Professional Documents
Culture Documents
Hermann János
MÓDSZERTANILAG LEKTORÁLTA:
Dr. Hoffmann Orsolya
TECHNIKAI SZERKESZTÉS
Erdész Balázs
HANGSZEDŐ 1-4
Hangosító projekt
1
Tartalomjegyzék
1 A HANGSZEDŐ 1. ............................................................................................................................................... 2
1.1 A HANGSZEDŐ ............................................................................................................................................................... 2
1.2 ELEKTROMÁGNESES ELV................................................................................................................................................... 2
1.3 A MÁGNESCENTRIKUS MODELL .......................................................................................................................................... 2
1.4 A HÚRCENTRIKUS MODELL................................................................................................................................................ 3
2 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK................................................................................................................................... 3
3 A HANGSZEDŐ 2. ............................................................................................................................................... 4
3.1 VÉGSŐ KÉRDÉS: MELYIK ELMÉLET AZ IGAZ?........................................................................................................................... 4
3.2 MIÉRT ADNAK KI KÜLÖNBÖZŐ HANGSZEDŐK KÜLÖNBÖZŐ HANGOKAT ?....................................................................................... 4
3.3 EGYTEKERCSES (SINGLE COIL) HANGSZEDŐ ........................................................................................................................... 4
3.4 KÉTTEKERCSES (HUMBUCKER) HANGSZEDŐ .......................................................................................................................... 4
4 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK................................................................................................................................... 5
5 A HANGSZEDŐ 3. ............................................................................................................................................... 6
5.1 AKTÍV/PASSZÍV HANGSZEDŐ ............................................................................................................................................. 6
5.2 DI VAGY HIZ BEMENET .................................................................................................................................................... 7
6 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK................................................................................................................................... 8
7 A HANGSZEDŐ 4. ............................................................................................................................................... 8
7.1 A PIEZO HANGSZEDŐ ....................................................................................................................................................... 8
7.2 A PROFI PIEZO HANGSZEDŐ .............................................................................................................................................. 9
7.3 SOUNDHOLE HANGSZEDŐK ............................................................................................................................................... 9
7.4 KONDENZÁTOR HANGSZEDŐ ........................................................................................................................................... 10
8 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK................................................................................................................................. 11
9 FELHASZNÁLT/AJÁNLOTT IRODALOM................................................................................................................ 11
2
1 A hangszedő 1.
1.1 A hangszedő
A mikrofonok a hanghullámok elektromos átalakítását végzik, sok esetben azonban nem tudunk mikrofont
használni. A különösen zajos környezetben egy halk hangszer hangja elvész, és néha a legügyesebb
mikrofonozási technikák is csődöt mondanak. A húros hangszerek hangja két fő összetevőből áll:
Tehát van egy modellünk (mágnes + tekercsünk + rezgő húrok), a húrok rezgése, ami befolyásolja a
mágneses mező változását. Azaz minden, ami az erősítő meghajtásához szükséges jel létrehozásához
szükséges. Mégis, a hangszedő tervezők között vita folyik arról, hogy miként hat a húr mágneses mezőre.
Ezzel a hangszedő működési perspektívájából leírt működéssel találkozunk a hangszedők, gitárosok számára
írt könyvekben, cikkekben és a neten található legtöbb platformon. És valljuk meg őszintén, egy laikus
számára bőven elegendő magyarázatot ad, ráadásul az általános iskolai fizikatudás is elég a megértéséhez.
A hangszedő mágneses tere mágneses dipólust hoz létre a húrban az állandó mágnes feletti szakaszon.
Amikor a húr rezeg, akkor ezt a dipólust mozgatja, azaz váltakozó mágneses fluxusforrássá válik. Ez
lényegében egy mozgó mágnes, amely a tekercs közelében rezgőmozgást végez. Ebben a modellben a
tekercsben a húr mozgó mágnesezett része által generált mágneses fluxus hoz létre a gitárhúr rezgésével
arányos váltakozó áramot, azaz audio jelet.
Külön köszönet az alábbi gyártóknak, hogy adatokkal, leírásokkal, képekkel segítették a tananyag
összeállítását:
2 Önellenőrző kérdések
https://forms.office.com/r/FUPAtpCkQi
4
3 A hangszedő 2.
Azonnal előtűnik a két megismert működési modell közötti különbség. Míg az elsőben fontos tényező a
hangszedő mágneses tere, hiszen annak torzulása hozza létre a jelet. A másodikban pedig maga a húr a
rezgő mágnes, így valójában nincs is szükség a hangszedő állandó mágneses terére. (Ha meg tudjuk oldani
másféle módon a húrszakasz mágnesezését.)
