Gyógyszerelés

A gyógyszerelés folyamata
A gyógyszerelés kapcsán fontos ellenőrizni az elrendelt gyógyszer beadása előtt a páciens
nevét, a gyógyszer nevét, a beadás módját és idejét és a gyógyszer szavatosságát. Át kell
tekinteni az előírt gyógyszer indikációját, hatásmechanizmusát, mellékhatásait és a gyógyszer
alkalmazási módjának megfelelően az ápolói feladatokat, így biztosítható a biztonságos
gyógyszerelés. Az anamnézisfelvétel keretében tájékozódni kell a páciens gyógyszerszedési
szokásairól, korábban alkalmazott gyógyszereiről, milyen gyógyszereket szed, ezeket milyen
gyakran és milyen indikációból szedi, volt-e ezekkel szemben allergia, mellékhatás,
szövődmény. Ha volt, akkor annak milyenségét meg kell kérdezni. A gyógyszerallergia mellett
élelmiszer allergiára is rá kell kérdezni. Szociódemográfiai adatokat is meg kell kérdezni:
életkor, iskolai végzettség, foglalkoz. Fel kell mérni a páciens tudatállapotát, éberségi szintjét,
mennyire képes és hajlandó, együttműködni a gyógyszerelés kivitelezésében. Szükséges a
páciens ismeretszintjét is felmérni, hogy meg lehessen határozni, milyen szintű oktatást kell
nyújtani a gyógyszereléssel kapcsolatosan. A páciens szorongásának meghatározásához meg
kell figyelni a verbalis és nonverbalis jeleket. Fel kell mérni, hogy a páciens mennyire érti, és
milyen mértékben tudja követni az utasításokat. A beavatkozáshoz elengedhetetlen, hogy a
páciens minden utasítást pontosan kövessen és amennyiben szükséges, a megfelelő
testhelyzetet vegye fel. Fel kell mérni a páciens képességét az önálló gyógyszedés terén is. A
felmérés terjedjen ki arra is, hogy egyértelmű-e és olvasható-e az orvos utasítása a páciens
korára, testsúlyára, gyógyszerelési módra vonatkozóan.

Compliance
A gyógyszerszedés pontosságáról a gyógyszeres kezelés compliance-a ad felvilágosítást.
Kifejezi számunkra, hogy a páciens mennyiben tartja meg a javasolt gyógyszeres kezelés
időtartamát, a javasolt gyógyszer/ek adagját és azok alkalmazási gyakoriságát. A compliance
egy olyan mérőszám, amely egy adott időintervallumra vonatkozik, értékét százalékban adják
meg. Meghatározására több mérőszám is alkalmazható:
Medication possession ratio (MPR) (gyógyszeralkalmazási arány): a vényre felírt
gyógyszer-adagok száma napokban elosztva a két egymást követő vénykiváltás között eltelt
napok számával. A pácienst 80% feletti compliance (MPR) érték felett tekintjük
együttműködőnek
Continuous measure of adherence (CMA) (az adherencia folyamatos monitorizálása): az
MPR több egymást követő vénykiváltás során is meghatározásra kerül
Continuous measure of medication gaps (CMG) (a gyógyszermentes résnapok folyamatos
monitorizálása): a vény ki nem váltásból származó gyógyszermentes „résnapok” száma a
vizsgált időszak idején elosztva a vizsgált időszak első illetve utolsó vénykiváltása között eltelt
napok számával
Proportion of days covered (PDC) (a gyógyszeresen kezelt napok aránya): a gyógyszeresen
kezelt napok száma a vizsgált időszakban (WHO által meghatározott) elosztva a kezelés
napokban meghatározott hosszával

Perzisztencia
A gyógyszeres kezelés hosszát a pharmacotherapia (gyógyszeres kezelés) perzisztenciája fejezi
ki, a gyógyszerszedés minőségének idődimenzió-mutatója. A gyakorlatban általában napokra
vonatkoztatják, azonban hónapokban, években is megadható. A perzisztencia meghatározása
többféle módon történhet, mint pl.: a gyógyszerszedés napjainak összegzése a kezelés
kezdetétől (vagy krónikus betegség kapcsán egy tetszőlegesen megjelölt időponttól) annak
abbahagyásáig, de vizsgálhatók egy adott időszakban a vényfelírások valamint a
vénykiváltások arányai. További mutató, az egy meghatározott időpontban még kezelésben
részesülő páciensek aránya.

Általános kliensoktatási feladatok

A kliensoktatás célja a páciens együttműködésének megnyerése a megelőzéshez és a kezeléshez
a lehető legjobb eredmények elérése érdekében. A páciensnek meg kell ismernie betegségét,
annak az életminőségre gyakorolt várható hatását, kiváltó okait, a kezelési lehetőségeket és
alternatívákat, a kezelés várható hatásait és esetleges mellékhatásait, a fennálló betegséggel
kapcsolatos szövődmények megelőzésének és kezelésének lehetőségeit, valamint a kezelés
elhagyásának várható következményeit is. Fontos kiemelni, hogy a kliensoktatás nem csupán
egyes beavatkozások (pl.: öninjekciózás, önkatéterezés) megtanítását jelenti, hanem az aktuális
acut (heveny), vagy chronicus (idült) megbetegedés előzőekben ismertetett jellemzőit, a
páciens által szedett gyógyszerek hatásmechanizmusát és optimális alkalmazását is. Ezen
komplex edukációval a páciensek motiváltsága fokozódhat és hosszútávon is elérhető a
kedvezőbb terápiahűség.

A kliensoktatás legfontosabb szempontjai:

- Tájékoztatni kell a pácienst - figyelembe véve életkorát, állapotát és értelmi szintjét a
gyógyszer nevéről; a termék hatóanyagáról és generikus nevéről; gyógyszerelés céljáról; a
gyógyszer külső tulajdonságáról (mérete, színe, alakja); a dózisáról; a gyógyszer beviteli
módjáról; az alkalmazásának maximális idejéről; miként tapasztalhatja a gyógyszer
hatásosságát; mit tegyen ha elfelejti bevenni az előírt gyógyszert; mely gyógyszerek
okozhatnak interakciót, az esetlegesen fellépő mellékhatásokról; gyógyszer tárolásáról.
- El kell mondani a páciensnek, hogy a gyógyszerbevitel mennyi időt vesz igénybe.
– Fülészeti kezelés során: 5-10 másodperc
– Hüvelykezelés során: max. 15-30 másodperc
– Nasalis (orron keresztüli) gyógyszerelés során: 5-10 másodperc
– Adagoló aeroszol és por-inhalátorok alkalmazása: 5-8 másodperc; gépi porlasztók használata:
15-20 perc
– Injekció beadás: 5-10 másodperc
– Rectalis (végbélen keresztül) kezelés: max. 15-30 másodperc
– Szemcseppentés során: 5-10 másodperc
– Transdermalis (bőrön keresztüli) tapasz: 5 másodperc
- Ismertetni kell a beavatkozás alatt felveendő testhelyzetet, valamint a mozgásbeli
korlátozásokat.
- Meg kell győződni arról, hogy páciens fel tudja venni a művelethez szükséges testhelyzetet
és mozdulatlanul tud maradni a gyógyszerelés során.
- Tájékoztatni kell a pácienst a gyógyszer bejuttatása során fellépő kellemetlenségekről.
- Fel kell hívni a páciens figyelmét arra, ha a beavatkozás alatt, után bármilyen panasz lép fel,
azonnal jelentse az egészségügyi személyzetnek.
- Meg kell tanítani a páciensnek az önálló gyógyszerelési technikát.
- Biztosítani kell a páciens számára az oktatott tananyag írásos formáját is.

