1.

Határozza meg a munkavédelem és a környezetvédelem fogalmát,

szabályozását!

- Munkavédelem fogalma:

1993 évi LXXXXIII törvény = Munkavédelmi törvény.

A dolgozók biztonságos és egészséges munkafeltételeiről való gondoskodást, a
munkaképességük megóvását célzó intézkedések összességét munkavédelemnek nevezzük.

- Munkavédelem szabályozása:

A szervezet munkavégzés során az egészség, munkavégző képesség megóvása, egészséges

munkakörülmények, munkakörnyezet kialakítása.

- Környezetvédelem fogalma:

A környezet a természetnek és a társadalomnak az a (kölcsönhatásban lévő) része, amelyben

az életjelenségek lejátszódnak.
A környezetvédelem az ember által okozott, vagy okozandó kár minimalizálását jelenti a
természetes és mesterséges (épített) környezet, azaz az ember érdekében.

- Környezetvédelem szabályozása:

- A Környezetvédelmi Törvény:

A környezetvédelmi törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának

kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés
környezeti feltételeinek biztosítása.

- A környezeti ártalmak megelőzésének lehetőségei:

A környezettudatosság az egyes személyek vagy a társadalom valamely szegmensének

a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottságát,
érzékenységét és tudatos felelősség vállalását kifejező fogalom, amelyet gyakran jelzői
formában használnak.
A növekvő népesség növekvő anyagi jóléte csak úgy képzelhető el, ha a környezeti
erőforrások egyre kisebb igénybe vételével folyik a termékek előállítása. Egyes cégek
erőfeszítéseket tesznek arra, hogy termékeik előállítása során, a termék életideje során vagy
az után minél kisebb környezeti terhelést okozzanak.

A fenntartható fejlődés olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké,

társadalmaké stb.), ami „kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy csökkentené a jövendő
generációk képességét, hogy kielégítsék a saját igényeiket”, ahogy az az Egyesült Nemzetek
Szervezetének 1987-es Brundtland-jelentésében szerepelt. Az egyik tényező, amit le kellene
küzdenie, a környezet elhasználódása, de ezt úgy kell véghezvinnie, hogy közben ne mondjon
le a sem a gazdasági fejlődés, sem a társadalmi egyenlőség és igazságosság igényeiről.

1
2. Ismertesse az erdei tüzek okait, a megelőzési lehetőségeket és a tűzoltás
módjait!

- Az erdei tüzek okai:

Okai nagyrészt az éghajlati szélsőségek, a kevesebb csapadék, magasabb átlaghőmérséklet, a

hótakaró nélküli telek és az emberi gondatlanság sorozatában keresendő.

- Az erdei tüzek megelőzésének lehetőségei:

Mivel a tüzek keletkezésénél az emberi tényező játssza az elsődleges szerepet, a

megelőzésnek is ez az egyik legfontosabb területe. Meg kell vizsgálni az erdőtüzekkel, illetve
a mezőgazdasági tűzhasználattal kapcsolatos szociológiai faktorokat, valamint a területre
vonatkozó jogi szabályozást. Az erdőtüzek oka legtöbbször gondatlanság, de még a szándékos
gyújtogatás is az esetek nagy többségében, csak ún. eshetőleges szándékkal valósul meg.
Tehát az emberek tudatának formálásával, tervezett kommunikációs tevékenységgel az
erdőtüzek legfőbb oksági tényezője eredményesen befolyásolható.

- A tűzoltás módjai:

A tűz oltása - hasonlóan más jellegű tüzekének - az alábbi szakaszokból áll:

 a tűz körülhatárolása, terjedésének megállítása,
 a tűz lefeketítése, eloltása, utómunkálatok végzése,
 a terület visszagyulladás elleni őrzése.

Az erdei tüzek oltásának módszere, taktikája a tűz fajtájától, kiterjedésétől, erősségétől, az

időjárási- és a terepviszonyoktól, a rendelkezésre álló erőktől és eszközöktől függ.

Az erdőtűz oltásának módszerei:

 A tűz peremének oltása kézi szerszámokkal;

 A tűz peremének letakarása;
 A tűz továbbterjedésének irányából az éghető anyagok eltávolítása, nyiladékok,
védősávok, árkok létesítése;
 A tűz peremének oltása vízzel;
 A tűz oltása repülőgépről, helikopterről vízpermettel, vízbombával;
 A tűz oltása mesterséges hatások közé szorítással (ellentűz, robbantásos módszer,
fadöntés).

2
3. Sorolja fel az erdei munkák során jelentkező foglalkozási ártalmakat és
megelőzésük módjait!

- Foglalkozási ártalom meghatározása:

- Foglalkozási betegség fogalma:

Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett

olyan heveny vagy idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy
kialakuló egészségkárosodás,
- amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat
során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre
vezethető vissza, illetve
- amely a munkavállaló az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a
következménye.

- Az erdei munkák során keletkező foglalkozási ártalmak felsorolása:

Az erdei munkák során keletkező foglalkozási ártalmak közé tartoznak jellemzően a

fakitermelésben a zaj okozta, a mechanikus rezgések okozta, vibrációs és rázkódás okozta
megbetegedések, a foglalkozással kapcsolatos mozgásszervi (jellemzően reumatológiai)
megbetegedések. Valamint a túlzott vagy egyoldalú igénybevételek okozta mozgásszervi
betegségek. Bele tartozik még a mérgezés vagy fertőzést okozó megbetegedés (pl.: pollen,
kullancs, vipera, stb.).

- A foglalkozási ártalmak megelőzésének lehetőségei:

A munkáltató által biztosított egyéni védőfelszerelés használatával, valamint a megfelelő

ruházat viselésével (illetve az alapos testi átvizsgálással).

3
4. Ismertesse az erdészeti tevékenységben alkalmazott gépek és eszközök
kezelésének személyi és tárgyi feltételeit!

- A gépek kezelésének személyi feltételei:

A munka biztonságos elvégzéséhez megfelelő szakképzettségű és számú munkavállalót kell

biztosítani.
Ahol veszély fenyeget, egyedül munkát végezni nem szabad.
Ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több munkavállaló végzi, a biztonságos
munkavégzés érdekében az egyik munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával, és azt
a többiek tudomására kell hozni.
A munka végzésének döntő feltétele, hogy azt megfelelő szakmai tudással, szakképesítéssel
rendelkező személy végezze. A munkavállalók foglalkoztatását a munkáltató e képzetségi
követelmények figyelembe vételével köteles biztosítani.
Számos olyan munka van, amelynek egészséget nem veszélyeztető, biztonságos ellátásához
speciális ismeretek szükségesek. Ilyen pl.: az emelőgép, targonca, földmunkagép,
anyagmozgatógépek, stb. kezelése.

- A gépek kezelésének tárgyi feltétele:

A munka végzése a munkaeszközök igénybevételével történik.

Munkaeszközök: minden olyan gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a
munkavégzés során alkalmaznak, vagy azzal összefüggésben használnak / kivéve az egyéni
munkaeszköz/.
Munkaeszközt forgalomba hozni, üzembe helyezni valamint használatba venni csak abban az
esetben szabad, ha kielégíti a biztonságos munkavégzés követelményeit és ezt a gyártó
/esetleg üzemeltető/ minőségtanúsítás keretében tanúsítja.

- A különböző eszközök kezelésének személyi feltételei:

A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha:

 annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,
 foglalkoztatása az egészségét, testi épségét nem veszélyezteti,
 mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára alkalmasnak
bizonyult /ennek elbírálása orvosi kérdés/.
A munkavállaló csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartásával végezhet
munkát.

- A különböző eszközök kezelésének tárgyi feltételei:

A munkavállaló köteles a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni;

továbbá:
 az egyéni védőfelszerelést rendeltetésszerűen használni és a tőle elvárható tisztításáról
gondoskodni,
 a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot
viselni.

4
5. Ismertesse az EBSZ általános előírásait!

- Az erdészeti tevékenység fogalmának meghatározása:

Erdészeti tevékenységnek kell tekinteni: valamennyi erdészeti vagy erdészeti jellegű

szaporítóanyag-gyűjtési, fenyőmagpergetési, csemete és dugványtermelési, erdősítési, ápolási,
erdőnevelési, fadöntési, gallyazási, hossztolási, darabolási, hasítási, kérgezési, aprítási, kézi és
gépi közelítési, készletezési, rakodási és szállítási munkavégzést.

- Elsősegélynyújtásra vonatkozó előírások:

Az elsősegélynyújtás célja: hogy az életet vagy a testi épséget veszélyeztető állapot miatt
azonnali egészségügyi ellátásra szoruló személy haladéktalanul - addig is, amíg részére a
szükséges orvosi ellátás nem biztosítható - az egészségi állapotának helyreállítására, illetve a
rosszabbodásának megakadályozására irányuló szakszerű ellátásban részesüljön.
Az elsősegélynyújtásra vonatkozó előírásokat jelenleg a 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet
szabályozza.

- Kullancsveszély, hernyók okozta bőrgyulladás, viperaveszély, darázscsípés:

Az erdészeti tevékenységet végző dolgozókat tájékoztatni kell a kullancscsípés elleni

védekezés, illetve a kullancsnak a bőrből való eltávolításának módjáról.
A kullancs terjesztette agyhártyagyulladás vírusgócaként nyilvántartott körzeteket a
dolgozókkal ismertetni kell és az ott munkát végző állandó és időszakos szerződéses, szellemi
és fizikai dolgozók védőoltását - az ÁNTSZ-szel egyeztetett ütemezésben - meg kell
szervezni. A vírusgócokban március 1. és október 31. között a védőoltásban - beleértve az
emlékeztető oltást is - részesülteket, akik ezt oltási bizonyítvánnyal igazolni tudják
alkalmazáskor előnyben kell részesíteni. A be nem oltott dolgozókat figyelmeztetni kell az
oltás nélkül végzett munka veszélyeire.

Bőrgyulladást okozó hernyók (tölgy búcsújáró lepke, aranyfarkú lepke, gyapjaslepke)

tömeges jelenléte idején az érintett területen munka nem végezhető.

A viperaveszélyes erdészeti munkahelyeken a dolgozókkal ismertetni kell a veszélyes

körzeteket, amelyeket jól látható figyelmeztető táblával is meg kell jelölni. Ezeken a
munkahelyeken az elsősegélynyújtót a viperamarás esetén kötelező teendőkre is ki kell
képezni. Az ilyen munkahelyekkel rendelkező munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a
sérült félórán belül szakszerű orvosi ellátásban részesüljön. Amennyiben a távolság vagy a
terepviszonyok miatt erre nincs lehetőség, a sérültet azonnali szakszerű elsősegélynyújtásban
kell részesíteni és intézkedni kell, hogy a védőszérum a marás időpontjától számított egy órán
belül beadásra kerüljön. A szérum tárolására és beadására kijelölt helyet a körzetébe tartozó
munkahelyeken jól látható módon fel kell tüntetni.

Darázscsípés esetén a sérültet azonnal orvoshoz kell szállítani. Lódarázscsípés esetén az

orvosi ellátásig a csípés által a szervezetbe jutott méreg felszívódásának lassítására vagy
tálására kell törekedni (pl. szúrás feletti nyomókötés). Steril körülmények hiánya esetén a
kivéreztetés nem ajánlott. A sérültnek tilos szeszes italt adni.