Az egytekercses hangszedők élénk hangszínükről ismertek, csilingelő hangot produkálnák. Nagy hátránya
azonban az alacsonyabb kimeneti szint, valamint a zúgásra és elektromágneses interferenciára való hajlam.
(A közelben lévő hálózati 50 Hz-es elektromágneses zavarokat antennaként gyűjti össze.) A modern
kivitelekben nagyon hatékony megoldásokat keresnek ezekre a problémákra.
Természetesen mivel a két tekercs nem pontosan ugyanazon a helyen van és nem pontosan egyforma, így
nem lesz tökéletes a zavarelnyomás, de nagyságrendeket ugrik a single coil-hoz képest. Az eredmény egy
„forróbb” és csendesebb hangszedő, sötétebb felső frekvenciákkal és agresszív „harapással”.
Egy humbucker hangszedőből egyszerű kapcsolóval készíthetünk single coilt-t, ezt sok gyár használja is. Ezek
a hangszedők fizikai alapjai, a tényleges konstrukció kialakításának csak a tervezők fantáziája szab határt.
Külön köszönet az alábbi gyártóknak, hogy adatokkal, leírásokkal, képekkel segítették a tananyag
összeállítását:
4 Önellenőrző kérdések
https://forms.office.com/r/BzpzknWxAL
6
5 A hangszedő 3.
5.1 Aktív/passzív hangszedő
A passzív hangszedő impedanciája a feltekert hosszú és vékony huzal miatt nagyon magas, tipikusan 15
kohm nagyságú, ezért speciális lezárásra van szüksége. A gitárerősítők javasolt bemeneti impedanciája 1
Mohm, vagy magasabb. Ezért nem lehet csak speciális gitárkábelt használni.
Ha a gitárba építjük az előfokot, akkor megszabadulunk a gitárkábel okozta nyűgöktől, de cserébe az áramkör
működéséhez tápellátásra (tipikusan 9 V-os elemre) van szükségünk. Az így kialakított rendszert hívják aktív
hangszedőnek. Jobb jel/zaj viszonyt eredményez, és annak a lehetőségét, hogy pl. hangszínszabályzót
építsünk a gitárba.
Érdemes megfigyelni a rajzon, hogy az elem negatív pólusa a TRS (jack) aljzat R érintkezőjére van kötve,
így az áramkör akkor kap tápot, ha a TS (mono) dugó rövidre zárja az RS érintkezőket. Így nincs szükség
külön tápkapcsolóra, igaz nem szabad a gitárban felejteni a kábelt.
Objektíven egyik hangszedő típus sem jobb a másiknál. Minden hangszedő típusnak megvannak a maga
előnyei és hátrányai. A hangszedők előnyei/hátrányai a következők:
Előny Hátrány
• jellemzően világosabb és
élénkebb a hangjuk
• olcsó
Az aktív hangszedők népszerűbbek a basszusgitárosok és a gitárosok körében, akik főleg metált játszanak.
A basszusgitárosok esetében az aktív hangszedő világosabb hangképet ad a hangszernek, amely jobban
illeszkedik játékstílusukhoz. Az aktív hangszedővel kapott teljesítmény jobban illeszkedik a metal zenei műfaj
energiájához.
A választott hangszedő típusa a jellemzően a játszott zenei műfajtól, a gitáros játékstílusától és saját
preferenciájától függ. Érdemes kipróbálni mindkét hangszedő típust, hogy melyik hangzása áll közelebb az
adott feladathoz.
Sok esetben átkapcsolható a bemeneti TS (jack) csatlakozó. Ugyanezt a megoldást megtaláljuk számos
hangkártyán is a gitárok jelének rögzítéséhez.
Külön köszönet az alábbi gyártóknak, hogy adatokkal, leírásokkal, képekkel segítették a tananyag
összeállítását:
6 Önellenőrző kérdések
https://forms.office.com/r/uG2xsMUSb9
7 A hangszedő 4.
7.1 A piezo hangszedő
A piezo hangszedők úgy működnek, hogy felveszik a húr és a hangszertest tényleges rezgéseit. Ez az oka
annak, hogy általában hangszedőként akusztikus hangszerekhez használják, például nylonhúros gitárokhoz,
amelyek nem működnének mágneses hangszedővel. A piezokristály mechanikai alakváltozásával arányos
feszültség jelenik meg a piezo lapka kapcsain, így a rezgésekkel arányos elektromos jelet állít elő. A piezo
kristály rugalmas alakváltozásához nincs szükség a levegőre, hogy közvetítse a hanghullámok energiáját.
