Ének-zene

6. osztály
 ÉNEK-ZENE 6. OSZTÁLY

Magyar történeti énekek

A históriás ének
A XVI. század első felében a török elfoglalta Magyarország nagy részét.
További terjeszkedése ellen bontakoztak ki a végvári küzdelmek. Ebben a helyzetben olyan
tollforgatókra volt szükség, akik a hősökről és küzdelmekről írtak, dalaikkal összetartozásra
és bátorításra bíztattak.
Éneküket rendszerint hangszerrel kísérték (lant, hegedű, sípok).
Innen erednek a korabeli vezetéknevek: Lantos, Hegedűs, Sípos, stb.
Bizonyára Tinódi is így kapta második nevét: Tinódi „Lantos” Sebestyén.

Tinódi Lantos Sebestyén (kb. 1505, Tinód – 1556, Sárvár)

Históriás énekes, a magyar végvárak lantosa

A XVI. századi históriás énekirodalom legnagyobb alakja, aki Magyarország végvárainak

hősi eseményeit örökítette meg énekelt verseiben. Feltehetően Baranya megyében, Tinód
községben született 1505 körül. Pécsett járt iskolába, ahol az akkori
műveltséghez elengedhetetlen latin nyelvet is elsajátíthatta. Fiatal
éveiben került Szigetvárra, ahol Török Bálint udvarában íródeákként
teljesített szolgálatot 1542-ig, míg ura fogságba nem került. Ekkor
Kassán telepedett le, ahol megismerte a hétköznapi emberek életét.
Mindenütt jelen volt, ahol valamiféle nevezetes esemény történt. Tinódi
szemtanúi hiteleséggel írta le a török táborokban és a végvárakban
történteket.
Élete Sárváron, Nádasdy Tamás udvarában ért véget 1556 januárjának
utolsó napján.

Históriás énekeinek gyűjteménye CRONICA címmel jelent meg 1554 tavaszán a kolozsvári
Hofgreff nyomdában.
Az énekmondó a művet Ferdinánd királynak ajánlotta, aki nemességet adományozott érte.

A CRONICA 23 énekének témái:

 magyar történelmi tárgyú: 16 ének
 világtörténelmi esemény: 2 ének
 bibliai témájú: 2 ének
 erkölcsi példázat, tanulság: 3 ének.
Tinódi dallamainak népszerűségét igazolják a megtalált históriás énekek népdallá alakult
változatai.

2 / 10
 ÉNEK-ZENE 6. OSZTÁLY

Lant

Keletről került Európába az arabok közvetítésével. Fénykorát a

XVI. században élte, amikor a házi és a társas muzsikálásnak
nélkülözhetetlen hangszerévé vált. Hosszúkás, mandula
formájú, rövid nyakú pengetős hangszer. Húrjainak száma: 6-
11.