Fizikai munkavégzés közben az erdészeti munkahelyeken legalább két főnek, viperaveszélyes

területen legalább három főnek kell halló- vagy látótávolságon belül dolgoznia.

5
- Alkalmazott védőfelszerelések:

Fej: sapka vagy fejkendő, ipari védősisak, erdészeti védősisak

Test: Nyaknál, csuklónál jól záródó, sűrű szövésű anyagból készült védőruha
Alsó végtag: Magas szárú, jól záródó lábbeli: bőr v. gumi v. műanyag csizma.

6. Sorolja fel az EBSZ szaporítóanyag-gyűjtésére, fenyőmagpergetésre,

csemete és dugványnevelésre vonatkozó előírásait!

- Szaporítóanyag-gyűjtésére vonatkozó előírások:

Mag-, oltógally-, dugványvessző-gyűjtést (a továbbiakban: szaporítóanyag-gyűjtés) - kivéve a

4 m-nél alacsonyabbról és a gyűjtőplatóról végzett gyűjtést - csak 75 kg-nál könnyebb
testsúlyú, 18. évnél idősebb és 50. évnél fiatalabb olyan férfiak végezhetnek, akik:

a) az előzetes és időszakos alkalmassági orvosi vizsgálaton a magasban végzendő munkára

alkalmasnak bizonyultak:

b) a biztonságos munkavégzés szabályait elsajátították és a biztonságosan végzett munkában

munkavezető irányításával a szükséges gyakorlatot megszerezték.

Álló fára mászva szaporítóanyag-gyűjtést végezni csak a biztonságos munkavégzést lehetővé

tevő időjárási és megvilágítási viszonyok között szabad: a megvilágítás mértéke és a köd nem
akadályozza a munkába vett fa csúcsáig - a részleteket is jól kivehető - látást; a fa törzse és
ágai a csapadék (eső, ónos eső, hó) és zúzmara miatt nem síkosak; a hőmérséklet mínusz 3°C-
nál magasabb; a szélerősség legfeljebb akkora lehet, amelyik a fa csúcsán nem okoz 50 cm-
nél nagyobb (becsült) lengést; villámlással járó zivatar nincs.

- Fenyőmagpergetésre vonatkozó előírások:

Új vagy felújításra kerülő magpergető tervezésekor és építésekor olyan automatizált

megoldású üzemet kell létesíteni, amely mentesíti a kezelőket a portól, a hőtől és az ezekkel
járó káros egészségügyi hatásoktól.
A hagyományos üzemek magpergető helyiségeinek a bejáratánál hőkiegyenlítő
előteret kell létesíteni. Az előtérben 20-25 °C hőmérsékletet kell tartani.
A magpergető helyiségek fűtését kívülről kell megoldani. Szabályozható fűtés
esetében a fűtést a pergetőre csak a betárolás után szabad rákapcsolni és a kitárolás előtt ki
kell kapcsolni. Az ilyen pergetőhelyiségek hőmérsékletét a be- és kitárolás előtt 20 °C alá kell
hűteni.
A 25 °C-nál melegebbre felfűtött pergetőhelyiségben a toboz forgatásakor vagy
ellenőrzésekor.
a) a bemenetel előtt szellős, lenge, nedvszívó ruházatot kell ölteni;
b) a pergetőhelyiség elhagyását követően - ha a dolgozó megizzadt - a hőkiegyenlítő
előterében meg kell törülköznie és az átnedvesedett alsóruhát szárazra kell cserélnie:
c) a szervezet lehűléséig, de legalább 10 percig az előtérben kell tartozkodni;
d) a szabadba menetel előtt a külső hőmérsékletnek megfelelően kell öltözködni.

6
 A fenyőmagvak kézi módszerekkel végzett szárnytalanítását és tisztítását nyitott
oldalfalú, szellős helyen kell végezni.
Hagyományos magpergető üzemekben, a fenyőmagvak kézi módszerrel végzett
szárnytalanításában és tisztításában 18 évnél fiatalabbak nem dolgozhatnak.

- Csemete- és dugványnevelésre vonatkozó előírások.

Kézi munkával végzett csemete- és dugványápolásban, erdősítésben és ápolásban

felügyelet mellett a 14 éves fiatalkorúak is dolgozhatnak a fiatalkorúakra vonatkozó hatályos
munkavédelmi előírásokban meghatározott feltételek szerint.
Kézi szerszámokkal végzett ásás, kapálás, sarabolás és talajlazítás közben az egyes
személyek között legalább 2 m, sarlózás, bozótirtás, ültetőgödör készítés közben, kivéve az
ékásós ültetést, legalább 3 m-es biztonsági távolságot kell tartani.
Traktorra szerelt talajművelő (kivéve a rotációs talajmarót), gödörfúró, tuskózó,
vágástakarító munkagépek legalább 5 m-es biztonsági körzetén belül, üzemeltetés közben
csak a traktor vezetője tartózkodhat.
A szárhúzó és a rotációs talajmaró munkagépek üzemeltetése közben a gépek legalább
25 m-es biztonsági körzetén belül csak a traktor vezetője tartózkodhat.
A csemeteültető munkagépet a vonatkozó szabvány előírásainak megfelelő -
biztonságos ülést és testtartást lehetővé tevő háttámlás üléssel, biztonsági hevederrel,
védőtetővel, hangjelzővel (pl. jelzőcsengővel, dudával) kell felszerelni.

7. Ismertesse az EBSZ erdőben és lakott területen kívül végzett munkákra

vonatkozó általános előírásait!

- Általános előírások:

A fakitermelési munkák biztonságos végzésénél - a helyi sajátosságokra jellemző - tér

és időbeli rendjét, továbbá tárgyi-, személy és magatartási feltételeit - a kitermelés
megkezdése előtt - a technológiai műveleti utasításokban a vonatkozó szabványelőírások
figyelembevételével kell meghatározni.

Gyérítésben és bontóvágásban - figyelembe véve a kitermelésre kerülő fák

többségének a kihajlási irányát - a vágásrendet úgy kell meghatározni, hogy a fák zömét a már
megbontott állományrész felé lehessen dönteni.

Ha a vágásterület közelében, a döntésre kerülő fák kétszeres hosszának megfelelő

távolságon belül sérülésnek kitett erősáramú szabadvezeték vagy bármilyen más - nem az
erdészet által - létesített műtárgy van (pl. távközlő szabadvezeték, közút), a fakitermelés
tervezett kezdésének időpontjáról az üzemfenntartó szervet előzetesen értesíteni kell. A
fakitermelést csak e szervek írásban igazolt intézkedése (pl. az elektromos vezeték
feszültségmentesítése, a közút elzárása a döntés idejére), felső- és közbenső felkészítő- és
gyűjtőhelyet az erősáramú légvezetéktől csak 50 m-nél nagyobb távolságban szabad létesíteni.

A vágásterületen áthaladó közút esetében, ha a döntésre soron következő fák és az út

széle közötti távolság kisebb a kitermelésre kerülő fák magasságának a kétszeresénél, e fák
döntésének idejére az utat a közlekedésrendészet előzetes értesítésével és jóváhagyása szerint
a forgalom elől el kell zárni. A veszélyeztetett útszakasz mindkét végére a továbbhajtást
megakadályozó műszaki létesítményt (pl. ideiglenes sorompót) kell kihelyezni és mellé őrt

7
kell állítani. A járművezetőket a lassításra és a megállásra - a KRESZ-ben előírt távolságban
és jelzésekkel - kell figyelmeztetni. A közútra esetleg rádőlt fát azonnal fel kell dolgozni és el
kell távolítani. Az utat a hulladékoktól meg kell tisztítani.

A vágásterülethez vezető üzemi utakra - a munkaterülettől a döntésre kerülő fák

magasságának megfelelő kétszeres távolságban - a következő feliratú figyelmeztető táblákat
kell elhelyezni: „Vigyázz! Fadöntés! A területre idegeneknek belépni tilos és életveszélyes!”.
A döntés idejére és amíg az utat a hulladékoktól meg nem tisztítják, az üzemi utakat a
forgalom elől el kell zárni.
Széldöntéses, hó- és széltöréses, továbbá száradékokkal teli állomány (faegyedek több
mint 25%-a olyan lábonszáradt, amelyekről a kéreg is leválik) kitermeléséhez technológiai,
műveleti utasítást kell készíteni.
Ennek tartalmaznia kell a munka biztonságos végrehajtásának a feltételeit, a
végrehajtás módját (pl. száradékkal teli állományban - ha a lejtviszonyok engedik - döntőgép
használata), az adott vágásterületen esetleg fellépő - az átlagostól eltérő - különleges
veszélyforrásokat, a balesetek megelőzésének módját (pl. a döntés csak az állomány lombos
állapotában végezhető, amikor a száraz ágak jól láthatók; a reves, korhadt koronájú és törzsű
fákat sodronykötél és csörlő segítségével kell ledönteni; álló száradékfa alatt hossztolni,
gallyazni, darabolni, közelíteni nem szabad. Az ilyen vágásterületeken a döntésben, a
gallyazásban és a darabolásban csak kellő gyakorlattal rendelkező erdészeti szak- és betanított
munkások dolgozhatnak.

Azokon a 30%-nál meredekebb lejtésű vágásterületeken, amelyeken a

csapadékviszonyok, vagy az eljegesedés miatt nem lehet biztonságosan sem megállni, sem a
fák között közlekedni, csúszásgátló talppal ellátott lábbelit vagy jégsarut kell viselni. Ha ezek
alkalmazása esetén sem lehet a mozgást a vágásterületen biztonságossá tenni, a munka csak
akkor kezdhető el és a már megkezdett munka csak akkor folytatható, ha a munkafeltételek
megfelelőre változtak.

- A munka előkészítése:

A felkészítő és készletező helyeket, az üzemanyag és az eszközök tárolási helyét, a

tűzrakóhelyet és a védőlétesítmény helyét úgy kell meghatározni és kijelölni, hogy azok a
döntésre kerülő fáktól a famagasság kétszeresét meghaladó távolságnál messzebb legyenek, és
kielégítsék a tűzbiztonsági követelményeket.
10%-nál nagyobb lejtésű vágásterületeken a vágáspásztákat az esésvonal irányában
kell kijelölni.

- A vágásvezető szerepe:

A fakitermelés megkezdése előtt a vágásvezetőnek a munkásokkal minden új

vágásterületen ismertetnie kell a technológiai, műveleti utasításokban foglaltakat.
A vágásterületen idegen személy csak a vágásvezető, vagy az általa megbízott, felelős
dolgozó felügyelete alatt tartózkodhat.

- A foglalkoztatás életkori határai:

Fakitermelésben kézi eszközökkel vagy többcélú gépekkel a 18. életévüket betöltött

dolgozók foglalkoztathatók. A 18. életévnél fiatalabb és 14. életévnél idősebb tanulók kézi

8
eszközökkel vagy többcélú gépekkel szervezett oktatás keretében és állandó szakmai
felügyelet mellett hetente legfeljebb négyszer egyórás időtartamban foglalkoztathatók.
Motorfűrésszel végzett munkaműveletekben a 21. életévüket betöltött férfiak által
naponként összesen teljesíthető időtartamot és az annak megfelelő tényleges vibrációs
expozíciós időt az 1. számú táblázat tartalmazza.
Motorfűrésszel végzett munkaműveletekben a 21. életévnél fiatalabb tanulók
szervezett oktatás keretében és állandó szakmai felügyelet mellett naponta legfeljebb fél óra
időtartamban foglalkoztathatók. Naponta legfeljebb fél óra időtartamban foglalkoztathatók a
21. életévnél fiatalabb képesített szakmunkások is.