Közvetlenül a rezgő testre szerelhető (tapasztható), így ún. kontaktmikrofonként használható. ezen az elven
működik a hangszedők egy része, közvetlenül a hangszer testére szerelve átveszik a rezgéseket. Például
akusztikus gitárok, hegedű, brácsa stb.
A piezo hangszedő nagy impedanciájú, így ennek megfelelő lezárásra (pl. DI-BOX) van szükség. Kialakítását
tekintve számos hangszerspecifikus változat készül belőlük. Húrlábhoz, illetve a hangszertest megfelelő
helyére kell felhelyezni. A legjobb hely megtalálása némi kísérletezést igényel.
9
A hangszerekbe épített piezo hangszedők sokszor szabad szemmel nem is láthatóak, hiszen a pl. a gitárdobba
kerül beépítésre. Ehhez mindenféleképpen hangszerész segítségét kell kérni. Sok megoldás kívülről is
felszerelhető, például a húrláb alá, vagy egyszerűen feltapaszthatók a hangszer testére. Utóbbi
megoldásoknál vigyázni kell, hogy nehogy megsérüljön a lakkozás felszerelés közben.
Sok esetben a hangszer különböző pontjain helyeznek el speciálisan kialakított hangszedőket, és az ezek által
szolgáltatott hang egyfajta keveréke lesz a hangszer kimenetén. Hárfához készül olyan hangszedő, amit
húronként kell felszerelni. Ennek beállítása a húrok nagy száma miatt rendkívül bonyolult.
Mivel kizárólag a rezgést érzékelik, és nem „hallják” a hangokat a gitár belsejéből, szinte teljesen ellenállnak
a gerjedésnek. Ettől nélkülözhetetlenek hangos, élő előadási helyzetekben, ahol nem lehet egy halk hangszer
hangját mikrofonnal megszólaltatni.
A piezo rendszerek hátránya, hogy meglehetősen alacsony kimeneti jelszintet produkálnak, azaz gyakran
előerősítőn keresztül kell használni őket. Sokszor beépítik az előerősítő fokozatot a hangszerbe, vagy a
hangszerre, amire ugyanazok a tulajdonságok vonatkoznak, mint amit az aktív pickupoknál tárgyaltunk. A
piezo hangszedőt használó gitárosok körében jól ismert jelenség a „piezo quack”, ez arra utal, hogy az
érzékelő vagy az előerősítő túlvezérlődik, és torz jeleket produkál.
Hangszedőkkel a hangosítás során a legtöbbször úgy találkozunk, hogy a művész a hangszerébe beépítve
hozza. Nem árt azonban a mikrofonjaink közé néhány jó minőségű, könnyen felszerelhető típust
beintegrálnunk.
Külön köszönet az alábbi gyártóknak, hogy adatokkal, leírásokkal, képekkel segítették a tananyag
összeállítását:
8 Önellenőrző kérdések
https://forms.office.com/r/VaMLDQcUFh
9 Felhasznált/ajánlott irodalom
• Budó Ágoston: Kísérleti Fizika I. (Tankönyvkiadó, 1981.)
• Kurutz Imre, Szentmártony Tibor: A műszaki akusztika alapjai. Bp., Műegyetemi kiadó. 2001.
• Gary Davis & Ralph Jones: The Sound Reinforcement Handbook . Yamaha Corporation of America and Gary Davis &
Associates. 1990.
• Kishonti István: Hangtechnikai alapismeretek I. Bp., Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet. 2009.
• Dr. Wersényi György: Műszaki akusztika. Egyetemi jegyzet NGB_TA_020_1. 2010.
• Dr. Radács László: Villamosságtan I. Áramkör számítási példák és feladatok Miskolc, Miskolci Egyetem Elektrotechnikai-
Elektronikai Intézeti Tanszék. 2014.
• GeoGebra (https://www.geogebra.org/)
• PhET Interactive Simulations (https://phet.colorado.edu/ University of Colorado. 2004-2011.
• Gy. Fodor: Elektromágneses Terek. Bp., Műegyetemi Kiadó. 1996.
• Torda Béla: Bevezetés az elektrotechnikába. Győr, Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar, Automatizálási
Tanszék.
• Neumann tutorial – (https://www.neumann.com)
• HyperPhysics - Carl R. (Rod) Nave Department of Physics and Astronomy Georgia State University Atlanta, Georgia
• Scott Lawing: How Does a Guitar Pickup Really Work?
• Hermann János: Hangtechnikai alapismeretek I.-II. 2022.