A barokk zene

Zeneirodalom jegyzet, 9. osztály II.

Összeállította: Harmat Katalin

2021
 A zenei barokk kezdete

Az 1600 körül jelentkező művészeti stílust barokknak nevezzük. A zenében 1600-1750-ig (Bach
haláláig) terjedő időszakra tehetjük. Elnevezése valószínűleg a spanyol vagy portugál „barocco” szóból
ered, mely furcsa, szabálytalan gyöngyöt jelent. Ideológiai háttere:

A barokk művészet fő vonásait eleinte a képzőművészetben szokták felfedezni, de vonatkoztathatjuk a

barokk zenei alkotásokra is. Így pl. a barokk építészet monumentális vonásai, a nagy, lenyűgöző arányok
kedvelése megtalálható a barokk színpadi és egyházi zene sok alkotásában. A barokk festészet
ellentétekre épülő hatásai, pl. fény-árnyék is érvényesül a barokk zene dinamikai, forte-piano
ellentétében, a hangszerek szembeállításában.

Példák:

A barokk zene általános jellemzői:

A barokk zenében kialakuló változások a reneszánsszal szemben

A barokk zenében két egymás mellett futó ág van:

1. 2.

A reneszánsz zenéje elsősorban „a cappella”, vagyis énekkari jellegű volt. E művekben is szerepelhettek
hangszerek, de nem meghatározott minőségben:

A barokkban lényeges változás történik: több egyenrangú énekes szólamból kialakul az egy
énekhangból és akkordikus hangszerkíséretből álló előadói stílus: a ……………………, amely „egyedül
éneklést „jelent. Ebből lesz az opera, kantáta. A monódikus ének kíséretét akkord-hangszer látja el: lant,
gitár, csembaló vagy orgona. Ezt a kíséretet …………………………………………-nak vagy generálbasszusnak
nevezzük. Azt jelenti, hogy az énekhang alá egy hangszeres basszus-szólamot írnak. A „basso continuo”,
folyamatos basszust jelent. Mivel a legtöbb akkordhangszer hangja viszonylag halk volt vagy hamar
elhalt, őket egy másik hangszer erősítette: ………………………………………………………………………………. Azért
hívták basso continuo-nak, mert állandóan szólt, összekötve az akkordokat, amelyek az éneket
alátámasztották. A basszus számai felett bizonyos számok és jelek láthatók. Ezek a számok utasítják a
csembalójátékost, hogy a basszus felett milyen akkordhangokat játsszon. Ezeket az akkordokat a számok
alapján a csembalistának kellett kidolgoznia.

1
 A másik barokk újítás a „koncertálás”. Azt jelenti, hogy …………………………………………………………….

Erre korábbi példát a velencei Szent Márk templom két szembenálló kórusa és orgonája adta:
már régebben …………………………………………………………. használta ezt a felelgetős lehetőséget. A
szembeállítás fajtái:
………………………………………………………………………………………………………………………………… A barokkban
kialakult opera- és hangszeres irodalom mellett nagy szerepet játszott a tánczene magasabb rendű
változata is.

A barokk stílus fő alapvonásai összegezve:

Az opera kialakulása

Az opera előzményei zenés játékok voltak. Már a 14. sz.-ban a színpadokat zenével, énekkel
színesítették, főleg Itáliában. Ilyenek voltak pl. a …………………………, amelyekben a tavaszi újjászületést
köszöntő táncokat énekszóval kísérték, inkább falun. A városban, Firenzében a
………………………………………=………………………………. nevű vallásos drámai előadások voltak divatban,
amelyeket zenével, tánccal, színpadi játékkal mutattak be. Keresztény legendákat, szentek életéből vett
jeleneteket játszottak el. Ezek a középkori misztériumjátékokból alakultak ki. Az opera előzményei között
szerepelnek még a ………………………………………. és a …………………………………………… A zene ebben a
műfajban egyesül leginkább a költészettel.

A firenzei opera

Az opera tulajdonképpen Firenzében született 1600 körül. E város nemcsak Itália, de egész
Európa egyik legfontosabb kultúrközpontja abban az időben.

Az 1500-as évek végén gazdag, műkedvelő nemesek: ……………………… házában tudósok, költők,
zenészek komoly vitákat folytattak a költészet és a zene kapcsolatáról.

2
 A görög drámát tekintették eszménynek, amelyben a zene nagy szerepet játszott. Mivel a
görög zenéből csak kevés töredék maradt fenn, így csak elméletileg próbálták utánozni a görög
előadásmódot. Annyit tudtak, hogy a görög zene egyszólamú volt, de lényeges követelménye, hogy
………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………………………………Ehhez az antik
görög stílushoz akartak visszatérni drámában zenével. E főúri körben működő zártkörű csoportot
„Camerata” -nak (baráti társaságnak) nevezték.

Először is élesen szembeszálltak a reneszánsz polifóniával. A többszólamúság lehetetlenné teszi a szöveg

érthetőségét, sőt a dallam szépségét is. Programjuk volt olyan dallamokat kitalálni, amelyek érthető
szöveggel alkalmasak heves emberi érzelmeket (affektusokat) kifejezni. Ilyen szövegeket az akkoriban
nekilendülő színpadi irodalomban, a drámában találtak elsősorban, s mivel a görög dráma volt az
eszményképük, a görög mitológiában (Apollo és Daphne, Orfeusz és Euridike témái voltak a
legnépszerűbbek).

A zenei rész megvalósítását, tehát a drámának zenébe öntését három camerata-beli zeneszerző:
Jacopo Peri, Giulio Caccini és Emilio Cavalieri vállalták. Alkalmazták az újonnan kialakult monódiát: a
hangszerrel kísért szólóéneket. Így a dráma egész folyamatát egy vagy két énekes felváltva adhatta elő,
tehát a szöveg érthetőségét nem zavarta a többszólamúság. Zenéjük stílusa inkább a beszédhez állt
közel. Ezt a stílust ………………………………-nak nevezzük. Az énekest 3-4 hangszer kísérte (pl. lyra, lant,
orgona, csembaló). Le is szögezték operakomponálási elvüket:
…………………………………………………………………… (Caccini).