A gyógyszerelés során az alábbi kilenc alapszabályt minden esetben szem előtt kell
tartani:
- a megfelelő páciensnek
- a megfelelő gyógyszert
- a megfelelő módon
- a megfelelő időben
- a megfelelő dózisban
- a megfelelő formában
- a megfelelő reakció
- a megfelelő cselekvés
- a megfelelő dokumentáció

1. Megfelelő páciens
Alapvető követelmény, hogy a gyógyszer beadása előtt a pácienst azonosítani kell. Ez
megtörténhet karszalag alapján, főként nem kooperáló (együttműködés), vagy eszméletlen
páciensek esetén vagy az ápoló rákérdezhet a páciens nevére.

2. Megfelelő gyógyszer
A gyógyszerelés során először össze kell hasonlítani a páciens lázlapját, vagy gyógyszerlapját
az orvos rendelésével. A tévedések elkerülése végett hasznos lenne, ha a gyógyszerrendelés
során a gyógyszer indikációja is feltüntetésre kerülne, továbbá, ha a gyógyszerrendelés a
számítógépen keresztül is nyomon követhető lenne. A gyógyszerelés során a gyógyszer
dobozának feliratát három alkalommal kell ellenőrizni („hármas ellenőrzés”):
– Mielőtt a gyógyszeres dobozt kivesszük a gyógyszer-szekrényből.
– Amikor a szükséges gyógyszerdózist kivesszük a gyógyszertartóból.
– Mielőtt a gyógyszeres dobozt visszatesszük a gyógyszer-szekrénybe.

3. Megfelelő időben
A terápiás szint biztosítása érdekében a gyógyszer beadás időrendi előírásait is pontosan be kell
tartanunk. A beadás ideje történhet:
– a napi gyakoriság szerint (1x/2x/3x/4x/5x). Ezeket a páciensnek általában ébrenléti időben
kell beadni.
– óránkénti meghatározás: 2/4/6/8 vagy 12 óra
A „napi kétszer” adagolás azt jelenti, hogy a páciens általában reggeli és vacsora után kapja
meg az orvos által rendelt gyógyszert. A „12 óránként” adagolás azt jelenti, hogy például reggel
6 órakor és este 6 órakor, de mindenesetben az első gyógyszerbevételtől számítva 12 óra múlva
kell kapnia a páciensnek a következő gyógyszer adagot. Egyes gyógyszereket étkezés előtt,
vagy étkezés után egy órával vagy lefekvéskor kell adni. Retard (nyújtott hatóanyag kibocsátású
tabletták) készítményeket mindennap ugyanabban az időben, naponta egyszer kell adagolni.

4. Megfelelő módon
A gyógyszereket többféle módon lehet a szervezetbe, valamint a hatás helyére juttatni (pl.:
orálisan (szájon keresztül), parenterálisan (a gyomor-bél rendszer megkerülésével),
nyálkahártyán keresztül). Mindig ellenőrizni kell a gyógyszer címkéjén megjelölt utat és az
elrendelő által megjelölt beadás módját. Ügyelni kell arra is, hogy a pácienst a gyógyszerbeadás
módja szerint előírt testhelyzetbe helyezzük el (pl.: rectalis kezelés során Sims-féle testhelyzet).

5. Megfelelő dózisban
Mindig figyelmesen el kell olvasni a gyógyszerrendelő lapot, vagy lázlapot. Bizonyos
gyógyszerek többféle hatóanyagtartalommal lehetnek forgalomban (pl.: Betaloc 10 mg, 50mg,
100 mg).

6. Megfelelő formában
A gyógyszerek különböző kiszerelésben állnak rendelkezésre, mint például a Paracetamol
tabletta, kapszula, szirup, kúp és ampulla formájában egyaránt kapható, így egyes formái
összetéveszthetőek. Újabb potenciális hibaforrás lehet, ha a gyógyszert összetörve kell beadni
(pl.: nasogastricus szondán (orron keresztül a gyomorba vezetett szonda) keresztül), ugyanis
bizonyos gyógyszereket nem szabad összetörni, mint például a bélben oldodó tablettákat.
Ezeket a tablettákat intesztinoszolvens bevonattal látják el, amelyek a vékonybél lúgos
környezetében oldódnak fel. A hatóanyagot ezzel a technológiával védik a gyomor
sósavtartalmától, így sértetlenül jut át a gyomron, hogy a számára megfelelő felszívódási
viszonyok között essen szét és történjen meg a hatóanyag felszívódás. Azonban, ha az elrendelt
gyógyszer csak intesztinoszolvens bevonattal ellátott tabletta formában van, lényeges, hogy az
ápoló erről a problémáról egyeztessen a gyógyszer elrendelőjével.

7. Helyes cselekvés/intézkedés
A gyógyszerelés során ismerniünk kell a gyógyszeres terápia indikációját is. Hasznos a
gyógyszerelés előtt elmondani a páciensnek, hogy milyen gyógyszert fog kapni és miért, mert
esetlegesen jelezheti, ha az ápoló tévedett a megszokott gyógyszereit vagy az alapbetegségét
illetően. A gyermekeknél vagy zavart tudatú pácienseknél még nagyobb körültekintéssel kell a
gyógyszerelést elvégezni, mert nem képesek megfelelő visszajelzést adni a gyógyszerelés
során.

8. Megfelelő reakció
A pácienst a gyógyszer bevétele után meg kell figyelni, egyrészt azért, hogy megtudjuk a
gyógyszer elérte-e a kívánt hatást, másrészt nem alakult-e ki bármilyen nem kívánt mellékhatás
vagy túlérzékenységi reakció. A betegmegfigyelés részét képezheti a vitális paraméterek,
vércukorszint, vizelet vizsgálata.

9. Megfelelő dokumentáció
A gyógyszer beadását egyértelműen jelölni kell a lázlapon vagy a gyógyszerelő lapon, valamint
a gyógyszerelést végző ápolónak alá is kell írnia azt. Tilos a gyógyszerelés tényét rögzíteni a
dokumentációba, mielőtt az valóban megtörtént volna. A bejegyzéseket kék, vagy fekete tollal
kell megtenni, semmiképpen nem ceruzával; lehetőség szerint a téves bejegyzéseket
egyértelműen, aláírással megerősítve kell jelezni az osztályos- és intézményi protokollnak
megfelelően.

