A vagyon fogalma: Vagyonon vagyoni. értékű jogok és kötelezettségek összességét értjük.

A vagyon biztosítás a biztosítottak saját tulajdonú (vagy kezelésükben lévő), illetve

felelősségi körükbe tartozó, a vagyontárgyakat és a vagyoni érdekeket érintő és a biztosítható
károk fedezetét szolgáló biztosítási fajtákat (módozatokat) és egyedi biztosításokat foglalja
magában. (Vagyonbiztosítást az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt.)
A vagyonbiztosítás más szóval kárbiztosítás, mert a bekövetkezett vagy a biztosított által
okozott kár megtérítését, a kár előtti állapot visszaállítását van hivatva szolgálni.
A vagyonbiztosítás, mint kárbiztosítás ismérvei:
-kárbiztosítás gazdaságtani szabályai vonatkoznak, ideértve a biztosítási védelem
terjedelmét, a kár által kiváltott tényleges szükséglet kielégítését.
A kárbiztosítás célja a konkrét szükséglet kielégítése, a biztosítóteljesítésének alapja mindig
a tényleges kár.
A kártalanítási elv a vagyonbiztosítás alapelve, amelyben a gazdagodási tilalom
követelménye fogalmazódik meg.
Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy
aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg.
A gazdagodási tilalom követelménye értelmében a vagyonbiztosításban a túlbiztosítás és a
többszörös biztosítás egyaránt tilos.
A biztosítás összeg a vagyonbiztosítások esetében
-a biztosító teljesítésének felső határa, emellett
-egyes biztosítási formák esetében a védelem intenzitását is méri és
-általában a díjfizetés alapjául szolgál.
Vagyontárgyak fedezeténél meghatározó szerepet játszó mennyiségi ismérv a biztosítási
érték, mely a Ptk. szerint a vagyontárgy valóságos értéke lehet.
Az ún. túlbiztosítási tilalom szabálya értelmében a biztosítási összeg nem haladhatja meg a
biztosított vagyontárgy valóságos értékét.
A jogszabály lehetővé teszi biztosítási szerződés kötését valamely vagyontárgy várható
értéke, helyreállításának ill. új állapotában való beszerzésének értéke erejéig (ezáltal az
ún. új értékre szóló biztosításnál nem érvényesíti a túlbiztosítás tilalmát)
A biztosítási formák -milyen mértékben vállalja át a biztosító a biztosított kockázatát,
-ennek megfelelően milyen mennyiségi viszony van a biztosítási teljesítés és a biztosítási
esemény által előidézett kár között.
A vagyontárgy esetében rögzített biztosítási összeg alapja a biztosítási érték, illetve az ezt
meghatározó biztosítási érdek. Eszerint biztosítás csak a biztosítottnak a vagyontárgy,
illetve jövedelem fennmaradásához, valamint a jelentkező pótlólagos ráfordításhoz
(többletköltség) fűződő érdeke mértékéig köthető, illetve addig érvényes.
A biztosító. a kockázat (kár) viselési formával összhangban vállalja a keletkezett kár
megtérítését.
A biztosítási események a biztosító által átvállalt kockázatviselésnek legjellemzőbb és
legfontosabb eleme.
A Ptk. értelmében a biztosítási esemény a szerződésben megállapított károsító esemény
lehet, amely meghatározás így a szerződő feleknek nagyfokú szabadságot ad.
A biztosítási esemény meghatározása a veszélynem megnevezésén kívül különböző (pl.
területi, időbeni, mennyiségi) paraméterekkel pontosítja a biztosítási fedezet mértékét,
érvényét, időtartamát stb.
A biztosítási hely a vagyonbiztosítások többségénél a vagyontárgyak elhelyezésének,
elhelyezkedésének a biztosítási kötvényben történő megjelölése. Ellenkező kikötés
hiányában a vagyontárgyra a biztosítási fedezet más helyen nem érvényes.
A dolog természeténél fogva eltérő szabályok vonatkoznak a helyüket változtató tárgyakra
fedezetet nyújtó biztosításokra, így pl. a szállítmány-biztosításra.
Meghatározzák a kizárásokat, vagyis azok az események stb., amelyeket a biztosító
különféle megfontolásból a fedezet alól kivesz.
A legfontosabb vagyonbiztosítási események
A tűzbiztosítási esemény Tűz által okozott kár megnyilvánulhat a biztosított vagyontárgyak
- elégésében (megsemmisülés),
- nem éghető anyagok estében azok belső szerkezetének megbomlásában (porlás stb.) vagy
deformációjában (pl. zsugorodás),
- vagyontárgyak szennyeződésében (pl. füst. korom).
Tűznek tekintjük azt az oxidációs folyamatot. amelyre
-szilárd anyagok esetében (hő hatására nem gázosodó anyagok)
-az izzás, hőhatásra gázosodó szilárd anyagokra, valamint gázok és gőzök estében a
lánghatás jellemző és egyben nagy hőfejlődés következik be, amelyet fényjelenség kísér.
(Létrejöttéhez éghető anyag, oxigén és gyulladási hőmérséklet szükséges. Jellemzője, hogy
öntápláló, tehát a folyamat fennmarad.)
Jellemző kockázat-kizárásai:
-öngyulladás,
-erjedés, befülledés,
-lángra és hőhatásra közvetlenül kitett vagyontárgyakban bekövetkezett tűzkár.
Villámcsapás-biztosítási esemény
A villámcsapás-biztosítási esemény a tűzbiztosítási esemény egyik sajátos - kifejezetten
elemi csapásból eredő megnyilvánulási formája, amelyet azonban a biztosítások rendszerint
önálló veszélynemenként határoznak meg.
