Kotta - Ritmika

A dallamok megléte, kitalálása megkövetelte azok lejegyzését, ami már elég régi időkre is
visszavezethető. Ezek történelmi részével most nem kívánok foglalkozni. A mai, Magyarországon is
kialakult formát mutatnám be. Kezdjük először a ritmikalejegyzésével.
Ritmika
Ezzel a hangok időbeli tulajdonságait fejezhetjük ki. A hangok hossza a zenében általában egyszerű
arányokkal megadható. Nézzük is meg, milyen értékű hangok vannak!

Ezt a sort is lehet tovább folytatni: harmincketted, hatvannegyed.. Az ábrán látható, hogy 1 egész 2
félből áll, 1 fél 2 negyedből, 1 egész 4 negyedből, és így tovább.. A hangok értékei azonban csak az
egymáshoz való viszonyukat fejezik ki. Hogy pl. milyen hosszú 1 negyed hang, ahhoz már szükséges
valamilyenfajta tempójelzés megadása is. Ilyen pl. a szöveges (általában olasz nyelven):

 largo : szélesen
 lento : lassan
 adagio : lassan
 andante : lépésben
 andantino : lépegetve
 moderato : mérsékelten
 allegretto : kicsit vidáman
 allegro : vidáman
 vivace : élénken
 presto : gyorsan

Ezek igazából nem tempót jelentenek, hanem az előadásban egy hangulati jellemzőt, és az határozza
majd meg a tempót. Van metronómjelzés is, ami azt jelenti, hogy a jelzett hangérték a percnek hányad
része, vagyis azt hányszor kell leütni 1 perc leforgása alatt. Ez már pontosan megadja a tempót.
Nézzük tovább a ritmikai jelzéseket.

Ha pl. 2 azonos magasságú hang össze van kötve, akkor az csak 1 hang. Értéke pedig az összekötött
hangok összege.

Ha a hang után pont van, akkor az a hang felének az értékével megnöveli

(50%-kal) a hangot. Ha 2 pont van utána, akkor további 25%-kal, vagyis az eredeti hang negyedével
még pluszban megnöveli, és így tovább… Lehet akár 3 vagy 4 pont is:
Nézzünk további speciális hangértékeket:
Mint látható, a hangokat lehet harmadolni, ötödölni, hetedelni, stb. További hangértékektől eltekintek
most, mert azok már elég ritkán használatosak. Amit fontos tudni, hogy a hangérték nem a
megszólalástól az elhallgatásig eltelt időt jelenti, hanem a megszólalástól a következő hang vagy
jelölt szünet megszólalásáig eltelt időt. A szüneteket tulajdonképpen „néma hangoknak” lehet
tekinteni. Nem kell, nem lehet leütni, de ki kell várni az idejét! Amit meg lehet tenni a hangokkal, azt a
szünetekkel is. Tehát ugyanúgy lehet használni a fent leírt dolgokat. (pont a szünet után, stb.)
A szünetek jelölése:

Az ütem: egy olyan egység, amelyben bizonyos értékű hangok (és/vagy szünetek) vannak. A kottában
az ütemeket egy vékony függőleges vonallal választják el. Az első hang az ütemben általában
hangsúlyos, de vannak mellékhangsúlyok, és hangsúlytalan ütemrészek is. Ezeket pedig
az ütemmutatóhatározza meg. Az egy törtszám, ami lehet a kotta legelején,
de a kottában bárhol kirakható. Továbbá megmutatja, mennyi lehet a hangok (és/vagy szünetek)
értéke összesen egy ütemen belül. Sokszor azonban a szöveg vonulatából derül ki, hogy hol vannak a
hangsúlyok. Fontos még tudni, hogy az átkötött (összekötött) hangokat nem hangsúlyozzuk, kivétel ez
alól az, ha külön jelölve van. (a hangsúly jele a kottában: >)
 Ritmikai feladatok

Egészítsük ki úgy az ütemeket, hogy megfeleljenek az ütemmutatóban megadott számértéknek!

 Dallam

Mint már említettem, a hangmagasság a rezgések szaporaságától függ. Ezt fejezi ki egy fizikai
mennyiség, a rezgésszám, más szóval frekvencia. Mértékegysége hertz (Hz). 1 mp alatt megtett teljes
rezgések számát jelenti.