Az első opera a zenetörténetben Peri 1594-ben írott Daphne c. operája volt, amelynek zenéje
elveszett. Ugyancsak Peri írta az első fennmaradt operát: az Euridice-t 1600-ban. Caccini Euridice-je is
ezidőtájt keletkezett (1602).

Az új műfajt kezdetben még nem operának, hanem „dramma per musica” -nak vagy „favola
pastorale” -nak (=…………………………) nevezték.

Jellemzői:

- prológ:

- a cselekmény előadása recitativo formájában

-áriák nem voltak benne

-rövid kórusrészek

Az opera elnevezés csak az 1600-as évek közepén jelentkezett: operain musica (= ……………………………).

3
A velencei opera – Claudio Monteverdi

Az 1607-es év döntő jelentőségű az opera történetében. Monteverdi: Orfeo c. operáját ekkor

adták elő Mantovában.

Claudio Monteverdi (1567-1643) élete három városhoz kötődött:

- Cremona:

- Mantova:

- Velence:

Monteverdi elsősorban mint a reneszánsz kedvelt műfajának: a madrigálnak művelőjeként lett

híressé. E műfajbeli fontos újításai:

Mivel nála a madrigál is szenvedélyes emberi érzelmek kifejezője, Monteverdi a

szólómadrigálon keresztül jutott el a monódikus operához. Ismerte a firenzei kezdeményezést és azt
fejlesztette tovább.

Első operája az 1607-ben bemutatott Orfeo című. Mitológiai tárgyú, de még a pásztorjáték
műfajához kötődik. A zene a szöveg tökéletes kifejezését szolgálja, megteremti a szöveg és a zene
egyensúlyát. A firenzei opera viszonylag dallamtalan recitativojával szemben megteremti a dallamos
recitativot. Monteverdinél megkezdődik az operai énekstílus lényeges kettéválása:

- recitativo:

- arioso:

Megnövekszik a kórus és a zenekar szerepe, megjelenik a nyitány, valamint a ritornello

(………………………………………………). Az Orfeoban az akkori szokásokhoz képest igen nagy, 30-40 tagú
zenekar szerepel. A zenekart is a drámai jellemzés szolgálatába állítja: pl. a pásztorélet derűs hangulatát
a vonósok és fuvola, az alvilági hatalmakat rézfúvósok illusztrálják. Monteverdi a harmóniák szövésében
is a drámaiságot szolgálja: disszonanciák, kromatika fokozza a feszültséget.

Következő operája az Arianna (1608). Ebből csak egy rész maradt ránk, az „Arianna panasza”,
amelyben a hősnő az őt hűtlenül elhagyó szerelmesét siratja. Monteverdi e műrészletet egy későbbi
madrigáljában feldolgozta.

4
 Már Velencében mutatják be a Tankréd és Klorinda c. drámai jelenetét (1624), mely két
szerelmes tragikus története a keresztes háborúban. Torquato Tasso szövege nyomán készült.
Története:

Nem opera, de ahhoz teszi hasonlóvá, hogy a drámai cselekményt egy elbeszélő izgatott
recitativo formájában mondja el és néha megszólal a két szembenálló fél. A cselekményt eléneklő
szereplőt (tenoristát) itt testo-nak hívjuk (latin textus=szöveg szóból). Ez a testo szereplő nagy szerepet
játszik a későbbi oratóriumokban. Kifejező drámai újítás e műben a ………………………………………. (=izgatott
stílus), valamint két hangszerelésbeli újítás: a vonós tremoló és a pizzicato, amely a párviadal izgalmát,
a fegyverek csörgését, a lovak rohamát ábrázolja.

Monteverdi két utolsó operája az Ulysses hazatérése (1641) és a Poppea megkoronázása (1642).
A Poppea az első történelmi opera. Néró császárról szól, aki beleszeret Poppeába, hadvezérének
feleségébe. Nero, szerelme kedvéért eltaszítja feleségét, Poppeát viszont az emberi gyarlóság hajtja:
császárné szeretne lenni.

Monteverdi e két utolsó operájában nem használ az Orfeoéhoz hasonló nagy zenekart.

Művészi elve: ……………………………………………………………………………………………………………….

Még Monteverdi idejében megnyílik Velencében az első nyilvános operaház: a ………………, amely
lehetővé teszi, hogy az addig zártkörű, főúri szórakozást nyújtó operaelőadások széles körben, a nép
számára is hozzáférhetőek legyenek.

Giacomo Carissimi – Az oratórium

Carissimi szerepe az oratórium terén hasonlít ahhoz a funkcióhoz, amelyet Monteverdi az opera
terén betöltött. Carissimi oratóriumai latin szövegűek. Ismeretlen szövegköltője erősen ragaszkodik a
bibliai textushoz. Témái szinte kivétel nélkül az Ószövetségből valók: Jónás, Jephte, Jób, Dániel stb. A
darabokban fontos szerepe van a kórusnak. Hangszerelés területén Carissimi nem úttörő.

Jephte

Testo:

Cselekmény: Bírák könyve 11:29-38

5
A nápolyi opera – Alessandro Scarlatti

A 17. sz. vége felé Velence helyett Nápoly lesz az opera új központja. Vezető szerepét Alessandro
Scarlatti (1660-1725) vetette meg operáival és egyéb vallásos műveivel. 115 operát írt. Egyéb műveinek
száma 600-on felüli.

Rómában tanult Carissiminél. Egy ideig Krisztina svéd királynő (aki lemondott trónjáról és Rómában élt)
szolgálatában állott majd végleg Nápolyban telepedett le. Udvari karmester később az egyik
székesegyház zenei vezetője, élete végén a nápolyi konzervatórium igazgatója.

Operáiban egész sor újítást vezet be:

- „bel canto”

- opera seria

- „da capo” -ária

- a zenekar szerepét növeli

- operái elé 3 részes nyitányt ír

- a recitativo új formáját használja

- ő használ először kvartettnél nagyobb együtteseket:

Összefoglalva:

Az olasz opera a következő zenei részekből áll:

1.

2.

3.

4.

5.

6.