A megfelelő dokumentációban az alábbiakat kell rögzíteni:

– a páciens nevét
– a gyógyszer nevét
– az adagolási mód gyakoriságát
– a gyógyszerbeadás formáját
– a gyógyszerbeadás dátumát (nap, óra)
– a gyógyszert elrendelő nevét, beosztását
– a gyógyszerelést elvégző személy nevét, beosztását
– a gyógyszerelés hatását
– a gyógyszerelés után esetleg fellépő komplikációkat, mellékhatásokat

A gyógyszerdobozon kerül feltüntetésre a gyártó által meghatározott gyógyszerek

tárolására alkalmas hőmérséklet.
– szobahőmérsékleten 15 °C-25 °C között
– hideg vagy hűvös helyen 8 °C-15 °C között
– hütőszekrényben 2 °C-8 °C között
– mélyhűtőben -15 °C alatt
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egyszer már betegágy mellé kivitt gyógyszereket tilos
visszahelyezni a csomagolásukba. Általánosságban elmondható, hogy a gyógyszertárakban
készített készítmények tarthatóságára a Gyógyszerkönyv egyes cikkelyeiben foglalt előírásokat
és a Szabványos Vényminták utasításait kell szem előtt tartani. Ezen kívül a szemcseppek a
felbontástól számított 1 héten belül, a szemkenőcsök pedig két héten belül kell, hogy
felhasználásra kerüljenek. A végbélkúpot, hüvelygolyót, hüvelykúpot rendelésnek megfelelően
hűvös helyen, hőtől és nedvességtől védve, eredeti csomagolásban kell tárolni.
Fülészeti kezelés
A fülészeti gyógyszerkészítmények lehetnek folyékony, szilárd, vagy félszilárd
halmazállapotúak. Ezeket a készítményeket a külső hallójáratba kell bejuttatni, ennek módja
lehet csepegtetés, permetezés, vagy befúvás, továbbá a hallójárat átmosására is szükség lehet.
Fontos, hogy sérült fül esetén az alkalmazott készítmény steril legyen, mivel a központi
idegrendszer közelsége miatt az esetleges fertőzések veszélye fokozott lehet. A fülészeti
gyógyszerkészítmények lehetnek fülcseppek, fülspray-k, fülporok, fülmosó folyadékok és
fültamponok.
A beavatkozás előtt meg kell tekinteni a fül állapotát (fülzsír mennyisége, a külső hallójárat
átjárhatósága, váladékozás). Mindenképpen tájékozódni kell a kezelőorvostól a dobhártya
épségéről, mert ez meghatározza a kivitelezést.
A fülcseppeket az alkalmazás előtt testmelegre kell melegíteni, akár vizes edényben, mert a túl
hideg készítmény alkalmazása labyrinth-izgalmat idézhet elő, melynek tüneteként szédülés,
hányinger jelentkezhet.
A pácienst oldalt fekvő, ülő vagy fél-Fowler helyzetbe kell pozícionálni. Amennyiben váladék
vagy cerumen (fülzsír) van a külső hallójáratban akkor vattatampon segítségével meg kell
tisztítani ügyelve arra, hogy a váladékot, vagy fülzsírt ne nyomjuk beljebb. A fülkagyló felfelé
és kifelé húzásával kiegyenesíthető a külső hallójárat. A cseppentőt kb. 1 cm távolságra kell
tartani a halójárattól, ügyelve arra, hogy ne érjen a fülhöz. A cseppentést követően meg kell
kérni a pácienst, hogy 3-5 percig maradjon az oldalán fekve, nehogy az oldat kifollyon,
valamint az ápoló enyhe nyomást gyakorolhat a tragusra (fülcsap). Bizonyos készítményeknél
szükség lehet arra, hogy vattatampont helyezzünk a külső hallójárat bemenetébe (általában 15
perc elteltével el lehet távolítani).

FÜLCSEPP ALKALMAZÁSA
Előkészítendő eszközök:
– gyógyszer
– steril cseppentő, ha mindkét fület kell kezelni, akkor két cseppentőre van szükség
– nem steril gumikesztyű
– vattával bevont végű fültörlők
– papírtörlő
Tevékenység Magyarázat
1. Tekintse át az orvos gyógyszerelésre vonatkozó Biztosítja a biztonságos gyógyszeralkalmazást.
utasításait, ellenőrizze a dokumentációban a páciens
allergiával szembeni érzékenységét (gyógyszerelő lap,
lázlap).
2. Azonosítsa a pácienst, és tájékoztassa a fülbe Ezzel csökkenthető a páciens félelme, növelhető
cseppentés szükségességéről és annak menetéről. együttműködő készsége.
3. Végezzen higiénés kézfertőtlenítést. Az aszepszis-antiszepszis szabályainak betartása,
valamint a személyzet saját védelme céljából.
4. Készítse elő a helyiséget (kórterem, vizsgálóhelyiség), Az emberi méltósághoz való jogot mindig vegye
a művelet elvégzéséhez, készítse össze a szükséges figyelembe.
eszközöket.
Biztosítsa a páciens számára az egyéni elkülönülés
lehetőségét, a kórterembe húzza el a függönyt, vagy
gondoskodjon paravánról.
5. Pozícionálja a pácienst:
˗ oldalt fekvő helyzetben úgy feküdjön, hogy a
kezelendő fül nézzen felfelé.
˗ ülő vagy félig-ülő helyzetben a homlokát hajtsa
felfelé, kezelendő füle nézzen Ön felé.

6. Végezzen higiénés kézfertőtlenítést, ezt követően Az aszepszis-antiszepszis szabályainak betartása,

húzzon nem steril gumikesztyűt. valamint a személyzet saját védelme céljából.
7. Tekintse meg a hallójáratot, amennyiben váladék vagy
cerumen van a külső hallójáratban, vattatampon
segítségével mossa le óvatosan. Ügyeljen arra, hogy a
cerument ne nyomja befelé, nehogy elzárja a
hallójáratot.
8. Egyenesítse ki a hallójáratot úgy, hogy a fülkagylót
felfele és kifele húzza. A hallójárat kiegyenesítése
révén hozzáfér a mélyebben elhelyezkedő képletekhez
is.
A cseppentőt tartsuk a hallójárattól 1 cm távolságra.
Sérülést okozhat, ha a cseppentőt az elzáródott
hallójáratba erőltetjük.
A váladék és a cerumen mikroorganizmusokat
tartalmaz, és mechanikusan is megakadályozhatja a
gyógyszer hallójáratba való jutását. A hallójárat
elzáródása akadályozza a hallást is.
A nyomás és masszírozás révén a gyógyszer a
hallójáratba kerül.
A vattatampon megakadályozza a szer visszafolyását,
amikor a páciens felül vagy feláll. Elősegíti a
gyógyszer eloszlását és felszívódását.