Jellemző, vagy estleges kizárások lehetnek:
-az előirt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága miatt,
- magában a villámvédelmi rendszerben keletkezett károk.
Robbanás-biztosítási esemény:
A robbanást jellemzi, hogy az elválasztó elemekkel határolt térbeli nyomáskülönbségek
kiegyenlítődését eredményez. A robbanás az anyag fizikai vagy kémiai átalakulása, melyet
gyors energia-átalakulás kísér, romboló, károsító hatással jár.
Legismertebb robbanásfajták:
-villamos
-por
-fizikai
-kémiai.
Jellemző kizárások:
-hasadóanyagok robbanásából eredő károk,
-hangrobbanásból eredő károk (kizárásuk a károkozás bizonyíthatatlanságával és
ellenőrizhetetlenségével függ össze)
-nyomástartó edényekben keletkezett károk
Összeroppanás-biztosítási esemény:
A biztosítási esemény térfogat-csökkenés (vákuum-hatás, implózió) folytán áll elő, amikor a
légritka teret határoló falazat összetörik, horpadást szenved, illetve deformálódik.
Jellemző kizárás: az olyan vákuum alatt lévő edényzetek, tartályok stb. összeroppanási kára,
amelynek a falazata részben vagy egészben üveg, kvarc, kristály anyagból van.
Szélvihar-biztosítási esemény
Biztosítási eseménynek általában a 15 m/sec. (54 km/óra) erősségű és az ezt meghaladó
szelet tekintjük.
Jellemző kizárások :
-lábonálló növényi kultúrák,
-épületek, építmények üvegezése, fóliaházak,
-szabadban tartott ingóságok, készletek.
Egyes speciális növénybiztosítások a lábonálló növényi kultúrák hozamára is adnak
biztosítási fedezetet.
Felelősségbiztosítási esemény
A felelősségbiztosítási eseménynél lényeges szempont, hogy az előre nem látható, véletlen
esemény bekövetkezése összefügg-e valakinek a magatartásával, vagy sem.
A felelősségbiztosítási esemény ebből eredően a károkozói magatartásához kapcsolódik,
illetve ahhoz a személyhez, kinek a bekövetkezett kárt meg kell térítenie
Földrengés-biztosítási esemény
A földrengéskor felszabaduló belsö erők a ki pattanás helyétől rugalmas
infrahanghullámokként erjednek szét, és a föld felszínén mindenhol észlelhetők. Ennek a
feszültségfeloldásnak a nagyságát kétféle módon mérik.
Egyrészt a Richter-magnitudó révén, amely megmutatja, hogy milyen nagyságú energia
szabadult fel a kipattanás helyén a fókuszban, másrészt a Mercalli-Sieberg féle táblázat
alapján, amely az észlelési helyen tapasztalható jelenségek alapján 12 fokozatot különböztet
meg.
A biztosítók kockázata általában a Mercalli-Sieberg féle táblázat 5-ös fokozatnál kezdődik.
Földcsuszamlás-biztosítási esemény
Földcsuszamláson a kisebb-nagyobb kiterjedésű földfelszíni talajréteg lejtős irányú, általában
lassú, de egyes esetekben minden előzetes mozgásjelenség nélkül hirtelen bekövetkező
mozgását értjük.
A földcsuszamlással igen gyakran oksági kapcsolatban vannak az időjárás- és
csapadékviszonyok, de szerepet kaphat az emberi közrehatás is, amikor az a talajviszonyok
rendjét megváltoztatja.
Jellemző kizárás a padozat alatti feltöltések leülepedéséből és az alapok alatti talaj
süllyedéséből bekövetkező kár.
Föld- és kőomlás biztosítási esemény
Föld- és kőomlás-biztosítási eseményen az olyan károkat értjük, amikor magasabb szintről
föld- vagy kőtömeg az alatta lévő biztosított vagyontárgyakra zuhan, és azokban sérülést,
rongálódást, esetleg teljes megsemmisülést okoz.
A biztosítási eseménnyel kapcsolatban általában kizárás nincs, viszont kizártak a biztosított
vagyontárgyak közül azok a létesítmények (támfal stb.) - e kár szempontjából -, amelyek
éppen a kő- és földomlás megakadályozását vannak hivatva szolgálni.
Üregbeomlás-biztosítási esemény
A biztosítási esemény azáltal következik be, hogy a föld felszínének egy része az alatta lévő
üregbe beszakad, és az üreg felett, vagy az annak közelében lévő építmény, vagy egyéb
vagyontárgy az így képződött üregbe beomlik, illetve épületek esetében az épület egyes
részei megrogynak, az épületen repedések keletkeznek, illetve a föld alatti üreg miatt az
épület használhatatlanná válik.
A biztosítási szerződés szerint az üregbeomlás vonatkozhat
-természetes üregek,
-ismeretlen üregek,
-föld alatti ismert vagy ismeretlen létesítmények (pincék, aknák, bányavágatok stb.)
beomlásában eredő károkra.
Jellemző kizárás a talajszint alatti építmények beomlása esetén azok újraépítési költsége.
Törésbiztosítási esemény
A biztosítási esemény lényegében tárgyak ütközéséből, rázkódásából, vagy a biztosított
tárgyakra ható külső és hirtelen fellépő erőhatásból előálló azokat a károkat öleli fel, amikor
a tárgyak alakító anyagainak folyamatossága megszakad (törik), vagy deformáció, illetve
egyéb anyagszerkezeti elváltozás miatt rongálódás, részbeni vagy teljes használhatatlanság
következik be.
