A terhesgondozás jogi

vonatkozásai
Azért, hogy a terhesgondozás ne
alakuljon át terhelt gondozássá
Terhelt gondozás megelőzésére
• Felelősségi formák
• Kártérítési felelősség és kártérítések
• Önálló illetve együttes felelősség a terhesgondozásért
orvos és intézmény között
• Szakmai felelősség-kártérítési felelősség
• A felelősségcsökkentés jogi lehetőségei
• A terhesgondozáshoz kapcsolódó felelősség jogszabályi
háttere
• Terhesgondozás és szakmai protokollok, irányelvek
• Terhesgondozás és dokumentáció
• Terhesgondozással összefüggő speciális bírói gyakorlat
( UH, Down –kór és társai)
 Felelősségi formák
• Személyi (mindig a tevékenységet végző):
– etikai felelősség
– Fegyelmi, munkajogi felelősség
– Büntetőjogi felelősség
• Szolgáltatót (működési engedély címzettje)érinti:
– Működési felelősség (ÁNTSZ)
– Működtetési felelősség ( Felügyelet)
– Fogyasztóvédelmi típusú felelősség
– Egészségbiztosítási típusú felelősség
– Polgári jogi felelősség
 Etikai felelősség
• Kamara vagy Megyei Etikai Tanács
• 30/2007 EüM rendelet, Orvosi Rendtartás
alapján,
• 2007-től szakmai kérdésekben ritkább ( szakmai
szabályszegés nem etikai vétség
automatikusan)
• Etikai eljárás elsősorban tájékoztatási hiba miatt
• Etikai büntetések, eljárások
• Védőnőtől-orvosig bárki ellen indítható, akár
magánszolgáltató, akár finanszírozottként jár el
 Fegyelmi, munkajogi
• Fegyelmi felelősség csak közalkalmazottnál
• Fegyelmi eljárás, büntetések.
• Munkajogi felelősség nem közalkalmazottnál a
szerződés felmondása, rendkívüli felmondása
nincs speciális eljárás
• Eljárás alapja nem megfelelő szakmai
tevékenység is lehet.
• Áthárítás szabályai munkaviszony és
közreműködői jogviszony esetén
 Büntetőjogi felelősség
• Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés
• Büntetőjogi felelősség sajátosságai
– Ártatlanság vélelme, konkrét elvárhatóság
– Szakmai szabály határai
– Kizárólagos okozat
– Tájékoztatás
• Büntetések
• Védőnőtől-orvosig bárki ellen indítható, akár
magánszolgáltató, akár finanszírozottként jár el
 Működési felelősség
• Szakmai minimumfeltételek /60/2003 ESzCsM rendelet)
– Általános szülészet-nőgygóyászat (amniocentézis,
chorionboholy vizsgálat, mint terhesgondozási lépés)
– Genetikai tanácsadás
– Körzeti védőnői tevékenység
– IVF
– Terhesgondozás önálló minimumfeltételei?
• Működési engedély tartalma
• Szakmai szabályok
• ÁNTSZ, szakfőorvosi, OSZMK rendszerén keresztül
• Szankciók: figyelmeztetéstől-működési engedély
visszavonásáig
• Minden szolgáltatót érinthet
 Működtetési felelősség
• Egészségbiztosítási Felügyelet
• Csak finanszírozott szolgáltatók
• Szakmai szabályok megszegése,
minőségi követelményekkel ellentétes
eljárás
• Szankció: bírság
• A szakvélemény más eljárásban is
felhasználható
Fogyasztóvédelmi típusú felelősség
• Terhesgondozási tevékenység is a
fogyasztóvédelmi törvény hatálya alá is tartozik
• Minden szolgáltató ellen indulhat
• Pert elkerülő eljárások:
– Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség
– Békéltető Testület
– Betegjogi képviselő
– Közvetítő Tanács
– Panasz fenntartó, szolgáltató
– Felelősségbiztosító
 Egészségbiztosítási felelősség
• A jövő, a Pénztárakkal szerződött
szolgáltatókat érinti
• Pénztár ügyfélszolgálata, ahol a beteg
panaszkodhat- kötelező válaszadás
• Pénztár bejelentésre történő szakmai
vizsgálat
• Bejelentéstől független ellenőrzés
• Pénztári műhiba
• Szankció-szerződésbontás
 Polgári jogi felelősség
• Leggyakoribb
• Minden szolgáltatót érinthet
• Szankció: Kártérítés
• Kártérítési felelősség jellemzői
– Vélelmezett felelősség
– Általában elvárható magatartás
– Nem kizárt okozat
– Elvárható gondosság tág fogalma
– Tájékoztatás fokozott jelentősége
 Kártérítés
• Releváns az okozott kár nagysága, így ha
károsodott gyermek születik a
terhesgondozás is járhat magas
kártérítéssel
• Nem vagyoni kártérítések és károsodás
kapcsolata
• Széleskörű vagyoni kártérítések
 Önálló vagy együttes felelősség?