8. Ismertesse az EBSZ lakott területen végzett munkáira vonatkozó

előírásait!

- A lakott területi fakitermelés meghatározása:

Lakott területi fakitermelésnek nevezzük az erdő fogalmába nem tartozó általában véve lakott
területeken (falvak, városok belterületein) és műtárgyak közelében végzett fakivágási és
nyesési munkákat. Nem tartozik lakott területi fakitermeléshez a szolgáltató vállalat saját
dolgozói által a közüzemi szolgáltató vezetékek, űrszelvények, gallyazásával járó feladatok.

- A lakott területi fakitermelés végzésének személyi feltétele:

Fakitermelést lakott területen 1991. január 1-jétől csak olyan legalább 2 éves szakmai
gyakorlattal rendelkező fakitermelő szakmunkás végezhet, aki hatósági vizsgabizottság előtt
eredményes vizsgát tett a „fakitermelés lakott területen” tanfolyam tananyagából. Ezt a
képesítést be kell vezetni a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítványba.

Nem kell lakott területi fakitermelésnek tekinteni a szolgáltató vállalat dolgozói által a
közüzemi szolgáltató vezetékek (pl. az erősáramú és távközlő szabadvezeték) űrszelvényének
a - fák gallyazásával járó - karbantartását.

- Álló fa gallyazása és nyesése:

Álló fák gallyazását és ledarabolását közvetlenül a fáról vagy létráról csak 18 évnél
idősebb és 50 évnél fiatalabb olyan férfiak végezhetnek, akik az előzetes és időszakos
alkalmassági orvosi vizsgálaton a magasban végezhető munkára alkalmasnak bizonyultak.

Az álló fák gallyazását és ledarabolását vegetációs időn kívül, lombhullás után szabad
végezni. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a nyári zivatar okozta sérülések az élet- és
vagyonbiztonság miatt a vegetációs időn belüli munkát szükségessé teszik. A fenyőket
vegetációs időn belül is fel lehet gallyazni és le lehet darabolni.

Álló fa gallyazását és ledarabolását csak a biztonságos munkavégzést lehetővé tevő

időjárási és megvilágítási viszonyok között szabad végezni: a megvilágítás mértéke és a köd
nem akadályozza a munkába vett fa csúcsáig - a részleteket is jól kivehető - látást; a fa törzse
és ágai csapadék (eső, ónos eső, hó) és a zúzmara miatt nem síkosak; a hőmérséklet -3°C-nál
magasabb; szélcsend van; villámlással járó zivatar nincs.
A fa koronájában egy időben csak egy fő dolgozhat.

9
9. Ismertesse az EBSZ közelítésre és szállításra vonatkozó előírásait!

- A faanyagmozgatásra vonatkozó előírások:

Az erdészeti faanyagmozgatásban és készletezésben alkalmazni kell az országos

érvényű közlekedési, rakodási és tárolási biztonsági előírásokat, függetlenül attól, hogy a
tevékenységet köz- vagy üzemi területen végzik.

A közelítő nyomokról, a felkészítő helyekről, az erdei rakodókról és a kötélpályák

feszítő berendezéseinek a körzetéből a biztonságos látást és közlekedést gátló fákat,
aljnövényzetet, gallyakat el kell távolítani. Ha az anyagmozgatás fogatos vonszolással vagy
kerekes járművel lejtős terepen a rétegvonal irányában, vagy azzal hegyesszöget bezáró
irányban történik, és a jármű vagy a szállítmány völgybecsúszásának a veszélye áll fenn, a
baleseteket vagy a pálya járófelületének az emelkedő irányában végzett döntésével, vagy a
pálya völgy felőli szélén elhelyezett ütközőfával kell megelőzni.

A vágástéri anyagmozgatást végzők - ha a területen még fadöntés folyik - a döntőt

csak legfeljebb a kétszeres famagasságnak megfelelő távolságig közelíthetik meg. Ha az
anyagmozgatást végzőknek bármely okból (pl. fennakadt fa lehúzatása miatt) be kell menniök
a döntés veszélyeztetett körzetébe, azt csak akkor tehetik meg, ha a döntést végző nem kezdett
újabb fa döntéséhez és jelzi, hogy észlelte a közeledésüket.
Faanyagmozgatás közben, a mozgatással igénybevett pályán más tevékenység nem
folytatható. Ha ugyanazon a pályán azonos időben több berendezéssel végeznek
anyagmozgatást, a munkáltatói előírásokban meg kell határozni a forgalom rendjét (pl.
követési távolságot, a kitérők helyét).

Az állandó és ideiglenes üzemi utakon, gyűjtőhelyeken, rakodóknál gondoskodni kell

az erdészeti tevékenység, a forgalom és az egyéb munkák biztonságáról.
Faanyagszállítás közben a gépjárművek vezetőfülkéjében csak a vezető és a forgalmi
engedélyben meghatározott számú személy utazhat.
A kerekes szállítójárművek vezetőfülkéjében csak megfelelően rögzített és a kilátást, a
biztonságos vezetést nem zavaró tárgyakat szabad elhelyezni.
Faanyagszállítmányon - függetlenül a szállítóeszköztől - nem szabad utazni.
Erdészeti faanyagmozgatásban csak 18 évesnél idősebb férfiak dolgozhatnak.

- Kézzel történő közelítésre vonatkozó előírások:

Emberi erővel, kézi segédeszközökkel legfeljebb 50 m-es műszakon belüli

átlagtávolságra szabad közelíteni. A kézben vagy vállon 1 fő által vihető legnagyobb tömeg
10 m átlagtávolságig 50 kg, 11-től 50 m átlagtávolságig 35 kg. A teljesítménykövetelmények
meghatározásakor - ha a kézi közelítést a műszakidőn belüli főtevékenységként végzik - az
egyszerre vitt faválaszték egy főre jutó átlagos tömege műszakonként 10 m átlag közelítési
távolságig legfeljebb 35 kg, 11-től 50 m-ig legfeljebb 25 kg lehet.

A segédeszközökkel vonszolva (pl. kézi horoggal, kézi ollóval, capinnal), vagy

görgetéssel végzett kézi közelítés esetében a dolgozó a saját tömegének legfeljebb 50%-át
elérő húzó- vagy tolóerő kifejtésével végezheti az anyagmozgatást.

10
 Ha egy faválasztékot kettő vagy több fő visz együtt, a következő szabályokat kell
betartani:
a) mindenkinek a választék ugyanazon oldalán kell lennie,
b) a választékot a leterhelés irányához képest az ellentétes oldalon elhelyezkedve kell
felemelni és vinni,
c) a terhet a fej fölött nem szabad átemelni,
d) a teher felemelésére és ledobására, vagy leengedésére a hátul állónak kell a jelt
megadnia.

- Lóval történő közelítésre vonatkozó előírások:

A vágásterületen és felkészítőhelyen fogatos anyagmozgatás esetében a lovat annak a

dolgozónak kell vezetnie, hajtania, aki a ló viselkedését ismeri. Új hajtó vagy új ló munkába
állítását megelőzően a lovat a hajtóhoz kell szoktatni. A harapós lovat szájkosárral kell ellátni.
Az ideges, rendszeresen megugró, rúgó lovat ki kell selejtezni, és az állattal durván bánó,
azokat ütlegelő, az állatvédelem szabályait be nem tartó hajtót az erdészeti fogatos
anyagmozgatásból ki kell zárni.

A lovakat minden műszak végén és műszak elején meg kell vizsgálni, hogy nincs-e
rajtuk a viselkedésüket befolyásoló sérülés (pl. horzsolás, seb, vágás, zúzódás). Ellenőrizni
kell a patkók, a sarokvasak állapotát. Ha a műszak közben sérülésre okot adó esemény történt,
az átvizsgálást az esemény után is el kell végezni. Sérült, lesántult, hibás vasalású lóval nem
szabad közelíteni.

A közelítő kerékpárba fogott lovat a rúd előtt oldalt haladva kell irányítani.
A 8%-nál meredekebb terepen is üzemeltetett közelítő kerékpárt el kell látni fékkel.
Lejtős terepen lóval végzett vonszolásnál, ha nem az esésvonal irányába közelítenek, a
hajtónak a ló hegy felőli oldalán kell haladnia. Nem az esésvonal irányába legfeljebb 15%-os
lejtőn szabad közelíteni.

Fogatos közelítés és felkészítő helyen végzett anyagmozgatás közben a lovat a ló feje

mellett haladva, vezetőszárral kell irányítani.
A ló és a vonszolt fa között olyan kapcsolatot kell létesíteni, amelyik kizárja a ló
sérülését (pl. kenderkötélből készített istráng; kellő távolság a vontatmány és a ló között;
olyan lejtőn, amelyen a vontatvány saját tömegénél fogva megcsúszhat, rúddal ellátott
közelítő.

- Traktorral és csörlővel történő közelítésre vonatkozó előírások:

A közelítéshez csak olyan traktor használható, amelyből a vezető minden irányban jól kilátva
- az ergonómiai követelményeket kielégítő testtartásban - megfigyelheti a közlekedés
biztonságát befolyásoló terepviszonyokat, természetes és mesterséges akadályokat, továbbá a
rakomány felvételét, útközbeni helyzetét és lehelyezését.

A terepi anyagmozgatásban alkalmazott traktorokat - borulás esetében is védelmet

nyújtó - vezetőfülkével vagy védőkerettel kell ellátni. A csörlővel felszerelt traktor - csörlő
felőli - szélvédőin védőhálónak vagy védőrácsnak kell lennie.
A terepi anyagmozgatásban alkalmazott speciális erdészeti traktorokat biztonsági
övvel kell ellátni. A biztonsági öv használata mind az üres, mind a teherjáratban kötelező.

11
 A speciális erdészeti csuklós traktorokkal, ha az üzemeltetési dokumentációban nincs
előírva érték, esésvonal irányába legfeljebb 35%-os, rétegvonal irányába legfeljebb 15%-os
lejtésű terepen szabad közelíteni. Azokat a természetes és mesterséges akadályokat (pl.
kőkibúvásokat, halmokat, gödröket, tuskókat), amelyek a traktort oldalirányba 15%-nál
jobban megbillenthetik, ki kell kerülni. Ha ezek az akadályok olyan sűrűségben fedik a
terepet, hogy a kikerülésük biztonságosan nem oldható meg, a traktor számára vagy meg kell
teremteni a biztonságos közlekedés feltételeit (pl. a kijelölt közelítőnyomokon tereprendezés,
tuskók alacsonyra fűrészelése), vagy az adott viszonyok között lehetséges egyéb biztonságos
közelítési módszert kell alkalmazni.

Az egyéb célú traktor (pl. lánctalpas traktor, mezőgazdasági gumikerekes traktor) és az

a speciális erdőgazdasági traktor, amelyre az üzemeltetési dokumentáció az 5.3.4. pontban
megadott értékeknél - enyhébb lejtviszonyok között engedélyezi a munkát, csak a
dokumentációban meghatározott hossz- és keresztirányú lejtőkön üzemeltethető. A megadott
legnagyobb keresztirányú szögértéknél az adott traktor - terepakadályok miatt bekövetkező -
keresztirányú dőlése sem lehet nagyobb. Ha az üzemeltetési dokumentáció az egyéb célú
traktorokra megengedett keresztirányú dőlésre vonatkozó adatot nem tartalmaz, az legfeljebb
7% lehet.

