Vitális paraméterek

Pulzus
Anatómiai és élettani alapok
Az artériák adott pontján fellépő nyomás- és térfogatváltozást pulzusnak nevezzük.
Pulzushullámnak nevezzük az artériás szakaszon végigfutó lökéshullámot, melynek sebessége
függ az érfal feszítettségétől és rugalmasságától.
Vénás pulzusról akkor beszélünk, amikor a szívben lezajló nyomásváltozások visszahatnak a
szívhez közeli nagyvénákra és ott nyomás- és térfogatváltozást eredményeznek.
A pulzusvizsgálat objektív, könnyen kivitelezhető vizsgálati módszer, melynek fontos
diagnosztikai jelentősége lehet a cardiovaszculáris státusz megítélésében. A pulzusvizsgálat
tapintással és eszközös vizsgálattal is történhet.
- A tapintással történő meghatározás a klasszikus pulzusvizsgálati módszer, ám maga a
vizsgálat a személyzet gyakorlati tapasztalatától is függ. Leggyakrabban a perifériás pulzus
számának és minőségi jellemzőinek meghatározása, valamint a perifériás erek állapotának
megítélése történik meg. Előnye, hogy egyszerű, gyors, a rutin vizsgálat részét képezheti.
Hátrányai közé tartozik, hogy viszonylag szubjektív módszer az artéria tapintása miatt és nem
folyamatos a pulzus-kontroll.
- Az eszközös vizsgálatok közül a non-invazív eljárások közé tartozik a fonendoszkóp
segítségével, hallgatózással történő pulzusszám meghatározás, továbbá EKG készülékkel és
monitorral, pulzoximéterrel, Holter monitorral és ABPM-mel történő pulzusszám
meghatározás. Utóbbiak elsődleges feladata nem közvetlenül a pulzusszám regisztrálása, de
alkalmazásuk során a vizsgálónak lehetősége nyílik annak meghatározására is. Az invazív
eljárások közé tartozik az artériás nyomásgörbe – invazív artériás nyomásméréssel –
segítségével meghatározott pulzusszám, valamint a pulzus sebesség mérése (PWV).
A pulzus tapintható bármely a testfelszínhez közeli artérián, amit csontos alaphoz lehet nyomni.
Hallgatózással is meg lehet állapítani a szív frekvenciáját, amit a szívcsúcs fölött kell megtenni,
de ez valójában nem a klasszikus pulzusvizsgálati módszer.
Kor Pulzusszám/perc
újszülött 120-160
1-12 hónap 80-140
1-2 év 80-130
3-6 év 75-120
7-12 év 75-110
13 év-felnőtt 60-100
A pulzusszámot befolyásoló tényezők
- Életkor: emelkedésével csökken a fiziológiás (élettani) pulzusszám
- Nem: női nem esetében az ovariális ciklusnak (menstruációs ciklus) megfelelően a
progeszteron szintjének emelkedése emeli a pulzusszámot, valamint szintén nők esetében
általánosságban elmondható, hogy a szívük térfogata és a balkamra izomzata kisebb, ennek
következtében magasabb lehet a pulzusszámuk, mint a férfiaknak
- Fizikai aktivitás
• rövid fizikai aktivitás emeli a pulzusszámot
• tartós fizikai aktivitás, versenyszerűen sportolók esetén a nyugalmi pulzusszám
alacsonyabb, fizikai aktivitáskor pedig kisebb mértékben emelkedik a pulzusszám. Ennek
oka, hogy míg a nem trenírozott szervezet a fizikai aktivitás következtében megnőtt
tápanyag és oxigén igényt a szívfrekvencia fokozásával tudja kielégíteni, addig az edzett
szervezet elsősorban a szívizom kontrakció erejének növekedésével elégíti ki a fokozott
vér igényt (pozitív inotrop hatás)
- Testhelyzetváltozás: hirtelen testhelyzetváltozás (pl.: fekvésből felállás) emeli a
szívfrekvenciát, míg lefekvéskor és nyugalomban csökken a pulzusszám
- Napszaki ingadozás: a biológiai ritmusoknak megfelelően éjszaka és a hajnali órákban a
legalacsonyabb a pulzusszám, míg nappal magasabb értékekekt mutat
- Élvezeti szerek (dohányzás, koffein, alkohol): stimulánsként, valamint a szimpatikus
idegrendszer aktivizálásával emelik a szívfrekvenciát
- Testtömeg
• túlsúlyos emberek pulzusszáma általában magasabb, mivel a helyzet és
helyváltoztatáshoz több energia szükséges
• magasabb izomtömeg esetén általában magasabb a pulzusszám, mivel az izmok
megfelelő oxigén ellátását a szív így biztosíthatja
- Táplálkozás: emeli a pulzusszámot, mivel a tápanyagok felszívódásához intenzívebb
vérkeringés szükséges
- Hőmérséklet: a testhőmérséklet 1 C-os emelkedése a szívfrekvenciát 10/perccel emeli,
hypothermia hatására csökken a pulzusszám
- A vegetatív idegrendszer aktivizálódása:
• a szimpatikus idegrendszer β1 receptorainak aktiválódására emelkedik a szívfrekvencia
(pozitív chronotrop hatás), nő az ingerületvezetés sebessége (pozitív dromotrop hatás),
fokozódik a szívizom ingerlékenysége (pozitív bathmotrop hatás), nő a szívizom
összehúzódások ereje (pozitív inotrop hatás)
• a paraszimpatikus idegrendszer M2 receptorainak aktiválódására csökken a
szívfrekvencia (negatív chronotrop hatás), csökken az ingerületvezetés sebessége
(negatív dromotrop hatás)
- Fájdalom: az akut szakaszban emelkedik a pulzusszám a szimpatikus idegrendszer
aktiválódása miatt, ám tartós, nagyfokú fájdalom esetén a paraszimpatikus idegrendszer
aktivizálódása következtében csökken
- Érzelmi hatás:
• stressz, szorongás, izgalom hatására emelkedik a pulzusszám a szimpatikus
idegrendszer aktiválódása miatt
• relaxáció hatására csökken a paraszimpatikus idegrendszer aktiválódása miatt
- Hormonális hatások:
 • a hyperthyreosis szívfrekvencia emelkedést eredményez egyrészt az anyagcsere és
ezáltal a hőtermelés fokozása miatt (hiszen a magasabb hőmérséklet emeli a
pulzusszámot), másrészről ezen hormonok hatására fokozódik a szív szimpatikus
idegrendszeri hatásra való érzékenysége
• ahogy azt már a nemi jellegzetességeknél is említettük, a progeszteron növeli a
pluzsuszámot, aminek hátterében a hormon testhőmérséklet emelő hatása áll
• a szimpatikus idegrendszer aktiválódása következtében fokozódik a mellékvesevelőben
az adrenalin és noradrenalin elválasztása melyek emelik a pulzusszámot
- Gyógyszerek:
• a szimpatikus izgatók pl.: adrenalin, dopamin, vagy β-receptor izgatók emelik a
pulzusszámot; a paraszimpatikus bénítók pl.: atropin emelik a frekvenciát
• a szimpatikus bénítók pl.: β-blokkolók csökkentik a pulzusszámot; a cardiotonicus szerek
pl.: digitalisok szintén csökkentik
- Mérgezés: általában a pulzusszám csökkenésével jár
- Fertőzés, sepsis: a lázas állapot következményeként emelkedik a pulzusszám
- Pulmonális tényezők: pl.: akut hypoxia (oxigénhiányos állapot) és asthma bronciale (tüdő
aszthma) akut rohama esetén emelkedik a pulzusszám a rossz oxigenizáció következtében
kialakuló kompenzációs mechanizmus részeként, míg elhúzódó hypoxia esetén csökken a
pulzusszám
- Tengerszint feletti magasság: növekedésével párhuzamosan a pulzusszám is emelkedik,
mivel magas környezetben csökken a levegő oxigén koncentrációja, így a szív a magasabb
pulzusszámmal kompenzál
- Cardiális tényezők: pl.: szívelégtelenség esetén emelkedett és csökkent is lehet a
pulzusszám, az ingerületvezető rendszer megbetegedései esetén pl.: AV-blokk, csökken a
pulzusszám, míg pl.: WPW szindróma esetén emelkedik; az ingerületképző rendszer
megbetegedései esetén pl.: supraventricularis tachycardia (pitvari eredetű szapora
szívműködés), emelkedik a pulzusszám
- Exsiccosis hatására emelkedik a pulzusszám a szív kompenzációs mechanizmusaként
- Vérzés, folyadékvesztés: kezdetben a kompenzációs mechanizmus részeként és a
szimpatikus idegrendszer aktiválódása miatt emelkedik a pulzusszám, majd csökkenhet
- Genetikai tényezők: a mellkasi szervek térfogatától függően, pl.: kisebb térfogatú szív, vagy
nagyobb térfogatú tüdők magasabb pulzusszámot eredményezhetnek
- Emelkedett intrakraniális nyomás (ICP): a szívfrekvencia csökkenésével és párhuzamosan
a vérnyomás emelkedésével jár

Mikor kell pulzust mérni?

- minden betegfelvétel alkalmával
- transzfúzió előtt, alatt és után
- pre-, peri-, postoperatíve
- kardiológiai problémák esetén
- kritikus állapotú páciensek esetén
- infekciók esetén
- a páciens állapotában -akár szubjektíve észlelt is- történt változások esetén
- a mindennapos betegellátás részeként
Tachycardia, ekkor a felnőtt páciens pulzusa több mint 100/perc. Fontos mihamarabb kezelni
a tachycard állapotot, mert a tachycardia fokozott megterhelést ró a szívműködésre. A
verőtérfogatot és ezáltal a perctérfogatot sem biztosító tachycardia a keringés összeomlásához
is vezethet. A tachycardia az egy szívciklusra jutó idő csökkenésével jár, ami a szívcikluson
belül a dyastole (elernyedés) időtartamának jelentősebb mértékű csökkenéséhez vezethet (míg
70/perces pulzus esetén a dyastole időtartama 0,58 másodperc, addig 150/perces frekvencia
mellett ez az érték már csak 0,15 másodperc). A dyastolere jutó idő megrövidülése a döntően a
dyastole alatt telődő koronáriák vérellátásának romlásával jár, amit tovább fokoz, hogy a systole
(összehúzódás) időszakában anatómiai elhelyezkedéséből adódóan a koronáriák összenyomott
állapotba kerülnek, ami a vér visszaáramlásával jár együtt.
A tachycardia kezelése
A tachycardiát kezelni akkor kell, ha annak oka nem egy fiziológiás történés, mint például
stressz, vagy fizikai aktivitás. A tachycardia nem önálló betegség, hanem egy betegség tünete,
valaminek a következménye, ezért a kiváltó okot kell megszüntetni például hyperthyreosis,
fájdalom, vagy vérzés kapcsán.
Aktivitási intoleranciáról akkor beszélünk, ha terhelés hatására a páciens vitális paraméterei a
terhelést követően 10 perccel nem térnek vissza a normális tartományba.
1. Vagus-tónus fokozása
A nervus vagus (bolygóideg) a szív paraszimpatikus beidegzését biztosítja, a sinus-csomóra és
az AV-csomóra van hatással. A vagus-tónus fokozásával a paraszimpatikus idegrendszeri
hatások érvényesülnek a keringési rendszer tekintetében is, így annak ingerlésével a pulzusszám
is várhatóan csökkenni fog (negatív chronotrop hatás), valamint csökken a pitvar-kamrai
átvezetés ideje (negatív dromotrop hatás). Az alábbiakban a vagus-tónus fokozásával járó
leggyakrabban alkalmazott eljárásokat részletezzük.
2. Valsalva manőver: a pácienst arra kell kérni, hogy mélyen lélegezzen be, tartsa bent a
levegőt és közben feszítse meg hasizmait (hasprés alkalmazása) kb. 15-30 másodpercig. A
manőver során egyidőben mindkét oldali baroreceptorok stimulálása megtörténik. Az eljárás
semmilyen speciális előkészítést nem igényel, sürgősségi ellátásban is alkalmazható. Amire
fontos odafigyelni, hogy a páciens megértse a beavatkozás lényegét, vagyis tartsa bent a levegőt
és aztán feszítse meg hasizmait.
3. Carotis- masszázs: az artéria carotis egyoldali komprimálása (összenyomás), majd
felengedése többször ismételve mindkét oldalon. Fontos, hogy egyidejűleg a kétoldali artériát
tilos komprimálni, mert az agy keringése gátlódna. A beavatkozás előtt meg kell bizonyosodni
az artéria carotisok feletti hallgatózással arról, hogy nincs-e kontraindikációt képező
atheroscleroticus plakk (meszes plakk), thrombus (vérrög) az artériában, mert annak
leszakadása és továbbjutása stroke-ot eredményezhet.
Mindkét eljárás előtt 12-elvezetéses EKG készítése, a beavatkozás során pedig
betegmegfigyelő monitor alkalmazására van szükség, mely segítségével az EKG görbe,
szívfrekvencia és vérnyomás folyamatos értékelése megtörténhet és eldönthető, hogy a
manővereket meddig folytassák.
5. Szemgolyó masszírozása: nem ajánlott, mert nagy az esélye a retina leválásának
Elektromosan
- Defibrillációs terápia (pitvarfibrilláció (pitvarremegés) egyes esetei, vagy pulzus nélküli
kamrai tachycardia esetén)
Gyógyszeresen
- folyadékpótlás: amennyiben a hypovolaemia a fő kiváltó tényező, de kardiális
rendellenesség esetén is
- ion-háztartás rendezése
- fájdalomcsillapítás
- adenosin: lassítja az AV-csomóban az ingerületvezetést
- digoxin: fokozza az acetilkolin felszabadulását, lassítja az ingerület vezetését, AV-
csomóban és His kötegben a refrakter szakaszt megnyújtják
- amiodarone: lassítja a repolarizációt és a refrakter periódust megnyújtja
- alprazolam (Xanax)
- β-blokkolók: elsősorban szelektív β1 receptor blokkolók, melyek lassítják az ingerületvezetést
és csökkentik a szívfrekvenciát
A korábbiakban részletezett okok miatt kialakulhat bradycardia, ekkor a felnőtt páciens
pulzusszáma kevesebb, mint 60/perc, bár inkább kórjelző, ha 50/ perc alatti. Érdemes tudni,
hogy fiziológiásan, alvás közben 40/ perc körül is alakulhat a pulzusszám.
A bradycardia kezelése
Gyógyszeresen
Atropin, mint paraszimpatikus bénító intravénásan 2-3 percenként ismételve, általában
összesen 6 alkalommal ismételve adható, míg például alkilfoszfát mérgezés esetében
folyamatos atropin adása válhat szükségessé
Isoprenalin vagy alacsony dózisú adrenalin infúzió adása, melyek szimpatomimetikumként
a β -receptorok stimulációja által növelik a szívfrekvenciát
Oxigén adása
Elektromosan
Pacemaker kezelés (külső transcután-, belső ideiglenes-, belső állandó pacemaker)
Manuálisan
CPR – mellkaskompresszók: szívmegállás esetén
A pulzus qualitásainak (minőség, milyenség) megítélése:
Ritmus
A pulzus ritmusa lehet szabályos, reguláris (szabályos), vagy irreguláris (szabálytalan). Abban
az esetben lehet beszélni szabályos ritmusról, ha az egyes pulzuslökések szabályos és azonos
időközönként követik egymást. Irreguláris pulzus esetében a pulzuslökések közti idő nem
azonos. Az irreguláris ritmusok között is meg lehet különböztetni szabályos és szabálytalan
típust. Szabálytalanul irreguláris ritmus tapasztalható extrasystole esetén, amikor a normál
ritmust egy plusz összehúzódás szakítja meg. Ez a jelenség nem feltétlenül jelez súlyos
megbetegedést, előfordulhat fiataloknál pl.: fokozott fizikai megterhelésre, stresszre, kisebb
fokú billentyű insufficienciák (elégtelenség, hiányos működés) esetén is. Azonban minél
betegebb szívizomnál fordulnak elő az extrasystolek, annál nagyobb ezek jelentősége és nő a
veszélye, hogy malignus ritmuszavarba megy át a folyamat. Előbbieken túl, még hajlamosító
tényezők a szívizom virális infekciói, az ischemiás szívbetegségek, acut myocardiális infarktus,
angina pectoris (szívtáji szorító fájdalom heveny koszorúér elégtelenségben), kálium- és
magnézium hiány. Szabálytalanul irreguláris ritmus még a légzési arrhythmia, vagy sinus
arrhythmia, ami fiziológiás jelenség, gyermekeknél és fiataloknál nagyon gyakori, a légzéssel
párhuzamosan változó mellkasi nyomásviszonyokból adódik. Idősebb egyének esetén azonban
érdemes további vizsgálatokat végezni, mert különböző szívbetegségek tüneteként
jelentkezhet. Az arrhythmia absoluta, (arrhythmia perpetua) is szabálytalanul irreguláris
ritmus, pitvarfibrilláció, vagy pitvari fluttern (pitverlebegés) esetén lehet tapasztalni. Ebben
az esetben deficit (különbség) mutatkozik a szív fölött hallgatózással megállapított és a
periférián tapintással meghatározott ritmusok egyidejű vizsgálatakor, ezt pulzusdeficitnek
nevezzük. A kamrai ritmus szabályossága az AV-blokk-tól függ. A két ritmuszavar
elkülönítésére alkalmazható a fentiekben már említett carotis masszázs, ugyanis
paraszimpatikus aktivitásra fokozódik az AV-blokk és a fluttern diagnózisához szükséges F-
hullámok jelennek meg az EKG-n. Szabályosan irreguláris extrasystolekról beszélünk
bigeminia, trigeminia, quadrigeminia és kapcsolt extrasystolek esetén. Bigeminiáról akkor
beszélünk, ha két eltérő eredetű szívösszehúzódás 1:1 arányban követi egymást, tehát minden
sinuscsomóból kiinduló szívösszehúzódást egy kamrai eredetű extrasystole követ, trigeminia,
ha két sinuscsomóból eredő összehúzódás után jelentkezik egy extrasystole, quadrigeminiáról
pedig akkor beszélünk, ha minden harmadik sinuscsomóból eredő összehúzódást egy
extrasystole követ. Kapcsolt extrasystolekról akkor beszélünk, ha a kamrai eredetű plusz
szívösszehúzódások párosával (couplet), vagy hármasával (triplet) jelentkeznek és salve-ről
beszélünk, ha 3-5 egymást követő extrasystole jelentkezik.
Frekvencia
A pulzusszámot reprezentálja, ami lehet frequens (szapora), vagyis tachycardia áll fenn,
illetve rarus (gyér), ekkor bradycardiáról beszélünk.
Amplitudó
A pulzus amplitudójánk a vizsgálatakor a pulzus nagysága van vizsgálva, ami a pulzus
erősségét és az artériafal rugalmasságát reprezentálja. Lehet az amplitudó altus (magas), vagy
parvus (alacsony).
Elnyomhatóság
A pulzus lehet durus (feszes, telt), vagy mollis (puha, könnyen elnyomható)
A kitérés gyorsasága
Azt kell figyelni, hogy milyen szaporán emeli ujjunkat a pulzushullám. A kitérés gyorsasága
lehet celer (gyors), vagy tardus (lassú).
Aequalitas
Az egyes pulzushullámok egyformák-e minőségükben. Ha egyenlőek, akkor aequalis
pulzusról, ha egyenlőtlenek, akkor inaequalis pulzusról beszélünk.
Pulzus típusok
Peckelő pulzus: gyors pulzus magas amplitudóval
Bigeminal pulzus: minden második pulzuslökést egy szünet kísér
Trigeminal pulzus: minden harmadik pulzuslökést szünet követ
Quadrigeminal pulzus: minden negyedik ütést szünet követ
Pulzus paradoxus: a pulzushullám amplitudója markánsan csökken belégzéskor
Filiformis pulzus: szapora, könnyen elnyomható pulzus, folyadékhiányra, vagy vérzésre utal
Vagus pulzus: alacsony frekvenciájú pulzus
Pulzus differens: nem egyforma pulzuskvalitások a test hasonló területein (pl.: felső végtagok
a. radialis)
Plateau pulzus: amikor a pulzus lassan, hosszasan emelkedik
A pulzusmérés helyei:

Pulzusmérés helyei a felső végtagon

- Axilláris pulzus (a. axillaris – hónalji verőér): a hónalj laterális szélétől kissé lefelé található
- Brachiális pulzus (a. brachialis – felkari verőér): a felkar belső felszínén található közel a
könyökhajlathoz
- Radiális pulzus (a. radialis – orsócsonti verőér): a csukló laterális oldalán található
- Ulnáris pulzus (a. ulnaris – singcsonti verőér): a csukló mediális oldalán található

Ha a felkaron érezhető pulzus, de a csuklón nem, az alacsony vérnyomásra utalhat.

Pulzusmérés helyei az alsó végtag:
- Femorális pulzus (a. femoralis - combverőér): a lágyékhajlatban tapintható
- Popliteális pulzus (a. poplitea – térdárki verőér): a térd mögött, a térdhajlatban található, a
páciens kb. 124°-ban tartsa a lábát, majd a vizsgáló mindkét kezével keresse a térdhajlatban az
artériát
- Tibialis posterior pulzus (a. tibialis posterior – sípcsonti verőér): a boka mediális szélén
található a belbokától 2 cm-re lefelé hátra
- Dorsalis pedis pulzus (a. dorsalis pedis – lábháti verőér): a lábfejen található

Pulzusmérés helyei a fej/ nyaki régióban:

- Carotis pulzus (a. carotis – feji verőér): a nyak oldalsó részén található a m.
sternocleidomastoideus (fejbiccentő izom) előtt. A pulzus tapintásakor ügyelni kell arra, hogy
az arteria carotis erős kompressziója bradycardiát, súlyos esetben szívmegállást okozhat a
paraszimpatikus idegrendszerhez tartozó nervus vagus ingerlése miatt. A kétoldali carotis
pulzust egyidejűleg tapintani tilos. A beavatkozás előtt meg kell győződni arról, hogy az artéria
belső fala mentes a scleroticus plakkoktól, mert ezek leválása az agyi erek elzáródásához
vezethet.
- Faciális pulzus (a. facialis – arc verőér): az állkapocscsonton található a szájzug vonalában
- Temporális pulzus (a. temporalis): a halántékon érezhető közvetlenül
Pulzusmérés helye a törzsön
- Apicalis pulzus (szívcsúcs): az 5. bordaközben a medioclavicularis (kulcscsont középvonala)
vonalban hallgatózással lehet ezen a ponton meghatározni a pulzust. Az 5. bordaköz
meghatározásához elsőként az úgynevezett Louis-féle szöget (angulus sterni) kell kitapintani,
ez a szegycsont testének és markolatának találkozási pontja, ahol egy kiemelkedés észlelhető
és itt ízesül a 2. borda a szegycsonttal. Az ápoló az ujjai segítségével tovább tapintja a bordákat
és az 5-6. borda közötti terület lesz az 5. bordaköz. Ebben a magasságban a borda ívét követve
bal oldali irányba tovább kell mozdítani az ujjakat a medioclavicularis vonalig, vagyis a
clavicula (kulcscsont) felezővonaláig.

Pulzusvizsgálat
Verőtérfogat (stroke volumen - SV): a systoles- és dyastoles reverse közti különbség a
verőtérfogat (75-80 ml)
Perctérfogat (cardiac output): az egy perc alatt a bal kamrából kibocsátott vérmennyiség,
vagyis a verőtérfogat szorozva a pulzusszámmal
Ejectios frakció: az ürített és a végdiasztolés térfogat arányát (SV/EDV) nevezzük ejekciós
frakciónak (EF), melynek értéke a szív teljesítőképességével összhangban változik. Értéke a
bal kamrában 50-70%
Systoles reverse: A kamrában a systole végén megtalálható vér térfogata (40-80 ml) a
végsystoles térfogat (ESV – end systolic volume).
Szisztolés tartalék (reserv): térfogat a maximális systoleval és a nyugalmi systoleval kilökött
verőtérfogat különbsége. Ebből adódóan nyugalomban kisebb a verőtérfogat, mint jelentős
izommunkával járó aktivitásban.
Diastoles reverse: A kamrában a dyastole végén megtalálható vér térfogata (120-160 ml) a
végdyastoles térfogat (EDV – end dyastolc volume).
Diastoles tartalék (reserv): térfogat a maximális végdyastoles térfogat és a nyugalmi
végdyastoles térfogat különbsége.
Pulzusvizsgálat tapintással
A fentiekben is említett artériák vizsgálata csontos alaphoz történő nyomásukkal vizsgálandó
két-, három ujj segítségével. A vizsgálat során meg kell határozni a pulzus ritmusát,
frekvenciáját, amplitudóját, elnyomhatóságát, gyorsaságát és, hogy egyenlőek-e az egyes
kitérések. Tapintással történő pulzusvizsgálat előtt elő kell készíteni a pácienst, nyugodt
környezetben (pl.: csendes szoba) üljön, vagy feküdjön minimum 10-15 percet. Ez idő alatt
lehetőség szerint ne beszéljen, és ne beszéljenek hozzá, legjobb, ha a páciens egyedül marad.
Azzal is tisztában kell lenni, ha a páciens pozitív chronotrop szereket szed, mert ezek a mérési
eredményeket befolyásolják. Abban az esetben kell a pácienst nyugalomban hagyni, ha a pulzus
nyugalmi értékének vizsgálata történik, nem pedig valamilyen külső ingerre történő változás
megfigyelése (pl.: fizikai aktivitás). A pulzusmérés helyén a pulzust ki kell tapintani és legalább
kettő, de lehetőség szerint három ujjal kell a csontos alaphoz enyhén nyomni az artériát. Azért
kell több ujjat használni, mert, ha csak eggyel történne a pulzusmérés, meg van az esélye, hogy
a mérést kivitelező személy a saját érverését érzékelné. A pulzust 30 másodpercig kell tapintani
és számolni és a kapott értéket meg kell szorozni kettővel. Irreguláris ritmus esetén egy percig
kell mérni a pulzusszámot. A pulzusvizsgálat tapintással
Pulzusvizsgálat hallgatózással
Hallgatózással történő pulzusvizsgálat előtt elő kell készíteni a pácienst, nyugodt környezetben
(pl.: csendes szoba) üljön, vagy feküdjön minimum 10-15 percet. Ez idő alatt lehetőség szerint
ne beszéljen, és ne beszéljenek hozzá, legjobb, ha a páciens egyedül marad. Azzal is tisztában
kell lenni, ha a páciens pozitív chronotrop szereket szed, mert ezek a mérési eredményeket
befolyásolják. Abban az esetben kell a pácienst nyugalomban hagyni, ha a pulzus nyugalmi
értékének vizsgálata történik, nem pedig valamilyen külső ingerre történő változás
megfigyelése (pl.: fizikai aktivitás). A hallgatózással történő pulzusvizsgálat fonendoszkóp
segítségével történik, ebben az esetben a szív fölött kell hallgatózni és számolni a szívverések
számát 30 másodpercig, majd az értéket kettővel megszorozni. Amennyiben a ritmus
irreguláris, úgy a mérést egy percig végezzük. A pulzusdeficit meghatározása az előzőekben
ismertetett páciens előkészítést követően két személy együttes mérésével történik. Az egyik
személynek ki kell tapintani a pulzust minimum két ujjának a használatával arteria
radialisnál, a második vizsgáló a fonendoszkópot helyezze a szív fölé, a punctum
maximumhoz, amely baloldalon az 5. bordaközben a medioclavicularis vonalban található.
A két vizsgálónak egy időben kell kezdeni számolni a pulzust egy percig. Fontos, hogy a
vizsgálatot koordináló ápoló mérje az időt és jelezze azt munkatársának.
Pulzusoxymertia
Segítségével a vér oxigén-telítettsége mellett a páciens pulzusszáma is folyamatosan
megfigyelhető.
Pulzusvizsgálat Doppler ultrahang segítségével
Funkcionális vizsgáló eljárás, a végtagok keringési állapotáról ad fontos információkat, ezen
felül diagnosztizálhatók perifériás keringési megbetegedések, érelzáródások is. Működése a
Doppler effektuson alapszik. Az ultrahang sugarak egy oszcillátorból származnak és egy
érzékelő fej fogja fel a visszaverődő hanghullámokat, melyeket egy erősítő alakít át
audiofrekvenciás jellé. A hangforrásokat a vörösvértestek képezik. A hallható hang intenzitása
és a frekvencia függ az áramlási sebességtől. Egyes készülékeknél lehetőség van az áramlás
grafikus ábrázolására is, ebben az esetben a görbe amplitudóját befolyásolja az áramlási
sebesség. Sokféle készülék létezik a gyakorlatban és alkalmazása is széleskörű, a
belgyógyászaton és angiológián kívül a szülészetben is gyakori a magzati szívhangok
követésére. Utóbbi során alkalmazott készülékek ki jelzik a szívfrekvenciát és otthoni
alkalmazásra is gyártanak kisméretű, hordozható Doppler ultrahang készülékeket. Doppler
ultrahang készülék alkalmazása előtt a pácienst pozícionálni kell hátonfekvő helyzetben úgy,
hogy végtagjai vízszintes helyzetben legyenek. A vizsgálandó artéria feletti bőrterületre kell
ultrahang zselét helyezni. A bezselézett bőrfelületre kell helyezni a készülék vizsgáló fejét és
meg kell keresni azt a pontot, ahol a véráramlás okozta hang a legerősebb, majd a pulzust ezen
a ponton egy percig kell számolni. A vizsgálat elvégzését követően a zselét egy papírtörlő
segítségével el kell távolítani a bőrfelületről.
 PULZUSVIZSGÁLAT TAPINTÁSSAL
Előkészítendő eszköz(ök):
- másodpercmutatós óra
Tevékenység Magyarázat
1. Azonosítsa a pácienst, és tájékoztassa Ezzel csökkenthető a páciens félelme,
a pulzusvizsgálat szükségességéről és növelhető együttműködő készsége.
annak menetéről.
2. Végezzen higiénés kézfertőtlenítést. Az aszepszis-antiszepszis szabályainak
betartása, valamint a személyzet saját
védelme céljából.
3. Készítse elő a helyiséget (kórterem), a
művelet elvégzéséhez, készítse össze a
pulzus vizsgálathoz szükséges
eszközöket.

Biztosítsa a páciens számára az egyéni Az emberi méltósághoz való jogot mindig

elkülönülés lehetőségét, húzza el a vegye figyelembe.
függönyt, vagy gondoskodjon
paravánról a kórteremben.
4. Készítse elő a pácienst, nyugodt A páciens legyen lehetőleg minél
környezetben (pl.: csendes szoba) nyugodtabb, ellenkező esetben tévesen
üljön, vagy feküdjön minimum 10-15 magasabb pulzusszám lehet az eredmény.
percet. Ez idő alatt lehetőség szerint ne Abban az esetben kell a pácienst
beszéljen, és ne beszéljenek hozzá, nyugalomban hagyni, ha a pulzus nyugalmi
legjobb, ha a páciens egyedül marad. értékét vizsgálják, nem pedig valamilyen
Azzal is tisztában kell lennie, ha a külső ingerre történő változását, például
páciens pozitív chronotrop szereket fizikai aktivitásra.
szed, mert ezek a mérési eredményeket
befolyásolják.
5. Tapintsa ki a pulzust minimum két Azért használjon több ujjat, mert, ha csak
ujjának a használatával (leggyakoribb egyet használna, meg van az esélye, hogy a
helyek az arteria radialis, vagy arteria saját érverését érzékelné.
ulnaris, sürgősségi esetben, illetve
gyér perifériás pulzus esetén centrális
pulzust tapintsa, ami lehet az arteria
carotis, vagy az arteria femoralis)!
6. A vizsgálat során meg kell határozni a
pulzus ritmusát, frekvenciáját,
amplitudóját, elnyomhatóságát,
gyorsaságát és, hogy egyenlőek-e az
egyes kitérések.
7. A pulzust 30 másodpercig tapintsa és Arritmia esetén a rövidebb időszak alatt mért
számolja és a kapott értéket szorozza adat felszorzása téves eredményt adhat.
meg kettővel. Irreguláris ritmus esetén
egy percig mérje a pulzusszámot.
Brady- vagy tachycardia, és irreguláris
pulzus esetén ismételje meg a mérést a
másik végtagon is.
8. Hasonlítsa össze a kapott értéket a
korábbiakban mértekkel, illetve az
 értékelésnél vegye figyelembe a
páciens általános állapotát is, mely
meghatározhatja a pulzus kvalitásait!
9. A tevékenység során felhasznált
eszközöket az előírt szabályoknak
megfelelően kezelje:
 a többször felhasználható
eszközt/eszközöket szabályos
előkészítést követően
fertőtlenítse, majd tegye vissza
a kijelölt helyre
10. Végezzen higiénés kézfertőtlenítést. Az aszepszis-antiszepszis szabályainak
betartása, valamint a személyzet saját
védelme céljából.
11. Dokumentálja a tevékenységet, és a
mért értékeket.
 PULZUSDEFICIT MEGHATÁROZÁSA
Előkészítendő eszközök:
- másodpercmutatós óra
- fonendoszkóp
- különböző színű tollak (piros, kék)
Tevékenység Magyarázat
1. Azonosítsa a pácienst, és tájékoztassa Ezzel csökkenthető a páciens félelme,
a pulzusvizsgálat szükségességéről és növelhető együttműködő készsége.
annak menetéről.
2. Végezzen higiénés kézfertőtlenítést. Az aszepszis-antiszepszis szabályainak
betartása, valamint a személyzet saját
védelme céljából.
3. Készítse elő a helyiséget (kórterem), a
művelet elvégzéséhez, készítse össze a
pulzus vizsgálathoz szükséges
eszközöket.

Biztosítsa a páciens számára az egyéni Az emberi méltósághoz való jogot mindig

elkülönülés lehetőségét, húzza el a vegye figyelembe.
függönyt, vagy gondoskodjon
paravánról a kórteremben.
4. Készítse elő a pácienst, nyugodt A páciens legyen lehetőleg minél
környezetben (pl.: csendes szoba) nyugodtabb, ellenkező esetben tévesen
üljön, vagy feküdjön minimum 10-15 magasabb pulzusszám lehet az eredmény.
percet. Ez idő alatt lehetőség szerint ne Abban az esetben kell a pácienst
beszéljen, és ne beszéljenek hozzá, nyugalomban hagyni, ha a pulzus nyugalmi
legjobb, ha a páciens egyedül marad. értékét vizsgálják, nem pedig valamilyen
Azzal is tisztában kell lennie, ha a külső ingerre történő változását, például
páciens pozitív chronotrop szereket fizikai aktivitásra.
szed, mert ezek a mérési eredményeket
befolyásolják.
5. Tapintsa ki a pulzust minimum két Azért használjon több ujjat, mert, ha csak
ujjának a használatával arteria radialis, egyet használna, meg van az esélye, hogy a
a második vizsgáló a fonendoszkópot saját érverését érzékelné.
helyezze a szív fölé, a punctum
maximum baloldalon az 5.
bordaközben a medioclavicularis
vonalban legyen.
6. A két vizsgáló egy időben kezdje el
számolni a pulzust egy percig. Fontos,
hogy a vizsgálatot koordináló ápoló
mérje az időt és jelezze azt
munkatársának. Mivel irreguláris
pulzusra számíthat, így egy percig
számolja a pulzust, illetve a
szívveréseket.
7. A tevékenység során felhasznált
eszközöket az előírt szabályoknak
megfelelően kezelje:
  a többször felhasználható
eszközt/eszközöket szabályos
előkészítést követően
fertőtlenítse, majd tegye vissza
a kijelölt helyre
8. Végezzen higiénés kézfertőtlenítést. Az aszepszis-antiszepszis szabályainak
betartása, valamint a személyzet saját
védelme céljából.
9. Dokumentálja a tevékenységet, és a
mért értékeket.
 PULZUSVIZSGÁLAT DOPPLER ULTRAHANG ALKALMAZÁSÁVAL
Előkészítendő eszközök:
- doppler-ultrahang készülék
- zselé
- papírtörlő
- nem steril gumikesztyű
Tevékenység Magyarázat
1. Azonosítsa a pácienst, és tájékoztassa Ezzel csökkenthető a páciens félelme,
a pulzusvizsgálat szükségességéről és növelhető együttműködő készsége.
annak menetéről.
2. Végezzen higiénés kézfertőtlenítést. Az aszepszis-antiszepszis szabályainak
betartása, valamint a személyzet saját
védelme céljából.
3. Készítse elő a helyiséget
(vizsgálóhelyiség, kórterem), a
művelet elvégzéséhez, készítse össze a
pulzus vizsgálathoz szükséges
eszközöket.

Biztosítsa a páciens számára az egyéni Az emberi méltósághoz való jogot mindig

elkülönülés lehetőségét, húzza el a vegye figyelembe.
függönyt, vagy gondoskodjon
paravánról a kórteremben.
4. Végezzen higiénés kézfertőtlenítést, Az aszepszis-antiszepszis szabályainak
ezt követően húzzon nem steril betartása, valamint a személyzet saját
gumikesztyűt. védelme céljából.
5. A páciens helyezkedjen el az ágyon, Ezzel a módszerrel főként a végtagok
végtagjai legyenek vízszintes artériáit szokták vizsgálni, így a föntiekben
helyzetben, tegyük szabaddá a ismertetett végtagi artériák bármelyike
vizsgálandó területet. alkalmas a vizsgálatra, de természetesen a
páciens aktuális problémája és az orvosi
utasítás függvényében választják meg az
artériát.
6. Helyezzen zselét a vizsgálandó artéria Általános szabály, hogy mindig a páciens
fölötti területre, majd kapcsolja be a bőrét kell zselézni, nem pedig a készüléket.
készüléket.
7. A bezselézett területre helyezze a A hangforrásokat a vörösvértestek képezik.
készülék vizsgáló fejét és annak A hallható hangnak az intenzitása és a
mozgatásával keresse azt a pontot, frekvencia függ az áramlási sebességtől.
ahol a véráramlás okozta hang a
legerősebb, vagyis ahol
meghatározható a pulzus.
8. Amennyiben megtalálta az ideális
pontot a pulzusszám meghatározására,
úgy egy percig számolja azt a hallható
hang alapján.
9. Papírtörlő segítségével törölje le a
zselét a páciens bőréről, segítsünk a
ruházat visszavételében.
10. A tevékenység során felhasznált
eszközöket az előírt szabályoknak
megfelelően kezelje:
 a többször felhasználható
eszközt/eszközöket szabályos
előkészítést követően
fertőtlenítse, majd tegye vissza
a kijelölt helyre
11. Végezzen higiénés kézfertőtlenítést. Az aszepszis-antiszepszis szabályainak
betartása, valamint a személyzet saját
védelme céljából.
12. Dokumentálja a tevékenységet, és a
mért értéket.