1.

A tananyag címe

A zene története

Fogalom
 2. Mottó

„Lehet élni zene nélkül. A sivatagon át is vezet út. De

mi, akik azon fáradozunk, hogy minden gyerek kezébe
kapja a jó zene kulcsát s vele a rossz zene elleni
talizmánt, azt akarjuk, ne úgy járja végig élete útját,
mintha sivatagon menne át, hanem virágos kerteken.”
/Kodály Zoltán/

Fogalom
 3. Használat
● Figyelmesen olvassuk végig a szöveget!
● Értelmezzük, és jegyezzük meg az
olvasottakat!
● Érdeklődéssel hallgassuk, és rögzítsük
emlékezetünkben a hallott
zenerészleteket!

Fogalom
 4. A tananyag tagozódása
I. Cél
I.1. Követelmények, kompetenciák
II. Tartalmi leírás
III. Tananyagtartalom
1. Motiváció
2. Korábbi ismeretek aktivizálása
2.1. Részellenőrzés, visszacsatolás
3. Új ismeretek feldolgozása
3.1. Ellenőrzés
4. Összefoglalás, a leckék összegzése
5. Értékelés (vázlat, feleletterv)
5.1. Összefoglaló kérdések, feladatok
5.2. Próbavizsga
IV. Egyéb
IV.1. Fogalmak
IV.2. Források

Fogalom
 I. Célkitűzés
A zenei nevelés célja a muzsikáló közösség-, és a zeneszerető, zeneértő
közönségnevelés. Ehhez szükséges a zenei műveltség megalapozása, a
zenekultúra megismerése, a művészi kifejezőkészség kibontakoztatása,
az igényes zene mindennapos szükségletté válásának alakítása.
A zenei nevelés középpontjában a zenei élmény áll, mely az élet minden
mozzanatát tartalmassá, gazdagabbá teszi.
Kiemelten fontos zenei ízlésünk formálása, a zenei ítélőképesség fejlesztése,
mert ez teszi lehetővé az értékes műalkotások felismerésén keresztül azok
elfogadását, a kritikai képesség kialakítását.
A zeneművek nyújtotta élmények fejlesztik, tudatosítják zenei esztétikai
érzékünket és azt a meggyőződést, hogy a zene az emberi élet alapvető értéke.

Fogalom
 I.1. Követelmények, kompetenciák
5. osztály
Ismerjük fel részleteik alapján a többször hallgatott reneszánsz és barokk műveket!
Sajátítsuk el a reneszánsz és barokk zeneszerzők stílusba besoroló megnevezését!

6. osztály
Ismerjük fel témáik alapján a többször meghallgatott klasszikus zeneműveket!
Nevezzük meg a szimfonikus zenekar hangszercsoportjait!
Soroljuk fel a bécsi klasszicizmus zeneszerzőit és néhány művüket!

7. osztály
Nevezzük meg a 19. századi zeneművek szerzőit, címét, többször hallott részleteik
alapján.
Fogalmazzuk meg szóban a romantika stílusjegyeit! Soroljuk fel a romantika jellegzetes
műfajait!

8. osztály
A többször hallott zeneműveket helyezzük el a megfelelő zenetörténeti korszakokban!

Fogalom
 II. Tartalmi leírás 1.

Az európai zene legrégibb írásos emlékei az ókorból maradtak ránk. A

görögök az ábécé betűivel rögzítették dallamaikat. Éneküket
színielőadásokon, vallásos szertartásokon hangszerrel is kísérték.
Zeneelméletükből máig is élnek szakkifejezések, pl. a görög törzsekről
elnevezett hangsorok: dór, fríg stb.
Pannóniában, a mai Dunántúlon már a Római Birodalom előtti időkből
is tanúskodnak leletek a zenei életről (jánoshidai avar kettős síp). Az
aquincumi víziorgona a rómaiak fejlett zenekultúráját mutatja.

Fogalom
 Tartalmi leírás 2.

A középkor latin nyelvű egyszólamúsága a „gregorián ének". Dallamai

az építészet, a festészet és a szobrászat, valamint az irodalom
remekeivel egységes művészeti stílust alkottak. Ebben a korban
keletkezett a hangjegyírás, a többszólamúság és a szolmizáció.

A 15-16. század a reneszánsz muzsika korszaka, a kórusművészet

aranykora. Az olasz, német, francia, angol és flamand mesterek sorából
kiemelkedik a stílus nagy összefoglalója, Palestrina, akit a zene
fejedelmének is neveztek (Musicae princeps).

Fogalom
 III. Tananyagtartalom
Zenehallgatásaink során hallgatunk gregorián éneket (az első önálló
európai műzene) és néhány madrigált a reneszánsz korból.
Ezek mellett a barokk zene legnagyobb mestereinek (Bach, Händel,
Vivaldi, Purcell, Marcello) alkotásából hallgatunk egy-egy szép
részletet. Ennek során megismerjük a barokk zene legjellemzőbb
műformáit (opera, oratórium, kantáta, szvit, fúga, concerto,
versenymű).
Bepillantunk a bécsi klasszicizmus korába, megismerkedünk a kor
legnagyobb zenei alakjaival (Haydn, Mozart, Beethoven) és műveikkel.
Gyönyörködhetünk a 19. század romantikus zeneszerzőinek (Schubert,
Schumann, Mendelssohn, Chopin, Verdi, Wagner, Muszorgszkij,
Csajkovszkij, Smetana) újszerű, szenvedélyes zenéjében.
Megismerjük a 20. századi zene nagy mestereit és mesterműveit.