1. A betűs kotta
Az egyik lejegyzési mód, amit egyszerűsége miatt használnak. Ha valamit gyorsan le akarunk írni,
akkor ezt érdemes alkalmazni. Lényege, hogy a ritmikai jel alá írjuk a hang nevét, vagy annak
rövidítését. Egy példa:

A ritmika alatt levő betűjelek a szolmizációs hangok rövidítései, melyek sorrendben a következők:
dó(d) ré(r) mi(m) fá(f) szó(s) lá(l) ti(t)
Ez egy hétfokú hangsor. A ti hang után újra a dó következik, csak az már egy oktávval feljebb van a sor
elején található dóhoz viszonyítva (jelölése d’, frekvenciája dupla annyi, mint a d-nak). Ezt relatív
szolmizációnak is hívják, mert csak a hangok egymáshoz viszonyított magasságát mutatja meg (azt
tudjuk, hogy egyik a másiknál hány frekvenciával több vagy kevesebb). Az, hogy melyik hang
valójában milyen magas, nem tudjuk ezen jelölésből meghatározni. Ezért szűkség van egy másik
jelölésre is, ami megadja a hang abszolút magasságát, vagyis valójában a frekvenciáját. Ezeket hívjuk
ABC-s hangoknak, vagy törzshangoknak. Sorrendben a következők:
CDEFGAHc
Sor végén a kis c megkülönböztetés azt mutatja, hogy egy másik (a következő) oktávban van
(későbbiekben az egyszerűség kedvéért ettől eltekintünk, és mindig nagy betűket használunk). De
ezekről majd később esik szó. Ezt a sort más néven C dúr skálának is hívjuk. Sok dúr skála létezik, a
szolmizációs hangok mindegyikre „ráilleszthetők”. Példánkban a C legyen a dó!

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. (fokszámok)

d r m f s l t d’

C D E F G A H c

Olyan skálát célszerű választani, amelyikben kényelmesen el tudjuk énekelni a dalt (skálákról
később). Miközben a szolmizációs hangok, függetlenül, hogy melyik skálában vagyunk, ugyanazok
maradnak, csak nyilván mindegyik hang a saját fokán helyezkedik el. Érdekességként megjegyzem,
hogy angol (amerikai) kottákban a H hangot B-vel szokták jelölni.
2. A vonalas kotta
Ma Magyarországon használatos vonalas kotta az ötvonalas. Több formán esett át a történelem során,
de már néhány évszáda ez nem igen változott. Lényege, hogy függőlegesen a hang magasságát jelöljük
rajta úgy, hogy vonalra vagy vonalközbeírunk egy hangjegyet. Egyéb állapot nincs (!). Ennek
egyértelműen látszania is kell (!). Alakját a már korábban tárgyalt ritmus jelölések határozzák meg
(ritmika). Tehát minden vonal és vonalköz megfelel a hétfokú hangsor egyes hangjainak. Ha kevésnek
bizonyulna az öt vonal, pótvonalakkal pótolhatjuk a vonalrendszert. Azt, hogy az ötvonalas rendszerbe
hova írjuk az abc-s hangokat, a kulcsok határozzák meg.
 Violinkulcs, vagy G-kulcs

A második vonalról kezdjük el rajzolni a következőképpen:

Azért hívják G-kulcsnak, mert az (egyvonalas) G hang helyét jelöli a kottában, ami a második vonalon
van (ahonnan kezdjük a kulcs írását). Az ábrán tehát a G hang látható.
*
Az abc-s hangok sorrendjét ismerve, innen már ki tudjuk számolni a többi hang helyét.

Értelemszerűen a sor végén levő C után újra D E stb. hangok jönnek, illetve a sor elején látható C hang
előtt is H van, és így tovább. Ezek jelöléséhez, ha szükséges, pótvonal írható.
Megfigyelhető, hogy a hangjegyek szárai fel és lefelé is vannak húzva. Erre a szabály az, hogyha a hang
a harmadik vonal alatt van, akkor felfelé, ha a harmadik vonal felett van, akkor lefelé húzzuk a szárát.
Harmadik vonalon pedig tetszőlegesen eldönthető. Kivétel az, ha egy kulcsban több szólamot akarunk
lejegyezni. Ezt a formát minden kulcsban így kell alkalmazni!
Nézzük meg, hogy a betűs kottánál leírt dal hogy néz ki vonalas kottában, abc-s hangnevekkel (C dúr
skálában):
 Feladatok violinkulcs gyakorlásához

Írjuk a hangok alá az abc-s, valamint a szolmizációs elnevezését is!

