Professional Documents
Culture Documents
· Zene – musica görög szóból, a múzsákhoz tartozó valamennyi művészet közös neve.
· Boethius (római író, filozófus, államférfi) – a zenében három fokozat:
Musica Mundana – világmindenség zenéje
Pl.: a természet hangjai - mennydörgés, szélzúgás, az ember testén belüli hangok
(pl.: szívdobogás)
Musica humana – a test és a lélek belső harmóniájára vonatkozó zene
Musica instrumentalis – hangzó zene: énekhang vagy hangszerek segítségével
megszólaltatott zene
· Elméletek a zene keletkezéséről:
A 18. század vége óta kezdtek a tudósok ezzel a témával foglalkozni. A zene
kezdetét visszavezetik
· nyelvre (Herder)
· állati hangokra (Darwin)
· a zenei tevékenység az emberbe bele van „programozva”, mivel a kisgyermekek
ritmikusan gőgicsélnek születésük után (Dr. Heinz Werner - pszichológus)
A beszédnek van valamiféle dallama, amiből a zene kialakulhatott. A legősibb
emberi megnyilatkozás: HANGLEJTÉS
Több évezredes fejlődés eredménye az ÖTFOKÚSÁG.
A zene legkorábbi bizonyítékai: hangszerleletek – rénszarvascsontból sípok a
paleolitikum végéről.
· Feljegyzések:
Kr. e. 3. évezredből: egyiptomi képírás
Kr. e. 3. századból: görög betű-kottaírás
Ókortól: zenéről szóló írások költeményekben, krónikákban, zeneelméleti írásokban
Első hangzó zene: Edison fonográfja (1877)
Ősi hangszerek
· Ütőhangszerek: ritmikus lábdobogás, kéz- és lábcsapkodás, botokkal és vesszőkkel való ütések
· Csörgők: kőből, fából, fémlemezekkel vagy láncokkal
· Kaparók mindenféle anyagból és formában.
· Dobok: üres fatörzsekből
· Fuvolák: nádból, fából
· Kürtök: állati eredetű anyagból (marhaszarv)
· Zenélő íj: „vadászíj”- a húros hangszerek őse
1
Mezopotámiai hangszerek
· Húros: líra, hárfa, lant
· Fúvós: gibu (hosszú cső, fúvóka nélkül); kettős schalmei (két egyforma, fúvóka nélküli, négy-
négy fogólyukkal rendelkező ezüstcső); egyenes formájú trombiták
· Ütőhangszerek: csörgők, összeütött botok, bronzharangok, kis cintányér, kis/nagy dobok
· Zenéjükről keveset tudunk, a hangszerek fogólyukairól/húrjainak számából pentatóniára, illetve
heptatóniára (hétfokúság) következtethetünk.
A lírát nem a görögök találták fel, Mezopotámiában a Kr. e. 4. évezredben már használtak ilyen
hangszert, de a görögök közvetítésével jutott el az etruszkokhoz, a rómaiakhoz.
Palesztina zenéje
· Palesztina zenéjére a föníciai és héber törzsek voltak nagy hatással.
· Néhány hangszer, pl.: aulosz feltalálását nekik tulajdonítják
Zsidók zenéje
· Kevés hangszerlelet/képi ábrázolás
· Juval vagy Jubál az első bibliai hangszerjátékos, akire a középkori szerzők úgy hivatkoznak
mint a zene feltalálójára.
· Hangszerei: kinnor, ugabor és sófár.
· Chazoza: ezüst templomi trombita
· Gazdag ütőhangszer választék, mezopotámiai mintára.
Egyiptom zenéje
· A Föld legrégebbi településeinek egyike. Kr. e. a 4. évezredben már használtak egyenes fuvolát
és hárfát. Később: trombita, ütőhangszerek.
· Kottaírás nem létezett, de az egyiptomiak fejlesztették ki a világ legősibb kézjeleit. Számos
ábrázoláson találkozunk karmesterekkel, akik ilyen jelekkel irányították a zenészeket.
· Hangrendszerük ötfokú vagy hétfokú lehetett.
India zenéje
· Kr. e. az 1500-as évektől vannak határozottabb ismereteink – rokon a görög zenével.
· A hangszerek az éneket kísérték.
· A hangrendszer alapja hétfokú, a hangok távolságát shrutiban mérték. (Egy oktávban 22 shruti
van: egy shruti valamivel nagyobb egy negyedhangnál.)
· Eredeti indiai hangszer: fuvola és dob.
Kína zenéje
· Az első fejlett kultúra Kr. e. a 3. évezredben alakult ki.
· Kína nyugatról vette át az első hangrendszerét (pentaton). – Az ötfokúság elméleti
tudatosításában és a hangszerek hangolásának szabályozásában fontos Kína szerepe.
· Hangszerek: Az öthúros citera egyik elődje feltehetőleg már Kr.e. 1800-1500 körül létezett.
· A kínai hangszerek különböző anyagból készültek.
Fém: kis kézi harangok fanyelvvel és súlyos függesztett harangok fémnyelvvel.
Kő: mészkőből vagy jádéból (zöldes féldrágakő) készült hangzó kövek, melyeket
bottal ütögettek
Bőr: két membrános csang-ku. A zenészek a hasuk előtt tartották.
Tök: A Sheng nevű szájorgona, melynek tartója és rezonátora kivájt tökhéj. Ma is
használják.
Bambusz: p’ai-siao nevű pánsíp – egyenesfuvolák és a ch’ih nevű harántfuvola
Fa: csu nevű fadob és yü nevű kereplő
Selyem: selyemből készült domború citera 5-7 húrja.
Föld: a tojás formájú 6 fogólyukas edényfuvola
2
Görögök zenéje
· Kr.e. 3. évezred közepéről két márvány figura, hárfán és kettős auloszon játszó emberek
· Kr. e. 1100-700 (geometrikus stílus kora): egyre több képi ábrázolás zenei tevékenységről, de ez
még nem az istenek és mítoszok kora. Dallamemlékek is fennmaradtak.
· Hitelesként elfogadott zeneművekre példa:
Pindarosz pűthai ódája (Kr.e. 5. század)
Kórusrészlet (töredék) Eurüpidész „Oresztész” című drámájából (Kr.e. 4. sz.)
Korszakok és formák
· A görög zenéről a geometrikus stílus korában (Kr. e. 1100-700) megszaporodott vázaképek és
Homérosz eposzainak irodalmi tanúságai pontosabb képet adnak. Húros hangszerrel kísérték az
éneket.
· Az archaikus stílus korában (Kr. e. 7-6. sz.) az eposz előadása fokozatosan egy beszélő
rapszódosz feladatává vált. A görög vers és nyelv egységét muszikének nevezték. Musziké: a
versekben változó hangmagasság, kb. kvint ambitussal (hangterjedelemmel). A költő egy
személyben énekes és muzsikus.
· Zenei műfajok: kitharodia, aulodia, kardal-hangszerkísérettel.
· Klasszikus stílus kora: Kr. e. 5-4. század. Ekkor vált szét a musziké fogalma nyelvre és főleg
hangszeres zenére. E korszak nagy formája a dráma, mely a Dionüszosz ünnepek kórussal
énekelt, mozdulatokkal és zenékkel kísért himnuszából alakult ki. A hangszeresek és a kórus
(max. 15 énekes) egy félkör alakú térségben, az orkesztrában (gör. orkesztra = tánchely), a
színpad előtt álltak. A szólisták párbeszédet folytattak a kórussal, de énekeltek auloszkísérettel
is.