Csörlővel és sodronykötéllel végzett közelítéshez, a teher, illetve a feszülő kötél és a

kezelő közé védőberendezést (pl. kellő szilárdságú védőrácsot, védőhálót) kell felszerelni. Az
olyan gép esetében, amelyre műszaki okok miatt védőberendezés nem szerelhető fel, a
munkáltatói előírásokban meg kell határozni az egyéni védelem adott esetben alkalmazandó
kötelező szabályát.
A csörlőzéshez az adott munkaeszköz műszaki dokumentációjában előírt
paramétereknek megfelelő sodronykötelet kell használni. A kötélcsere szükségességét a
vonatkozó szabványelőírások (MSZ 9745/3-79) alapján kell eldönteni.
Csörlős, sodronyköteles közelítés közben, ha a sodronykötelet terelőcsigán vezetik át,
csak a terelőcsigánál irányt változtató kötél két megfeszülő szakasza által bezárt szögön kívül
szabad tartózkodni. A két szár közötti szögnek legalább 90°-nak kell lennie.
Csörlős közelítés közben a megfeszített sodronykötél teljes hosszában, mindkét
oldalon csak a kötélhosszal azonos távolságon kívül szabad tartózkodni. Mozgásban lévő
köteleket, láncokat átlépni vagy azokra rálépni nem szabad.
Csörlős, vonszolásos közelítés közben a választék (koronás fa, ágas fa, szálfa,
hosszúfa, rönk) vastagabb végének kell a haladás irányába néznie. A sodronykötelet vagy a
láncot a választék végéhez közel, de legalább 40 cm távolságra kell felkötni.

A csörlőzött faanyagot csak a rakomány mögött haladva szabad kísérni.

Az elakadt rakomány csörlő felőli végét csak a vonókötél fellazítása után szabad
megközelíteni. Az elakadt fadarabot megemeléssel, félrehúzással kell szabaddá tenni. Ehhez a
fa méretétől függően vagy capin-t vagy rönkfordítót vagy emelőfát vagy a vonszolás irányát
megváltoztató terelőcsigát, illetve fordító vagy terelő felkötést kell alkalmazni.

Traktoros, illetve csörlős közelítés esetében, amikor a vontatmány fel- és

lekapcsolásához, vagy a be nem látható terepen a traktorvezető irányításához kisegítő munkás
tevékenysége is szükséges, a 3. függelék szerinti jelzéseket kell alkalmazni. Az esetenként
még szükséges további jelzésekben a munkát végzőknek - a munka megkezdése előtt - kell
megállapodniuk. A traktorvezető, illetve a csörlőkezelő és a kisegítő munkás bármilyen újabb
tevékenységbe csak akkor kezdhet, ha arra egymásnak egyértelműen jelt adtak. A kisegítő

12
köteles a traktor és a csörlő megindítása előtt a leengedett kötélhosszal azonos távolságon
kívül menni.
Traktoros csörlőzéshez a traktorral úgy kell beállni, hogy a csörlőzött rakomány a
traktort ne billenthesse meg. A traktort szükség esetén hegytámasszal vagy kikötéssel kell
rögzíteni; ha szükséges, orrnehezékkel vagy keréknehezékkel kell ellátni.
A traktort csak azután szabad magára hagyni, ha a motort leállították, a kerekeket
befékezték, és ha tolólemeze is van, azt leengedték a földre, vagy alátámasztották. 5%-nál
meredekebb lejtőn legalább két kereket a völgy felőli oldalon ki kell ékelni.

- A szállításra vonatkozó előírások:

A rakományt a szállítójárműveken - függetlenül attól, hogy a szállítást üzemi vagy

közúton végzik - a KRESZ előírásainak megfelelően, a lehullást megakadályozó módon kell
kialakítani és a szállítás előtt lekötni. A lekötés tárgyi feltételeit és módját - járműtípusonként
elkülönítve - a munkáltatói előírásokban kell meghatározni.
A rakoncák és oldalfalak biztonságos rögzítésének és fellazításának a módját,
sorrendjét - járműtípusonként elkülönítve - a munkáltatói előírásokban kell meghatározni.
Faanyagszállításhoz csak légfékkel ellátott pótkocsikat szabad használni.
A szállítást végző járművet befékezték, 5%-nál meredekebb lejtős terepen legalább két
kerekét kiékelték.

10. Ismertesse a vadgazdálkodásra vonatkozó biztonsági előírásokat!

- A munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos előírások:

Beosztásnak megfelelő életkor, szakmai végzettség, nem, egészségügyi alkalmasság az

alkalmazás feltétele. Alkalmazás lehetséges formái: határozott idejű munkaszerződés,
határozatlan idejű munkaszerződés, alkalmi munkavállalás.

- Élőhely-fejlesztéssel, vadföldműveléssel kapcsolatos előírás:

Az élőlények nem önmagukban, hanem más élőlényekkel legkülönbözőbb módokon

együtt élve életközösséget formálva léteznek. Azt a helyet, ahol valamilyen növény vagy állat
él élőhelynek nevezik. Növény- és állatfajok környezetükbe eltérő módon illeszkednek be és
ott a többi élőlénytől többé - kevésbé eltérő szerepeket töltenek be. Mező és erdőgazdaság
fejlődése szükségessé teszi a tervezést a vadgazdálkodásban is, ezért a vadászatra jogosultat
jogszabály kötelezi, a hosszúlejáratú és éves terv készítésére. A vadásztelek vadeltartó
képességét elsősorban növénytakarója szabja meg. Tehát az, hogy az adott terület melyik
vadfajból mennyinek nyújt megélhetést a mező és erdőgazdaság jelentősebb károsítása nélkül.
A vadeltartó képességet vadfajok és mennyiségük tekintetében egyaránt úgy kell
megállapítani, hogy a területen élő vad helyes vadgazdálkodás esetén mező- és
erdőgazdálkodás jelentősebb károsítása nélkül is megtalálja a szükséges életfeltételeit.
Minden nagyvadas vadászterületen vadföld létesítésére van lehetőség, amit kizárólag a
vad táplálkozásához szükséges takarmány termesztésére kell hasznosítani. A vadföldeken,
vadréteken – mező-és erdőgazdaság érdekeinek mindenkori figyelembevétele mellett – a vad
számára szükséges takarmány termelhető.
A vadföldek helyének megfelelő kiválasztásával eredményesen háríthatjuk el a vadkárokat.
Elvonjuk velük a vadat a kárveszélyes helyektől és odakésztetjük, ahol tartózkodását
alkalmasnak tartjuk.

13
- Téli vadetetéssel kapcsolatos előírások:

A télen nélkülöző, éhező vad rosszul telel át, kevésbé állja az idő viszontagságait,
könnyebben esik áldozatul a kártevőknek, tavaszi szaporulata pedig mennyiség és minőség
tekintetében egyaránt sok kívánnivalót hagy maga után.
A vad etetésének módját és arányait a vadállomány összetétele, mennyisége és a helyi
lehetőségek szabják meg. A begyűjtött vagy vásárolt takarmányt tároljuk száraz, szellős
helyen, hogy dohosodás vagy fülledés következtében ne veszítsen értékéből. Dohos, befülledt
takarmányt ne etessünk a vaddal. Az etetőhelyekre esetenként csak annyi élelmet helyezzünk
ki, amelyet azok néhány nap alatt elfogyasztanak, nehogy az időjárás viszontagságai a kitett
eleséget tönkretegyék. A csapadéktól kellőképpen védett, fedett nagyvadetetőkben hosszabb
időre is helyezhetünk ki élelmet. A téli vadetetés idejét mindenkor az időjárás és a szükség
szabja meg.

- Vadgazdálkodási, vadászati berendezésekkel kapcsolatos előírások:

Vadetetők:
Az etetők olyanok legyenek, hogy rajtuk vagy bennük a vad romlatlan, egészséges
takarmányhoz jusson, és azt az időjárás viszontagságaitól az emberi és állati kártevés
veszélyétől lehetőleg védett helyen fogyaszthassa el.
Fontos, hogy az etetők védett, szélmentes, napos, déli fekvésű helyeken a terület nyugalmas,
járt úttól távol eső, biztonságos részein legyenek.

Sózók:
Sózók létesítése nagyvadunk sóigényének kielégítéséhez szükséges. A sózót lehetőleg
kiemelkedő helyre tegyük, mert ellenkező esetben a csapadék könnyen elönti.

Leshelyek:
A leshelyek egyaránt szolgálják a vad megfigyelését, számbavételét és vadászatát.

Dagonyák:
A dagonyák és források a vad vízigényének kielégítéséhez szükségesek.

- Mesterséges vadtenyésztéssel kapcsolatos követelmények:

Mesterséges vadtenyésztést klasszikus értelmében az apróvad tenyésztésére hozták

létre. A szabad természetben az időjárási viszontagságok a szárnyas és szőrmés ragadozók és
nem utolsósorban a korszerű agrotechnikai eljárások következtében a szárnyas és
apróvadfajok természetes szaporodásának feltételei korlátozódtak.

Fácán tenyésztése:

Arra kell törekedni, hogy a tenyésztelep lakott területtől és egyéb állattartó teleptől távol
legyen. A terület talaja növényzete és fekvése alkalmas legyen a tenyésztés céljára. az ártéri
tenyésztelepen a tenyésztést szolgál ó épületeket, eszközöket, műszaki berendezéseket a
tenyész törzsanyag nagyságának és a várható szaporulatának megfelelően kell kialakítani.
Építmények, tároló és tojás voilerek, röptető voilerek, elkülönítő voilerek, karantén,
tojástároló, keltetőház, takarmánytároló, szociális épületek, hullaégető, nevelőház

14
11. Ismertesse a döntésre, valamint a fennakadt fák levételére vonatkozó
EBSZ előírásokat!

- Döntésre vonatkozó előírások:

- A fa döntését motorfűrésszel egy személy is végezheti, ha a dőlésirányítás módja nem teszi

szükségessé kisegítő alkalmazását.

- Döntőgépben munka közben csak a gépkezelő tartózkodhat.

- Döntéskor a döntésre kerülő fa kétszeres magasságának megfelelő sugarú körön belüli

veszélyeztetett területen – kivéve döntőgéppel végzett döntés esetét – csak a munkához
ténylegesen szükséges, de legfeljebb 3 fő munkát végző és még legfeljebb két fő munkát
irányító, vagy ellenőrző szakember (továbbiakban: munkavezető) tartózkodhat.

- A döntés megkezdése előtt – kivéve a döntőgéppel végzett döntés esetét – a fa környékét

úgy kell megtisztítani az aljnövényzettől, kövektől, hótól stb., hogy azok jelenléte a munka
zavartalan végrehajtását és a fa döntésekor a fától a biztonságos távozást ne akadályozza. A fa
döntésirány felőli oldalán legalább 0,7 m-es, az ellentétes oldalán legalább 2,0 m-es sugarú
félkörnek megfelelő területet kell megtisztítani. A döntési iránnyal ellentétes oldalon egy fő
ott-tartózkodása esetében egy-, két vagy több fő ott-tartózkodása esetében kétoldalt – a tövétől
legalább 5 m távolságig, szimmetrikusan elhelyezkedő, egy-egy biztonsági területet kell
kijelölni. A két biztonsági terület tengelyvonala a döntési irányba fektetett elméleti egyenessel
kb. 45 o–os szöget zárjon be. A szabad mozgást nagymértékben akadályozó viszonyok között
a biztonsági terület vagy területek tengelyvonalában is – legalább 0,75 m szélességben –
szabaddá kell tenni a terepet. Ugyancsak el kell távolítani az akadályokat a kisegítő
dőlésirányítást végző(k) mozgáskörzetéből.

