Összeállította:

Bartáné dr Góhér Edit

 ZENEI ÉLMÉNYNYÚJTÁS KLASSZIKUSOKKAL

Az óvodai zenei nevelés fontos része a zenehallgatás. Az óvodában, a klasszikus értelemben

vett zenehallgatás az óvónő vagy óvónők által megszólaltatott énekes vagy hangszeres
zenemű. A kisgyermek igényli a személyes kontaktust, szereti látni a zenei élményt nyújtó
személyt, aki iránt bizalommal van, és akitől elfogadja a közvetített kultúrát. Ezzel a
tevékenységgel tudjuk a kisgyermekeket a klasszikus értékekkel - népzenei vagy műzenei –
megismertetni, s felkelteni érdeklődésüket. Tehetjük ezt azért, mert ez a korosztály rendkívül
fogékony és nyitott minden élménnyel szemben. „Kezdeni már az óvodában kell, mert ott a
gyermek játszva megtanulja azt, amire az elemiben már késő.” 1Az óvónő szerepe rendkívül
fontos, mert a gyermekek többsége hasonló élményhez otthonában nem juthat.

Sem Kodály Zoltán, sem Forrai Katalin nem foglalkozik a technikai eszközök segítségével
megszólaltatott zene hallgatásának lehetőségével. Mindkettőjük életében - különösen
Kodályéban - nem volt jellemző, hogy az otthonokban annyi lemezjátszó CD lejátszó,
magnetofon, video, televízió vagy DVD lejátszó lett volna, hogy ezzel a témával való
foglalkozást fontosnak tartották volna. Ma már el kell fogadnunk, hogy még a szerény anyagi
körülmények között élő családok is birtokolják ezeket az eszközöket. S természetes, hogy
használják is. Az otthonában tartózkodó kisgyermek állandóan hall valamiféle zenét. No de
mit? Nem túlzás, ha kimondjuk, hogy általában az éppen divatos szórakoztató zenét, s csak
kevesek kapnak igazi kulturális értéket képviselő zenei élményt. Olyan zenét, ami túlélt
évszázadokat, s ma is szívesen hallgatjuk. Pedig azt is tapasztaljuk, hogy nem zárkóznak el a
meghallgatásuktól, csak nem tudnak róla, s mint minden ismeretlennel szemben, ezzel is
bizalmatlanok.

Fel kell tehát tálalnunk ezt a szellemi táplálékot, s hinni, hogy értékei mellett élményt is ad
hallgatójának. De szép is lenne, ha óvodásaink azzal mennének haza, hogy gyönyörű
muzsikát hallottunk az óvodában, s olyan jó lenne itthon is meghallgatni! Merjük tehát
elővenni a gépeket az óvodában és hallgassunk a segítségükkel értékes zenét! Legyen élmény
az un. „gépzene” az óvodás gyermek számára!

A zenei nevelés mellett a jól összeállított zenehallgatás jelen van a teljes óvodai életben.

Nézzük meg, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyekbe jól beilleszthető a gépzene!

1
Kodály Zoltán: Visszatekintés I. Összegyűjtött írások, beszédek, nyilatkozatok.92.p.Zeneműkiadó Vállalat
Budapest, 1974.

2
 I. A környezet megszerettetése
1. Daquin: A kakukk
Louis Claude Daquin (1694-1772) francia zeneszerző, aki élete nagy részében
orgonistaként működött. A 18. századi francia zongora- és csembaló-irodalom
legjelentősebb képviselője.
E darabja csembalón szólal meg. (A csembaló billentyűs hangszer, melynek lantszerű
hangzása van.) A műben jól felismerhető mind az alsó, mind a felső szólamban a
kakukk hangja. A mű rondó formájú, ami azt jelenti, hogy van egy visszatérő téma
(rondó-téma), amit a mű elején hallunk, s az ismételt megszólalás közben más zenei
anyag (közjáték) szólal meg. Betűjellel: A-B-A-C-A-D-A. Ez a forma alkalmas az
improvizációra és készségfejlesztésre.
A természet megszerettetéséhez eszköz, motiváló szerepet tölthet be. Emellett
észrevetethetjük a kisgyermekkel az ismétlődő dallamot, a megfigyelőkészségét, zenei
memóriáját fejleszti e mű hallgatása. A kakukk hangját különösen a B részen könnyű
felismerni, mert akkor a felső szólamban halljuk.