6
 Meg kell említeni, hogy az operakomponistáknak mindig probléma volt, hogy jó szövegkönyv
álljon rendelkezésükre. Az opera-szövegkönyvet, amelyet………………………-nak nevezünk, olyannak kellet
lennie, amely tömör cselekményt tartalmazott olyan követelmények szerint, amelyek a megzenésítés
igényét kielégítették: egyfajta költői-zenei nyelvezetűnek, lehetőleg irodalmi értékűnek és az emberi
jellemeket, érzelmeket tükrözőnek kellet lennie.

Olasz operák százai születtek, de a műfaj egyre jobban elsekélyesedett. Ennek oka elsősorban
az volt, hogy új jelenség tört be az opera történetébe: az énekesek korlátlan uralma és akarata. A
közönség sokkal inkább az énekesek és a bravúrteljesítmények miatt ment operába, mint a zeneszerző
vagy a műve kedvéért. Így az énekes virtuózok diktáltak a zeneszerzőnek. Az opera tartalma,
cselekménye, a szöveg zenével való összefüggése nem volt fontos, csak az, hogy az énekesek minél
hálásabb, bravúros, ún. koloratúrás áriákat kapjanak. A zene „bel canto” jellege lehetett ennek ellenére
értékes, vagyis szép zene születhetett, de sokszor csak önmagában volt szép, elszakadt az opera drámai
(cselekményes) lényegétől. Még az is előfordult, hogy az énekes a hatás kedvéért egy teljesen oda nem
illő, más szerző operájának áriáját énekelte egy műsoron levő operában. Ezeket „pasticcio” (pástétom)
operának nevezzük. Hosszú időnek kellett eltelnie, míg az operareformok során a műfaj visszatért a
drámához.

A nápolyi opera Scarlatti utáni főbb mesterei: ……………………………………

A francia opera – Lully

Érdekes, hogy a francia opera kialakítója olasz származású volt: Jean Baptiste Lully (1632-1687).
Időrendben a nápolyi opera előtt, Scarlattinál korábban már megteremtette a francia operát.

Firenzében született, apródként került Franciaországba. Hegedűsként a király (XIV.Lajos) zenekarában

játszott, majd a királyi udvar zenéjének felügyelője lett. Közben párizsi orgonistáktól tanulja meg a
zeneszerzés mesterségét. Erőszakos, önző ember volt, így mindent el tudott érni, ami érdekeit szolgálta.

A francia opera előzménye a ……………………………………………… volt, ami mutatja, hogy a franciák

érdeklődése elsősorban a tánc és a táncos ritmika felé fordult. Mivel ő olasz volt, neki a francia nyelvet
meg kellett tanulnia. Ezért szorgalmasan eljárt a Comédie Francaise előadásaira és éveken át figyelte a
színészek hanglejtését. Ekkor főleg Racine, a nagy francia drámaíró műveit adták, aki a túlzott
deklamálás (a beszéd éneklés felé vitele) híve volt. Lully ezt a dallamosan szavaló beszédet lekottázta. A
beszéd lejtése szerint írta a recitativoit (mint a firenzei Camerata zeneszerzői). Lully recitativoit zenekar
kísérte, így nem nélkülözhette a tagoló ütemvonalat. Ám, hogy a zene a szöveghez igazodjék, állandóan
változtatta az ütembeosztást. Így született meg a francia színpadi recitativo.

Lully indulatos természetű volt. Halálát is érdekes módon ez okozta. Földig érő karmesterbotjával
hevesen ütve a taktust, a lábát megsebezte, a seb elmérgesedett, ebbe halt bele.

7
Lully operáinak sajátos vonásai:

Úrhatnám polgár

Az angol opera – Purcell

Henry Purcell (1659-1695) az angolok egyik legfontosabb zeneszerzője. Gyerekkorában a királyi

kórusban énekelt, majd hangszerkészítő-segéd lett. 19 évesen már királyi alkalmazásban állt, később a
Westminster székesegyház orgonistája, végül a királyi udvar zeneszerzője lett.

Angliában Dowland, Morley, Byrd a kortársai. Purcell tevékenységének nagy része a hangszeres
ill. az egyházi zene területére esik.

Angliában igazán nem fejlődött ki opera. A zenés színpad előzményei az álarcos játékok, az ún.
„masque” -ok. Ezek valamennyire a francia udvari baletthez hasonlítanak:
…………………………………………………………………………. Ami színpadi zenét mégis írtak, az inkább kísérőzene
drámákhoz. Purcell is írt ilyet.

Rendkívüli jelentősége van egyetlen operájának, a Dido és Aeneasnak (1689). Bár 3 felvonásos,
mégis rövid, egy órás mű. Egy leányiskola műkedvelő előadására írta, Aeneason kívül nincs is benne
férfi szereplő. Az előadó-apparátus is kicsi: …………………………………………………………………………………………

Cselekménye: Dido karthágói királynő beleszeret a Trójából menekült Aeneasba. Egy varázslónő
és boszorkányai összeesküsznek szerelmük ellen, és egy vadászet közben, vihart támasztva közlik
Aeneassal, hogy Itáliába kell mennie az istenek parancsára. A szerelmesek kénytelenek örökre búcsút
venni, Dido bánatában öngyilkos lesz. Purcell megteremti az ………………………………………………, amely
egyesíti az olasz sajátságokat Lullynek a nyelvhez igazított vívmányával. Purcell recitativoja dallamos. A
francia operára utal a táncok fontos szerepe (pl. diadalmi tánc, pásztorok tánca) a matrózok tánca angol
népies tánc. Fontos szerepet játszik a kórus.

8
 Purcell egyik kedvelt módszere az „echo” (visszhang-hatás): ugyanazon zenei gondolat hangos
és halk előadásának szembeállítása. Ez a kórusokban, táncokban egyaránt jelentkezik. A zenekarban
gyakran használ ostinato basszust: ugyanaz a dallam ismétlődik a legalsó szólamban. Legmegrázóbb
példája ennek Dido búcsúja az élettől, amely ún. passacaglia:
……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….

Purcell további művei nem operák, hanem színpadi drámákhoz írt kísérőzenék, ill. énekes
betétszámok színdarabokhoz. Ilyenek…………………………………………………………...

Purcell színpadi művei mellett egyházi vokális műveket, valamint hangszeres zenét is írt. Egyházi
művei az anthemek: ………………………………………………………………………………………

Hangszeres művei kamara- és harpsichordra (…………………………………) írott művek.