Az énekmondók hivatásáról

1553 őszén egy nagy, kényelmes hátú szürke lovon poros lovas kanyarodott egy vendéglő elé.
Az új vendég őszes, erőteljes, jótartású ember volt. Az arcán értelem fénylett. Otthonosan
érezte magát a sok vásáros, fejedelmi katona, ki-be járó ember között. Az egyik kecskelábú
asztal melletti lócán szorítottak neki helyet.
– Csatában sebesült, bátyám? – kérdezte egy ifjú kis idő múlva.
– Csatában.
– A török ellen harcolt, bátyám? – kíváncsiskodott tovább az ifjú.
– Igen… Régen esett a dolog… Még a jó Török Bálint uram szolgálatában állottam…
Nyílvessző fúródott a könyökömbe… Azóta nem bírom a kardot forgatni… Ha nem is
mehetek töröklesre, de a jó vitézek nyomában járok. Megírom, megéneklem nevezetes
tetteiket.
Lantommal harcolok a hazámért.
– Uraságod Tinódi Sebestyén? – dadogta áhítattal az ifjú, aki maga is lantos volt.
– Hogyan szerezte a csudaszép históriákat?
– Sokat fáradtam, futkostam tudakoztam, sokat es költöttem. Igazmondó jámbor vitézektül,
kik ez dolgokba jelen voltanak, értekeztem; sem adományért, sem barátságért, sem félelemért
hamisat be nem írtam, azmi keveset írtam, igazat írtam. – Kibontotta bőr iszákját, elővette
belőle lantját. Szépen faragott, ezüsttel kivert hangszer volt. Oldalába bele voltak égetve a TS
betűk. Azután viaszosvászon burkolatból egy vaskos csomagot szedett elő. Cifrázott betűkkel
telerótt lapok voltak. Az elsőn a cím: CRONICA.
– Most viszem Kolozsvárra, Hofgreff György uram nyomdájába.
Ekkor már nagy hallgatóság állta körül az asztalt. Kínálták borral.
– Nem azok közé a kóborlók közé tartozom, akik csak borért zörgetnek. Néhány futamnyi
előjáték után hozzákezdett:
Summáját írom Eger várának…
Az arcok égtek, izgalomtól feszültek. Egy katona az asztalra csapott:
– Hej, kutya törökje, ha én es ott lehettem volna…!
Az ifjú előbb bátortalanul nyúlt hangszere után, majd egyre biztonságosabban kereste ki rajta
a dallamot, a hangzatot. Még a felénél sem tartottak a 115 versnek, már a diák zörgette,
Tinódi meg inkább szavalva énekelte szégyenvallását császár hadának.
(Harsányi Zoltán nyomán)

3 / 10
 ÉNEK-ZENE 6. OSZTÁLY

A kuruc kor zenéje

A kuruc kor Buda visszafoglalásától (1686) a szatmári békéig (1711) tart. A kurucok
Thököly és Rákóczi szabadságharcainak magyar katonái, a labancok a császári zsoldban álló,
a magyar nép ellen küzdő katonák voltak. A történelmi eseményeket, a nehéz emberi sorsok
emlékeit őrző korabeli dallamokat kéziratokban, énekes gyűjteményekben, ún.
melodiáriumokban lehet megtalálni. A kuruc kor függetlenségi harcainak emléke a mai
napig él a magyar nép szívében, őrizve az udvarházakban és a kurucok táboraiban járt
táncokat, megszólaltatott verseket. A dalok a legszélesebb tömegekhez szólnak, könnyen
énekelhetők, feszes, pattogó ritmusúak.
A bujdosó katonák és legények elhagyatottan rótták az ország útjait, kegyelemkenyéren éltek.
Általuk vált kultúrájuk a nép sajátjává. Zenéjüket sokan annyira megkedvelték, hogy
országszerte szívesen énekelték.

A kor jellegzetes hangszere:

A tárogató

Ázsiai eredetű fúvós hangszer, a XIII. században az arabok által került Európába. A magyarok
feltehetően már a honfoglalás előtt is ismerték. A XVI-XVIII. században töröksíp néven volt
ismeretes a főúri rezidenciákon és a magyar táborokban. Elsősorban katonai hangszerként
szerepeltették, de más alkalmakkor is (lakodalmak, ünnepek, temetések stb.) megszólaltatták.
Az erős hangú tárogató a XIX. században érzelmes hangvételű hangszerré alakult át.

II. Rákóczi Ferenc 1676-ban Borsiban született, Sárospatakon és Bécsben nevelkedett. 1703-
ban állt a Tisztaháton kirobbant szabadságharc élére. A bukást követően a hazától távol,
néhány évig Párizs mellett, majd a törökországi Rodostóban élt. A fejedelem ott halt meg
önkéntes száműzetésben 1735-ben. Életének erről a szakaszáról krónikása, Mikes Kelemen
leveleiből szerezhetünk tudomást. Hamvait a múlt század elején a kassai dóm kriptájában
helyezték el.