2. Haydn: Az óra szimfónia. No.101.D-dúr 2. tétel – Andante - részlet

Ez a szimfónia a 2. tétel óraketyegést utánzó kísérő szólamáról kapta a nevét. Az
egyenletes óramozgás fölött kellemes dallamot hallhatunk. Egy zenélő, szépen
faragott, díszes dobozban lévő órára is gondolhatunk a zene hallgatása közben. A
szimfóniát a zeneszerző 1794-ben komponálta.
Joseph Haydn (1732-1809) a bécsi klasszikus kor kiemelkedő zeneszerzője.
Gyermekkorában a bécsi Szent István székesegyház fiúkórusában énekelt. Felnőtt
korában grófi és hercegi rezidenciák udvari muzsikusaként alkotott. Így az Eszterházy
hercegi családnál is eltöltött közel 3 évtizedet. 1791-92-ig, és 1794-95-ig londoni
látogatásai során komponál 12 szimfóniát, az u.n. „londoni szimfóniákat”. A szimfónia
és a vonósnégyes műfajának megteremtője. Szimfóniái 3. tételeként ő komponál
először menüettet. Ezt a táncot nem alkalmazhatjuk az óvodában zenés --mozgásos
percek kísérőzenéjeként, mert ¾-es lüktetésű.

3. Haydn: „Meglepetés”szimfónia. No. 94. G-dúr 2. tétel – Andante - részlet

A tétel egyenletes lüktetésű kezdő részét egy meglepetésszerű üstdobütés szakítja meg.
Ha a bevezető részt a toronyóra hangjaként kezeljük, akkor az üstdobütés a
megkonduló harang hangja lehet. 1791-ben írta. Ez is londoni szimfónia, s éppen az
üstdobütés miatt nevezték el a londoniak meglepetés szimfóniának. Ezekben a
művekben a halk és hangos közti különbséget is megfigyeltethetjük. A téma alkalmas a
kérdés-felelet, nyitás - zárás, azaz a periódus megfigyeltetésére is.

4. Kodály Zoltán: Háry János szvit – 2. tétel - részlet

Garay János Obsitos című művéből készült a Háry János című daljáték, amelyet a
budapesti operaházban mutattak be 1926-ban. A daljátékból írta Kodály az azonos

3
című szvitet, melynek 2. tétele a Bécsi harangjáték. Nagy városok zenélő alakos
toronyóráinak mása jelenik meg előttünk a mű hallgatása közben.
Kodály Zoltán (1882-1967) zeneszerzőként, népzenekutatóként és kulturpolitikusként
adott értékeket hazájának és a magyar gyermekeknek. E színpadi műve mellett ki-
magasló értéket képviselnek kórusművei, népdalfeldolgozásai, hangszeres és
oratórikus művei. Utóbbiak közül kiemelkedik a Pest és Buda egyesítésének 50.
évfordulójára 1923-ban Kecskeméti Vég Mihály 55. zsoltárfordítására írott Psalmus
Hungaricus című műve. Zenekari művei között a legismertebb a Galántai táncok című,
amely a galántai gyermekéveknek állít emléket. Óvodás gyermekeknek készült a Kis
emberek dalai, melyben magyar költők verseit öltözteti fel pentaton hangkészletű
dallamokkal.