3
Görög zeneelmélet
· Püthagorasz (Kr.e. 6. század) szerint a zenének matematikai alapjai vannak. A zene számarányai
(hangközarányai) a világrendet tükrözik, befolyásolják a kedélyt és a jellemet. Ezért morális
társadalmi tényező, figyelembe kell venni a nevelésben és a közéletben.
· Platón és Arisztotelész szerint a zene képes befolyásolni a különböző lelkiállapotokat, pl.:
gyengédséget, bátorságot, de ezek ellentéteit is: a durvaságot, elpuhultságot. Amelyik zene a
személyiség jó vonásait erősíti, az a „helyes” zene. Minden egyéb hallgatását kerülni kell, mert
az ember jellemét gyengíti.
· Platón és Arisztotelész szerint a nevelésben két elemnek kell jelen lenni:
· a testi nevelésnek (gümnasztiké)
· a szellemi nevelésnek (musziké)
· Platón: Az állam című munkájában fontosnak tartotta e két elem egyensúlyban tartását.
· Platón szerint az ideális államban csak dór és fríg dallamok kaphatnak szerepet a nevelésben,
ezek ugyanis segítik a bátorság és a mértékletesség erényeinek a kibontakozását. Szerinte
kerülendőek az úgynevezett „sokszámú” dallamok és a sokhúrú hangszerek (hárfa, cimbalom,
aulosz) használata.
· A görög zeneelmélet-írók munkásságának eredményei jelentős hatást gyakoroltak a középkor
zenei felfogására.
A római zene
· Nem maradtak fenn (a görögökhöz hasonló) zeneelméleti írások.
· Történetírók, költők munkáiból, képzőművészeti alkotásokból következtethetünk zenéjükre.
Nincsenek önálló dallami emlékek sem.
· Zenéjük: etruszk/görög zene hatása alatt fejlődött.
· Etruszkoktól sok hangszert vettek át
· fúvósokat:
egyenes és harántfuvolát
tubát
Lituust
Szürinxet
tibiát (az auloszhoz hasonlító római nemzeti hangszer)
· A zene, a zenész megbecsülése:
Róma lakóit foglalkozásuk szerint osztályokba sorolták, az első osztályba a
fuvolások kerültek, ezzel az aranyműveseket is megelőzték.
· Kr.e. 4. sz-i beszámolók zenés színpadi előadásokról – etruszk mintára pantomim,
tibiakísérettel.
· Kedvelt hangszer: víziorgona – Aquincum.
· Nero is játszott víziorgonán, valamint lanton, ez utóbbihoz énekelt is.
· Görögország bekebelezése után a gazdag családok gyermekeit görög rabszolgák tanították
zenére. Gazdagabbaknál: házi hangverseny, asztali zene
4
A középkor zenéje
Kr.u. 300-1400
· Őskeresztény zene:
a keresztény egyház 313-ig, a milánói ediktumig (Nagy Konstantin császár)
ellenséges környezetben működött.
· Zenéjük forrásai:
zsidó templomi zene (zsoltáréneklés hagyománya)
késő ókor hellenisztikus (ógörög, kisázsiai, egyiptomi kultúrák) zenéje
· Hangszerek nem szólhattak az istentiszteleteken, de társaságban vallásos dalokat énekeltek
kitharakísérettel.
· Két fő zenei forma:
zsoltáréneklés (pszalmódia)
újonnan költött szövegek (hymnódia)
1. Gregorián ének
· A 4. századtól – a kereszténység gyors elterjedése, különböző független egyházi központok,
különböző liturgiák és éneklési módok éltek egymás mellett.
· Liturgiai reform: I. Nagy Szent Gergely pápa nevéhez köthető (6. század).
· A gregorián ének a római egyháznak a legrégebbi énekkönyveiben található hivatalos,
egyszólamú, latin nyelvű, liturgikus, kíséret nélküli (a capella) énekrepertoárja. A dallamok
lépcsőzetesen, kis hangközlépésekben mozognak, és az emberi hang legtermészetesebb
dallamosságában gyökerezik.
· A gregorián elnevezés is I. Nagy Szent Gergely pápára utal (Gregorius 590-604).
· Gergely a zenével nem tehetett semmi érdemlegest. Ekkoriban ugyanis nem ismertek
semmilyen módszert a dallamok leírására. Nyilvánvalónak látszik tehát, hogy utólag a
legnagyobb tekintélyű pápának igyekeztek tulajdonítani az egyházi muzsika „rendjét” is. A
valóságban a rendszerezés hatalmas munkája feltehetően Gergely előtt megindult, s jóval utána
jutott el, ha nem is a befejezésig, de egy „nyugalmi” állapotig. A dallamanyag egészen a 15.
századig gyarapodott
· E gyarapodásban nagy szerepet játszott a Schola Cantorum (Énekesek Iskolája). E testület -
főleg a zenei írás megjelenése előtt - a dallamokat, az éneklés módját tradíciójában megőrizte,
és terjesztette Európában. A közvetlen terjesztésben Nursiai Benedek (meghalt 548)
szerzetesrendje, a bencések jártak elől.
· Gregorián zene helye:
a.) a papi zsolozsma énekei: Officium (Antiphonale Romanum )
b.) a mise énekei (Graduale Romanum)
OFFICIUM
· Az egyház nyilvános, közös, hivatalos imádsága. Az officium vagy zsolozsma nem más, mint a
szerzetesek számára előírt napi köteles szolgálat. Ez ún. hórákból áll, azaz a nap bizonyos
szakaszaiban elmondandó / eléneklendő / könyörgésekből, imákból, zsoltárszakaszokból.
· A kb. 3 óránként egymást követő hórák alapja a 150 bibliai zsoltár szövegének éneklése egy hét
leforgása alatt.
· A zsolozsmák:
1. Matutinum (éjjeli zsolozsma, Vigilia) – 0-2 óráig
2. Laudes (hajnali ima) – 5 órakor
3. Prima (első imaóra) – 6 órakor
4. Tertia (harmadik imaóra) – 9 órakor
5. Sexta (hatodik imaóra) – 11 órakor
6. Nona (kilencedik imaóra) – 15 órakor
7. Vesperae (vecsernye) – 18 órakor
8. Completorium (esti ima) – 19 órakor
5
MISE
· Az istentisztelet liturgikus énekei két csoportra oszthatók. Vannak ún. állandó részek
(Ordinarium Missae), amelyeknek szövege egész évben azonos (a dallamuk nem). E mellett
vannak változó részek, ezek az adott naphoz, ünnephez kötődő szövegek (Proprium Missae).
A mise részei
Állandó részek:
Kyrie (Uram, irgalmazz)
Gloria (Dicsőség)
Credo (Hiszek egy…)
Sanctus (Szent vagy)
Benedictus (Áldott, aki az Úr nevében jő)
Agnus Dei (Isten Báránya)
Változó részek:
Kezdő ének
Offertoire (felajánlás)
Áldozási ének
Záró ének
· A zeneszerzők figyelme az állandó miserészek felé fordult, hiszen nem egyetlen napra voltak
rögzítve, s egy betanulással többször is felhasználhatók voltak. Ezek a középkor folyamán egyre
inkább kiszakadtak a mise folyamatából, és önálló darabokká lettek.
· A későbbi korokban a Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Benedictus, Agnus Dei részek önálló zenei
műfajjá váltak a MISÉBEN.
· II. Vatikáni zsinaton, 1963-ban fogadták el az anyanyelv korlátozott használatát a latin nyelv
helyett. Ettől kezdve a mise tételeit anyanyelven énekelhetik a templomokban, és zenésíthetik
meg a zeneszerzők.