Jellemző törésbiztosítási események:
-hajó, gépjármű, repülőgép, konténer, tehervagon, vasúti szállítóeszközök casco biztosítása,
-a szállítmánybiztosítás keretében a szállított árut ért törésbiztosítási esemény, melynek két
jellemző válfaját különböztetjük meg, -járművet ért balesettel összefüggésben bekövetkező
(a szállított áruban) keletkezett töréskárok, - közönséges töréskárok, amikor csak az áru
károsodik
- géptörésbiztosítás keretében szerszámok, ipari technológiai berendezések töréséből eredő
károk,
- üveg, tükör töréséből eredő károk.
Jellemző kizárások lehetnek:
-nagy kockázatérzékenységű és emiatt előre tervezhetően, sűrűn károsodó alkatrészek
töréskára,
-a gyors elhasználódás miatt sűrűn cserélendő alkatrészek,
-a biztonsági hatást meghaladó túlterhelésből eredő töréskár,
-az olyan töréskár, amelyek a további üzemszerű működést nem befolyásolják
Betöréses lopás-biztosítási esemény
A betöréses lopás természetes személy károkozása abban a formában, hogy más tulajdonát (a
biztosított tulajdonát) jogtalanul elveszi. Ezt úgy valósítja meg, hogy térbelileg zárt és lezárt
helyiségbe jogtalanul behatol.
A betöréses lopás-biztosítási esemény körét illetően kizárás nem jellemző.
A biztosítók a biztosítással kapcsolatos negatív megnyilvánulások ellensúlyozására, valamint
a kármegelőzés fokozására a biztosítottak részéről általában a szerződésben is megszabott
magatartást igényelnek, így pl.:
-a pénz és egyéb értékek páncélszekrényben való elhelyezése,
-a páncélszekrény kulcsainak a biztosítás helyén kívüli elhelyezése az üzemszüneti órák alatt,
-elektronikus betörés-jelzőkészülék alkalmazása,
-kettős szárnyú ajtóknak riglihúzás elleni védelme,
-biztonsági zárak, egyéb mechanikai vagyonvédelmi berendezések, felszerelések
alkalmazása.
Rablás-biztosítási esemény
A rablás emberi magatartással okozott kár. A rablás büntetőjogi kategória is, amely szerint
"ki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen
erőszakot, vagy élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit
öntudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyez", rablást követ el.
A biztosítók korlátozó és kizáró rendelkezéseket köthetnek ki, pl.
-nagy értékek szállításának fedezetét csak a nappali órákra vállalják,
-helyközi szállítás fedezetét pótdíjak mellett vállalják,
-meghatározott összegek, illetve érték szállítása esetén fegyveres kísérőt írnak elő, ha az
előírást nem tartják be, az kártérítést kizáró ok.
Rongálás-biztosítási esemény:
Rongálás az, ha valaki idegen vagyontárgyakat megsemmisít, vagy megrongál. Büntetőjogi
tényállás is, amely azonos a tényállás köznapi fogalmával, egyben a biztosítási esemény
tartalmával.
Árvízbiztosítás esemény
Árvízbiztosítási esemény az, amikor természetes vagy mesterséges vízfolyásokból,
természetes vagy mesterséges tavakból a víz kiömlik, gyakorlatilag hasznos területeket elönt,
és az ott lévő vagyontárgyakat károsítja.
A biztosítások jellemzően az árterületen, hullámtereken keletkező károkra nem nyújtanak
biztosítási fedezetet.
Belvízbiztosítási esemény
Belvíz a föld felszínén összegyülemlett bármilyen természetes eredetű víz, amely a föld
meghatározott termetét összefüggően fedi. Eredhet esőből, olvadásból, talajvízből,
forrásvizekből, szivárgó vagy fakadó vizekből.
A belvíz-biztosítási esemény nagy jelentőségű a növénybiztosításoknál. A biztosítási fedezet
általában a belvíz miatti állománykipusztulási károkra vonatkozik - magas önrész mellett -,
azonban esetenként a biztosítás fedezi a terméshozam-kiesésben jelentkező kárt is.
Felhőszakadás-biztosítási esemény
A felhőszakadás rövid idő alatt lezúduló nagymennyiségű csapadékvíz. A hirtelen lezúduló
csapadék a vízelvezetés kiépítetlensége, az előírásoknak megfelelően méretezett és
karbantartott vízelvezető rendszer elégtelenné válása folytán, vagy a meglévő talajviszonyok
miatt a lapos helyeken összegyűlik, ezáltal áztató, sodró, romboló hatást fejt ki.
A növénybiztosításban általában a felhőszakadás-biztosítási eseményt nem fogalmazzák meg
önállóan. A felhőszakadás-biztosítási eseményt más eseménnyel összevontan veszik
fedezetbe, illetve bírálják el.
Jellemző kármegelőzést szolgáló korlátozás lehet, pl. a talajszint alatti padozatú
helyiségekben csak megfelelő magasságú állványzatra felhelyezett vagyontárgyak káraira
vonatkozik a biztosítási fedezet.
Hónyomás-biztosítási esemény
A hó az ember alkotta létesítményekre (épületek, vezetékek stb.) lehullik, és súlya olykor
rendkívül nagy nyomással nehezedik azokra.
A hónyomás másik megnyilvánulási formája az őszi vetésekben és a gyümölcsösökben
okozott kár. Bár a hó fajsúlya nem jelentős, azonban a nappali olvadás és az éjszakai fagyok
hatására a hóréteg tömörödik, súlya jelentősen növekedhet, egyúttal elkérgesedik, ami gátolja
a növények légzését, és kipállás formájában okoz kárt, főleg az őszi vetésekben.
Elhatárolási szempontból zárják ki a hónyomáskárok közül az ereszcsatornák és
hófogórácsok károsodásait.