5. Smetana: Moldva - részlet

Bedřich Smetana (1824-1884) cseh romantikus zeneszerző, Liszt Ferenc kortársa volt.
Prágában, illetve Svédországban dolgozott. Legnagyobb sikerét Az eladott
menyasszony című operájával érte el. A Moldva a Hazám című szimfonikus
ciklusának második darabja. A mű első részét hallgattathatjuk meg a gyermekekkel,
amelyben a hangszerek segítségével megelevenedik előttünk az a folyamat, amelyben
a piciny erecskéből szélesen hömpölygő folyammá nő a Moldva. A víz világát
feldolgozó tevékenységhez használhatjuk a mű részletét. De kellemes hangulatot kelt
egy mese kezdetekor is: „Hol volt, hol nem volt….”, vagy amikor a harmadik,
legkisebb király elindul vándorútra, hogy kiszabadítsa szíve választottját.

6. Chopin: h-moll prelűd

Fryderyk Chopin (1810-1849) lengyel zeneszerző, a romantikus zongoramuzsika

kiemelkedő egyénisége. Műveiben ötvöződik a lengyel népzene hatása a francia
könnyedséggel. Polonézeiből a forradalmi hév árad. Schumann így jellemzi Chopin
műveit: „virágok alá rejtett ágyúk”. A prelűdök Bach mintájára készültek (prelúdium=
előjáték), és egy-egy hangulatot idéznek.
A h-moll prelűd az op. 28. 24 prelűd 6. darabja. A dallam a basszusban van, a felső
szólam pengetős hangszert utánoz, amivel az esőcseppek koppanását jeleníti meg.

7. Strauss: Kék Duna keringő - részlet

A szórakoztató komolyzene egyik szép darabja. A Bécsi Filharmonikus Zenekar Újévi

koncertjének állandó műsorszáma, így akár ismerhetik is a gyermekek. A televízió
minden évben közvetíti. Hasonló hatása van, mint Moldva című szimfonikus
költemény kezdetének. Lassan kiszélesedik a folyó és megindul a víz áradata.
Ülhetünk egy képzeleti hajón, ami lendületesen szeli a hullámokat, s e hullámok
nekicsapódnak a hajó oldalának, s a gyönyörű időben táncra perdülünk a hajó
fedélzetén.
Johann Strauss (1825-1899) a keringőkirály. Leghíresebb műve a Kék Duna keringő.
Színpadi művei közül a legsikeresebb a Denevér és a Cigánybáró. Utóbbi Jókai Mór
regénye alapján készült.

4
 8. Vivaldi: Négy évszak - Tavasz I. tétel

Antoni Vivaldi (1675-1741.) itáliai hegedűművész és zeneszerző. A velencei Szt. Márk

templom hegedűseként kezdi pályafutását, majd papi rendbe lép. Miközben kialakítja
az újszerű hegedű - concerto műfaját, mint operakomponista is jelentős sikereket ér el.
Élete utolsó periódusában a velencei Szt. Márk templom konzervatóriumának a
vezetője, és létrehozza a kor egyedülálló árvaházi leányokból álló zenekarát, mely
Európa - szerte ismert volt.
Bár sokan úgy gondolják, hogy az évszakokhoz kapcsolódó zeneművek között Vivaldi
műve már nagyon ismert, de ne feledjük, hogy a kisgyermekek még nem biztos, hogy
találkozott e művel. Vivaldi négy hegedűversenye a zeneirodalom első jelentős
programzenei alkotása. A művekhez szonettek kapcsolódnak, amelyeket valószínű,
hogy Vivaldi írt. A partitúrába beillesztette a verssorokat a megfelelő zenei részek elé.
Mivel a barokk zene előadásának szabálya a teraszos dinamika, amelyben az
ismétlődő részek ellentétes hangerejűek, így a halk-hangos fogalompár jól
megfigyeltethető többszöri hallgatással. A barokk hegedűversenyek 3 tételesek, így
Vivaldi műve is. A tételek rendje kötött: 1. tétel gyors, 2. tétel lassú, 3. tétel gyors. E
válogatás csak egy-egy tételt tartalmaz.