A klasszicizmus zenéje – XVIII. század

A klasszicizmus (classis) latin eredetű szó. Jelentése: elsőrendű osztály, maradandó érték.
A zenetörténet legkiegyensúlyozottabb korszaka, melynek stílusát mély művészi mondanivaló
és tökéletesen kialakított zenei formák jellemzik. A zenei élet központja Bécs volt, ahol élt és
alkotott a három nagy mester:
Joseph Haydn, Wolfgang Amadeus Mozart, Ludwig van Beethoven. Ezért ezt a kort a bécsi
klasszicizmus korának is szokták nevezni; nagyjából Bach halálától (1750) Beethoven
haláláig (1827) tart.
Az emberiség történetének kiemelkedő időszaka, mindenki számára fontos volt valamiért. A
filozófus szerint a felvilágosodás százada (Voltaire, Diderot, Rousseau). Előttük egyetlen
4 / 10
 ÉNEK-ZENE 6. OSZTÁLY

tekintély az ész = ráció. A tudós a természettudomány századának nevezné (gőz,

villamosság, csillagászat, orvostudomány stb. fejlődése). A történész számára a forradalom
kora (Francia forradalom: 1789-1794).

A muzsikus a SZONÁTA és SZIMFÓNIA korának tartja.

A barokk bonyolult polifóniáját könnyen áttekinthető, egyszerű, homofón szerkezetű,

behízelgő dallamosság váltotta fel. A korábbi egytémás (monotematikus) szerkezet helyébe a
többtémás (főtéma, melléktéma, zárótéma), hangulati ellentétre épülő szerkesztésmód lépett.
A tánc elterjedése a klasszicizmus muzsikájától életvidámságot követelt, így a klasszikus zene
jellege táncos és életvidám.
A XVII. században a barokk korában a teraszos dinamika elve érvényesült:

A XVIII. század zenéjének jellegzetes eleme a fokozatos erősítés és halkítás:

pp = pianissimo p = piano mf = mezzoforte f = forte ff = fortissimo

nagyon halkan halkan középerősen erősen nagyon erősen

A kis barokk zenekarok szerepét a kialakuló nagy szimfonikus zenekar vette át.
A klasszicizmus a polgárság művészete.
A kor jelszavai: Szabadság, egyenlőség, testvériség! Ezekről akart hallani a színpadon és a
hangversenytermekben a polgárság. Az egyre növekvő érdeklődés miatt kezdetét vette a
nyilvános hangversenyélet és az operalátogatás.

5 / 10
 ÉNEK-ZENE 6. OSZTÁLY

Egy élet a zene szolgálatában

Joseph Haydn (1732, Rohrau – 1809, Bécs)

Joseph Haydn a klasszicizmus kiemelkedő egyénisége.

Édesapja zenét kedvelő, hárfán játszó bognármester volt,
akinek idejekorán feltűnt Joseph fia tehetsége.
A kis Haydnt 8 éves korában felvették a bécsi Szent
István-dóm fiúkórusába, ahol énekelni, zongorázni és
hegedülni tanult. 17 éves korától – hangja mutálása
kezdetétől – nehéz évek köszöntöttek az ifjú tehetségre.
Különféle alkalmi munkákból élt. 31 évesen életében
jelentős fordulatot hozott, hogy az Esterházy család
szolgálatába került. Haydn Eisenstadtban (Kismarton)
ismerkedett meg Esterházy Miklós főherceggel.

A kastélyban mint hangszerjátékos, karmester és zeneszerző töltötte a következő 30 évet.

A herceg halál után Haydn Londonba utazott, ahol tanulmányozta Händel oratóriumait. E
nagyszerű élmény hatására komponálta a Teremtés és az Évszakok című oratóriumokat. A
mester kedvelt műfajai: szonáták, triók, vonósnégyesek, versenyművek, szimfóniák (104),
oratóriumok, operák voltak.

Szerenád: esti, alkalmi muzsika, melyet többnyire szabadban adnak elő. Egy vagy többtételes
forma, melyet általában kisebb hangszeres vagy énekes együttes szólaltat meg.

Eszterházán gyakoriak voltak a vendégségek, ünnepségek. Ezekre az alkalmakra általában

rendeltek valamilyen új művet, főleg operát, mivel a XVIII. században a zenés színpadi
látványosság volt a legkedveltebb szórakozás.
Haydn operáinak (12) zenéjére elsősorban az olasz opera volt hatással, azonban vidéki
elszigeteltsége gátolta ennek a műfajnak a kibontakozásában.
Egy prágai felkérést így hárított el: „A nagy Mozart mellé aligha lehet bárkit is állítani!”