Ügyeljen arra, hogy a cseppentőt ne érintse a fülhöz,

így megakadályozható, hogy az üvegben maradt
gyógyszer beszennyeződjön. Végezze el a cseppentést
az orvosi rendelés szerint. Kérje meg a pácienst, hogy
3-5 percig maradjon az oldalán fekve. Gyakoroljon
enyhe nyomást a tragusra. Szükség esetén helyezze a
hallójárat külső részébe a vattatampont. Ügyeljen arra,
hogy a vattatampont ne nyomja a hallójárat belső
szakaszába, mert ez rontja a hallást. Távolítsa el a
vattatampont kb. 15 perc múlva.
9. A tevékenység során felhasznált eszközöket az előírt
szabályoknak megfelelően kezelje:
- az egyszeri használatra alkalmas eszközt/eszközöket
szelektíven helyezze a megfelelő hulladékgyűjtőbe
- a többször felhasználható eszközt/eszközöket
szabályos előkészítést követően fertőtlenítse, majd
tegye vissza a kijelölt helyre
- a sterilizálandó eszközt/eszközöket szabály szerint
készítse elő a sterilizáláshoz, majd küldje a Központi
Sterilizáló Egységbe
10. Végezzen higiénés kézfertőtlenítést. Az aszepszis-antiszepszis szabályainak betartása,
valamint a személyzet saját védelme céljából.
11. Dokumentálja a tevékenységet.
12. Körülbelül 20-30 perc múlva ellenőrizze a gyógyszer
hatását.
Nasalis úton történő gyógyszerelés
Az orrnyálkahártya nagy permeabilitással rendelkezik, így jó gyógyszerbeviteli útként szolgál
lokális és szisztémás hatás kiváltása céljából akár akut, vagy krónikus ellátásról van szó.
Egyes kutatók az intravénás beviteli mód alternatívájaként említik, mivel nagy felszívódási
felületet biztosít, gazdag az érellátottsága és alkalmazása mellett elmarad a first pass
metabolizmus. Ajánlott ez a gyógyszerbejuttatási mód akkor is, ha az enterális (bélrendszer)
rendszert kell kikerülni valamilyen okból, illetve hosszan tartó gyógyszeres terápia esetén is. A
nasalis gyógyszerbevitel előnye, hogy nem invazív módszer, a páciens számára nem jár
fájdalommal, alkalmazása egyszerű és könnyű, a készítmény felszívósása gyors, így a hatását
is gyorsan fejti ki. Az adagolás során a gyomorban nincs bomlás, a gastrointestinalis (gyomor
– bél huzam) mellékhatások elkerülhetők és mérséklhetők, valamint a gyógyszer-túladagolás
veszélye kisebb. Sokféle hatóanyag bejuttatható nasalis úton, még viszonylag nagy molekulák
is. A páciens önmagának is be tudja adni a készítményt és alkalmazható nyelési nehézség esetén
is. Nasalis gyógyszerbevitelnél jobb a páciens compliance, valamint hatékony hányinger,
hányás esetén is. Hátrányai közé tartozik, hogy irritációt (ingerlés, enyhe gyulladás) okozhat,
az enzimatikus barrier befolyásolja a hatékonyságot és a mucociliaris clearance (nyák-
csillószőr biztosította tisztulás) miatt gyors az elimináció (eltávolítás), így rövid ideig
tartózkodik az orrnyálkahártyán a hatóanyag. További komplikációkat okozhat az
orrnyálkahártya érzékenysége. Bizonyos megbetegedések, mint például a rhinitis
(orrnyálkahártya gyulladás), megváltoztatják a felszívódást. 25-200 μl közötti térfogatú az
egyszeri adag.
Számos hatóanyaggal rendelkező, nasalisan alkalmazható készítmény került forgalomba, mint
például interferon, midazolam, calcitonin, oxitocin, vagy morfin. Fontos, hogy nasalisan nem
alkalmazhatók az olajos oldatok, mert ezek alsó légutakba jutásakor pneumonia (tüdőgyulladás)
alakulhat ki. Intranasalisan (orron belülre) cseppentők és spray-k segítségével lehet gyógyszert
bejuttatni. Cseppentők segítségével nem biztosítható a pontos dózis bevitele, ugyanis az
alkalmazott oldat a garaton keresztül lecsorog, ám spray-k esetén lehetséges a pontos dozírozás.
A nasalis porok adagolása por-inhalátor segítségével történik, a kenőcsök, gélek, és egyéb
félszilárd készítmények alkalmazása erre a célra kialakított tubusból történhet.
Az nasalis gyógyszerelés során fel kell mérni az orrnyálkahártya állapotát, a gyógyszerelés
szempontjából fontos, hogy az orrjáratok átjárhatók legyenek, van-e bármilyen ellenjavallata
az orrfújásnak, megfelelő orrlégzése van-e a páciensek, szaglása megfelelő-e, előfordul-e
orrvérzés, ha igen milyen gyakoriságal, van-e feltételezhető oka. Az anamnézisfelvétel során ki
kell térni az arc nyomásérzékenységére, valamint az orrváladék mennyiségi és minőségi
jellemzőire is.
Tájékoztatni kell a pácienst a helyes fejtartásról annak érdekében, hogy a gyógyszerelés elérje
célját. Arról is tájékoztatni kell a pácienst, hogy az orrdugulásra alkalmazott készítményeket 7
napnál hosszabb ideig ne alkalmazza, mert hozzászokás alakulhat ki abból adódóan, hogy a
készítmények a csillószőröket károsíthatják, valamint az orrnyálkahártyán tartós duzzanatot
idézhetnek elő. Mindezekből adódóan a készítmények krónikus alkalmazása mellett a páciens
azt tapasztalhatja, hogy egyre rövidebb ideig hat az orrspray, vagy orrcsepp, így egyre
gyakrabban szükséges azt alkalmaznia.
Az orrbacseppentés során nem kell steril technikát alkalmazni, azonban az intézményi keretek
közt végzett ellátás során az aszepszis-antiszepszis szabályainak betartása kötelező a
keresztfertőzések kialakulásának megelőzése érdekében. Orrspray első alkalmazása előtt
aktiválni kell azt úgy, hogy a spray-t függőlegesen tartva 2-3 alkalommal a levegőbe fújunk,
így az orrjáratokba már egyenletes mennyiségű permet kerül.
A páciens helyezkedjen el ülve, vagy fekve és döntse hátra a fejét. Orrcsepp alkalmazása esetén
elsőként a cseppentőbe fel kell szívni a beadni kívánt oldatot. Ügyelni kell arra, hogy a
cseppentő ne érintkezzen közvetlenül a páciens orrával. A cseppentő végének összenyomásával
lehet a készítményt az orrjáratba juttatni. A gyógyszerelés végeztével a páciens pár percig
maradjon a beadáshoz felvett testhelyzetben, valamint tartózkodjon az orrfújástól. Orrspray
alkalmazásakor el kell mondani a páciensnek, hogy a belégzéssel párhuzamosan juttassa a
permetet az orrjáratba, szintén tartózkodjon az orrfújástól a beadást követően. Orrkenőcs
használata esetén a kenőcsöt az ápoló a gumikesztyűs ujjára nyomja ki, ezt követően pedig az
egyik, majd a másik orrnyílásba juttatja azt. A pácienst meg lehet kérni, hogy kissé szippantsa
fel a készítményt, vagy összeszoríthatjuk az orrszárnyakat, így elősegíthető a gyógyszer jobb
eloszlása. Az intranasalis gyógyszeelést követően is lehet számítani nem kívánt
mellékhatásokra, ezek általában lokális tünetek, mint a nyálkahártya irritációja vagy vérzés,
ritkán fordul elő fekélyesedés vagy perforáció. Szisztémás reakció jele lehet az urticaria
(csalánkiütés), dermatitis (bőrgyulladás), vagy angiooedema (a bőr, nyálkahártyák és a
nyálkahártya alatti szövetek duzzanata).