• Terhesgondozásnál mindig önállóan vizsgálják ki és
milyen formában végezte
• Felelős lehet önállóan védőnő, terhesgondozó orvos,
UH-t végző stb.
• Felelősség lehet önálló, de lehet egyetemleges is akár
egymás között, akár a szülést levezető intézménnyel,
közrehatás számítható aránya, vagy egymás között
egyenlő
• Terhes-gondozó önálló felelősségét kezdeményezheti
beteg ( felperes), de a későbbi szolgáltatók ( pl. szülést
levezető kórház, mint alperes) is
• Nem munkaviszony esetén a szolgáltató felelőssége
nem mentesít a szolgáltató és közreműködő közötti
elszámolástól, közreműködi részvétel az eljárásban
 Szakmai felelősség-kártérítési
felelősség
• Elvárható gondosság tág értelmezése
• Diagnosztikai tévedés
• Gyógymódválasztási szabadság
• Esély elvétele
• Tájékoztatás
 Diagnosztikai tévedés
• Szükséges és indokolt vizsgálat hiányának
következménye
• Döntési helyzet
• Mikor nem felróható
• Miként jelentkezik ez a
terhesgondozásban ( pl. lehet-e tévedni az
UH vizsgálatnál stb.)
Gyógymódválasztási szabadság
• Gyógymódválasztási szabadság korlátai: alapos
és körültekintő vizsgálat, hozzájárulás
• A választható gyógymódért is lehet felelősség
• Miként jelentkezik ez a kérdés a terhes-
gondozásban ( pl. mikor alapos egy
terhesgonodzási lépés, ha azt kell, célszerű,
indokolt, lehet, vagy nem kizárt végezni?)
 Esély
• Szolgáltatónak kell bizonyítani az esély hiányát
• Nagyobb esély a túlélésre, illetve gyógyulásra és
nem a túlélés, illetve gyógyulás nagyobb esélye
a kérdés (elvileg elég a 0,1 nem kell legalább
51%)
• Esély ténye és nem a mértéke számít, illetve a
mértéke lehet kártérítési összegszerűségi
kérdés ( pl. rövid túlélési idő elvétele
alacsonyabb kártérítés)
• Miként jelentkezik ez a terhes-gondozásban
 Tájékoztatás
• Egyenrangú az orvos-szakmai mulasztásokkal
• Terhesgondozás során kevés az invazív
vizsgálat-kevés az írásbeli hozzájárulás
• Tájékoztatás történhet mindig szóban
• Tájékoztatás tényét, tartalmát a szolgáltató
bizonyítja, tanúvallomás szerepe
• Tájékoztatás minden lehetséges, ismert és
súlyos következményről
• Döntési helyzetbe kell hozni a beteget, a beteg
dönt, szolgáltató előkészít és végrehajt, ha rossz
a beteg döntése, az előkészítés volt rossz
 Terhesgondozás és tájékoztatás
• BH-k és EBH-k közül egyedül itt van terhesgondozást érintő, a 747 EBH
• „Ha a magzat fejlődési rendellenességének gyanúja nem zárható ki, az
orvosi tájékoztatásnak ki kell terjednie a fejlődési rendellenesség
valószínűségének mértékére, a terhesség megszakítás elvi lehetőségére,
szakmai felülvizsgálat igénybevételére.”