J. Haydn: d-moll Vonósnégyes

Haydn legkedveltebb műfaja a vonósnégyes, melyet a szerenádzenéből tökéletesített

kimagasló kamarazenekari formává.
A szimfóniához hasonlóan 4 tételes műfaj, azonban rövidebb és könnyedebb. Gyakran
előfordul, hogy a II. (lassú) és a III. (menüett) tétel fel-felcserélődik.
A vonósnégyes hangszerei: I. hegedű, II. hegedű, brácsa (mélyhegedű), gordonka (cselló).

6 / 10
 ÉNEK-ZENE 6. OSZTÁLY

Opus
A zeneszerzők műveinek sorszáma. A vonósnégyeseket is opusszámokkal jelöljük.
Partitúra
Többszólamú énekkari, zenekari művek összegző kottaképe, amely egymás alatt mutat
minden szólamot (ének, hangszer).
Míg az egyes szólamok, hangszerek csupán a saját dallamukat jegyzik le, addig a karmester
számára elengedhetetlen munkaeszköz a partitúra.

Az üstdob

Az üstdob hangolt ütőhangszer. Rézüstre borított, azon

csavarokkal megfeszített borjúbőr, amely ütőkkel történő
megszólaltatásakor megközelítően tiszta, tompa és mély
hangot ad. Hangterjedelme: F-f. Az üstdob ütői néha
tisztán fából, legtöbbször azonban bőrgombbal készülnek,
olykor pedig szivacsgombos ütőt használnak.
A klasszikus szimfónia tételrendje:
I. tétel: gyors – allegro
II. tétel: lassú – andante
III. tétel: tánc – rendszerint menüett
IV. tétel: gyors – allegro

A barokk 3 tételes szimfóniát Joseph Haydn bővítette 4 tételessé egy tánctétel, a menüett
közbeiktatásával.

7 / 10
 ÉNEK-ZENE 6. OSZTÁLY

A klasszikus szimfonikus zenekar a XVIII. század második felében alakult ki.

A zenekari hangzást az adott műnek megfelelően a felsoroltakon kívül más hangszerek is
kiegészíthetik:
- zongora, harmónium, orgona;
- cseleszta, harangjáték, pergődob stb.
A fúvós- és ütőhangszerek fúvószenekart is alkothatnak. A fúvós hangszereket
megszólaltatásuk módja szerint csoportosíthatjuk:
1. A fafúvókat ajak- és nyelvsíppal lehet megszólaltatni.
2. Rézfúvónak nevezzük a tölcséres fúvókával ellátott, rézből készült hangszereket.

8 / 10
 ÉNEK-ZENE 6. OSZTÁLY

Wolfgang Amadeus Mozart (1756, Salzburg – 1791, Bécs)

Mozart minden idők egyik legcsodálatosabb muzsikusa.

Goethe is páratlan mesternek tartotta. 4 évesen hegedülni és
zongorázni tanult. 5 éves korától komponált. 6 évesen indult
európai hangversenyútra: járt Münchenben, Bécsben, Párizsban,
Londonban és Itáliában többször is. 17. évétől a salzburgi érsek
zenekarának hangversenymestere volt, de a szabad szellemű
muzsikus olyannyira nem tűrte az érsek bánásmódját, hogy 21
évesen Bécsbe menekült, ahol a későbbiekben II. József vette
pártfogásába.

Mozart kedvelt műfajai: opera, szimfónia, divertimento, versenymű, szonáta, vonósnégyes- és

ötös, dal.
Közismert operái: Szöktetés a szerájból, Figaro házassága, Don Juan, Varázsfuvola.
Mozart 1791. december 5-én halt meg 35 évesen. Sajnálatos módon tömegsírba temették.

Utolsó műve, a Requiem (gyászmise), egy ismeretlen idegen megrendelésére készült. A

Lacrymosa dallamánál szakadt félbe a Requiem írása, melyet egy tanítványa fejezett be a
hátrahagyott jegyzetek alapján.