„Megérkezett az új tavasz, vidáman „Megérkezett az új tavasz, vidáman

köszönti őt az ujjongó madárdal, köszönti őt az ujjongó madárdal,
s a csermelyek a szellő sóhajában s a csermelyek a szellő sóhajában
frissülve futnak, édes suttogással. frissülve futnak, édes suttogással.

9. Vivaldi: Négy évszak - Nyár I. tétel

. Bevezető: „A kegyetlenül perzselő időjárástól

szenved az ember, szenved a nyáj,
és izzik a fenyves.”
1. szóló: „Megoldja szavát a kakukk”
2.szóló: „és nyomban énekelni kezd
a gerle és a fülemile is.”

„Zefír lágyan piheg, de mellette

hirtelen megmozdul a Boreas.
Sír a pásztor, mivel szorongva félti
életét a gőgös szélrohamban.”

10. Vivaldi: Négy évszak - Ősz I. tétel

„A paraszt dallal és tánccal ünnepli

a boldog szüret örömét.”

11. Vivaldi: Négy évszak - Tél II. tétel

„Fekete felhőkből jönnek, a szörny-szelek s szigorúan

keményen morognak,
a percek lépte koppanó az éjben,

5
a végtelen fagy fogakat vacogtat. járkál az élet, dermesztő fagyok vad
Vonulását az egykedvű fagyoknak világában bolyong reszketve, tétlen.
tűz mellől nézzük, kint esőverésben

12. W. A. Mozart: Német tánc

Wolfgang Amadeus Mozartot (1756-1791) csodagyerekként ismerte meg Európa, mint

zongoravirtuózt. A klasszikus kor kiemelkedő egyénisége Haydn és Beethoven mellett.
Művei dallamkezelése, hangzásvilága, harmóniarendje következtében minden kor
számára kedvelt darabok. Zenéje egyformán élményt jelent az óvodás gyermeknek és
a hivatásos muzsikusnak. Hangszeres művei között legnépszerűbbek versenyművei.
Az olasz opera mintájára megteremti a klasszikus operát, melyek között talán
legismertebb a Varázsfuvola című, de sokat játszott a Figaro lakodalma, a Szöktetés a
szerájból és a Don Giovanni is. Utolsó műve a Requiem, melyet már nem tudott
befejezni E ¾-es lüktetésű darabban a hangszerelés jóvoltából a hóban suhanó
csengettyűs szánra ismerünk. Kistétényi Melinda szövege jól illeszkedik a mű
hangulatához.
1. „Nagy csuda hangon most Tél szava száguld, és mennyei bundából zúdul a hó.
Szép ez a paplan, mely elfödi halkan a sok kicsi ösvényt s az erdei fát.
2. Hozd ki a szánkót, és jöjj ide gyorsan, oly friss ez a reggel, oly szép ez a táj!
Szép ez a paplan, mely elfödi halkan a sok kicsi ösvényt s az erdei fát.

13. Beethoven: Tavaszi szonáta – I. tétel

A hegedű-zongora szonáta 1. tételéből a tavasz lendülete és jókedve árad felénk.

A virágzó mező szépsége és finomsága mellett megjeleníti a zene az erdő vadjainak
vad vágtáját is, amit ismét felold a nyugalom. A hegedű hangjai a madarak csicsergését
is megjelenítik. Érezzük a szenvedélyes, érzelmekkel teli embert is a zenében.
Ludwig van Beethoven (1770-1827.) muzsikus család szülötte, zongoraművész és
zeneszerző. Kilenc szimfóniájával, egyetlen operájával (Fidelio), egyetlen
hegedűversenyével, zongoraversenyeivel, vonósnégyeseivel - hogy csak kiragadjunk a
művek sorából - a zeneirodalom utolérhetetlen alkotója volt a klasszikus mester.