A vezetékből kiömlő, víz, vízgőz károkozásával kapcsolatos biztosítási esemény
(Csőrepedés)
Magába foglalja a vezetékekből kiömlő víz, gőz, bizonyos esetekben egyéb folyékony zagy,
vagy gázok által okozott károkat is.
A biztosítási esemény megnyilvánulási formái lehetnek:
-vezetékek (csövek) törése,
-tartályokból, edényzetekből kiömlő folyadék,
-szelepek, zárak, csapok, egyéb szerelvények meghibásodása miatti folyadék, gáz, gőz
kiáramlás,
-valamilyen folyadék, légnemű anyag, vezeték, szerelvény- vagy tartályrendszerből
bármilyen módon kijutó folyadék, gáz, gőz (ideértve a csapok nyitva hagyását, nyitva
felejtését is) által okozott károk.
Jellemző kizárások:
-sérült csővezeték, tartály, szerelvény stb. helyreállításának vagy utánpótlásának költsége,
-csapok, zárak stb. gondatlansággal párosuló nyitva felejtése (természetesen ez esetben a
harmadik személynek okozott kárt a biztosító téríti).
Jégbiztosítási esemény
A jégeső légáramláson alapul, amikor a nagy mennyiségű vízpárát tartalmazó levegő a
magasabb légrétegekben lehűlve, jégkristály-képződési folyamat indul el.
A biztosítási esemény hazánkban gyakran fordul elő, legjelentősebb a növénybiztosításban.
A súlyos jégszemek azonban nemcsak a növényállományban okoznak károkat, hanem az
épületek tetőzetében, valamint a gépjárművekben is.
Fagybiztosítási esemény
A víz 0 fok alatt szilárd halmazállapotúvá válik. A halmazállapot-változás eredményeként
térfogata kiterjed. A térfogat terjedése a víztároló szerkezetek falainak rombolását,
roncsolását idézi elő, legyen az élő szervezet (sejtfal), vagy víz tárolására szolgáló,
szervetlen anyagból készült edényzet stb.
A fagy romboló hatása ellen az emberiség évszázadok óta védekezik, ezzel függ össze, hogy
a fagykockázatot az ember által előállított létesítményekre (épületek), egyéb szerkezetekre
(pl. gépjármű-biztosításnál a hűtővíz megfagyása) a biztosítók nem vállalják. .
A fagykockázat vállalása jellemzően a növénybiztosításoknál valósul meg, tekintettel arra,
hogy a növényeknek a fagyhatással szembeni állóképességét az ember alapvetően nem tudja
befolyásolni, ugyanakkor létérdek, hogy a növényeket a kívánatos időben elvessék
A káresemény
A vagyonbiztosítási kár általában az a veszteség, amely állagkárban, eltűnésben,
elvesztésben, rendkívüli kiadásokban, illetve el nem ért hozamban testesül meg.
A kárbiztosítások esetében
-a kár lehet közvetlen, a biztosítási esemény közvetlen következményeként előálló vagy
-az ennek következtében előálló közvetett (járulékos) kár (pl. az oltás miatt keletkező vízkár,
a romeltakarítás)
A következményi kár tehát valamely közvetlen dologi kár következményeként előálló,
azzal közvetlen okozati összefüggésben álló, általában hosszabb időtartamon át fennálló
jövedelem-kiesés és/vagy pótlólagos ráfordítás felmerülése (pl. a tűz következtében előálló
üzemszünet). A hozamkiesést fedező biztosítások érdekes példája a növények terméshozam-
kiesés biztosítása, amely összkockázatú változatában az átlagos terméshozamhoz kapcsolódó
meghatározott garanciát jelent.
Más megközelítésben a teljes kár, illetve a részkár között különböztetünk, a következők
szerint:
-teljes vagy totál kár együtt jár a vagyontárgy teljes állagromlásával, illetve
használhatóságának megszűnésévei,
-konstruktív totál kárrá minősül egy részleges kár általában azokban az esetekben, ha a
javítás, helyreállítás költsége a kárkori értéket meghaladja,
-részleges kár fogalmával azokat a vagyoni károkat jelöljük, melyek esetében a vagyontárgy
károsodásának mértéke csak részleges, javítással - a gazdaságosság szempontjait követve -
helyreállítható.
A javítás során a kárkori értékben előálló csökkenés a kártérítés tárgya lehet. Ugyanígy, de
ellenkező előjellel befolyásolhatja a kártérítés összegét az esetleges értékemelkedés. A
gazdaságosság követelménye általában azt fejezi ki, hogy a javítási költség ne haladja meg a
vagyontárgy káridőponti értékét.
Maradványérték, vagyis a károsult vagyontárgynak a kár után megmaradó az a része, amely
még értékesíthető vagy használható, s amelyet a biztosítók a feltételek értelmében a
kártérítési összeg kiszámításánál általában levonásba helyeznek.
A minőségi és/vagy mennyiségi kár közötti különbség alapvetően a növénybiztosításban
használatos, amennyiben
-minőségi kár alapvetően a termés értékének azáltal való csökkentését jelenti, hogy akár az
áru minőségének romlását vonta maga után,
-mennyiségi kár a termésben keletkezett, mértékegységgel és a feltételekben megállapított
egységárral meghatározott veszteség, amelynek során a veszteség mértékét a kár nélkül
várható termésmennyiséghez viszonyítjuk.
A kár mellékköltségek azok a költségek, amelyek a biztosítási esemény folytán, annak
elhárítása, csökkentése, enyhítése érdekében merülnek fel (pl. bontási, eltakarítási oltási,
mentési, kárenyhítési költségek).
Az érték szerepe a vagyonbiztosításban
A biztosítási érdeket a biztosítási szerződés keretei között a biztosított vagyontárgyak értéke
fejezi ki.