A német drámai zene – Schütz

Heinrich Schütz (1585-1672) a német zene Bach előtti legnagyobb mestere. Ő írta az első német
operát, a Daphne-t, amely nem maradt fönn. Ha operáját nem ismerjük is, kórusművei szinte
zenedrámák színpad nélkül.

Velencében tanult Gabrielinél. Ott ismerte meg a monódiát, a többkórusos felelgető technikát,
de művészetének gyökerei német talajból táplálkoznak. Velencében írta olasz madrigálok címmel
ötszólamú kórusműveit. Rövid ideig orgonista Kasselben, majd a szász választófejedelem karmestere
Drezdában 55 évig (haláláig). Dávid zsoltárai c. művében német nyelven valósítja meg a drámai
recitativot, párosítja ezt a velencei énekes-hangszeres csoportokat szembeállító stílussal.

Második velencei útján elsajátítja Monteverdi drámai recitativo stílusát, ezt ötvözi a német zene
szellemével. Itt adja ki Symphoniae Sacrae címen egyházi koncertjeinek első kötetét:
……………………………………………………………………………… (Később még kettőt ír.)

Élete nagy részén átvonul a 30 éves háború (…………………). Az emberi szenvedés, nyomorúság, a
szeretteitől megfosztott magányos ember minden kínja szerepel Schütz sötét hangulatú zenedrámai
képeiben.

A Kleine geistliche Konzerte c. sorozatát……………………………………………………................................................

27 motettát ír német nyelven (nem latinul!). Pl:

Schütz protestáns zenét írt, művei utat mutatnak Bach felé.

9
 A hangszeres zene kialakulása a barokk korban

A hangszerek már a reneszánszban szerephez jutottak: ……………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….

A barokk opera kialakulásával a hangszerek fontos szerepet kaptak, de csak, mint az opera
kísérete, a hangszeres zene fejlődésében ez mégis fontos állomás.

Az önálló hangszeres zene (amely független az opera kíséretétől) kialakulását a hangszerek

technikai fejlődése teszi lehetővé. Kezdetben, amikor még nem volt hangszeres irodalom, sokszor még
mindig ……………………………………………………………………………

Amikor az egyre tökéletesedő hangszerek virtuózabban, egyre önállóbban mozoghattak, a

korlátaik kisebbek lettek az emberi hangénál. Megszületett a hangszerek lehetőségeihez mért önálló
hangszeres irodalom.

A hangszerek csoportját két nagy részre osztották:

1.

2.

A dallamhangszerek közül a viola családja már 1500 körül létezett. Tagjai:

Ma is ismert hangszerkészítői voltak a kornak:

10
A fafúvós hangszerek a következők:

A negyedik fafúvós hangszer: a klarinét még nem szerepelt a barokk zenében.

A rézfúvós hangszerek közül a trombiták ősei voltak a …………………………. A harsonák inkább az

operákban játszottak nagy szerepet. Szerepeltetésük aztán hosszabb ideig szünetelt. A kürtnek is
megvolt a természetes, ún. …………………………… változata.

Ütőhangszerként létezett az üstdob kezdetleges változata.

Lant helyett hárfát is használtak.

Az egyes hangszerek olyan magas fokra fejlődtek, hogy szólisztikus szerepre vagy néhány
hangszerből álló kamarazenére is alkalmassá váltak. Így alakult ki a szonáta-muzsika, elsősorban a barokk
triószonáta.

A zenekarban nagy változás állt be: az addig opera-kísérő szerepből kialakul az önálló zenekar. A zenekari
művekhez sorolhatjuk a már eddig tanult sinfoniát (olasz nyitány-A. Scarlatti) és az ouvertute-t (francia
nyitány-Lully).

Új hangszeres műfajok kialakulása a barokkban

A ricercare

Egy hangszerre: orgonára (v. csembalóra) írott mű. A reneszánsz vokális polifónia egyik
műfajából, a motettából keletkezett úgy, hogy hangszerre alkalmazták. A motetta felépítése az egyházi
latin szövegrészekhez igazodott. A szöveg szakaszokra tagolódott, minden szakasznak más dallama
(témája) volt. A szakaszok megszakítás nélkül kapcsolódtak össze. A ricercare hangszeren alkalmazta ezt
a szakaszos beosztást. Minden szakasznak (bár szöveg nélkül) új témája volt. A ricercare szó jelentése:
……………………………………………….

Egy ricercare tehát így épült fel: egy zenei téma elindul, majd imitációsan átveszi a többi szólam,
azaz „felkeresi”. Miután minden szólamon keresztülment, újabb szakasz következik új témával, amelyet
megint átvesz mindegyik szólam. Megint új szakasz következik új témával.

A szakaszok közt itt sincs szünet, a motetta mintájára.

A ricercare-t két zeneszerző fejlesztette tovább: Sweelinck (németalföldi) és Frescobaldi (olasz).

Frescobaldi ricercarjai az alapja fúgának, amely műfaj Bach művészetében teljesedik ki.

11
A triószonáta

Barokk szonátán egészen mást kell érteni, mint a bécsi klasszicizmusban kialakult szonátán. Az
1500-as években a „sonata” még nem jelentett meghatározott zenei formát, csupá valamilyen
hangszeres darabot. A „sonare” jelentése: …………………………………………………, szemben a
…………………………………………………………………………………….

Míg a fúga kialakulásához vezető ricercare a vallásos motettából származik, a szonáta a világi
chansonból. A barokk kor egyik legfontosabb hangszere a triószonáta. Ez a műfaj csak a barokkban él,
utána eltűnik. A hegedű elterjedése okozta a műfaj elterjedését. Triószonáta,
mert……………………………………………………………………………………, de négyen játsszák:

A csellóval megerősített basszus szólam állandóan együtt szólhatott a dallamhangszerekkel, míg

a csembaló hangja elhalt. A csembaló szólamát számozott basszussal jegyezték le:

Megjegyzendő, hogy volt ún. szólószonáta is:

A triószonáta két fajtája:

- Sonata da chiesa

- Sonata da camera

A concerto grosso

Corelli alakította ki a végleges formáját. A concertálás az egész barokkra jellemző. Előzményei a

reneszánszban kezdődtek: Velencében, ahol igen magasfokú zenei kultúra virágzott, a Szent Márk
templom adta az ötletet a concertálás megteremtésére. A concertare szó jelentését többféleképpen
magyarázzák: ……………………………………...