- Ha a döntést egynél több fő végzi, vagy döntés közben munkavezető is tartózkodik a fánál, a
munka megkezdése előtt meg kell állapodni abban, hogy ki hol helyezkedik el, és hogy ki
melyik biztonsági területen távolodik el a fától. A döntő fűrészvágás megkezdése után a
munkavezető már csak a számára meghatározott biztonsági területnek a fától mért 2,0-5 m-es
távolságban lévő részén tartózkodhat.

- A vágásterületeken a követendő döntési irányt úgy kell megválasztani, hogy az összhangba

kerüljön a vágásrenddel, és így a fák zömét a kihajlás irányába és a már megbontott vagy
kitermelt állomány felé lehessen dönteni: ezt az irányt a technológiai, műveleti utasításhoz
csatolt vázrajzon vágáspásztánként fel kell tüntetni.

- Az egyes fák döntési irányát a sokféle hatótényező súlyozása alapján lehetőleg úgy kell
meghatározni, hogy az a legkisebb veszélyhelyzetet teremtse; ennek megfelelően a fa tartsa a
meghatározott irányt, ne akadjon fel a szomszédos fákra, a tő ne vágódjon vissza, lejtős
terepen ne csússzon rá a döntést végzőkre, a gallyak lehullásának és visszacsapódásának
veszélye a legkisebb legyen és a dőlő fától a terepen biztonságosan el lehessen távolodni.
Gyérítésben és bontóvágásban megfelelő döntési sorrenddel, a döntésre következő fák
számára döntési rést kell előkészíteni.

15
- Az olyan lejtésű vágásterületen, amelyen a ledöntött fa völgybe csúszva személy és
vagyonbiztonságot veszélyeztet, a fát csak az esésvonal irányában, a völgy felé szabad
dönteni és a lecsúszást a tervezett döntővágás fölé kötött, és völgy felől kihorgonyzott
sodronykötéllel meg kell akadályozni.

- Döntési tilalmak:

Fát csak akkor szabad dönteni, ha: a szél miatt a fa csúcsának (becsült) lengése az 50 cm-t
nem haladja meg, a hőmérséklet mínusz 15 oC fölött van, a látótávolság a kedvezőtlen
megvilágítás, a köd, a csapadék, esetleg füst miatt nem csökken a döntésre kerülő fa
magasságágnak a kétszerese alá, ha villámlással járó zivatar nincs.

- A fennakadt fák levétele:

Fakitermeléskor a fennakadt fát – a 1.-2. pontokban meghatározott módszerek közül, az adott

helyzethez alkalmazható legveszélytelenebbel – azonnal, de legkésőbb a munkaidő végéig le
kell venni. A levételig csak a fennakadt, illetve a tartó fa magasságának a kétszeresét eltérő
sugárral vont körnek megfelelő veszélyes körzeten kívül végezhető bármilyen tevékenység –
kivéve a levétellel kapcsolatos munkát. A levétellel foglalkozók is csak a fa fennakadt
tőrészénél tartózkodhatnak. A fennakadt és a tartó fa alá nem szabad menni. Ha a levételt
azonnal nem lehet megoldani, a vágásvezető erdész a fennakadás helyét köteles a
vágásterületen munkát végző valamennyi személlyel közölni, és a fennakadt fa veszélyes
körzetéből mindenkit kitiltani. Ha a fennakadt fa közelében közforgalmú vagy turistaút vezet,
a levételig az útnak, illetve az erdőnek a fennakadt fa felőli részén a következő feliratú táblát
kell elhelyeznie:

„Vigyázat! Fennakadt fa miatt balesetveszély! Kérjük veszélyelhárításig a kerülőút

használatát!”

1. A 15 cm-nél vékonyabb tőátmérőjű, fennakadt fát a ledarabolásos gyérítésre kiképzett,

és azt a MÉM gépkezelői jogosítvánnyal igazolni tudó munkások a fa ledarabolásával
is levehetik.

2. A 25 cm-nél vékonyabb tőátmérőjű, fennakadt fát a döntésre kiképzett munkások kézi

eszközökkel a következő módszerekkel vehetik le:

a. a fa tő felőli végét – mérettől függően – egy vagy két főnek el kell mozdítania
a fennakadással ellentétes irányba. Ehhez kézi olló vagy emelőfa használható.
Munka közben a fa tő felőli részének csak azon az oldalán szabad tartózkodni,
amerre a fennakadás jellegéből megállapíthatóan a törzs nem fordulhat el.
b. A fa tő felőli részét rönkfordítóval abba az irányba kell fordítani, amerre a
fennakadás jellegéből megállapítható, hogy a korona a tartófáról lefordítható.
Lefordítás közben a fának csak a lefordulás irányával ellentétes oldalán szabad
tartózkodni.

Kézi erővel le nem vehető 25 cm tőátmérőjű vagy az annál vastagabb fennakadt fákról – még
a levétel megkísérlése előtt – tájékoztatni kell a vágásvezető erdészt, távollétében a
helyettesét. A vágásvezető vagy helyettese köteles azonnal gondoskodni egyrészt arról, hogy

16
a fennakadt fa veszélyes körzetéből mindenki távozzon el, másrészt, hogy a levételhez a
megfelelő eszköz, felszerelés és munkaerő rendelkezésre álljon. Az ilyen fák levételének az
irányítása a vágásvezető feladata. Ezeket a fennakadt fákat – vigyázva arra, hogy a tőrész ne
akadjon el a tuskóban – vagy lóval, vagy traktorral, vagy csörlővel, a törzset tompa szöget
lezáró irányba kell lehúzni. A lehúzáshoz a biztonságos munka feltételeit kielégítő
hosszúságú, de legalább 5 m-es, kellő szakítószilárdságú láncot vagy sodronykötelet kell
használni. A láncot vagy kötelet a fennakadt fa tő felőli végére kell felkötni.

Ha a fennakadt fa tő felőli vége annyira a földbe süllyedt, hogy a lehúzás nem oldható meg,
azt a lehúzás irányában álló fára szerelt, terelőcsigán átvezetett sodronykötéllel, vagy egyéb
biztonságos szereléssel kell kiemelni a földből, és a leesésig továbbhúzni.

Ha a fennakadt fa villás elágazása a tartó fa ágai közé szorult, ezért azt onnan lehúzással nem
lehet kiszabadítani, az ágak letöréséhez kell folyamodni. Ehhez a fennakadt fa tő felőli végét a
törzsre merőleges irányban kell meghúzni. Ilyen esetben a húzókötélnek hosszabbnak kell
lennie, mint a tartó fa magasságának a másfélszerese. A villás ággal fennakadt fa húzása
közben csak a tartó fa magasságának kétszeresét elérő sugarú körön kívül szabad tartózkodni.

Biztonsági okok miatt tilos a fennakadt fa levételét megkísérelni.

a. másik fa rádöntésével;
b. a tartó fa kidöntésével;
c. ledarabolással, kivéve a 1. pontban engedélyezett esetet.

- A ledarabolásos gyérítés munkamódszere:

- A ledarabolásos gyérítés alkalmazási lehetősége:

A ledarabolásos munkamódszer tisztításban és törzskiválasztó gyérítésben kerülhet

alkalmazásra. Különösen sűrű fenyves állományok tisztítása és gyérítése során.

Előnyei:
- a ledarabolást végző ember többnyire álló helyzetben van (döntés kivételével)
hajolás nélkül végezheti munkáját
- elmarad a fa igen megerőltető kézi eszközökkel való levétele, lehúzása
- a faanyag egy halomban termelődik, ami szükségtelenné teszi a választékok
utólagos összedobálását
- az így termelt faanyag célszerűen közelíthető rövid fás eszközökkel (szánkó,
közelítő kerékpár stb.)

- A ledarabolásos munkamódszer munkatechnikái

A ledarabolásos munkamódszerben a döntés, a ledarabolás és a gallyazás munkaműveletei

váltogatják egymást.

Döntés

Ilyen munkamódszer mellett a 8-15 cm átmérőjű fáknál nem kell hajkalapvágást végezni,
tőtől való elválasztás ferde vágással történik. Az átvágott törzs a vezetőlemezen csúszik le a
tuskóról. Lejtős terepen a ferdevágást a lejtővel párhuzamosan kell végrehajtani.

17
Pántos döntés: akkor alkalmazandó, hogyha a döntési irány pontos betartása miatt un.
„vezetőpánt”- ra van szükség – előre húzó fáknál dőlés megindulása után (amikor a törzs kb.
45 fokra előredőlt) a pántot át kell vágni.
Hátrafelé húzó fáknál a fa nyomásával kell elősegíteni a dőlés megindulását
(segédeszközzel)

A motorfűrész kezelő a fák döntésénél a döntési irányhoz képest mindig oldalt áll.

Megjegyzések a döntéshez:

- vastagabb törzseknél hajkvágásos és hajkos döntés alkalmazható

- ferde vágásos döntéseknél a vezetőlemez első harmadával kell kezdeni a vágást,
majd a vágás előrehaladtával annyira vissza kell húzni azt, hogy a vezetőlemez
csúcsa (orr része) ne nyúljon túl a törzsön
- a fák döntését párhuzamos döntésekkel végezhetjük (egyszerű párhuzamos,
hátéli párhuzamos)

Lenyakalás:

A törzset vállmagasság alatt vágjuk át ferde vágással. Csak függőleges vagy enyhén
megdőlt vékony fáknál alkalmazzuk. Lecsúszó fa miatt a tőrészen alacsonyan lévő ágakat a
lenyakalás előtt vágjuk le. A lenyakalalásos vágást mindig a fa húzott oldalán kezdjük. A
vágás szöge kb. 50 fok. Lenyakalás után a visszamaradt tődarabot le kell vágni.

Ledarabolás

Ledarabolás eltolt vágásokkal: a két vágás nem egy síkban találkozik, az alsó és a felső
vágások között 3-5 cm-es eltérésnek kell lenni. A két vágást döntési irányra merőlegesen
kell vezetni, az alsó vágás adja meg az elnyomás irányát.
A két vágás között ne maradjon átvágatlan rost.

Ledarabolás pántos vágással: pántos vágás esetén a fát nem szabad teljesen átvágni, a pánt
eltöretését elnyomással kell elvégezni.

Ledarabolás átvágással:
- az első vágás a nyomott oldalról az átmérő egyharmadáig, a második vágás a
húzott oldaláról az átmérő kétharmadáig a két vágásnak találkoznia kell
- vékony törzseknél a nyomott oldali vágás elmaradhat ilyen esetben a húzott
oldalról teljes gázzal történjen a fa átvágása

Megjegyzés a daraboláshoz

Ha a tűzifán kívül más választékok is termelhetők csak a pántos és az átvágásos módszerek

használhatók.

Gallyazás

A tőtől való elválasztás után sorrendben mindig először végzendő a gallyazás és azt követi a
ledarabolás művelete.