Fogalom
 1. Motiváció

„Megmondom a titkát, édesem a dalnak:

Önmagát hallgatja, aki dalra hallgat.
Mindenik embernek a lelkében dal van
És a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
Az hallja a mások énekét is szépnek."
(Babits Mihály: A második ének)

Fogalom
2. Korábbi ismeretek aktivizálása
1.
Az emberiség életében már az ősközösségben
és a rabszolgatartó társadalmakban is fontos
szerepe volt a zenének. Ezek az első dallamok
egyszerű ritmusú, két-három hangnyi dallamok
voltak. Tartalmuk szerint: harci, munka-,
varázsló- és szertartásdalok, ringatók, siratók.
Az év során mi is megismerkedtünk már a
volgai hajóvontatók énekével, a sámándallal, a
regösénekkel.

Fogalom
 2. Korábbi ismeretek aktivizálása
2.
A regölés régi népszokás, a téli
napforduló zenés néphagyománya. Ideje
a karácsonytól, újévig terjedő időszak.
A köszöntők sorában a regölés őrzi a
legősibb hagyományokat. Szövegében
pogány és keresztény elemek
keverednek. A „regő rejtem” a
varázsigékhez tartozik, mely a hajdani
sámánok „révülésével” függ össze. A
sámánok a pogány szertartások vezetői
voltak.

Fogalom
 2.1. Részellenőrzés, visszacsatolás
1.
1. Kérdés (Döntsd el az alábbi Helyes
állítások helyességét!)
b)

a) A sámánok ősi harcosok

voltak.
b) A sámánok pogány
szertartások vezetői voltak.
c) A sámánok keresztény papok
voltak.

Fogalom
2.1. Részellenőrzés, visszacsatolás
2.
2. Kérdés (Döntsd el az alábbi Helyes
állítások helyességét!)
c)
a) A regölés a farsang
hagyománya.
b) A regölés a húsvéti ünnepek
hagyománya.
c) A regölés a karácsony
ünnepéhez fűződő
hagyomány.

Fogalom
 3. Új ismeretek feldolgozása
● Régi muzsika kertje
A gregorián
● A reneszánsz kor zenéje
● A barokk zene
● A bécsi klasszicizmus
● A romantikus zene története
● A XX. század zenéje
● Zenei fogalomtár
● Ábrák és zenék jegyzéke

Fogalom
 1.1.
A gregorián

Az első önálló európai műzene a gregorián ének volt. Elnevezését I.

Gergely (Gregorius) pápáról kapta, aki a VI. század végén elrendelte a
szertartásénekek összegyűjtését, válogatását és rendszerezését. Ő
alapította meg az első énekiskolát is, a Scola Cantorumot. Tanítványai
elterjesztették a gregorián éneket egész Európában. A gregorián ének
latin nyelvű.

A gregorián ének talajából táplálkozott a XI-XIII. században

fejlődésnek indult énekes többszólamúság is. A dél-európai népek
kolostoraiban a gregorián dallamot tiszta kvint és kvart távolságú
párhuzamos dallamokkal kísérték. Ezt a technikát organumnak
nevezték.

Fogalom
 1.2.
Az európai népek között mindenütt élt a világi muzsikálás ősi
hagyománya is. Az énekmondók húros hangszerkísérettel énekeltek a
hősi tettekről és a napi élet eseményeiről. A világi zene jellemzői: az
eleven lüktetésű táncritmus, a füzérforma és a refrénes szerkezet.

A középkori világi zene Franciaországban, Olaszországban és

Németországban virágzott.

Fogalom
 1.3.
A reneszánsz kor zenéje

A „reneszánsz” szó újjászületést jelent. A XV-XVI. Században Európában a

cappella, a hangszerkíséret nélküli többszólamú kórusművészet alakult ki.
A templomokban és a főúri udvarokban 8-12 főből álló énekkarok
működtek. Az élükön álló karnagyok, a korszak híres zeneszerzői voltak. A
leghíresebbek: Josquin de Prés (zsoszken dö pré), Palestrina és Lassus. A
reneszánsz zene Itáliában, a Németalföldön, Angliában, Francia- és
Németországban volt nagy jelentőségű. A reneszánsz kor legfontosabb
zenei műfajai: a mise, a motetta, a madrigál és a chanson.
A reneszánsz műfajok szerkesztésmódja az utánzáson (imitáción) alapult.
A legpontosabb imitáció a kánon, melyben a később belépő szólamok
hangról hangra ismétlik a kezdő dallamot. Máskor az imitáló szólam tiszta
kvint, vagy kvart távolságban vagy más hangközmenetben hangoztatja a
fődallamot. Ha a belépő szólamok egyenrangúak, akkor polifon
szerkesztésről beszélünk. Ha egy fődallamot a többi szólam egyidejű
szövegmondással, akkordikusan kísér, a szerkesztésmód homofon.

