentális zeneművek – szimfonikus költemény/programzene,
szimfónia, versenymű, opera.

10 / 15
 ÉNEK-ZENE 8. OSZTÁLY

A nagy létszámú romantikus zenekar kibővül a sejtelmes hárfával, a kiemelkedő hangú

piccolóval, a harsogó rézfúvókkal.

A XX. század zenéje

A modern zene többféle kifejezésmódú irányzatot hozott létre:

- impresszionizmus: pillanatnyi benyomások megjelenítése
- expresszionizmus: a kifejezés művészete
- folklorizmus: a népzenén alapuló irányzat
- realizmus: a valóság zenéje
- elektronikus zene: elektromos berendezések alkalmazása.

A mai magyar zene Bartók Béla és Kodály Zoltán művészetével vált a XX. század európai
kultúrájának értékes részévé.

Claude Achille Debussy

(1862, St. Germain-en-Laye – 1918, Párizs)

Francia zeneszerző, aki a zenei impresszionizmus elsődleges

képviselője. Zenéjében az élet szépségeit, a természet
felvillanó, pillanatnyi csodáit szólaltatta meg. Számára ott
kezdődött a zene,
„ahol a beszélt szó felmondja a szolgálatot.”
Debussy a XX. századi magyar zene kialakulásához is utat
mutatott. Bartók Béla és Kodály Zoltán a legnagyobb
századeleji muzsikusként emlegették. Sokoldalúságát színpadi-
és zongoraművei, kórusai és dalai bizonyítják.

Legismertebb zenekari művei: A tenger; Egy faun délutánja;

Három noktürn: I. Felhők, II. Ünnepek, III. Szirének.

Arthur Honegger
(1892, Le Havre – 1955, Párizs)

A svájci származású francia zeneszerző tisztelte a

hagyományokat, azonban önálló zenei nyelvével, drámai
kifejezésmódjával korának legjelentősebb alkotó egyéniségévé
vált.
Oratóriumaival (Dávid király, Jeanne d’ Arc a máglyán),
szimfonikus költeményeivel (Pacific 231., Rugby) és
szimfóniáival az emberi megbékélést és az élet szépségeit
hirdette.

11 / 15
 Igor Fjodorovics Sztravinszkij
(1882, Oranienbaum (ma Rankov) – 1971, New York)

Az orosz zeneszerző Svájcban, Franciaországban töltötte

életét. Művészetét meghatározta az orosz nemzeti zene,
amelyet impresszionista elemekkel bővített ki. Így hozta létre
ősi erejű, gazdag ritmikájú, harmóniai ostinátókkal teli zenéjét.

Tudatosan végezte a romantika előtti zenei korszakok stílusainak felelevenítését és

újjáélesztését. Ezt a törekvést nevezzük: neoklasszicizmusnak (újklasszicizmusnak).

Sztravinszkij kapcsolatot tartott korának legjelesebb művészeivel, mint Picasso, Jean Cocteau,
Gyagilev és Fokin (a modern balett megteremtői), Thomas Mann, Edith Piaf, Bartók Béla.
Fő művei: operák – A csalogány; A léhaság útja
mesejátékok – A róka; A katona története
balettek – Tűzmadár; Petruska; Tavaszi áldozat
versenyművek, kórusok, dalok.

Szergej Szergejevics Prokofjev

(1891, Szoncovka – 1953, Moszkva)

Az orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester a

pétervári konzervatóriumban végezte tanulmányait.
Muzsikájában a zene hagyományos elemeit egyesítette a
merészebb, XX. századi kifejezési módokkal.
Legismertebb alkotásai:
Rómeo és Júliua – balett;
Háború és béke; A három narancs szerelmese – operák;
Péter és a farkas – szimfonikus mese;
Klasszikus szimfónia.
Carl Orff (1895, München – 1982, München)

Német zeneszerző, aki a szó-zene-mozgás egységére

törekedett. Művészetét elsődlegesen a ritmus hangsúlyozása és
az ütőhangszerek előtérbe helyezése jellemzi.
A Carmina Burana (Beueri dalok) szövegét a felső-
bajorországi Benedicbauer kolostor könyvtárában talált XIII-
XIV. századbeli latin és ónémet nyelvű versekből,
diákdalokból állította össze.
A Carmina Burana című zenemű részei:
I. Bevezető
II. 1. Fortuna és a tavasz; 2. A kocsmában; 3. Szerelmi játékok
III. Epilógus (utójáték)

A zenekar ütőhangszerei: üstdob, harangjáték, kasztanyett, xilofon, kínai fadob,

triangulumok, réztányér, tamburin, kis- és nagydob.