• „Alperes orvosainak téves az az álláspontja, hogy a terhesség megszakítás
lehetőségéről csak akkor indokolt az állapotos nő tájékoztatása, ha az
orvosilag is javasolt…A tájékoztatási kötelezettség, tehát a terhesség-
megszakítás kérdésében elfoglalt nemleges orvosi álláspont esetén is
fennáll.”
• „A felülvélemény szerint a magzat genetikai-teratológiai ártalma kevesebb,
mint 50%-ban volt valószínűsíthető, amely megállapításból azonban az is
következik, hogy nem volt kizárt…A kárfelelősség alóli kimentésre alkalmas
megfelelő tájékoztatás megtörténtéhez alperesnek azt kellett volna
bizonyítania, hogy a felperest tájékoztatta a terhesség megszakítás
lehetőségéről, vagy legalábbis arról, hogy a fejlődési rendellenesség
gyanúja továbbra sem kizárt.”
 A felelősségcsökkentés jogi
eszközei
• Terhesgondozást végző szolgáltatók szakmai
felelősségbiztosítása járó-beteg ellátás ezért lehet
magasabb limit, súlyos károsodásokból fakadó
veszélyek
• Minél magasabb limitek, kizárások (genetikai károsodás,
tájékoztatás, közreműködőként történő eljárás)
visszakövetelési jog ( működési engedélyek kérdése)
terhesgondozási sajátosságok
• Terhesgondozást végző szolgáltató működési formája,
miért ne Bt. vagy egyéni vállalkozás (felelősség korlátai
beteg és szolgáltató illetve szolgáltató és közreműködő
közötti elszámoláskor)
 Terhesgondozás a
jogszabályokban I.
• A Terhesgondozásról szóló 33/1992 NM
rendelet- a transzfúziós szabályzat mellett szinte
az egyedüli szakmai szabály, ami jogszabályban
van
• 1993 óta nem módosították
• A vizsgálati minimumot írja elő
• Meghatároz elrendelendő (1és 2.sz. melléklet)
és elrendelhető (3.sz. melléklet) vizsgálatokat
• Dokumentációs kötelezettséget érinti
 Terhesgondozás a
jogszabályokban II.
• Felelősséget eredményezhet, ha a jogszabályban írt bármilyen
kötelezettség nem kerül betartásra
– Vizsgálat az első és második trimeszterben legalább egy-egy
harmadikban legalább kettő ( szakma követelményei ennél már sokkal
szigorúbbak)
– Az elrendelendő vizsgálatok közül bármelyik hiánya, mint tény,
megalapozza a felelősséget, míg az elrendelhető vizsgálatoknál vagy
akkor van felelősség, ha szakmailag indokolt a vizsgálat és elmarad,
illetve minden esetben, ha legalább a tájékoztatás nem történik meg a
vizsgálat lehetőségéről, különösen, ha az esélyt növel.
– Nevesített dokumentáció terhes törzslap, terhes-könyv és
terhesgondozás saját dokumentációja. Ezek pontos, egyező vezetése
kiemelten, hogy az egységes dokumentáció része a fentieken túl a
laboratóriumi és egyéb vizsgálati leletek is. Felelősséget eredményez,
tehát az is, ha nem kerül valami rögzítésre, de az is, ha a rendelkezésre
álló adatok közül valamelyiket a gyógykezelést végző nem nézi meg,
nem ismeri meg, vagy nem tesz meg mindent annak megismerése
érdekében ( pl hiányosnak látja a vizsgálati leleteket és nem kérdez rá a
terhesnél azokra)
 Terhesgondozás és szakmai
protokollok, irányelvek
• Szakmai protokoll csak a minisztérium által
kiadott vizsgálati és terápiás eljárás rend.
Egészségpénztárak csak ezt lesznek kötelesek
figyelembe venni 2009-től és ehhez igazodik
majd a finanszírozási eljárás rend
• Átfogó szakmai protokoll a terhesgondozásról
nincs, a rendelet sem az csak ha tartalmát
annak minősítenék.
• Szükséges átfogó protokoll a terhesgondozásról
és egyes elemiről ( amiről egyébként a Magyar
Nőorvos Társaságnak irányelvei vannak) külön
protokoll.