Most pedig fordítva. Írjuk be a Violinkulcsot, majd a hangjegyeket a megfelelő helyre! Ritmustól most
eltekintünk, legyen mindegyik negyedértékű, ütemvonalak sem kellenek! (figyeljünk a húzott szár
irányára!)
 Basszuskulcs, vagy

A negyedik vonalról kezdjük el írni, és 2 pontot teszünk a 4. vonal fölé és alá, mégpedig a

következőképpen:

Azért hívják F-kulcsnak, mert a (kis) F hang helyét jelöli a kottában, ami a negyedik vonalon van.
Innen kezdjük írni, és a 2 pont is az F hangot jelöli. Az ábrán tehát az F hang látható. Az abc-s hangok
sorrendjét ismerve, itt is ki tudjuk már számolni a többi hang helyét is.

Ez szintén a C dúr skála. Csak annyi a különbség a violinkulcsnál leírttal szemben, hogy ez 1 oktávval
lejjebb van. Tehát itt a legutolsó C hang magassága megegyezik a violinkulcsnál leírt első C hang
magasságával.
 Feladatok F-kulcs gyakorlásához

Írjuk a hangok alá az abc-s, valamint a szolmizációs elnevezését is!

Most pedig fordítva. Írjuk be a Basszuskulcsot, majd a hangjegyeket a megfelelő helyre! Ritmustól
most eltekintünk, legyen mindegyik negyedértékű, ütemvonalak sem kellenek! (figyeljünk a húzott
szár irányára!)
 Törzshangok a zongorán

Már volt szó róla a Dallam (3. lecke) tárgyalásánál, emlékeztetőül nézzük is meg, melyek a
törzshangok:
CDEFGAHC
Ezt a sort C-dúr skálának is hívjuk. Nézzük meg, hogy egy hangszeren, nevezetesen egy zongorán
(vagy billentyűs hangszeren) hol találhatóak ezek a hangok.

Megfigyelhető, hogy vannak fekete és fehér billentyűk is, alapjában véve a fehérek
a törzshangok. Az is látható, hogy a fekete billentyűk 2-es és 3-as csoportokban ismétlődnek. Ha
keresünk egy 2-es csoportot, megtalálunk egy C hangot, ami a csoport előtti fehér billentyű lesz. Ebből
kiindulva már meg tudjuk határozni az összes törzshang helyét egy billentyűs hangszeren.
De vajon melyik C hang hol lesz, amit a kottában violinkulcs vagy basszuskulcslejegyzésekor
látunk?

A vonalas kotta (3. lecke) tárgyalásánál megismerhettük a vonalas rendszert, amiben a

hangjegyek találhatóak. A képen látható első pótvonalon lévő C hang lesz az egyvonalas C (aminek a
hivatalos jelölése C1). Innentől kezdődik az egyvonalas oktáv, valamint az egyvonalas C dúr skála.
Általában egy billentyűs hangszeren az egyvonalas oktáv kb. mindig középtájt helyezkedik el. Tehát pl.
egy 5 oktávos hangszer harmadik oktávja lesz az egyvonalas oktáv.
Nézzük meg, milyen elnevezésű oktávok vannak a mély hangoktól a magasak felé haladva:
 szubkontra
 kontra
 nagy
 kis
 egyvonalas
 kétvonalas
 háromvonalas
 négyvonalas
 ötvonalas

Amelyik oktávban található az adott törzshang, a nevét is onnan kapja (pl egyvonalas G hang).
Basszuskulcsban a 2. vonalközben található C hang a kis C (hivatalosan c), amely pontosan egy
oktávval lejjebb található a violinkulcsban az első pótvonalra írandó egyvonalas C hangtól. Ezt
összevetve elmondható, hogy az egyvonalas C hang basszuskulcsban a fenti első pótvonalon,
violinkulcsban pedig az alsó első pótvonalon található.
 Módosító jelek

Korábbi leckénél láthattuk, hogy a fehér billentyűkön (törzshangok) kivül feketék is találhatóak egy
zongorán. A módosító jelek, mint ahogy az a nevükből is következik a törzshangok, illetve
szolmizációs hangok módosítására szolgálnak. A hangokat fel lehet emelni és le lehet szállítani fél
hanggal. Ekkor egy módosított hangot kapunk, melynek elnevezése a hang + egy végződés. A
módosításokat több lépcsőben is el lehet végezni, így léteznek többszörösen módosított hangok is.
3 féle módosító jel létezik:
 Kereszt: felemeli az adott hangot fél hanggal. A végződés minden esetben