A Szent Márk templomban két szemben levő kórus volt és két orgona. Ez adta a lehetőséget,
hogy két, később több csoport felelgessen egymásnak. A két kóruson levő énekesek, hangszeresek
hangerőben, hangszínben való versengéséről lehet szó. Ennek reneszánsz kezdeményezői:
……………………………………………………………………………….

12
 A concerto grosso olyan hangszeres műfaj, amelyben a hangszerek egy kisebb csoportja áll
szemben egy nagyobb csoporttal (zenekarral). A kisebb csoportot ………………………-nak nevezzük, a
nagyobbat ……………………………………-nak., mely utóbbi vonós zenekar. A concertino rendszerint
……………………………………………-ből áll. A barokk zenekar nagy együttesében is van csembaló. A concerto
grosso ellentétes tételekből áll, a tételek száma nem meghatározott. A tételek tempója, sorrendje sem
kötött. Bach ilyen típusú művei a …………………………………………………………. A concerto grosso mellet
kialakult egy másik concertáló műfaj, a ………………………………………… = ……………………………………….

Míg a concerto grosso a barokkban kihal, a versenymű napjainkig él.

Arcangelo Corelli

Corelli (1653-1713) műveinek jelentős része triószonáta és concerto grosso. Nemcsak

zeneszerző, de kiváló hegedűs is.

A szvit

A triószonáta tánctételekből álló fajtája a szvithez hasonló. A szvit táncok összefüggő sorozatát
jelent, amelyben a közös hangnem jelent egységet. Már a reneszánszban kialakultak főleg lanttal kísért
táncpárok:

A barokkban szokássá vált, hogy 2-2 táncpárt folyamatos előadás keretében összekapcsolnak.
Így négy táncból áll a füzér lassú-gyors-lassú- gyors táncokból. A szvit elnevezés jelentése:
…………………………………………. A táncokat eleinte számozták: prima parte, seconda parte
(=………………………………………………), így a „parte” szóból lett a partita név. A német Froberger adja meg a
kötelező táncok sorrendjét:

Fontos a tételek formája:

Az állandó négy tétel kibővülhet:

13
 A szvitet triószonáta együttesre, szólóhangszerre (pl. csembaló) vagy zenekarra egyaránt
írhatják. A szvit elejére, a tánctételek elé sokszor nem tánc bevezető kerül. Leggyakoribb a Lully-féle
ouverture. Bach a zenekari szvitjeit erről a kezdő tételről ouverture-nek nevezi.

Couperin

Francois Couperin (1668-1733) a szvit műfajának fontos francia képviselője. Szvitjeit főleg
csembalóra, francia néven ……………………………-ra írta. Így őt francia clavecinistának szoktuk nevezni.

Couperin népes családjában sok zeneszerző volt. Francois-t a „Nagy” jelzővel szoktuk illetni. A király
csembalistája. Zenéje elegáns, választékos. Dallamainak jellemző vonása a rendkívül gazdag díszítés.
Szvitjeit ……………………-nak nevezi, melyek tételei kötetlen sorrendben és számban következnek. A tánc
tételek Couperinnél idealizált jellemdarabok, ő ……………………………-nak nevezi és címekkel látja el azokat.
Darabjainak címeket ad:

…………………………………………………………………………………………………

Az ő nevéhez fűződik a „Couperin-rondó”:

Ez később, a klasszicizmusban is fontos szerepet játszó forma.

Rameau

Jean Philippe Rameau (1683-1764) ugyancsak a francia clavecinisták csoportját képviseli.

Csembalódarabjai mellett jelentős operák is fűződnek nevéhez, pl.:

Castor és Pollux

Zeneelméleti munkásságával a mai összhangzattan megalapozója. Az alapakkordok elvének

felállításával eljut az akkordok megfordíthatóságának rendszeréig. Foglalkozik a hangzatok
tercviszonyok alapján történő felépítésével: ………………………………………………………………………………………….

14
Vivaldi

Antonio Vivaldi (1678-1741) életéről keveset tudunk. Szülővárosa Velence, valószínűleg itt
működött hegedűsként kb 30 éves koráig. Közben pappá szentelték, vörös haja miatt ragadt rá a „rőt
pap” elnevezés.

Elsősorban mint operakomponista lesz híres. Legszemélyesebb műfaja a versenymű (concerto).

Bach is csodálója volt, több versenyművét átírta orgonára.

Nagyon sokféle hangszerre írt concertot. A hegedűverseny adja a gerincét, de írt 2,3,4 hegedűre
is (ezek concerto grossok, de Vivaldi nem ezt az elnevezést használja). Majdnem minden fúvós
hangszerre is írt, van mandolinversenye is.

Végleg kialakítja a hegedűversenyek formáját:

Vivaldi versenyműveiben új jellegzetesség: az egyes művek címei mutatják, hogy programszerű

ábrázolást is tartalmazhatnak. Vannak sorozatai, amelyekben több concerto foglaltatik, pl. a Harmónia
és találékonyság erőpróbája, ez utóbbiban van a Négy évszak című ciklus, amelynek 4 hegedűversenye
elé Vivaldi szonetteket (=………………………………) ír, ebben részletesen leírja a programot.

Vivaldi egyéb művei:

Scarlatti

Domenico Scarlatti (1685-1757) Alessandro Scarlatti (az operaszerző) fia. Elsősorban

csembalóvirtuóz.

Nápolyban tanul, Händellel mérkőzik Rómában, ahol a Szt. Péter templom karmestere. Előbb
Lisszabonban, majd Madridban, a spanyol királyi udvarban éli le életét. Kora egyik legrangosabb
csembaló-komponistája, hangszere modern technikájának úttöroje. Nagy jelentőségű formai újítása:
megteremti az ún. “Scarlatti-féle szonátát”, amely…….

…………………………………………………................................................................