· Gregoriánról részletesen: http://orgona.baja.hu/ejf/zeneirodalom/gregorian.pdf
Gregorián zene
· Gregorián szekvencia: Dies Irae dies illa
(Ama végső harag napja – gyászmise tétel)
Hangjegyírás
· Az egységesítő törekvések miatt szükségszerűvé vált a dallamok lejegyzése.
· A 8-9. századtól a szöveg fölé írt különböző jelekkel rögzítették a dallamokat. Ez a Neumaírás
(neuma = intés, figyelmeztetés).
· A 10. században kísérletek történtek a hangviszonyok pontosabb érzékeltetésére. Először egy,
majd két vonalat húztak. Befejező fázis: Arezzói Guidó (995?-1050) bencés szerzetes. Ő 4
vonalra helyezte a hangokat. A C és F kulcsokat is ő alkalmazta először. Szintén az ő nevéhez
köthető a szolmizációs rendszer kialakulása is, keresztelő Szt. János himnuszának sorkezdő
szótagjait használta fel a hangmagasság jelölésére (út-re-mi-fa-sol-la).
Modális hangrendszer
· Európa zenéjének hangrendszere cca. 1000 éven át a greg. ének hatására modális volt, a dúr-
moll hangrendszer csak a 800-as évektől kezdett elterjedni.
· A zenék a hangsor bármely fokán végződhettek.
· Elnevezésük:
ion – dó sor = dúr
dór – ré sor
6
fríg – mi sor
líd – fá sor
mixolid – szó sor
eol – lá sor = természetes moll
lokriszi – ti sor
2. A világi dalköltészet
· Az ezredforduló táján a társadalmi élet nagy fejlődése figyelhető meg, a kolostorok és
templomok mellett új nagy központok:
a.) királyok, fejedelmek udvarai, b.) főurak várkastélyai, c.) később gazdag polgárok házai.
· Lovagi kultúra első megjelenési formája: hősi ének (XI. sz. második felében keletkezett.)
Előadói: Énekmondók
· jongleur (dél-francia területek)
· spielmann (német területek)
· bárd (Anglia)
· jokulátor (Magyarország)
· Működési helyük: várak, búcsújáróhelyek, vásárok.
Alkalmanként hangszerrel kísérték éneküket.
· Énekeik témája: hősi múlt és a mindennapi élet eseményei.
· A szólóének mellett alkalmanként:
közös ének
tánc
pantomimikus színjátszás
esetleg állatidomítás
Lovagi dalkultúra
· Trubadúr (dél Franciaország)/trouvére (észak Franciaország) dallamvilág
· Elnevezés eredete: francia trouver – (ki)találni igéből, azaz a szöveget és a dallamot maguk az
előadók találták ki.
· Idővel az énekes és dalszerző személye különvált, valamint az előadás is megváltozott, mivel a
szolga valamilyen hangszerrel kísérte urának az énekét.
· Szövegek tárgya:
szerelmi
hőstettek
baráti érzések
· Daltípusok:
Chanson: szerelmi dal
Alba: kedvest üdvözlő hajnali ének
Serena: udvarló esti dal
Pastourelle: érzelmes ének a pásztorlány szerelmére vágyó nemes ifjúról.
Sirventes: Lovagok uraikhoz való hűségükről szóló, vagy urakat bíráló dalok,
keresztes háborúk dalai.
Planh: keresztes vitézeket sirató dalok
Német területek
· Minnesang (szerelmi dalnok)/ Meistergesang (mesterdal) költészet.
Ideje: XII. század
· Minnesang témája: szerelem, a nőknek tett lovagi szolgálat és a keresztes hadjáratok
eseményeinek megéneklése. Gyakran falusi, paraszti élet eseményei.
· A költő muzsikusok maguk énekelték dalaikat, gyakran kísértették magukat hegedűn, lanton,
hárfán hangszeresekkel, akiknek neve: Spielleute / Jongleur.
· Meistergesang – Mesterdal: polgárok művészete - Minnesang hagyományok folytatása
7
· 14-16. században céhszerű énekiskolákba tömörültek, melyek szabályzatok szerint működtek.
· A dalokat kéziratokban gyűjtötték és őrizték.
· Az énekmondást mesterségbeli tudás alapján fokozatokba sorolták:
Növendék: aki még vétett a szabályok ellen
Énekes: aki helyesen alkalmazta a szabályokat
Költő: aki régi dallamra énekelt új szöveget
Mester: aki a szöveget és a dallamot is újonnan találta ki.
· Rendszeresen rendeztek zenei versenyeket, a győztesek ezüstláncot és selyemszalagot kaptak.
Leghíresebb mesterdalnok: Hans Sachs (1494-1576) nürnbergi csizmadiamester
A hangszeres zene
· A hangszerekre és az azokon történő előadási gyakorlatokra a ránk maradt képzőművészeti és
irodalmi forrásokból következtethetünk. Kevés hangjegyes emlék maradt ránk. A forrásokból
tudjuk, hogy fontos szerepet kaptak a táncok. A XIII-XIV. századból fennmaradt táncdallamok
nagy része egyszólamú, és a dobbantós táncokhoz tartozik.
a.) Húros hangszerek
A X-XIII. sz. legfőbb hangszere: fidel (fidula)
rebec (háromhúros vonós hangszer)
organistrum (tekerőlant)
hárfa (a mai hangszer, csak kisebb méretben)
lant (a következő korszak, a reneszánsz fontos hangszere.)
b.) Fúvós hangszerek
haránt- és egyenesfuvola
duda
trombita, harsona (ünnepélyes alkalmakkor)
c.) Orgona: a 8. sz. közepén jelent meg Nyugat-Európában, elsősorban templomi hangszer.
8
A reneszánsz zene
1400-1600
· Reneszánsz (rinascimento) = újjászületés, azaz a művészetben az antik görög és római világ
éled újjá.
· Kiindulása: Itália.
· Jelentősebb képviselői (képzőművészet): Botticelli, Leonardo da Vinci, Michelangelo,
Raffaello.
· A zene esetében nem újjászületésről, inkább a zene szerepének jelentős megnövekedéséről
beszélhetünk.
· A vokális zene nagy szerepet kapott. A zeneművek elején szereplő megjegyzés: „énekelhető
vagy bármilyen hangszeren játszható”. Gyakran énekhang keveredett fúvós vagy vonós
hangszerekkel.
· Többszólamú énekkar térhódítása: a zenekultúra az egyház keretein kívül is megjelent (királyi,
főúri udvarokban), a templomi kórusokban világi személyek is énekelhettek. (Nők nem!
Szoprán: kisfiúk, alt: falzettisták = magas, fejhangon éneklő férfiak.)
· Az énekkarok létszáma: 12-16 fő.
(A Szt. Péter bazilikában 26 fő, Palestrina vezetésével.)
Kivétel: München, Lassus 60 tagú kórusa.
· Általában az énekszólamokat hangszerek erősítették, DE „a capella”: a Sixtusi kápolna karzatán
csak énekesek énekeltek, hangszerkíséret nélkül.
Egyházi műfajok
· Mise: a középkori miseénekekből fejlődött ki. Uralkodóvá válik a cikluskomponálás.
· Motetta: többnyire egyházi szövegre komponált többszólamú zene. (A XV. századtól kizárólag
többszólamú énekes zene.)
Világi műfajok
Főleg Itáliában és Franciaországban bontakozott ki.
· Franciaország: chanson = egyszerű szerkezetű, könnyed szövegű dalocska.
· Itália: madrigál = rövid, lírai hangulatú, 3-8 szólamú, kis énekegyüttesre írt kompozíció,
többnyire kíséret nélkül (a capella).
· Németország: tenordal = hangszeres-vokális kevert hangzás.
· Népies formák: frottola, Baletto, villanella (Itália) vagy villancico (Spanyolország).