ISZ, melyet a hang neve után kell mondani. Pl. ha egy F hang előtt
keresztet látunk a kottában, akkor a hang neve FISZ lesz. Ha 2 kereszt van az F hang előtt, akkor a
hang neve FISZISZ (a dupla keresztet x-szel szokás jelölni). Tehát dupla felemelés esetén a végződés
duplázódik, tripla esetén triplázódik, és így tovább, azonban már a dupla módosítás is ritka.
 Bé: leszállítja a hangokat fél hanggal. A végződés a magyar nyelvtan szabályainak megfelelően
magánhangzó esetén SZ, mássalhangzó esetén ESZ. Egyetlen kivétel van, a H hang. Ha leszállítjuk fél
hanggal, nem HESZ lesz a neve, hanem B (ejtsd: bé). Dupla leszállítás esetén értelemszerűen
duplázódik a végződés a kereszthez hasonlóan az ábrán látható módon. Ha a H hang előtt kettő bé
van, akkor a neve BEBÉ.

.
 Feloldó jel: a korábban bével vagy kereszttel módosított hangot feloldja. A végződés törlődik.
Értelemszerűen 1 feloldó jel csak egyszeresen oldja fel a hangot, ha már duplán van módosítva,
annak teljes feloldásához két feloldó jel szükséges.

A módosító jelek fontos szabálya

Ha a módosító jel a sor elején van (ezt hívjuk előjegyzésnek), akkor az egész sorra, ha pedig egy
ütemen belül helyezkedik el (ilyet látunk a fenti képeken), akkor csak azon az ütemen belül az utána
következő hangokra vonatkozik.
Érdekesség: angol nyelvterületen használt kották esetén nincsen H hang, ott azt egy sima B-vel szokás
jelölni, a leszállított B hang jelölése pedig B + a felső indexben egy ki bé módosító jel, ahogy az a fenti
ábrán is látszik.
 Feladatok módosító jelekre

Írjuk be az alábbi kottába, hogy melyik hangnak mi a neve. Ügyeljünk a módosító jeleklecke
tárgyalásánál leírt fontos szabályra (sor elején vagy az ütemen belül található-e).

A következő feladatnál pedig fordított a szituáció. A beírt hangokat kell

ábrázolni violinkulcs használatával.
 Skálák, előjegyzések

Már többször említésre került a skála, előjegyzés kifejezések korábbi leckék esetében. Mi az, hogy
skála? Miért van szükség skálákra? Minek kell az előjegyzés?
Először is tisztázzuk az alapvető jelentéseket:
 Skála: tulajdonképpen egy hangsor, aminek van kezdő- és záróeleme, s e két elem között
emelkedhet vagy ereszkedhet. Az elnevezést abból kapja, hogy milyen hangrendszerben,
hangnemben van, illetve hány fokú (pl. 12 fokú kromatikus, 7 fokú diatonikus, dúr, moll, stb. lásd.
később). Az sem mindegy, hogy a benne lévő hangok milyen távolságra vannak egymástól.
 Előjegyzés: a vonalas kotta rendszerében a sor elején található, módosító jelekformájában.
Megmutatja, hogy hány kereszt, illetve bé az előjegyzése egy dalnak, ebből már lehet következtetni
az adott hangnemre is.
Rengeteg féle skála létezik a világon, mi természetesen csak a fontosabbakkal, és a nálunk
használatosakkal foglalkozunk a későbbi leckékben. A legnagyobb figyelmet a 7 fokú hangsorok
kapják, hiszen ide tartoznak a DUR és MOLL skálák egyaránt. Ezek a 7 fokú diatonikus skálákhoz
tartoznak, melyek tulajdonképpen egy oktávot képeznek.
A zeneelméletnek egyik legfontosabb alappilérei a skálák, ugyanis erre épül szinte minden
zenetudomány. Ezeket nagyon fontos és kötelező ismerni, különben a későbbiekben sem fogunk
boldogulni.
Mire jók a skálák ismerete?
 Egy stabil alapot ad, amire mindig hivatkozunk, és mindig segítségünkre is lesz
 Remek lehetőség technikai ujjgyakorlatokra bármilyen hangszeres játékhoz, vagy hangképzésre
énekléskor.
 Az improvizáció egyik legfontosabb kelléke is, nélkülük nem lehet rögtönözni, kivéve, ha valaki vele
született őstehetség.
 A skálák segítségével bármikor átültethetünk egy dalt egy másik hangnembe, ezáltal megkönyítve
az éneklést (transzponálás).
 Zeneszerzéskor, dallamíráskor is segítségünkre lehetnek.
A felsorolást a végtelenségig lehetne fokozni, de nem érdemes. Mindenhez kell, mindenhol ott vannak,
nincs nélkülük zene.
 Diatonikus skálák, hangsorok
A diatonikus skála egy olyan hétfokú hangsor, amelyben a fokok egymás után következnek, és egy
oktávot (hangközök) foglal magába úgy, hogy minden egyes fok megszólal rajta. Minden egyes
skálában meg van határozza, hogy a fokok milyen térközökkel folytatódnak, azaz fél, illetve egy egész
hangnyi a távolságuk.
A diatonikus skálákhoz tartoznak a Dúr skálák, a moll skálák közül a természetes és a dallamos
(ezeket később tisztázzuk még), valamint a modális hangsorok. Ezek mindegyikére jellemző, hogy
pontosan 5 egész és 2 fél hangnyi távolság van a fokok között, a 2 fél hang pedig a lehető legtávolabb
van egymástól. Természetesen attól különböznek egymástól, hogy ezek hol találhatóak és milyen
sorrendben következnek.
Magyarországon és úgy általában a könnyűzenében ezeket a skálákat használják a zenészek, ezért a
további leckékben is ezekről esik majd szó. Különös figyelmet fordítunk majd a Moll és Dúr skálákra.
További skálák:
 Kromatikus skálák, hangsorok
 Pentaton skálák, hangsorok
Példa diatonikus skálák használatára
 C D E F G A H (C dúr)
 G A H C D E FISZ (G dúr)
 G A H C D E F (G mixolyd)
 A H C D E F GISZ (Összhangzatos A moll)
 dó re mi fá szó lá ti (szólmizációs hangsor)
 Pentaton skálák, hangsorok

