MEGOLDÁSOK

1. feladat

1. Sidney, Operaház.
2. Jörn Utzon készítette.
3. 1958-72.
4. Wright és Aalto építészete inspirálta a dán művészt.

2. feladat

1. Poparthoz,Bridget Riley: Current, 1964.

2. Hiperrealizmushoz. John C. Kacere műve 1972-ből.

3. feladat

Kinek a műve?

1. Jackson Pollock: No. 1., 1949.

2. Ronchamp: zarándokkápolna ( 1950-55). Le Corbusier leghíresebb műve.
3. René Magritte: Golconde, 1953.

4. feladat

Jackson Pollock-ot.
(1912-1956)

5. feladat

1. Andy Warhol

2. pop-art

3. Pop-art: A pop-art elnevezésű művészeti irányzat az ötvenes évek második felében alakult ki, először
Angliában, majd az Egyesült Államokban, néhány év leforgása alatt pedig nemzetközivé szélesedett.
Az elnevezésben az angol popular (népszerű) előtag arra utal, hogy a művészet és a népszerű
tömegkultúra korabeli ellentétét áthidalni kívánó mozgalomról van szó. A pop-művészek egyik
legfontosabb célkitűzése az úgynevezett "magas művészet" és az élet közötti határok lerombolása,
valamint a mindennapi élet banális jelenségeinek és tárgyainak a műbe való bevonása volt. A több
mint egy évtizedig uralkodó absztrakt expresszionizmus személyes önkifejezést hirdető programjával
dacolva, a pop-art távolságtartó, ironikus, hűvös viszonyt alakított ki a valósággal, de a korábbi korok
alkotásaival szemben is. A művészetet a század eleji dadaizmussal egyetértésben és a többi irányzattal
vitázva nem kreálja, alkotja, hanem inkább fölfedezi: a nagyvárosi folklórban, a kisebbségek
szubkultúrájában, a reklámklisékben, a képes magazinok sztereotip fotóiban, a kommersz
képregényben, a banális használati tárgyakban, a fogyasztói társadalom jellegzetes szimbólumaiban.
Az absztrakt expresszionizmus és a pop-art közötti átmenetként foghatók fel Robert Rauschenberg
"kombinált festményei", "összerakott képei", melyeken a festmény felületére hétköznapi banális
tárgyak és egyéb háromdimenziós elemek is rákerültek. Ezek a térbeli környezetalakítás felé billentik a
művet, ugyanakkor még számos festői elem is működésben marad. A pop-art azután túlnyomórészt
elveti az érzéki festőiséget, és olyan személytelen, gyakran gépies technikákat alkalmaz, mint a
sokszorosítás, a nagyítás, a kollázs, de attól sem riad vissza, hogy minden áttétel nélkül sorakoztasson
fel különféle tárgyakat, háromdimenziós tárgyegyütteseket. A személytelen felmutatás, ami főleg az
amerikai művészekre jellemző, rendszerint attól nyer finom, látszólag derűs, néha azonban kritikus
iróniát, hogy e művek alapanyaga, a fogyasztói társadalom képi világa maga is végtelenül gépies,
 személytelen dolog. A pop-art a művészet feladatát elsősorban abban látja, hogy a gépiesen lüktető
világ látványos zakatolását egy kicsit túl kell fokozni, hogy megmutatkozzék a fonákja, és
öntudatlanul megvalósult vizuális értéke is.
Az irányzat jelentősebb képviselői: Robert Rauschenberg, Andy Warhol, Roy Lichtenstein, Claes
Oldenburg, James Rosenquist, Peter Blake, Richard Hamilton stb. A magyar művészek közül a pop-art
szellemisége különösen Altorjai Sándor, Jovánovics György, Konkoly Gyula, Paizs László és
Pincehelyi Sándor munkásságának rövidebb-hosszabb időszakában érezhető.

6. feladat
1. Mark Rothko: Narancs és sárga

2. A San Franciscó-i szellemi klíma egy másik ösztönző tényezője Still mellett, Mark Rothko, aki orosz
földről, tíz esztendős korában került szüleivel az Egyesült Államokba, 1926-ban New Yorkban
telepedett meg, miután ifjúságát az Oregon állambeli Portlandban töltötte. Rothko két ízben is tanított
a California School of Fine Arta katedráján, egy-egy nyári tanfolyamon (1947-ben és 1949ben). Ezek
a kaliforniai tartózkodásai döntő jelentőségűek voltak számára, és meghatározták tevékenysége
jövendő irányvonalát.
Rothko, aki 1926-ban az Art Studerits League-ben Max Weber tanítványa volt, pályája ezen első
szakaszában a nagyon is európai szabású expresszionizmust követte. Amikor pedig 1945-ben eljutott
az absztrakcióig, leginkább Gorky hatása alá került. "Kalifornia előtti" munkáiban valamiféle rituális
formanyelvet, plasztikai jelrendszert és környezeti effektusokat keres: mindez együtt a New York-i
absztrakt szürrealizmus igen jellemző vonása. Pályájának mégis San Francisco adta meg a döntő
lökést: a keleti bölcselettel való találkozás, az értelmi beavatkozás teljes elutasítása a művészi
alkotófolyamatban. Rothko elveti a jelek és a formák mindennemű gátló tehertételét, és az emelkedett
szellemiség atmoszféráit keresi. Ekkor látnak napvilágot első olyan vásznai, amelyek jellemző példái
az új stílusnak: széles színsávok egymás fölé rakva, minden vonalrajz nélkül, visszhangozva egymás
fanyar vagy meleg színfokozatait, határozatlan körvonalakkal. Rothko képei komoly szellemi
erőfeszítést kívánnak a szemlélőtől. Cserébe gazdaggá teszik őt, és kifejlesztik benne a fegyelem és a
meditáció gyakorlatát. Utolsó alkotásai, melyeket halála előtt festett Texasban, a houstoni ökumenikus
kápolna részére, valósággal fölmagasztalják ezt a szellemi-lelki emelkedettséget. A "Rothko-Chapel"-
t, amely a Texas Institute of Religion and Human Development részét alkotja, 1971. február 27-én
avatták föl. Színei izzóak, mégis koncentrált meditációra hívják a nézőt.
Still elutazása New Yorkba 1950-ben San Francisco hanyatlásának a kezdetét jelzi. Seattle-ben pedig
Tobey bezárkózik vidéki magányosságába, ahonnan már csak akkor mozdul ki, amikor Svájcba
költözik. Elnehezül, és nem képes többé beváltani pályakezdésének ragyogó ígéretét; rossz ízű,
japános festegetésbe merül és a megmunkálás hamis választékosságába menekül, melyben a white
writings technikájából merített elemek bukkannak föl.
Rothko egyfajta szürreális, biomorfikus képzeletvilágfelől az érett, belső lényegre kivetített stílusáig.
Rendkívül nagyméretű képeket festett, hatalmas festményei leginkább akkor válnak élvezhetővé, ha
zárt térben látjuk őket. Egyesek azt állítják, a földi kötöttségek alóli, felszabadító transzcendens
hatásuk van. Rothko elvetette a határozott, megfogalmazást, az egyetemesre, s nem a részlegesre
törekedett, végül életét is elvetette magától.

- feladatok -

- vissza -