A vagyonbiztosítások megköthetők a vagyontárgyak valóságos értékére (káridőponti, avult
érték), új értékre (új állapotban való beszerzési érték) és várható értékére
a) A valóságos érték és annak formái
A valóságos értéken a vagyontárgyak meghatározott időpontban meglévő, gyakorlatilag
állandóan változó és pénzben kifejezett értékét (forgalmi értékét) értjük.
Új vagyontárgyak valóságos értéke általában egybeesik azok új értékével (új árával). A
használatban lévő vagyontárgyak értéke folyamatosan csökken. A valóságos értéket az idő
múlásával értéknövelő tényezők is módosíthatják.
Forgalmi érték. Azt az alapvetően a használattal, erkölcsi kopással, valamint a kereslet
kínálat értékmódosító hatásával módosult árat jelenti, amely az értékelés időszakában történő
csere (adás-vétel) esetén elérhető, vagy (kár esetén) elérhető lenne.
Legjobban közelíti meg a valóságos érték fogalmát, azonban a legritkább esetben
tartalmazzák.
Káridőponti érték sajátos biztosítási - és a biztosítási szerződések feltételeiben
megfogalmazott - tényleges érték. Viszonylag gyakori szerződési formula. A biztosító a kárt
káridőponti (avult) értéken téríti meg. A káridőponti értéket a károsodott vagyontárgy
újrabeszerzési árából, vagy újraépítési költségéből számítják ki, az időközi értékcsökkenés,
avulás levonásával.
Műszakilag becsült érték taralmában hasonló a káridőponti értékhez. A kifejezést a
biztosítási feltételek nem, vagy csak elvétve alkalmazzák, ugyanakkor a kárrendezési munkát
végzők gyakorlatában mindennapi szóhasználat.
Műértéket képviselnek a művészeti alkotások, gyűjtő értéket jelentenek egyrészt a
művészeti alkotások, de olyan, tárgyak is, amelyek egyedi jellegük, ritkaságuk, esetleg
pótolhatatlanságuk miatt kincsképző szerepet is képesek betölteni. Az idő múlásával értékük
általában növekszik.
Előszereteti értéken egyes személyek meghatározott tárgyakhoz kötődő egyedi értékítéletét
értjük. Az előszereteti értéknek nincs valóságos értéke, ezért a biztosítók előszereteti értékre
biztosítást általában nem vállalnak.
Beruházási teljesítményérték fogalommal jelöljük az épülő, készülő beruházások értékét. A
beruházások tartama alatt az érték a már felmerült, s ráfordított költségekből állapítható meg.
Ár a kereskedelmi forgalomban lévő vagyontárgyak értékének pénzbeli kifejezése.
Önköltség a legélőbb és legmegfelelőbb valóságos érték. Önköltségen a biztosítók általában
a termelési folyamatban lévő vagyontárgyakat biztosítják.
b) Új érték
Új értéken a biztosításban a vagyontárgy meghatározott időpontban - káridőponti - új
állapotban való beszerzési árát vagy ujrabekerülési költségét, vagy újraelőállítási költségét
értjük. Fontos szabálya az újérték alkalmazásának, hogy az újértéket a ténylegesen károsult
vagyontárgy értékére vonatkoztatjuk, és nem arra a vagyontárgyra, amely helyette
beszerezhető, vagy újból előállítható.
Az új érték szerinti kártérítés egyik sarkalatos elvi kérdése, hogy a vagyontárgyak csak
bizonyos avultsági fokig biztosíthatók ezen az értéken.
A nettó és a bruttó érték
A nettó és a bruttó érték a gazdálkodó szervek, társaságok nyilvántartásaiban kimutatott
sajátos értékforma. A számvitel a beszerzéskori árviszonyokat konzerválja, rugalmatlan a
kereslet-kínálat változásaival szemben, nem tükrözi a műszaki alkalmasságot. A bruttó
érték, gyakorlatilag: újérték, de a biztosítói ujjérték-fogalmunktól azonban annyiban eltér,
hogy azaz eredeti beszerzés, vagy az eredeti létesítés időpontjában rögzített újérték, nem
pedig a biztosítási kockázatviselés időszakában, vagy tartama alatt létező ismételt
újrabeszerzéskori újérték.
Helyreállítási érték
A helyreállítási értéken történő kockázatviselésnek az ad jelentőséget, hogy a biztosítási
szerződést mg lehet kötni a vagyontárgyak helyreállításának, illetőleg új állapotban való
beszerzésének értéke erejéig.
A kockázatviselés gyakorlatában a honosodott meg, hogy a biztosító eltérően értékeli a teljes
(általánosan elfogadott kifejezéssel: totál-) károkat és a részleges károkat. Részleges
károknál a biztosító a javítási, helyreállítási költség megtérítését vállalja, totálkár esetén
pedig a szerződésben meghatározott értéket, a biztosítási összeget fizeti ki.
c) Várható érték
A várható értéken olyan gyors és meghatározott időre korlátozható értéknövekményt értünk,
amelynek nagysága előre meghatározható, valószínűsíthető. A várható értéknek
nagy szerepe van a növénybiztosításokban.
A várható érték nemcsak a növény-, hanem az egyéb vagyonbiztosításoknál is alkalmazható,
ha az előfeltételek a gyors és meghatározott értéknövekedés megvalósulására és
megállapítására egyaránt fennállnak. (pl. növendékállatok biztosítása, az üzemszüneti
biztosításban kieső nyereség megtérítése stb).