A pentaton skála egy olyan ötfokú hangsor, amelyik a diatonikus skálából lett származtatva úgy, hogy
kimarad a rendszerből a ti és a fá, tehát az a 2 alkotó elem, amely a fél hangnyi távolságot jelentette.
Ezért itt másfél hangnyi köz jön létre.
Mivel 5 hangból áll, attól függően, hogy melyik hangról (fokról) indítjuk a sort, megkülönböztetünk 5
féle pentaton skálát:
 dó pentaton (az I. fokról indítva)
 ré pentaton (a II. fokról indítva)
 mi pentaton (a III. fokról indítva)
 szó pentaton (az V. fokról indítva)
 lá pentaton (a VI. fokról indítva)
Ezek a skálák a régi népdalokban gyakran voltak használatosak. Ugyanakkor a profi zenészek körében
is remek alap és lehetőség az improvizálásra. Kellő gyakorlással megtanulható minden hangnem
összes pentaton skálája, így egy zenei játék közben bármikor rögtönözhető, mely igen színessé tud
tenni egy művészi előadásmódot.
Példák pentaton skálákra
 E G A C D (mi pentaton C dúrban)
 G A H D E (dó pentaton G dúrban)
 C D F G A (szó pentaton F dúrban)
Hogyan állapítható meg legkönnyebben egy hangsorról, hogy milyen pentaton?
Ez egy kiegészítő kitekintés, melynek megértéséhez a teljes skálatan és hangköztan ismerete
szükséges.
A pentatonok jellegzetessége, hogy van 2 darab nagy szekund (N2) egymás mellett, melyek 3 hangot
alkotnak. Keressük meg ezt a 3 hangból álló csoportot! A 3 hang közül az első hang adja meg azt a dúr
skálát, melyben az egyik pentaton hangsorát láthatjuk. Ha megvan a dúr skála, akkor viszont már
könnyedén meg tudjuk határozni, hogy az 5 pentaton skála közül melyik lesz az (mivel tudjuk, az adott
dúr skálában hányadik hang a pentaton skála kezdő hangja).
Az egyszerűség kedvéért a példa csak a C dúr skálán keresztül mutatja be a megoldást, majd egy
nehezebben:
*
Melyik dúr Melyik pentaton
pentaton hangsor szekund szekund
skála? hangsor?