 Szakmai protokollok
• Szakma független protokollok betartása a
terhesgondozás során (thromboemboliák
megelőzőséről, antibiotikum kezelésről,
fertőzések megelőzéséről /Infektológiai Szakmai
Kollégium/)
• Közvetett szakma függő protokollok: Védőnői
Szakmai Kollégium: A védőnő feladatairól a
várandós gondozásban, Klinikai Genetikai
Szakmai Kollégium: A Down-kór prenatális
szűrése és diagnosztikája, IVF protokoll
speciális terhesgondozást érintő vonatkozásai
 Szakmai protokoll a védőnői
ellátásról
• Kötelező vizsgálatok és gyakoriságuk ( akár az elmaradás, akár a
gyakoriság megsértése eredményezheti a felelősséget)
– Havonta végzendő pl. testtömegmérés, s-f távolság mérés a 24. héttől, minden
alkalommal szükséges alsóvégtag megtekintése, vizeletvizsgálat, vérvizsgálat
tesztcsíkkal (vércukor), vérnyomásmérés, pulzus, magzati szívfrekvencia
számlálás (16-20. héttől)
• Nevesített, további nem általa végzett vizsgálatok, amit figyelemmel kell
kísérnie a védőnőnek és dokumentálnia is ( ide tartoznak UH vizsgálatok,
genetikai szűrés, TORCH szűrés, különböző laboratóriumi vizsgálatok)
Ezekkel kapcsolatos dokumentációs hiány megkérdőjelezheti a vizsgálat
tényét?
• Dokumentálással kapcsolatos kiemelt feladatok: gondozási könyv kiállítása,
gondozási terv készítése, törzslap vezetése, vizsgálati eredmények
összegyűjtése, regisztrálása, védőnői vizsgálatok rögzítése gondozási
könyvben és törzslapon, elégedettségi vizsgálat. Széleskörű dokumentációs
feladatok, hiányuk, megsértésük azt jelentheti, hogy a felelősség alól nem
tudja magát tisztázni az eljárás alá vont szolgáltlató vagy személy.
• Védőnő felelőssége önálló, terhesgondozó orvos felelőssége fennáll: nem
észleli védőnői vizsgálat hiányát, vagy ha az észlelt hiányt nem pótolja
 Szakmai irányelvek
• Magyar Nőorvos Társaság irányelvei sokkal részletesebbek,mint a
protokollok:
– Terhesség megállapítása, Terhesség alatti infekciók, Terhességi UH
diagnosztika, Toxémia, Praeeclampsia, eclampsia, diabétesz és
terhesség
• Szülészet-nőgyógyászati protokoll című könyv
– Terhesgondozásról önálló fejezet: Ellenőrző és szűrővizsgálatoknak a
jogszabálynál részletesebb felsorolása, szigorúbb vizsgálati minimum
időtartamok: 26-28 hétig havonta 1, 33-34 héti három hetente egy, 35.
héttől hetente egy alkalom.
• Intézmények belső protokolljai
• 2009-től finanszírozók protokolljai
• Bírói gyakorlat: elvárható gondosság szélesebb, mint a protokoll
( nincs meghatározva milyen protokollra gondol). Felelősséget
eredményezhet, tehát az irányelvekben, a szakkönyvben, a belső
protokollban, a finanszírozási protokollban írtak megszegése is sőt
elvileg még ennél több is lehet az elvárhatóság (egyes szakcikk)
 Terhesgondozás és dokumentáció
• Bírói gyakorlat: minden dokumentációs probléma kizárólag az alperes(szolgáltató)
terhére értékelendő, egyértelműség hiányában nem tudja magát a felelősség alól
kimenteni.