14. Saint-Saëns: Állatok farsangja - Kakukk az erdő mélyén

A zongorák akkordokból álló hangja festi elénk az erdőt, amelyben a klarinét

állandóan ismétlődő C-Asz hangjaiból a kakukkra ismerhetünk. A madárhang először
közeli, ezért erős, majd lehalkul, ahogy beleolvad az erdő sűrűjébe.
A mű teljes címe: Állatok farsangja - nagy zoológiai fantázia. A zenekar különleges
összetételű: fuvola, klarinét, xilofon, harmonika, vonósok és két zongora. 1886-ban
mutatták be Párizsban. A mű erősen szatirikus, nemcsak állathangokat mutat be,
hanem emberi jellemeket is.

15. Saint-Saëns: Állatok farsangja – Madárröpte

A vonósok tremolója, a fuvola virtuóz vibráló hangja és futamai adják meg a madarak
suhanó mozgásának képzetét.
Camille Saint-Saëns (1835-1921) kiváló francia zeneszerző, karmester, orgona- és
zongoraművész. Stílusa leginkább eklektikusnak nevezhető. Zenekari művein kívül
operáival aratta sikereit.

6
16. Muszorgszkij: Egy kiállítás képei – Limoges-i piac

Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (1839-1881) orosz zeneszerző, az orosz ötök

csoportjának tagja. Katonatiszti rangját váltotta fel a zeneszerzéssel. Legnagyobb
műve a Borisz Godunov című operája. Az egy kiállítás képei című művét zongorára
írta, Viktor Hartman nevű festőbarátja emlékkiállítása nyomán. A zongoradarabot
Maurice Ravel francia zeneszerző hangszerelte. A Limoges-i piac civakodó kofák
vidám zsibongása. Piaci séta előtt vagy után hallgathatjuk. A tétel utolsó szakasza
felgyorsul. a lassabb gyorsabb fogalompár megfigyelésére is alkalmas.

II. Zenés-mozgásos percek

17. Muszorgszkij - Ravel: Egy kiállítás képei – Promenade

A mű bevezető része a sétamotívum, amelyet több kép előtt is hallhatunk, mindig más
hangszereléssel. A zenés mozgásos percek előkészületi eleme, elhangzása közben a
gyermekek kézbe veszik azt az eszközt, amit kikészítünk számukra: szalag, buzogány,
karika stb. és körülveszik az óvodapedagógust.

18. Bach: h-moll szvit – rondeau – részlet

Johann Sebastian Bach (1685-1750) német, barokk zeneszerző. A zenetörténet egyik

legnagyobb alakja. Templomi orgonista, zenekari karmester, majd élete utolsó
szakaszában a lipcsei Tamás templom karnagya, a Tamás iskola tanára. Itt születnek
legnagyobb művei.
A szvit stilizált táncok sorozata. A barokk zene tempóban kiegyenlített, alkalmas az
egyenletes mozgás kisérésére. A szvit e részlete páros lüktetésű, ezért a kisgyermek
könnyen tud rá mozogni. A vonószenekar, ami a barokk kor jellemző zenekari
összetétele, és a fuvolaszóló hangszíne kellemes nyugtató hatású a kisgyermekek
számára.

19. Magyar tánc

A 16-17. századi magyar táncok a reneszánsz egyszerűségét viselik magukon. Feszes

ritmikájuk jó tartást alakít ki a kisgyermekben.

20. Magyar tánc a 17. századból

Az előző táncnál jóval gyorsabb tempójú, élénkebb mozgást igényel a zene

lüktetésének nyomon követése, ezért egyszerűbb mozgásformákat alkalmazzunk, hogy
ne legyen megterhelő a kisgyermeknek.

21. Hofe: Tánc

7
A klasszikus funkciós zene visszatérő szerkezetű, mely egyenletes lüktetése mellett a
zongora hangszínének megfigyelésére és a halk-hangos fogalompár gyakorlására is
alkalmas. Szerkezete visszatérő, A-B-A forma, tehát az ismerős dallam visszatérését is
megfigyeltethetjük. Ez a mű ismét lassabb, tehát tempóban visszafordulunk a kiinduló
zenéhez.