CDEGA C-D D-E C dó

DEGAC C-D D-E C ré

EGACD C-D D -E C mi

GACDE C -D D-E C szó

ACDEG C-D D-E C lá

C Esz F Asz B Asz - B B-C Asz (4 bé) mi

Aisz Cisz Disz Cisz - Disz -

Cisz (7 kereszt) lá
EiszGisz Disz Eisz

Magyarázat az utolsó kettőhöz:

C Esz F Asz B: a szekundok a hármas csoportban: Asz B C, ennek első hangja Asz, tehát Asz dúr
skálában vagyunk. Asz B C, 3., az pedig nem más, mint a mi pentaton (dó az első, ré a második, mi a
harmadik).
Aisz Cisz Disz Eisz Gisz ugyanígy: Cisz Disz Eisz –> Cisz dúr skála –> lá pentaton.
 Dúr skálák 1. rész

A dúr skálák a hétfokú, vagy diatonikus skálák családjába tartozik. Képlete a következő:
egész - egész - fél - egész - egész - egész, röviden: 2 egész 1 fél 3 egész
Ezzel a képlettel kiszámolható egy adott hangról annak megfelelően, hogy fél hangnyit lépünk előre,
vagy egy egészet (2 felet)
Ha ezt a sort kezdjük a C hangról, akkor megkapjuk a C dúr skálát:
CDEFGAH
Bármelyik hangról elkezdve így kiszámolhatjuk az adott dúr skála hangjait, az elnevezésükhöz
azonban már kellenek a módosító jelek (kereszt, bé), ugyanis a képlet segítségével nem mindig
törzshangra jutunk. Mivel a törzshangok és a fekete billentyűkből 12 féle van egy zongorán (1 oktávon
belül, utána ismétlődik), így alapértelmezésben 12 féle dúr skálát különböztetünk meg. Ugyanakkor
ennél jóval több létezik, elméletileg korlátlan a számuk (lejjebb lesz konkrét példa), mindamellett a
hétköznapi zenei életben nem igen használunk 7 lépcsőfoknál többet. Azaz 7 keresztes, és 7 bé-s dúr
skála használatos.
Mehetnénk sorba a hangokkal, és kiszámolhatnánk skálát, de akkor össze-vissza kapnánk meg a
skálákat. Ahhoz, hogy sorban megvizsgáljuk a dúr skálákat, kezdve az 1 keresztől és bétől a 7-ig,
illetve tovább, segítségül kell hívnunk a kvintkört, vagy más néven kvartkört.
Kvintkör
A kvintkör, mint ahogy nevéből is adódik a kvint hangközből jön létre (hangközök később). Hogy
miért nevezzük kvartkörnek is, azt a 2. részben tárgyaljuk ki. De mivel még nem beszéltünk a
hangközökről, így elmondom, hogy jön létre. Az adott dúr skála I. és V. foka közti távolságot hívjuk
kvint hangköznek. A kvintkör lényege pedig, hogy 5 fokonként (kvint távolságokkal) haladunk felfelé,
és megkapjuk a következő keresztes dúr skálát.
A C dúr skálának nincs előjegyzése, a hangok lejátszásához nem kell módosítani a hangokat, tehát ez a
kiindulópontunk. Az 1 keresztes dúr skálát tehát úgy kapjuk meg, ha az I. fokról, azaz a C hangról
felszámolunk az V. fokra.
 Keresztes dúr skálák

A C dúr skálát már ismerjük:

CDEFGAH
Melynek nincs előjegyzése, tehát csak törzshangokból áll. Nézzük meg, hogyan jön létre az 1
keresztes dúr skála.
Az 1. részben már szó volt róla, hogy az előző skála (jelen esetünkben a C dúr) V. fokára kell lépni. Ez
pedig, ha felszámolunk, a G hang lesz. Már is megkaptuk, hogy melyik dúr skálának lesz 1 kereszt az
előjegyzése. Kérdés még, hogy melyik lesz az 1 kereszttel módosított hang. Erre az a szabály, hogy a
létrejött skála VII. fokát (vagy 7. hangját) kell felemelni fél hanggal. Nézzük is meg, melyik lesz ez:
G A H C D E F –> G A H C D E FISZ
A második hangsorban tehát a G dúr skála hangjai láthatóak. Ugyan erre az eredményre jutunk, ha a
képlettel számolunk:
G (+egész) A (+egész) H (+fél) C (+egész) D (+egész) E (+egész) FISZ
Mivel keresztes skálákról beszélünk, ezért felemelt hang kell a 7. helyre. Az pedig a FISZ, és nem
a GESZ lesz. Érdekessége, hogy ugyanarról a “leütött hangról” van szó, de az elnevezése más, és erre
oda kell figyelni!
2. kereszt
A G dúr skála V. foka a D hang lesz, tehát a 2 kereszt előjegyzéssel rendelkező dúr skála, a D dúr skála.
Itt is a hetedik hang lesz felemelve, így a hangjai a következők lesznek:
D E FISZ G A H CISZ
3. kereszt
A H CISZ D E FISZ GISZ
4. kereszt
E FISZ GISZ A H CISZ DISZ
5. kereszt
H CISZ DISZ E FISZ GISZ AISZ
6. kereszt
FISZ GISZ AISZ H CISZ DISZ EISZ
7. kereszt
CISZ DISZ EISZ FISZ GISZ AISZ HISZ
És eljutottunk arra a pontra, ahol már mindegyik hang fel van emelve fél hanggal. Összegyűjtöttem
táblázatba 7 keresztig a dúr skálákat:

Mi van akkor, ha tovább akarunk menni? 8, 9, 10, stb. keresztig? Természetesen megtehetjük,
úgyanúgy alkalmazhatjuk a fenti szabályokat. Ezeknek a skáláknak gyakorlati haszna már nincsen, de
elméletben akármeddig mehetnek.
8 kereszt
A Cisz dúr skála V. foka a Gisz hang, tehát 8 kereszt előjegyzése a Gisz dúr skálának van. A hetedig
hangot szintén felemeljük, így a következő módon néz ki a skála:
GISZ AISZ HISZ CISZ DISZ EISZ FISZISZ
Láthatjuk, hogy itt már van egy duplán felemelt hangunk is. Így mehetünk tovább a 9, 10, 11, 12
keresztes skáláig, ami a HISZ dúr skála lesz. A sort a végtelenségig lehetne folytatni, csak nem
érdemes, mert már nem használjuk.
 Hangközök

ABC-s HANGOK (VIOLINKULCSBAN)

(A pirossal bekeretezett hangok a kis szekundokat jelölik, a hangok alatt megjelenő betűk - d r m f s l t
- pedig a szolmizációs elnevezésüket C-dúr szerint, vagyis C=dó)
Két egymás után vagy egyszerre megszólaló hang távolságát nevezzük hangköznek. Elnevezésük latin
eredetű: prím, szekund, terc, kvart, kvint, szext, szeptim, oktáv,( nóna, decima).
A hangközöknek több fajtája van. A tiszta hangközök közé tartozik a prím, a kvart, a kvint és az
oktáv.
A tiszta hangközök mellett lehetnek kis és nagy hangközök. Ilyenek a szekund, a terc, a szext, a
szeptim, (és a nóna).
Ezen kívül vannak bővített és szűkített hangközök, melyeknek valamelyik hangjuk fél hanggal
magasabb vagy alacsonyabb lesz.

I.) Tiszta prím (T1)

Két azonos hang közötti távolság. Pl:

II.) Szekund
A prím kivételével minden hangközt fel tudunk építeni szekundokból, ezért ezek megtanulása a
legfontosabb ahhoz, hogy biztosan helyesen fel tudjunk építeni egy hangközt.
Nézzük, meg, hogy egy hétfokú, azaz diatonikus hangsoron belül hogyan alakul a kis és nagy
szekundok viszonya:
Tehát a hétfokú skálán belül 2 darab kis szekundot találunk (E-F; H-C; vagy szolmizálva: mi-fá; ti-dó),
az összes többi nagy szekund. Nézzük meg tehát csoportosítva:

1. Nagy szekundok (N2):

2. Kis szekundok (K2):

Ha tehát a szekundokat megjegyezzük, bármilyen másik hangközt fel fogunk tudni építeni.

III.) Terc
1. Nagy terc (N3)
A nagy terc 2 darab nagy szekundból épül fel.

2. Kis terc (K3)

A kis terc 1 darab nagy szekundból és 1 darab kis szekundból áll (1 db N2+ 1db K2)

IV.) Tiszta kvart (T4)

A tiszta kvart 2 darab nagy szekundból, és 1 darab kis szekundból áll (2 db N2 + 1db K2). Ha
módosítás nélküli hangra építünk fel tiszta kvartot, akkor könnyű dolgunk van, mert az F hang
kivételével minden hangra tiszta kvartot tudunk felépíteni:

Ha az F-hangra építünk fel egy kvartot módosított hang nélkül, akkor bővített kvartot kapunk, mert
csupa nagy szekundokból áll. Hogy tiszta kvint legyen belőle, a felső H hangot le kell szállítanunk egy
fél hanggal:
V.) Tiszta kvint (T5)
A tiszta kvint 3 darab nagy szekundból és 1 darab kis szekundból áll (3 db N2 + 1 db K2). A tiszta
kvintnél hasonló a helyzet, mint a tiszta kvartnál. A H hang kivételévelminden hangra tiszta kivintet
tudunk felépíteni:

Ha a H-hangra építünk fel egy kvintet módosított hang nélkül, akkor szűkített kvintetkapunk, mert 2
darab kis szekundot találunk benne. Hogy tiszta kvint legyen belőle, a felső F hangot fel kell emelnünk
egy fél hanggal:

V.) Szext
1. Nagy szext (N6)
A nagy szext 4 darab nagy szekundból és 1 darab kis szekundból áll (4 db N2 + 1 db K2).