Fogalom
 1.4.
Giovanni Pierluigi da Palestrina a
reneszánsz legjelentősebb, stílusteremtő
egyénisége. Énekes fiúból lett a pápa
énekkarának vezetője.Olasz származású,
Rómában élt. Műveiben megteremtette a
dallam, a szöveg és a harmónia
egységét, megújította az egyházi zenét.
Több mint 600 művet írt: miséket,
motettákat, madrigálokat, himhuszokat.
Kortársai a zene fejedelmének nevezték.
(A „palestrinai stílus” a katolikus
egyházzene hivatalosan elismert
mintaképévé vált.)
G. P. Palestrina

Fogalom
 1.5.
Orlandus Lassus németalföldi zeneszerző és
karmester volt. Beutazta egész Európát,
több nyelven beszélt. 25 éves korától a bajor
herceg szolgálatában állott Münchenben,
udvari muzsikusként. Jelszava: „Ne legyen
nap alkotómunka nélkül!” Több mint kétezer
művet írt: motettákat, madrigálokat,
chansonokat (dal), zsoltárokat. Művészete a
németalföldi többszólamú kórusmuzsika
csúcspontja; Stílusa a németalföldi
hagyományokat az itáliai zene elemeivel
ötvözi. Munkássága összefoglaló jellegű.
O. Lassus

Fogalom
 2.1.
A barokk zene

Hallgassunk hangszeres zenét olyan zeneszerzők műveiből, akik az

1600-as, 1700-as években (a XVII., XVIII. Században) éltek! Ez a
zeneművészet egyik nagy virágkora. Előtérbe kerül a hangszeres
muzsika, hangszeres együttesek, zenekarok alakulnak. Megjelennek
az önálló zenekari darabok concertók (koncsertók), versenyművek.
Kedvelt zenei forma a szvit.
Ekkor alakult ki a nagy énekes és hangszeres együttest
megszólaltató opera, oratórium, kantáta műfaja is.
Gazdag díszítés, csillogó hangzás jellemzi ezt a stílust, melyet a
barokk zene korszakának nevezünk. A kor legnagyobb zeneszerzői:
Bach, Händel, Vivaldi, Purcell.

Fogalom
 2.2.
Angol zeneszerző. 14 éves korától
királyi hangszerkészítőként és –
javítóként működik, majd elnyeri a
„királyi hegedűsök házi zeneszerzője”
posztot. Korai korszakát az
egyházzene hangsúlyos volta
jellemezte. Kinevezik udvari
zeneszerzőnek. Legszebb egyházzenei
alkotása a Te Deum and Jubilate.

H. Purcell

Fogalom
 2.3.
A barokk kor neves itáliai
zeneszerzője és hegedűművésze:
Antonio Vivaldi. ‘114-től a velencei
San Marco- templom karnagya, s
egyúttal a konzervatórium tanára
volt. 1720-1723-ban Mantovában
udvari karmester, 1730-1732 körül
Bécsben és Prágában is működött. A
kései barokk legnagyobb mestereinek
egyike.

A. Vivaldi

Fogalom
 2.4.
Német zeneszerző, a barokk zene legnagyobb
mestere. Zenére először édesapja, majd bátyja,
később híres mesterek oktatták. Tanulmányai
befejeztével kisebb német városokban
tevékenykedett. Kiváló orgonista, hegedűs és
zeneszerző.
Életének nagy részét Lipcsében töltötte a Tamás-
templom karnagyaként. Tanítványai - 10-14 éves
fiúk – énekelték itt komponált műveinek
kórusszólamait.
Hatalmas életműve zenekari művei, ének zenekari
kompozíciói és a legkülönbözőbb hangszerekre írt
darabjai – máig is példaszerűek minden
zeneszerző, zenét szerető és tanuló ember
számára.
J. S. Bach

Fogalom
 2.5
Bach kortársa, a zenetörténet
legnagyobb oratóriumszerzője.
Ifjúkorában csembaló- és
orgonaművészként sokat utazott.
Bejárta egész Itáliát, ott ismerkedett
meg az opera műfajával, és később ő
maga is nagyon sok operát írt. Élete
legnagyobb részét Angliában töltötte,
ahol siker és hírnév övezte. Händel 30
oratóriuma közül a legismertebbek a
Messiás, a Júdás Makkabeus, a Saul.
Hangszeres művei közül kiemelkedők
concerto grossói, orgonaversenyei és
zenekari szvitjei. Legkedveltebbek a
G. F. Händel Vízi zene és a Tűzijáték szvit.