22. Muszorgszkij - Ravel: Egy kiállítás képei – Promenade

A bevezető zene ismételt megszólalása a jel a gyermekek számára, hogy befejeződött a

tevékenység. Az eszközöket helyre viszik, és visszamennek játszani, vagy egyéb
tevékenységet végezni.

III. Altatás

23. Saint-Saëns: Állatok farsangja - A hattyú

Ebéd után a mesét követően zenével lehet álomba ringatni a gyermekeket. Mivel az
egész napos beszéd után sokszor nem tud az óvodapedagógus szépen és halkan
énekelni, ezért célszerű felvenni magnetofon segítségével egy andalító zeneművet,
amit sokszor megismételve, és egyre halkuló hangerővel játszunk az alvásra készülő
gyermekeknek. Erre bármelyik barokk versenymű 2. tétele alkalmas, mivel ezek
törvényszerűen lassú tempójú zenék. S mivel a barokk zenekar alapvetően vonós
zenekar, ezért a hangszín is alkalmas altatásra. De más zenetörténeti korból is tudunk
választani szép altatózenét, ilyen pl.: Saint-Saëns: Állatok farsangja című művéből a
Hattyú, mely egy lágy andalító gordonkaszóló, zongorakísérettel.

IV. Folyosói zene

Az úgynevezett folyosói zene a reggeli nyugalom megteremtése mellett felhasználható

még más, pl. manuális tevékenységek motivációjaként is, ha a csoportban kialakult a
szükséges fegyelem. Nem szabad hagyni, hogy a motiváció csak egy másfajta
zajforrás legyen, mert egy idő után növeli a feszültséget. A békességet, szépséget
sugárzó zeneműrészletek az elmélyült tevékenységek fontos kiegészítője lehet azáltal,
hogy meggátolja az esetleg felesleges elevenséget, durvaságot pl. vizuális
tevékenység, alkotás vagy egy építő játék közben. Ezzel alkalmat találunk arra, hogy
minél több alkalommal tudják a gyermekek meghallgatni az értékes válogatást. A
reggeli időszakban a megérkezés perceiben hallható finom, nem feltétlenül lassú, de
semmiképpen nem harsány zene a reggel kialakult feszültséget hivatott feloldani a
szülőben és a gyermekben egyaránt.

8
24. Csajkovszkij: Keringő a vonósszerenádból

E művét 1882-ben mutatták be, 4 tételes. A válogatásban szereplő tétel a második.

Lendületes, jókedvű zene. Mivel a vonószenekari hangzás áttetsző, soha nem irritál,
még feszült hallgatót sem.

25. Csajkovszkij: Csipkerózsika szvit 1.

Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840-1893), orosz zeneszerző. Jogi tanulmányai elvégzése

után vált muzsikussá. Műveiben egészségesen ötvöződik az európai klasszikus
hagyomány és a jellegzetes orosz hangvétel. Kifogyhatatlan dallambőségének
köszönhetően művei nagyon népszerűek. Operája az Anyegin, és szimfonikus művei
mellett táncjátékai az orosz balett-irodalom gyöngyszemei.
A műrészlet hasonló hangulatot áraszt, mint a vonósszerenád részlete.

V. Mesekarakterek, mozgások, szituációk

26. Csajkovszkij: Diótörő szvit - Kínai tánc

Lopakodó, esetleg rosszban sántikáló jelenség. Ezt a basszus szólamból halljuk. A

felső szólam harsány fuvolaszólama nagy csibészségre utal. A végén a kergetőző
szereplők összegabalyodnak.
A Diótörő című balettet1891-92-ben, s a belőle készült hangverseny szvitet 1892-ben
komponálta. Ez utóbbi egy nyitányból és hat karaktertáncból áll.

27. Stravinsky: Petruska - orosz tánc

A világhírű koreográfus, Gagyilev tanácsára komponálta meg a tragikus orosz

népmesefigura történetét egy táncjátékban. A kemény rusztikus zene a jó és rossz
összecsapását idézi.
Igor Stravinsky (1882-1971) orosz származású zeneszerző, aki igazi világpolgár.
Fiatalkori művei az Orosz Balett mestere, Gagyilev ösztönzésére keletkeztek: A
Tűzmadár, Petruska és a Tavaszi áldozás. Több stílusváltáson esett át, melyek

9
eredménye pl.: A katona története, Pulcinella, Zsoltárszimfónia, Oedipus Rex, The
Rake’s Progress.