18
A gallyazást a függőlegesen, vagy ferdén álló törzsön felfelé és lefelé irányuló vágásokkal
kell végezni. A motorfűrész csak vállmagasságig emelhető.
Lombos fáknál a gallyazás az ágak egyenkénti levágásával történik, fenyőfélék esetében a
gallyazást teljes gázadás mellett úgy kell végezni, hogy egyetlen vágással levágjuk derék- és
fejmagasság között lévő összes ágat. Egy álláshelyből a törzs egyik oldalán felfelé húzva
másik oldalán lefelé engedve a motorfűrészt. Ezt követően 90 fokkal elfordulva a törzs
másik oldalán is megismételjük a vágásokat.

A ledarabolásos munkamódszer folyamata

A ledarabolásos munkavégzés általában a döntéssel kezdődik, földig ágas fenyőknél

azonban ezt megelőzi az első felgallyazás.
Abban az esetben, ha a faanyag hasznosításra kerül, fontos lépés az 1 m-es (esetleg 1.20-as,
stb.) választékhossz kimérése a motorfűrész hosszabbító mércével.
A kimérés célszerűen úgy történik, hogy a lánc futásának megállása után a vezetőlemez
csúcsát a fa föld felőli végéhez helyezzük. A motorfűrész hosszabbító mérce vége megadja
a ledaraboló vágás helyét. Ezt a helyet megjegyezve és a fűrészt elvéve, kezdődhet a
ledarabolás.
Ledarabolás közben a törzset úgy kell irányítani, hogy a váltakozó irányú vágásokkal, ill.
elnyomásokkal a törzsrészek collstock módjára összeesve kerüljenek a földre.

12. Ismertesse a gallyazásra vonatkozó EBSZ előírásokat!

- Fekvő fa gallyazása:

A gallyazást - függetlenül attól, hogy fejszével, kézifűrésszel, motorfűrésszel vagy többcélú

géppel végzik - a fa töve felől kell elkezdeni. A gallyakat olyan sorrendben kell levágni a
fejszés és motorfűrészes gallyazás esetében, hogy a soron következőhöz megfelelő hely álljon
rendelkezésre. A levágott gallyakat - ha a munkavégzést akadályozzák - az útból el kell
távolítani.
A földön fekvő fa egyes gallyainak a levágását csak akkor szabad megkezdeni, miután
a gallyazást végző munkás megbecsülte azt, hogy a fatörzs az adott gally levágása után
milyen irányban és mértékben mozdul el. Az elmozdulás irányából a biztonságos
eltávozáshoz szükséges terepet szabaddá kell tenni és a fa megbillenésekor az elmozdulás
irányából ki kell térni.
Ugyanazt a fát egyidejűleg csak egy fő gallyazhatja. A földön fekvő gallyazott fatörzs-
és koronarésze köré 5 m távolságban vont térségben csak a gallyazást végző munkás és a
vágásvezető tartózkodhat. A gallyazógéppel vagy többcélú géppel végzett gallyazás közben a
törzs és a koronarész által elfoglalt szélső helyzetektől mért 10 m távolságban csak a
gépkezelő tartózkodhat.
A földön fekvő fa gallyazását mindkét lábbal biztonságosan a földön állva kell
végezni. Gallyazás közben a törzsre nem szabad felállni. Munkavégzés közben sem a törzs,
sem a még le nem vágott ágrész nem kerülhet a gallyazást végző lábai közé.
A földön fekvő fa motorfűrésszel végzett gallyazása közben csak akkor szabad menni,
ha a fűrészlánc nem mozog, vagy a járó lánc - a gallyazást végző munkáshoz viszonyítva - a
gallyazandó törzs ellentétes oldalán dolgozik.

19
- Állófa gallyazása:

Álló fa - földről végzett - döntés előtti motorfűrészes előkészítő gallyazásakor a

döntésre, gallyazásra és darabolásra szerkesztett motorfűrésszel csak a vállmagasságnál
alacsonyabban lévő ágakat szabad levágni.
Álló fák - műtárgyak (pl. erősáramú és távközlő szabadvezeték, épület) megóvása
érdekében motorfűrésszel végzett - gallyazását csak a fától független, a munkás számára
biztonságos állást adó helyről (pl. emelőszerkezet kosarából) szabad végezni.

- Gallyazás fejszével:

Fejszével végzett gallyazás és göcsözés közben a munkásnak úgy kell elhelyezkednie,

hogy teste és lábai ne essenek a fejsze sújtási irányába. Rövid választékok göcsözésekor vagy
ágakról a gallyak levágásakor a fadarabot csak a sújtással ellentétes irányban lévő végén, a
vágási helytől legalább 40 cm távolságra szabad megfogni. A földön fekvő gallyazott fatörzs
és koronarésze köré 5 m távolságban vont térségben csak a gallyazást végző személy és a
vágásvezető tartózkodhat.

Gallyazógéppel vagy többcélú géppel végzett munka közben a törzs és a koronarész által
elfoglalt szélső helyzetektől mért 10 m távolságban csak a gépkezelő tartózkodhat.

13. Ismertesse a darabolásra vonatkozó EBSZ előírásokat!

- Feszültségmentes fa darabolására vonatkozó előírások:

Nyugalmi helyzetben lévő fák

A vezetőlemez hosszának felét el nem érő átmérőjű fa daraboló vágása egyszerű párhuzamos
vágással történik.

20
 A vezetőlemez felének hosszánál nagyobb átmérőjű fadaraboló vágása támasztott,
fordított valamint egyszerű párhuzamos vágásból álló vegyesvágással történik.
Amennyiben a fa átmérője nem teszi lehetővé az egyik oldalon alkalmazott fentiekben leírt
vágásformákat, úgy azt a másik oldalról vágásrések találkozásával kell végrehajtani.
Fokozottan ügyelni kell arra, hogy az utolsó vágást párhuzamos vágással kell befejezni.

- Feszültségi állapotban lévő fa darabolására vonatkozó előírások:

Feszültség alatt lévő fák darabolása

Ha a fa a terepen domborúan fekszik fel, a felső részén húzott, az alsó részén nyomott
mező alakul ki.

21
 Ha a fa a terepen homorúan fekszik fel, akkor a felső részén nyomott, az alsó részén
húzott oldal keletkezik.

Ha a döntött fa álló törzsek közé dőlve oldalirányban megfeszül, a fa oldalsó részén

húzott mező alakul ki. Ilyen esetekben mindig a fa nyomott oldalán állva, az előzőekben már
leírt vágásformákat alkalmazva (nyomott, húzott oldal) kell elvégezni a fa méretre vágását.

- Többműveletes géppel történő darabolására vonatkozó előírások:

22
 A többcélú darabológép, vagy az alsó felkészítő telepre beépített kör- vagy
láncfűrészes darabológép veszélyes körzetét, ahol senki sem tartózkodhat, ugyanígy a kezelő
számára kijelölt biztonságos helyet, géptípusonként elkülönítve, a munkáltatói előírásokban
kell meghatározni. Ezt a gép veszélyeztetett körzetén kívül elhelyezett táblán jól látható
módon fel kell tüntetni.

14. Ismertesse a felkészítési és a készletezési műveletekre vonatkozó EBSZ

előírásokat!

- A hasításra vonatkozó előírások:

Fejszés hasítás közben mindkét lábbal biztonságosan, a földön terpeszállásban kell állni. A
két lábnak a sújtás irányán kívül kell lennie.
Ugyanannak az erdei választéknak a fejszés hasítását legfeljebb két fő végezheti
együtt. Ha mind a két munkás fejszével dolgozik, egymással szemben elhelyezkedve,
felváltva kell sújtaniuk. A sújtás irányából a szemben állónak ki kell térnie. A hasítást
végző(k) köré vont 3 m-es térségben más személy nem tartózkodhat.

A hasításhoz használt acélékeken - kiugrást megakadályozó - rovátkáknak kell

lenniük! Az acéléket fabunkóval kell ütni.

Motorfűrésszel végzett hasításkor, ha az erdei választék a munka közben elmozdulhat,

azt a két oldalára helyezett fadarabbal meg kell támasztani. Kézzel vagy lábban nem szabad
rögzíteni.

Hasítógéppel végzett hasításkor a fa beigazítása közben a faválasztéknak a palástját

kell fogni. A kezek nem kerülhetnek a bütüre. Amikor a gép az erdei választékot megfogta, a
fát el kell engedni és félre kell lépni a hasítás közben esetleg kivágódó fadarabok útjából.

- A kérgezésre vonatkozó előírások:

Kézi eszközzel (pl. toló vagy húzó kérgezővassal, vonókéssel), vagy kézi kezelésű motoros
kérgezőgéppel egyszemélyes munkában kell dolgozni. A munkát végző köré vont 3 m-es
sugarú körön belül más személy nem tartózkodhat.

A vonókéssel végzett kérgezéshez az erdei választékot megfelelő magasságú bakra

(kb. 1 m magasra) kell helyezni és a leesést, továbbá a húzásirányú elmozdulást könnyen
kezelhető műszaki megoldással kell megakadályozni.

Fejszés kérgezéskor a munkásnak a munkadarabhoz képest úgy kell elhelyezkednie,

hogy a sújtás ne irányuljon a testre.
Az 1,2 m-nél rövidebb erdei választékok fejszével végzett kérgezéséhez a választék
végét - kényelmes testtartást biztosító, a munkadarab lecsúszását megakadályozó
bütükiképzésű - tuskóra kell felemelni. A fadarabokat tartó kéznek az éppen kérgezett
felülettől, a sújtással ellentétes irányban, legalább 40 cm távolságban kell lennie.

Forgógyűrűs kérgezőgép csak az anyagot megfogó vagy leszorító, behúzó szerkezettel

üzemeltethető. A behúzószerkezettel ellátott kérgezőgépek üzemeltetése közben - ha a

23
fadarabokat a továbbító hengerek már megfogták, a gépet kiszolgálók a fadarabnak csak a
szabadon lévő vége mögött tartózkodhatnak és a befogott választékhoz nem nyúlhatnak.
A kéregkifúvóval ellátott forgógyűrűs kérgezőgépek üzemeltetése közben csak a
kifúvó hatókörén kívül, a kifúvás irányában 15 m-nél messzebb szabad tartózkodni.

A kalapácsos kérgezőgép üzemelése közben csak a lengőkalapácsok 10 m-es

hatósugarán kívül szabad tartózkodni. A forgórészt védőhálóval kell ellátni.

- Az aprításra vonatkozó előírások:

Aprítás közben a teljes-, az ágas- és a legallyazott szálfát, továbbá a gallyfát -

függetlenül attól, hogy a gép kézi vagy gépi adagolással dolgozik - csak a vastagabb végével
szabad az aprítógépbe adagolni.

Aprítás közben a fának - az aprítógép szerkezete és az aprított fa hossza által

meghatározott - lehetséges mozgási tartományán és az apríték-kifúvó hatókörén kívül kell
tartózkodni.

- A felkészítésre vonatkozó előírások:

Felkészítés: a ledarabolt választékok úgymond átdolgozását értjük. Pl. a papírfának gyártott

alapanyag kérgezése (kézi-gépi). Vastagabb választékok hasítása (kézi-gépi), a
választékokban keletkezett repedések (élőfában keletkezett, műszaki) „S” kapcsozását,
esetlegesen a feldarabolt választékon előző műveletek folyamán rajtmaradt göcsök, terpeszek
levágását végezzük el.

