MUNKA-, TŰZ- ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI

OKTATÁSI ANYAG

2014.

KÉSZÜLT: 2014. január 15.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA:
- RACSKÓ ANDRÁSNÉ KÖRNYEZETVÉDELMI CSOPORTVEZETŐ
- NAGY TIBOR TŰZVÉDELMI FŐELŐADÓ
- TASS ZSOLT MUNKAVÉDELMI ELŐADÓ

ELLENŐRIZTE ÉS JÓVÁHAGYTA:
Borbás Katalin
Munka-, tűz- és környezetvédelemi csoportvezető

1/44
 MUNKAVÉDELEM

A munkavédelemmel kapcsolatos alapvető és elvi követelményeket a Munka törvénykönyve

határozza meg (1992. évi XXII. tv.), mely szerint:” A munkáltató köteles az egészséges és
biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani.” A végrehajtásra vonatkozó
alapkövetelményeket a 1993. évi XCIII tv. tartalmazza.

FOGALMAK:
Baleset: Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a dolgozó akaratától
függetlenül, előre nem várt módon, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és
sérülést, mérgezést, vagy más egészségkárosodást, illetőleg halált okoz, lényeges, hogy a
szervezetet ért hatás külső, ne pedig belső legyen.

Munkabaleset: Munkabalesetnek kell tekinteni azt a balesetet, amely a dolgozót foglalkozása

körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben, továbbá szervezett társadalmi
munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során ért.
Munkabalesetnek minősül tehát:
 ha a dolgozó a munkahelyén szenvedett balesetet a közvetlen munkavégzés során.
 a dolgozó munkájával összefüggésben következett be a baleset. Ezek gyakoribb esetei
lehetnek: tisztálkodás, étkezés, foglalkozás-egészségügyi és egyéb a munkáltató által
biztosított szolgáltatás igénybevétele során bekövetkezett baleset. Ennek megfelelően
munkabaleset az is, ha például Kórház telephelyén kívül szervezett étkezés során éri a
dolgozót baleset. Ha engedély nélkül hagyja el a dolgozó a telephelyet a nem szervezett,
hanem egyéni étkezés igénybevételére, ebben az esetben a baleset nem minősül
munkabalesetnek.
 nővérszálláson, munkásszálláson bekövetkezett baleset, abban az esetben, ha azt a
munkahelynek felróható műszaki hiányosság, hiba okozta, pl. hibás elektromos
berendezés.
 a társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül azok,
amelyek a dolgozót keresőképtelensége, vagy rokkantságának elbírálása céljából elrendelt
orvosi vizsgálaton történő megjelenésével összefüggésben érte.
 kiküldetés, kirendelés során elszenvedett baleset is munkabaleset, ha a bekövetkezése a
munkaviszonyból származó kötelezettség teljesítése közben történt.

Nem minősíthető munkabalesetnek:

 kizárólag a sérült ittassága miatt;
 munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka;
 engedély nélküli járműhasználat;
 munkahelyi rendbontás;
 a lakástól (szállástól) munkába, ill. a munkából lakásra (szállásra) menet
következett be, ez üzemi (úti) balesetnek minősül.

A balesetet a dolgozónak azonnal jelentenie kell felettesének. Jelenteni kell a balesetet

akkor is, ha az nem jár munkakieséssel. A munkahelyi vezető a tudomására jutott
munkabalesetet bejegyzi a munkahelyi Munkabaleseti Naplóba, és a dolgozót a
Munkavédelmi irodába irányítja, ahol elkészítik a balesettel kapcsolatos
jegyzőkönyveket.
A Munkavédelmi iroda a baleset kivizsgálását, dokumentálását követően gondoskodik a külső
szervek részére történő jelentésről a Munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltésével és
továbbításával.

2/44
Súlyos munkabaleset: Súlyos baleset az az esemény, amelynek kimenetele:
 a sérült halálát;
 kettőnél több személy egy időben történő sérülését, vagy
más egészségkárosodását;
 valamely érzékszerv elvesztését, ill. jelentős mértékű
károsodását;
 amely az orvosi vélemény alapján életveszélyes sérülést
vagy más egészségkárosodást;
 súlyos csonkulás (a hüvelykujj vagy a kéz, illetőleg a láb két
vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél
súlyosabb esetek)
 feltűnő torzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott.

Üzemi baleset : társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek az a baleset minősül,

amely
 a munkavállalót (biztosítottat) a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy
azzal összefüggésben éri (munkabaleset), illetőleg
 munkába menet vagy onnan a lakására (szállására) menet közben éri (munkavégzéssel
összefüggő úti baleset), továbbá
 üzemi baleset az is, amely a munkavállalót (biztosítottat) közérdekű, vagy közcélú
munka végzése közben, valamint
 az, amely a munkavállalót (biztosítottat) keresőképtelenségének, vagy rokkantságának
elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb orvosi
vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

A baleset üzemi jellegének elbírálásánál nincs jelentősége annak, hogy a baleset forrása a
munkáltató működésében rejlő ok volt, vagy az az üzem működési körén kívül eső
valamilyen külső ok, elháríthatatlan erő (pl.: árvíz, tűzvész, stb.) miatt következett be.
Üzeminek minősül a baleset akkor is, ha azt a munkavállaló figyelmetlensége, felelőtlensége,
gondatlansága okozta, hiszen ezzel a munkáltató elmulasztotta a megfelelő ellenőrzési,
munkavédelmi feladatai ellátását. Továbbá természetesen a baleset akkor is üzemi balesetnek
minősül, ha a sérülés azért következett be, mert a munkavédelmi előírásokat nem tartották be.

Nem jár baleseti ellátás, ha a balesetet a sérült szándékosan okozta!

Úti (üzemi) baleset

Úti üzemi balesetnek minősül a munkába menet vagy onnan a munkavállaló lakására
(szállására) menet közben bekövetkezett baleset. Ha a baleset munkába menet vagy onnan
jövet éri a munkavállalót, akkor az üzemi baleset megállapításához további vizsgálat
szükséges. Az úti üzemi baleset minősítésénél fontos szerepet játszik az eltelt időtartam,
tekintettel arra, hogy a sérülés üzemi baleseti jellege csak akkor állapítható meg, ha a sérülés
bekövetkezése során a munkával való kapcsolat tartósan nem szakad meg. Tartós marad a
kapcsolat, ha a munkába, illetve hazafelé menetelkor az emberek mindennapi életvitelükhöz
szükséges cselekményeket végzik (bevásárlás, gyermek elkísérése az iskolába). A minősítés
során meg kell vizsgálni, hogy a balesetet szenvedett személy a lehető legrövidebb úton
haladt-e hazafelé és az útközben tett kitérő szükségesnek tekinthető-e. A szükségtelennek,
vagyis már nem a munkavégzéssel összefüggőnek minősülő kitérő esetén bekövetkezett
baleset már nem tekinthető üzemi balesetnek, ezért az ellátások kizárólag az általános
szabályok alapján állapíthatók meg.
A következő körülmények miatt nem lehet üzemi balesetnek minősíteni a sérülést akkor sem,
ha az munkavégzésre irányuló, vagy munkavégzéssel összefüggő tevékenységek során
bekövetkezett balesetekből ered.

3/44
Nem üzemi a baleset:
 ha kizárólag a sérült ittassága miatt következett be,
 ha munkahelyi rendbontás következménye,
 a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka esetén,
 az úti balesetek körében, ha nem a legrövidebb útvonalon történt a közlekedés, illetve a
baleset az utazás indokolatlan megszakítása miatt következett be.

A BALESETI ELLÁTÁSOK
Az üzemi baleset sérültjét és a foglalkozási megbetegedésben szenvedő személyt az
egészségbiztosítás szolgáltatásaként nyújtott baleseti ellátások közül térítésmentes baleseti
egészségügyi szolgáltatás és baleseti táppénz illeti.
Nem jogosult a baleseti ellátások igénybevételére az a személy, aki:
 sérülését önmagának okozva, balesetet színlel,
 a baleset bejelentésével, és az orvosi ellátás igénybevételével szándékosan késlekedik (pl.:
ha a késlekedés célja valamilyen helyzetnek, állapotnak – pl. ittasságnak – az eltakarása).

Kvázi baleset
Majdnem (kvázi) baleset az az esemény, amely során, a körülmények szerencsés alakulása
esetén (pl. nem tartózkodott a közelben senki) személyi sérülés nem következik be.
A kvázi baleset kivizsgálása hasonlóan történik, mint a munka és üzemi balesetek esetén.

Különbség:
A kvázi baleset kivizsgálását a Munkavédelemi iroda és a Munkavédelmi képviselő
bevonásával, elsősorban a munkahelyi vezetőnek kell lefolytatnia.
A kivizsgálás megállapításait az alkalmazottak számára hozzáférhetővé kell tenni, és el kell
juttatni a Munkavédelmi csoporthoz.

VEZETŐK MUNKAVÉDELMI FELADATAI:

1. Gondoskodnak a munkahelyek egészséges és veszélytelen kialakításáról és fenntartásáról,
különös tekintettel a klímaviszonyokra, a levegő tisztaságára, a veszélyes anyagokra, a
biológiai tényezők hatására, a rákkeltő anyagokra, a védőfelszerelések és -italok
biztosítására és használatára, az étkezési és tisztálkodási feltételekre, a nemdohányzók
védelmére, a munkavégzéshez szükséges létszám biztosítására, a képernyő előtti
munkavégzésre, a szerszámok, munkaeszközök, készülékek, berendezések veszélytelen
állapotban tartására.
2. A munkahelyek rendszeres ellenőrzését személyesen is végzik. Hiányosság esetén a
munkát leállítják és intézkedést foganatosítanak.
3. Új gépek, berendezések, munkahelyek használatba vétele előtt meggyőződnek arról, hogy
azt a munkavédelmi szakemberek jóváhagyták-e.
4. Gondoskodnak a gépek, műszerek kezelési és használati utasításainak meglétéről.
5. Az osztály/részleg kockázat becslésében, értékelésében együttműködnek, a szükséges, kért
információkat átadják. Az értékelés során feltárt munkahelyi kockázatok csökkentésére
saját hatáskörében intézkednek.
6. Az irányításuk alatt álló szervezeti egység területén szervezett munkavédelmi szemléken,
ellenőrzéseken személyesen is részt vesznek, vagy képviseltetik magukat.
7. Személyesen vesznek részt a felügyeletük alá tartozó egységnél bekövetkezett azonnali
bejelentési kötelezettségű munkabalesetek kivizsgálásában, intézkednek vagy intézkedést
kezdeményeznek hasonló balesetek megelőzése érdekében.
8. Baleset esetén a sérült elsősegélynyújtását, illetve annak feltételeit biztosítják,
gondoskodnak a munkahelyek mentőládáinak állandó feltöltöttségéről.
9. Baleset esetén gondoskodnak arról, hogy a helyszín a vizsgálat meg nem történtéig
érintetlen maradjon.
4/44
 10. Gondoskodnak arról, hogy a munkabaleseteket a Munka-, tűz- és környezetvédelmi
osztálynak azonnal jelentsék és azokat az osztály/részleg munkabaleseti naplójába
bejegyezzék. A Munkahelyi vezető köteles a munkavédelmi irodába jelezni, ha a
munkabaleset miatt táppénzen lévő dolgozója ismét munkába áll !!! (A munkavédelmi
irodának a dolgozó ismételt munkába állását jelentenie kell az OMMF illetékes
intézetének.)
11. Gondoskodnak arról, hogy az üzemi (úti) baleseteket a Munka-, tűz- és környezetvédelmi
osztálynak azonnal jelentsék.
12. A munkavédelmi szemléken feltárt hiányosságok felszámolása érdekében intézkednek
vagy intézkedést kezdeményeznek.
13. A munkavédelmi szabályzat előírása alapján: munkavédelmi oktatások előzetesen
összeállított tematika alapján történő megtartásáért, az arra kötelezettek
részvételéért a szervezeti egység vezetője (munkahelyi vezető) felelős. Új dolgozók
esetében a központi általános oktatást követő speciális az adott munkahelyre
vonatkozó munkavédelmi oktatás megtartása, illetve az éves ismétlődő időszakos és a
szükség szerinti rendkívüli oktatások megtartása. Az oktatások dokumentálására az
EHN 5-03/37-03 számú Munkavédelmi, Környezetvédelmi és Tűzvédelmi
Oktatási Naplót kell használni. (Az oktatások megtörténtét a munkavédelmi előadók
a szemlék alkalmával rendszeresen ellenőrzik, és azt az ellenőrzésről készült
jegyzőkönyvbe is bejegyzik.)
14. Megszervezik a munkahely felügyeletét, ellenőrzését különös figyelemmel a munkahelyről
való eltávozáskor.
15. Esetenként az irányításuk alatt álló munkaterületeken alkoholszondás ellenőrzést végeznek,
az alkoholos állapotú munkavállalót a munkától eltiltják, fegyelmi felelősségre vonását
kezdeményezik a munkáltatói jogkört ellátó igazgatónál.
16. A munkahely területén folyó karbantartási és felújítási munkáknál a munkát irányító
műszaki ellenőrrel egyetértésben gondoskodnak a biztonságos munkavégzésről.
17. Gondoskodnak arról, hogy beosztottjaik a munkavédelmi oktatásokon, az alkalmassági
orvosi vizsgálatokon és a kötelező védőoltásokon megjelenjenek, hogy a munkahelyeken
rend, tisztaság és fegyelem legyen.
18. Azt a dolgozót, aki az előírt orvosi vizsgálaton vagy védőoltáson figyelmeztetés ellenére
sem jelenik meg, az adott munkavégzéstől eltiltják. A munkahelyi vezető köteles minden
dolgozóját előzetes, időszakos, rendkívüli és bizonyos munkakörökben záró alkalmassági
orvosi vizsgálatra beutalni, a beutaláshoz a mindenkor használatban lévő beutalót használni
(Beutalás munkaköri alkalmassági vizsgálatra), feltüntetve rajta a dolgozó pontos
munkakörét, ha több feladatot is ellát, akkor mindegyiket. A beutalón minden esetben
jelölni kell a dolgozó által betöltött munkakörre jellemző kockázatokat. Az a munkavállaló,
aki nem rendelkezik érvényes orvosi alkalmassági véleménnyel munkakörében tovább
nem foglalkoztató, a munkavégzéstől el kell tiltani, az eltiltás idejére munkabér nem illeti
meg!

19. Gondoskodnak arról, hogy a szervezeti egységnél üzemelő gépeket, berendezéseket,

készülékeket csak az arra kioktatott, felvonókat csak a megfelelő kezelői vizsgával
rendelkező dolgozók kezeljék.
20. Ellenőrzi a védőeszközök és berendezések használatát, illetve használhatóságát.
21. Kezeli és őrzi a megbízási területe munkavédelmi iratait és nyilvántartásait.

A DOLGOZÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI:

1. A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget
nem veszélyeztető és biztonságos munka végzésére vonatkozó szabályok megtartásával
végezhet munkát. A munkavállaló a munkavégzés ideje alatt nem állhat alkohol vagy
egyéb olyan szer hatása alatt, amely a munkavégzés biztonságát veszélyezteti.
2. A munkavállaló köteles:
5/44
  a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható
módon meggyőződni, azt a rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása
szerint használni, karbantartani.
 a munkavállaló csak olyan munkát végezhet, amire végzettsége, képzettsége,
illetve munkaköri leírása feljogosítja.
 a munkája során alkalmazott gépeket, eszközöket a kezelési és használati
útmutatóiban foglaltak maradéktalan betartása mellett használni
 az egyéni védőeszközt a rendeltetésének megfelelően használni és tőle elvárható
módon tisztítani.
 a munkavégzéshez az egészséget és testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni.
 munkaterületén a fegyelmet, a rendet és tisztaságot megtartani.
 a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani, és azokat a
munkavégzés során alkalmazni.
 a részére előírt előzetes, időszakos munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatokon részt
venni.
 a veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, és/vagy
erre intézkedést kérni a felettesétől.
 a balesetet, sérülést, rosszullétet felettesének azonnal jelenteni.

3. A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától:

 az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételek
megteremtését, a védőintézkedések megvalósítását.
 az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek
rendelkezésre bocsátását, a betanulás lehetőségének biztosítását.
 a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és
védőeszközök, az előírt védőital, valamint a tisztálkodó szerek és tisztálkodási
lehetőségek biztosítását.

4. A munkavállalót nem érheti hátrány:

 az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés követelményeinek
megvalósítása érdekében történő fellépéséért, bejelentéséért. E védelem megilleti a
munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységet ellátó
munkavállalókat is.
 A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal maga, vagy mások
életét, egészségét, testi épségét közvetlenül, vagy súlyosan veszélyeztetné.
 Joga van megtagadni a működésképtelen védőberendezések, egyéni védőeszközök
használatát.

VÉDŐRUHA, MUNKARUHA:
Ha a munkavégzés műszaki megoldással teljesen ki nem küszöbölhető veszélyekkel járhat,
kiegészítő védelemként egyéni védőeszközt, védőitalt kell a dolgozók számára biztosítani,
amelyet pénzben vagy más módon megváltani nem szabad. A védőeszközök biztosításának
rendjét az Egyéni Védőeszköz Szabályzat tartalmazza. A védőeszközöknek, ruháknak
kihordási idejük nincs, az elkopott, megrongálódott védőeszközt javításra vagy selejtezésre le
kell adni. Ha a dolgozó az előírt és részére biztosított védőfelszerelést nem használja, a
munkavégzéstől el kell tiltani.
A védő- és munkaruha között az a különbség, hogy a védőruhának nincs kihordási ideje, és a
javítás, tisztítás a munkáltató kötelessége. A munkaruha tisztítása, javítása a dolgozó feladata,
kihordási idejének letelte után a dolgozó tulajdonába kerül.

6/44
BIZTONSÁGTECHNIKA:
Bármely berendezést, gépet, műszert csak a megfelelő szakképzettséggel rendelkező, ill.
arról kioktatásban részesített és a kezelésre feljogosított személy kezelhet a gép,
berendezés üzembe helyezését követően.
Az üzembe helyezésről készült jegyzőkönyvet/feljegyzést a gép, berendezés felhasználási
helyén, illetve azon az osztályon/részlegen ahol használják meg kell őrizni. Valamennyi
berendezés, gép, műszer üzembe helyezéséről elektronikus (e-mail) vagy írott formában
tájékoztatni kell a munkavédelmi irodát, függetlenül attól, hogy munkavédelmi üzembe
helyezés szükséges vagy sem.
Az elektromos gépeket, berendezéseket csak a használati-, kezelési utasításban leírtak szerint
szabad használni, a felhasználás helyén rendelkezésre kell állnia a magyar nyelvű használati
utasításnak.
Tilos a készülékeken olyan átalakítást végezni, amely a dolgozók egészségi állapotát,
biztonságát veszélyeztetné (pl. biztonsági reteszelő kapcsoló kiiktatása).
Sérült hálózati csatlakozót tilos használni! Ha a sérült villamos berendezés nem
áramtalanítható, akkor biztosítani kell, hogy ne okozhasson balesetet.
Villamos készüléket csak megfelelő szakképesítésű dolgozó javíthat.
Az elektromos készülékeket a munka befejezésével áramtalanítani kell, kivéve, amelyek
működése szükségszerűen folyamatos (pl. hűtőszekrény).

VILLAMOS BALESET ESETÉN NYÚJTANDÓ ELSŐSEGÉLY:

Villamos áram-ütésről akkor beszélünk, ha a szervezeten átfolyó áram izmok görcsös
összehúzódását, idegközpontok és-pályák zavarát vagy bénulását okozza. Az áramütés
következménye lehet izomgörcs, rövid ideig tartó eszméletvesztés, heveny szívmegállás
(szívbénulás), fibrilláció vagy légzésbénulás. A villamos balesetek súlyosságát az
áramerősség, az árambehatás időtartama, az áramnem (egyen- vagy váltakozó áram), az
emberi test ellenállása és a baleset során áthidalt feszültség befolyásolja.
Az áramütöttet a lehető legrövidebb időn belül nem vezető anyagból készült eszköz
segítségével (törülköző stb.) ki kell szabadítani az áramkörből és a kiszabadítás után azonnal
meg kell kezdeni – ha erre szükség van – az újraélesztést. Azonnal orvost kell hívni! Ha a
segítségnyújtó egyedül van, kiabálással hívjon segítséget, mert az áramütöttet még a
legrövidebb időre sem szabad magára hagyni.
 Ha a sérült eszméleténél van, akkor sima felületre kell hanyatt fektetni úgy, hogy a
feje is laposan legyen, nyugalomba helyezve minden további hatástól megvédve,
szoros ruhadarabjait meglazítva, meg kell várni az orvos vagy a mentők
megérkezését.
 Ha a sérült eszméletlen, de szívműködése van, a segélynyújtó az előbbieknek
megfelelően helyezze nyugalomba, arcát gyengéden ütögesse, mellét dörzsölje
meg nedves ruhával. Eszméletlen ember szájába tilos bármilyen folyadékot
önteni!!!
 Ha a sérült eszméletlen, de szívműködése van, a segélynyújtó győződjön meg,
hogy a légutak szabadok-e (hányadék, alvadt vér, műfog, protézis, a sérült nyelve
elzárta-e a gégefőt). Ha nem, akkor steril géz felhasználásával ki kell tisztítani a
szájüreget, szabaddá kell tenni a légutat, így előkészítve a mesterséges
lélegeztetést. Ha az eszméletre térítés sikertelen, akkor a sérültet helyezzük stabil
oldalfekvő helyzetbe, így biztosítsuk a légutak szabadon maradását. Ha a sérülés
másként nem indokolja, akkor a stabil oldalfekvő helyzetet a jobb oldalra
valósítsuk meg, meglazítva a ruházat szoros részeit, a sérült mellét dörzsöljük meg
nedves ruhával.
Az áramütést szenvedett dolgozót orvoshoz kell juttatni, bármilyen mértékű is a
sérülése!!!

7/44
A KÓRHÁZAK KÜLSŐ, BELSŐ GYALOGOS KÖZLEKEDÉSÉNEK
BIZTONSÁGÁRÓL:
A legnagyobb kockázatot a lépcső nélküli lejtők használata jelenti, főleg vizes, nyálkás,
ködös síkos, jeges felületen, az elcsúszás, elesés veszélyével. A feljárókat fokozott
figyelemmel, körültekintéssel használjuk.
A havas, jeges úton fokozódik a balesetveszély. Ez egyértelműen a téli időszakban probléma,
főleg azokon a területeken, ahol a hó eltakarítás, jégmentesítés nem teljesen megoldott. Nagy
havazás, és túlzottan hideg idő hatására különleges körülmények alakulhatnak ki. Ekkor
közlekedjenek minél lassabban, óvatosabban. Azokon a területeken, ahol akadályokat
észlelnek, kérjük, jelezzék a munkavédelemnek.
A harmadik legmagasabb kockázati tényező a leesés, lecsúszás, botlás lépcsőn. A probléma
az elhasználódott kopott lépcsőkből ered. Az épületen belül is vannak, meghibásodott, felvált
burkolatok a lépcsőkön. Rajtuk a közlekedés különös körültekintést igényel. A lépcsők
használata során közlekedjünk a kapaszkodók mellett, sietség nélkül, körültekintően.
A szilárd burkolat nélküli úton, a baleset kialakulásának nagyobb az esélye, mint ott, ahol
szilárd burkolatú úton közlekedhetünk. Ebben az esetben az időjárás nagyon befolyásolja az
utak állapotát, tehát csúszósabbá, egyenetlenebbé válhatnak. Az ilyen jellegű utak használata
előtt mérjük fel a körülményeket, és ha van rá mód, kerüljük ki ezeket az útszakaszokat.
A szilárd burkolatú utakon is fordult már elő munkabaleset. Ezen esetekben az utak
egyenetlenségei, a burkolat hiánya okozzák a problémát. Jó időben ezek könnyen
észrevehetők, de ha a burkolatra valami rákerül, sár, építőanyag törmelék stb. már nehezebben
felismerhető. Ha ilyen elváltozásokat tapasztalnak, akkor azt a munkavédelemnek jelentsék,
hogy meg tudják tenni a szükséges intézkedéseket, a hibák kijavítására.
A Kórházak területén belül nagyon nagy a gépjármű forgalom. Gépjármű és ember ütközése
ritkán fordul elő, a sebesség korlátozás következtében, de baleset kialakulásának kockázatával
számolnunk kell. Ennek oka még, hogy a gyalogos forgalom számára kialakított gyalogút
kevés, a meglévő járdákat a parkoló gépjárművek elfoglalják, ezzel kiszorítva a dolgozókat a
gépkocsi forgalomba. Ahol van gyalogút, ott használják, ahol kiszorulnak az úttestre, ott
nagyon óvatosan közlekedjenek.

GYÓGYÍTÁSI, ÁPOLÁSI MUNKAKÖRBEN DOLGOZÓK MUNKAVÉDELMI

TUDNIVALÓI:
 A dolgozó köteles bármely megbetegedését a munkahelyi vezetőnek azonnal
jelenteni.
 Bizonyos gyógyszerekkel és vegyi anyagokkal szembeni érzékenység esetén,
injekció beadásánál stb. gumikesztyűt kell használni.
 A túlérzékenységen alapuló bőrelváltozás esetén, a foglalkozás-egészségügyi
szakorvos véleményétől függően, a tüneti kezelés mellett, az ingerlő anyagokkal
való kapcsolatot meg kell szűntetni. Gyógyulás után a túlérzékenységet okozó
anyagokkal fokozatosan kell elkezdeni a munkát.
 Injekciós ampullák megnyitásánál, az ampulla nyakának lereszelését követően, az
ampulla végét papírvattával kell eltávolítani.
 Rendelőben, kórteremben az ott dolgozóknak ételt, italt fogyasztani tilos!
 Élelmiszereket csak az arra kijelölt hűtőszekrényben szabad tárolni.
 Hibás, csorba balesetveszélyes eszközöket, edényeket stb. tilos használni!
 A betegek emelését mindig két személy végezze!
 Mérgeket, erős hatású gyógyszereket, kábítószereket elzárva kell tárolni.
 Ügyelni kell arra, hogy veszélyeztető állapotban lévő beteg testi sértésre alkalmas
eszközökhöz ne juthasson hozzá.

8/44
Biológiai kockázatok:
A munkavégzés során a teljesség igénye nélkül az alábbi biológiai kóroki tényezőkkel
kerülhet kapcsolatba:
 Hepatitis A (HAV)
 Hepatitis B (HBV)
 Hepatitis C (HCV)
 Calici vírus
 Influenza
 TBC
 Diphteria
 Salmonella typhi
 E.coli
 Shigella
 Humán rotavírusok
 MRSA
 Gombák
 Élősködők

Tevékenységek, amelyek kapcsán kórokozókkal kapcsolatba kerülhet:

- Betegvizsgálat, segédkezés betegvizsgálatnál
- Intravénás beavatkozások
- Betegek váladékával való tevékenység, kontamináció
- Betegfürdetés, ápolási feladatok, pelenkázás
- Punctiok
- Szülészeti és műtéti eljárások levezetése
- Újraélesztés
- Eszközök fertőtlenítése, előkészítése
- Felületek fertőtlenítése
- Gépi lélegeztetés
- Szövettani indítás
- Boncolás
Vérrel, illetve testváladékkal történt expozícióval járó baleseteknél be kell tartani az E
7-10/25-VII-04 Követendő intézkedések biológiai tényezőkkel kapcsolatos balesetek
esetére c. előírást, és a kitöltött B 7-09/00-85 Baleseti jegyzőkönyv
vérrel/testváladékkal történt expozíció esetén c. nyomtatvány 1 példányát a balesetet
vizsgáló munkavédelmi előadó részére át kell adni.
Védekezés: A higiénés szabályok maradéktalan betartása, az egyéni védőeszközök
megfelelő alkalmazása, az előírt védőoltások felvétele, szakmai protokollok betartása, a
műtétes és az intenzív ellátások esetén, a kórbonctani vizsgálatoknál munkahelyi
elkülönítés.
Amennyiben a munkahelyen jelenlévő biológiai kóroki tényező súlyos emberei
megbetegedést képes okozni és ezért komoly veszélyt jelenthet a munkavállaló számára, a
fentieken túl a következőket kell alkalmazni: a munkahely kimenő levegőjének HEPA
szűrővel történő szűrése, a belépés korlátozása, megfigyelőablak alkalmazása,
zsiliprendszer az izolációhoz.

Kémiai kockázatok:
veszélyes anyagok és készítmények, toxikus anyagok (porok, aeroszolok, gőzök, gázok),
fertőtlenítőszerek, tisztítószerek használata.
Tevékenysége közben az alábbi veszélyes anyagokkal, készítményekkel kerülhet
kapcsolatba:
- Fertőtlenítő szerek
- Sebkezeléshez használatos készítmények
9/44
 - Tisztítószerek
- Gyógyszerek
- Vizsgálatokhoz szükséges anyagok
Védekezés: A veszélyes anyagok felhasználása során maradéktalanul be kell tartani a
használati utasítás és a biztonsági adatlapok előírásait. A veszélyes anyagokkal
kapcsolatos munka esetén kerülni kell az anyaggal való közvetlen kontaktust, meg kell
akadályozni az anyag szembejutását, belégzését, bőrre kerülését, lenyelését.
Amennyiben rákkeltő, hormonhatású vegyületekkel, szerekkel dolgozik, az anyaggal
való közvetlen kontaktus minden esetben tilos!
Védőeszközök:
- Szem védelme: védőszemüveg
- Légutak védelme: szájmaszk
- Arc védelme: plexi álarc
- Kéz védelme: gumikesztyű
- Bőr védelme: védőruha
- Láb védelme: védőlábbeli

Rákkeltő anyagokkal való munkavégzés:

A rákkeltő anyagok a szervezetbe juthatnak belégzéssel, bőrön át, nyálkahártyán és a szem
kötőhártyáján keresztül. Terhes nő, szoptató anya, illetve kiskorú ilyen munkahelyen nem
foglalkoztatható!
Védekezés:
- Műszaki védelemmel- elszívók, vegyi fülkék
- Munkahelyi levegőminőség –mérése rendszeresen
- Egyéni védőeszközök használata
A munkahelyen TILOS:
- Ételt és italt fogyasztani
- Ételt és italt tárolni
- Szájjal pipettázni
- A vegyszereket szagolni, ízlelni
A rákkeltő kockázatot fokozza, ha a dolgozó dohányzik, túlzott kávéfogyasztó vagy
rendszeresen alkoholt fogyaszt.

Mentális, pszichés terhelések lehetnek a betegek, a látogatók részéről zaklatások, atrocitások,

összetűzések, durva bánásmód, és a kollégák részéről szellemi és emocionális terhelés. Az
ellene való védekezés: a problémák megbeszélése a kollégákkal, a vezetőséggel, komolyabb
gondok esetén szakember felkérése, egyéni ill. csoportos foglalkozások tartása.

A szúrt sérülésekkel járó munkabalesetek tanúságai

A munkabalesetek oka az esetek nagy százalékában, a fertőzött tűvel történő tűszúrás volt.
Az injekciózás folyamatát figyelembe véve megvizsgáltuk a lehetséges okokat.
Nagy valószínűséggel, a kapkodó munkavégzés, a nyugtalan beteg a védőkupak
visszahelyezése a használt tűre jelenti a legnagyobb kockázatot a munkavégzés során.
A használt tű vesetálba helyezése és más személy közrehatása mérsékeltebb kockázattal jár.
Kicsi a valószínűsége a figyelmetlen munkavégzésnek, és a használt tű veszélyes
hulladéktároló dobozba helyezése alkalmával, de előfordulása nem kizárt.
Egyértelműen kitűnt, az, hogy a használt tű további sorsa nagyban meghatározza a sérülés
kialakulását. Legegyszerűbb megoldás, ha a tű egyenesen a hulladéktárolóba kerül, így nincs
mód, ide-oda tenni, ami megemeli a munkabaleset kockázatát.
A kapkodó munkavégzés, a sietettség állapota egy olyan tényező, ami a tevékenység során
könnyen befolyásolható. Mivel nagy valószínűséggel játszik közre a sérülés kialakulásában,
ennek a ténynek a kihangsúlyozása, az injekciózás nyugodt körülményeinek megteremtése,
minden dolgozó számára kiemelt jelentőségű. A tűszúrásos munkabalesetek ritkán járnak
táppénzes állománnyal, ha mégis, az nem haladja meg a 3-7 napot.
10/44
A baleset elsőrendű következménye a FERTŐZÉSVESZÉLY.
A tűszúrásos munkabaleset sérültjeit minden alkalommal el kell küldeni Infektológiára,
ahol szerológiai, labor és infektológiai ellenőrző vizsgálatot végeznek, a védőoltás
hatásosságának ellenőrzésére, vagy a fertőzés esetleges kialakulásának felismerésére.
A bekövetkezett sérülés esetén E 7-10/25-VIII-03 Vérrel, vagy testváladékkal szennyezett
vágó eszközzel történő sérülés esetén követendő eljárás szerint kell megtenni a szükséges
intézkedéseket.
Mivel a következmények súlyos egészségkárosodáshoz, hosszantartó táppénzes állományhoz,
visszafordíthatatlan egészségkárosodáshoz, foglalkozási megbetegedéshez, vagy a dolgozó
halálához vezethet, megelőzése prioritást élvez!
Vérrel, illetve testváladékkal történt expozícióval járó baleseteknél be kell tartani az E 7-
10/25-VII-04 Követendő intézkedések biológiai tényezőkkel kapcsolatos balesetek esetére c.
előírást, és a kitöltött B 7-09/00-85 Baleseti jegyzőkönyv vérrel/testváladékkal történt
expozíció esetén c. nyomtatvány 1 példányát a balesetet vizsgáló munkavédelmi előadó
részére át kell adni.
A következmény megelőzősét szolgálja, a védőoltások alkalmazása!
Védőoltást a kórházon belül alkalmazzuk munkakörhöz kapcsolódóan, megbetegedési veszély
elhárítása céljából, szűrővizsgálat eredményétől függően és új belépő dolgozónál.
Az - E 7-10/25 VIII-02 Jogszabályban elrendelt védőoltások alkalmazásának rendje -
tartalmazza a megfelelő eljárást. Külön kiemelnénk a vírushordozóvá váló dolgozó, és a
védőoltást megtagadó dolgozó figyelemmel kisérését. Erre vonatkozik az E 01 101/2003.
Főigazgatói Utasítás (Tárgya: A dolgozók egészségének védelme és az erre vonatkozó
jogszabályok végrehajtásában tapasztalható hiányosságok megszűntetése)

A sérülések megelőzése a leghatékonyabb védekezés, az ilyen jellegű balesetek ellen:

Ehhez szükséges az injekciózás fázisainak elemzése munkavédelmi szempontból. Gyakori
probléma, ha a vágó eszközt nem rendeltetésszerűen használják. (Pl. szikét doboz
felvágására). Ha az eszköz megcsúszik, mivel élesebb, mint más, erre a célra kialakított
eszköz, hamarabb okoz sérülést és, ezáltal a sérülés mértéke is nagyobb lesz.
Az - ÁP 00-14 Injekciózás, ÁP 00-52 Infúzió bekötése - leírják a szakszerű munkavégzés
menetét. A beavatkozás során azonban át kell gondolni a csomagolás bontásának
körülményeit, a védőkupakok visszahelyezésének kényszerét. A védőkupak visszahelyezése a
használt tűre okozza a tűszúrásos balesetek jelentős százalékát. Fokozott odafigyelést igényel
a használt tű veszélyes hulladéktároló dobozba helyezése is. Itt a tároló doboz telítettségének
ellenőrzése gyakran elmarad, ezért a kiálló tű, vagy egyéb eszköz okozza a sérülést.

A tevékenység elvégzésének körülményei befolyással lehetnek a beavatkozások

kimenetelére.
Mindannyian tudjuk, hogy a sürgetettség állapota veszélyforrást jelent. Próbáljunk olyan
munkakörülményeket teremteni, hogy a szúró vágó eszközök használata során nyugodt
munkavégzésre legyen mód. Ha kettő, vagy több személy dolgozik együtt, az összehangolt
munka elengedhetetlen. Ilyenkor fokozottabban figyelni kell a munkafolyamatra, a másik
mozdulataira, az eszközök biztonságos átadására. A zavaró körülményeket ki kell zárni a
munkavégzés során. A dolgozók koncentráljanak a feladatra, ne engedjék, hogy figyelmüket
más dolog elterelje. Más jellegű feladat elvégzését megfelelő módon hárítsák el, és az arra
alkalmas időben végezzék el. A beteg-ápoló együttműködésének javítása szakmai kérdés is,
de munkavédelmi szempontból is elengedhetetlen, mert csak a közreműködő beteg mellett
lehet biztonságosan munkát végezni. Ha a beteg önhibáján kívül nyugtalan, vagy zavart az
ápoló kérjen segítséget a beavatkozás elvégzése során.

11/44
Nem együttműködő beteg hely és helyzetváltoztatása
 Helyes alapállás:
A beteg emelést az egyik térd hajlításával (terpeszállás, támadóállás) végezzük,
egyensúlyunk így biztosabb, nagyobb erőt fejthetünk ki, és a mozgást testünk egész
lendületével végezhetjük.
 Az erő kellő felmérése:
Nagyon fontos, annak érdekében, hogy a betegnek vagy saját magunknak ne okozzunk
kárt.
Helyes technikával nehezebb testet is könnyen fordíthatunk, vagy emelhetünk. A
műveletek végzése során ne becsüljük túl erőnket. A helyzetváltoztatásokat két, vagy
három személy hajtsa végre.
A beteg fejéhez mindig a legmagasabb és a legerősebb álljon, ő az irányító, a többiek
pedig a segítők.
 Helyes kéztartás:
A beteg forgatásakor, ujjaink zászlótartásban legyenek. Az összezárt és kifeszített
négy ujjunkra a hüvelykujj merőlegesen álljon. Az ujjak ilyen elhelyezése a hónalj
alátámasztásakor nagy erőkifejtést tesz lehetővé.

Betegmozgató, szállító eszközök, berendezések:

- A betegek szállításához használt kerekes székek és kerekes ágyak kerekeit minden
betegszállítás előtt szemrevételezéssel ellenőrizni kell, annak sérülésmentes
állapotáról meg kell bizonyosodni.
- Próbafékezéssel ellenőrizni kell a fékek állapotát az elgurulás veszélyének
megelőzése érdekében.
- Amennyiben hibás, sérült az eszköz, azt a munkahelyi vezető felé azonnal jelezni
kell, azt az eszközt tovább használni nem szabad.

A beteg emelésekor előforduló hibák:

1. Erőnket túlbecsüljük, és nem hívunk segítséget. Így a balesetet szenvedhet a
beteg, és az emelést végző személy a saját izomzatát túlerőlteti.
2. Derékból emelés. Akkor fenyeget az azzal járó balesetek veszélye, ha nem a
megfelelő, térdben kissé hajlított terpeszállásban helyezkedünk el. Összezárt
lábakkal az egyensúly bizonytalan és a beteget nem tudjuk megemelni, vagy ha
ez sikerül is, egyensúlyunkat vesztve könnyen eleshetünk, illetve elejthetjük a
beteget.
3. A beteg helyzetének változtatása nagy körültekintést, jó előkészítést, szakszerű
és pontos kivitelezést igényel.
4. Ne feledjük, hogy aprónak tűnő pontatlanság is veszélyezteti a beteg vagy
ápoló testi épségét.

VESZÉLYES ANYAGOK KEZELÉSE

Foglalkozásszerű felhasználó:
Aki foglalkozási körében veszélyes anyagokkal, illetve készítményekkel tevékenységet végez.
A veszélyes anyagok és készítmények címkézését figyelni kell! Információk és adatok a
címkén, a csomagoláson, a használati útmutatón megtalálhatók.
A különböző szimbólumok a jelzésekkel együtt mutatják az anyag veszélyességét, károsító
hatását.
Nagyon Mérgező Ártalmas Maró Irritatív
mérgező

12/44
 „T” „Xn” „C” „Xi”

„T+”
Tűzveszélyes Fokozottan Égész tápláló, Robbanásveszélyes Környezeti
tűzveszélyes oxidáló veszély

F F O E
N
+

 Az egészségre ártalmas, veszélyes anyagokat kizárólag erre a célra szolgáló, minden

oldalról erős fallal körülzárt, szellőztethető, megfelelő megvilágítással ellátott,
zárható helyiségben anyagonként elkülönítve és jelölve kell tárolni.
 A méregtároló ajtajának külső falát szembetűnő módon, szabványos "MÉREG"
felirattal és HALÁLFEJ jelzéssel kell ellátni.
 A tárolóban a veszélyes anyagokon kívül más árut elhelyezni, illetve tárolni tilos! A
tároló közvetlen közelében élelmiszert, italt, élvezeti cikket, ill. gyógyszert raktározni
nem szabad.
 A veszélyes anyagokat csak olyan anyagból készült csomagolóanyagban szabad
tárolni, amely annak szétszóródását megakadályozza.
 A méregtárolót használaton kívül zárva kell tartani, a zár kulcsát a raktár vezetője
köteles őrizni. A méregtárolóba csak a veszélyes anyag kezelésével megbízott
személy léphet be.
 A tárolóban étkezni és dohányozni tilos!
 Biztosítani kell, hogy a veszélyes anyag az egyéb vegyi anyagokat ne szennyezze,
illetőleg az egyéb vegyi anyagok a veszélyes anyagokkal össze ne keveredhessenek.
 A tárolást úgy kell megoldani, hogy az anyagok kigőzölgése, elcseppenése, porzása
ne következhessen be.
 Veszélyes anyagokkal-, készítményekkel való munkavégzés csak megfelelő
védőeszközök, felszerelések használata mellet történhet, ezeket a veszélyes anyag
címkéje tartalmazza!
 A veszélyes anyagok-, készítmények biztonsági adatlapjai a tárolás, illetve
felhasználás helyén legyenek elérhetőek, a veszélyes anyagok kezelői,
felhasználói az abban foglaltakat ismerjék meg!
 A biztonsági adatlapokban foglaltak betartása és betartatása kötelező!

Biztonsági adatlapon szerepel:

A készítmény neve, a gyártó adatai, az anyag összetétele, veszélyesség szerinti besorolása,
elsősegély nyújtási teendők, tűzveszélyesség, óvintézkedés baleset esetén, kezelés, tárolás, az
egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételei, H és P mondatok, hulladékkezelés,
ártalmatlanítás.

KÉPERNYŐS MUNKAHELYEK MUNKAVÉDELME:

Képernyős munkahely: olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a képernyős eszközön
kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz (billentyűzet, scanner, kamera, egyéb adatbeviteli
eszköz), egyéb perifériák (mutatóeszköz, nyomtató, plotter, lemezegység, modem stb.),
esetleges tartozékok, ember-gép kapcsolatot meghatározó szoftver, irattartó, munkaszék,
munkaasztal vagy munkafelület, telefon, valamint a közvetlen munkakörnyezet,
13/44
Képernyős munkakör: olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább
négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a
képernyő figyelésével végzett munkát is.
Egészségügyi problémák:
Szemégés, szemfáradtság, kötőhártya vörösség, szárazságérzet, betűk összefolyása, fejfájás, a
szemhéjszéli bőr vörössége, vagy gyulladása, szúró érzés vagy könnyezés.
Javasolt a munkavállalók rendszeres szemészeti vizsgálata.

Azon munkavállalók, akik napi munkaidejükből 4 órát meghaladóan végeznek

képernyős munkavégzést, munkaszemüvegre lehetnek jogosultak. A jogosultak körét és a
követendő eljárást az alábbi előírás tartalmazza:
E5-02_09-01 - Képernyő előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg biztosításának
rendje.

Optimálisan kialakított képernyős munkahelyek létrehozása:

 A képernyő csökkentett sugárszintje.
 A 20 fokos látószög alatti elhelyezése.
 A fényforrásoktól fényvisszaverő felületektől való mentessége.
 Tükröződés elkerülése.
 A képernyőn megjelenő képek stabilak legyenek.
 A monitor legyen mintegy 80 cm-re a szemtől.
 Biztosítani kell a kéz, kar, hát alátámasztását.
 Az ideális hőmérséklet 21-23 fok megteremtése, a huzathatás kivédése.
 A dolgozó viselje a szemorvos által felírt szemüveget.
 10 percenként tudatosan pislogjon, illetve nézzen a szoba távolabbi pontjába, oldva a
görcsös szemizom tónust.
 Óránként 10 perces össze nem vonható pihenőidőt kell biztosítani.
 Érdemes elvégezni a számítógépes tornagyakorlatokat.

RAKTÁROZÁS, TÁROLÁS SZABÁLYAI:

 Az anyagokat terjedelmük, fajtájuk, alakjuk, súlyuk, egyéb fizikai és vegyi tulajdonságaik,
egymásra hatásuk alapján, a környezetből adódó behatásokat (rezgés, rázkódás), a tároló
hely teherbírását és a tűzrendészeti előírásokat figyelembe véve, veszélymentesen kell
tárolni.
 A raktárakban a polcok, polcrendszerek teherbírását fel kell tüntetni!
 Különböző nagyságú, ill. súlyú tárgyak felhalmozásánál alul kell elhelyezni a nagyobb és
súlyosabb tárgyakat, felül a kisebbeket, ill. könnyebbeket.
 A raktárakban biztosítani kell a megfelelő szellőztetést.
 Olyan anyagokat, amelyekből hegyes, éles részek állnak ki, tárolás előtt ezektől
mentesíteni kell, vagy veszélytelen tárolásukról gondoskodni kell.
 Olyan tárgyak mozgatásához, amelyek 180 cm-nél magasabban vannak elhelyezve
csak biztonságos és a mindenkori célnak és igénybevételnek megfelelő, jó állapotban
lévő, elcsúszás, szétcsúszás és felbillenés ellen biztosított létrát, hordozható lépcsőt
szabad használni. Hibás létrákat nem szabad használni! Tilos a létrát bármivel is
meghosszabbítani!
 Asztalt, széket egymásra rakni, azokra felállni, és munkát végezni tilos!
 A létrát csak vízszintes, nem csúszós, kemény, kellő teherbírással rendelkező
felületre szabad elhelyezni.
 Egyágú létrát nem szabad túlságosan megdönteni, vagy meredek helyzetben
használni, felül kampóval, vagy alul csúszásgátlóval kell ellátni, elcsúszás ellen
biztosítani kell.
 Kétágú létrát támasztólétraként használni nem szabad!
14/44
 A létrán egyszerre csak egy ember tartózkodhat!

ANYAGMOZGATÁS
1. Anyagok mozgatásának megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy a szállítandó
anyagok, tárgyak vagy azok csomagolási módja, illetve mozgatása nem veszélyezteti-e
a dolgozók testi épségét.
2. Amennyiben a rakodást végzők, illetve a rakodás közvetlen közelében tartózkodók
biztonsága szükségessé teszi, a veszélyeztetett területekre való behatolást meg kell
akadályozni, és figyelmeztető táblát kell elhelyezni.
3. Rakodás közben rakaton, ömlesztett depónián stb. tartózkodni csak akkor szabad, ha
az ott-tartózkodás biztonságos.
4. Azoknál az anyagmozgatási munkáknál, illetve eszközöknél, ahol a kézsérülés
veszélye fennállhat védőkesztyű használata kötelező.
5. Anyagmozgatási munkáknál a leeső terhek okozta lábsérülések elkerülése érdekében
acél/műanyag betétes orrmerevítésű védőcipő használata kötelező.
6. Anyagokat, tárgyakat úgy kell szállítani, hogy közben ne veszélyeztessék sem a
szállítást végzőket, sem a környezetben lévőket.
7. Csoportos anyagmozgatásnál biztosítani kell az emelés egyenletességét és
egyidejűségét.
8. Hosszú tárgyak (oszlopok, gerendák) több dolgozó által történő szállítása esetén a
dolgozók csak egy oldalon helyezkedhetnek el.
9. Szállítóeszközön (targonca, gépjármű) végzett munkáknál (rakodás) a szállítóeszközt
elmozdulás ellen biztosítani kell.
10. A szállítóeszközre felrakott rakomány terjedelme csak akkora lehet, mint amennyit a
biztonságos szállítás lehetővé tesz.
11. A szállítóeszközt úgy kell megrakni, illetve a terheket úgy kell rajta elhelyezni, hogy a
rakomány súlypontja minél mélyebben legyen. A súlyosabb tárgyakat alul, a
könnyebbeket felül kell elhelyezni. A szállítóeszköz kezelőjét a rakomány a szabad
kilátásban ne akadályozza.
12. A szállítóeszközök mozgatását, indítását illetve leállítását a kezelőnek egyértelműen
jeleznie kell a közelben dolgozók felé.
13. Porzó anyagok szállításánál a porzást meg kell akadályozni.
14. Maró, mérgező anyagok szállítása csak zárt, nyílásával fölfelé fordított, törés ellen
védett edényben történhet. Az ilyen edények nyílását üres állapotban is zárva kell
tartani.
15. Folyékony, képlékeny anyagokkal nyitott edényt, badellát, ládát, tartályt stb.
szállításkor csak olyan mértékben szabad megtölteni, hogy szállítás közben a
kiloccsanás, kiömlés veszélye ne álljon fenn.
16. Kézi rakodás esetén a fel- és leadóhelyeken - amennyiben a biztonságos munkavégzés
érdekében szükséges - a fel-, illetőleg leadás csak segédeszközzel történhet.
17. Szállító járművet csak 18 évet betöltött, orvosi vizsgálaton erre alkalmasnak
minősített, a vonatkozó szabályok által meghatározott vizsgán megfelelt és ennek
megfelelő igazolvánnyal rendelkező dolgozó vezethet.
18. Mozgó járműre fel- vagy arról leugrani tilos!!!
19. Éles, hegyes szerszámokat járművön csak beburkoltan vagy egyéb, veszélyt nem
jelentő módon szabad szállítani.
20. Rakodáskor a járművön csak akkor szabad tartózkodni, ha ezt a rakodási technológia
szükségessé teszi, és a veszélymentes ott-tartózkodás biztosított.
21. Targoncán kísérő csak akkor utazhat, ha megfelelő – biztonsági követelményeket
kielégítő – ülőhely van rajta.

15/44
 A teher jellemzőiből származó kockázatnövelő tényezők:
1.) a teher túl nehéz, vagy túl nagy:
A teher súlyának jelentőségéről a megterhelés-igénybevétel értelmezése adott az előbbiekben
választ.
Nagyobb súly mozgatását megelőzően el kell dönteni, hogy az adott teher kézzel, egy személy
által mozgatható-e, vagy más személy, illetve segédeszköz igénybevétele szükséges. A
kockázat ugyanis horgok, kampók, görgők stb. alkalmazásával csökkenthető.
A teher mérete jelentős kockázatnövelő tényező. Túl méretes teher esetén ugyanis a terhet
nem lehet úgy megfogni, hogy a kezek közvetlenül a test előtt, a két váll között
helyezkedhessenek el, a mellkas és a comb közötti magasságban.
Minél távolabb vannak a karok a törzstől, illetve a kezek a törzs előtt, a vállak, a mellkas és a
hát izmainak annál nagyobb erőt kell kifejteniük.
Előfordulhat, hogy a teher mérete azért növeli a kockázatot, mert nem lehet hozzáférni, ezért
egyenes gerinccel nem lehet emelni.
Növeli a kockázatot a teher láb alatti és fej feletti mozgatása. A láb szintje alatti mozgatásnál
segédeszközök használata szükséges. A fej feletti mozgatásnál balesetveszélyt jelent, hogy a
dolgozó nem látja a teher felső részét. Fontos, hogy aki polcról emel le, ismerje a teher súlyát.
Nagyméretű, könnyebb terhek (lemezek, táblák) szabadtéri szállításánál figyelembe kell venni
a szél kedvezőtlen hatását is.
2.) a teher nem áll kézre, nehéz megfogni:
Ennek oka lehet a teher mérete, de előfordulhat olyankor is, ha a teher nem eléggé merev,
emiatt alakját változtatja. Ezért nehéz megragadni, tartani (különösen zsákolt anyagok
mozgatásnál fordul elő).
A teher felszínének simasága szintén növeli a kockázatot. A durva felületű
csomagolóanyagok jobb fogást biztosítanak, mint a széles körben elterjedt műanyagok.
3.) a teher instabil vagy tartalma elmozdulhat:
Az instabil teherre jó példa a folyadékok, egyéb lazán töltött vagy megerősítetlen elemeket
tartalmazó csomag.
Egyes esetekben a teher súlypontjának változása megnehezítheti az egyensúlyban tartást.

A fizikai erőkifejtéssel összefüggő kockázatnövelő tényezők

A jogszabály e tényezők között az alábbiakat szerepelteti
 a fizikai erőkifejtés túl megerőltető,
 csak a törzs elcsavarásával kivitelezhető,
 a teher hirtelen elmozdulhat,
 a test labilis helyzetében következik be,
 ha nem kerülhető el, hogy előrehajolt helyzetben történjék az emelés.
1. sz. fő szabály
„Ha úgy gondolod, hogy nem vagy képes a teher mozgatására, kérj segítséget !”
2. sz. fő szabály
„Mindig neked kell a terhet mozgatni, nem fordítva!”
3. sz. fő szabály
16/44
 „Előbb gondolkozz, utána cselekedj!”

1. Mérd fel a feladatot.

2. Testhelyzeted legyen kiegyensúlyozott.
3. Kerüld az előrehajlást.
4. Ne csavard el a törzsedet.
5. Mozgásod legyen sima és folyamatos.
6. Mindig lásd, hogy hova lépsz.
7. Használj kézi segédeszközt, ahol lehet.
8. Jobb húzni vagy tolni a terhet, mint vinni azt.
9. Használd az egyéni védőeszközt, ahol szükséges.
10. Szorítsd a terhet szorosan a testhez.
Foglalkozás-élettani szakemberek az ergonómiai szempontokat az alábbiakban foglalták
össze:
 emelés és rakodás során a fogás végig biztos legyen, ez a teher leejtését is meggátolja,
 emeléskor a terhet átlósan ellentétes végén célszerű megfogni úgy, hogy a sarka a
lábak között legyen,
 rakodásnál elegendő tér szükséges a szabad mozgáshoz és elegendő hely a biztos
álláshoz,
 a rakodó térdét behajlítva emel anélkül, hogy a hátát begörbítené és a terhet olyan
közel tartja magához, ahogyan csak tudja,
 szállítás közben sem görbülhet a hát,
 szállítás közben a teher súlypontja olyan közel legyen a törzs függőleges tengelyéhez,
amennyire csak lehet,
 szállításkor a munka megkívánta segédeszközöket alkalmazni kell.

 Szervezzük meg a munkát, legyünk körültekintők:

 csoportos anyagmozgatáskor egy fő koordinálja a csoport közös erőkifejtését,
 a teher felemelése előtt vizsgáljuk meg a szállítás útvonalát, biztonságos-e a talaj,
 az úton fekvő szétszórt, a közlekedést veszélyeztető tárgyakat távolítsuk el,
 emeljük fel (a terhet) a megismertek szerint,
 minél közelebb legyen testünkhöz a megemelt tárgy,
 szimmetrikus teherelosztást biztosítsunk,
 a terhet a testünkkel (mell, comb) támasszuk alá,
 lehetőleg a vállon illetve a háton helyezzük el, hosszabb távon tegyük le és pihenjünk.

A NEMDOHÁNYZÓK VÉDELME
A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes
szabályairól szóló - 1999. évi XLII. Törvény értelmében 2012.01.01.-től a kórház
valamennyi telephelyének teljes területén TILOS a dohányzás, kivéve a pszichiátriai
osztályokon kezelt betegek, akik a részükre kijelölt helyeken dohányozhatnak.
A dohányzási tilalmat a kórházba érkező betegekkel és látogatókkal, munkatársakkal,
beszállítókkal, szerződött partnereinkkel is ismertetni kell!

1. Tájékoztatás formái:

 Betegek/hozzátartozók tájékoztatása:

17/44
  A kórházban a betegfelvétel alkalmával az „Általános
tájékoztatási nyilatkozat” aláíratása során tájékoztatjuk a
betegeket a dohányzási tilalomról

 A hozzátartozók és a kórház területén tartózkodó klienseink

figyelmét az intézmény, az épületek és az osztályok bejárataira,
valamint az osztályok mosdó/wc helyiségeinek ajtajaira
kihelyezett tájékoztató- feliratok és piktogramok segítségével
hívjuk fel a törvényi előírások betartására

 Munkatársak tájékoztatása:

 Éves kötelező oktatás terjedjen ki a törvényben foglaltak

ismertetésére, melyet oktatási naplóban valamennyi
munkatárs (jogviszonytól függetlenül) aláírásával igazol.

 Új dolgozók oktatásának kötelező eleme

 Osztályok házirendjei és az ellátó egységek működési rendjei

tartalmazzák a jogszabályi megfelelősség szempontjait

 Beszállítók, szerződött partnereink tájékoztatása:

 A menedzsment levélben tájékoztatja a kórház partnereit, hogy

a kórház telephelyein folyó munkálatok alakalmával az
érvényes jogszabályi előírások mellett végezzék
tevékenységüket

 Általános tájékoztatás:

 A dohányzási korlátozással érintett, valamint kijelölt helyeket,

helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más
egyértelmű jelzés alkalmazásával – tűzvédelmi szempontú
tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal –
szembetűnő módon meg kell jelölni

2. Ellenőrzés

 A dohányzási tilalmat a betegekkel és a kórházba érkező látogatókkal is

ismertetni kell. A tilalom betartását az osztályokon a betegek részéről az
osztályvezető főorvos, ill főnővér/főápoló, a munkavállalók vonatkozásában a
munkahelyi vezető ellenőrzi.
 Az osztályvezetők napi szinten ellenőrzik a tiltó táblák, felhívások,
tájékoztatók meglétét, hiányuk esetén azok pótlásáról gondoskodnak
 A létesítmények szabadterein (udvar) a dohányzási tilalom betartását a
Munka-, tűz- és környezetvédelem munkatársai, valamint egyezmény alapján a
biztonsági szolgálat munkatársai jogosultak ellenőrizni.

 A törvényi rendelkezések betartását az egészségügyi államigazgatási szerv

ellenőrzi, és azok megsértése esetén - a jogsértő természetes vagy jogi
személlyel, illetve jogi személyiség nélküli szervezettel szemben -
egészségvédelmi bírságot szab ki. Egészségvédelmi bírság megfizetésére
18/44
 köteles az a személy is, aki a dohányzásra vonatkozó tilalmak, korlátozások
betartását feladatkörében nem érvényesíti.

3. Az egészségvédelmi bírság összege:

 a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén legalább
20 000, legfeljebb 50 000 Ft;

 a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem vagy nem

megfelelő teljesítése, valamint a dohányzást érintő tilalmak, korlátozások
megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén

 ba) legalább 100 000 Ft, legfeljebb 250 000 Ft az ezen kötelezettségek
betartásáért felelős személy tekintetében, illetve

 bb) legalább 1 000 000, legfeljebb 2 500 000 Ft az intézmény, szervezet,

üzemeltető vagy gazdasági társaság tekintetében.

19/44
 TŰZVÉDELEM

I. Tűzvédelemmel kapcsolatos fogalmak

Tűzvédelem: a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint

ezek feltételeinek a biztosítását jelenti.
Tűz: az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi
javakra, illetve azokban károsodást okoz.
Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő anyag gyulladási
hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel és/vagy nyílt lánggal, izzással,
parázslással, szikrázással jár.
Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység: minden tűzveszélyes technológia, ha nem az erre a
célra létesített és érvényes üzemeltetési engedéllyel rendelkező munkahelyen kerül
alkalmazásra.
Tűzszakasz: az építmény, illetve szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan
önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől meghatározott éghetőségi és tűzállósági
határértékű tűz gátló szerkezetek, illetve a jogszabályban nemzeti szabványban előírt
tűztávolságok választanak el. Tűzszakaszok kialakításával, a keletkező tűz nem tud korlátok
nélkül kiterjedni az
egész épületre, a tűzszakasz határán lévő tűz gátló szerkezet (fal, födém) megállítja a tüzet,
védi az épületrészt.
Tűzveszélyességi osztályok:
A tűzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása céljából az anyagokat, a
technológiát, a tevékenységet, továbbá a veszélyességi övezeteket, a helyiségeket, a
szabadtereket, a tűz-szakaszokat az épületeket, a műtárgyakat, az építményeket és a
létesítményeket tűzveszélyességi osztályba kell sorolni.
A jelenleg érvényes jogszabály a következő tűzveszélyességi osztályokat határozza meg:
„A” Fokozottan tőz és robbanásveszélyes
„B” Tőz és robbanásveszélyes
„C” Tűzveszélyes
„D” Mérsékelten tűzveszélyes
„E” Nem tűzveszélyes
A létesítmény abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a tűzszakaszok,
építmények, helyiségek, azonos tűzveszélyességi osztályba sorolt tűzszakaszok, építmények,
helyiségek összesített területe, valamint a szabad tereinek összege meghaladja a létesítmény
szintenkénti területének és szabad tereinek 40%-át.

II. Tűz keletkezésének, és oltásának feltételei.

1. A TŰZ KELETKEZÉSÉNEK MEGAKADÁLYOZÁSA

A legtöbb esetben az emberi mulasztás, oda nem figyelés, valamint a tűzvédelmi előírások be
nem tartása okoz tüzet. Tartsd be és tartasd be a tűzvédelmi előírásokat:
 A kórház területén dohányozni tilos!
 Ne hagyj éghető hulladékot, szemetet őrizetlen helyen, ahol azt meggyújthatják!
 Ne tárolj gyúlékony anyagot, üzemelő elektromos eszközön, melegítőn vagy
radiátoron!
 Ne használj hibás, barkácsolt villamos vezetéket, készüléket, mert zárlatot és így tüzet
okozhat!
 Mielőtt távozol, a helyiségből áramtalaníts minden használaton kívüli elektromos
berendezést!
 Elektromos hőt fejlesztő berendezés alá nem éghető alátétet kell biztosítani! (pl.
villanyrezsó, kávéfőző)!
20/44
  A telefon töltődet ne hagyd a konnektorba feltöltést követően!

Klasszikus értelemben a tűz keletkezésének feltételei:

 éghető anyag
 gyulladási hőmérséklet
 oxigén

Mind a három feltételnek időben, térben együtt kell lenni ahhoz, hogy tűz keletkezhessen. Az
égés megszűnik, ha az égés egyik tényezőjét elvonjuk. Ez a tűzoltás alapja.

Tűzeset fogalma:
Minden olyan égési folyamat fény és hő jelenségben történő megnyilvánulása, amely azzal,
hogy az éghető anyagban megindította az égési folyamatot, veszélyt jelent az életre, vagy
anyagi javakra, illetve azokban károsodást okozhat.

2. TŰZJELZÉS
Tűzjelzés módja
Aki tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez, köteles
késedelem nélkül intézkedni, és a tüzet jelezni.
A tüzet a hivatásos tűzoltóságnak a:
 105 telefonszámon, vagy a
 112 nemzetközi segélyhívó számon, vagy a
 Tűzriadó tervben előírtak szerint kell jelezni.

Személy által történő tűzjelzésnek tartalmaznia kell:

 a tűzeset, káreset pontos helyét (címét);
 emberélet van-e veszélyben;
 mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyben;
 a bejelentő személy nevét és a jelzésre használt távbeszélő készülék hívószámát.
 A jelzést vevő tűzoltó további kérdéseire is egyértelmű és részletes választ kell adni.

3. TŰZVÉDELMI SZABÁLYSÉRTÉS
Aki a megelőző tűzvédelmi rendelkezéseket, a kötelező szabványokban foglalt előírásokat
megszegi, vagy tűzesetet vagy tűzveszélyt észlel és ezt a hatóságnak – mihelyt teheti – nem
jelenti, vagy a tűzjelzésre távbeszélőjét nem bocsátja rendelkezésre, vagy szándékosan
megtévesztő jelzést ad, vagy nem tesz eleget a
hatóság azon felhívásának, hogy a tűz oltásában személyesen közreműködjön, vagy járművét
vagy a tűz oltására alkalmas eszközét a tűz oltásához nem bocsátja rendelkezésre, vagy a
tűzoltás vezetőjének intézkedését nem hajtja végre, pénzbírsággal sújtható.

A riasztás módja:
a. Közvetlen riasztás:
A tűzjelzés - személy vagy eszköz közbeiktatása nélkül - közvetlenül a tűzoltóságra fut be.
b. Közvetett riasztás:
A tűzjelzés emberi vagy technikai eszközök közbeiktatásával jut a tűzoltó hatóság
tudomására.
A riasztás módja lehet:
 hangos kiabálással,
 falra szerelt tűzjelző berendezés gombjának megnyomásával,
 beépített tűzjelző berendezés által.

A riasztás elrendelése (tűzriadó)

21/44
A riasztást elrendelheti:
 Aki a tüzet észlelte,
 Az értesítendő személy, (akit értesítettek)
 A tűzjelzést fogadó vagy észlelő személy,
 Gyakorló riasztás során a vezető.

A riasztható személyek köre:

 Az ott dolgozó személyek,
 Az épületben tartózkodók, külső személyek, ügyfelek.

4. ALAPVETŐ TŰZOLTÁSI MÓDOK

Éghető anyag eltávolítása:

 Éghető anyag tűzhöz jutásának megakadályozása (pl. gázvezeték elzárása stb.).
 Éghető anyag tűz környezetéből való eltávolítása.
 Égő anyag eltávolítása a veszélyeztetett környezetből.
Égést tápláló oxigén elvonása:
 Oxigén kiszorítása (pl. elárasztás széndioxid oltógázzal stb.)
 Oxigén koncentráció csökkentése, felhígítás. (pl. lángtérbe oltógázt CO2, oltóport
juttatunk).
 Égő felület letakarása (pl. takaróval, homokkal, földdel stb.)
Az égő anyag hűtése:
 Nagy párolgáshőjű anyaggal (pl. vízzel). Ezt csak áramtalanítás után végezzük!!!

Tűzoltás
 A tűz oltásában, az emberi élet és az anyagi javak mentésében mindenki köteles a
lehetőségeihez képest, külön felhívás nélkül, a testi épség veszélyeztetése nélkül részt
venni!
 A tűzoltás vezető (kiérkező tűzoltóság parancsnoka) utasításait mindenki köteles
végrehajtani.
 A tűz oltását mindig az égő anyag tulajdonságainak és a tőz méretének
 figyelembevételével, a rendelkezésre álló, erre alkalmas eszközök, anyagok gyors
számbavételével célszerű mielőbb, mindenre kiterjedően elkezdeni.
 A tűz oltását a rendelkezésre álló felszereléssel, eszközzel meg kell kísérelni.
 Villamos berendezésekben, azok közelében keletkezett tűz esetén az oltás
 megkezdése előtt áramtalanítani kell.
 Biztosítani kell, hogy a kivonuló tűzoltó egység a tűzeset helyszínéhez jusson, ennek
érdekében lehetőség szerint a kiérkező egységeket az épület előtt fogadja.

1. KÉZI TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉK HASZNÁLATA

A tűzoltó készüléket, felszereléseket jól láthatóan, hozzáférhetően a bejárat illetve a

veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan üzemképes állapotban kell tartani.
A kis, kezdődő tüzek oltásának legalkalmasabb eszközei. Elhelyezkedésüket, fényvisszaverő
biztonsági jelzőtábla jelzi. A hozzájuk vezető közlekedési utat eltorlaszolni tilos!

1. Porral oltók: A különböző tűzosztályok tüzeinek oltására alkalmasak.

- A tűzosztály: szilárd, általában szerves eredetű olyan anyagok tüze, melyek lángolás
(vagy izzás, parázslás) kíséretében égnek.
- B tűzosztály: éghető folyadékok tüzei.
22/44
 - C tűzosztály: éghető gázok tüzei.

Az egyetemen leggyakrabban előforduló tűzoltó készülékek az A – B – C porral oltók,

amelyek az A – B – C tűzosztályba tartozó anyagok tüzeinek oltására kiválóan alkalmasak.
Ezen túl 1000 V feszültségig a feszültség alatti berendezések tüzeinek oltásánál is
biztonsággal felhasználhatók. A készülékek kezelési utasítása a készülék palástján jól látható
és olvasható. Számítógépek oltásához ne használjuk! Kárt okoz!

A készülék üzembe helyezésekor a felszabadított hajtóanyag nyomására az oltóanyagot

irányíthatóan lövelli ki. ABC Porral oltó készülék (6, 12 kg-os)
A porral oltó készülékkel min. 3 m távolságból végezzük az oltást úgy, hogy a porsugárba
kerüljön az égés zónája.

Belenyomott gázos porral oltó készülék

(A készülékbe N2 gázt nyomnak bele 14 bar nyomásig.)
A fogantyúk közé helyezett műanyag-nyomó kartámaszt vagy biztosítószeget kirántjuk.
Ezután az egyik kézzel a lövőkét a tűz irányába tartva a működtető fej felső karját ütközésig
lenyomjuk és az oltópor a lövőkén át, a tűzre áramlik. A szakaszos működtetés a kar
lenyomásával és visszaengedésével érhető el.
Ez a típusú készülék fordul elő nagyobb számban, a kórház területén.

Belsőpalackos porral-oltó készülék (A hajtóanyag tartály a készülék belsejében van.)

A biztosítóvillát a rajta lévő karika segítségével ki kell rántani. A zárt helyzetben lévő
oltópisztolyt az egyik kézzel a tűz irányába kell tartani, a másikkal erőteljesen kell ütni a
beütő gombra. Ezután az oltópisztolyt ki kell nyitni, a porsugarat a tűzre kell irányítani. Az
oltópisztoly nyitásával és zárásával a készülék szakaszosan is működik.

2. Széndioxiddal oltó: széles területen használható, a feszültség alatti berendezés tüzeinek

oltására is biztonságosan alkalmazható. Kezelési utasítása a készüléken jól látható,
olvasható. Számítógépekhez is jól alkalmazható.

3. A fali tűzcsapok a tűz oltásához szükséges vízkivételi helyek, melyek szerelvényekkel, és

tartozékokkal felszerelt szekrényben találhatóak az épületekben. Elhelyezkedésüket „tűzcsap”
felirat, és fényvisszaverő biztonsági jelzőtábla jelzi. A fali tűzcsapok nem csak a tűzoltók
munkáját hivatottak támogatni, hanem elsősorban az épületben tartózkodók, a dolgozók gyors
beavatkozását, tűzoltását segítik elő.

Tűz esetén előforduló veszélyek:

Tűzeseteknél a leggyakoribb halálok a füst és csak másodsorban a hő.
A tüzeseteknél keletkező füst egy látható részből – ami a tájékozódást nehezíti - és egy
láthatatlan részből áll, ami különböző mérgező anyagokat tartalmaz.

Szénmonoxid majdnem minden tűznél keletkezik. Ez egy színtelen, szagtalan gáz és senki
nem tudja megmondani, hogy jelen van-e. A szénmonoxid belélegzése az ítélőképességet úgy
befolyásolja, hogy a veszélybe került személy irracionális menekülési lehetőségekkel
próbálkozik. A szénmonoxid belégzése után egy ablak kinyitására, egy kilincs lenyomására is
képtelenné válik az ember.

A tűz folyamán keletkező égésgázok forróak, ezért fölfelé szállnak. Ebbe a közegbe került
ember a hőségtől és a halálos égésgázoktól a menekülési útvonalon a padozat közelében
mozogva van nagyobb biztonságban.
A forró füstgázok a mennyezetig terjednek, lépcsőházak legfelső légterében akkumulálódnak,
egyre forróbbá válnak. Ha ezek a gázok elérik a gyújtási pontjukat, akkor a tűz terjedése
23/44
robbanásszerűen felgyorsul. Mindezek okán a mennyezet alatt és a felső rétegekben vastag,
fekete füst halmozódik fel, ezért gyorsan kell menekülni.

Meghatározott anyagok (különösen műanyagok) égésekor olyan mérgező füst keletkezhet,

hogy azt belégző ember már néhány belégzéstől eszméletlen állapotba kerülhet.

6. DOLGOZÓK FELADATA, TŰZ ÉS KATASZTRÓFA ESETÉN

1. Magatartási szabályok:
a) A fegyelmezetten, pánikmentesen távozni az épületből, a legközelebbi kijáraton
(vészkijáraton) keresztül.
b) Az emeleti szintekről minden esetben a lépcsőházon keresztül hagyjuk el az épületet.
Ahol található füstmentes lépcsőház, mindenképpen azt használjuk.
c) A liftet csak abban az esetben vegyük igénybe, ha tűz esetén használható. Ezt a
lehetőséget a liften jelöltük, piktogrammal, vagy felirattal.
d) A lépcsőházba beszűrődő füstöt, hőt a lépcsőházi ablakokkal, zárt lépcsőházak
esetében, a hő- és füstelvezető megnyitásával, üzembe helyezésével lehet elvezetni
e) A betegeknek, rászorulóknak segítséget kell nyújtani, mentésüket meg kell szervezni.
f) Füst ellen, az orr illetve a száj elé szorított átnedvesített textillel (kendő, törölköző) a
kimenekülés időtartamára hatásosan lehet védekezni.
g) A forró füstgázok a levegőnél könnyebbek, így felülről rétegeződve telítik a
helyiséget, ezért lehajolva, kúszva biztonságosabban elhagyhatjuk a füsttel telített
helyiséget.
h) Ha a füst már a padlóig felhalmozódott, másik menekülési utat kell keresni.
i) Ha kiderül, hogy valahol egy személy van bezárva, akkor közte és a tűz közötti ajtók,
ablakok becsukásával a tűz nem jut elegendő oxigénhez, ezért az égés lassúbb lesz, és
a füst – hő és lángterjedést is akadályozzuk. A helyiségben található anyagokkal az
ajtók réseit el kell tömíteni, így a füst és a hő bejutása megakadályozható. Ezután a
helyiség szabadba nyíló ablakainak kinyitásával friss levegőt engedhetünk a
helyiségbe. Ha mindez fordítva történik, akkor az égés fokozódhat.
j) Ha valahol egy személy be van zárva, segítségért kell kiáltania és közben körül kell
néznie, végig kell gondolnia, hogy van-e más menekülési útvonal. Ez lehet pl. az
erkélyen, a párkányon át a tetőre, vagy függönyből, takarókból, lepedőkből, stb.-ből
készített alkalmi kötél segítségével udvarra, teraszra, stb. amit a tűz nem veszélyeztet.
k) A mentésre váró személy a mentést végző tűzoltók figyelmét egy ing, vagy más
ruhadarab kiakasztásával is felhívhatja.
l) Tűzjelzéssel egy időben a rendelkezésre álló felszereléssel és az előírások szerinti
oltóanyaggal meg kell kísérelni a tűz oltását. Az épületben jól látható helyen tűzoltó
készülékek vannak elhelyezve. A tűzoltóság megérkezéséig az ott tartózkodó
személyek a szintekről, az épületből összeszedik a porral oltó tűzoltó készülékeket, és
ezekkel kezdik meg a kezdeti tűz oltását.
m) Vízzel történő oltást csak áramtalanítás után szabad végezni.
n) Az oltásban és mentésben (személyek és anyagi javak) szakszerű segítséget kell
nyújtani, az élet és vagyonvédelem érdekében.
o) A hatóság megérkezésekor tájékoztatást kell adni az odaérkező tűzoltóknak.
p) Tájékoztatni kell őket a tűz által érintett területről, a várható veszélyhelyzetről, az
addig tett intézkedésekről.
q) Tűz esetén a helyszínre érkező tűzoltóság vezetőjének az utasításait mindenki köteles
maradéktalanul betartani, illetve végrehajtani.
r) A lehetőségekhez képest, gondoskodni kell arról, hogy a helyszín a vizsgálat
befejezéséig változatlan maradjon.

24/44
 s) A tűzoltóság közreműködése nélkül eloltott, vagy az emberi beavatkozás nélkül
megszűnt, vagy eloltott tüzeket kötelesek az ott dolgozók a vezetőnek késedelem
nélkül bejelenteni.
t) A tűzeset helyét a vizsgálat befejezéséig változatlanul kell hagyni
u) A tűzjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsőbbséget élvez.

III. Általános tűzvédelmi szabályok

1. A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályokat a kórház épületeire vonatkozó

Tűzvédelmi Szabályzat részletesen tartalmazza, amit mindenki maradéktalanul köteles
betartani.
2. A különböző helyiségeket, tereket csak az eredeti rendeltetésüknek megfelelően szabad
használni. Ettől eltérni csak az illetékes vezető írásbeli engedélye alapján az abban
meghatározott szabályok maradéktalan betartásával szabad.
3. „A” – „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot alkalomszerűen csak a szabadban,
vagy hatékonyan szellőztetett helyiségben szabad használni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás
nincs.
4. Minden munkahelyen a tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrizni kell a
tűzvédelmi használati szabályok megtartását és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni.

Az ellenőrzés terjedjen ki: pl.

- A tűzjelzés lehetőségére.
- A kiürítési (menekülési útvonalak-folyósok, lépcsőházak és egyéb közlekedő terek)
útvonalak szabadon tartására.
- Tűzcsapok, tűzoltó készülékek, felszerelések meglétére, hozzáférhetőségükre.
- Oltóvíz kivételi helyek megközelíthetőségére.
- Tevékenység befejezése után villamos- gép, berendezés, készülék kikapcsolt
állapotára.
- Fűtőberendezések előírt használatára.
- Dohányzás szabályainak betartására.
- A tevékenységhez feltétlen szükséges anyagmennyiség szabályos tárolására, stb.
5. Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az, tüzet vagy robbanást
okozhat. Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek
megfelelő, erre a célra alkalmas helyen, - alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet csak
írásbeli engedély alapján az abban meghatározott szabályok betartása mellett szabad
végezni.
6. Az épületekben, helyiségekben és szabadtéren még átmenetileg sem szabad
ELTORLASZOLNI:
- a villamos berendezés kapcsolóját
- a közmű nyitó és zárószerkezetét
- a tűzjelző kézi jelzésadóját
- a nyomásfokozó szivattyút
- a hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait
- a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket
LESZŰKÍTENI:
- a közlekedési utakat
- ajtókat, ajtónyílásokat
- kiürítési utakat.

7. A helyiségekben csak olyan fűtési rendszer használható, amely rendeltetésszerű működése

során nem okoz tüzet vagy robbanást. Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki
állapotú tüzelő- és fűtő berendezést szabad használni.

25/44
 A rendszeresített fűtés mellett kiegészítő fűtés (pl. hősugárzó, stb.) csak az illetékes vezető
írásbeli engedélye alapján, az abban meghatározott szabályok maradéktalan betartásával
használható.
8. Közcsatornába vagy szikkasztóba éghető gázt, gőzt vagy folyadékot, valamint az ilyen
anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, a vízzel vegyi reakcióba lépő és éghető
gázt fejlesztő anyagot bevezetni nem szabad.
9. Világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az a
környezetére tűzveszélyt ne jelentsen.
10. Villamos berendezés és éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani vagy olyan
hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az, az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen.
11. Villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell
kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani.

1. DOHÁNYZÁS
A dohányzás tűzveszélyes tevékenység. A kórházak területén, TILOS a dohányzás!
Kivéve a pszichiátriai osztályokon kezelt betegek, akik a részükre kijelölt helyeken
dohányozhatnak.
Égő cigarettát, parázsló gyufát eldobni ott, ahol az, tüzet okozhat TILOS!
Dohányozni nem szabad az „A” – „C” osztályba tartozó területen. A dohányzási tilalom,
táblával, ill. piktogrammal van jelölve. Ott ahol dohányozni lehet csak nem éghető
hamutartókat használjunk, és a dohányzás után győződjünk meg a csikk teljes eloltásáról.

Biztonsági jelzések, figyelmeztető feliratok

Az épületekben, munkahelyeken elhelyezett biztonsági-, figyelmeztető-, rendelkező-, tiltó- és
tűzvédelmi jelzőtáblák a hatékony tűzmegelőzés és a dolgozók biztonságát szolgálják. Az
épületben tartózkodó személyeknek a kihelyezett jelzések, feliratok figyelembevételével kell
a tűzmegelőzési, magatartási szabályokat betartani.

2. A MUNKAVÁLLALÓK TŰZVÉDELMI KÖTELESSÉGE

A tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak megfelelő
munka, tevékenység végzése. Minden berendezést, készüléket a kezelési utasításnak
megfelelően szabad csak használni, üzemeltetni.

MIT TEGYÉL, VAGY NE TEDD!!!

 Tartsd be a tűzvédelmi előírásokat! Ne hiányozz a tűzvédelmi oktatásról!
 Mindig tartsd tisztán és rendezetten munkahelyedet!
 Ne hagyj útban éghető szemetet, hulladékot!
 Ne használj hibás, sérült villamos készüléket, vezetéket!
 Ne terheld túl az elektromos hálózatot, egységet!
 Csak a kijelölt területen dohányozz! Ne dohányozz tiltott helyen!
 Áramtalaníts minden használaton kívüli berendezést!
 Ne hagyd bekapcsolva távozáskor a villanyt se!
 Ismerd meg a terület tűzoltó eszközeinek kezelését! Ne torlaszold el, ne takard el a
tűzoltó eszközöket!
 Ismerd meg a terület, menekülési lehetőségeit, útjait!
 Ne torlaszold el a menekülési utat, vészkijáratot!
 Akadályozd meg a helyiségek légtereinek összekötését!
 Ne hagyd nyitva magad mögött az ajtót!
 Tűz észlelésekor azonnal riasszál és hívd a tűzoltókat!

26/44
  Ne állj meg tárgyaidat összegyűjteni! Haladéktalanul hagy el az épületet
tűzriasztáskor!
 Ne menj vissza az épületbe, amíg nem utasítanak!
 Tűzriasztáskor ne engedjél be illetékteleneket!
 Ne okozz pánikot!

3. TŰZVÉDELMI SZABÁLYTALANSÁGOKÉRT FELELŐS SZEMÉLYEK

SZANKCIONÁLÁSA:
1. A tűzvédelmi szabályokat, előírásokat mindenki külön felhívás nélkül köteles betartani,
illetve végrehajtani.
2. Aki a tűzvédelmi előírásokat megszegi és cselekménye súlyosabb elbírálás alá nem esik,
az szabálysértést követ el és a szabálysértési eljárás keretében kiszabott pénzbírsággal
sújtható.
3. Aki a Tűzvédelmi Szabályzat előírásait megszegi és cselekménye súlyosabb elbírálás alá
nem esik, az fegyelemsértést követ el és vele szemben fegyelmi eljárás keretében
megfelelő szankció kiszabására van lehetőség.

NEM FOGLALKOZTATHATÓ OLYAN MUNKAVÁLLALÓ, AKI:

A tűzvédelmi előírásokat nem ismeri, vagy azokat nem tartja be, a tűzoltó készülékek,
felszerelések használatát, kezelését nem ismeri.

IV. Tűzveszélyes tevékenységek tűzvédelmi szabályai

1. GÁZÜZEMELTETÉSŰ KÉSZÜLÉKEKRE VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI

SZABÁLYOK

Csak kifogástalan műszaki állapotú berendezés használható.

A berendezésen javítást, karbantartást csak szakember végezhet.

Gázkazánt csak nagy légterű helyiségben szabad üzemeltetni, azt huzamosabb időre
felügyelet nélkül hagyni nem szabad, azt négy óránként ellenőrizni kell.

A berendezést begyújtani csak a kezelési utasításban meghatározottak szerint szabad.

A fűtőberendezés és az egyéb éghető anyagok között legalább 1 m távolságot kell tartani a

hősugárzásból keletkezhető tűzesetek megelőzése érdekében.

A berendezés nem megfelelő üzemelése esetén azt azonnal ki kell kapcsolni, a használatot
haladéktalanul meg kell szüntetni.

Tűz esetén a gáz főelzárót azonnal el kell zárni!

2. GÁZPALACKOK

 Dissous-gáz

Nagy nyomáson tárolt, acetonban oldott acetiléngáz, amely fokozottan tűz- és

robbanásveszélyes.
27/44
  Oxigén

Nem éghető, azonban az égéshez nélkülözhetetlen az égést tápláló anyag, amely a "C"
tűzveszélyességi osztályba tartozik. Színtelen, szagtalan, íztelen gáz.

A hegesztéshez szükséges elegy az acetilénnek az oxigénnel való összekeverése és elégetése

útján keletkezik.

Az égő láng 2-3000 oC hőmérsékletű, nagy hőtartalmú, ezért égési és tűzveszélyt jelent.

 Gázpalackok színjelölései

Az MSz EN 1089-3 szabvány szerinti új színjelölés - felhasználó részére - a gáztöItet

tulajdonságaira (éghetõ, oxidáló, mérgezõ, stb.) vonatkozó általános információkat adja meg.

A gázpalackoknál alkalmazott (új szabvány szerinti) színjelölésrõl a gázpalack vállrészén

egymással szemben felfestett két ,N" betû nyújt tájékoztatást, melynek jelentése: ÚJ (New;
Neu; Nouveau).

A gázpalack töItetének elsõdleges, egyértelmû és teijes körû azonosítására az általában a

palack vállrészén felragasztott cimke (matrica) szolgál.

Oxigén tömlőnek csak kék színű, 20 bar üzemi nyomásnak megfelelő tömlő használható.

A dissous-gáz vezeték szürke, fekete vagy vörös színű lehet, min. üzemi nyomása 6 bar
legyen.

A használatban lévő tömlők tömörségét 3 havonként ellenőrizni kell.

Hegesztésnél az oxigén nyomása 50-250 kPa, az acetilén nyomása 20-150 kPa nagyságú.

Ezért nyomáscsökkentő nélkül a gázpalackokból gázt használni szigorúan tilos.

A nyomáscsökkentőket rendszeresen ellenőrizni kell, hibás - repedt, törött - nyomáscsökkentő

használata tilos!

 Gázpalackok kezelésére, tárolására, szállítására vonatkozó szabályok

Meg kell védeni a palackokat és a szerelvényeket a sérülést okozó fizikai és kémiai

hatásoktól.

A palackokat csak ott és oly módon szabad elhelyezni, tárolni és szállítani, ahol az esetleges
robbanás minimális kárt okozhat.

Gázpalackot csak akkor szabad forgalomban tartani, ha:

- Érvényes forgalomba hozatali engedélye van.

- Jelölései épek és egyértelműek.
- Nem sérült.
- Szerelvényei hiánytalanok, sértetlenek és gáz tömörek.
- Nincs rajta veszélyt okozó szennyeződés.

28/44
Gázpalack kezelésével csak olyan nagykorú személy bízható meg, aki a jogszabály szerinti, a
palackkezeléshez szükséges szakmai és munkavédelmi ismereteket elsajátította és érvényes
tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik.

Gázpalackon bármilyen javítást csak a töltőállomás végezhet.

Hibás szelepű palackot használatba venni nem szabad, azt vissza kell küldeni a
töltővállalatnak.

Gázpalackot tűzveszélyes anyaggal együtt tárolni nem szabad.

A különféle gázokat tartalmazó gázpalackokat egymástól elkülönítve kell tárolni.

Nem szabad gázpalackot tárolni:

- folyosón,
- rezgést keltő gép mellett,
- pincében, aknában, lépcsőházban,
- falon kívüli elektromos vezetékek és berendezések 1 m-es környezetében.

A gázpalack felhasználásának helyén csak a napi munkához szükséges mennyiségű

gázpalackot szabad tárolni.

A gázpalackot talpán állva, függőlegesen vagy a függőlegestől legfeljebb 30 fokos szöggel

eltérő helyzetben kell tárolni és eldőlés ellen rögzíteni kell.

A gázpalack tárolható felszerelt csatlakozó szerelvényekkel, ha elzáró szerelvénye zárva van,

és a tároló hely az illetéktelen behatás ellen védve van.

Ha a gázpalack a talajhoz fagyott, emelőrúddal feszegetni, vagy nyílt lánggal melegíteni tilos!
Lefagyott palackszelepet 40 foknál nem melegebb vízzel vagy meleg levegő segítségével
szabad kiolvasztani.

A kiürült palackot "üres" felirattal kell megjelölni.

A felhasználónak szigorúan tilos egyik palackból a másikba gázt átengedni, vagy az üres
palackot éghető gázzal újra megtölteni.

Oxigénpalackokra vonatkozó szabályok

- Csak fém tiszta, zsír- és olajmentes palackot szabad használni.

- Zsír- és olajtartalmú tömítő, illetve kenőanyag használata tilos.

- Az oxigénpalackot zsíros vagy olajos kézzel kezelni, olajos ronggyal tisztogatni, zsíros vagy
olajos helyen tárolni, olajos munkaruhában kezelni tilos.

Dissou gázpalackokra vonatkozó szabályok

- A palackot ütődéstől, rázástól, leeséstől fokozottan óvni kell.

- Gázelvételnél a palackot a függőlegestől 30 foknál jobban megdönteni nem szabad.

29/44
- A dissou gázpalackokra csatlakozó szerkezeti elemeknél rézből készült tömítések,
csatlakozások használata tilos.

Gázpalackot csak elzárt szeleppel és felcsavart védősapkával szabad tárolni.

Az üres és tele palackokat egymástól elkülönítve kell elhelyezni.

A gázpalackot úgy kell tárolni, hogy avatatlan személyek hozzá ne férhessenek.

Szabadban való tárolásnál, a nap, sugárzó hője ellen, a korróziós és mechanikai hatás ellen, az
egyenlőtlen felmelegedés, illetve lehűlés ellen, a hó-, jég- és csapadékvíz ellen védeni kell a
palackokat.

Gázpalackok szállítása

Gázpalackot csak olyan személy szállíthat, aki a kezelésére vonatkozó szabályoknak is

megfelel.

Kézben egy személy 1 db, legfeljebb 14 l űrtartalmú palackot szállíthat.

Gázpalackot a talpán görgetve legfeljebb 20 m távolságra szabad szállítani, ha a padozat,

illetve a talaj megfelelő szilárdságú és egyenletes.

Lépcsőn legalább 2 személy szállíthat 1 db gázpalackot, ha az a célnak megfelelő

szerkezetben van rögzítve.

Kézi mozgatású hegesztő kocsin szállíthatók a palackok felszerelt nyomásszabályozóval is, ha

a palackszelep zárva van és a szállítást lánghegesztői vizsgával rendelkező személy végzi
vagy irányítja.
A gázpalackot a szállító járművön rögzíteni kell.

Gázpalackot szállító járművet közterületen felügyelet nélkül hagyni nem szabad.

A munkavégzés előtt meg kell vizsgálni, hogy a hegesztés környezetében nincs-e éghető
anyag. Ha van, akkor annak eltávolításáról vagy megfelelő védelméről gondoskodni kell.

Gázhegesztő berendezést csak lángvisszacsapás gátló patronokkal felszerelt állapotban szabad

használni.

Sérült, hibás felszerelésekkel, védőfelszerelés nélkül, vagy nem megfelelően előkészített

környezetben munkát megkezdeni nem szabad.

Tűzveszélyes környezetben vagy ahol a tűzvédelmi utasítás előírja, ott hegesztést vagy egyéb
nyílt lánggal, szikraszóródással, jelentős felmelegedéssel járó munkát csak az alkalomszerűen
tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó szabályok figyelembevételével és írásos engedély
alapján lehet végezni.

A hegesztés helyszínén a keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket vagy tűzoltó
felszerelést kell a munkavégzés ideje alatt biztosítani.

Magasban vagy mélyben való munkavégzés során kisegítő felügyeletről gondoskodni kell.

30/44
A munka befejezése után vagy hosszabb munkaszünet esetén, ha a hegesztő elhagyja a
munkahelyét, akkor a berendezést olyan állapotban kell hagyni, hogy azok tűz vagy baleset
okozói ne lehessenek.

A gázpalack szelepét minden használat befejezése után le kell zárni.

A munkavégzés helyszínét és annak környezetét a munka befejezése után felül kell vizsgálni
és minden tűz-, vagy balesetre utaló körülményt meg kell szüntetni.

A fentieken túlmenően minden olyan tűz- és balesetvédelmi előírást be kell tartani, illetve
tartatni, amelyek az adott konkrét munkavégzés helyszínén tűz- vagy baleset megelőzését, a
biztonságot lehetővé teszik.

3. VILLAMOS ÍVHEGESZTÉSRE, ÉS A VÉDŐGÁZOS HEGESZTÉSRE VONATKOZÓ

TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK

Az áram sokféle hatása közül a hegesztőre és környezetére az áram vegyi és idegbénító

hatása, az áram és a villamos ív hőhatása és a villamos ív, sugárzó hatása jelenti a legfőbb
veszélyt.

A hegesztőre nézve a legveszélyesebb szakasz a hegesztő berendezés és a táphálózat közötti

szakasz.

A primer kábelnek a kapcsolószekrény aljzatához történő be- illetve kikapcsolása alatt sem a
főkapcsoló, sem a hegesztőgép nem lehet bekapcsolt állapotban.

A hegesztőgép bekapcsolása előtt ellenőrizni kell, hogy nincsenek-e laza érintkezők.

A primer oldalon tilos a hegesztőnek mindennemű javítási, karbantartási munkát végeznie.

Szekunder oldalon is az alábbi óvintézkedéseket kell betartani.

- A hegesztőgépen karbantartási munkát csak a gép kikapcsolt, feszültségmentesített

állapotában szabad végezni.

- Javítást a hegesztőkábelen, kábelcsatlakozón, elektródafogón csak a gép kikapcsolása

után szabad végezni.

- Az elektródafogótól 3 m távolságig nem szabad javított vagy toldott vezetéket

használni, 3 méteren túl is csak szakszerűen javított, az eredetivel egyenértékű kábel
használható.

- A nyakkábel hossza minimálisan 3 m, maximálisan 5 m lehet.

10 m - nél hosszabb munkakábelt lehetőleg felfüggesztve kell vezetni, ha ez nem lehetséges,

akkor úgy kell használni, hogy a szabad közlekedést ne veszélyeztesse, a járművek ne
rongálják és ne érintkezhessen:

- más villamos vezetékkel,

- gázvezetékkel,
- gázpalackkal,
- vízvezetékkel,
31/44
 - nagynyomású csővezetékkel.

Csomózás, hurok a kábelen nem lehet.

Hegesztési munkát - a nem erre a célra rendszeresített helyiségek kivételével - csak írásos
engedély alapján szabad végezni. Az erre vonatkozó szabályokat az általános tűzvédelmi
szabályzat tartalmazza.

Villamos ívhegesztést csak akkor szabad elkezdeni, ha a környezetet, illetve a munkadarabot

megtisztították minden olyan szennyező és egyéb anyagtól, amely a hegesztés során
tűzveszélyt, robbanásveszélyt vagy mérgezésveszélyt idézhet elő.

Gondoskodni kell arról, hogy a hegesztés ideje alatt tüzet, robbanást vagy mérgezést okozó
anyagok ne szivároghassanak be a helyiségbe.

A hegesztő védelmére, a berendezés felügyeletére, a környezet megfigyelésére őrszem

állításával segítséget kell biztosítani.
A hegesztő berendezést csak a hegesztés idejére szabad bekapcsolni, munkaszünetekben,
továbbá helyzetváltoztatáskor ki kell kapcsolni.

Szűk, zárt és nehezen hozzáférhető helyen csak teljesen szigetelt, A osztályú elektródafogó
használható.

Hegeszteni csak ott szabad, ahol a villamos ív, a hegesztő áramkör vagy a munkadarab -
amely hegesztés után még sokáig tárolhatja a meleget - nem okozhat tüzet sem a hegesztés
alatt, sem a hegesztés után.

A hegesztés helyszínén a keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket vagy tűzoltó
felszerelést kell készenlétben tartani.

Laza csatlakozású hegesztővezetékkel dolgozni tilos !

Vigyázni kell az ívgyújtásnál és a hegesztés közben fellépő szikrázás, illetve szikraszóródás

veszélyeire, a munka megkezdése előtt a veszélyeztetett környezetből az éghető anyagokat el
kell távolítani, illetve ha az nem lehetséges, akkor annak megfelelő védelméről kell
gondoskodni.

Sérült kábel nem használható, meg kell előzni a rövidzárlati áramból bekövetkező tűz-, illetve
baleseteket.

A hegesztés helyétől tűz- és robbanásveszélyes anyagokat 8 m-es körzeten belül még

ideiglenesen sem szabad elhelyezni.

Feszültség alatt lévő hegesztőgép tüzét vízzel oltani TILOS !

A hegesztési munka befejezése után a környezetet alaposan át kell vizsgálni és miden olyan
körülményt meg kell szüntetni, amely tűz okozója lehet.

4. ÉGHETŐ FOLYADÉKOK TÁROLÁSA, SZÁLLÍTÁSA 300 LITERIG

Fogalom meghatározás:

Az éghető folyadékok tűzveszélyességi fokozata:

32/44
„A” tűzveszélyességi osztályú folyadék I. tűzveszélyességi fokozatba tartozik

„B” tűzveszélyességi osztályú folyadék II. tűzveszélyességi fokozatba tartozik

„C” tűzveszélyességi osztályú folyadék III. tűzveszélyességi fokozatba tartozik

„D” tűzveszélyességi osztályú folyadék IV. tűzveszélyességi fokozatba tartozik

Használati szabályok:

Éghető folyadékot csak a folyadék hatásának ellenálló, jól zárható edényben szabad tárolni.

A sérülékeny edények gyűjtőcsomagolása vagy védőburkolása sérülés (törés, felszakadás)

ellen nyújtson védelmet.

Az edények csak kiöntőnyílásukkal felfelé, lezárt állapotban tárolhatók és szállíthatók.

Kiürített, de ki nem tisztított edények tárolására és szállítására a megtöltöttekre vonatkozó
előírások irányadók.

Egy helyiségben I. és II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék III. és IV. tűzveszélyességi

fokozatú folyadékkal együtt csak akkor tárolható, ha az edények egymástól jól láthatóan,
elkülönítve vannak csoportosítva.

I. és II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok maximum 20 l űrtartalmú egységekben

tárolhatók. 20 l-nél nagyobb űrtartalmú edényekben III. és IV. tűzveszélyességi fokozatú
folyadékok tárolhatók.

Egy helyiségben I. és II. tűzveszélyességi fokozatba tartozó éghető folyadékból, összesen

legfeljebb 60 l, III. és IV. tűzveszélyességi fokozatba tartozó éghető folyadékból összesen
legfeljebb 300 l tárolható.

Együttes tárolás esetén

a) 50 m3 helyiségtérfogatig legfeljebb 60 liter,

b) 100 m3 helyiségtérfogatig legfeljebb 150 liter,

c) 100 m3 helyiségtérfogat felett legfeljebb 300 liter tárolható a helyiségben.

Az edények biztonságos tárolására a technológia figyelembevételével - a meghatározott

védelmi módnak megfelelően

a) a kizárólag erre a célra használatos fémlemez, vagy legalább 5 mm vastagságú

üveggel üvegezett fémvázas szekrény,

b) az éghető folyadékok tárolására alkalmas tűzálló tároló szekrény, vagy

c) robbanás gátló szekrény használható.

(Szekrényben éghető folyadékok - a folyadékok tűzveszélyességi fokozatától függetlenül -

együttesen is tárolhatók úgy, hogy

33/44
 a) a fémlemez vagy üvegezett szekrény esetében a folyadékok mennyisége legfeljebb
20 liter,

b) a robbanás gátló szekrény esetében a folyadékok mennyisége legfeljebb 50 liter, és

c) a tűzálló tároló szekrény esetében a folyadékok mennyisége legfeljebb 300 liter

legyen.

Személyszállító felvonó éghető folyadék szállítására legfeljebb 20 liter mennyiségig és

legfeljebb 1 személy kíséretében használható.

Tömegközlekedésre használatos járművön, valamint teherszállító járművön

személyszállítással egy időben éghető folyadékot tartalmazó edények nem szállíthatók.

Személygépjárműben éghető folyadékot tartalmazó edények csak abban az esetben

szállíthatók, ha a vezetőn kívül a gépjárműben legfeljebb 1 fő tartózkodik.

Szállítás közben az éghető folyadékot tartalmazó edényeket úgy kell elhelyezni, hogy azok ne
borulhassanak fel, vagy sérülhessenek meg.

Éghető folyadékot tartalmazó üvegedények és az ezeket tartalmazó göngyölegek egymásra

helyezve nem szállíthatók.

Kézi erővel legfeljebb 20 liter éghető folyadék szállítható.

34/44
 KÖRNYEZETVÉDELEM

Környezetvédelem fogalma, célja, eszközrendszere

Minden gazdasági tevékenységet folytató szervezet környezethasználónak minősül, hiszen

tevékenysége folyamán környezetétől anyagot, energiát von el, használ fel és terméket vagy
szolgáltatást állít elő, miközben hulladékot, szennyvizet, légszennyező anyagot bocsát ki,
szennyezve a környezeti elemeket.
A környezetvédelem az egészségügy preventív területének is tekinthető. Környezeti ártalmak,
károk kialakulásának megelőzése, megszüntetése környezet-egészségügyi célok megoldását
az emberi egészség védelmét segíti.

Fogalma: Környezetvédelem olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek

célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a
kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot
helyreállítása.

További cél: a környezet védett elemeinek megóvása, prevenció, környezetterhelés

csökkentése, fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása, továbbá a természeti
erőforrások megőrzése, takarékos anyag –energia használat, folyamatos jogszabályi
megfelelés.

„A fenntartható fejlődés úgy biztosítja a jelen kor szükségleteinek kielégítését, hogy az nem
károsítja a jövő generációk életesélyeit.”

A környezetvédelem a technológiák tervezéstől a felszámolásig tartó folyamat. Olyan

komplex feladat, ahol a kötelezettségek és felelősségek a munkatársak minden szintjén
megjelenítődnek.

Eszköz rendszerei

Pozitív ösztönzők: jogi, gazdasági, műszaki, szervezési, pénzügyi, logisztikai intézkedési

pályázati rendszerek , motiváció

Negatív ösztönzők: szankciók, bírság, felfüggesztés

Elérhető legjobb technika (BAT) tervezésével, alkalmazásával, környezettudatos

munkavégzéssel törekedni kell arra, hogy az anyagok minél tovább az anyagkörforgalom
folyamatában maradjanak, visszaforgathatók legyenek, illetve a hulladékok hasznosítási
aránya növekedjen.

Természetesen egészségügyi technológiákban mindez kizárólag a közegészségügyi előírások

betartása és a betegellátás biztonságának prioritása mellett történhet.

A kórház tevékenységeire vonatkozó érvényes környezetvédelmi jogszabályok, engedélyek

jegyzékét „Jogszabályregiszter „tartalmazza. Évente aktualizált változata intraneten érhető el
minden szervezeti egység számára.

Cél a jogszabályi követelményeknek való folyamatos megfelelőség elérése, fenntartása

valamennyi tevékenység végzése során.

Alap szabályozások
35/44
  1995. évi LIII. Törvény a Környezetvédelemről
 2012 évi CLXXXV. törvény a hulladékokról
 1/ 2002.évi EüM. rendelet az egészségügyi hulladékok kezeléséről
 1995.évi LVII. Törvény a Vízgazdálkodásról
 1996 évi LIII. Törvény a Természetvédelméről
 306/ 2010 ( XII.23) Kormány rendelet a Levegővédelméről
 ISO 14001 : 2004 Környezetközpontú Irányítási Rendszer szabvány

A legmagasabb szintű szabályozások a törvények ill. a kormányrendeletek, ágazati

minisztériumi rendeletek ( EüM, KÖM, KvvM, VM , stb.), valamint ezen jogszabályok
végrehajtási utasításai.

1995. évi LIII. –as Környezetvédelmi törvény hatálya valamennyi környezethasználóra és

környezeti elemre, kiterjed. Kórházaink tevékenységét érintő területei:

• Vízminőség védelem
• Levegőtisztaság védelem
• Talajvédelem
• Zaj- és rezgésvédelem
• Hulladékgazdálkodás

Technológiai folyamatainkat (gyógyító-, diagnosztikai-, háttérszolgáltató) úgy tervezzük,

működtetjük, hogy anyag-energia használatunk takarékos legyen, természetesen oly
mértékben, hogy az a betegellátást ne veszélyeztesse. Szennyezőanyag kibocsátásaink (pl.
veszélyes-, nem veszélyes, kommunális hulladék, szennyvíz, légszennyezőanyag, környezeti
zaj mérhető mennyisége) veszélyeztető hatása a lehető legalacsonyabb mértékű legyen.

Mindennek alapja a hatályos környezetvédelmi jogszabályi követelmények

figyelembevételével kidolgozott, vonatkozó belső szabályozásokban rögzített eljárások,
előírások ismerete, következetes betartása és ellenőrzése. EU 5-03 KIR, MEBIR jogszabályok
és egyéb követelmények eljárás tartalmazza folyamatát.

A Munkáltató Integrált Irányítási Politikában rögzítette környezetvédelmi elvárásait,

céljait, mely nyilvános, minden munkatárs, betegeink, látogatóik részére is hozzáférhető
minden szervezeti egységben.

A kórház környezetvédelmi megfelelőségét ISO 14001: 2004 Környezetközpontú

Irányítási Rendszer működtetésével kívánja fenntartani.

Az ISO 14001:2004, MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány az irányítási rendszerek közül az a

szabvány, amely a környezetközpontú irányítási rendszerrel kapcsolatos követelményeket
tartalmazza.

Célja, hogy támogassa a környezetvédelmet, egyensúlyban maradva a társadalmi-gazdasági

szükségletekkel.

Az ISO 14001 nem támaszt megoldhatatlan elvárásokat a Kórházak környezeti teljesítése elé
azokon az elkötelezettségeken kívül, hogy megfeleljen a jogszabályi és egyéb rendelkezések
követelményeinek és a folyamatos javítást tűzi ki célul, értékelve környezeti teljesítményét.
ISO 14001 kompatibilis más irányítási rendszerek szabványaival.

Alkalmazásának előnyei
36/44
 • betegek és a hatóságok pozitívabban ítélik meg a tanúsított intézményt, illetve ez
ma már EU is elvárja.
• A jövőben egyre több tender és jogszabály írja majd elő az ISO 14001 tanúsítvány
meglétét.
• Csökken az anyag és energia felhasználás mértéke, mely segíti a természeti
erőforrások megőrzését.
• A szennyezőanyag kibocsátás, keletkezett hulladék mennyisége csökkenti a
környezeti kockázatot.
• Környezetvédelmi folyamataink jobban kontroll alatt tarhatók, ellenőrizhetők.
• A Kórházunk társadalmi, közösségi, és piaci megítélése javul.
• Belföldi és külföldi lehetőségek válnak megszerezhetővé, megtarthatóvá és
folyamatosan bővíthetővé.
• Szemlélet formáló hatása van a Fenntartható fejlődés környezeti biztonságának
megőrzésére, környezettudatos magatartásra úgy a Betegeink, mint Látogatóik, és
Munkatársak tekintetében.

Integrált Irányítási Politika

 amelyben a Kórház Vezetősége, Munkatársaival együtt kinyilvánítja

elkötelezettségét a környezet védelme iránt,
 Integrált Irányítási Politika nyilvános, mindenki számára hozzáférhető,
 Megfogalmazza a legfontosabb környezetvédelmi vállalásokat, mely kiterjed a
környezetterhelés csökkentésére, környezetszennyezés megelőzésére,
 Ismerteti a kórházak érdekelt felekkel való kapcsolatának az alapelveit,
 Kitér a jogi szabályozásnak való folyamatos megfelelésre,
 Bemutatja a kórház által kiemelten kezelendő területeket,
 Elkötelezettséget vállal a folyamatos fejlődésre, oktatásra, képzésre

Környezetvédelmi és KIR belső szabályozások, dokumentumok, bizonylatok

 Integrált kézikönyv
 Integrált Irányítási Politika
 Integrált Irányítási Eljárások
 Környezeti célok és programok
 Környezeti Hatásregiszter
 Jogszabályregiszter
 Környezetvédelmi Tájékoztató Anyag
 Figyelemmel kísérés mérés program
 Beszállítók környezetvédelmi értékelése
 Környezeti teljesítmény értékelése, éves jelentés
 KIR belső auditterv és kérdéslista
 Hulladékkezelési Előírás /Utasítás
 Adatszolgáltatások / éves, negyedéves jelentések
 Veszélyes anyagok biztonsági adatlapja

Környezetvédelmi Eljárások

• EU 5-01 Környezeti tényezők, környezeti hatáselemzés

• EU 5-03 KIR, MEBIR jogszabályok és egyéb követelmények
• EU 7-13 Környezeti és munkahelyi levegőtisztaság védelem
• EU 7-14 Vízminőség és talajvédelem
37/44
 • EU 7-15 Hulladékgazdálkodás
• EU 8-02 Figyelemmel kísérés és mérés
• EU 8-07 Felkészültség reagálás vészhelyzetekre

Jelentősebb előírások

• Gyógyító, diagnosztikai és élelmezés munkaterületek hulladékkezelésének

szabályozása
• Háttérszolgáltatásból képződő hulladékok kezelése
• Veszélyes hulladék üzemi gyűjtő működése, ellenőrzése

Környezetvédelmi Bizonylatok:

• Környezeti hatótényezők, hatások felmérése, összesítése és értékelése bizonylatok

• Pontforrások nyilvántartása
• Veszélyes hulladék összefoglaló táblázat
• Hulladék nyilvántartás (osztályos és telephelyenkénti)
• Energiafelhasználás összesítése, ökomérleg
• Környezetvédelmi beszállítók engedélyeinek nyilvántartása
• Érvényben lévő saját környezetvédelmi engedélyek, határozatok, szabályzatok
összefoglaló lapja
• Veszélyes anyagok tárolása (földalatti és feletti),
• Környezetvédelmi ellenőrzési jegyzőkönyv
• Munka-Túz –Környezetvédelmi Oktatási Napló

38/44
Intézményi környezetvédelem felelősségi rendszere

A környezetvédelmi feladatok végrehajtásának eredményessége függ a jogi, gazdasági,

műszaki, logisztikai, szervezési, oktatási, ellenőrzési intézkedések, döntések meghozatalától,
betartásától.

Ez a folyamatban résztvevő munkatársak részéről a környezetvédelem iránti elkötelezettséget

és egyéni felelősség vállalást igényel, mely a munkatársak minden szintjén (menedzsment,
osztály-, részleg. vezető, szakdolgozó, segédápoló, szakmunkás, takarító stb.) megjelenítődik,
betegeinkre és látogatóikra is kiterjed.

A SZSZBMK Kórház valamennyi telephelyének vonatkozásában a Főigazgató felel a

környezetvédelmi jogszabályi követelmények alkalmazásának bevezetéséért, személyi és
tárgyi feltételek biztosításáért, források biztosításáért a belső szabályozásokban rögzített
előírások betartatásáért.

Főigazgató által, írásbeli megbízás alapján a Környezetvédelmi Megbízott az a személy, aki

jogosult és felelős a környezetvédelmi feladatok összehangolt koordinálásáért, belső
szabályozások kidolgozásáért, hatósági adatszolgáltatások teljesítéséért. Intézményeket
környezetvédelmi eljárásokban a hatóság előtt képviseli. Szakmai teljesítés megfelelőségét a
Munka-tűz és környezetvédelmi Csoportvezető felügyeli, ellenőrzi.
Tájékoztatja a közvetlen munkahelyi vezetőjét a Munka-tűz és környezetvédelmi
Csoportvezetőt, általa a Telephelyi Főigazgató Helyetteseket minden olyan eseményről, ami
környezetvédelmi érdeket sért.
Előírások betartását valamennyi munkaterületen a Munka-tűz és Környezetvédelmi
csoport munkatársai ellenőrzik.
Osztályvezető - , Részlegvezető Főorvosok, Főnővérek, Valamennyi Vezető Felelős az
irányításuk alá tartozó munkaterület környezetvédelmi helyzetéért, belső
szabályozásokban foglalt előírások betartásáért ,oktatásáért, ellenőrzéséért, személyes
példamutatásért .

Valamennyi szervezeti egységben az 5S felelősök, mint Hulladékgazdálkodási megbízottak

felelősek munkaterületükre vonatkozó környezetvédelmi előírások betartásának
ellenőrzéséért, új szabályozások ismertetéséért.

Valamennyi dolgozó felelős a környezettudatos munkavégzésért, belső szabályozások

betartásáért.

Jelentősebb környezetirányítási (KIR) ismeretek gyógyító és háttérszolgáltató

munkaterületeken

A tevékenységünk legjelentősebb környezeti tényezői, hatással lehetnek a környezet védett

elemeire legyen az káros vagy hasznos Technológiáink normál, vészhelyzeti időszakait is
figyelembe véve ezen tényezők és hatások környezeti hatásregiszterben rögzítettek,
információt nyújt, intraneten elérhető . Folyamat EU 5-01 eljárásban szabályozott.

A munkatársaknak tisztában kell lenniük tevékenységük jelentősebb környezeti tényezőivel,

hatásaival
• anyag- energia használat-hatása természeti erőforrás csökkenést, szennyezőanyag
kibocsátást eredményez,
• egyszer-használatos anyag, eszköz, gyógyszer, , vegyszer, veszélyes anyag, radioaktív
anyagok, vér, infúzió…stb. használata-hatása  veszélyes hulladék keletkezését -
talajterhelést, légszennyező anyag keletkezése -levegőterhelést eredményezhet .
39/44
 • rendkívüli esemény, pl. tűz keletkezése, veszélyes anyag kiömlése, stb.  talaj,
levegő, felszíni víz-szennyezést, hulladékképződést okozhat.

Mindezek kontroll alatt tartása, az integrált irányítási rendszeren belül eljárások és előírások
szintjén került szabályozásra.
Környezeti hatások pontozásos módszerrel értékelésre kerülnek, évente felülvizsgáltak.
Figyelembe véve a környezetihatás bekövetkezésének valószínűségét, fontosságát,
észlelhetőségét és tartósságát, jelentőségük szempontjából kerültek minősítésre. A
jelentősnek minősített hatások figyelembe vételével határozzuk meg a környezeti célokat
úgy az Északi, mint a Déli Pólus telephelyeire vonatkoztatva.
A kórházunk menedzsmentje által jóváhagyva, környezeti teljesítmény folyamatos javítása
érdekében intézkedési tervben kerültek meghatározásra a környezetvédelmi célok,
programok, felelős, határidő és ráfordítás megjelölésével. KIR dokumentumok intraneten
elérhetőek évente aktualizáltak.

Osztályos környezetvédelmi célokat minden szervezeti egységnek évente meg kell

határozni, ki kell tűzni, teljesítését ellenőrizni.

Általános környezetvédelmi célok :

• Korszerű hulladékgazdálkodás, hulladékkeletkezés megelőzése, szelektív

hulladékgyűjtés, mennyiség csökkentése, hasznosítási arány növelése
• Levegőtisztaság-védelem –légszennyező-anyag kibocsátás határérték alatt tartása
• Felszíni és felszín alatti vizek és talajvédelme- környezetbiztonsági
követelményeknek megfelelő veszélyes anyag tárolás, csatornahálózat karbantartás
• Energiaracionalizálás –víz, gáz, elektromos áram felhasználás optimalizálása,
csökkentése megújuló energia használat előtérbe helyezése
• Ökomérleg készítéssel, környezetterhelő hatások figyelemmel kísérése, nyomon
követése
• Kommunikáció, fejlesztése, betegek-látogatók, hatóság, beszállítók, civil szervezetek
részére környezetvédelmi elvárásokról, eredményekről információ nyújtása,
• Oktatás, képzés, környezettudatosság fejlesztése , intranetes tájékoztatás jeles
környezetvédelmi napokról, Power-point környezetvédelmi oktatási tematika
(osztályos oktatások segítése ).

Hulladékgazdálkodás

EU 7-15 eljárás a hulladékgazdálkodási feladatokat, általánosan határozza meg, a részleteket

az Hulladékkezelési Előírás (Gyógyító területek hulladékkezelése és az Háttérszolgáltató
területek hulladékkezelése, Vállalkozói területek hulladékkezelése) tartalmazzák. Hivatkozott
intézményi belső szabályozások, jelen oktatási tematika részét képezik, ezért a munkába
állást követően és időszakos oktatások keretében a munkahelyi vezetőnek is ismertetni
kell. Rendkívüli oktatás megtartása –havária, baleset, környezet szennyezés estén
szükséges.

Valamennyi oktatás megtartása dokumentáltan igazolt kell legyen (Munka-Túz –

Környezetvédelmi Oktatási Napló) .

Az egészségügyi veszélyes hulladékok gyűjtését, egyszer használatos gyűjtőeszköz típusát,

(OTH és ADR minősített) a keletkezett hulladék fizikai, kémiai jellemzője, biológiai veszélye
határozza meg. Keletkezés helyén, 48 órán túl hűtve kell tárolni max. +5 C –on. Részletes
előírásait, alkalmazott hulladékkezelési előírások rögzítik. Az egyszer használatos
40/44
gyűjtőeszközön felirattal kell jelölni a hulladék típusát, megnevezését, keletkezés helyét,
gyűjtés megkezdésének időpontját. A gyűjtés környezetszennyezést kizáró, szelektíven zárt
módon történhet. A keletkezett mennyiségről osztályos nyilvántartást kell vezetni, melyet
havonta meg kell küldeni a környezetvédelem részére.
Ismeretlen hulladékot Környezetvédelmi megbízott által történő beazonosításig,
veszélytelenség megállapításáig, minősítéséig veszélyes hulladékként kell gyűjteni.
Eü-i veszélyes hulladékok legbiztonságosabb ártalmatlanítási módja az elégetés (800 –1000
C, vagy autoklávozással történő fertőtlenítés. Kórházainkban nem történik
hulladékkezelés, ártalmatlanítás. Kórházaink telephelyeiről a keletkezett hulladékok
(veszélyes, nem veszélyes, hasznosítható) kiszállítását, ártalmatlanítását, hasznosítását
kizárólag hatósági engedéllyel rendelkező beszállító végezheti, érvényes szerződés alapján.

A radioaktív hulladékokkal kapcsolatban a munkahelyi sugárvédelmi szabályzatokban

előírtakat kell betartani.
Környezettudatos magatartás mutatkozik meg a hulladék szelektíven történő gyűjtésében
is, melynek igyekszünk érvényt szerezni valamennyi szervezeti egységben. Telephelyeinken
zöld szigetek kialakításával biztosítunk lehetőséget a szelektív hulladék gyűjtésére, így pl.
megtalálhatóak a műanyag-, illetve a papírhulladék és a fém hulladék tárolására alkalmas
tárolóedények.

41/44
Levegőtisztaság -védelem

EU 7-13 eljárásban szabályozott, hogy a telephelyeinken működtetett légszennyező

pontforrások (kazánok, gőzfejlesztők, elszívók, klímák) által légkörbe bocsátott
szennyezőanyag mennyisége, ne haladja meg jogszabályban meghatározott kibocsátási
határértéket. Ennek ellenőrzésére emisszió-méréseket, szivárgás ellenőrző méréseket
végeztetünk vonatkozó jogszabályi követelményeknek megfelelően. Az üzemeltetés során a
technológiai utasításokban, levegőtisztaság-védelmi engedélyekben foglaltakat folyamatosan
be kell tartani. A kazánok elszívók működéséről üzemnaplót kell vezetni. Határidőre kell
teljesíteni adatszolgáltatási kötelezettséget (változásjelentés, éves jelentés –
Környezetvédelmi Megbízott)
Vízminőség- és talajvédelem

EU 7-14 eljárásban szabályozott, hogy Kórházunk rendszeresen végezteti az ivóvíz

(negyedévente) és szennyvíz minőségének vizsgálatát saját kutak (hideg vizes és termál)
karbantartását. Az üzemeltetés során folyamatosan be kell tartani vízjogi engedélyekben
üzemeltetési szabályzatban foglaltakat (műszaki osztály). Határidőre kell teljesíteni
adatszolgáltatási kötelezettséget (éves, negyedéves-műszaki osztály)

Technológiáinkból származó szennyvízbe a munkafolyamatok során közömbösített,

fertőtlenített NEM veszélyes anyagok kerülnek. Ismeretlen vegyszer a közcsatorna
hálózatba nem engedhető!
A szennyvíz a városi rendszerre történő rácsatlakozással hagyja el a kórházakat. Szennyvíz
előkezelések élelmezés területén a konyhai zsírfogó alkalmazása vagy biológiai kezelés,
Fertőző, Pathológia munkaterületen fertőtlenítést (Hypo) kell alkalmazni.

Potenciális talaj és csapadékvíz szennyező forrásnak tekintendő a telephelyen üzemeltetett

veszélyes anyagok raktárai, tartalék üzemanyagként szolgáló olajtartályok, veszélyes hulladék
üzemi gyűjtők és a folyékony veszélyes hulladékok tárolása.

Folyékony veszélyes anyag és vagy hulladéktároló helyen biztosítani kell

 Kármentőtálcát, zsompot
 Felitató anyagot (veszélyes hulladékként kezelendő)
 Műszaki, munka-, tűz- és környezetbiztonsági előírások betartását

Mit tehetünk a mindennapokban a környezetterhelés csökkentése érdekében ?

Környezett
udatos vásárlással, beszerzéssel megelőzhető a hulladékképződés, csökkenthető mértéke.
Anyag és energiatakarékossággal hozzájárulhatunk a természeti erőforrások
megőrzéséhez, ezáltal a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek javításához.

Technológiai előírások, engedélyben rögzített követelmények, belső szabályozásban foglaltak

betartása, karbantartások, mérések elvégzése, folyamatos kontrollt biztosít, mellyel a
környezetszennyezés, határérték túllépés megelőzhető.

Számítógép környezettudatos használata valamennyi szervezeti egységekben

• alacsonyabb teljesítményű kisebb energiaigényű számítógép használata,

• sötét háttér használata,
• sötét képernyővédő használata,
• az energiakímélő üzemmód bekapcsolása,
42/44
 • a monitor kikapcsolása,
• legtakarékosabb képernyővédő a kikapcsolás,
• hosszabb munkaszünetnél a számítógépet és a képernyőt kapcsolja ki teljesen
• Jó, ha tudja, a képernyővédő becsapós dolog: mozgó képek esetén még több energiát
is elfogyaszt, mint normál üzemmódban. Jobb, ha hosszabb munkaszünet esetén
teljesen kikapcsolja a képernyőt, használjon ,,hibernálást” a személyi
számítógépeken, ha csak fél órára hagyja ott a számítógépet, akkor elég a ,,készenléti”
üzemmód is,- újraírható adattárolók használata.

Energiatakarékosság kiemelt területei

• Világítás
• Épületek fűtése, hűtése
• Szellőzés –Klímaberendezések használata
• Számítógép használat
• Közlekedés

A betegbiztonságot, munkatársak, látogatók biztonságát soha ne veszélyeztessük!

Energiatakarékossági szempontok

• kapcsoljuk le a lámpákat, ha nincs rá szükség, - napközben használjunk természetes

fényt, ahol csak lehet,
• mondjunk le a folyamatos világításról, mindig csak abban a helyiségben legyen
felkapcsolva a világítás, ahol éppen tartózkodunk.
• az általános világítást helyi fényekkel egészítsük ki, pl. asztali lámpa,
• használjunk energiatakarékos izzókat,
• elsősorban olyan helyre szereljünk kompakt izzót, ahol az legalább napi 3-5 órát
működik, így biztos, hogy a beruházás rövidebb idő alatt megtérül.
• ha nem használjuk, kapcsoljunk ki minden elektromos berendezést.
• Ne "standby" üzemmódba kapcsoljuk,
• ha nem hagyjuk készenléti állapotban elektromos készülékeinket, és használjuk a
készülék be/ki főkapcsolóját, jelentősen csökkentheti a háztartás energiafogyasztását,
• a „standby” (készenléti állapot) energiát fogyaszt, akkor is, ha a készülék (TV,
rádió, DVD, számítógép, nyomtató, fax) nem működik,
• kapcsoljuk ki az elektromos berendezést, ha nincsenek használatban, rengeteg energiát
és pénzt takaríthatunk meg vele- energiatakarékos berendezéseket, használjunk,
• a mobiltelefon töltőket használat után húzzuk ki a konnektorból, mert ha nincs rájuk
csatlakoztatva készülék, akkor is vesznek fel áramot.

Anyagtakarékosság

• Gyógyító – Diagnosztikai területeken optimális takarékos anyaghasználat a

betegellátás biztonságának veszélyeztetése nélkül.
• Újrahasználat, hulladékkeletkezés megelőzése
• Irodapapír használat – kétoldalas nyomtatás
• Csomagolási kartondoboz - újrahasználat, újrahasznosítás
• Hasznosítható hulladék-fém, fehér üveg, papír, PET palack szelektív gyűjtése
• Több utas csomagolás alkalmazása-infúzió gyártás
• Újratöltés - irodatecnikai nyomtató patron, toner, elem

43/44
Tudatos vásárlás és közlekedés

• A pénzünkkel szavazunk! Mi döntjük el mit veszünk meg és mit nem.

• A szemét a legdrágább, ne vegyük meg! Felesleges termékek.
• Helyi, idényjellegű termékeket vegyünk!
• Mennyi műanyagot viszünk haza? Válasszuk az egyszerűen csomagolt árukat!
• Olvassuk el a címkéket! Mit hol, és hogyan gyártottak.
• Tartós használatra törekedjük. Kerüljük a leárazási akciókat.
• Tömegközlekedés igénybevétele
• Gyalog / kerékpárral a munkába

MOTTÓINK:

„Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!”

„A Földet nem a nagyapáinktól örököltük, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön!”

44/44