Fogalom
 3.1.
A bécsi klasszicizmus
Az európai zenei életben 1750 körül új stílus kezd kialakulni. Ez a kor
a régimódinak , dagályosnak tartott barokk zenével ellentétben
egyszerűségre, változatos ritmusra, dallamosságra, táncos tempók
alkalmazására törekszik. Új formákat, új műfajokat hoz létre, a fúvósok
bevonásával gazdagítja a zenekari hangzást.
Az új zene központja Bécs, az új stílus három nagy mestere az itt élő
Haydn, Mozart és Beethoven. Őket nevezzük összefoglaló névvel bécsi
klasszikusoknak.
A XVIII. Század második és a XIX. Század első felében a klasszikus
zene egyik legfontosabb műfaja a klasszikus szimfónia, amely
négytételes zenekarra írott mű. Első tétele rendszerint gyors, a
második lassú, a harmadik többnyire menüett, a negyedik pedig ismét
gyors tempójú. Első nagy mestere Haydn, aki 104 szimfóniát írt.
Mozart 47, Beethoven 9 szimfóniát alkotott.

Fogalom
 3.2.
A szonátaforma a klasszikus hangszeres zene valamennyi műfajára
jellemző. Általában többtételes művek első és utolsó tételében jelenik
meg. Lényege, hogy három nagy szakaszból áll:
- Az expozíció bemutatja a tétel fő- és melléktémáit (zárótémát),
- a kidolgozás a témákat feldolgozza, variálja,
- a visszatérésben (repríz) újra az expozíció témáit halljuk.
Formája: A A B A, mert az expozíció ismétlődik.

Haydn, a szonátaforma megalkotója több mint 50 zongoraszonátát írt,

Mozart hegedű-zongoraszonátákat, Beethoven a hegedű mellett
gordonkára (cselló) és kürtre is komponált szonátákat.

Fogalom
 3.3.
A tehetséges gyermeket szülei a közeli városba
adják, ahol iskolamester rokonuk énekelni,
zongorázni, hegedülni tanítja. Nyolcévesen
felveszik a templomi énekesek kollégiumába.
Tizenhét éves korában kiteszik a kórusból.
Alkalmi munkákból él, kottát másol, orgonál,
hegedül. Népies daljátékot, szórakoztató zenét,
„divertimentót” komponál. 1761-ben az Esterházy
hercegek szolgálatába lép, mint udvari zeneszerző
és karmester. Kismartonban, és hazánkban
Eszterházán (ma Fertőd) saját zenekara és
operatársulata élén adja elő messze földön híres
műveit. Vonósnégyeseit és szimfóniáit az osztrák
népzene dallam- és ritmusvilága hatja át, Haydn
e műfajok megteremtője. Híres művei a Teremtés
és az Évszakok.
J. Haydn

Fogalom
 3.4.
Mozart a klasszikus stílus egyik legnagyobb mestere.
Négyéves korától tanul hegedülni és zongorázni, ötévesen
ákombákom kottafejekkel zongoraversenyt ír. A gyermek
Mozart hallgatóságát mindenütt ámulatba ejti, útját sikerek,
elismerések és kitüntetések követik. Tizenhét éves korában
a salzburgi érsek zenekarának hangversenymestere lesz.
1781-ben Bécsbe menekül. 10 évi nélkülözésekkel teli, de
rendkívül termékeny alkotómunka következik. II. József
császár pártfogását kéri. Udvari zeneszerzőként való
alkalmazására csak később kerül sor. 1783-tól
hangversenyezésből, művei eladásából él.
Szimfóniákat, divertimentókat, zongoraversenyeket és más
hangszerekre írt versenyműveket komponált. Kamarazené-
jének legfontosabb műfajai: zongoraszonáták,
vonósnégyesek, vonósötösök. Operáit ma is állandóan
műsoron tartják a világ operaszínpadain. Legismertebbek:
Szöktetés a szerájból, Figaro házassága, Don Jüan,
Varázsfuvola. Megrendítő utolsó műve & Rekviem
W. A. Mozart (gyászmise).

Fogalom
 3.5.
Német zeneszerző, muzsikus család
gyermeke. Már négyéves korában kitűnik
zenei tehetségével. Tízéves korától már a
bonni udvari zenekar tagja. Tizenhét éves
korában tanulmányútra indul Bécsbe
eszményképéhez: Mozarthoz. Zeneszerzői
ismereteit Haydnnál is gazdagítja. Beethoven
ekkor már híres zongoraművész. Sok
zenekedvelő főúri családdal áll kapcsolatban,
közülük többtől évjáradékot kap, ez lehetővé
teszi, hogy szolgai kötöttségek nélkül éljen.
Harmincéves korában kezd elhatalmasodni
fülbaja, s ez később hallása teljes
elvesztéséhez vezetett. Beethoven a bécsi
klasszicizmus stílusának betetőzője. Minden
műfajban jelentőset alkotott. Művészete a
zongoraszonáta, a szimfónia és a
vonósnégyes területén a legkiemelkedőbb.
Jelentősebb művei: 9 szimfónia, egy opera
(Fidélio), a Hegedűverseny és a Missa
Solemnis. L. Beethoven

Fogalom
 4.1.
A romantikus zene története

Osztrák romantikus zeneszerző. Tanulmányait a híres

Wiener Sängerknaben (Bécsi énekes fiúk) iskolájában
végezte. A zeneirodalom legnagyobb dalköltője. 600-
nál több dalában a versek a zongorakíséret művészi
köntösében új életre kelnek. Szimfóniák,
F. Schubert zongoraművek, kamarazene, kórusok jelzik rövid
életének gazdag termését.