15. Ismertesse az EBSZ rakodásra vonatkozó előírásait!

- A faanyagmozgatásra vonatkozó előírások:

Az erdészeti faanyagmozgatásban és készletezésben alkalmazni kell az országos

érvényű közlekedési, rakodási és tárolási biztonsági előírásokat, függetlenül attól, hogy a
tevékenységet köz- vagy üzemi területen végzik.
A közelítő nyomokról, a felkészítő helyekről, az erdei rakodókról és a kötélpályák
feszítő berendezéseinek a körzetéből a biztonságos látást és közlekedést gátló fákat,
aljnövényzetet, gallyakat el kell távolítani. Ha az anyagmozgatás fogatos vonszolással vagy
kerekes járművel lejtős terepen a rétegvonal irányában, vagy azzal hegyesszöget bezáró
irányban történik, és a jármű vagy a szállítmány völgybecsúszásának a veszélye áll fenn, a
baleseteket vagy a pálya járófelületének az emelkedő irányában végzett döntésével, vagy a
pálya völgy felőli szélén elhelyezett ütközőfával kell megelőzni.

A vágástéri anyagmozgatást végzők - ha a területen még fadöntés folyik - a döntőt

csak legfeljebb a kétszeres famagasságnak megfelelő távolságig közelíthetik meg. Ha az
anyagmozgatást végzőknek bármely okból (pl. fennakadt fa lehúzatása miatt) be kell menniök
a döntés veszélyeztetett körzetébe, azt csak akkor tehetik meg, ha a döntést végző nem kezdett
újabb fa döntéséhez és jelzi, hogy észlelte a közeledésüket.

Faanyagmozgatás közben, a mozgatással igénybevett pályán más tevékenység nem

folytatható. Ha ugyanazon a pályán azonos időben több berendezéssel végeznek

24
anyagmozgatást, a munkáltatói előírásokban meg kell határozni a forgalom rendjét (pl.
követési távolságot, a kitérők helyét).

Az állandó és ideiglenes üzemi utakon, gyűjtőhelyeken, rakodóknál gondoskodni kell

az erdészeti tevékenység, a forgalom és az egyéb munkák biztonságáról.
Faanyagszállítás közben a gépjárművek vezetőfülkéjében csak a vezető és a forgalmi
engedélyben meghatározott számú személy utazhat.

A kerekes szállítójárművek vezetőfülkéjében csak megfelelően rögzített és a kilátást, a

biztonságos vezetést nem zavaró tárgyakat szabad elhelyezni.
Faanyagszállítmányon - függetlenül a szállítóeszköztől - nem szabad utazni.
Erdészeti faanyagmozgatásban csak 18 évesnél idősebb férfiak dolgozhatnak.

- Kézi rakodásra vonatkozó előírások:

Emberi erővel, kézi segédeszközökkel legfeljebb 50 m-es műszakon belüli

átlagtávolságra szabad közelíteni. A kézben vagy vállon 1 fő által vihető legnagyobb tömeg
10 m átlagtávolságig 50 kg, 11-től 50 m átlagtávolságig 35 kg. A teljesítménykövetelmények
meghatározásakor - ha a kézi közelítést a műszakidőn belüli főtevékenységként végzik - az
egyszerre vitt faválaszték egy főre jutó átlagos tömege műszakonként 10 m átlag közelítési
távolságig legfeljebb 35 kg, 11-től 50 m-ig legfeljebb 25 kg lehet. A segédeszközökkel
vonszolva (pl. kézi horoggal, kézi ollóval, capinnal), vagy görgetéssel végzett kézi közelítés
esetében a dolgozó a saját tömegének legfeljebb 50%-át elérő húzó- vagy tolóerő kifejtésével
végezheti az anyagmozgatást.

Ha egy faválasztékot kettő vagy több fő visz együtt, a következő szabályokat kell
betartani:
a) mindenkinek a választék ugyanazon oldalán kell lennie,
b) a választékot a leterhelés irányához képest az ellentétes oldalon elhelyezkedve kell
felemelni és vinni,
c) a terhet a fej fölött nem szabad átemelni,
d) a teher felemelésére és ledobására, vagy leengedésére a hátul állónak kell a jelt
megadnia.

- Gépi rakodásra vonatkozó előírások:

A 200 kg-nál nagyobb tömegű faválasztékok fel- és lerakásához emelőgépet kell használni.
Daruval csak akkor szabad a rakodást elkezdeni, ha:

a) a gép szilárd, közel vízszintesre állított helyzetben, befékezve áll:

b) stabilan ki van támasztva:
c) felrakodáskor a sarangot, illetve a máglyát és a szállítójármű rakfelületét, leterheléskor
a szállítójárművön lévő rakományt és a sarang, illetve a máglya helyét szakszerűen
előkészítették:
d) a szállítást végző járművet befékezték, 5%-nál meredekebb lejtős terepen legalább két
kerekét kiékelték:
e) a rakományt a markoló súlypontjában biztonságosan megfogta:
f) a daru által veszélyeztetett körzetben senki sem tartózkodik.

25
 A darut csak akkor szabad magára hagyni, ha a kezelő a munkáltatói előírásokban
meghatározott helyzetbe hozta (pl. a terhet lerakta, a gémet alapállásba hozta, a motort
leállította).
Rakodásnál a rakományt rendező munkás(ok) részére a fel- és lemenetelhez a járműhöz
biztonságosan kapcsolódó (pl. az oldalfalra akasztható), könnyű, csúszásmentes fokokkal
ellátott létrát kell rendszeresíteni.
Daruval történő fel- és lerakodáskor a rakományigazítást végző munkásnak (kisegítőnek)
az anyag be- és kiemelésekor a daru és a rakomány mozgáskörén kívül, biztonságos helyen
kell tartózkodnia.
Darus rakodás során - ha a rakodásban kisegítő is közreműködik - a daruval csak akkor
szabad a rakfelület fölé befordulni, ha a kisegítő a daru és a rakomány mozgáskörén kívül
biztonságosan elhelyezkedett és a befordulásra a darukezelőnek a jelzést megadta.
A daru függő terhét csak legalább 2 m hosszú nyéllel ellátott eszközzel (pl. csáklyával),
vagy kellő hosszúságú kötéllel szabad irányítani. Az osztatlan terhet kézzel kell irányítani.

16. Határozza meg a munkaruha és a védőruha közötti különbséget!

Sorolja fel az EBSZ által előírt védőfelszereléseket!

- Munkaruha fogalma:

Munkaruha kihordási időre a munkáltató részéről a saját ruházat megkímélése

érdekében adható. Kihordási ideje van, a kihordási idő lejártával személyi tulajdonba
megy át.

- Védőruha fogalma:
- Védőöltözet, egyéni védőfelszerelés:
A munkáltatónak személyi védőfelszereléssel (védőöltözettel és védőeszközökkel) kell ellátni
azt a dolgozót, akinek munkakörében, illetőleg a közvetlen munkavégzés helyén egészségét
vagy testi épségét károsító hatás áll fenn, illetve a személyi védőfelszerelés biztosítását
jogszabály vagy közegészségügyi érdek indokolja. Az egyéni egészségvédelem körébe azokat
az eszközöket és módszereket soroljuk, amelyekkel az egyén is hozzájárulhat egészsége
megőrzéséhez. Ide tartoznak a védőruhák, légzésvédők, védőszemüvegek, a helyes
tisztálkodás és bőrápolás. Egyéni védőeszközt olyan munkakörökben kell kiadni, amikor a
testi épség és az egészség megóvása műszaki megoldással nem oldható meg.
A védőruházat a munkáltató tulajdona, kihordási ideje nincs, annak beszerzéséről, pótlásáról,
kiadásáról, tisztításáról a munkáltató köteles gondoskodni.

- Védőfelszerelések felsorolása:

Ld.: Gallyazás, darabolás tételsor 14., 15., 16.-os tétel

17. Ismertesse az erdőnevelési (erdősítés, ápolás, erdőnevelés) munkákra

vonatkozó EBSZ előírásokat!

- Az erdősítésre vonatkozó előírások:

26
Erdősítésen: a mesterséges úton történő erdőfelújítást, erdőtelepítést, fásítást és
állománykiegészítést értjük. Az erdősítés mesterséges módszer, amely nem képzelhető el az
ember tervszerű, céltudatos, hatékony munkatevékenysége nélkül. Az erdősítés a végrehajtás
módja szerint csoportosítható az alábbiak szerint:

 vetéssel történő erdősítés

 ültetéssel történő erdősítés
 dugványozással történő erdősítés.

Az erdőgazdálkodó csak jóváhagyott telepítési-kivitelezési terv alapján végezheti el az erdő

telepítését. Ahol a termőhelyi viszonyok lehetővé teszik, ott már a terv készítésénél az
őshonos fafajok alkalmazásával előnyben kell részesíteni a természetközeli erdőtársulások
létrehozását. Az említett erdőtelepítési-kivitelezési tervet az erdészeti hatóság hagyja jóvá. Az
erdőtelepítéshez és a fásításhoz csak a jogszabályban meghatározott és igazolt minőségű
szaporítóanyag használható fel. Az erdőtelepítés megkezdésének időpontját az
erdőgazdálkodó köteles a teljesítés helye szerint illetékes erdészeti hatóságnak előzetesen
bejelenteni.

- Az ápolásra vonatkozó előírások:

Az erdőnevelés eljárásai:
Az erdőnevelési eljárások az erdőnevelési tevékenység feladatait jelentik. Közülük a
legnagyobb hatást az erdőállomány életére a nevelővágások jelentik.

Tisztítások
A tisztítás legfontosabb célkitűzése: a termelési céloknak megfelelő fő fafajok optimális
számú fenntartása, a negatív tömegszelekció gazdasági céljainknak megfelelő
alkalmazása, és a kiválasztott, értékes, hektáronkénti néhány ezret meghaladó törzs
nevelése.

A következő munkálatokat végezzük el a tisztítás során:

- A fő fafajok fennmaradását és növekedését veszélyeztető sarjak stb.

eltávolítása.
- A beteg, károsított egyedeket eltávolítása.
- A visszamaradó értékes fák koronafejlődésének és
gyökérzetnövekedésének elősegítésére a növőteret bővíteni kell.

Gyérítések

Célja: a legjobb fák végleges kiválasztása, ezek fenntartása, valamint mennyiségi

növekedésének és minőségének maximális mértékű fokozása.
A gyérítéseknek két alapvető formáját különböztetjük meg: a rudas állományokban a
törzskiválasztó gyérítést (rövidítve TKGY), az érettséghez közel álló szálas
állományokban pedig a növedékfokozó gyérítéseket.

Törzskiválasztó gyérítés

27
Feladata: a javafák és esetleg a véghasználatig fenntartandó. V-fák kiválasztása és
megsegítése. A gyéresítés sikerének első feltétele, hogy a javafákat helyesen válasszuk
ki.

Növedékfokozó gyérítés
TKGY után az állomány zömmel önálló, de jó minőségű törzsekből áll. Az egyes fák
növedéke fokozatosan csökken, de az értéknövedék ebben a szakaszban a legnagyobb a
fák nagy mérete és jó minősége miatt. Legfontosabb feladata: az értéknövedék fokozása
azáltal, hogy a legjobb fákat a lehetőséghez mérten maximális számban tartjuk fenn.

- Az erdőnevelési munkákra vonatkozó előírások:

Az erdőnevelés az erdő optimális fejlődése érdekében történő folyamatos tevékenység.