• Hiányos ( valamilyen eredmény nincs rögzítve)
• Hiányzó (valamilyen irat hiányzik)
• Egymásnak ellentmondó ( pl. terhes-könyv és orvos dokumentációja, amely
ellentmondás nem csak eltérés, hanem az is lehet,hogy az adat egyikben szerepel a
másikban nem)
• Olvashatatlan bejegyzés
• Értelmezhetetlen rövidítés, illetve a terhes számára nem egyértelmű adat ( vita
esetén az adat a szolgáltató terhére értelmezendő)
• A terhes a jog oldaláról nézve lehet tudatlan, van ugyan olyan kötelezettsége, hogy
tájékoztassa a szolgáltatót az elvégezet egyéb vizsgálatokról, egyéb tüneteikről, de
csak ha arra rákérdez a terhesgondozó, tehát az adathiányért az adat rendelkezésre
állása mellett is a szolgáltató a hibás a rossz kikérdezésért.
• A hiányosságokat meg lehet próbálni tanúvallomással pótolni, de azoknak egyezniük
kell, illetve szerepük csak másodlagos az okiratok mögött.
• Adat mindig a betegé, így ha kéri ki kell adni másolatban az írásos anyagot és a
videó, DVD felvételeket is. ( másolási díjat lehet kérni)
 Egyes terhes-gondozási esetek a
bírói gyakorlatban
• Kifejezetten terhesgondozás miatt kevés eljárás indul (UH, Down-
kór) a szülészet vezet a műhibapereket érintő szakmáknál, de a
szüléssel összefüggő esetek miatt.
• Védőnői szolgáltató ellen talán nem is folyik eljárás
• Ha indul a terhesgondozás miatt eljárás akkor a per együttesen szól
terhesgondozási és szülési hibákról , nevesítve csak
terhesgondozási per nagyon ritka
• Jövő: új Egészségpénztári modellben szolgáltató és pénztár is
jobban figyel majd, hogy ki követte el a tényleges hibát, így lehet,
hogy a szolgáltatói oldal részéről jelentkezik az igény a
többszereplős perekre ( terhesgondozó önálló felelőssége is
jelenjen meg), de az egyre több protokoll is vezethet a
terhesgondozási perek növekedésére, hiszen az elvárások
pontosabban és számon kérhetőbben kerülnek majd rögzítésre.
 Terhesség felismerése- méhen
kívüli terhesség
• Fel nem ismerés önmagában nem hiba, csak ha a felismerés
érdekében indokolt vizsgálatok elmaradnak (laborvizsgálatok, UH).
• Méhen kívüli terhességnél, a hiányosan -pl kimard a vizsgálatból az
uterus, vagy a petevezeték, esetleg a Douglas –űr, vagy a végzett
vizsgálat hiányos kerül dokumentálásra - folytatott UH vizsgálat
mellett felróható az is, ha nem egyértelmű az intra vagy extrauterin
terhesség és rövid időn (2-3 nap) belül nem történik ismételt
visszarendelés és vizsgálat.
• Fel nem ismert terhességnél extrém esetben az egészséges
gyermek születése nem eredményezhet kártérítést, mert a bírói
gyakorlat szerint nincs jogellenesség.( felnevelés költségei sem
kérhetőek)
• Méhen kívüli terhességnél az észrevétel függvényében kérdés,
hogy milyen szervmegtartó kezelésekre kerülhetett volna sor
korábbi észleléskor.
 Ultrahangvizsgálatok I.
• A bírói gyakorlat nem várja el a 100%-os felismerést,
lehet valamit nem észre venni
• A terhesség megfelelő idejében történjen a vizsgálat és
megfelelő képzettségű vizsgáljon. Ha ezek megsértésre
kerülnek az a tény, hogy az MSZNUT elveknek
megfelelő vizsgálat nagyobb esélyt jelentett volna
megalapozza a felelősséget, az esély mértéke
irreleváns.
• UH perek fejlődési rendellenességek felismeréséről
szólnak azzal, hogy felismerés esetén tájékoztatás és
terhesség megszakítás lehetősége a szülőknek az
elvárható eljárás azzal, hogy jelenleg a károsodottan
született gyermek is kérhet saját jogán kártérítést
 Ultrahangvizsgálatok II.
• Több perben kérdés a 18-20. heti UH, ne korábban és ne később történjen.