Kb .550 egytételes szonátát írt, ő maga “……………………………………” -nek nevezi őket. E szonáták
szerkezete a szvit tánctételeihez hasonlít:

15
 A Scarlatti-szonáták sok apró motívumból tevődnek össze. Ezek a motívumok már úgy
szerepelnek, mint a klasszikus szonátaforma szembeállított témáinak csírái. Ehhez csak egy lépés a
klasszikus szonátaforma bővülése: a Scarlatti-szonáta két része közé iktatódik az ún. kidolgozási rész. Így
lesz az 3 részes.

Ebből a szerkesztésből következik, hogy Scarlattinál újfajta dallamosság keletkezik. Az apró,

kevés hangból álló témák egymástól elkülönülnek. Ezek a témák a tétel második részében
felismerhetően térnek vissza, nem úgy, mint a szvittételnél, ahol csak a hangnemi visszatérés fontos.

Scarlatti hangszerének technikáját nagy mértékben fejleszti, így lesz a csembalóból virtuóz
előadói eszköz. Ilyen újítások pl.: …………………………………………………………………………………………………………….

…………………………………………………...................................................................................................................

Händel

Georg Friedrich Händel (1685-1759) Halleban született. Eleinte jogásznak készült, de

joghallgatóként orgonista állást is vállalt szülővárosában. Muzsikuspályájának első állomása Hamburg,
ahová Händel, mint hegedű- és csembalójátékos szerződik az 1678 óta létező operaszínpadhoz. Első
operái pl. ebből az időszakból valók. 21 évesen Itáliába utazik, ahol elsősorban, mint operaszerző kell
bizonyítania. Innen viszi magával az olasz ária és recitativo típusát, a szólószámok sorából álló
hangversenyopera eszméjét, a versenymű gondolatát, a Carissimi hagyatékából megismert oratóriumok
élményét és főként a concerto grosso műfaját. Útjának következő állomása London, ahol először a
Rinaldo c. operával arat sikert. Angliában hercegi szolgálatban állt, amikor megismerkedik az angol
kórushagyománnyal. Itt születik meg Händel oratóriumstílusa. (Oratórium:
………………………………………………………...............................................................………………………………………

………................................................................)

Első oratóriumai passzív fogadtatásban részesültek Londonban. Így történhetett meg, hogy az
első átüto sikerű oratóriuma: a Messiás bemutatójának színhelye Dublin volt. Még néhány évbe telt,
amíg az angol közönség befogadta. Mivel többszöri operációval sem sikerült szembetegségén javítani,
elveszti látását. A komponálást abbahagyja, a hangversenyezést viszont folytatja (orgonál).

Messiás

16
Bach
Johann Sebastian Bach (1685-1750) a zene szinte minden területén alkotott, kivéve az operát.
Minden utána következő zeneszerző tanult belőle. Beethoven mondta róla: “nicht Bach, sondern Meer
sollte er heissen.” (nem pataknak, hanem tengernek kellene nevezni). Bach egész életében nem lépi át
Németország határát, mégis magába olvaszt minden európai hagyományt.

Ősei hosszú időre visszamenőleg muzsikusok voltak. Ő maga 1685-ben született Eisenachban.
10 éves korára elveszti szüleit, bátyja, Johann Christof Bach neveli Ohrdrufban. Ő tanítja tovább orgona-
és csembalójátékban, de bevezeti a komponálás alapjaiba is. Itt kapja az alapokat az evangélikus vallás
tanaiból is. 15 éves korában Lüneburgba megy gimnáziumba. Az ottani kórusban énekkari művekkel
ismerkedik meg: Lassus, Monteverdi, Schütz műveivel. Személyes ismeretséget köt Böhm
orgonaművésszel. A herceg közeli rezidenciáján francia zenét hallgat: Lullyt, Couperint. A szvithez itt
kapta az első ösztönzést. Böhm tanácsára ellátogat Hamburgba, ahol Reinken orgonajátéka nyűgözi le.
Mielőtt első állását elfogadja, rövid ideig a weimari herceg zenekarában hegedül, itt kerül kapcsolatba
Corelli concerto grossóival.

Első orgonista állása …………………………… (1703-1707). Innen gyalogol Lübeckbe Buxtehude

orgonajátékát hallgatni. Arnstadtban írja első kantátáját.

Következő állása ………………………………… (1707-1708). Itt veszi feleségül unokahúgát,

…………………………………, e házasságból hét gyermeke születik.

Hosszabb ideig …………………………-ban működik (1708-17), mint a herceg orgonistája és

kamaramuzsikusa. Itt írja orgonaműveinek javát, valamint kantátáinak nagy részét. Mint
hangversenymester, jobban megismeri az olasz zenét: Vivaldit, Corellit, Albinonit. Némelyikből orgona-
és csembalóátiratot is készít.

A következő állomás: ……………………………… (1717-23), ahol a herceg udvari karmestere. Ez magas

állás, életének boldog korszaka. Mivel az udvar református, nincs szükség egyházi zene komponálására.
Itt írja hangszeres világi műveinek nagy részét: a …………………………………………………......................

………………………………………………….....................................................................................................

Halle-ba látogat, mert találkozni akar Händellel, de ez sem akkor, sem később nem sikerül.
(Bachot érdekelte Händel munkássága, Händelnél nem találunk ilyen nyomokat Bachhal kapcsolatban.)

Meghal felesége, majd másodszor nősül: …………………………………………… énekesnőt veszi

feleségül, 13 gyermekük születik.

Életének utolsó állomása …………………………………… (1723-50). Kuhnau halálával megüresedett a

lipcsei Tamás-templom kántori állása. Telemenn és Graupner is pályázott az állásra, csak az ő
visszalépésük után nyerte el Bach az állást.

Munkaköre:
……………………………………................................................................................................................................

........................................................................................

17
 A templomi orgonálás nem volt feladata. Lipcsei állásában sok keserűség éri, mert feletteseivel
sok nézeteltérése támad.

A szász választófejedelem részéről elismerés érte: “udvari komponista” címet kapott. A lipcsei
időszakban nagy művek születtek: ……………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………….......................................

Élete végén megvakult, utolsó művét vejének diktálta. Nagy muzsikus fiai:
…………………………………….....................................................