Német romantikus zeneszerző, zongoraművek,

szimfóniák, dalok alkotója.

R. Schumann

Fogalom
 4.2.
Német romantikus zeneszerző. Szimfóniái,
versenyművei, dalai, kórusművei mellett legnépszerűbb
műve Shakespeare Szentivánéji álom c. színművéhez írt
kísérőzenéje. Ebből később szvitet komponált.
Szimfóniáiban az úti élmények jelennek
meg.Karmesterként is ismert volt. Közel százéves
feledés után ő adta elő újra J. S. Bach Máté-passióját.

F. Mendelssohn

A lengyel zeneszerző és zongoraművész Párizsban

élt és működött. A romantika legszemélyesebb
hangú zongoradarabjainak szerzője. Szonátákat,
balladákat, etűdöket, polonézeket, mazurkákat és
más zongoraműveket írt.
F. Chopin

Fogalom
 4.3.
Olasz zeneszerző, az operaszínpad
történetének egyik legkimagaslóbb alakja.
Művészetével is küzdött az idegen
elnyomás ellen, az Egységes
Olaszországért (Unita Italia 1861).
Legismertebb operái: a Nabucco, a
Rigoletto, a Trubadúr, a Traviata, az
Álarcosbál, az Aida, a Don Carlos, az
Otello és a Falstaff. Jelentős műve a
Requiem (gyászmise).

G. Verdi

Fogalom
 4.4.
Német zeneszerző, a romantikus zenedráma
megteremtője. Operaszövegeit maga írta, a díszleteket,
jelmezeket is nagy részben maga tervezte. Főbb művei: a
Tannhäuser, a Lohengrin, a Trisztán és Izolda, a Nürnbergi
mesterdalnokok, a Niebelung gyűrűje és a parsifal.

R. Wagner.
Orosz zeneszerző. Operáiban (Borisz Godunov,
Hovanscsina) az orosz történelem drámai eseményeit
vitte színpadra, helyet adva bennük a nép forradalmi
lendületének. Zenekari műve (Egy éj a kopár hegyen) és
zongorasorozata (Egy kiállítás képei) nagy erejű zenei
képekben ábrázolja témáit. Dalaiban az orosz nyelv
rejtett dallamosságát tárta fel
M. P. Muszorgszkij

Fogalom
 4.5.
Orosz zeneszerző, a romantikus színpadi és szimfonikus
zene, a dal és a balettzene mestere. Legismertebb
művei: 6 szimfónia, hegedű- és zongoraverseny,
Diótörő, Csipkerózsika, Hattyúk tava, Anyegin, Pique
Dame, 1812 nyitány, Rómeó és Júlia nyitányfantázia.

P. I. Csajkovszkij

Zeneszerző, zongoraművész. A cseh zene

kezdeményező alakja, aki sokoldalú kulturális
tevékenységet folytatott. Legnépszerűbb operája Az
eladott menyasszony, nagyszabású szimfonikus műve a
Hazám ciklus zenekarra.

B. Smetana

Fogalom
 5.1.
A XX. század zenéje

„Legyűrnek izmos, új melódiák,

Mert vak erőkként küzdenek a hangok,
És ahány hangszer, annyi nyers világ,
Jajdul a mű, mint félrevert harangok.”

A századforduló nagy francia zeneszerzője. Fő művei:

zongoraművek, szimfonikus költemények (A tenger, Egy
faun délutánja) opera, dalok, kórusok.
C. Debussy

Fogalom
 5.2.
Svájci származású francia zeneszerző. Bibliai és
történelmi ihletésű oratóriumai (Dávid király, Johanna
a máglyán) mellett a 20. század mozgalmas világa is
tükröződik műveiben. Vonós zenekarra írt II.
szimfóniája a második világháború megrázó
élményeinek hatására született.

A. Honegger
Orosz zeneszerző, a 20. századzenéjének egyik forradalmi
megújítója. Élete nagy részét Svájcban, Franciaországban
és az USA-ban töltötte. Az „oroszos” kezdetektől a
legmodernebb technikáig a zene minden területén érdekes
műveket hozott létre. Fő művei: operák (A csalogány, A
léhaság útja), mesejátékok (a róka, A katona története), I. Sztravinszkij
balettek (Tűzmadár, Petruska, Tavaszi
Fogalom
 5.3.
Az orosz zeneművészet kimagasló alakja.
Szentpétervári tanulóévei után Európa és
Amerika hangversenytermeiben aratta sikereit
mint zongoraművész és zeneszerző. Élete
utolsó két évtizedében a Szovjetunióban élt és
alkotott. Fő művei: operák (Háború és béke,
Három narancs szerelmese), balett (Rómeó és
Júlia), kantáta (Alekszander Nyevszkij),
szimfóniák, kórusművek, szimfonikus mese
(Péter és a farkas).