A kockázatvállalás
a) Minőségi és mennyiségi kockáztok
Vagyonbiztosítás esetében a biztosító minöségi és/vagy mennyiségi kockázatokat vállal át. A
kockázat minőségét, illetve annak különbözöségét az egy-egy veszélyközösségen belül eltérő
veszélykörülmények által befolyásolt kockázatok vállalása jelenti, melynek kiegyenlítődése
alapvetően a díjtételek differenciálásával érhető el. A mennyiségi kockázat egyazon
veszélyközösségen belül az egyes kockázatok biztosított értékének a veszélyközösség
egészének átlagos összegét (értékét) lényegesen meghaladó összeg (a csúcskockázat az
átlagost sokszorosan meghaladó mennyiségi kockázat).
b)A vállalandó kockázat elemzése
A biztosító kockázatvállalásához a vállalt kockázat elemzése szorosan hozzátartozik, többek
között az alábbi szempontok alapján:
-a kockázat időhorizontja szerint a kockázat lehet hosszú-, rövid-, illetve középtávú (pl. a
beruházási hitelnyújtás, a közlekedés és a szállítás kockázatai), a kockázatot jellemző
kárgyakoriság lehet magas, átlagos, illetve alacsony,
-az átlagkár (a kifizetett kártérítés és a bekövetkezett károk számának viszonya)
tendenciájában lehet figyelmeztető,
-az ún. katasztrofális kárral járó kockázatok,
-a kis, közepes, illetve nagy kárral járó kockázatok,
-a lehetséges legnagyobb kár (MPL),
-a valószínű maximális kár (PML).
Lehetséges legnagyobb kár (MPL) az az elvileg legrosszabb eset, amelyhez az objektum
megsemmisülése mellett az összes még adódó költségeket (bontás, jogi védelem stb.) is
figyelembe veszik.
A kár legvalószínűbb maximuma (PML) azt mutatja, hogy a gyakorlatban mekkora lehet
az a "rész" ami egy káresemény következtében még valószínűsíthető. (Pl. Egy üzemen belül
a legmagasabb értékű épület a PML)
c) Nagykockázatok és nagykárok
A Bit. értelmében került sor a biztosító által vállalt nagykockázatok és nagykárok
határértékeihez kapcsolódó bejelentési kötelezettség szabályozására. A Bit. 1. számú
mellékletének D) része tartalmazza a nem-életbiztosítási ág ágazatai körében a
nagykockázatnak . minősülő kockázatok paramétereit a mérleg főösszegtől, üzleti
forgalomtói, alkalmazotti létszámtói függően. A rendelet anagykockázatok és nagy károk
határértékeiről rendelkezik, utóbbi esetében bármely ágba és ágazatba sorolt kockázatokkal
kapcsolatos biztosítási eseményekre vonatkozóan.
d) Kockázathalmozás
A kockázathalmozás (kumuláció) a biztosító kockázatviselésének olyan növekedését jelenti,
amely a nála biztosított kockázatok egy meghatározott területen történő összehalmozódására
vezethető vissza, aminek következtében egy-egy káresemény egyszerre több biztosított
objektumot pusztíthat el.
A díjszámítás főbb követelményei
A kockázatokra vonatkozó leglényegesebb információkat alapvetően a káralakulás
sajátosságait jellemző mutatókból nyerhetjük.
Ennek megfelelően a kockázati díj számításának folyamatában is lényegében ezekre
támaszkodhatunk.
Átlagos kárnagyság = összes kár/károk száma,
kárgyakoriság = károk száma/kockázatok száma,
kárhányad = összes kár/össz biztosítási díj,
kárarány = össz kár/össz bizt összeg,
kárszükséglet = összes kár/kockázatok (kötvények) száma,
kárfok = átlagos kárnagyság/ átlagos biztosítási összeg.
A díj számításának és differenciálásának nélkülözhetetlen segédeszköze a kártábla, mely a
károk alakulására vonatkozóan a kárgyakoriságot és a kárintenzitást kiegészítő további
információkat tartalmaz. A kártábla olyan kárstatisztikai összeállítás, amely a károkat -
különböző szempontokat követő - nagyságrendi csoportosításban tünteti fel. A szempontok
alapvetően a különböző kockázatviselési (kárfedezeti) módok, kárkifizetési korlátozások.
A díjak differenciálásának, az engedmények és a pótdíjak alkalmazásának több, kifejezetten
a vagyonbiztosítás területén alkalmazott megoldása terjedt el, így pl.
-az engedmények területén a tartamengedmény
-a kockázatok regionális különbözőségének mérésére a helyosztály,
-a tevékenység, illetve a biztosított vagyontárgy szerinti differenciálás céljára a kockázati
osztály,
-a kár alakulás kifejezésére, illetve díjjal történő követésére a díjosztályi rendszer.
E szempontok kombinációján alapul az elterjedten alkalmazott kétdimenziós díj rendszer pl.
a növények kockázatérzékenységének és a termesztési hely kockázatának kifejezésére.
A fizetendő díj meghatározása az esetek döntő többségében a biztosítási összeg és a
díjszabásban foglalt díjtétel szorzatára épül.
A díjoszthatatlanság elve a biztosítási időszakhoz kapcsolódik és a Ptk. szabálya
értelmében azt mondja ki, hogy a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti, ha
a biztosítási esemény bekövetkezik, kivéve, ha a felek ennél rövidebb időszakban állapodtak
mg. Ennek a szabálynak a hátterét az a díjszámítási gyakorlat jelenti, amelyiknél a
díjmeghatározás alapja az évi átlagos kockázat.
A mezőgazdasági biztosítások
A mezőgazdasági biztosítás a növénytermesztés (ideértve a kertészeti kultúrákat és az
erdőket is), az állattenyésztés, illetve állattartás körére terjed ki.