Jellemzőjük a homofónia (= csak egy szólamot helyez előtérbe vezérdallamként, míg a többi
pusztán csak a harmóniai kíséretre szorítkozik. A szólamok nagyjából egyszerre mozognak.)
9
Hangszeres zene
A XV. sz. második felétől önállósodott a hangszeres zene. Megnőtt a muzsikusok száma, így a
korábbinál több zenét írtak és adtak elő.
Két tényező a zene fejlődésében:
1. A vokális zenéből származó hangszeres műfajok, melyek főleg chansonok, motetták átiratai
orgonára, lantra:
ricercar = vokális technikával készült hangszeres kompozíció
canzona = ének, dal
fantázia = rögtönzésszerű, kötetlen műforma
2. Tisztán hangszeres formák kialakulása:
preludium = előjáték
toccata = „érinteni, billenteni” (toccare); billentyűs hangszerekre írt virtuóz darab
táncdarabok billentyűs hangszerekre és lantra
táncpárok = gyors és lassú lüktetésű tételek egymást követően, melyek zenei anyaga
azonos. Pl.: pavane (nyugodt, 4/4-es lüktetésű) + gaillarde (gyors, 3/4-es lüktetésű).
A reneszánsz stílusjegyek
· Modális hangkészlet
hétfokú hangrendszer
alterált hangok alkalmazása; a modális hangsorok vezetőhangjaiként szerepelnek,
főleg zárlatokban.
· „ti” mélyítése „tá” (disszonancia elkerülésére: ti-fá - szűk kvint.)
· diézishangok = bizonyos hangok felfelé módosulnak (di, fi, szi)
Vezetőhangok:
ion: ti, líd: mi, dór: di, mixolid: fi, eol: szi. (A „ri” nem szerepel; a fríg felső
vezetőhangja a „fá”).
10
Modális hangnemek:
· Modális hangnemváltás:
zárlatok hangnemrendje
motívikus imitációk (imitáció = utánzás; valamely szólam egy másik szólam
dallamát időbeli eltolódással, legtöbbször más hangról elindulva utánozza)
· Modális imitáció
Motívumok vagy nagyobb szakaszok pontos vagy kissé megváltoztatott megismétlése vagy
transzformálása (= egy adott dallam hangzásbeli átalakítása oly módon, hogy a dallamot alkotó
hangközök szerkezete megmarad, csupán színezetük változik meg).
11
A barokk zene
1600-1750
· A barokk szó eredete: „barruca” – portugál eredetű szó; szabálytalan alakú gyöngy.
· Később az olasz „barocco” szóból származtatták – lekicsinylő értelemben a külsőséges,
mesterkélt, cirádás építészeti stílus megjelölése.
12
A barokk énekes zenéje
· Cél: az emberi beszéd kifejezőerejének minél jobb megközelítése – monódia (= szenvedélyes és
egyéni érzelmektől fűtött, hangszerkíséretes szólóének).
· Nagy fontosságot tulajdonítottak a szövegnek.
· Új forma:
ária
szólómadrigál – ebből fejlődött ki később a kantáta = több tételes, hangszerkíséretes,
énekes zene. Mondanivalója inkább lírai, szemben az oratóriummal, amely epikus-
dramatikus jellegű.
· A monódikus darabokban a dallamhoz fontos alapot adott a basso continuo (= folyamatos
basszus kíséret) orgonán vagy csembalón. A basszus hangok fölé írt számok alapján
rögtönözték az összhangzattan szerint meghatározott harmóniákat, melyeket önálló zenei
anyagokkal díszítettek.
1. Barokk műfaj:
Az opera kialakulása és fejlődése
Olasz opera
· A reneszánsz korban kedveltek voltak az ún. beszélgetőtársaságok – nemesek, tudósok,
filozófusok, költők, muzsikusok. Pl.: Firenzei Camerata 1580-92. Céljuk: az antik görög drámák
felújítása, megzenésítése. Működésük következményeként megjelent az opera mint új színpadi
műfaj. (Opera = mű, dalmű, daljáték)
· Első opera: Jacopo Peri: Dafne 1598.
· Az opera fejlődésének első meghatározó alakja: Claudio Monteverdi
1607: Orfeo – a legrégebben fennmaradt operapartitúra, gazdag hangszer-
összeállítással.
1613-tól a velencei San Marco székesegyházban karmester.
Velencei operaházak számára írt operák:
Odusszeusz hazatérése (1640) és
Poppea megkoronázása (1642)
· Első nyilvános operaház megnyitása: 1637, Velence. A páholyokat nemesek és gazdag polgári
családok bérelték.
· A földszinten nem voltak székek, mert viadalokat és felvonulásokat is tartottak az épületben.
· A zenekari árok egy szinten volt a nézőtérrel, és kicsi volt.
· A színpad az ókori színházak mintájára készült, nemesi címerekkel díszítették.
· Velencében egyidejűleg 6-8, majd a 18. sz-ban 16 (!) operaház is működött, új operákat
mutattak be.
· 1670-es évek: az opera hanyatlásnak indult.
Kivétel: Giovanni Legrenzi (1628-1690) munkássága, akinek áriáira jellemző:
bel canto = „szép ének”; korabeli olasz éneklési stílus, melyben nagy hangsúlyt kap
a tökéletes énektechnika
da capo forma (visszatérés)
· XVII. sz. vége: az operaművészet központja Nápoly. Itt az első operatársulat: 1650 körül.
Fénykora: Alessandro Scarlatti (1660-1725).
114 operát komponált.
Legfontosabb elemek:
· természetesség,
· szépség,
· szenvedélyesség.
· Áriái:
concertora jellemző eljárások alkalmazása
da capo forma (A-B-A)
13
· Operái előtt zenekari előjáték: sinfonia (= nyitány) – Allegro (= vidáman, gyorsan), Adagio (=
igen lassan), Allegro.
· Legtöbb színpadi műve opera seria = „nagyopera”, melybe a kor szokása szerint vidám
jeleneteket is tett. Ezek sokszor külön felvonások voltak az opera szünetében (intermezzo).
· Ebből alakult ki az opera buffa = vígopera műfaja.
· Első vígopera: Giovanni Battista Pergolesi (1710-1736) – Urhatnám szolgáló.
· Legismertebb darabja: Stabat Mater.
· Pergolesi munkásságának folytatásaként létrejött a nápolyi iskola.
A francia opera
· 1640-es évektől olasz operák bemutatása.
· A francia opera előzménye:
udvari balett
zenés pásztorjáték
Az operák jellemzői:
· sok szereplőt foglalkoztattak
· látványos díszleteket alkalmaztak
· különböző jeleneteket váltakoztatva
Az udvari balettek hatására az operákban megjelentek:
stilizált táncok
indulók
· 1671: az első nyilvános francia operaház megnyitása Robert Cambert (1628-1677): „Pomone”
című darabjával.
· Itáliai származású.
· Operáit zenés tragédiáknak nevezte.
· Ötvözte a francia hagyományokat az itáliai eredményekkel.
· Lully nevéhez fűződik az overture = francia operanyitány
Largo (ünnepélyes, pontozott ritmusú)
Allegro
Largo rövidebb formájú visszatérése
(A tempójelzések az olasz nyitányokhoz képest fordítottak.)
Az angol opera
Előzménye: álarcos játékok (masque), melyben a jelenetek között táncok is helyet kaptak.
Henry Purcell
(1659-1695)
14
2. Barokk műfaj: Oratórium
· Többnyire bibliai témájú
· szóló énekhangokra, énekkarra és zenekarra komponált zenemű
· vallásos tartalmú
· drámai-elbeszélő műfaj.