Sz. Prokofjev

Fogalom
 5.4.
Világhírű angol zeneszerző. Műveit elsősorban
énekhangra írta. Számos operája közül
Magyarországon is bemutatták a Péter Grimes,
Albert Herring és a Szentivánéji álom címűeket.
Elhangzottak az ifjúság számára írott daljátékai
is, A kis kéményseprő, Noé bárkája, Az Arany
Hiúság. A második világháborúban lebombázott
coventryi székesegyház mellett emelt új templom
avatására írta Háborús requiemjét melynek
budapesti előadását maga vezényelte.
Ifjúsági zenei életünkkel kötött barátságának
emléke az Iker-variációk című fuvolára, hegedűre
és zongora négykezesre írott kamaraműve.
B. Britten

Fogalom
 5.5.
Amerikai zeneszerező és zongoraművész. Alkotásaiban a
szórakoztató és a komolyzene ötvözésére törekedett.
Jellegzetesen amerikai stílusára nagy hatással volt a néger
népzene és a dzsessz. Legismertebb művei: a Rhapsody in
Blue, az Egy amerikai Párizsban és a Zongoraverseny.

G. Gershwin

A cseh romantikus zene egyik legjelentősebb képviselője.

Néhány évet Amerikában töltött, ennek emlékét őrzi IX. e-
moll Újvilág szimfóniája, melyben a cseh, valamint az észak-
amerikai néger és indián népzene hatása is kimutatható.

A. Dvořák

Fogalom
 3.1. Ellenőrzés, visszacsatolás
1.
Illesszük a megfelelő zenetörténeti korba a zeneszerzőket!

A reneszánsz kor zenéje

A barokk zene

A bécsi klasszicizmus

A romantikus zene

A XX. század zenéje

Fogalom
 3.1. Ellenőrzés, visszacsatolás
2.
Párosítsuk a zenei műfajokat a zezei korokkal!
 A reneszánsz kor zenéje  opera, oratórium, kantáta

 A barokk zene  dzsessz

 A bécsi klasszicizmus  szimfónia, szonáta, versenymű,

vonósnégyes

 gregorián, mise, motetta

 A romantikus zene

 versenymű, szvit, fúga

 A XX. század zenéje

Fogalom
 4. Összefoglalás
A lecke összegzése 1.
A középkor latin nyelvű egyszólamúsága a „gregorián ének".
Dallamai az építészet, a festészet és a szobrászat, valamint az
irodalom remekeivel egységes művészeti stílust alkottak. Ebben a
korban keletkezett a hangjegyírás, a többszólamúság és a szolmizá-
ció.

A 15-16. század a reneszánsz muzsika korszaka, a kórusművészet

aranykora. Az olasz, német, francia, angol és flamand mesterek
sorából kiemelkedik a stílus nagy összefoglalója, Palestrina, akit a
zene fejedelmének is neveztek (Musicae princeps).

Fogalom
 4. Összefoglalás
A lecke összegzése 2.
A barokk zene kora kb. 1600-tól 1750-ig, Bach haláláig tartott. Fő jellemzői: a
nagy formák (opera, oratórium), a gazdag díszítés, a kontraszthatások (forte-
piano), a fejlett hangszerkultúra.
Máig is élő zenei műfajok sokasága született ebben a korban (versenymű,
szvit, fúga stb.). Legnagyobb mesterei német földön Bach és Händel,
Angliában Purcell, Olaszországban Vivaldi.

A barokk korban hatalmas lendületet vett a hangszerek és a hangszeres

műfajok fejlődése. Emellett azonban virágzanak az énekes műfajok is. Az
opera megteremtője az olasz Monteverdi, továbbfejlesztői Purcell és Händel. A
barokk oratórium legnagyobb mesterei Bach és Händel.

Fogalom
 4. Összefoglalás
A lecke összegzése 3.
A bécsi klasszikus zene kora kb. 1750-től 1827-ig, Beethoven haláláig tartott.
Legnagyobb alakjai: Haydn, Mozart és Beethoven, életük java részét Bécsben élték le.
Munkásságuk nyomán alakult ki a szonáta, a szimfónia és a vonósnégyes; a barokk
műfajok közül továbbfejlesztették a versenyművet és az operát.
A 19. század zenéjét romantikusnak nevezzük. A szó jelentése: regényes. A romantika
a művészet minden ágában: az irodalomban, a képzőművészetben és a zenében a
szenvedélyes nagy érzelmek ábrázolására törekedett, a hazaszeretet, a szabadságvágy
és a szerelem érzéseinek forradalmian új kifejezésére. A klasszikus formák új
tartalommal telítődte, és új, kötetlenebb zenei formák keletkeztek.
A dal a szervesen hozzá tartozó zongorakísérettel új szerephez jutott. A század
legnagyobb zeneszerzői mind komponáltak dalokat, dalciklusokat, így elsősorban
Schubert, majd Schumann, Mendelssohn.
Az énekes műfajok közül az opera indult hatalmas fellendülésnek ebben a korban. A
nemzetek szabadságvágya ebben a műfajban szólalt meg a leghatásosabban. Az
operákban a nép történelemformáló erőként vonult be az operaszínpadra.
Az opera szülőföldjén, Itáliában Verdi, Németországban pedig Wagner gazdagította
legtöbb remekművel a színpadi zene irodalmát.