ORRCSEPP, ORRSPRAY, ORRKENŐCS ALKALMAZÁSA

Előkészítendő eszközök:
– gyógyszer
– cseppentő
– nem steril gumikesztyű
– papír zsebkendő
– összetekert törülköző vagy hengerpárna
– ledobó tál/vesetál
Tevékenység Magyarázat
1. Tekintse át az orvos gyógyszerelésre vonatkozó Biztosítja a biztonságos gyógyszeralkalmazást.
utasításait, ellenőrizze a dokumentációban a
páciens allergiával szembeni érzékenységét
(gyógyszerelő lap, lázlap).
2. Azonosítsa a pácienst, és tájékoztassa az orrcsepp, Ezzel csökkenthető a páciens félelme, növelhető
orrspray, orrkenőcs alkalmazásának együttműködő készsége.
szükségességéről és annak menetéről.
3. Végezzen higiénés kézfertőtlenítést. Az aszepszis-antiszepszis szabályainak betartása,
valamint a személyzet saját védelme céljából.
4. Készítse elő a helyiséget (kórterem, Az emberi méltósághoz való jogot mindig vegye
vizsgálóhelyiség), a művelet elvégzéséhez, figyelembe.
készítse össze a szükséges eszközöket.
Biztosítsa a páciens számára az egyéni elkülönülés
lehetőségét, a kórterembe húzza el a függönyt,
vagy gondoskodjon paravánról.
6. Amennyiben a páciens orrnyílásában túl sok A műveletet a gyógyszer megfelelő felszívódása
váladékot észlel, kérje meg, hogy fújja ki az orrát. érdekében kell elvégezni.
Szükség esetén szívja le az orrváladékot.
7. Pozícionálja a pácienst: A megfelelő fejhelyzet révén biztosított, hogy a
– ülő pozícióban a páciens döntse hátra a fejét. A gyógyszer a kívánt helyre jut. Minimalizálni kell a
fej maradjon egyenes vonalban. Kérje meg a szer kicsorgását az orrnyílásokból, illetve az
pácienst, hogy maradjon ebben a helyzetben, ne orrgaratba lecsorgást.
mozgassa a fejét.
– fekvő helyzetben feszítse a fejét hátra. A páciens
feje alá tegyen hengerpárnát vagy összetekert
törülközőt.

8. Végezzen higiénés kézfertőtlenítést, ezt követően Az aszepszis-antiszepszis szabályainak betartása,

húzzon nem steril gumikesztyűt. valamint a személyzet saját védelme céljából.
9. Orrcsepp alkalmazása A rögzítés révén megakadályozható az
Szívja fel az oldatot a cseppentőbe. orrnyálkahártya sérülése, ha a páciens megpróbálja
A nem domináns kéz tenyerével támassza meg a ösztönösen megmozdítani a fejét.
páciens homlokát, miközben óvatosan emelje az Elkerülhető a cseppentő beszennyeződése.
orrbemenetet. Az orrjárat belsejének érintése tüsszentést vált ki.
A cseppentőt tartsa az 0,5-1 cm-rel az orrlyuk felett Elkerüli, hogy a készítmény idő előtt visszafolyjon
és irányítsa az orrsövény felé. az orrlyukon keresztül.
Ügyeljen arra, hogy ne érintse meg a cseppentővel Aszeptikus szabályok betartására ügyeljen.
az orrjárat belsejét. Megakadályozza a bőrirritációt.
Nyomja össze a cseppentő végét és az orvos
utasításának megfelelően cseppentse be a
megfelelő számú cseppet az orrba.
Kérje meg a pácienst, hogy vegyen mély lélegzetet.
Maradjon 3-5 percig ugyanabban a testhelyzetben.
Tegye vissza a cseppentőt az üvegbe.
A páciens bőréről távolítsa el az orrváladékot és az
oldatot.
Figyelmeztesse a pácienst, hogy a beavatkozást
követően közvetlenül ne fújjon orrot.
Szükség esetén adjon a páciensnek vesetálat és
papírvattát, hogy a torkába jutott oldatot kiköpje.
10. Orrspray alkalmazása Egyenletes permet képződése miatt.
Az orrsprayben lévő adagolófejet az első Az orrjáratok jól megközelíthetőek.
alkalmazás előtt aktiválni kell. Ehhez a tartályt A gyógyszer az orrjáratokon keresztül lefolyhat.
függőlegesen kell tartani a mutató és középső, Elkerüli a nyakizmok megfeszülését.
illetve a hüvelykujj között, majd az adagolófejet Biztosítja a permet egyenletes eloszlását.
óvatosan, függőlegesen le kell nyomni (illetve a Orrjáratokba elegendő mennyiségű gyógyszer
tartály alját hüvelykujjal, határozott mozdulattal, a kerül.
mutató és a középső ujjal rögzített adagolófejhez
fel kell nyomni) 2-3 alkalommal a szabad levegőbe
(nem az orrlyukakba).
Helyezze a pácienst hanyatt fekvő helyzetbe.
Hajtsa a páciens fejét hátra.
A páciens fejét rögzítse a nem domináns kezével.
Az adagolófej végét az orrnyílásba kell illeszteni, a
szóró flakont erőteljesen meg kell nyomni.
Szólítsa fel a pácienst, hogy a permet az orrjáratba
kerülésével párhuzamosan lélegezzen be.
Figyelmeztesse a pácienst, hogy a beavatkozást
követően közvetlenül ne fújjon orrot.
Szükség esetén adjon a páciensnek vesetálat és
papírvattát, hogy a torkába jutott oldatot kiköpje.
11. Orrkenőcs alkalmazása A kenőcs egyenletesen eloszlik.
Nyomjon a tubusból a gumikesztyűs kisujjára
borsónyi kenőcsöt.
Helyezze a kenőcsöt az egyik azt követően a másik
orrnyílásba.
Kérje meg a pácienst, hogy kicsit szippantsa fel/
vagy szorítsa össze az orrszárnyakat. 10-15 percig
steril vattával zárja el az orrnyílást. Figyelmeztesse
a pácienst, hogy a beavatkozást követően
közvetlenül ne fújjon orrot. Szükség esetén adjon a
páciensnek vesetálat és papírvattát, hogy a torkába
jutott kenőcsöt kiköpje.
12. A tevékenység során felhasznált eszközöket az
előírt szabályoknak megfelelően kezelje:
- az egyszeri használatra alkalmas
eszközt/eszközöket szelektíven helyezze a
megfelelő hulladékgyűjtőbe
- a többször felhasználható eszközt/eszközöket
szabályos előkészítést követően fertőtlenítse, majd
tegye vissza a kijelölt helyre

13. Végezzen higiénés kézfertőtlenítést. Az aszepszis-antiszepszis szabályainak betartása,

valamint a személyzet saját védelme céljából.
14. Dokumentálja a tevékenységet.
15. Körülbelül 20-30 perc múlva ellenőrizze a
gyógyszerhatását.
Szemészeti kezelés
A szemészetben kizárólag steril készítmények alkalmazhatóak, melyek lehetnek folyékony
oldatok, szilárd, vagy félszilárd készítmények. Az alkalmazott hatóanyagok is sokfélék
lehetnek, mint például antibiotikus készítmények bakteriális megbetegedések esetén,
kortikoszteroidok a gyulladások csökkentésére, antivirális szerek, vagy antihisztaminok az
allergiás tünetekre.
Szemcsepp alkalmazása előtt rá kell kérdezni az esetleges panaszokra – mint pirosság,
váladékozás, sérülések, diszkomfortérzés –, illetve azok lehetséges okaira. A pácienst
tájékoztatni kell a gyógyszereléshez alkalmas testhelyzetről (ülő, vagy fekvő helyzet, enyhén
hátrahajtott fejjel). A szembe cseppentés helyes megtanítása a pácienseknek kulcsfontosságú a
terápia szempontjából, ám kifejezett nehézséget okoz a pácienseknek, ha azt segítség nélkül
kell kivitelezniük. Egy tanulmány kimutatta, a zöldhályog elleni készítményt otthonukban
alkalmazni kényszerülő páciensek 25%-a egyáltalán nem tudta a beavatkozást kivitelezni, míg
az arra képesek 40%-a kelleténél nagyobb mennyiséget juttatott a szemébe. Emellett a
kutatásban részt vevők nagyobb része a cseppentőt hozzáérintette a szeméhez, így a
fertőzésveszély kockázata is fokozódott. Mindez ismételten megerősíti a páciensek és/vagy
hozzátartozók oktatásának fontosságát az ápolók részéről.
A pácienst ülő, vagy fekvő helyzetbe kell pozícionálni, és a fejét kissé hátra hajtani. A
készítmény alkalmazása előtt az érintett szemhéj alá gézlapot kell helyezni és kissé lefelé húzni,
hogy a gyógyszerelést megkönnyítsük. Ügyelni kell arra, hogy a cseppentő ne érjen a páciens
szeméhez, szemhéjához, mert akkor a benne lévő oldat elveszti sterilitását, valamint más
páciensnél sem lehet alkalmazni azt. Ha a páciens egy időben többféle szemcseppet kap, a
cseppek becseppentése között 15 percnek el kell telnie. Szemkenőcs alkalmazásakor a
készítményt a tubus végén lévő csőrös adagolóval kell a kötőhártyára juttatni, majd a pácienst
meg kell kérni, hogy csukja be a szemét pár percre. Ezt követően a páciens nem fog tisztán
látni, így az ápolónak gondoskodnia kell a biztonság szükségletének kielégítéséről.

SZEMCSEPP, SZEMKENŐCS ALKALMAZÁSA

Előkészítendő eszközök:
– előírt oldat
– gyógyszercseppentő
– nem steril gumikesztyű
– steril gézlap vagy vékony, kis kockákra vágott, nedves steril szemészeti vatta
– ledobó tál/vesetál
Tevékenység Magyarázat
1. Tekintse át az orvos gyógyszerelésre vonatkozó Biztosítja a biztonságos gyógyszeralkalmazást.
utasításait, ellenőrizze a dokumentációban a páciens
allergiával szembeni érzékenységét (gyógyszerelő
lap, lázlap).
2. Azonosítsa a pácienst, és tájékoztassa a szemcsepp, Ezzel csökkenthető a páciens félelme, növelhető
szemkenőcs alkalmazásának szükségességéről és együttműködő készsége.
annak menetéről.
3. Végezzen higiénés kézfertőtlenítést. Az aszepszis-antiszepszis szabályainak betartása,
valamint a személyzet saját védelme céljából.
4. Készítse elő a helyiséget (kórterem, Az emberi méltósághoz való jogot mindig vegye
vizsgálóhelyiség), a művelet elvégzéséhez, készítse figyelembe.
össze a szükséges eszközöket.
Biztosítsa a páciens számára az egyéni elkülönülés
lehetőségét, a kórterembe húzza el a függönyt, vagy
gondoskodjon paravánról.
5. Amennyiben a szem váladékos, törölje meg vatta
segítségével belülről kifelé. Ha mindkét szem
érintett, alkalmazzon külön törlőt.
6. Pozícionálja a pácienst: A megfelelő fejhelyzet révén biztosítható, hogy a
– ülőhelyzet enyhén hátradöntött homlokkal. gyógyszer a kívánt helyre jusson.
 – fekvőhelyzet enyhén hátradöntött homlokkal.
7. Végezzen higiénés kézfertőtlenítést, ezt követően
húzzon nem steril gumikesztyűt.
8. Szemcsepp alkalmazása
Géztörlőt vagy gömbtörlőt illesszen az alsó
szemhéjhoz, és a nem domináns kéz hüvelykujjával
húzza enyhén lefelé.
Szólítsa fel a pácienst, hogy nézzen felfelé.
Cseppentéskor a szemcseppentőt tartsa
függőlegesen.
A domináns kezével a páciens homlokán
támaszkodva, 1-2 cm távolságról cseppentsen a
külső szemzugba egy cseppet az oldatból.
Minimalizálni kell a szer kicsorgását.
Az aszepszis-antiszepszis szabályainak betartása,
valamint a személyzet saját védelme céljából.
Alsó szemhéj kissé kifordul, keskeny rést zárva be a
szemgolyóval, így szabaddá teszi az alsó
kötőhártyazsákot, ide kell cseppenteni az oldatot.
Kiküszöböli a corneareflex fokozódását. Ne folyjon
vissza a folyadék a cseppentő gumirészébe. Az
elrendelt gyógyszer a kötőhártyába kerül. Lényeges,
hogy ne a belső szemzugba legyen cseppentve, mert
ebben az esetben a könnycsatornán keresztül a
szemcsepp az orrgarat-járatba kerülhet, és így nem
fejtheti ki a szemben a kívánt helyi hatást
Hámsérülés és a fertőzés átvitelének
megakadályozása végett.

Vigyázzon a cseppentő ne érjen a szemgolyóhoz,

szemhéjrészhez! Ha a páciens egy időben többféle
szemcseppet kap, a cseppek becseppentése között
15 percnek kell eltelnie, hogy a hatását kifejthesse.
Szemkenőcs alkalmazása Hámsérülés és a fertőzés átvitelének
A szemkenőcsöt a tubus végén található csőrös megakadályozása végett.
adagolóval vigye fel a kötőhártya nyálkahártyájára a
következőképpen: a tubus végén található adagolót
tartsa a lehúzott alsó szemhéj felett 1-2 cm
távolságban, majd vékony csíkban nyomja a
szemkenőcsöt az alsó szemhéj szélére a belsőtől a
külső szemzug felé haladva, majd kérje meg a
pácienst, hogy csukja be a szemét. Vigyázzon a
szemkenőcs csőrös adagoló vége ne érjen a
szemgolyóhoz, szemhéjrészhez! Ha sok kenőcs
kerül a szemhéjra, a felesleget a belső szemzugtól a
külső irányába haladva óvatosan törölje ki steril
gézzel.
9. Kérje meg a pácienst, hogy csukja be a szemét és 1- A mozzanat a gyógyszer egyenletes szétosztását
2 percig tartsa lehunyva. biztosítja.
10. Távolítsa el a vattával a szemkörüli felesleges Megelőzi a helyi irritációt és a diszkomfortérzést.
gyógyszert és váladékot.
11. Amennyiben a kenőcs/csepp időlegesen Balesetveszély kockázatának csökkentése.
érintik a látást, kérje meg a pácienst, hogy ne
mozogjon, amíg a látása nem lesz tisztább.
12. A tevékenység során felhasznált eszközöket az előírt
szabályoknak megfelelően kezelje:
- az egyszeri használatra alkalmas
eszközt/eszközöket szelektíven helyezze a
megfelelő hulladékgyűjtőbe
- a többször felhasználható eszközt/eszközöket
szabályos előkészítést követően fertőtlenítse, majd
tegye vissza a kijelölt helyre

13. Végezzen higiénés kézfertőtlenítést. Az aszepszis-antiszepszis szabályainak betartása,

valamint a személyzet saját védelme céljából.
14. Dokumentálja a tevékenységet.
15. Körülbelül 20-30 perc múlva ellenőrizze a
gyógyszer hatását.
Rectalis kezelés során a pácienst Sims-féle helyzetbe kell pozícionálni. A kúp beadása előtt
síkosítani kell azt. A pácienst fel kell szólítani, hogy egyenletesen, a száján kersztül lélegezzen
és lazítsa el záróizmait, majd a nem domináns kézzel félre kell húzni a farpofákat. A
végbélkúpot kb. 10 cm mélyre kell felhelyezni. Ha hashajtót kap a páciens, akkor figyelmeztetni
kell, hogy maradjon fekve, amíg a székelési inger nem jelentkezik. Rectalis oldat
alkalmazásakor az oldatot tartalmazó tubus végét kell felhelyezni a végbélnyíláson át, majd azt
össze kell nyomni, hogy az oldat távozhasson.

VÉGBÉLKÚP, RECTÁLIS OLDAT ALKALMAZÁSA

Előkészítendő eszközök:
– végbélkúp, rectalis oldat
– csúszást elősegítő zselé/síkosító
– nem steril gumikesztyű
– tiszta törlőkendő
– ágy védelmére szolgáló harántlepedő/gumilepedő
Tevékenység Magyarázat
1. Tekintse át az orvos gyógyszerelésre vonatkozó Biztosítja a biztonságos gyógyszeralkalmazást.
utasításait, ellenőrizze a dokumentációban a
páciens allergiával szembeni érzékenységét
(gyógyszerelő lap, lázlap).
2. Azonosítsa a pácienst, és tájékoztassa a végbélkúp, Ezzel csökkenthető a páciens félelme, növelhető
rectalis oldat alkalmazásának szükségességéről és együttműködő készsége.
annak menetéről.
3. Végezzen higiénés kézfertőtlenítést. Az aszepszis-antiszepszis szabályainak betartása,
valamint a személyzet saját védelme céljából.
4. Készítse elő a helyiséget (kórterem, Az emberi méltósághoz való jogot mindig vegye
vizsgálóhelyiség), a művelet elvégzéséhez, készítse figyelembe.
össze a szükséges eszközöket.
Biztosítsa a páciens számára az egyéni elkülönülés
lehetőségét, a kórterembe húzza el a függönyt, vagy
gondoskodjon paravánról.
5. Pozícionálja a pácienst: A kívánt testhelyzettel az anus feltárul, a külső
– helyezze a pácienst Sims-pozícióba sphinterek ellazulnak.

6. Végezzen higiénés kézfertőtlenítést, ezt követően Az aszepszis-antiszepszis szabályainak betartása,

húzzon nem steril gumikesztyűt. valamint a személyzet saját védelme céljából.
7. Végbélkúp alkalmazása A kenőcs csökkenti a súrlódást a kúp és a
Vegye ki a kúpot a fóliából. végbélcsatorna fala között a sphincteren való
Sikosítószerrel kenje be a kúp végét, kenje be a áthaladás során.
domináns kéz gumikesztyűs mutatóujját A görcsösen zárult sphincteren keresztülerőltetett
vízoldékony kenőccsel. kúp beadása fájdalmat okoz a páciens számára
Kérje meg a pácienst, hogy szájon át vegyen lassú, Biztosítható a páciens komfortérzete.
mély lélegzetet és lazítsa el a záróizmokat.
Húzza félre a nem domináns kezével a farpofákat.
Óvatosan helyezze fel a kúpot az anuson, majd a
belső sphincteren keresztül. A rectum üregének fala
mentén nyomja fel (felnőtteknél kb.10 cm). Ujját
húzza vissza, és törölje le a rectalis régiót (terület)
egy törlőkendővel.
8. Rectalis oldat alkalmazása Tépje fel a A beadást követően, normálisan a tubusban marad
fóliacsomagolást, távolítsa el a tubus kupakját. A az oldatnak egy kis része.
tubus végét lefelé tartva teljesen vezesse be a
végbélnyílásba.
A tubust hüvelyk és mutatóujjával összeszorítva
ürítse ki. A tubust mindaddig tartsa teljesen
összenyomva, amíg azt a végbélnyílásból el nem
távolította.
 A páciens maradjon a korábbi helyzetben. Farpofáit
néhány percig szorítsa össze az elszivárgás
megakadályozására.
9. Ha a kúp hashajtót vagy székletlágyítót tartalmaz, Ha a páciens segítséget tud hívni, ez olyan érzetet
akkor a hívóberendezést helyezze könnyen elérhető adhat számára, hogy irányítani tudja a
helyre, hogy az ágytál vagy WC használathoz a székletürítést.
páciens segítséget tudjon kérni.
10. Ellenőrizze 5 perc múlva, hogy a kúp nem csúszott-
e ki.
11. A tevékenység során felhasznált eszközöket az
előírt szabályoknak megfelelően kezelje:
- az egyszeri használatra alkalmas
eszközt/eszközöket szelektíven helyezze a
megfelelő hulladékgyűjtőbe
- a többször felhasználható eszközt/eszközöket
szabályos előkészítést követően fertőtlenítse, majd
tegye vissza a kijelölt helyre
12. Végezzen higiénés kézfertőtlenítést. Az aszepszis-antiszepszis szabályainak betartása,
valamint a személyzet saját védelme céljából.
13. Dokumentálja a tevékenységet.
14. Körülbelül 20-30 perc múlva ellenőrizze
Szájon át történő gyógyszerbevitel
Az orvos által rendelt gyógyszerek bevitele leggyakrabban szájon át történik, valamint vannak
olyan készítmények, melyeknél a szájüreg bő vérellátását használják ki a gyorsabb felszívódás
érdekében (pl.: sublingualis gyógyszerelés). A szilárd gyógyszerformák (pl.: tabletták,
kapszulák, stb.) viszonylag rövid ideig tartózkodnak a szájüregben, így a felszívódás nem
jelentős, ám sublingualis adagolás esetén a hatóanyag egésze itt szívódik fel. A szájüregből
történő direkt gyógyszerfelszívódás előnye, hogy a hatóanyag közvetlenül a szisztémás
keringésbe kerül a first pass effektus kihagyásával (A first pass effektus a máj elsődleges
hatóanyagot lebontó, gyengítő mechanizmusa, vagyis, ha a mechanizmus elmarad jobban
hasznosul adott készítmény hatóanyaga). A per os (szájon keresztül) gyógyszerelés fő
kritériuma, hogy a páciens kooperáljon és megfelelően tudjon nyelni, így pl.: eszméletlen, vagy
súlyosan zavart páciensek esetén nem alkalmazható ez a gyógyszerelési forma.
Az orális (szájon át) gyógyszerelés során meg kell tekinteni a páciens szájának állapotát
(sérülések, berepedések, vérzés, érzékenység). Meg kell győződni arról, hogy a páciens képes-
e lenyelni a tablettát, ha szükséges az ápoló kevés folyadékkal végezzen nyelési próbát.
A páciens edukációjának keretében a már korábbiakban leírtak mellett ismertetni kell a
pácienssel, hogy a gyógyszert mindig megfelelő mennyiségű folyadékkal vegye be. Ne törjön
szét bélben oldódó, bevonattal ellátott tablettát, mert az rontja a felszívódást. A
porkészítményeket és a pezsgőtablettákat a rendelésnek megfelelő mennyiségű folyadékkal kell
feloldani és az oldódás után közvetlen meginni. Amennyiben sublingualis, vagy buccalisan
felszívódó készítményt rendeltek a páciensnek, akkor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy
ezeket ne rágja szét és ne nyelje le. A gyógyszerelés és a páciens biztonsága érdekében ne fekvő
testhelyzetben vegye be a gyógyszerét, vagy üljön, vagy legalább a felsőteste legyen
megemelve, hogy a gravitáció is segítse a továbbjutást.
Orális gyógyszerelés során a pácienst fél-Fowler vagy ülőhelyzetbe kell helyezni. Az orvosi
rendelés alapján a páciens kezébe mindig egy tablettát vagy kapszulát tegyünk, így könnyebben
le tudja nyelni azt. Ügyelni kell a megfelelő mennyiségű folyadékra (az ajánlások általában egy
pohár (170-230 ml) vizet, vagy egyéb folyadékot javasolnak, amennyiben az nem
kontraindikált (ellenjavallt)), minél nagyobb a tabletta, vagy kapszula, annál több folyadékra
lehet szüksége a páciensnek. A megfelelő mennyiségű folyadék mellett fel kell hívni a páciens
figyelmét arra, hogy ne kövesse azt a rossz gyakorlatot, hogy víz/folyadék nélkül lenyeli a
tablettát, mert az megakadhat a nyelőcsőben és szűkületet okoz, valamint fekély képződését
eredményezheti. Mindennek nagyobb a valószínűsége a lefekvés előtti gyógyszerszedés,
valamint egyes gyógyszerek (pl.: non-steroid gyulladáscsökkentő szerek, kálium-klorid,
tetracycline) esetén. Mindig vissza kell kérdezni, hogy sikerült-e lenyelnie a gyógyszert,
valamint egyes betegségek esetén, pl.: pszichiátriai kezelteknél, szükség lehet arra, hogy az
ápoló ellenőrizze, valóban bevette-e a rendelt készítményt, ilyenkor meg kell kérni a pácienst,
hogy a gyógyszert az ápoló jelenlétében vegye be, majd nyissa ki száját, így ellenőrizni lehet a
szájüreget maradék gyógyszer tekintetében.
A folyékony halmazállapotú készítményeket a szilárd gyógyszerforma után kell adni,
kimérésükhöz adagoló kanalakat lehet alkalmazni, vagy orális fecskendőt. Buccalis, vagy
sublingualis gyógyszerbevitel előtt lehet adni a páciensnek egy korty vizet, ha nyálkahártyái túl
szárazak lennének. Sublingualis gyógyszereléskor a készítményt a nyelv alá, buccalis
alkalmazás során a pofa és a fogíny közé a száj mindkét oldalára kell elhelyezni. A
gyógyszerbeadást követően, kb. 20-30 perc múlva ellenőrizni kell a páciens állapotát, valamint,
hogy a beadott készítmény elérte-e a kívánt hatást.

TABLETTA, KAPSZULA, FOLYÉKONY GYÓGYSZER, BUCCALIS,

SUBLINGUALIS GYÓGYSZER ALKALMAZÁSA
Előkészítendő eszközök
– nem steril gumikesztyű
– beadandó gyógyszer
– víz
– szívószál
– papírtörölköző
– tabletta megtöréséhez használható eszköz
– kés (szükség esetén)
Tevékenység Magyarázat
1. Tekintse át az orvos gyógyszerelésre vonatkozó Biztosítja a biztonságos gyógyszeralkalmazást.
utasításait, ellenőrizze a dokumentációban a
páciens allergiával szembeni érzékenységét
(gyógyszerelő lap, lázlap).
2. Azonosítsa a pácienst, és tájékoztassa az orális Ezzel csökkenthető a páciens félelme, növelhető
gyógyszerbevitel szükségességéről és annak együttműködő készsége.
menetéről.
3. Végezzen higiénés kézfertőtlenítést. Az aszepszis (kórokozók távol tartása)-antiszepszis
(fertőzés elleni védekezés a kórokozók
elpusztításával) szabályainak betartása, valamint a
személyzet saját védelme céljából.
4. Készítse elő a helyiséget (kórterem, Az emberi méltósághoz való jogot mindig vegye
vizsgálóhelyiség), a művelet elvégzéséhez, készítse figyelembe.
össze a szükséges eszközöket.
Biztosítsa a páciens számára az egyéni elkülönülés
lehetőségét, a kórterembe húzza el a függönyt, vagy
gondoskodjon paravánról.
5. Pozícionálja a pácienst: Ezzel megakadályozható az aspiráció.
– fél-Fowler, vagy ülő helyzetbe kell helyezni.

6. Végezzen higiénés kézfertőtlenítést, ezt követően Az aszepszis-antiszepszis szabályainak betartása,

húzzon nem steril gumikesztyűt. valamint a személyzet saját védelme céljából.
7. Tabletta/kapszula alkalmazása Egy készítményt könnyebb bevenni, mint egyszerre
A gyógyszerrendelés alapján tegyen a páciens többet.
kezébe egy tablettát vagy kapszulát.
Kérje meg a pácienst, hogy a tablettát vagy a
kapszulát tegye a szájába és megfelelő mennyiségű
folyadékkal nyelje le.
Maradjon a pácienssel, amíg be nem vette az összes
gyógyszerét.
Ellenőrizze, hogy a páciens lenyelte a rendelt
tablettát, kapszulát.
8. Folyékony gyógyszerforma alkalmazása
A folyékony gyógyszereket a szilárd
gyógyszerforma után adja.
Az elkészített oldatot öntse egy csészébe és adja a
páciens kezébe.
A folyékony gyári készítmények adagolása során
alkalmazzon adagoló kanalat (5 ml) vagy adagoló
fecskendőt (5 ml).
Kérje meg a pácienst, hogy az egészet igya meg.
9. Buccalis és sublingualis gyógyszer alkalmazása A jobb felszívódás érdekében.
 Amennyiben a páciens nyálkahártyái szárazak, A páciens ne nyelje le a szert, hanem hagyja
kínáljon fel egy korty vizet a gyógyszer bevétele feloldódni.
előtt.
Helyezze a tablettát sublingualis gyógyszerelés
során a páciens nyelve alá.
Buccalis alkalmazás során a gyógyszert a pofa és a
fogíny közé a száj mindkét oldalára helyezze.
Kerülje a sérült vagy irritált területet.
11. A tevékenység során felhasznált eszközöket az
előírt szabályoknak megfelelően kezelje:
- az egyszeri használatra alkalmas
eszközt/eszközöket szelektíven helyezze a
megfelelő hulladékgyűjtőbe
- a többször felhasználható eszközt/eszközöket
szabályos előkészítést követően fertőtlenítse, majd
tegye vissza a kijelölt helyre

12. Végezzen higiénés kézfertőtlenítést. Az aszepszis-antiszepszis szabályainak betartása,

valamint a személyzet saját védelme céljából.
13. Dokumentálja a tevékenységet.
14. Körülbelül 20-30 perc múlva ellenőrizze a
gyógyszer hatását.