A történetet az elbeszélő mondja el: recitativo (= énekbeszéd)
Áriák (= szólóénekek), duettek, tercettek, kórustételek: az egyéni érzéseket fejezik ki
+ az eseményeket összefoglalják, továbblendítik.
XVII. sz. második fele:
· latin helyett inkább nemzeti nyelvű oratóriumok
· előfordulnak világi témák is (klasszika kora)
A barokk szvit
· Stilizált táncok, karakterdarabok fűzérszerű sorozata.
· Eredete: XVI. sz-i táncpárok (pl.: passamezzo – saltarello; pavane – gaillarde) – ugyanazon
dallam páros és páratlan, lassú és gyors tempójú változatai.
· XVII. sz.: több táncpár összekapcsolása. A tételek száma leggyakrabban 6 lett.
· Igen népszerű műfaj volt; szólóhangszerre, kamarazenei együttesre és zenekarra is íródtak.
Francia szvit
· Az összefűzött stilizált táncok dallama más, összetartó a közös hangnem
· a tételek száma kötetlen, de a vázát 4 állandósult tánc alkotja:
allemande: páros ütemű, mérsékelt tempójú német tánc
courante: élénk tempójú, páratlan ütemű francia tánc
sarabande: ünnepélyes hangvételű, lassú, ¾-es ütemű spanyol tánc
gigue: többnyire 6/8 vagy 9/8 ütemű, gyors, angol eredetű, gyakran imitációs
feldolgozású tánc
Egyéb lehetséges tételek: gavotte, menüett, bourrée (francia), polonéz (lengyel), stb.
Sinfonia
· XVI. sz. vége óta: formai kötöttség nélküli zenekari mű.
· Eredete: nápolyi opera-sinfonia – a XVIII. sz-ban függetlenedett operanyitány funkciójától.
· Olasz sinfonia:
3 tétel (gyors – lassú – gyors)
zenei együttes: vonósok fúvósokkal kiegészítve.
16
A barokk zene mesterei
Arcangelo Corelli
(1653-1713)
· A concerto grosso műfajának legjelentősebb zeneszerzője.
· Kizárólag hangszeres zenét komponált:
12 szonáta hegedűre és continuora
48 trioszonata
12 concerto grosso; a kis zenekarban (continuo) 2 hegedű, cselló, csembaló
Giuseppe Torelli
(1685-1709)
· Zeneszerző, hegedűművész
· A concerto megteremtője – Concerto: 1 szóló hangszerre és zenekari kíséretre írt zenemű.
· Hegedűversenyei 3 tételesek: gyors – lassú – gyors.
· Itáliában ekkor érte el a hegedűgyártás a csúcsát.
Cremonai hegedűkészítő családok:
· Amati
· Guarneri
· Stradivari
Tomaso Albinoni
(1671-1750)
· A versenymű és a szimfónia formájának kialakítása
· A zenekar újszerű kezelése
Művei:
· 55 opera
· Egyéb zenekari művek
Versenyművek
Szonáták
Szimfóniák
Antonio Vivaldi
(1678 Velence – 1741 Bécs)
· Apja hegedűs volt a San Marco székesegyház zenekarában
· 1703-ban pappá szentelték (il prete rosso)
· 1703-tól majdnem élete végéig a Pio Ospedale della Pieta leányárvaházban volt zenemester:
hegedűtanár, zeneszerző, csellótanár
· Az egyházzal nem összeegyeztethető életmódja miatt kapcsolata megromlott munkahelyével –
kottáit, partitúráit eladta és Bécsbe menekült, ahol 1741-ben halt meg.
17
Művei:
· 477 concerto (443 maradt fenn) különböző hangszerekre (hegedű, fagott, cselló, fuvola, oboa,
viola d’amore, blockflöte, mandolin)
· kettősversenyek
· 47 koncert 3 vagy több hangszerre
· kamarakoncertek
· 40 kantáta, 46 opera, 60 egyházi mű
· Legismertebb műve: Négy évszak – szóló hegedűre írt 4 concerto;
mindegyikben 3 tétel: gyors – lassú – gyors.
A kor népszerű természeti képeit mutatja be.
A partitúra sorai fölé írt szöveggel (programmal) látta el – szonettek (ld.: Tk. 38. old.).
I. Tavasz
1. tétel: Allegro
· vidám, lendületes, ünnepélyes hangulat – a tavasz köszöntése
· a madárének illusztrálása trillákkal
· „források morajlása”, „délnyugati szelek fuvallata”
· vihar, majd újra idilli kép, madárdal
2. tétel: Largo
· Szólóhegedű: halk, nyugodt zene – alvó pásztor
· I., II. hegedű pontozott ritmusa: lombok, virágok suhogása
· alatta a brácsa nyolcadai és negyedei: a juhászkutya ugatása
3. tétel: Allegro – alcíme: Pásztortánc
· Vidám hangulat.
II. Nyár
1. tétel: Allegro con molto
· a tétel elején: a hőség ábrázolása – halk, lassú, szünetekkel szabdalt zene
· madarak: kakukk, gerle, fülemüle
· feltámad a délnyugati és északi szél.
2. tétel: Adagio e piano
· a meleg nyár nyugodt hangulata
· halk, majd közelgő mennydörgés
3. tétel: Presto
· fergeteges, viharos nyári időjárás
· folyamatos dörgés, villámlás
· zord, viharos szelek
III. Ősz
1. tétel: Allegro
· A szüretet ünneplik a parasztok: vidám hangulatú tánc és dal.
2. tétel: Adagio molto
· Egyetlen mozdulatlan álomkép: kellemes őszi idő, enyhe levegő, a mulatozók alszanak a tánc és
az ital mámorában.
3. tétel: Allegro – alcíme: Vadászat
· Kürtszóra vonuló vadászok menetelése – induló jellegű
· A vad üldözési jelenete – tizenhatod triola ritmusú ugrándozó futamok
· A vadászat zajai: puskaropogás, vadászkutyák ugatása
· A vad kimerültségében végét leli
18
IV. Tél
1. tétel: Allegro con molto
· A csikorgó téli hangulat érzékeltetése – egyenletes, felső váltóhanggal díszített nyolcadok.
· Kopár, élettelen természet
· Szél söpör végig a tájon, ahol megjelenik az ember topogó léptekkel, vacogó fogakkal, futva,
menedéket keresve
2. tétel: Largo
· Nyugodt, boldog időtöltés a kandalló melegénél, miközben kint esik az eső.
3. tétel: Allegro
· Korcsolyázás, csúszkálás örömei – föl-le mozgó, skálaszerű, hajlékony legato dallam
· A csúszkáló néha elesik, majd tovább fut – míg a lába alatt beszakad a jég
· Délkeleti, majd északi szél érkezik – véget vet a téli örömöknek
· A tétel vége vidám, örömteli karakterű: „de a tél legyem bármilyen is, mégis örömet és
boldogságot hoz”.
V. Bourrée
· régi francia tánc
VI. Gigue
· angol eredetű, 6/8 lüktetésű tánc
II. Rondeau – ennek témája különféle díszítésekkel több alkalommal visszatér; innen származik a
későbbi rondó műforma.
IV-V. Bourrée – francia eredetű tánc; a második az első variánsa; a második után visszatér az első.
20
Georg Friedrich Händel
(1685-1759)
· Német születésű, de élete nagy részét Angliában töltötte.
· Szülei kérésére jogi egyetemen tanult, de később akaratukkal ellentétben a zenei hivatást
választotta.
· Hellében orgonista állást vállalt.
· 1 év múlva Hamburg: operákat írt.
· 1705: 1. operájának bemutatása (Almira).
· Itáliai körútra ment – az opera nagy hatással volt rá.