A növénybiztosítás kockázati sajátosságai
A növénybiztosítás kockázati sajátosságai között említhetjük, hogy
-a fedezet a növénytermelési igény teljes időszaka alatt több-kevesebb valószínűséggel, de
térben és időben merőben bizonytalanul bekövetkező elemi károkra terjed ki,
-veszélynemei által okozott károsodások intenzitási fokát veszélynemenként más-más
arányban és formában, de lényegében több tényező együtthatója határozza meg,
-a káresemények térbeni és időbeni bekövetkezése szoros összefüggésben áll a
mikroökológiai adottságokkal.
Figyelemmel a károsodásoknak amikroökológiai adottságokkal, valamint a növényeknek a
károsító eseményekkel szemben mutatkozó különböző reagálásának a helyi adottságokkal
való összefüggésére, a növénybiztosítás topografikus (terepviszonyoktóI függő) és
specifikus (sajátos) kockázati részből áll.
A topografikus kockázat a kockázatba vont elemi károk bekövetkezésének a helyi
adottságoktól függő valószínűségi foka, amely a vidékre jellemző helyi időjárási
viszonyoktói, domborzattól, az erdőktől, vagy nagyobb vízfelületektől való távolságától stb.
függ.
A specifikus kockázat a növények biológiai sajátosságaitól és az ezekből adódó kár iránti
érzékenységtől függő veszélyeztetettségi fok.
A topografikus kockázat a növénybiztosításoknál alkalmazott ún. helyosztály szerinti, a
specifikus kockázat pedig a növények elemi károk hatásával szembeni érzékenységét
kifejező ún. kockázati osztály szerinti differenciálás alapja.
Aszerint, hogy akár milyen időszakban következik be, különböző fedezetek
alkalmazhatók, így attól függően, hogy a növények előrehaladott vegetációs állapotában
-mennyiségi terméskiesésből adódó súlycsökkenést (mennyiségi kárfedezet),
-minőségromlásból származó értékcsökkenést (minőségi kárfedezet) okoznak-e, illetve a
növényfejlődés kezdeti fázisában,
- a növényállomány állagának elpusztulását (állománykipusztulásos kárfedezet) vonják-e
maguk után.
A növények mennyiségi terméskiesésének térítése a növénybiztosítási fedezet
legalapvetőbb része. Ebben a körben realizálódik a biztosítási teljesítések döntő többsége, s
ebben jut kifejezésre a növénybiztosítás csaknem valamennyi sajátossága is.
A növények minőségi értékcsökkenését felölelő kockázat azokra a károsodásokra terjed ki,
amelyek nem okoznak mennyiségi terméskiesést, de hatásuk a termés minőségét rontja. A
felmerülő veszteség, alapvetően az értékesítési átlagár alacsonyabb szintű realizálódása
folytán áll elő. A veszteség nagyságrendjét így általában az az értékkülönbözet határozza
meg, amely a betakarított termés minőségromlás miatt csökkent értéke és a között az érték
között mutatkozik, amely vélelmezhetően elérhető lett volna, ha a termést nem éri minőségi
károsodás.
Az állománykipusztuláisos kárfedezet azokra a káreseményekre terjed ki, amelyek a
vegetáció kezdeti fázisában a növények állományában (állagában) oly mértékű károsodást
okoznak, amely miatt azok további termesztésben tartása gazdaságilag értelmetlenné válik.
Következésképpen a kártalanítás sem biztosítási összeg alapján történik, hanem az
állománypusztulással összefüggésben felmerülő tényleges veszteség - a növényállomány
állaga helyreállítási költségeinek - megtérítésére irányul.
Az állatbiztosítás kockázati sajátosságai
Az állatbiztosítás alapvetően két részre oszlik:
-a betegségből, valamint a balesetből eredő állatelhullással (kényszervágással) kapcsolatos
kárfedezetet az ún. állatbetegség-biztosítás foglalja magában,
-az állatokat érő elemi károsodások fedezete az egyéb elemi kár (tűz) módozatokba épül be.
Ezt a kettősségét a biztosítás azon általános érvényű alapelve indokolja, mely szerint a
vagyonbiztosítás kizárólag a tényleges kár megtérítésére szorítkozhat, ami viszont az
állatbiztosítás két ágában különbözőképpen jut kifejezésre.
A betegségbiztosítás korlátozott mértékben fedezi az állatokban bekövetkezett
károsodásokat ugyanis nem érvényesíthető az az általános vagyonbiztosítási elv, amely
szerint a káridőponti tényleges értéket kell téríteni. A betegségek és a balesetek nagy
többsége előrelátó és gondos állattartással megelőzhető, emberi beavatkozással hatékonyan
csökkenthető, esetleg teljességgel el is hárítható. Így a betegségbiztosításnál az az elv
érvényesül, mely szerint az állatok tényleges értéke a biztosítással csak korlátozott
mértékben fedezhető. A kialakult gyakorlat szerint az állatok biztosítási összege
(kármaximuma) nem haladhatja meg az állat (könyvelési leg nyilvántartott) értékének 80 %-
át.
A biztosítási védelem azt a célt szolgálja, hogy az állatok elhullásából vagy
kényszervágásából eredő károk térítésével elősegítse az elhullott vagy kényszervágott állatok
pótlását és ezen keresztül a termelés zavartalan fenntartását. A kártérítés nem terjed ki a
veszteséget szenvedett állat termelésében jelentkező kiesésre, valamint az olyan károkra,
amelyek az állat gondozójának mulasztásából keletkeztek.
