MUNKABALESET, ÜZEMI

BALESET, KIVIZSGÁLÁS
 BALESET
Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Munkavédelmi tv.) alapján:

"Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső

hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy
aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést,
mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást,
illetőleg halált okoz."
 A BALESET HÁROM FŐ ISMÉRVE
1. Egyszeri, külső hatás okozza.
Ha valaki megbotlik, és az esés miatt eltörik a keze, akkor az
külső hatásnak minősül, tehát balesetet szenved az illető.
Amennyiben rosszullét miatt esik el, az már belső oknak
tekintendő, így kikerül a baleset kategória alól. Ugyanakkor
munkáltatóként figyelembe kell venni, hogy egy komolyabb
sérülés hiába vezethető vissza belső okra, ha a sérülés
elszenvedésében szerepet játszik a munkáltató részéről
elmulasztott biztonsági intézkedés (pl. védőkorlát hiánya, ahol
azt biztosítani kellett volna), akkor a külső hatásnak van
jelentősége. Tehát, ha a munkavállaló rosszullét hatására, de a
védőkorlát hiánya miatt zuhan le, az külső oknak minősül.
 A BALESET HÁROM FŐ ISMÉRVE
2. Sérült akaratától függetlenül történik meg.
A sérült szándéka nem irányulhat arra, hogy kárt tegyen
magában, vagyis pl. nem vághatja el a kezét szándékosan azért,
hogy betegállományba kerüljön. Az, hogy a nem szándékos
esemény megtörténtében milyen közrehatása van a sérültnek,
ebben az esetben nincs jelentősége (pl. figyelmetlenség vagy
szabályellenes munkavégzés).
 A BALESET HÁROM FŐ ISMÉRVE
3. Hirtelen vagy aránylag rövid időn belül következik be.
Valamilyen egészségkárosító anyagnak kitett hosszútávú
expozíció következtében kialakuló egészségkárosodás nem
számít balesetnek, az foglalkozási megbetegedésnek minősül.
Akkor beszélünk balesetről, ha a veszélyes anyag hatására
hirtelen alakul ki rosszullét, mérgezés.
 MUNKABALESET
"Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett
munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől
és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől
függetlenül.
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a
munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó
közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett
üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a
munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során
éri.”
 NEM MUNKABALESET
„Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező
balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a
lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a
lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a
munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés
alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművel
történt."
 MUNKABALESET - PÉLDÁK
A fentiek alapján íme néhány példa munkabalesetekre a teljesség
igénye nélkül:
 Munkáltató által lerendelt túlóra közben bekövetkezett baleset,
 Mósdóban történt baleset,
 Munkáltató által szervezett családi napon történt baleset,
 Munkáltató által szervezett, hivatalos csapatépítő tréningen
elszenvedett baleset,
 Minden olyan baleset, amely a munkavállalóval a munkahelye és az
otthona közötti közlekedés alatt történik, amennyiben a járművet a
munkáltató biztosítja.
(Egyéb esetben lásd: üzemi úti baleset)
 SÚLYOS MUNKABALESET
"Súlyos az a munkabaleset (bányászati munkabaleset), amely
a) a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek
bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény
szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy
újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását;
b) valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség
elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta;
c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;
d) hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését,
továbbá ennél súlyosabb csonkulást okozott, illetve;
e) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg
elmezavart okozott."
 ÜZEMI BALESET
A munkabalesettől eltérően az üzemi baleset társadalombiztosítási
szempontból használt kategória.
Az üzemi baleset fogalma jogszabály szerint az 1997. évi LXXXIII. a
kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerint:
"Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében
végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül
az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására
(szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi
baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes
társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.”
 ÜZEMI BALESET
„A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett
balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat
keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az
egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása
céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges
egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével
összefüggésben érte.”
Egy baleset üzemi balesetté nyilvánításához elengedhetetlen, hogy a
balesetet elszenvedő személynek legyen társadalombiztosítása.
Ebből adódóan, a nem bejelentett munkavállalókkal történő, vagyis
feketemunka során bekövetkezett baleset nem minősíthető üzemi
balesetnek.
 ÜZEMI ÚTI BALESET
A munkahely és a lakhely közötti úton bekövetkező baleset akkor számít
üzemi balesetnek, amennyiben a sérült munkába ment, vagy munkából jött,
illetve az utazás a lehető legrövidebb úton, indokolatlan megszakítás nélkül
történt.
A napi szintű életvitelhez szükséges rutinok nem számítanak indokolatlan
megszakításnak.
Ha a munkavállaló munkából hazafelé elmegy a gyerekéért az óvodába, az
őt ért baleset még üzemi úti balesetnek minősül.
Ha azonban ovi után nem egyből hazamennek, hanem pl. bemennek a
játszótérre, az utána történő baleset már nem számít üzemi úti balesetnek,
mivel a munkavállaló indokolatlan kitérőt tett.
 NEM ÜZEMI BALESET
 ha a baleset kizárólag a sérült alkohol vagy kábítószer általi,
hivatalosan igazolt befolyásoltsága miatt következett be,
 ha munkahelyi rendbontás következménye,
 ha a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélküli munkát
végzett, vagy
 ha az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset
bejelentésével szándékosan késlekedett.
 munkába jövet/menet az út indokolatlan megszakítása után
bekövetkezett baleset.
 TEENDŐK MUNKABALESET ESETÉN
Egy baleset bekövetkezésekor a sérült ellátása után munkáltatóként a lehető
leghamarabb keresse fel munkavédelmi szolgáltatóját, tanácsadóját.
 Baleset bejelentése: A balesetet szenvedett munkavállaló ill. a balesetet
észlelő személy köteles haladéktalanul jelenteni a balesetet a közvetlen
irányítónak. Amenniyben a sérült szándékosan ennek a kötelességének nem
tesz eleget, a baleset munkáltatói kivizsgálása során őt terheli annak
bizonyítása, hogy a baleset munkavégzés során ill. azzal összefüggésben
történt. Súlyos munkabalesetet a munkáltató köteles azonnal bejelenteni a
munkavédelmi hatóságnak.
 Nyilvántartásba vétel: A munkáltatónak minden munkabalesetet
nyilvántartásba kell vennie és ki kell vizsgálnia.
• Kivizsgálás: Ha a baleset munkaképtelenséget okozott, akkor a munkáltatónak
munkavédelmi szakember, súlyos munkabaleset esetén a foglalkozás-
egészségügyi orvos bevonásával haladéktalanul meg kell kezdenie a
kivizsgálást.
 TEENDŐK MUNKABALESET ESETÉN
• Munkabaleseti jegyzőkönyv: A kivizsgálás eredményét munkabaleseti
jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A baleseti jegyzőkönyvet a munkavédelmi
szakember közreműködésével a lehető legrészletesebben kell kitölteni. A
jegyzőkönyvet egészítsük ki az esetleges tanúk meghallgatási
jegyzőkönyvével. Tanúnak minősül az a személy, aki a baleset szemtanúja
volt, vagy a balesethez legkorábban ért oda. A munkabaleseti
jegyzőkönyvet a sérültnek és a társadalombiztosítási kifizetőhelynek
(egészségbiztosítási pénztárnak) minden esetben meg kell küldeni.
• Bejelentés munkavédelmi hatóság részére: Amennyiben a baleset több
mint 3 munkanap munkaképtelenséget okozott, a baleset helyszíne szerint
illetékes munkavédelmi hatóság részére a munkabalesetet be kell
jelenteni. A bejelentést súlyos munkabaleset esetén
haladéktalanul meg kell tenni.
 MUNKABALESETEK, MUNKAHELYI BALESETEK
MEGELŐZÉSE
Egyértelműen látható, mennyire fontos hangsúlyt fektetni a
munkabalesetek megelőzésére a megfelelő
munkavédelmi szabályok implementálásával, betartásával és
betartatásával, a megfelelő tárgyi és személyi feltételek
biztosításával, vagyis a biztonsági berendezések, eszközök
alkalmazása, illetve a rendszeres, szervezett képzések,
munkavédelmi oktatás megtartásával.
 MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT
Bár a munkavédelmi szabályzat megléte törvényileg nem kötelező, egy
egységes és átfogó megelőzési stratégiát a munkáltatónak kötelező
kidolgoznia, amely kiterjed:
• a munkafolyamatra,
• a technológiára,
• a munkaszervezésre,
• a munkafeltételekre,
• a szociális kapcsolatokra és
• a munkakörnyezeti tényezők hatására.
 MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT TARTALMA
A munkavédelmi szabályzat kötelező tartalmi elemei:
 Egységes és átfogó megelőzési stratégia
 Egyéni védőeszközök juttatási rendje
 Orvosi alkalmassági vizsgálatok rendje
 Részletes oktatási tematika
 Cég által használt nyomtatvány sablonok
A munkavédelmi szabályzat tartalma lényegében a tevékenység
típusától és veszélyességi fokától függ.
 MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT - SZEMPONTOK
 A munkavédelmi szabályzat hatálya
 Ügyrend (munkavédelmi feladatok munkakörhöz kapcsolása)
 Az alkalmazás munkavédelmi feltételei (egészségi alkalmasság, szükséges képzettség, ismeret)
 Munkavédelmi oktatás (oktatások rendje, tematika)
 Egyéni védőeszközök, védőital, tisztálkodási eszközök és szerek juttatása
 Munkavégzésre vonatkozó rendelkezések (általános magatartási szabályok, személyi, szervezési
intézkedések, távmunka, elsősegély biztosításának rendje, dohányzással kapcsolatos szabályok)
 Munkavédelmi eljárások rendje (létesítés, üzemeltetési dokumentumok, műszeres és higiénés
vizsgálatok rendje, kockázatértékelés, munkavédelmi ellenőrzések rendje, időszakos
felülvizsgálatok)
 Munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentésének, kivizsgálásának és
nyilvántartásának általános szabályai, munkabaleset kártérítésének rendje
 Munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés
 Hatályba léptető rendelkezések
 Mellékletek, iratminták
• Vonatkozó jogszabályok jegyzéke
 MUNKAVÉDELMI OKTATÁS (MV. Tv. 55. §)
„(1) A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló
a) munkába álláskor,
b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
d) új technológia bevezetésekor
elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető
és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges
szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és
szükség esetén időszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is
figyelembe véve – meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a
résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.
(2) Az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.
(3) * Az oktatási tematika elkészítése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység.„
 MUNKAVÉDELMI OKTATÁS – MIKOR, TÍPUSAI
A munkavédelmi oktatás gyakorisága függ az oktatás fajtájától.
A munkavédelmi oktatás típusai:
Előzetes munkavédelmi oktatás: Munkába állás előtt kell megtartani, melyben
figyelembe kell venni a munkahely és a munkakör sajátosságait. A
munkavállalónak szükség esetén elméleti és gyakorlati oktatást egyaránt
biztosítani kell.
Időszakos / Ismétlődő munkavédelmi oktatás: Célja a már megszerzett
ismeretek szinten tartása, felelevenítése, esetleges új ismeretek elsajátítása.
Rendkívüli munkavédelmi oktatás: Súlyos munkabaleset, rendkívüli esemény
esetén kell megtartani.
A munkavédelmi oktatások formái
A munkavédelmi oktatás két lehetséges módja:
 elméleti
 gyakorlati
 MUNKAVÉDELMI OKTATÁS – TEMATIKA
A munkavédelmi oktatás témakörei, amikre minden esetben ki kell térni:
 A biztonságos munkavégzéshez szükséges utasítások ismertetése.
 A munkavégzés körülményeiből adódó veszélyforrások és ártalmak
ismertetése, azok elhárításának lehetőségei. Ehhez kapcsolódóan egy
esetleges vészhelyzet kialakulásakor elvégzendő teendők.
 Az alkalmazott munkaeszközök-, védőberendezések- és az egyéni
védőeszközök szakszerű használata.
 Balesetek esetén tanúsítandó magatartás, alapvető elsősegélynyújtási
ismeretek.
 A dolgozók jogszabály szerinti, munkavédelmet érintő jogai és
kötelességei.
 A munkahelyi rend belső előírásai.
 A munkavállaló munkakörével összefüggő előírások.
 MUNKAVÉDELMI OKTATÁS – OKTATÁSI NAPLÓ
Az oktatási napló tartalmazza többek között:
 a cég nevét
 a cég címét
 az oktatás helyszínét, időpontját,
 az oktatás jellegét (előzetes, ismétlődő, rendkívüli)
 az oktatás témáját, időtartamát
 az oktatás formáját (elméleti vagy gyakorlati)
 az oktatás indokát
 az oktatáson résztvevők névsorát, munkakörét
 a beszámoltatás formáját
 az oktatáson résztvevők aláírását (A résztvevők aláírásukkal igazolják, hogy az
oktatáson megjelentek és az ott elhangzottakat tudomásul vették, munkájuk során
betartják és betartatják.)
 MUNKAVÉDELMI OKTATÁS – KI?
A munkavédelmi törvény nem ír elő semmilyen szakképesítést
hozzá, tehát a munkavédelmi oktatás nem minősül
szaktevékenységnek. Ugyanakkor a munkavédelmi oktatónak
ismernie kell a munkahelyet és a munkakört, ahol az
oktatásban részesülő munkavállaló dolgozni fog.
Amit mindenképpen munkavédelmi szakembernek kell
felügyelnie, az az oktatási tematika / anyag elkészítése.
 MUNKABALESET KIVIZSGÁLÁSA
Mi a feladata a munkáltatónak a munkabalesettel kapcsolatban?
Minden munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell
vizsgáltatni, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell
rögzíteni.
Ha a baleset munkaképtelenséget okozott (akár csak 1 napos táppénzes állományt
is), akkor a munkáltatónak - munkavédelmi szakember, és súlyos munkabaleset
esetén a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonásával - haladéktalanul meg kell
kezdenie a kivizsgálást. A kivizsgálás eredményét a munkavédelmi szakember
munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíti.
A munkabaleseti jegyzőkönyvet a sérültnek és a társadalombiztosítási
kifizetőhelynek (egészségbiztosítási pénztárnak) minden esetben meg kell küldeni.
Ezen túlmenően a baleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóság
részére a munkabalesetet akkor kell bejelenteni, ha a baleset több mint 3
munkanap munkaképtelenséget okozott.
A bejelentést súlyos munkabaleset esetén haladéktalanul meg kell tenni.
 MUNKABALESET KIVIZSGÁLÁSA
Ki vizsgálhatja ki a munkabalesetet (állítja ki a munkabaleseti
jegyzőkönyvet)?
A munkabaleset kivizsgálása munkabiztonsági szaktevékenységnek
minősül, tehát azt csak munkavédelmi végzettségű szakember végezheti
el.
A kivizsgálásban saját döntése alapján az üzemorvos is részt vehet,
amelyről minden esetben nyilatkoznia kell (ez alól kivétel a súlyos
munkabalesetek kivizsgálása, amelyben kivizsgálásában kötelező részt
vennie).
Szintén saját döntése alapján részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásban
a munkavállalók által megválasztott munkavédelmi képviselő is.
 MUNKABALESET KIVIZSGÁLÁSA
Mikor nem jár a 100%-os munkabaleseti táppénz?
Erről ad iránymutatást az 1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 53.§-a.
részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy
kábítószer általi - igazolt - befolyásoltsága miatt következett be,
munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka,
engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során történt.
Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség
igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan
késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.
Mindezek ellenére a balesetet ugyanúgy ki kell vizsgálni (szakemberrel
kivizsgáltatni), de a sérült munkabaleseti táppénz iránti kérelme elutasítható.
ÖRÖM!

VÉGE