28. Gounod: Balettzene a Faustból.

Két ellentétes karakter találkozása, vagy a gonosszá varázsolt szereplő átváltozása

jóvá, derűssé és kedvessé. A tételt két részre bontva is használhatjuk.

Charles François Gounod (1818-1893), francia zeneszerző, kinek a hírnevet a Faust

című operája hozta meg. Erős melodikus tehetség, áradó dallamait kitűnő
formatechnikával foglalja keretbe.

29. Muszorgszkij – Ravel: Egy kiállítás képei - Samuel Goldenberg és Schmuyle –

részlet

Népmesék állandó szereplői a gonosz, kegyetlen alakok. Muszorgszkij művében is

ilyen szerepet tölt be Samuel Goldenberg. A tétel egyébként két lengyel zsidó ember
perlekedését jeleníti meg.

30. Muszorgszkij – Ravel: Egy kiállítás képei - Samuel Goldenberg és Schmuyle –

részlet

Schmuyle, a másik szereplő gyáva, félszeg, megalkuvó teremtés. A trombita

repetíciója érzékeli félelmét, reszketését.

31. Debussy: Children’s Corner - A kis pásztor

Debussy kislányának komponálta a gyermeksarok ciklust, melynek darabja a Kis

pásztor. Álmodozó karakter, aki soha nem tenne rosszat. Gondolatai néha
megrekednek, majd hirtelen felpattan, jár egyet a nyáj körül, s ismét leheveredik.
Achille Claude Debussy (1862-1918) francia zeneszerző. Műveiben igen nagy
jelentősége van a pillanat hatásának. Ehhez járul különleges színvilága,
harmóniavilága. Jelentős művei: Egy Faun délutánja, a Három nocturne, A Tenger -
Három szimfonikus vázlat, s operája a Pelléas és Mélisande.

10
32. R. Strauss: Imígyen szóla Zarathustra –részlet

„- Én vagyok a Kacor király!.... Minden állatot meg tudok regulázni, olyan nagy a
hatalmam.”
Richard Strauss (1864-1949) a századforduló kiváló német zeneszerzője. Elsősorban
szimfonikus költeményei ismertek: Don Juan. Till Eulenspiegel vidám csínyei és a
Zarathustra, amely az emberi lét nagy kérdéseit vizsgálja.

33. Rossini: Tell Vilmos nyitány – részlet

„- Ott jön, ott jön! Jaj, istenem merre fussak! – kiáltotta a kis nyúl és ijedtében
nekirohant a tűznek. …..”
Láncmesék kísérőzenéje is lehet ez a részlet a nyitányból.
Gioacchino Antonio Rossini (1792-1868), Verdi mellett a 19. századi olasz
operairodalom legnagyobb mestere. Operáinak nyitányai kitűnő karakterzenék, mint
pl. Tell Vilmos, a Szevillai borbély, Otelló, Hamupipőke, Tolvaj szarka.

34. Kodály: Háry János szvit – részlet

Nagyotmondó Háry János füllentései hallatán a kocsmában ülő diák mindig egy
nagyot tüsszent. Ezzel a tüsszentéssel kezdődi a Háry János szvit is. Természetesen
minden olyan meseszituációban, amikor valami váratlan dolog történik, hallgathatjuk
ezt a rendkívül kurta részletet. Pl.: az „Adj Isten egészségére” című mese végére
érünk: „…akkor egyszerre csak nagyot tüsszentett a király az erős tormától.
- Adj isten egészségére! – kiáltotta a juhász legelőször.”

Váljanak ezek a szép és örök értékű zeneműrészletek is

mindannyiunk egészségére!

11