A fúga

A ricercarból fejlődött ki, főleg Sweelinck és Frescobaldi kezén, Bach emelte a legmagasabb
fokra. A fúga egyike a legmagasabb rendű barokk zenei formáknak. Szerkesztésmódját szigorú szabályok
határozzák meg. Polifón szerkesztésű forma. A szerző szabja meg a szólamok számát. A szólamok
egymást imitálva lépnek be. Valamennyi szólam egyenrangúan és következetesen végigvonul a művön.
A fúga kezdetén alaphangnemből kiindulva kíséret nélkül elhangzik a jól felismerhető téma: a
………(vezér), amelynek felhangzása után azt a ………………………. imitálja, mégpedig az alaphangnem
dominánsára transzponálva, vagyis ……………………………………… Ez a ……………………… (társ). A comes
belépésekor a dux nem hallgat el, hanem mint ellenszólam folytatódik. Ez eddig két szólamú fúga. Ha a
szerző 3 vagy 4 szólamú fúgát ír, akkor az újabb szólam újra a tonika hangnemében indul, mint a dux, a
negyedik ismét a dominánsra transzponálva, mint a comes. Leggyakoribb a 3 és a 4 szólamú fúga, a 2, 5
esetleg 6 szólamú ritkább. A dux ésa comes viszonyát ……………………………-nak hívjuk. Kétféle válasz van:

1. ………………………………………………..................................................................................................

2. ………………………………………………..................................................................................................

A fúga monotematikus (………………………………), azaz a duxnak nevezett témából és annak

részeiből épül fel az egész tétel. A fúga általában 3 részes, de éles elhatárolások nélkül, tehát
folyamatosan kapcsolódnak a részek. Az első részben (expozíció) elhangzik a dux és a comes, ezután
következik egy hosszabb, kötetlenebb szakasz, amely több hangnemet érint. A 3. rész a dux visszatérése
az alaphangnembe. A fúgatéma a feldolgozás során többféle alakban megjelenhet:

18
 Fúgát leginkább orgonára vagy csembalóra írtak, de van énekkari és zenekari fúga is. Haydntól
kezdve vonósnégyesben is szerepelhet. A szólóhangszeres fúga elé sokszor kötetlen, rövid darabot írnak,
pl.: ………………………………………………..................

Bach orgonaművei

Bachot a maga idejében, mint orgonaművészt és orgonaművek komponistáját tartották

fontosnak. Kb. 250 orgonaművet írt. Korai műveire a német orgonamesterek hatottak:
……………………………………………….....................................................

Bach orgonaműveit két nagy csoportra oszthatjuk:

1.

2.

Szabad kompozíciók: általában 2 tételből állnak: ………………………………………………………………………

…………………………………………………...............................................

A tételpárok első része kötetlen formájú, a fúga viszont szigorú szabályok szerint készül.

A fúgák közt kivételnek számít az Esz-dúr (Szentháromság) prelúdium és fúga, amelyben a fúga
3 témás.

Weimari idejében olasz hatás alá került: Frescobaldi, Vivaldi, Corelli stb. műveit írja át ill.
témáikat használja fel, pl.: …………………………………………...................

Különleges műve a c-moll passacaglia. A 8 ütemes basszus-téma állandóan jelen van (néha
átmegy a felső szólamba). Fölötte 20 variáció hangzik.

Korálfeldolgozások:

A korál eredetileg a lutheránus vallás istentiszteletének népéneke. Egyszólamú, hiszen zeneileg

képzetlen emberek énekelték. A német mesterek a dallamokból művészi feldolgozásokat készítettek
többféle formában. Bach először harmóniákkal látta el a dallamot, ez a ……………………………………………….
Négyszólamú kórus énekelte, a hangszerek együtt haladtak a szólamokkal. Ilyenek vannak a
kantátákban, passiókban. Ezekből a koráldallamokból aztán önálló orgonaműveket is írt. Több fajta
létezik:

Korálelőjáték:
………………………………………..............................................................................................................................
............................................................................................

Korálfughetta és korálfantázia: ………………………………………………...................

…………………………………………………...................................................................

Orgonakorál: ………………………………………………................................................

Korálvariáció: ………………………………………………...............................................

19
Bach egyéb művei billentyűs hangszerekre

Invenciók:

15 két- és 15 háromszólamú invenció: ……………………………………………………………………………

………………………………………..................................................

Das Wohltemperierte Klavier:

I. és II. kötete (22 év van a kettő komponálása között)

Mindkettő 24 prelúdiumot és fúgát tartalmaz. A kromatikus skála minden hangjára egy dúrt és
egy mollt: C-dúr, c-moll, Cisz-dúr, cisz-moll stb.). Óriási jelentősége abban áll, hogy benne Bach
kihasználta az akkoriban felfedezett …………………………………

Ez lehetővé tette minden hangnembe a modulálást. Azelőtt ugyanis matematikailag kiszámított

kvintek szerint történt a hangolás. Ennek gyengéje, hogy ……………………………………………………………. Az új
hangolás nem a kvintek távolságát vette figyelembe, hanem
…………………………………………………..................................

Bach e hatalmas sorozatával a hangnemek egyenrangúságát hangsúlyozza. A prelúdiumok

kötetlenek, a fúgák szigorú szerkesztésűek úgy, mint az orgonaműveknél.

6 francia szvit, 6 angol szvit, 6 partita csembalóra:

A szviteket Köthenben, a partitákat Lipcsében komponálta. Megtartja a szvit állandó tételeit, de

legtöbbször bővíti más tételekkel is (pl………………………………………)

Különálló zongoraművek: Kromatikus fantázia és fúga, Olasz koncert (zenekar nélkül), Goldberg-
variációk

20
A kantáta

Bach műveinek nagy részét az orgonaművek mellett a templomi használatra írt kantáták
alkotják.

A kantáta műfaja az opera kialakulásával együtt 1600 körül indul. Mindkettő a monódiából
származik. De, míg az opera drámai (színpadi, cselekményes), addig a kantáta lírai, szemlélődő.

A kantáta szó a cantare (énekelni) igéből származik. Kezdetben az énekes műveket mind
kantátának nevezték, megkülönböztetésül a tisztán hangszeres zenétől, a sonata-tól.