Mozart zenéje az emberiség egyik legnagyobb kincse, melyet mindenkinek fel kell fedeznie,
hiszen a ránk hagyott több mint 600 műve óriási gazdagságot jelent.

A szonáta

A szonáta hangszeres műfaj, és egyben szerkezeti forma is.

A klasszikus szonáta 3 vagy 4 tételes műfaj.
Tételrendje: I. tétel – gyors / allegro: szonátaformájú
II. tétel – lassú / andante, largo, adagio
III. tétel – gyors / menüett, triós forma: A B A
IV. tétel – gyors / rondó- vagy szonátaformájú
Rondó: ha egy zeneműben a téma legalább kétszer visszatér, s közben
epizódokat hallunk, akkor rondóformáról beszélünk: A b A c A d stb.

A szonátaforma részei:

I. Expozíció: a témák bemutatása, főtéma, melléktéma, zárótéma.

II. Kidolgozás: A bemutatott témák kidolgozása különböző hangnemekben, variációk.
III. Reexpozíció / Repríz (visszatérés): ismét az expozíció témái szólalnak meg.
A szonátaforma valamennyi hangszeres műfaj felépítésében megtalálható, azonban a
legtisztábban mindig az I. tételben jelenik meg.

9 / 10
 ÉNEK-ZENE 6. OSZTÁLY

Az opera
Hangszerre és énekhangra írott színpadi mű. Keletkezése a XVI. századra vezethető vissza.
Első nagy mestere az olasz származású Monteverdi. Az opera témája lehet világi, történelmi
vagy bibliai. Tárgya és hangulata szerint megkülönböztethetjük egymástól:
a komoly tárgyú operát (OPERA SERIA)
és a vígoperát (OPERA BUFFA).
Az operát bevezető zenekari rész a nyitány, amely bemutatja a mű legjellegzetesebb zenei
motívumait és hangszereit. Az előadás során felhasználják a színházi illúziókeltés minden
eszközét: díszlet, jelmez, maszkírozás, fényhatások, színészi játék.
Az operában felvonások fogják össze a nagy egységeket, melyek jelenetekre oszlanak:
1. magánjelenetek – monológok – ária, recitativo;
2. páros jelenetek – dialóg – duett, tercett stb;
3. tömegjelenetek – kartételek, kórusjelenetek (a mindenkori nép hangja).
Az opera zenei apparátusa: szólisták, kórus, szimfonikus zenekar.
A bécsi klasszicizmus korában az operairodalom legkiemelkedőbb alakja W. A. Mozart, aki
egyben az osztrák színpadi zene megteremtője.

Ludwig van Beethoven (1770, Bonn – 1827, Bécs)

Beethoven a zeneművészet egyik legnagyobb

zeneköltője.
Nehéz körülményei miatt nem folytathatott rendszeresen
iskolai tanulmányokat. Zenei tudását barátainak,
tanárainak és kitartó szorgalmának köszönhette. Már 12
éves korában udvari muzsikus. Első sikereit mint virtuóz
zongoraművész aratta.

Szülei halála után, 22 évesen került Bécsbe. Ekkor már nem elégedett meg a szalonok előkelő
közönségének szórakoztatásával, ezért nyilvános hangversenyeket adott, ahol a tömegekhez
szólhatott. Erősen rokonszenvezett a francia forradalommal, amely végül kiábrándultságot
jelentett számára. Bonaparte Napóleontól várta a forradalom végső diadalát, a népek
felszabadítását az önkényuralom alól. Beethoven a III. szimfóniáját a forradalmár
Napóleonnak szánta, de amikor császárrá koronázták, csalódottságában az Eroica (hősi)
névvel látta el.
30 éves korában gyógyíthatatlan fülbaj támadta meg. amely új fejezetet nyitott életében. A
művészetbe vetett hite erőt adott a muzsikusnak: tovább alkotott, hangversenyzett és
vezényelt. Beethoven zenéjében az élet minden fájdalma és öröme hallhatóvá vált.
Legismertebb kompozíciói: 9 szimfónia, hegedű- és zongoraversenyek, vonósnégyesek,
zongoraszonáták, a Fidelio című opera, Missa Solemnis – ünnepi mise, dalok.

10 / 10