• A II. UH-t MSZNUT ajánlás szerint lehetőleg B vagy a C végzettségű
végezze, a szakmai protokoll című könyv szerint csak ilyen végezheti, 2007
szeptembertől végezheti más is B vagy C végzettségű személy szakmai
felügyeletével (mit jelent a szakmai felügyelet, miként lehet ezt bizonyítani
pl. a zárójelbe beírt névvel?,ha van B vagy C végzettségű, akkor ennek
lehetőségéről kell-e tájékoztatni vagy automatikusan végezheti más
végzettségű felügyelet mellett- bírói gyakorlat fogja eldönteni)
• UH vizsgálat tartalma. Csak azt nézte meg a vizsgáló az előírás szerint
vizsgálandókból, ami dokumentálva van, ha a vizsgálat, vagy a
dokumentáció hiányos felelősséget eredményezhet.
• UH vizsgálat eredményességéről történő tájékoztatás. Leleten formaszöveg
( különböző elváltozások esetén eltérő hatékonyság, nincs teljes
bizonyossággal felismerés).Továbbképző Szemle 2007 szeptember.
Kijelentő módban nem szabad fogalmazni és a javasolt általános tartalmú
tájékoztatást ki kell egészíteni szóban lehetőség szerint a konkrétabb
százalékokról, hogy a beteg el tudja dönteni akar e további, esetleg
fejlettebb vizsgálatot, ennek a tájékoztatásnak a megtörténtét bizonyítani
kell (lásd korábbi 747 EBH a tájékoztatásról)
 Down-kór I.
• A végtag-rendellenességek mellett a legtöbb
terhesgondozást érintő per Down-kór felismeréséről szól
• A tarkó ödéma mérése, ha nem is kötelező annak
lehetőségéről tájékoztatást kell adni, ha elvégzik,
jelentős, hogy mikor ( 11-13 hét ) és ha 3 mm vagy
nagyobb további kivizsgálás az elvárható
• A biokémiai szűrésekkel az AFP-t kivéve hasonló a
helyzet, a protokoll szerint azok nem tartoznak a
rutineljárásba, de azok lehetőségéről, a hatékonyságáról
tájékoztatást kell adni és a terhes dönti el, hogy ha lehet
elvégezteti-e, illetve azok eredménye ismeretében is, ha
azok utalnak a károsodásra, a további invazív
vizsgálatok elvégzése elvárható, illetve azok
lehetőségéről tájékoztatást kell adni
 Down-kór II.
• Az AFP eredmény a Down –kór vonatkozásában a Genetikai Tanácsadás
irányelve szerint akkor indokol további vizsgálatot, ha 0,2-07 között van, de
a bírói gyakorlat ennél szigorúbb, akkor sem tartja kizártnak, ha az 0,8-0,9
körül van, ez utóbbi esetben többletkövetelmény a tájékoztatás az invazív
vizsgálatok lehetőségéről
• A protokoll a terhes 35. életévéről beszél a vizsgálatok indokánál, de
megemlíti a fokozott szülői aggodalmat is, amikor pszichés okból a
szülőnek joga s lehetősége van kérni az invazív vizsgálatot korábban is.
• Az invazív vizsgálat lehetőség szerint minél nagyobb biztonságot adjon
(protokoll: teljes kromoszómaszerelvényről csak a karotypizálás után lehet
tájékozódni) Természetesen tájékoztatni kell a terhest az invazív
beavatkozások kockázatáról is, a megalapozott döntés érdekében
• A károsodott gyermek ilyen esetben is önállóan igényelhet kártérítést azzal,
hogy ha ez a lehetőség esetleg a jövőben megszűnik felmerülhet a gyermek
felnevelési költésgének megtérítése hiszen, ha tudták volna a szülők a
károsodást kérték volna a terhesség megszakítást. Az alperes, tehát nem a
genetikai károsodásért felel, hanem a károsodás fel nem ismeréséért és a
terhesség megszakítás lehetősége felajánlásának elmaradásáért.
 Terhesség alatti infekciók
• A bírói gyakorlat utólag elemzi a történteket, ezrét ritkán
fogadja el azt az érvet, hogy egy adott fertőződésnek,
baktériumnak nem tulajdonítottak jelentőséget, mert az
többször előfordulhat terhesség alatt.