Fogalom
 5. Értékelés
Vázlat, feleletterv
 A reneszánsz kor zenéje  Palestrina, Lassus

 A barokk zene  Purcell, Vivaldi, Bach, Händel

 A bécsi klasszicizmus  Haydn, Mozart, Beethoven

 A romantikus zene  Schubert, Schumann,

Mendelssohn, Chopin, Verdi,

 A XX. század zenéje  Debussy, Honegger, Sztravinszkij,

Prokofjev, Britten, Gershwin

Fogalom
 5.1. Összefoglaló kérdések,
feladatok 1.
Mely műfajhoz mely fogalom tartozik? Párosítsd!

1. opera a) Tánctételek sorozata.

b) Nagyzenekarra írott négytételes
2. versenymű mű.
(concerto = koncsertó) c) Szólóhangszerre és zenekarra írott
többtételes mű.
3. szvit
d) Nagy terjedelmű, szólóhangokra,
ének- és zenekarra írt drámai
4. szonáta műfaj.
e) Egy vagy két hangszerre írt
5. szimfónia többtételes mű.

Fogalom
 5.1. Összefoglaló kérdések,
feladatok 2.
1. Mi volt az első önálló európai műzene, melyek a jellemzői?
2. Mely művészeti korban alakult ki, és virágzott a kórusművészet? Ki volt a
műfaj nagy összefoglalója?
3. Mi jellemezte a barokk zene korát? Kik voltak a kor híres zeneszerzői?
4. Melyek voltak a barokk kor énekes és hangszeres zenei műfajai?
5. Kik voltak a bécsi klasszikus zene legnagyobb alakjai?
6. Mi a jelentősége a bécsi klasszikusok munkásságának?
7. Minek a kifejezésére törekedett a 19. század romantikus zenéje?
8. Kik voltak a század legnagyobb zeneszerzői?
9. Mely zenei műfaj indult hatalmas fejlődésnek ebben a korban?
10. Kik voltak a 20. század nagy zeneszerzői?

Fogalom
 5.1. Összefoglaló kérdések,
feladatok megoldása 3.
1. opera: nagy terjedelmű, szólóhangokra, ének- és zenekarra írt
drámai műfaj.
2. versenymű : szólóhangszerre és zenekarra írott többtételes mű.
(concerto = koncsertó)
3. szvit: tánctételek sorozata.

4. szonáta: egy vagy két hangszerre írt többtételes mű.

5. szimfónia: nagyzenekarra írott négytételes mű.

Fogalom
 5.1. Összefoglaló kérdések,
feladatok megoldása 4.
1. A latin nyelvű egyszólamú gregorián ének.
2. A reneszánsz muzsika korszaka, a kórusművészet aranykora.
A stílus nagy összefoglalója, Palestrina, akit a zene fejedelmének is neveztek.
3. A nagy formák (opera, oratórium), a gazdag díszítés, a kontraszthatások
(forte-piano), a fejlett hangszerkultúra. Bach, Händel, Purcell,Vivaldi.
4. Énekes műfajok: opera, oratórium, kantáta. Hangszeres műfajok:
versenymű, szvit, fúga.
5. Haydn, Mozart és Beethoven.
6. Munkásságuk nyomán alakult ki a szonáta, a szimfónia és a vonósnégyes; a
barokk műfajok közül továbbfejlesztették a versenyművet és az operát.
7. A romantika a művészet minden ágában a szenvedélyes nagy érzelmek
ábrázolására törekedett, a hazaszeretet, a szabadságvágy és a szerelem
érzéseinek forradalmian új kifejezésére.
8. Schubert, Schumann, Mendelssohn, Chopin, Verdi,
9. Az opera.
10. Debussy, Honegger, Sztravinszkij, Prokofjev, Britten, Gershwin

Fogalom
 5.2. Próbavizsga
Próbáld ki tudásod!

A következőkben 12 db tesztkérdést válaszolhatsz meg.

1. Feleletválasztás
2. Eldöntendő kérdések
3. Párosítások

 Feleletválasztásos kérdések értéke egyenként 3 pont, összesen 12 pont

 Az eldöntendő kérdések értéke egyenként 2 pont, összesen 8 pont
 A párosításosnak egyenként 2 pont az értéke, azaz összesen 8 pont
Összesen 28 pontot érhetsz el.

Nyisd meg a tudáspróba fájlt!