Benjamin Britten (1913, Lowestoft – 1976, Aldeburgh)

A XX. század legnevesebb angol zeneszerzője, aki

zongoraművészként és karmesterként is többször lépett a
hallgatóság elé.
A barokk kort követő „angol” szünet után felvirágoztatta
hazája zenei életét.
Jelentős operái: Peter Grimes (pitör grájmsz),
Albert Herring.
Gyermekoperája: A kis kéményseprő.

A dzsessz (jazz)

A dzsessz jelentése: lendület, izgalom, lelkesedés.

A műfaj a XIX. század végén és a XX. század elején alakult ki New Orleans és St. Louis
(Észak-Amerika) negyedeiben. Forrása a spirituále, a blues, a ragtime (zongorastílus) és a
dixieland (zenekari stílus).

A dzsessz legfontosabb jellemzői:

- páros lüktetésű ütemek
- táncos jellegű, változatos ritmusvilág (gyakori szinkópákkal)
- gazdag díszítés
- rögtönzésszerű, improvizatív előadásmód.
Legkedveltebb hangszerek: trombita, szaxofon, klarinét, nagybőgő, zongora, különböző
ütőhangszerek.
A nagyzenekari változat neve a big band (big bend).
A modern dzsessz korszaka – 1920 körül – hozta létre a swing (afrikai szellemű, de európai
formájú jazz) stílust.

Legnagyobb játékosok: Louis Armstrong, Benny Goodman.

A műfaj – Európát bejárva – Sztravinszkijt és Bartókot is megérintette.
Gershwin előszeretettel alkalmazta műveiben a dzsessz elemeit.
George Gershwin (1898, Brooklyn – 1937, Hollywood)

Amerikai zeneszerző és zongoraművész. Muzsikáját a néger

folklór és a dzsessz határozta meg. Élete során arra törekedett,
hogy zenéjével hidat építsen a szórakoztató és a klasszikus
muzsika közé.

Legismertebb művei: a Kék rapszódia; Egy amerikai

Párizsban; Porgy és Bess, F-dúr Zongoraverseny.
 ÉNEK-ZENE 8. OSZTÁLY

A XX. századi magyar zene legjelesebb képviselői

Az új magyar zene tanítómesterei Kodály Zoltán és Bartók Béla.

A kortársak, a tanítványok, s a tanítványok tanítványai számára megnyitották a „zene
aulájának” kapuját, amelyen áthaladva utat mutattak a feltárt népdalkincs és a modern magyar
zene megújulásához. Ezt az utat járták és járják a XX. század zenéjének legnagyobbjai:

Weiner Leó 1885-1960 zeneszerző Csongor és Tünde: kísérőzene

Toldi-szvit: vonósnégyes
Ádám Jenő 1896-1982 karnagy Magyar karácsony: daljáték
zenepedagógus Cinege madár: vegyeskar
zeneszerző
Bárdos Lajos 1899-1986 zeneszerző Négy mise: vegyeskar – orgona
karnagy Cantemus: vegyeskar
Farkas Ferenc 1905-2000 zeneszerző Föltámadott a tenger: oratórium
Ludas Matyi szvit
Ránki György 1907-1992 zeneszerző Pomádé király új ruhája: vígopera
Szőnyi Erzsébet 1924- zeneszerző Zsolozsma: női kar
zenepedagógus Makrancos királylány: gyermekopera
Dalolj Savaria: vegyeskar – szóló
A zenei írás-olvasás módszertana:
zenepedagógiai írás
Kurtág György 1926- zeneszerző 8 darab hegedűre és cimbalomra
zongoraművész Játékok: zongorasorozat
Szokolay Sándor 1931- zeneszerző Vérnász: opera
Mi atyánk: vegyeskar
Alliterációk: rézfúvós kvintett
Kocsár Miklós 1933- zeneszerző Kürtverseny
Tűzciterák: női kar
Durkó Zsolt 1934-1997 zeneszerző Halotti beszéd: oratórium
Magyar rapszódia: zenekar
Altamira: zenekar
Orbán György 1947- zeneszerző Setteng az ördög: vegyeskar

A zeneszerzők és műveik felsorolása nem teljes, azonban megismerésükkel értékes

betekintést nyertünk korunk zeneművészetébe.

15 / 15