- újulatok ápolása
- erdősítések ápolása
- állományok nevelővágásai
- állományok kiegészítő alátelepítése
- cserjeszint eltávolítása (nem kívánatos sarjak: gyökér, tuskó)
- egészségügyi vágások

Nevelő vágások

1. tisztítások
2. gyérítések

A nevelővágások segítségével főleg a fiatal és részben érett fejlődési szakaszokban

segítjük az élő fák kiválasztódását, illetve kiválasztását.

Faállomány fejlődési szakaszok

1. Újulat, felújítás, telepítés: mesterséges vagy természetes úton létrehozott erdő.

2. Fiatalos. Jellemzője: 1-2 cm körüli törzsvastagsági érték és fafajtól függően 0,5-
2 m törzsmagasság (a főfafaj érdekében végzünk ápolást vagy tisztítást).
3. Sűrűség: az állomány életében a 1,5-2 m-es magasságtól az 5-6 m-es magasság
eléréséig tart. A mellmagassági átmérő a 2-5 cm-t meghaladja. Jellemző a magas
törzsszám. Megindul egyes szintek elkülönülése (első tisztítás)
4. Vékony rudas erdő: az átlagos magasság 6-8 m, az átlagos átmérő 6-10 cm körüli
értéket mutat. A magassági növekedés igen erőteljes. Tisztítóvágást végzünk
ebben a korban.
5. Vastag rudas erdő: az átlagos átmérő 11-21 cm, átlagos magasság 9-16 m.
magassági, átmérőirányú növekedés intenzív.(törzskiválasztó gyérítés)
6. Érettséghez közel álló szálas erdő: az előző szakasz végére kialakult, értékes fő
fafajokból álló felsőszint fenntartása és gondozása a fő cél. (erőteljes belenyúlás
nem kívánatos) Fontos az optimális törzsszám kialakítás és megőrzése.
(Növedékfokozó gyérítés)
7. Érett vagy lábas erdő: az erdő növekedése nem számottevő (az állomány
megérett a termelésre).

28
 8. Elöregedett, túltartott erdő: a már létrejött élőfa készlet csökkenhet. Növekszik
az abiotikus károsítók hatása, gazdálkodási szempontból nem kívánatos.

18. Különítse el a baleset, a munkabaleset fogalmakat! Mi a teendő baleset

esetén!

- A baleset fogalma:
Rendkívül rövid idő alatt bekövetkezett egészségkárosodást vagy halált okozó esemény.
(Lehet: fizikai, pszichés, mérgezés, sugárzás).

- A munkabaleset fogalma:
A Munka Törvénykönyve alapján olyan baleset, amely a munkavállalót a munkavégzés során
vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától, valamint a munkavállaló
(sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. Munkabaleset a munkavégzéshez kapcsolódó
közlekedés, szállítás, üzemi étkeztetés során elszenvedett baleset is; nem minősül
munkabalesetnek viszont a lakásról a munkahelyre, illetve a munkahelyről a lakásra menet
közben bekövetkezett baleset. (Kivétel, ha a munkáltató által biztosított járművel történt a
baleset.)

- Teendők baleset esetén:

Minden sérülést, ami a munkahelyen következett be, kötelesség jelenteni a munkahelyi
vezetőnek; aki a sérülési naplóba bejegyzést eszközöl. Fontos a sérülés pontos leírása.
A bejelentési kötelezettségen kívül jegyzőkönyvet kell felvenni. Melynek időpontja a sérülést
egészségügyileg ellátó tevékenységet követően kell megtörténnie.
Olyan maradandó mértékű sérülés esetén, amelyek károsodást okoznak a bejelentést követően
kivizsgálásra szorulhatnak. Minden balesetet ki kell vizsgálni: súlyosabbat rendőrség,
munkabiztonsági felügyelőség, katasztrófavédelem.

- Elsősegélynyújtás:
Elsősegélynyújtásnak nevezzük azt a gyors egészségügyi segítséget, melyet a helyszínen lévő
személy nyújthat egy sebesültnek vagy betegnek, amíg az orvos megérkezik. Az
elsősegélynyújtás célja, hogy a beteget életben tartsa, stabilizálja állapotát, enyhítse fájdalmát,
szenvedését, szorongását. Nagyon fontos tudni, hogy miként lehet elsősegélyt nyújtani -
különösen az olyan, életet veszélyeztető helyzetben, ahol pl. a légzés vagy szívműködés leállt,
illetve vérzés, fulladás, áramütés vagy mérgezés történt.
 A sürgősségi ellátás sorrendje
Orvosi vészhelyzetben, a következő sorrendben nyújtson elsősegélyt:
1. Ha lehetséges, kérjen meg valakit, hogy hívjon orvost vagy mentőt, amíg Ön elsősegélyt
nyújt.
2. Ellenőrizze a légutakat. Távolítson el minden tárgyat, anyagot a szájból és a garatból.
Ellenőrizze a légzést, és ha nincs, kezdjen mesterséges lélegeztetést. A légzés újraindítása
elsőbbséget élvez, kivéve fulladás esetén.
3. Ellenőrizze, van-e súlyos vérzése a sérültnek. Ha van, próbálja meg elállítani.
4. Ha gerincsérülést gyanít, ne mozgassa a sérültet. Ne forgassa, és ne mozdítsa meg a fejét. A
testet a fej és a nyak alátámasztásával mozgassa. (Gerincsérülést gyaníthat, ha a sérült
magasról esett le, vagy súlyos közlekedési balesetet szenvedett és érzéskiesései/zavarai
vannak, vagy valamelyik végtagját nem tudja mozgatni.)
5. Ha eszméletlen, de légzése normális és nem gyanakodik gerincsérülésre, helyezze stabil

29
oldalfekvésbe.
6. Ne hagyja ott a sérültet, amíg az orvosi segítség meg nem érkezik. Ha egyedül van, és nem
tud segítséget hívni, de nincs gerincsérülésre gyanú és a sérült állapota stabil, minél hamarabb
vigye a legközelebbi kórház ügyeletére.

19. Ismertesse az erdészeti tevékenységhez kapcsolódó orvosi vizsgálatok

rendjét és szerepét!

- Orvosi vizsgálatok rendje:

- Munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott

munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált
személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni;
- Szakmai alkalmassági vizsgálat: a szakma elsajátításának megkezdését megelőző, illetőleg a
képzés és az átképzés időszakában az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi
vizsgálat.
- Az időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát a munkavállaló
életkora, kísérő betegségei, a munkakörülmények, és az egészségkárosító tényezők
figyelembe vételével a foglalkozás-egészségügyi szakorvos állapítja meg.

- Orvosi vizsgálatok szerepe:

Orvosi vizsgálatának célja: annak elbírálása, hogy a dolgozó

- egészségi szempontból alkalmas-e a választott munkakörben egészségének és/vagy testi
épségének előrelátható károsodása nélkül a munka végzésére
- esetleges betegség a munkakör során előidézhet-e saját személyével vagy más személyekkel
kapcsolatos veszélyt
- ha megváltozott munkaképességű, akkor milyen munkakörben foglalkoztatható
- meghatározott munkakörök esetén mentes-e bizonyos fertőző betegségektől, vagyis
járványügyi érdekből alkalmas-e
- szenved-e olyan betegségben, amely miatt gyógykezelésre, gondozásra szorul.

- Különböző erdészeti tevékenységekhez kapcsolódó orvosi vizsgálatok:

Előzetes alkalmassági orvosi vizsgálat

- A munkaköri alkalmasság elbírálása végett a munkaviszony létesítése, továbbá

a munkakör megváltoztatás előtt a dolgozót előzetes orvosi alkalmassági
vizsgálatra kell küldeni.
- Vizsgálatra kell küldeni valamennyi fizikai dolgozót, a munkakör veszélyeit,
ártalmait figyelembe véve, gépjárművezetőket, amennyiben gépjárművezetésen
kívül egyéb feladatot is ellátnak. (pl.: rakódás).
- Nem fizikai dolgozók közül minden munkaviszonyt létesítő dolgozót munkába
álláskor.

Időszakos alkalmassági orvosi vizsgálatok

- A munkaviszony fennállása alatt a dolgozók az alábbiak szerint kötelesek

időszakos orvosi vizsgálaton részt venni:

30
 a. Egészségi ártalom veszélyével járó munkakörben:

- minden 18. életévét be nem töltött fiatalkorú dolgozó évenként,

- vibrációártalom miatt (motorfűrész kezelő) évenként,
- zajártalom miatt (motorfűrész kezelő) kétévente

b. Fokozott baleseti veszéllyel járó munkakörök:

- tűz- és robbanásveszéllyel járó munkakörökben,

- egyéb baleseti veszéllyel járó munkakörökben
40 éves korig 3 évenként
40-50 éves korig 2 évenként
50 év felett évente
- fokozott baleseti veszéllyel nem járó - fizikai - dolgozók esetében 5 évenként.

Időszakos orvosi vizsgálatra az alábbiakban felsorolt dolgozókat kell küldeni:

Erdőművelés

- Vegyszeres növényvédelemben dolgozó munkák megkezdése előtt:

Szezonban egy alkalommal

- Gépkezelők jogosítványban meghatározott idő szerint

- Egyéb esetekben 40 éves korig 3 évente

40-50 között 2évente
50 év felett évente

Fahasználat

- motorfűrész kezelők évente

- egyéb fahasználati tevékenység ld. erd. műv egyéb esetekben

Szállítás, anyagmozgatás

- gépkezelők jogosítványban meghat. idő szerint

- egyéb anyagmozgatási tevékenység ld. erd.műv. egyéb esetekben

Záróvizsgálatra kötelezettek

- minden erdészeti dolgozó kullancs, encephalitis és lyme kór

miatt

- motorfűrész kezelők vibráció és zajterhelés miatt

Védőoltás

31
Minden erdészeti dolgozó köteles a munkába állást követően és a foglalkozás-egészségügyi
üzemorvos által meghatározott időközönként a vírusos agyvelőgyulladás (kullancs
encephalitis) elleni védőoltás felvételére. (munkába álláskor, 5-6 hét múlva, 1 év múlva, 3
évente)
A védőoltás költségeit a munkáltató fedezi. A védőoltások megszervezése, nyilvántartása a
munkáltató feladata, az oltást csak orvos végezheti.
Az a személy, aki az elrendelt kötelező előzetes, vagy időszakos orvosi vizsgálaton, valamint
védőoltáson (kivéve indokolt esetben, vagy nyilatkozatot tett) nem vett részt, az nem
alkalmazható foglalkoztatható

Záróvizsgálatot kell végeztetni:

- Rákkeltő hatású anyagok 10 éves, benzol, ill. ionizáló sugárzás 4 éves

expozícióját követően a munkaviszony (tevékenység) megszűnésekor.
- Idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés (vibráció, zaj) esetén.
- Az NN rendeletekben és más külön jogszabályokban hivatkozott egyéb esetekben.

- Munkaviszonyt létesíteni, illetve a munkakörben a munkavállalót tovább

foglalkoztatni csak a foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakorvosának írásos
nyilatkozata alapján, az abban foglaltak betartásával szabad.
-
- Azt a munkavállalót, aki a számára előírt vizsgálaton saját hibájából nem vett részt
vagy a „munkakörében NEM ALKALMAS” minősítést kapott, a munkavégzéstől
el kell tiltani, illetve a tárgyi munkakörben tovább alkalmazni nem szabad. Erre
vonatkozóan mindenkor az alkalmazásért felelős vállalkozó köteles intézkedni.

32