Fogalom
 IV. Egyéb
Balassa Imre-Gál György Sándor: Operakalauz, Zeneműkiadó, 1956.
Barabás Tibor: Örök dallamok, Zeneműkiadó, 1958
Gál György Sándor: Ismerkedés a zenetörténettel, Móra F. Kiadó, 1973.
Gál Zsuzsa: Mozart (Az én zeneszerzőm sorozat), Holnap Kiadó, Bp. 2000.
Kari Geringer: Joseph Haydn, Gondolat Kiadó, 1969.
Operaismertető - Mozart: A varázsfuvola, Tentor zeneműkiadó, Debrecen,
2000.
Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához Tankönyvkiadó, 1991.
Péter Smith: Ismerkedjünk a zenekarral, Zeneműkiadó, 1972.
H. C. Robinson: Mozart utolsó éve, Corvina, 2000.
Péterffy Ida: Kis történetek nagy zeneszerzőkről, Móra F. Kiadó, 1959.
Petzoldt, Richárd: Joseph Haydn élete képekben, Zeneműkiadó, 1961.
Petzoldt, Richárd: Wolfgang Amadeus Mozart élete képekben, Zeneműkiadó,
1957.
Petzoldt, Richárd: Beethoven élete képekben, Zeneműkiadó, 1957.

Fogalom
 IV.1. Fogalmak
gregorián: latin nyelvű egyszólamú ének, a középkor énekes műfaja.
mise, motetta: vallásos tárgyú, latin nyelvű, reneszánsz zenei műfaj.
madrigál, chanson: világi témájú és népnyelvű reneszánsz műfaj.
opera: nagy terjedelmű, szólóhangokra, ének- és zenekarra írt
drámai műfaj.
versenymű : szólóhangszerre és zenekarra írott többtételes mű.
(concerto = koncsertó)
szvit: tánctételek sorozata.
szonáta: egy vagy két hangszerre írt többtételes mű.
szimfónia: nagyzenekarra írott négytételes mű.

Fogalom
 IV.2. Források
Irodalomjegyzék:
Riznerné Kékesi Mária – Ördög László: Ének – zene
Általános iskola 5. és 6. évfolyam
Nemzeti Tankönyvkiadó
Lukin László – Lukin Lászlóné: Ének – zene
Általános iskola 7. és 8. évfolyam
Nemzeti Tankönyvkiadó
Orfeusz Hangzó Zenetörténet
1. Középkor és reneszánsz
2. Barokk
3. Bécsi klasszika
4. Romantika
5. Késő – romantika és a XX. század

Fogalom
 IV.2. Források
Illusztációjegyzék
Képek: Zenék:
1. Giovanni Pierluigi Palestrina 1. Mongol sámánénekek: A gonosz szellem ráküldése az ellenségre
2. Orlandus Lassus 2. Palestrina: Drága fény
3. Henry Purcell 3. Purcell: Trombitafanfár
4. Antonio Vivaldi 4. Vivaldi: A négy évszakból A tavasz első tétele
5. Johann Sebastian Bach 5. Hándel: Halleluja a Messiás c. oratóriumból
6. Georg Friedrich Händel 6. Bach: V. Brandenburgi verseny I. tétel (részlet)
7. Joseph Haydn 7. Haydn: Évszakok I. rész, No 2. (Tavasz-kórus)
8. Wolfgang Amadeus Mozart 8. Mozart: Kis éji zene K. 525.1. Allegro
9. Ludwig van Beethoven 9. Beethoven: c-moll hegedű-zongora szonáta (Op. 30. No 2. Sherzo-Allegro)
10. Franz Schubert 10. Beethoven: D-dúr hegedűverseny I. tétel - részlet
11. Robert Schumann Pastorale I. tétel - részlet
12. Felix Mendelssohn 11. Schubert: A-dúr zongoraötös IV. variációs tétel
13. Frédéric Chopin 12. Mendelssohn: Szentivánéji álom szvit - Scherzo, Nászinduló
14. Giuseppe Verdi Hegedűverseny I. tétel – részlet
15. Richard Wagner 13. Chopin: g-moll mazurka
16. Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij c-moll „Forradalmi" etűd
17. Pjotr Iljics Csajkovszkij 14. Verdi: Nabucco - Rabszolgák kórusa
18. Bedřich Smetana 15. Wagner: Bolygó hollandi Nyitány - részlet
19. Claude Debussy 16. Muszorgszkij: Forradalmi kórus
20. Arthur Honegger 17. Csajkovszkij: IV. szimfónia IV. tétel - részlet
21. Igor Sztravinszkij 18. Smetana: Moldva - részletek
22. Szergej Prokofjev 19. Debussy: Children's corner - Az elefánt bölcsődala
23. Benjamin Britten A néger baba tánca
24. George Gershwin 20. Honegger: II. szimfónia - részlet
21. Sztravinszkij: Petruska - Orosz tánc
22. Prokofjev: Klasszikus szimfónia III. tétel
23. Britten: Változatok és fúga egy Purcell-témára
24. Gershwin: Porgy és Bess - részletek

Fogalom
Vége, további jó tanulást kívánok!

Előkészületben:

A magyar zene története

Liszt Ferenc Kodály Zoltán Bartók Béla

Fogalom
Áldott és szeretetteljes ünnepeket kívánok!

Fogalom