2. Kis szext (K6)

A kis szext 3 darab nagy szekundból és 2 darab kis szekundból áll (3 db N2+ 2 db K2).

VI.) Szeptim
1. Nagy szeptim (N7)
A nagy szext 5 darab nagy szekundból és 1 darab kis szekundból áll (5 db N2 + 1 db K2).
2. Kis szeptim (K7)
A kis szext 4 darab nagy szekundból és 2 darab kis szekundból áll (4 db N2+ 2 db K2).

VII.) Tiszta oktáv (T8)

Az oktáv az alaphangtól számított 8. hang. Ha elértük egy alaphang oktáv hangját, a hangsorunk újra
kezdődik. Az oktáv 5 darab nagyszekundból és 2 darab kis szekundból áll (5 db N2 + 2 db K2).
Példa:
 Hangközök építése a módosító jelek használatával

Háromféle módosító jelet használunk a klasszikus zenében.

1. A kereszt a hangokat fél hanggal felemeli. A hangok elnevezése a következő:
C → CISZ
D → DISZ
E → EISZ
F → FISZ
G → GISZ
A → AISZ
H →HISZ
2. A bé a hangokat fél hanggal leszállítja. A hangok elnevezése a következő:
C → CESZ
D → DESZ
E → ESZ
F → FESZ
G → GESZ
A → ASZ
H → BÉ
3. A feloldójel pedig ha már nincs szükség a kereszt vagy a bé használatára, akkor feloldja, semlegesíti
őket.
Amikor hangközt építünk, mindig meg van adva az alaphang, amin nem lehet változtatni. Ez lehet
módosítás nélküli, vagy módosított jellel ellátott hang. Ehhez építjük mindig felfelé vagy lefelé az adott
hangközt.
A hangközök építésénél a keresztek és a bé-k elhelyezése a következő:
Amikor felfelé építünk egy hangközt, a kereszt a kis hangközből nagyot csinál. A következő
példában D alaphangra építünk felfelé nagy tercet. Először kiszámoljuk, hogy D-re melyik lesz a terc
hang (F), majd megnézzük, hogy így nagy vagy kis tercet kapunk-e. D-F = kis terc, mert találunk benne
egy kis szekundot (E-F). Tehát, mivel a D alaphanghoz nem nyúlhatunk, módosítani kell a felső hangot.
Hogy a kicsiből nagyot csináljunk, meg kell emelnünk a felső hangot egy fél hanggal, vagyis az F elé egy
keresztet kell tenni. Így a D-FISZ hangköz már egy nagy terc lesz:

Amikor lefelé építünk egy hangközt, a kereszt a nagy hangközből kis hangközt csinál. A
következő példában A hangra építünk lefelé kis tercet. A-ra a terc hang lefelé az F. A-F= nagy terc,
mivel két nagy szekundból áll. Mivel az A alaphanghoz nem nyúlhatunk, módosítanunk kell az alsó
hangot. Hogy nagyból kicsit csináljunk, az alsó F-et fel kell emelnünk fél hanggal, hogy kis tercet
kapjunk. Így az A-FISZ hangköz már egy kis terc lesz:

Nézzük meg a bé-ket is. Amikor felfelé építünk egy hangközt, a bé a nagy hangközből kicsit
csinál, pont fordítva, mint a kereszt. A következő példában A hangra kell felfelé építeni egy kis
szekundot. A-ra a szekund hang a H. A-H = nagy szekund. Hogy a nagyból kicsit csináljunk, a felső H
hangot le kell szállítanunk fél hanggal. Így az A-BÉ hangköz már kis szekund lesz:

Amikor lefelé építünk egy hangközt, a bé a kis hangközből nagyot csinál. A következő példában a
C hangra építünk lefelé nagy szextet. C-re lefelé a szext hang az E. C-E= kis szext. Hogy nagy szext
legyen belőle, az alsó E hangot le kell szállítanunk egy fél hanggal. Így a C-Esz, már nagy szext lesz: