Belgyógyászat alapjai

2020.
Nagyné Fekete Szilvia
MEDICINA név

Találkozás
a beteggel, az orvosi vizsgálat
körülményei, a betegvizsgálat menete

A kórelőzmény (anamnézis)

A heteroanamnézis kifejezés
arra utal, hogy a
kórelőzményt nem közvetlenül a betegtől kapjuk,
hanem hozzátartozókat, szemtanúkat kérdezünk ki.

BELGYÓGYÁSZAT
 A fizikális vizsgálat során bizonyos vizsgálatokat
mindig el kell végeznünk.

a test alapos megtekintése (inspectio),

a mellkasi szervek (tüdő, szív)
kopogtatása(percussio),
ezek és az artériák meghallgatása (auscultatio),
valamint az erek és a has tapintása (palpatio),
a mamma vizsgálata,
a nyirokcsomó-duzzanatok keresése,
a rectalis digitális vizsgálat,
 a mozgásszervek és az idegrendszer vizsgálata,
a hőmérséklet mérése,
a pulzus észlelése és a vérnyomásmérés,
a testsúly és a testmagasság megmérése.

Fizikális vizsgálat
A, a hypoxiás szívbeteg inkább ül

B, a hypercapniás tüdőbeteg (pl. a légzési elégtelenséggel küzdő idült bronchitises beteg: „blue
bloater”) laposan fekszik,
Nem invazív vizsgálatok:
- Vitális paraméterek
- 24 órás vérnyomás-monitorozás, EKG stb.
- Képalkotó vizsgálatok (Echokardiográfia, rtg,
CT, MRI, scintigráfia,)
- Doppler vizsgálat

Invazív vizsgálatok
- Pl.: coronarographia, bronchoscopia

Laboratóriumi vizsgálatok

VIZSGÁLÓMÓDSZEREK
Számítógépes rétegfelvétel,
- különböző szögekből készített röntgenfelvételek,
- számítógépes feldolgozás,
 natív, kontrasztanyagos

Újabban terjednek a multiészlelős/multislice

(MDCT, MSCT) készülékek, amelyekben egyidejűleg
több észlelősor méri a sugárgyengülést. Előnye
nemcsak a leképezési gyorsaság növelése, hanem
a felbontás finomításával a valódi
volumenábrázolás lehetősége is.

CT vizsgálat
 A CT a parenchymás szervek kiváló, gyors, jól
ismételhető eszköze, amely még az UH számára rejtett
testtájakat (retroperitoneum, kismedence,
mediastinum) is jól megjeleníti.

Elsődleges szerepű a gyorsan elvégzendő koponyaűri
vizsgálatoknál (ischaemia versus vérzés azonnali
eldöntésében agyi ictus esetén), valamint a
tüdőparenchyma diffúz és gócos elváltozásainak korai
felismerésében.

CT-vizsgálatot a csontok és a meszesedések

vizsgálatára is végezhetünk, akár MRI utáni lépésben, a
szükséges kérdések eldöntésére.

A CT-vizsgálat helye a vizsgálatok

sorában
Figyelem!
- jódérzékenység, terhesség, Metformin-tartalmú
antidiabetikum, veseelégtelenség

Ápolók:
- a beteg pszichés és fizikális előkészítése
(tájékoztatás kompetenciának megfelelően,
fémtárgyak eltávolítása, beleegyező nyilatkozat
ellenőrzése), betegmegfigyelés, allergiás reakciók
megfigyelése, dokumentáció

CT
KARDIOLÓGIA
KERINGÉS
SZÍV INGERKÉPZÖ ÉS VEZETŐ RENDSZERE
Ez a három tényező az 
a) előterhelés (preload),
bal szívfél esetén a nagy vérkör, jobb
szívfél esetén kis vérkör : a szív nem képes
a kellő vérmennyiséget biztosítani,kilökni)

 b) az utóterhelés(afterload)
bal szívfél esetén kis vérkör, jobb szívfél
esetén nagyvérkör: a vér feltódulása,
pangása jelentkezik
 c) az összehúzódó képesség.

A szívizom teljesítőképességét három

egymástól független tényező szabályozza
 Szívelégtelenségről akkor beszélünk, ha a szív nem
képes a szervek, illetve szövetek
megfelelő működéséhez szükséges vérmennyiséget
biztosítani.

A szív tartalékerejéből adódóan a megváltozott

körülményekhez képes alkalmazkodni.
Ez a kompenzációs időszak, melynek során a
szívfrekvencia növekszik, a szív dilatál (kitágul) és a bal
kamra megvastagodik, hypertrofizál.
A kompenzáló mechanizmus kimerülése után következik a
dekompenzáció, melynek kezdeti tünetei a fáradtság, majd
a rossz oxigenizáció miatt cianózis és a tüdőpangás
következtében nehézlégzés is jelentkezik, ami kezdetben
munkadyspnoe,később minimális munkavégzésre, és
nyugalomban is jelentkezik.

SZÍVELÉGTELENSÉG
SZÍVELÉGTELENSÉG
Acut szívelégtelenség
Krónikus szívelégtelenség
A bal szívfél gyengeség oka:
hypertonia,
a koszorúerek szűkülete

A bal kamra nem képes megfelelő mennyiségű vért

továbbítani, és ezáltal a tüdőből a bal pitvaron
keresztül kamrába áramlandó vér nem tud időben
továbbhaladni, és feltorlódik.
A bal szívfél gyengeségének akut formája az
asthma cardiale:
ami hirtelen, az éjszaki órákban fellépő súlyos
nehézlégzés formájában jelentkezik,
Ilyen rohamok előfordulhatnak koszorúér-
elégtelenségben és szívizominfarktusban is.

Bal szívfél elégtelenség

Bal szívfél elégtelenség
Bal szívfél elégtelenség
Tünetei: nehezített belégzés, cianózis,
sápadtság, felületes, szapora szörcsölő légzés,
vérnyomásesés.

Kezelése:
oxigénterápia,
vénabiztosítás,
frakcionáltan Furosemid adása (a
vérnyomáshoz igazítva),
vértelen vénapunkció (10 perces váltogatással
a lelógatott végtagok leszorítása
vérnyomásmérő mandzsettával),
morfin a légzésszám csökkentése céljából.

Acut bal szívfél elégtelenség

OKOK:

bicuspidalis billentyű szűkülete

a jobb szívfél vitiumában,
cor pulmonale,
legtöbbször azonban a bal kamra
gyengeségének a következménye.

Jobb szívfél elégtelenség

Jellemzője a nagyvérkörben jelentkező vénás pangás:

 pangásos gyomorhurut jelei, amik

étvágytalanságban,hányingerben, puffadásban nyilvánul meg.
 pangásos máj, ami a máj megnagyobbodásával, jobb bordív
alatti tompa fájdalommal jelentkezik,
 a pangásos vese is, ami proteinuriával jelentkezik.
 a cardiális oedéma, ami a nehézségi erőnek megfelelően alakul
ki, járóbetegnél a bokák körül, fekvő betegnél a keresztcsont
tájékán. Az oedemás bőr az ujjbenyomatot megtartja.
 Járóbetegnél jelentkezik a nycturia (éjszakai vizeletürítés).

A vénás nyomás megítélésére szolgál a Gartner-tünet:

Ennek alapján a fekvő beteg lelógatott kezét lassan

felemelve, egészséges körülmények között a kézháti vénák a szív
magasságában kiürülnek; a vénás nyomás fokozódásában ez csak a
kéz magasabbra emelésekor látható.

Jobb szívfél elégtelenség tünetei

Jobb szívfél elégtelenség
 A New York-i Szívbetegséggel Foglalkozó Társaság a New
York Heart Association (NYHA)
a következő négy stádiumba osztja a szívbeteg mindennapos tevékenységeit érintő
kényszerű korlátozást:

– 1. stádium: nincs panasz, a szívbetegség ténye fennáll. A fi zikai

aktivitás nem korlátozott, a szokásos fizikai terhelés nem okoz
fáradtságot, nem jelentkeznek anginás panaszok és nehézlégzés.

– 2. stádium: enyhe panaszokat vált ki a jelentős fizikai terhelés. A fizikai

aktivitás enyhén korlátozott, a szokásos fi zikai terhelés tüneteket vált ki.

– 3. stádium: fizikai terhelésre súlyos panaszok jelentkeznek, a fizikai

aktivitás jelentősen korlátozott. Nyugalomban a beteg panaszmentes, de
már a szokásosnál kevesebb mozgás is tüneteket okoz.

– 4. stádium: a legkisebb fizikai terhelés sem végezhető el, a panaszok

nyugalomban is fennállnak.

NYHA stádiumok
Tüdőoedema

Ritmuszavarok

Cardiogén shock

Vénás trombózis kialakulásának veszélye

Szívelégtelenség szövődményei
Vizsgálatok
Gyógyszeres kezelés:
digitalis,
diureticum,
ACE-gátló (Az ACE-gátlók hatására viszont nem termelődik
ez enzim, tágulnak a vese erei, több vizet és nátriumot
választ ki, és így csökken a vérnyomás.)Pl: Tensiomin,
Renitec
angiotenzin II. receptor antagonista (meggátolják az
angiotenzin II kötődését a receptorához, így a
vérnyomásemelő hatása is elmarad)Pl.: Cozaar, Diovan
nitrát,
oxigén,

Életmód:
étrend
mozgás
nyugalom
Terápia
Pozitív inotrop hatás: Na-K pumpát
gátolják. Na száma nőa szívizom sejtekbe,
fokozott Na-Ca csere, Ca szint nő -> Erősödik
a szívizomrostok kontrakciója
Paraszimpatikus tónusfokozódás:
vágusztónus fokozódik -> szívfrekvencia és
pitvar-kamrai ingerületvezetés sebessége
csökken
A szívizom automáciájának növekedése:
Fokozódik a sinus csomón kívüli ingerképzés
Fokozza a natriurézist -> csökken a renin
felszabadulás a vesében

DIGITALISOK HATÁSAI
 Telítő adag – fenntartó adag

 Intermittáló kezelés – vérszint monitorozás

 Veseelégtelenségben dóziscsökkentés

 Időskorban fokozott a toxicitás veszélye

 Kis hatásszélesség, hosszú felezési idő

A digitáliszok adagolása
 Kardiológiai
- bradycardia
- kamrai extraszisztolék (bigeminia)
- AV-blokk
Gasztrointesztinális
- hányinger, hányás, étvágytalanság
- Szemtünetek
- szemkáprázás, kettőslátás
Neurológiai
- gyengeség, fáradékonyság, zavartság,
álmatlanság, depresszió, szédülés
EKG
- a fentieken kívül sajkaszerű ST depresszió

Digitálisz intoxikáció tünetei

A szív vérellátása
A bal koszorúér az aortabillentyű bal oldali "coronariás" tasakjából
ered. Rövid kezdeti szakasza a főtörzs (lat: arteria coronaria
sinistra) mely rövidesen kétfelé ágazik.
A szív elülső felén a csúcs felé haladó ága a bal elülső leszálló
ág,mely a bal és jobb kamra közötti árokban húzódik a szívcsúcsig,
néha azon is túlér. 
A főtörzs másik ága a körbefutó ág (ramus circumflexus). A
főtörzsből történő leágazását követően bal oldalon a kamrák és
pitvarok határán futó vájulatban balra és a szív hátsó részéhez fut.

A jobb koszorúér (lat: arteria coronaria dextra) a főverőér közel

ellentétes oldaláról, a jobb oldali "coronariás" billentyűtasakból ered.
Eredését követően jobbra és hátrafelé halad a pitvarok és kamrák
határán futó vájulatban fut a szívcsúcsig.

A szívizomba belépő artériák funkcionális végartériák, azaz

elzáródásuk esetén a szomszédos területeket ellátó erek nem
képesek funkciójukat pótolni.

Szív koszorúerei
 A szívizom vérellátási zavarai összefoglaló
néven az ischaemiás (ISZB vagy iszkémiás)
szívbetegségek.

Az ISZB kialakulásában döntő jelentőségű az

atherosclerosis, ami az erek belfelületének, az
endothelnek a lassú, gyulladásos folyamata.
Az atherosclerosis progresszív betegség, melyet az
érfalba történő lipid és fibrózus elemek lerakódása
jellemez, ami az idő előrehaladtával plakkok
formájában szűkíti az érlumenét.

ISZB
Az ischaemiás szívbetegség megjelenési
formái:

- stabil angina pectoris,

- „néma ischaemia”,
- instabil angina pectoris,
- szívizominfarktus,
- ischaemiás eredetű szívelégtelenség,
- ischaemiás eredetű hirtelen halál.

ISZB
Az instabil angina a két hónapnál nem régebben
ismert angina súlyosabbá válása,
ami gyógyszeres kezelésre nem, vagy alig reagál, és
nyugalomban is jelentkezik.
Az instabil anginában szenvedő beteg azonnali orvosi
ellátást igényel!
A stabil angina pectoris a koszorúér artérián meglévő,
már jelentős szűkület eredménye, ami fizikai vagy
pszichés megterhelésre típusos mellkasi fájdalmat okoz.
A fájdalom a szegycsont mögött jelentkezik, szorító,
markoló érzés formájában. A beteg sápadt, verítékes,
vérnyomás emelkedés és tachycardia kíséri.
A roham általában néhány perc elteltével spontán, vagy
nitroglycerin hatására megszűnik. A rohamok
gyakorisága változó, rohammentes időszakban a beteg
teljesen panaszmentes.
Ajánlott a dohányzás elhagyása,
a fizikai mozgás, túlsúlyos beteg testsúlycsökkentése,
Diabetes esetén annak megfelelő kezelése.

Gyógyszeres kezelésként:

akut rohamban: nitroglicerin (Nitromint tabletta vagy spray), ami a

szív oxigénigényét csökkenti a perifériás ellenállás csökkentésével.
Tartós gyógyszeres kezelésre:

béta-receptor blokkolók (a szívizom oxigénigényét csökkenti, csökkenti

a szívfrekvenciát és a vérnyomást, pl. Betaloc, Concor),
Tartós nitrát-adagolás tapasz (pl. Nitroderm tapasz) és retard tabletta
(pl. Nitromint retard, Olicard kapszula) formájában,
kalciumantagonisták (értágító hatásúak, növelik a szív vérellátását,
csökkentik a perifériás ellenállást pl. Norvasc tabletta Corinfar tabletta).
Trombocita aggregációt gátló gyógyszerek (Aspirin)
PTCA
bypass

ANGINA PECTORIS KEZELÉSE

A szívizom körülírt elhalása – ami kialakulhat a coronáriában felrakódott
plakkrepedésen növekvő és embolizáló trombus miatt – a vér áramlását
átmenetileg vagy tartósan gátolja. A 30 percen túli elzáródás elhalást
eredményez. A kis kiterjedésű mikroinfarktusok sokszor panasszal nem
járnak, a nagy coronariaág elzáródása azonban azonnali halált okoz.

 Az infarktus hirtelen jelentkező, anginás panaszokra jellemző, de

Nitroglycerinre nem szűnő esetleg epigastriumba sugárzó
fájdalommal, hányással, és a vérnyomás csökkenésével jelentkezik.
 Az EKG-n nem mindig látható elváltozás, lehetnek extrasystoliák, és az
ST-eleváció egyértelműen igazolja az infarktus tényét.
 Az ECHO és a PET/CT segíti a diagnózis felállítását.
 Laboratóriumi vizsgálatok közül jelentősek az enzimérték változások. A
szérum kreatinin-foszfokináz (CK) tartalma az infarktus után néhány
órával már emelkedik. Leghosszabb ideig a laktátdehodrogenáz (LDH)
értéke marad magas.
 Az első napokban jelentkezhet még hőemelkedés, fehérvérsejtszám-
emelkedés, gyorsult süllyedés, és a vizeletben cukor jelenhet meg.

SZÍVINFARKTUS
Szövődménye lehet súlyos ritmuszavar és cardiogen shock, vagy
akut szívelégtelenség.

Kezelés:

- a szívkatéter - koszorúértágítás (PCI – percutan coronaria

intervencio), illetve sztent (speciális fémötvözetből készült háló)
behelyezése.
 fájdalomcsillapítás(pl. morfium),
 oxigén terápia biztosítása,
 nitráttartalmú szerek
 ritmuszavarok kezelése.
 aspirint, béta-blokkolókat, ACE-gátlót és heparint.
 fibrinolitikus készítmények (streptokináze).
 Pangásos tünetek esetén diuretikus kezelés is indokolt.

Szívinfarktus
A beteg nem dohányozhat, nem ihat kávét. Javasolt bő
folyadékfogyasztás a vizsgálat során beadott kontrasztanyag
megfelelő kiürülése érdekében /tea, víz, szénsavmentes
ásványvíz/.
 A vizsgálat előtt a beteg a gyógyszereit beveheti. A metformin
tartalmú orális antidiabetikumokat (Merckformin, Adimet, Meforal)
el kell hagyni.

 Az inzulinterápiában részesülő betegnek a szokásos inzulinadagja

beadandó, glukóz tartalmú infúzió (Rindex 5) adása mellett.

A beavatkozás előtt perifériás kanül behelyezése szüksége,

amelyet branüldugóval zárunk el, Na-heparinos oldattal
átmossuk a bealvadás meggátlására.
A betegen lévő fémtárgyakat távolítsa el (nyaklánc, gyűrű,
karkötő, óra, fém testékszerek).

A PCI vizsgálat előtti teendők

Egy szabályos EKG-felvételen öt csúcsot lehet megkülönböztetni, ezek a
P,Q,R,S,T betűkkel vannak jelölve.
Az egyes csúcsok megfelelnek bizonyos eseményeknek a szívben:

P - ingerület a szinusz csomóban,

Q - az ingerület kezdete a kamrákban, ez az apró negatív csúcs gyakran

nem is látható, ha nagyon megnövekszik, az infarktust jelezhet,

R - a legnagyobb csúcs a kamrákon végigterjedő ingerületet mutatja meg,

S - ez a negatív csúcs a kamrán végigfutó ingerület végét jelzi,

T - a kamra repolarizációját mutatja meg,

U - a normális görbén nem vagy csak alig látható, kóros állapotokban, pl.
káliumhiány esetén látványosan jelenik meg.

EKG

Az összehúzódások számát könnyen megkaphatjuk, ha összeszámoljuk az adott idő (pl.
1 perc) alatt bekövetkező R csúcsokat.
A számolgatást könnyíti, hogy az EKG-papír apró négyzetei mutatják az időt és a
feszültségértékeket is, miként ez az ábrán látható.
A négyzetrács segítségével könnyen megállapítható, hogy egy EKG-görbe normális-e.
A fontosabb szempontok a következők:

Az összehúzódások száma percenként 60 és 100 közötti
A P hullám hossza 3 kis négyzetnél kisebb, magassága 3 mm-nél kevesebb, csúcsa
lapos.

A QRS-komplexum 0,1 másodpercnél rövidebb ideig tart, magassága (a II. csatornán) 5

mm-nél több.
Az R hullám pozitív, a Q és S negatív.

A T hullám aszimmetrikus.

A P-R távolság nem több 0,2 másodpercnél és nem kevesebb 0,12-nél. (Ez az idő, amíg
az ingerület átjut a pitvarkamrai csomón.)

A Q-T távolság kisebb, mint a megelőző R-R távolság.

Az S-T szakasz normálisan a nulla vonalban helyezkedik el, ez az az időszak, mikor a
kamra még összehúzódik, de elektromos tevékenység már nincs. Akár magasabban,
akár mélyebben van a nullánál, komoly problémák lehetnek.
Sinus-tachycardia

Nem valódi ritmuszavar, leggyakrabban extracardialis

oka van. A légzés visszatartása, illetve carotis-masszázs
fokozatos gyérülést eredményez. Antidysrhythmiás
kezelést nem igényel, a kiváltó ok felderítése, ha
szükséges, kezelése a cél.
 
• sinus tachycardia:
– szívfrekvencia elérheti a 150/min-t
– R-R távolságok csökkennek
– koronáriák vérellátása zavart szenved
II. elvezetésben: ST hullám eleváció, T-hullám
alacsony lesz
- fizikai munka-, kávé-, tea hatására

Ritmuszavarok
Sinus bradycardia

Sinus bradycardia - lassú szívműködés,

sportolóknál, agynyomásfokozódásnál,
hányinger, hányás, infarctus, digitalis mérgezés,
pajzsmirigy alulműködés esetén fordul elő.
– szívfr. 60/min alá esik
– oka: alkati sajátosság, gyógyszerek (digitális
túladagolás), vagus túlsúly, sárgaság,
pajzsmirigy csökkent hormontermelése (myx
ödéma), koponyaűri nyomás fokozódása
 
Sinus arrhytmia, amelyet a frekvencia
normális, deciklikus változás jellemzi,
mert belégzéskor nő, kilégzéskorcsökken
a frekvencia.
Oka lehet a vagus hatás reflexes
változása, amely fiatalokban és idősekben
gyakori lehet.
A ritmuszavarra jellemző, hogy légzés
visszatartásakor megszűnik.

Sinus arrytmia
Extrasystolia, ha a normális sinusrytmust olyan
szívösszehúzódás szakítja meg, amely ingere nem a
sinuscsomóból ered, és a normális sinus inger előtt keletkezik.
Ez eredete szerint lehet pitvari, nodális vagy kamrai,
előfordulhat egyesével vagy csoportosan.
Lehet bigeminia, amikor minden szabályos összehúzódást
egy extrasystolia követ.
Kialakulhat egészséges egyénekben is, akiknél gyakran lehet
nyugalmi is, de stressz, fáradtság, élvezeti szerek is
elősegíthetik.
Szervi eredetű esetben pld. coronaria betegség, myocarditis,
infarctus, jellemző, hogy terhelésre fokozódik.

A tüneteket nem mindenki érzi, leggyakrabban szédülés a

panasz, vagy a „kihagy a szívem” érzet, amikor a beteg nem
az extrasystole utáni szünetet, hanem a következő erősebb
systolét érzi meg.

Extrasystolia
A szív összehúzódásait vezérlő elektromos
jelek elveszítik szabályos ütemüket.
A pitvarok több pontján, rendszertelenül
keletkeznek ingerületek, melyek hatására
a kamrák szabálytalan ritmusban és
legtöbbször túl gyorsan húzódnak össze.
A pitvarfibrilláció a leggyakoribb kezelést
igénylő ritmuszavar.
Pitvarfibrilláció esetén az agyembólia
kockázata megötszöröződik.

Pitvarfibrillatio
Ez a gyors, rendszeres szívösszehúzódásokkal járó
tachycardia forma a kamrából eredő kóros elektromos
impulzusok eredményeként jön létre.
 Gyakran ezeket egy korábbi szívinfarktus miatt kialakuló
hegszövet körül megjelenő rövidzárlatok okozzák.
A szív akár 200/perces frekvenciával verhet.
A legtöbb kamrai tachycardia valamilyen korábbi
szívbetegség - például koszorúsér betegség vagy
szívinfarktus - talaján alakul ki.
A hosszan fennálló kamrai tachycardia  vészhelyzetet
jelent. Kialakulásával egyidejűleg szívdobogásérzés,
szédülés, ájulás is előfordulhat, a betegség hirtelen
szívhalálhoz vezethet.
Az azonnali orvosi beavatkozás nélkül a hosszan fennálló
kamrai tachycardia nagyon gyakran kamra fibrillációvá
alakul át.

Kamrai tachycardia
A kamrafibrilláció közvetlen életveszélyt jelentő, azonnali
orvosi beavatkozást jelentő állapot.
A szívkamrák összehúzódása, a szív pumpafunkciója
ilyenkor gyakorlatilag megszűnik, és a vérkeringés leáll.
Bekövetkezésekor hirtelen eszméletvesztés következik be,
a pulzus tapinthatatlanná válik, és hacsak sürgős orvosi
beavatkozás nem szünteti meg, a halál perceken belül
beáll. 
A kamrafibrilláció néhány percen belül leadott elektromos
ütéssel megszüntethető.
A meghatározott erejű (200-360 J) és lefutású elektromos
ütés ugyanis egy külső egyidejű repolarizációnak felel meg.
Célja, hogy az ütést követő ún. elektromos csendben a szív
saját ingerületvezető rendszere aktiválódik és beindul a
saját, normál ingerképzés.
Az idő múlásával gyorsan csökken a defibrillálhatóság
esélye.
Kamrafibrilláció
Az ingerületvezetési zavarok lényege,
hogy az ingerület haladásában akadály
keletkezik (pld. gyulladás, hegvagy
digitalis intoxicatio miatt) így az ingerület
blokkolódik.
A blokkolás helyétől függően két csoportra
osztható.
Sick-sinus szindróma
AV blokk

Ingerületvezetési zavarok
a pitvar – sinuscsomó átvezetési zavara, amely lehet
részleges vagy teljes.
Tünete a minden előzmény nélkül fellépő szédülés,
szívdobogásérzés, angina, zavartság, eszméletvesztés,
amelyet epileptiform jellegű görcsroham kísérhet, de
amikor a sinus ingerképzés elindul, gyorsan rendeződik
és a beteg tiszta tudattal ébred.

Ezt Adam-Stokes-Morgani syndromának nevezik.

Minden esetben EKG, HOLTER EKG, labor vizsgálat és

szív ultrahang vizsgálat indokolt.

Az egyetlen terápiás lehetőség a pacemaker behelyezése

Sick-sinus szindróma
pitvar-kamrai ingerületvezetés zavara, a
mely lehet I. II. III. fokú.
- l. fokú AV blokk PQ intervallum
megnyúlik 0,21 sec-nál nagyobb lesz, de
minden pitvari impulzus levezetődik
– ll. fokú AV blokk esetén időnként
blokkolt ütések láthatók az EKG-n

AV blokk
lll.fokú blokk esetén a pitvari impulzusok, AV csomón való
átvitele teljesen blokkolt. A pitvari inger levezetésének
hiányában a kamrai másodlagos ingerképző központ veszi át
az irányítást, így a frekvencia 20–40/min.

Frekvenciája alacsony, és mivel a pitvar működése sem segíti a

kamratelődést így csökken a perctérfogat, a beteg fullad,
gyenge, zavart lehet, ezért ennek javítása érdekében és az
esetleges keringés leállás ellen pacemaker bevezetése
szükséges.
Ha a kamrai frekvencia 40/ min körül van, akkor a betegnek
egy része képes a normális hétköznapi életre, de ha valamilyen
beavatkozás történik, akkor az ideiglenes pacemaker
bevezetése indokolt.
 A beteget figyelmeztetni kell, hogy bármikor leállhat a
keringése.
A terápia kulcspontja a pacemaker bevezetése.

III. Fokú AV blokk

A pacemaker a bevezetés alapján lehet:

– Ideiglenes pacemaker:
 Transcutan: a bőrön elhelyezett tapadó elektródákkal
történik az ingerlés, sürgősségi esetben átmenetileg
alkalmazható.
Transvenosus ingerlés: centrális vénán át a jobb
kamrába vezetett elektródával történik az ingerlés,
sürgősségi esetekben alkalmazzák, amikor már kivitelezhető
a centrálisvéna biztosítása.
Epicardiális: szívműtétkor a szív epicardiális felszínéhez
rögzítik az elektródát.
Transoesophagealis ingerlés: a nyelőcsőbe levezetett
elektródával történt az ingerlés, ma már nem alkalmazzák
a transcután és transvenosus technika
elterjedése miatt.