· 1710: a hannoveri udvari zenekar karnagya lett.
· Rövid idő múlva Londonba költözött.
· 1720-1740 között több olasz stílusú operát komponált: Ottone, Julius Caesar, Rodelinda,
Xerxes.
· Mivel az operák nem hozták meg a kellő sikert, az oratórium műfajban alkotott maradandót:
Saul, Sámson, Júdás, Makkabeus és a Messiás (Halleluja kórus – egyik legkedveltebb
oratóriumrészlet).
· Népszerű művei:
Vízi zene
Tűzijáték szvit
Concerto grossok, orgonaversenyek, szonáták.
Tűzijáték szvit
· Az osztrák örökösödéi háborút lezáró aacheni béke köszöntése alkalmából rendezett,
nagyszabású tűzijátékkal egybekötött ünnepélyre készült.
· Együttes: vonószenekar + fa- és rézfúvósok.
· 6 tételes:
I. Ouverture
II. Bourrée
III. La Paix (a Béke)
IV. La Réjouissance (az Örömmámor)
V-VI. két Menüett
21
A klasszikus zene
1750-1830
· Barokk és klasszika közötti átmenet: a zenei nyelv folyamatos változása 1730-tól.
· A klasszika vége: Beethoven halálával (1827), de az 1800-as évektől megjelentek a romantikus
zenei gondolkodás áramlatai is.
22
A klasszika énekes zenéje
· XVIII. sz. közepe: a barokk hagyományokra épülő opera seria egyre nagyobb kritikát kap: a
klasszikára jellemző új szemléletet hiányolják (természetesség, egyszerűség, szabad érzelmi
kifejezés).
· A természetesség volt az ókor elve is ókori témákat dolgoznak fel.
· Legjelentősebb opera seria (olasz opera) szerzők:
Johann Adolf Hasse (1699-1783)
Christoph Willibald Gluck (1714-1787)
Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791)
· A klasszikus oratóriumból kiindulva létrejött a nápolyi oratórium.
Alapja: bibliai szövegek.
Többnyire kórustétel nélküli recitativók, áriák; advent és nagyböjt idejére
· 1750-es évek: a bibliai szöveg háttérbe szorult. Csúcspont: Haydn – Teremtés és az Évszakok
· Katolikus egyházi zene: misék, motetták, templomi szonáták (= a klasszikában egytételes
szonátaformában készült 2 hegedű, basszus és orgona hangszer-összeállítású darab)
Joseph Haydn legjelentősebb műveit Kismarton vagy Eszterháza számára írta (14
mise, 2 Te Deum, 1 Stabat mater, stb.)
W. A. Mozart: egyházi műveket szinte kizárólag Salzburg számára írt (20 misét,
köztük a Requiemet, motettákat, templomi szonátákat, oratóriumokat, kantátákat).
Beethoven: 2 mise, Krisztus az olajfák hegyén (oratórium).
Mannheimi effektusok:
crescendo
tört akkordok
tremolo
sóhajmotívumok
generálpauzék
hirtelen dinamikai váltások (f/p).
A szimfónia 3. tétele menüett lesz (a barokk szvitből), valamint kialakul a 4 tételes forma is:
gyors – lassú – menüett – gyors.
Képviselői: Johann Stamitz, Franz Xaver Richter, Anton Filtz, Carl és Anton Stamitz, Franz Beck,
Christian Cannabich
Bécsi iskola:
· szintén átveszik a menüettet a szimfóniába
· a zenei formák kereteit kibővítik új műfajok jönnek létre:
23
divertimetno (= „szórakozás”; kis létszámú, különböző összetételű együttest igénylő,
3-8 tételes zeneművek)
szerenád (= eredetileg szabadban való előadásra szánt udvarló esti dal. A bécsi
klasszikus zenében többtételes, könnyed hangvételű, kisebb létszámú zenekarra vagy
vokális együttesre írt mű)
· Legjelentősebb képviselői:
J. Haydn
W. A. Mozart
L. van Beethoven
Leopold Mozart
(1719-1787)
Joseph Haydn
(1732-1809)
24
Fisz-moll szimfónia (Búcsú)
· 1772-ben keletkezett, fájdalmas alaphangulatú
· A gyors tétel után Adagio, melyben a zenészek egyenként hagyják el a színpadot (a zenészek
szabadságolásának sürgetése céljából)
Évszakok oratórium
· Nem vallási, hanem világi témájú.
· Dallamai az év jelentős jelenségeiről szólnak: aratás, magvető földműves, nyári zivatar, szüret,
vadászat, téli táj, fonóház, hóban eltévedt vándor
· Recitativo (= énekbeszéd, a szöveg ritmusához pontosan alkalmazkodó, többé-kevésbé egy
hangon mozgó dallam), áriák, zenekari együttesek, énekkari tételek.
· Népzenei hagyományokra épülő hangvétel (nem meglévő népdalok felhasználása, csak azok
· szellemének alkalmazása)
25
W.A.Mozart: Kis éji zene (K.V. 525.)
· Műfaja: szerenád = „esti zene”.
· XI-XIII. sz-ban „serena” = a kedves ablaka alatt előadott szerelmi dal.
· XVIII. sz.: főleg Bécsben; magas rangú főurak tiszteletére írták a szerenádokat.
· A Kis éji zene 1787-ben keletkezett; vonószenekarra íródott.
4 tételes:
I. Allegro
II. Andante
III. Menuetto
IV. Allegro
A varázsfuvola
· 1791-ben kezdte komponálni Emanuel Schikaneder szövegkönyvére, az ő hatására.
· Bemutatása: 1791. szeptember 30-án.
Für Elise
Az eredeti ajánlás valószínűleg
„Für Therese” lehetett.
II. Patakparti jelenet – a patak csobogása, a tétel végén madárkoncert; érzelmi hatás keltés
III. Vidám paraszti mulatság (scherzo) – falusi táncra utaló zene, de belekomponálta a képzetlen
zenészek olykor késve belépő, ritmusból kizökkenő hangjait is.
27
A romantikus zene
1800-1900
· Szó eredete: romance (= költészet, regény; ófrancia); első jelei az irodalomban jelentek meg.
· XVIII-XIX. sz. (felvilágosodás): érzelmes, álmodozó gondolatok túltengése; a művészetben
szabadabb elveken nyugvó alkotás.
· A klasszikából törés nélkül fejlődik ki: Beethoven műveiben már felismerhetők romantikus
vonások.
· A zenében 2 fő területen jelentkezik a romantika:
francia és olasz színpadvilág fejlődése
Beethoven új korszak felé mutató művészi törekvései
28
A romantikus zene korszakai
· korai romantika (1800-1830)
· a romantika virágkora (1830-1850)
· késői romantika (1850-1900)
A korai romantika
A klasszikus kor valamennyi meglévő műfaja mellé megszületik a dal.
A korszak jelentősebb zeneszerzői:
Franz Schubert
Gioacchino Rossini
Carl Maria von Weber
Franz Schubert
(1797-1828)
A romantika virágkora
· A francia irodalmi romantikából kiindulva európai mozgalommá szélesedett.
· A zenei élet központja: Bécs helyett Párizs.
· Hector Berlioz: Fantasztikus szimfónia – minden eleme (tartalma, életfelfogása, zenei
kifejezőeszköze) a kor szellemének tükre.
· Niccolo Paganini: olasz hegedűművész, zeneszerző; virtuóz hegedűjátékos.
· Liszt Ferenc: virtuóz zongorista
· Frédéric Chopin: lengyel zeneszerző, zongorista
· Robert Schumann: német zeneszerző, zongorista
· Felix Mendelssohn Bartholdy: német zeneszerző, zongorista
29
Hector Berlioz
(1803-1869)
Késői romantika
· Mendelssohn, Chopin és Schumann halála utáni korszak.