A kantáta Itáliából indult el, a szólómadrigál utódaként. Caccini szólódalokat ír

csembalókísérettel. Viadana szerzetes “Száz egyházi koncert” címmel vallásos énekeket komponál 1-2
vagy 3 hangra. Ő az énekkar pótlására írja, ha a templomnak nincs kórusa. A kantátát eleinte a recitativo-
stílus jellemzi. Az igazi kantáta akkor kezdődik, amikor a recitativo mellett megszületik az elkülönültebb
arioso vagy ária. Ez utóbbi a recitativo kötetlenebb ritmusával, beszédszerű dallamával szemben kötött,
sorokra tagolódik, dallamosabb, énekszerubb. A recitativo, az arioso és az ária az opera műfajában
ugyanúgy megtalálható, tehát az opera és a kantáta alkotóelemei hasonlóak.

Németországban főleg az egyházi életben kap szerepet a kantáta. Ott a Luther által
megreformált vallás követői korálokat énekelnek, de Luther megengedte, hogy a katolikus miséből is
átvegyenek bizonyos részeket, pl. ………………………………….

Ezeket énekelhették latinul, de akár németül is. Schütznek is nagy szerepe volt a német kantáta
kialakításában. A Biblia szövegére ír kantátaszerű műveket, de másként nevezi:

………………………………………………….................................................................

A protestáns istentisztelet fontos része a prédikáció. A kantáta itt tölti be egyházi szerepét: az
adott ünnephez előírt prédikáció tartalmához kapcsolódik.

Bach 5 évfolyam vasár-és ünnepnapjaira írt kantátát, majdnem 300-at, ebből 200 maradt fenn.

Korai kantátáit kizárólag a Biblia és a korálok szövegeire írta. A weimari időszaktól használ zárt
áriákat, melyek szövege költőtől származik. Az áriák tehát nem a Bibliából valók, hanem elmélkedő
jellegűek. Lipcsében ír ún. szólókantátákat, amelyet egy szólista ad elő, énekkari részek nincsenek,
legfeljebb zárókorál

Összefoglalva: A kantáta több tételes, ciklikus műfaj, amelyet énekes szólisták, énekkar és
zenekar ad elő.

A következő részekből áll:

Bevezetés:

Recitativok:

Áriák, duettek tercettek, kórusrészek ill. korálok.

Előadóapparátus:

21
 4szólamú kórus:

Vonósok:

Bach ismertebb kantátái:

Több kantáta összefuzésébol áll a Karácsonyi- és a húsvéti oratórium.

Kb. 20 világi kantátát is írt, pl.:

A passió

A passió …………………………………………………......................................

Ennek felolvasása a húsvét előtti nagyhéti szertartás része. A középkortól zenével kapcsolódott.
Bach korán a passió a kantátáéhoz hasonló részekből állt, de ekkor már nem istentisztelet keretében
hangzott el, hanem hangversenyszerűen, mint az oratórium.

Kialakulásának fázisai:

1. Gregorián passió:

2. Motetta-passió:

3. Az előzőek keveredése:

4. Luther óta német nyelvű a passió, Schütz újítása, hogy nem gregorián dallam a recitativo,
hanem saját kompozíció.

5. Népénekek, korálok és áriák kerülnek a Biblia szövegrészei közé, ezáltal megszűnik a

szertartás része lenni.

Bach két fennmaradt passiója a János- és a Máté-passió.

A János-passiót 1723-ban mutatták be Lipcsében. 2 részes. Ennek komponálásakor még nem

volt Bach segítségére költő, így ő maga állította össze a szöveget a Biblia szövegéből. Hatalmas nyitó- és
zárókórusa van, bár Bach később egyszerű korált illesztett a végére.

22
 A Máté-passiót valószínűleg 1729-ben adták elő először. Ez is 2 részes. Itt az áriák versbe öntött
szövegét egy Picander nevű költő írta. Az evangélista, Jézus és a többi szereplő recitativói a Biblia
szövegére készültek. Eltérően a János-passiótól, Jézus szavait itt nem continuo, hanem vonós együttes
kíséri. Különleges az előadó apparátus: ……………………………………………………………………………………………
Bach idejében 12-12 énekes (minden szólamban 3) jelentette a kórust. A bevezető kórusban egy korál-
dallamot 3 fiú énekelt. A kettős zenekar összesen 34 tagú volt, ez akkor nagy létszámnak számított.
Lényeges ez a kettéosztottság. A kórus nemcsak zeneileg, de tartalmilag is felelget egymásnak. A tubák
(=……………………………) általában a Krisztus korabeli, szenvedését szemlélő népet jeleníti meg, a korálok
pedig a Bach korabeli gyülekezetet.

A passió részei összegezve:

1.

2.

3.

4.

5.

6.

Kamaraművek:

Hegedűre:

- 6 szóló-mű (continuo kíséret nélküli):

- 3 szólószonáta: a sonata da chiesa (l-gy-l-gy) tételei szerint, a második tétel fúga.

23
 3 partita: tánctételekből áll, négynél több tétellel.
 6 hegedű-csembaló szonáta
 6 gordonka szólószvit (szintén tánctételek)
 6 fuvola-csembaló szonáta

A triószonáták közül legfontosabb a Musikalisches Opfer-be épített (ld. később).

Versenyművek zenekarral:

2 hegedűverseny (a, E) és egy kéthegedűs verseny

7 csembalóverseny

Ide soroljuk a Brandenburgi versenyeket is. 6 db, a brandenburgi őrgróf megrendelésére.

Tulajdonképpen concerto grossok, de mindegyiknek más az apparátusa. Az 5. Verseny arról híres, hogy
a csembalót nem continuoként használja, hanem szólisztikusan, a hegedűvel, fuvolával egyenrangúan.

Zenekari szvitek:

Bach 4 zenekari szvitet írt. A tánctételeket hatalmas ouverture-ök vezetik be: lassú, pontozott
ritmusú első rész, gyors, fúga szerkesztésű második rész, majd az első lassúnak a visszatérése. Bach az
egész szvitet az első tételről ouverture-nak nevezi. Mind a négy szvit hangszerelése más. A tánctételek
közé néha egy nem tánctételt is ír, pl. híres a 3. D-dúr szvitben az Air vagy a h-moll szvitben a Badinerie.

Musikalisches Opfer és a Die Kunst der Fuge

Két utolsó, hatalmas ciklikus műve. A kánon és a fúga minden lehetőségét kihasználja, sokszor
rejtvény formájában.

Musikalisches Opfer:

24