3. A IS MERTESSE A VÉRNYOMÁS DEFINÍCIÓJÁT, MEGHATÁROZÓ ÉS BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐIT!

FELELETÉBEN TÉRJEN
KI A VERŐTÉRFOGATOT ÉS PERCTÉRFOGATOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐKRE! ISMERTESSE A KERINGŐ VÉRMENNYISÉG
ELOSZTÁSÁT A SZERVEZETBEN.

 Fogalma: A vérnyomás a bal kamra által kilökött vérmennyiség erekre gyakorolt hatása.
 A vérnyomás értéke függ a szív állapotától, az erek rugalmasságától, a vér
viszkozitásától
 (vérsűrűség) és a perifériás ellenállástól. A vérnyomást befolyásolja még az egyén
életmódja, mint a túlzott sófogyasztás, mozgásszegény életmód, elhízás, stressz,
dohányzás és befolyásolja még az öröklött hajlam.

A felnőtt emberi szív

 Egy-egy összehúzódáskor külön-külön 60-70 ml vért löknek ki a nagyerekbe (arteria

pulmonalis, aorta)
 Ezt a mennységet nevezzük verő térfogatnak, vagy systolés térfogatnak. Tekintve, hogy a
kamrák dyastolás befogadóképessége 200 ml, így a kamrai systolékor mindig marad
vissza kb 130 ml reziduláris vérmennyiség.
 Ennek a visszamaradt vérmennyiségnek a jelentősége az, hogy a kamrákat a gyűjtőeres
telítődés során kitágítja, így a szívizomrostok hossza, feszülése nő, fokozva ezzel a
szívizomrostok összehúzódásának erejét.
 Minthogy az izomrostok erejét a rostok feszülése határozza meg, megállapíthatjuk, hogy
a szív munkavégzéséhez szükséges izomfeszülést a reziduláris vérmennyiség biztosítja.
 Természetesen, ha ez a vérmennyiség túlságosan felszaporodik -rendszerint a szívizomzat
csökkent teljesítőképessége következtében- az a kamrák kóros kitágulásához vezet.

A perctérfogat az egy kamrai összehúzódás által kilökött vérmennyiség (60-70 ml) és a

percenkénti szívösszehúzódások számának (70) szorzatából adódik. Egy felnőtt ember
perctérfogata nyugalmi állapotban 4-6 liter, de erős izommunka akár a tízszeresére is emelheti
a perctérfogatot.

 A perctérfogat emelkedése részben az egyetlen összehúzódással kidobott vér

mennyiségének, részben a szívösszehúzódások számának növekedésével valósul meg.

A vér eloszlása a szervezetben nem egyenletes:

 Egy része a vérraktárakban helyezkedik el, a többi-a keringő vér- az igényeknek

megfelelően oszlik el egyes szervrendszerek között.
 A szervek vérellátása ugyanis a legkisebb artériák (arteriolák) állapotától függ: A
nyugalomban lévő szervek erei összeszűkülnek, így ellenállásuk nagy, és ugyanazon vé
rnyomás mellett kevesebb vér áramlik át rajtuk.
 A működő szervek erei kitágulnak, az ellenállásuk csökken, így a vérellátásuk fokozódik.
Azáltal, hogy a szervezet egyes helyein az erek kitágulnak, más területeken viszont
szűkülnek, a perifériás ellenállás és a vérnyomásérték nem, csak a keringő vér elosztása
változik.
 Tehát nyugalomban lévő szervekben kevesebb, működő szervekben több a keringő vér.
1
3. B SOROLJA FEL AZ ÁTMENETI ÉS TARTÓS VÉRNYOMÁSEMELKEDÉS OKAIT! MUTASSA BE A PRIMER ÉS SZEKUNDER
HYPERTÓNIÁK OKAIT, LEHETSÉGES SZÖVŐDMÉ NYEIT! VÁZOLJA FEL A CARDIOVASCULARIS RIZIKÓFAKTOROKAT!
HATÁROZZA MEG A HYPERTÓNIÁS KRÍZIS PANASZAIT, TÜNETEIT.

A vérnyomás élettanilag is megemelkedhet:

 jellemzően a hajnali órákban, stressz hatására, fizikai aktivitás során magasabb értékeket
mérünk, majd kis idő elteltével, a stressz megszűnése után, illetve a fizikai terhelés
megszűntetésével a vérnyomás visszaáll a normál tartományba, ezért ezt átmeneti
vérnyomásemelkedésnek nevezzük.

 A tartós vérnyomásemelkedés minden esetben kóros-ilyenkor a vérnyomás nem áll vissza

a normál tartományba, hanem tartósan a fölött mérhető. Ennek okai lehetnek: genetikai
hajlam, életmód, stressz, szorongás, táplálkozás, testsúly (elhízás), élvezeti szerek
alkalmazása, mozgáshiány.

Hypertóniának nevezzük, ha a vérnyomás tartósan 140/90 hgmmm fölé emelkedik. A

hypertóniának alapvetően két típusát különböztetjük meg, a primer és a szekunder hypertóniát.

 A primer hypertónia egy önmagában kialakuló magasvérnyomás betegség, amely

kialakulhat esszenciálisan (nem ismert a kór oka), és multifaktoriálisan: öröklött hajlam,
környezeti hatás, pl. túlzott sófogyasztás.

 A szekunder hypertónia más szervrendszer betegsége kapcsán jelenik meg, pl. renális
eredetű, endokrin (Cushing-kór, prednisolon adása), hyperteniosis (pajzsmirigy
túlműködés).

A hypertóniának négy stádiuma van:

 Az első stádiumban emelkedett vérnyomást mérünk a betegnél, de panaszai nincsenek,

megjelennek labortünetek, de károsodás nem áll fenn a szervezetben.

 A második stádiumban a betegnél megjelennek a tünetek, a laborértékek emelkedettek,

szervezeti károsodás nem áll fenn.

 A harmadik stádiumban a tartósan emelkedett vérnyomásérték miatt a szövetekben

megjelenik reverizbilis (visszafordítható) károsodás.

 A negyedik stádiumban az érkárosod ás (angiopathia) visszafordíthatatlan, főként a

hajszálerekkel gazdagon ellátott szervek esetében, mint pl a vese (glomerluropathia), az
agy (neuropathia), a szem (retinopathia) és a szív.

 Hypertóniás krízisnek nevezzük azt a jelenséget, amikor a beteg vérnyomása hirtelen

kiugrik egy inger hatására és nem rendeződik. Kezelt vérnyomásbetegség esetén is
előfordulhat. Tünetei: szikralátás, belső feszültség, fejfájás, szívdobogás érzés
(palpitatio), szédülés, collapsushajlam, kipirulás.

2
3.C ISMERTESSE A MAGASVÉRNYOMÁS-BETEGSÉG GYÓGYSZERES KEZELÉSÉNEK ALAPJAIT!
FELELETÉBEN TÉRJEN KI A
LEGGYAKRABBAN ALKALMAZOTT GYÓGYSZERCSOPORTOK (DIURETIKUMOK, Ł
RECEPTOR-BLOKKOLÓK,
KALCIUMCSATORNA-BLOKKOLÓK, RENIN-ANGIOTENZIN-ALDOSZTERON AKTIVITÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ SZEREK) HATÁS
MECHANIZMUSÁRA, ADAGOLÁSÁRA, MELLÉKHATÁSAIRA. JELLEMEZZE A MAGAS VÉRNYOMÁS RIZIKÓFAKTOR SZE REPÉT!
FOGLALJA ÖSSZE A SZÜKSÉGES ÉLETMÓDBELI TANÁCSOKAT!
A hypertónia gyógyszeres kezelését anamnézisfelvétel, illetve vizsgálatok sorozata előzi meg.
 A vizsgálatok az alábbiakra terjednek ki: érrendszer, pulzusaktivitások, tüdő, has, szemfenék,
teljes vizelet, vesefunkció, vérkép, ionok, vércukor, koleszterin, húgysav, tiglicerid karbamid
nitrogén, kreatinin, EKG vizsgálat, Holter monitor, rizikófaktorok megállapítása, hormonszintek
meghatározása.
A leggyakrabban alkalmazott gyógyszercsoportok:
 Diuretikumok (hatásamechanizmusa): A nátriumot nem engedik visszaszívódni a nephronban, a
szűrlet koncentrációja magas lesz, aminek következtében a víz szűrletből történő visszaszívása is
csökken, megemelkedik az ürített vizelet mennyisége, következményesen csökken a vérplazma
mennyisége.
TÍPUSAI:
1. Tiazid típusú készítmények: a distalis kanyarulatos csatornában gátolják a nátrium és klór
reabszorpciót és fokozzák a kálium és magnézium ürítést. Pl: Brinaldix, Hypothiazid, Pretanix.
2. Kacsdiuretikumok: a Henle-kacs felszálló, vastag szárán gátolják a nátrium és a klór ionok
visszaszívását és fokozzák a kalcium ürítését. Pl: Furon, Uregyt, Furosemid.
3. Káliummegtartó készítmények: a distalis tubulusokban és a gyűjtőcsatornákban fejtik ki
hatásukat, a nátrium reabszorpció és a kálium és magnézium kiválasztását gátolják. Pl:
Triameteren Pharm, Amilorid Pharm, Amilozid-B.
4. Aldoszteron antagonisták: Fokozzák a distalis tubulusban a nátrium ürítését és a kálium,
kalcium és magnézium visszaszívását. Pl: Verospiron, Huma-Spiroton, Aldacton inj.
5. Ozmotikus diuretikumok: proximális tubulusokban ezen nagymoleklájú anyagok megnövelik a
szűrlet koncentrációját, ezáltal csökken a víz visszaszívása a szűrletből, a tubulussejtek és az
interstícium irányába. Pl.: Mannisol A, B, inf., Glicerin 10%-os inf.
 Perifériás hatású, alfa-receptor blokkolók: csökkentik a szívfrekvenciát, növelik az
ingerületátvitel sebességét, csökkentik a renin termelést. Pl: Minipress, Ebrantil, Cardura.
 Ca csatorna blokkolók: Az érfal simaizom sejtjeinek Ca felvételét akadályozzák, ami értágulatot
okoz. Leginkább az arteriolákban fejti ki hatását. Corinfar, Cordaflex, Norvasc.
 ACE-gátló gyógyszerkészítmények: A renin hatására kialakuló Angiotenzin I.-ből nem jön létre
Angiotenzin II, mert az ehhez szükséges angiotenzin-konvertáló enzim működését gátolja.
Megakadályozza az Angiotenzin II. Hatásait, mint az arteriolák szűköletét, az inotrop hatást,
nátrium és víz visszaszívódást.Pl: Tensiomin, Inhibace, Renitec.
 Angiotenzin II. gátlók: közvetlenül blokkolja az angiotenzin II. receptort, ez kevesebb
mellékhatást eredményez és köszvény esetén is alkalmazható. Pl: Cosaar, Diovan, Atacand
 Nitrát készítmények: Nitroglicerin, pl. NITROMINT RETARD - Isosorbid dinitrát, pl. ISO MACK TD
spray - Isosorbid mononitrát, pl. OLICARD caps. Nagy hatékonyságú értágítók. Hatásukat az érfal
simaizom sejtjein fejtik ki. Egy koszorúérszakasz szűkülete esetén a kollaterális erek tágításával
javítják a szívizom vérellátást. A vénás érrendszer tágításával a szív előterhelését javítják.
Természetes megoldás lehet a vérnyomás csökkentésére:
 BMI csökkentése, rendszeres testmozgás (heti 3 alkalommal), vérzsírok szintjének csökkentése,
sószegény diéta, stressz és cukorfogyasztás mérséklése, dohányzás és alkoholfogyasztás
mellőzése, gyógyszeres terápia megtartása és a folyamatos vérnyomás ellenőrzés.

3
3.D Ismertesse a noninzavíz vérnyomás mérés menetét! Feleletében térjen ki a
betegfelvilágosítás szempontjaira, és a kapcsolódó dokumentációs feladatokra!
 A vérnyomás a felső (felkar, csukló, ujj) és az alsó (comb) végtagon egyaránt mérhető.

A vérnyomásmérést megelőző ápolói teendők:

 a beteg a vérnyomásmérés előtt fél órával tartózkodjon a folyadékfogyasztástól (főként

a koffeintartalmú italoktól) és a táplálkozástól, ürítse ki a hólyagját.
 A vérnyomásmérést csendes, nyugodt, megfelelő hőmérsékletű helységben végezzük.
 A mérés előtt hagyjuk a beteget magára, legalább 5 percre, ezalatt a kliens üljön le egy
kényelmes székre, háta legyen megtámasztva, mellőzzön minden nemű fizikai aktivitást,
beszédet, ami a vérnyomásértékeit befolyásolhatja.

A vérnyomásmérést megelőző ápolói teendők:

 A beteget tájékoztatni kell arról, hogy a székben kényelmesen kell ülnie, talpa legyen a
padlón. A vérnyomásmérés alatt figyelmeztessük a beteget, hogy ne mozogjon, ne
mozdítsa a karját és ne beszéljen, mert valótlan értéket kaphatunk.
 Első alkalommal a beteg mindkét karján mérjük meg a vérnyomást.
 A vérnyomás fekvő helyzetben a legalacsonyabb, ülő helyzetben emelkedik és a
legmagasabb álló helyzetben. Ha a hát nincs megtámasztva, valamint ha a beteg a lábát
keresztbe teszi az miond a systolés, mind a dyastolés értéket befolyásolja, csakúgy, mint
a szív és a felkar szintjének eltérései.
 A helyes vérnyomásérték méréséhez fontos a kar megtámasztása a mérés során, ennek
legjobb módja a beteg karjának tartása a könyöknél.
 Megfelelően elhelyezett és felfújt, megfelelő méretű tömlő szükséges a pontos
vérnyomásméréshez.
 Ez garantálja, hogy a felfújt mandzsetta nyomása elzárja az arteria brachialist és
megakadályozza a keringést.
 Ha a tömlő mérete túl kicis akkor a vérnyomás mért értéke magasabb lesz a valós
vérnyomásnál, míg ha a tömlő túl nagy, akkor a vérnyomás mért értéke alacsonyabb lesz
a valós vérnyomásnál.

A vérnyomásmérést megelőző ápolói teendők:

A vérnyomásmérés során a dokumentációs teendők a következőek:

 Dokumentálni kell a mért eredményeket, a systolés érték az első Korotkov- hang, a

dyastolés az 5. Korotkov-hang (a hang hiánya lesz),
 amennyiben hyper- vagy hypotóniát észlel, azt jelezze a műszakvezető ápolónak, vagy a
kezelőorvosnak.
 Néhány perccel később, ugyanazon a karon ismételje meg a vérnyomásmérést.
 A hivatalos mérési eredmény legyen az, amelyiknél alacsonyabbak az értékek. Végezzen
ismét kézfertőtlenítést a keresztfertőzések megelőzése érdekében.