Liszt Ferenc: szimfonikus költemény (új műfaj)
Richard Wagner: romantikus zenedrámák
Giuseppe verdi legérettebb, legismertebb operái
· Új zeneszerzői nemzedék:
Cézar Franck (belga – francia)
Anton Bruckner (osztrák)
Johannes Brahms (német)
30
Frédéric Chopin
(1810-1849)
Camille Saint-Saëns
(1835-1921)
Az állatok farsangja
· Humoros fantázia.
· Farsangi meglepetésként írta, 2 zongorára és kamarazenekarra.
· Egyéni hangszerelés: vonósok, fuvolák, klarinét, harmonika és xilofon.
· 14 tétel:
1. Oroszlán (bevonulási induló)
2. Tyúkok és kakasok
31
3. Kulánok (lóféle, majdnem ló nagyságú)
4. Teknősbékák
5. Elefánt
6. Kenguruk
7. Akvárium
8. Szamarak
9. Kakukk
10. Madárház
11. Zongoristák
12. Kövületek
13. Hattyú
14. Finálé
Georges Bizet
(1838-1875)
Carmen
· Cselekménye a spanyolországi Sevilla és környékén játszódik a XIX. sz-ban.
· Az opera szereplői hétköznapi emberek: dohánygyári munkások, cigányok, csempészek. A
főszereplő, Carmen is cigánylány.
· Az opera legismertebb részlete: Torreador
32
Carl Maria von Weber
(1786-1826)
Életműve:
10 opera (8 befejezett); leghíresebb: A bűvös vadász, Euryanthe, Oberon
2 szimfónia
2 zongoraverseny
2 klarinétverseny
misék, kantáták, dalok
számos nyitány
zongorára és kamaraegyüttesekre írt szonáták
A bűvös vadász
· A bűvös vadász bemutatása átütő sikert aratott.
· Új stílus kialakítása: német romantika
· A nemzeti opera, a nemzeti zene győzelme
· Az opera legeredetibb vonásai:
a természet megjelenítése (idillikus táj, démonvilág)
friss, eredeti népiesség: egyszerű népies dalformák, népdalidézetek megjelenése a
műben
Richard Wagner
(1813-1883)
· Lipcsében született. Édesapja néhány hónapos korában meghalt. Anyja újra férjhez ment:
Ludwig Geyer, színész-festő-író. Sokat tett Wagner művészi érdeklődésének felkeltéséért.
· Zenei tanulmányait csak 18 évesen kezdte meg Lipcsében.
· 1833-39: kisvárosi templomok karnagyi állásai.
· Örökös pénzzavar, adósságok miatt 1839-ben szökni kényszerült.
· Párizsba ment, ahol néhány évig sikertelen volt.
· Első nagy sikere: 1842, Rienzi bemutatása Drezdában.
· 1843: a drezdai színház karmestere
· Elkészültek nagy operái:
A bolygó hollandi (1843)
Tannhäuser (1845)
Lohengrin (1848)
· 1849: részt vett a drezdai felkelésben, ezért menekülnie kellett Svájc.
· Zürich-ben telepedett le; itt született fő műve: Nibelung gyűrűje
· Megismerkedett Wessendonck Mathildéval (férje Wagner legjelentősebb támogatója) – plátói
szerelem. Hatására írt művek:
Wessendonckdalok
Trisztán és Izolda (1857-859)
33
· A szerelmi bonyodalmak miatt elhagyta Zürichet, Bécsbe ment.
· Sorozatos kudarcok következtek, pénztartalékait felélte, hatalmas adósságok távozott
Bécsből.
· II. Lajos bajor király Münchenbe hívta, ahol darabjai mintaszerű előadásban szólaltak meg.
· Anyagilag támogatta Wagnert ettől kezdve élete végéig nyugodt alkotómunka.
· 1865: Svájc, Tribschen
· 1870: feleségül vette Liszt Ferenc lányát, Cosimát.
· 1876: Bayreuth-ban felépült a Wagner-színház (Festspielhaus), ahol kizárólag az ő zenedrámáit
mutatták be.
· Minden művének maga Wagner írta a szövegkönyvét.
· Műveiben a zene és a látvány csodálatos egysége valósult meg.
· Sajátosan egyedi dallamvilág és harmóniarend; pl.: vezérmotívumok alkalmazása (végzet-,
vágy-, pillantás-, halálmotívum, stb.)
· Fő hangsúly a drámán, a zene a drámai tartalom érzelmi kifejezésére szolgál.
· Nem a hagyományos zenei formák (ária, duett, szólóegyüttes, kórus) jelennek meg az
operáiban, hanem egy sajátos zenedráma-irodalmat hozott létre.
· 1883-ban, Velencében halt meg.
· A színház irányítását felesége, Cosima vette át.
· Legjelentősebb színpadi alkotásai (zenedrámák):
A bolygó hollandi
Tannhäuser
Lohengrin
Trisztán és Izolda
Nürnbergi mesterdalnokok
Niebelungok gyűrűje ciklus: A Rajna kincse, Walkür, Siegfried, Istenek alkonya.
Parsifal
34
Erkel Ferenc
(1810-1893)
Liszt Ferenc
(1811-1886)
· Doborjánban született
· 9 évesen sikeres zongorakoncert Sopronban és Pozsonyban
· Bécsben Carl Czerny-nél, majd a párizsi Conservatoire-ban tanult zeneszerzést
· Paganini virtuóz hegedűjátéka zongoratechnikájának fejlesztésére inspirálta
· Párizsban előkelő szalonok estélyein játszott, itt ismerkedett meg d’Agoult grófnéval (Marie de
Flavigny), akivel házasságot kötött, 3 gyermekük született.
· Koncertkörútjai során beutazta szinte egész Európát, nagy sikerrel koncertezett.
· A pesti árvíz károsultjai javára jótékonysági koncertsorozatot szervetett.
· Magyarul nem tudott tökéletesen, de magyarnak vallotta magát.
· 1840: hangverseny a Nemzeti Zenede (ma Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és
Gimnázium) létesítésének javára.
· 1844-ben szakított d’Agoult grófnéval
· Oroszországban megismerkedett Karolin hercegnével, akivel Weimarban telepedett le.
· 1861-től Rómában éltek, ahol egyházi műveket írt:
Szt. Erzsébet legendája
Krisztus oratórium
Koronázási mise
Zsoltárok, stb.
35
· Művei:
1 opera és 1 operavázlat
énekkari művek (Krisztus oratórium, Koronázási mise, Zsoltárok, stb.)
szimfonikus költemények (Les Preludes, Mazeppa, Tasso, stb.)
szimfóniák (Faust-szimfónia, Dante-szimfónia, stb.)
zongoraművek (etűdök, szonáták, fantáziák)
zongoraversenyek (Átok, I. Esz-dúr, II. A-dúr)
orgonaművek (B-A-C-H Prelúdium és fúga)
kamarazeneművek
dalok
Les Preludes
· Jelentése: „Előjátékok”
· A mű ösztönzője Alphonse de Lamartie: Költői elmélkedések című műve.
· Liszt szavai a műhöz:
„Mi más az életünk, mint előjátékok sorozata ahhoz az ismeretlen énekhez, amelynek első
ünnepélyes hangját a halál csendíti meg?”
· Az emberi élet különböző szakaszait sorakoztatja fel a születéstől a halálig.
