FONÁS

• fonalkészítés = fonás
• A fonás a fonalkészítésének művelete, amelynek során rövid és
vékony elemi szálak összesodrásával, összefüggő, hosszú, egyenletes
szilárdságú fonal állítható elő.
• legrégebbi technika: i.e. előtt 5–6000 évvel is ismerték.
• A fonal a textilipari eljárások legfontosabb kiinduló anyaga.
• Nedves növényi rostok könnyebben fonhatók, ezért beáztatták az
alapanyagot a fonás megkezdése előtt.
Fonási alapanyagok:
• Egyiptomban – len, Indiában – pamut, Kínában – selyem,
• Hidegebb éghajlatú területeken – állati szőrök felhasználása volt a
legelterjedtebb.
 Kézi fonásnál a fonáshoz felhasznált szálhalmazt egy farúdra illetve
Fonás Eszközei falapra kötik – ez a guzsaly
Az orsó körülbelül arasznyi eszköz különböző alapanyagból (réz, vas, fa,
Orsó (guzsaly) elefántcsont stb.) készülhet. Az egyik végén hegyezett, a másik végén
egy karika található, mely kettős funkciót lát el, egyfelől nehezékül
szolgál, másrészt megakadályozza a megfont szál lecsúszását.
Fonókerék

• Indiából származik.
• Későbbi találmány a fonókerék, amelyen az orsót
egy - kézzel vagy lábbal hajtott nagy kerékről
kötélhajtással forgatták.
Rokka

• 15. századi találmány.

• A hagyományos fonóeszközök
közül a leggyorsabb, mert
egyidejűleg végzi a sodrást és a
tekerést.
• A rászerkesztett pedál miatt
elegendő volt egy személy a
kezelésére.
Gépi fonás műveletei, berendezései:

• fonógép kialakulása a 18. századi ipari forradalom eredménye.

• James Hargreavest 1764-ben elkészítette „Spinning Jenny” (Fonó Jenny) elnevezésű, 8
orsóval működő gépét.

• 1. Bálabontás: szálhalmaz fellazítása, az összetapadt csomók felbontása,

szennyezőanyagok eltávolítása. Ezt bontó- és verőgépekkel végzik.
• 2. Kártolás: bundát kártológép bontja tovább elemi szálakra. A kártolást két,
egymással szemben mozgó finom tűsor végzi, amelyek között az összetapadt szálak
szétválnak, párhuzamosra rendeződnek.
• 3. Nyújtás: kártológépről lekerülő szalagot nyújtják 2hengerpár között, ennek
következtében a szalag vékonyodik.
• 4. Fésülés: törekedni kell arra, hogy a fonalat alkotó szálak hossza minél egyformább
legyen. A rövidebb szálakat a nyújtott szalagból fésülőgépen kifésülik- az így nyert
fonal neve „fésüsfonal” vagy – helyesebben – fésült fonal.
• 5. Előfonó gép:
• előfonás során a szalagot tovább nyújtják, de
meg is sodorják.
• Erre az ún. szárnyas orsót használják. A
szárny forgásakor a hossztengelyén átfűzött
fonalszakasz sodródik és a szárny ágán
kilépve feltekercselődik az orsóra.
• 6. Gyűrűs fonógép- Végfonás : a fonal
végleges kialakítását leggyakrabban gyűrűs
orsón végzik. Itt a fonal sodrását és az
orsóra való feltekercselését egy kis karikával
oldják meg, amely az orsó körül egy gyűrűn
fut.
• itt kapja meg a fonal a végleges vastagságát
és végleges sodratszámát.
• Az így készült fonal a gyűrűsfonal.
• A fentiekben leírt folyamat eredménye a
nyers fonal.
• Sodratirány
• A fonalban az elemi szálak, vagy a cérnában a fonalágak csavarodási
iránya. A fonal a sodrat iránya szerint lehet:
• "Z" sodratú: az óra járásával ellentétes irányú a sodrása
• "S" sodratú: az óra járásával egyező irányú a sodrása
SZÖVÉS
• Szövésnek nevezzük a lánc és vetülékfonalak merőleges kereszteződését.