• Fertőződés jelentkezésekor, vizsgálják volt-e tenyésztés,
alkalmaztak-e megelőző jelleggel , majd tenyésztést
követően célzott antibiotikumot, illetve ellenőrizték-e a
fertőzés megszűnését, ha bármelyik hiányzik és a
fertőződés szerepe nem kizárt egy károsodás
bekövetkeztében megállapítják a felelősséget
• Több perben merül fel a streptococcus B fertőzéssel
kapcsolatos szűrés a terhesség vége felé ( fenyegető
koraszülés), de az infekciókról szóló irányelv is
szűrővizsgálatként javasolja, ami elvárhatóvá teszi.
 Gesztácios diabétesz szűrése
• Nagy magzatnál (vállelakadásnál) illetve magzati
halálnál többször vizságlják, hogy a 75 gramm glükózzal
végzett terhelés ( OGGT) megtörtént-e és ha annak
feltételei fennálltak önmagában a vizsgálat hiánya
megalapozhatja a terhesgondozó önálló vagy a szülést
vezető szolgáltatóval közös felelősségét (neki is figyelni
kellett volna a vizsgálat hiányára)
• Irányelv a 24-28 hét között teljes körű szűrést javasol,
míg a rizikócsoportoknál korai szűrést tart indokoltnak
12-16 hét között is. Védekezés szokott lenni, hogy nem
indokolt a vizsgálat, de ekkor is legalább az arról szóló
tájékoztatás elvárható, így annak elmaradása alapozza
meg a felelősséget.
 Toxémia
• Abban az esetben állapít meg a bírói gyakorlat
felelősséget, ha annak észlelése során nem a késői
terhességi toxémia, illetve a toxémia, praeeclampsia,
eclampsia című irányelvek szerint járnak el.
• Felelősség alapja lehet:
– ha az irányelvben feltüntetett tünetek mellett nem, vagy nem
időben kerül észlelésre a toxémia
– ha a toxémiához vezető magas vérnyomást a terhesség során
nem az irányelv szerint kezelték
– ha a toxémiához vezető folyamatok azért nem kerültek
felismerésre, mert valamilyen vizsgálatokat a terhesgondozók
elmulasztottak
– Ha a kialakult toxémiás károsodást, nem az irányelvben írtak
szerint kezelték.
 Többes terhesség

• A legújabb tankönyv (2007) már nem említi a

terhesgondozási feladatok között a kórházi felvételt,
illetve annak felajánlását. A bírói gyakorlat azonban a
33/1992 NM rendeletből indul ki ( ikerterhességre is
alkalmazni kell a rendelet előírását, ami szerint kiemelt,
megfelelő személyi és diagnosztikai és terápiás
ellátottságú intézmény szükséges). Ezt a rendelkezést
kiterjesztően értékeli a bírói gyakorlat és elvárhatóság
kritériuma az intézeti felvétel a terhesség vége felé, de
legalább annak felajánlása megfelelő tájékoztatás mellett
(visszautasítást célszerű dokumentálni)
• További elvárhatósági kérdés szokott lenni a gyakoribb
UH, illetve CTG ellenőrzés elmaradása.
 Nem minden rovar bogár, de
minden bogár rovar
• Látható, hogy a bírói gyakorlat tág értelmezése jelenleg,de a
különösen a jövőben nem kerüli majd el a terhesgondozást sem.
• Menekülési lehetőség:
– a megfelelő nagyszámú terápiás és vizsgálati protokoll megalkotása,
– azok alkalmazása,
– hiba és per esetén azokkal történő védekezés,
– megfelelő tájékozatás, ha lehet minél több írásbeli forma,
– de a nagy számú szóbeli tájékoztatásra tekintettel felkészült szereplés
egy bírósági tárgyaláson ( kommunikáció)
– és hatékony felelősségbiztosítás.
• A tudomány mai közismert állása szerint nem minden terhelt
gondozó válhat terhesgondozás alanyává, viszont, minden
terhesgondozást végző kerülhet olyan eljárás alá, hogy terhelt
gondozó segítségére szorulhat ezért célszerű ezeknek a
helyzeteknek a megelőzése, illetve megfelelő kezelése
• Köszönöm megtisztelő figyelmüket!