Gioacchino Rossini
(1792-1869)
Giuseppe Verdi
(1813-1901)
36
· Működése összefüggött az olasz risorgimento mozgalommal (= az Olaszország
egységesítéséért, az osztrák elnyomás lezárásáért küzdő haladó burzsoázia nacionalista
mozgalma)
· Neve politikai jelszóvá vált: Vittorio Emanuel re d’Italia.
· Ehhez a korszakhoz kötődő művei (1840-50): Nabucco, A lombardok, Ernani, Attila, Kalóz, A
legnanoi csata.
· 1848: az itáliai szabadságharc bukása 1850-55 között más témát keresett: társadalmi dráma.
Rigoletto, Trubadúr, Traviata (erőteljesen kritizálja a társadalom ellentmondásait)
· 1855-1870: a francia operastílus olaszossá formálása.
Szicíliai vecsernye, Álarcosbál, Végzet hatalma, Don Carlos, Aida
· Az Aida megírás után 16 évig nem írt színpadi műveket; ekkor született a Requiem.
· 1887: Otello
· 1895: Falstaff (lírai komédiának nevezi, szándékosan nem vígoperának)
37
Egy kiállítás képei
· Barátja, Viktor Hartmann hirtelen halálának emlékére írta, amikor festményeiből kiállítást
rendeztek.
· A műben érvényesül Muszorgszkij művészetének két sajátos vonása:
az orosz népiség
a képszerű megjelenítő hatások alkalmazása
· 10 tételből áll, köztük Promenade (Séta) tételek – a képek között járkálva eltávozott barátjára
emlékszik.
· Számos zenekari átdolgozás; pl.: Maurice Ravel.
A mű tételei:
Promenade
I. Gnóm
Promenade
II. Ódon kastély
Promenade
III. A Tuileriák kertje (gyermekek civódása a játék után)
IV. Bydlo (lengyel ökrösszekér)
Promenade
V. Kis csibék tánca a tojáshéjban
VI. Samuel Goldenberg és Smüle
VII. A limogesi piac
VIII. Katakombák (római temető)
Promenade
IX. Baba-Jaga kunyhója (orosz boszorkány, aki embercsontokat eszik)
X. A kijevi nagykapu
38
A XX. század zenéje
· A zeneszerzők nyíltan szakítanak a romantikával.
· Azt keresik, ami az életben intim, jellemző és egyéni
· Elvetik a túlcsorduló szenvedélyt, a felduzzasztott technikát, az örök harsogást.
· Több koncert, zenei hetek rendezése a nagyvárosokban ennek ellenére a modern zeneszerzők
elvesztették a kapcsolatot a közönséggel. (Megnőtt a különbség a zenei ízlésben: kevésbé
érthető, felfogható zene, mint az előző korokban.)
· A hétköznapi ember számára a pillanatnyi igény kielégítése: könnyűzene (operett, revü, kabaré,
sanzon, nóta, sláger, mulatók zenéje).
· + technikai fejlődés: a zene hozzáférhetővé vált hanglemezen, hangszalagon is.
· Közlekedés, tömegkommunikáció a világ megismerésének lehetőségei kiszélesedtek.
· A kortárs művészetek tükrözték a történelmi és társadalmi változásokat (háborúk,
önkényuralom)
· Az új zenében megszűnt az egységes világkép, felbomlott az ember belső harmóniája.
· Megváltozott zenei kifejezőeszközök:
felbomlott a tonalitás
előtérbe kerül a disszonancia
Az impresszionalizmus kialakulása
· Eredete: Franciaország.
· A természeti jelenségek megjelenítése: szél, fény, kert, erdő, hegyek, fák, eső, stb.
· A valóság egy kiragadott részletét, pillanatnyi hangulatot mutat be.
· Az „impresszionalizmus” kifejezés eredete: Monet: A felkelő nap impressziója c. képe nyomán
impresszionista (a korabeli festők körében): a természet ábrázolása a színek játéka és a
pillanatnyi hangulat keltette benyomások alapján.
Az expresszionizmus
· Németországból indult a XIX-XX. sz. fordulóján.
· Lemondanak a valóság reális ábrázolásáról, helyette a művész egyéni érzéseit, élményeit a
legszabadabb módon, minden formai szabály elvetésével fejezi ki.
Pl.: Arnold Schönberg (atonalitás, spontán formálás, bizonytalan, szélsőséges ritmika,
akkordszínezések = egyazon akkordban törés nélkül változnak a hangszerek, s ezzel a színek)
A folklorizmus
· 1920-as évek: megnőtt az érdeklődés a népzene iránt, megkezdődtek a gyűjtések.
· Többen a népzenét örök mintának tekintették saját művészetükhöz.
· Első gyűjtés Magyarországon: Kiss Áron (néphagyományok: gyermekjátékok, népdalok
jelentőségének felfedezője).
· 1891: Magyar gyermekjátékok gyűjteménye
· A gyűjtőmunka folytatói a XX. sz. elején: Bartók Béla és Kodály Zoltán. Kompozíciós
stílusukban a népzene tudatosan igen meghatározóvá vált.
·
· Igor Stravinsky: Oroszországban az orosz népzene és az egyházi zene hagyományait követi.
A neoklasszicizmus
· Menekülés a klasszicista világba.
· 1920 körül alakult ki az impresszionalizmus és expresszionalizmus ellenreakciójaként.
· Visszatérnek a barokk és a klasszika játékmódjaihoz, formáihoz és műfajaihoz (szvit, concerto,
szimfónia).
39
· Első neoklasszicista művek:
Ravel: Tombo de Couperin
Prokofjev: Klasszikus szimfónia
Schönberg, Hindemith szvitjei
Stravinsky: fúvósokra írt oktett.
· Elektronikus zene: a technika fejlődése lehetővé tette elektronikus úton előállított hangok, így
hangzatok, kompozíciók létrehozását.
· Aleatórikus zene (alea = kocka): a zeneszerző az előadók alkotókedvére bízza, hogy a mű egyes
részeit milyen sorrendben kívánják eljátszani.
40
Claude Achille Debussy
(1862-1918)
Maurice Ravel
(1875-1937)
Bolero
· Egyetlen téma felhasználásával mutatja be kiváló hangszerelési képességét.
· A dob által adott, végig azonos ritmus fölött jelenik meg a téma, melyben a változatosság
egyetlen eleme a zenekari crescendo alkalmazása.
41
Szergej Prokofjev
(1891-1953)
· Legjelentősebb művei:
Rómeó Júlia, Hamupipőke (balett)
Péter és a farkas (zenekari mű)
A három narancs szerelmese (opera)
Szkíták (szvit)
Klasszikus szimfónia
szonáták, kamaraművek
Péter és a farkas
· 1936-ban született a mű, zenekarra és narrátorra.
· Célja: az ifjúság zenehallgatásra való nevelése.
· Egy játékos történeten keresztül a gyerekek megismerkedhetnek a különböző hangszerek,
hangszercsoportok jellemzőivel: a mese szereplőit egy-egy hangszercsoport jelképezi (Péter:
vonószenekar, kismadár: fuvola, kacsa: oboa, macska: klarinét, nagyapa: fagott, farkas: 3 kürt, a
vadászok lövései: ütőhangszerek).
Carl Orff
(1895-1982)
42
A XX. század magyar folklorista mesterei
Bartók Béla
(1881-1945)
43
Kodály Zoltán
(1882-1967)
Háry János
· A főhős valós személy: szekszárdi fazekas, aki élénk fantáziával kitalált történeteket mesél el
kalandjairól.
· A mű 4 kalandból + elő- és utójátékból áll.
· Közismertebb zenei részletek:
„Ó, mely sok hal…”
Intermezzo
Harangjáték
„A jó lovas katonának…”
„Ábécédé, rajtam kezdé…” stb.
44