• Szövés kezdetei a civilizáció kialakulásához nyúlnak

vissza.
• Eleinte faágakból összetoldott keretet vagy rámát
használtak szövéshez, a fonalat pedig természetes
szálak, például hasított sás adták.
• Az i. e. 6. századi görög vázaleletek díszítésén szövőket
is láthatunk. Ókori Görögországban a láncfonalakat
függőleges síkban helyezték el úgy, hogy azokat két
egymáshoz közel álló fa ágai közé erősített hídra
kötözték fel, alul mindegyikre követ erősítettek. Az így
kialakított szövési eljárás egyszerű volt, de csak
bizonyos hosszúságú szövet készítésére volt alkalmas.
Ókori szövőkeret
Parasztszövőszék Vetélők fajtái

A szövőszék alig ment át lényeges változáson az évszázadok alatt.

 Szövőszék
• A szövőszék, fejlettebb technika, első
ábrázolását egy 12. századból származó
kódexből ismerjük- alig ment át
lényeges változáson az évszázadok alatt.
• Láncfonalak szétválasztását itt már
nyüstkeretekkel végezték, amelyeket
lábítókkal mozgattak, így hozva létre a
szádnyílást, amelyen a vetülékfonalat
kézzel vezették át.
• Az ipari forradalom idején a fonást,
szövést gépesítették (Anglia 18.sz.)
A szövés műveletei
1. A láncfonal egyenletes adagolása
2. A láncfonalak szétválasztása – szádnyílás képzés
3. A vetülékfonal bevezetése
4. Nyüstváltás
5. A vetülékfonal leszorítása – beütése
6. Az elkészült szövet felhengerlése
A nyüstös szövőgép működési elve
Szövőgépek fajtái:

• Mechanikai szövőgép:
Csak vászonkötés készítésére alkalmas.
• Nyüstös szövőgép:
Nagyobb mintaelemek szövésére alkalmas, 24 nyüstkerete
lehet, ezek egymástól függetlenül mozognak.
• Jacquad-gép:
Nagy mintaelemű szövetek készítésére, Pl.: brokát, damaszt
stb. szövetek
A mozgatás lyukkártyás vagy elektronikus vezérléssel történik.
Az ipari forradalom idején a fonást, szövést
gépesítették (Anglia 18.sz.)

John Kay repülő vetélős

szövőszék (1733)

Edmund Cartwright (1775)

Jacquad-gép
Gyermekek a textil iparban
Digitális szövőgép
• https://www.youtube.com/watch?v=Bda9K4wycVI
 ALAPKÖTÉSEK

• A kötéstan a szövetek előállításával, a szövetek mintázásával foglalkozik.

• A szövés két fonalrendszer: a lánc és vetülékfonalak merőleges
keresztezése, aminek eredményeként keletkezik a SZÖVET
 Kötéspont: egy lánc és egy vetülékfonal találkozási helye

Lánc kötéspont: a Vetülék kötéspont: a

láncfonal van a vetülékfonal van a
szövet színoldalán, szövet színoldalán,
kitöltött négyzet üresen hagyott négyzet

Mintaelem:
a kötés legkisebb
állandóan
ismétlődő része
• Fonallebegés: olyan fonalszakasz amelyet egyetlen kötéspont sem köt le.
• Lánc lebegés: két vagy több egymás feletti lánc kötéspont, kitöltött négyzettel ábrázoljuk.
• Vetüléklebegés: az egymás melletti vetülék kötéspontok, üres négyzetekkel ábrázoljuk.
Alapkötések:
Fogalma:
• Alapkötésnek nevezzük azt a kötésfajtát, amelyből minden más kötés levezethető.

