22.

B) A BALESETEK MEGELŐZÉSE
A baleset és munkabaleset fogalma. A baleset bekövetkezésének okai. A balesetek
kivizsgálása.

A baleset fogalma:
Egyszeri hatás: ha ismétlődő hatások összegződnek, az általában nem baleset,
hanem foglalkozási megbetegedés
Külső hatás: ha a sérült szervezete okozza, az nem baleset, hanem betegség
Sérült akaratától függetlenül: öncsonkítás nem tartozik ide, de ha valaki megveri, az
igen
Sérülés, mérgezés okozása: ha nem történik meg, akkor veszélyeztetésről
beszélünk.

Munkabaleset fogalma:

Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során

vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló
(sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a
foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés,
anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi
szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele
során éri.
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek
(munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a
munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri,
kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

A baleset bekövetkezésének okai:

A baleset bekövetkezése mindig valamilyen folyamat eredménye. A folyamatot rend- szerint

a veszélyforrás jelenléte vagy használata indítja el. A veszélyforrások csak a lehetőégét
teremtik meg a baleset bekövetkezésének, de mindig kell egy közvetlen ok, ami előidézi azt.
A veszélyhelyzet abban a pillanatban alakul ki, amikor a munkavállaló megjelenik a
folyamatban. Ebben a szituációban megkerülhetetlen kérdés, hogy a munkavállaló miképpen
végzi a munkáját. Ha a tárgyi eszközök állapota megfelelő és működtetésük szakszerű, a
sérülések bekövetkezésének személyi okai is lehetnek. Ha a folyamat elindul, annak a
következménye baleset formájában jelentkezik. A folyamat (veszélyforrás – veszélyhelyzet –
baleset) leállítására csak a tárgyi és a személyi okok ismeretében van lehetőség. A tárgyi
okok
elsősorban a védőeszközök hiányára (jelen van, de mégsem használják vagy állapota nem
megfelelő), a helytelen munkaszervezésre (gyakori túlmunka), a személyi okok a
munkavállaló magatartására és egyéni adottságaira (lassúság, rossz reflex), a
szakképzettség
hiányára vezethetők vissza.
Ha a sérült tudatosan (valamilyen előny érdekében) károsítja szervezetét, nem balesetet,
hanem öncsonkítást okoz, és ekkor kártalanítás helyett büntetés a következmény.
A foglalkozási megbetegedések bejelentése, nyilvántartása:
A foglalkozási megbetegedések bejelentése
A bejelentést a rendszeresített nyomtatványon (bejelentőlapon) a következik
figyelembevételével kell megtenni:
• a foglalkozási betegség kórisméjét megállapító orvosnak a diagnózis felállítását követő 24
órán belül,
• halálos kimenetelő, ill. ugyanazon munkahelyen öt vagy több munkavállalót érintı
azonos, egy időben kialakult heveny foglalkozási betegség esetén szóban azonnal és
írásban legkésőbb 24 órán belül,
• fokozott expozíció esetén az érintett személyt vizsgálatra beküldő foglalkozásegészségügyi
szolgálat orvosának a lelet kézhezvételétől számított 24 órán belül,
• a bejelentőlapot zárt borítékban kell postára adni,
• a bejelentés megtörténtét és keltét a kórisme feltüntetésével a munkavállalóról vezetett
egészségügyi nyilvántartásban rögzíteni kell,
• az ÁNTSZ megyei (fővárosi) intézete a bejelentést nyilvántartásba veszi, és erről a
bejelentőt 3 napon belül értesíti,
• ha a bejelentés nem a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosától érkezett, az ÁNTSZ
megyei (fővárosi) intézete a bejelentőlap másolatát is megküldi az érintett
foglalkozásegészségügyi
szolgálatnak.
A bejelentést meg kell ismételni, ha a korábban keresőképesként bejelentett személy
keresőképtelenné vált. Tanulói, hallgatói jogviszonyban lévő személy esetén a gyakorlati
képzés helyén mőködő foglalkozás-egészségügyi orvos végzi a bejelentést, aki ezzel egy
időben értesíti az oktatási intézményt.
Abban az esetben, ha az észlelő orvos a foglalkozási betegségek kórisméjét nem tudja
biztonsággal megállapítani, a bejelentést mellőzi, és a munkavállalót további vizsgálatok
végzésére foglalkozás-egészségügyi szakrendelésre, vagy az Országos Munkahigiénés és
Foglalkozás-egészségügyi Intézetbe (OMFI) utalja be. A beutalóra rá kell vezetni a
bejelentve
nincs! megjegyzést.
A munkáltató az észlelő orvos bejelentési kötelezettségétől függetlenül azonnal értesíti az
ÁNTSZ igazgatóját és az OMFI -t, ha a munkahelyen halálos kimenetelő vagy tömeges
foglalkozási megbetegedés fordult elő.