• Három alapkötést különböztetünk meg:

1.Vászonkötés 2. Sávolykötés 3. Atlaszkötés
VÁSZON Vászonkötés tulajdonságai:
• Kemény fogású, kissé merev
kötésrajz • Rugalmassága kicsi
• Nehezen alakíható, vasalható
• Varratsérülésre a legérzékenyebb
• Keskeny varrásszélességgel feldolgozható
• Kicsi a fonalkihullása
Felhasználása:
• A legvékonyabb anyagok szövésére is alkalmas.
• Alkalmazza a pamut, len és selyemipar.
• Ágynemű, ing, blúz, ruha, háztartási szövetek készítésére.
Jellemzői: • A gyapjúipar ritkán használja, mert nem engedi
• A legszorosabb kötés érvényesülni a gyapjú rugalmasságát.
• Fonallebegés nincs
• Egyenlő oldalú kötés
• A kötéspontok minden oldalnál érintkeznek
• Mintaeleme: 2 lánc és 2 vetülékfonal
SÁVOLY- átlós mintázatról lehet felismerni
kötésrajz
Jellemzői:
• A legkisebb mintaeleme 3 lánc és 3
vetülékfonalból áll.
• A kötéspontok csak két csúcsukkal
érintkeznek, így sávátlót alkotnak.
• Nem egyenlő oldalú kötés, színoldalon a
sávátló Z, fonákoldalon S irányú.
• A kötéspontok között fonallebegések
jönnek létre.

Sávoly kötés a szín és a fonákoldal eltérése
Sávolykötés tulajdonságai:
• Lágyabb fogású, kevésbé gyűrődik
• Rugalmassága jó
• Alakítható, nyújtható, vasalható
• Varratsérülése csekély, a laza szerkezet miatt
• Fonalkihullás és fonalcsúszás veszélye nagyobb
• Foszlási veszély elsősorban selyem és vegyiszál
szövetnél
Felhasználása:
• Minden alapanyagból szívesen készítik.
• Pamutipar munkaruhára és farmer ruházatra
• Selyemipar női felsőruhára és bélésre.
• Díszítő szövetek és lakástextíliára használják.
• Gyapjúszöveteknél a leggyakrabban
alkalmazott kötésmód
ATLASZKÖTÉS- a kötéspontok szétszórtan, de szabályosan helyezkednek el

Atlaszkötés jellemzői:
• A mintaelemben annyi lánckötéspontnak kell lenni, amennyi a mintaelem szám.
• A mintaelemben minden lánc és vetülékfonalon csak egy kötéspont lehet.
• A kötéspontok nem érintkeznek.
• A leglazább szerkezetű kötés, mert sok a fonallebegése.
• A szín és a fonákoldalon csak az egyik fonalrendszer fonalai érvényesülnek.
• Mintaelem nagyságának meghatározása: 5 lánc és 5 vetülékfonal, létezik 7és 8
fonalas atlasz kötés is.
Láncoldalú atlasz
Kötésrajz és szövetminta

Vetülékoldalú atlasz
Kötésrajz és szövetminta
Atlaszkötés Tulajdonságai:
• Varratsérülésre kevésbé érzékeny.
• Jól alakítható formálható.
• Nagy a fonalcsúszás és a foszlás veszélye.
• Varrásszélességnél figyelembe kell venni a foszlást.
• A szövet felülete csúszós
• Laza szerkezetű, lágy esésű szövet.

Felhasználása:
• Főleg a pamut és a selyemipar használja.
• Gyapjúból csak ritkán készítik
• A láncatlaszból ruhaszövet, kosztümszövet, esőkabát és díszítőszalagok készülnek.
• Düftin, szaténkarton, ujjabélés, bélésszövet, esernyőhuzat, blúzanyag.
 Levezetett kötések
Az alapkötések átalakításával és azok kombinálásával jönnek létre a levezetett és
összetett kötések.

• Vászonkötésből levezetett kötések :

• Ripszkötések: Jellegzetes bordázottságot eredményező kötések
• A bordázat irányától függően megkülönböztetünk: Harántripsz és Hosszripsz
• Panamakötés: Két láncfonal kereszteződik két vetülékfonallal váltakozva
Vászonkötésből levezetett kötések
 Sávolykötésből levezetett kötések
• A változtatás a mintaelem növelésével is történhet, de más lehetőségek is vannak.
Újabb lánckötéspontok hozzáadásával szerkesztett kötések:
Megerősített sávoly Többátlós sávoly

Árnyékolt sávoly