A mezőgazdasági biztosítás rendszere
A két világháborút megelőzően nem beszélhetünk a mai értelemben vett mezőgazdasági
vagyonbiztosításról. Ez időben ugyanis a mezőgazdasági biztosítás mindenekelőtt a
jégkárbiztosításra, kisebb részben az állatbiztosításra szorítkozott, ha csak ide nem
soroljuk a lényegében tűzkár fedezetet nyújtó mezőgazdasági átalány-biztosítást és az erdő
tűzbiztosítást.
Gyökeres változás tulajdonképpen 1948. után, a társadalmi és tulajdonviszonyok
átalakulásával párhuzamosan következett be.
Abból következően, hogy az állam a növények jelentős részére szerződéses biztosítási
kötelezettséget irt elő, ebben az időszakban alakult ki
-az egyéni önkéntes (ún. civil) jégkárbiztosítás,
-az egyéni termelők termeltető vállalatokkal kötött szerződésével összefüggő ún. szerződéses
kötelező jégkárbiztosítás,
-a földműves-szövetkezeti (fmsz) jégkárbiztosítás, s végül
-a termelöszövetkezeti csoportok (tszcs-ok) és a termelöszövetkezetek (tsz-ek) által kötött
jégkárbiztosítás rendszere.
Ez, a lényegében a magánszektor és az ún. szocialista szektor szerinti rendszerbeli
megkülönböztetés kereteiben tulajdonképpen 1987-ig fennmaradt.
Tartalmát tekintve azonban, elsősorban a nagyüzem viszonylatában (tsz, ág) jelentősnek
mondható változásokon ment át a biztosítási rendszer.
Az ún. kombinált (csomag) biztosítások rendszeresítésével az egyéni jégbiztosítás
meglehetősen háttérbe szorult, s hosszú éveken át csak a lakossági vagyonbiztosítási
módozatokhoz kapcsolva kiegészítő jelleggel működhetett. Annál lendületesebben fejlődött a
szocialista szektor - kezdetben csak a tsz-ek - biztosítása, amely a jégkárfedezet mellett egyre
több kockázati elemet olvasztott magába. A kockázatbővítési folyamat eredményeként
fokozatosan kialakult az ún. mezőgazdasági nagyüzemi összevont növénybiztosítás, amely
a tsz-ek és az állami gazdaságok széleskörű kárfedezetét foglalta magában. (A legfejlettebb
nagyüzemi összevont növénybiztosítási módozat az ún. NNB-I. a jégkockázat mellett a víz, a
téli fagy, a tavaszi fagy, a homokverés és a viharkárok fedezetére is kiterjedt.)
1987. január l-től megszűnt a nagyüzemi összevont növénybiztosítás. Helyébe az ún.
veszélynem szerinti növénybiztosítási rendszer lépett.
Ez a rendszer működik napjainkban is elsősorban jégverés, téli fagy, vihar- és
tűzkockázatokra, de ár- és belvíz, továbbá tavaszi fagy és homokverés kockázatokra is
nyújtanak fedezetet.

Az állatbiztosítás a háborút követően az egyéni jégbiztosításhoz képest kiegyensúlyozottabb

fejlődésen ment keresztül. Ezt az ágazatot pl. nem érintette az 1953-56. között érvényben
volt kötelező biztosítás hatálya.
Az állatbiztosítás fejlődése nem torpant meg, s hamarosan kialakult a több módozatból álló
állatbiztosítási rendszer. Nevezetesen a tenyész- és haszonállatok biztosítása, a hizóállat-
biztosítás, a sertésoltás biztosítás, az ivartalanítás biztosítás, a legeltetési biztosítás, a
méhbiztosítás,a prémesállat-biztosítás az állami gazdaságok dolgozóinak sertés
biztosítása.
1987-től a tenyész- és haszonállatok, a hízóállatok biztosítására, továbbá a száj- és
körömfájás járványra van biztosítási lehetőség.
A biztosítás szektoronkénti tagozódása a klasszikusnak tekinthető tűzbiztosítás
vonatkozásában is követhető. Ugyanis a kollektív nagygazdaságok kifejlődését követve a
korábbi mezőgazdasági átalánybiztosítás modernizált formájaként kialakult a nagyüzemi
vagyonbiztosítás (álló- és forgóeszköz-biztosítás).
A mezőgazdaságban foglalkoztatott lakosok ez irányú igényét az egyéniek számára
rendszeresített, ugyancsak többkockázatú, ún. kombinált biztosítási fajták szolgálták.
Speciális biztosítási formaként vehető számba az erdőbiztosítás, amely a tűzkockázatot
foglalja magába.

Jelenleg a mezőgazdasági termelő üzemek a tűzbiztosítást az ipari biztosításokhoz hasonlóan

köthetik meg az álló- és forgóeszközeikre, a lakosság részére pedig a különböző
lakásbiztosítások nyújtanak védelmet.

A mezőgazdasági biztosítás munkafolyamatai

Az ajánlattételnél az ügyfél nyilatkozik, hogy milyen kockázatokra, mekkora területre, hány
darab állatra és milyen összeggel kíván biztosítást kötni.
Az ajánlattétel során még minden szükséges adat nem áll rendelkezésre (elsősorban a
növénybiztosításnál), ezért az adatok ismeretében ennek pótlása, később (április 30-ig)
történik - ez az adatközlés.
A kockázat-elbírálás során területi elhelyezkedés alapján ún. helyosztályba sorolják a
területet a jéggyakoriság függvényében, a növényeket pedig érzékenységük szerint kockázati
osztályba. Ez a besorolás természetesen díjdifferenciálásban jelentkezik. Kiemelendő, hogy
állatbiztosításnál a tartási és takarmányozási körülményeket is vizsgálják.
Az adatok ismeretében megtörténik a kötvényesítés, amely már a fizetendő éves díjat is
tartalmazza.

Növénykárok rendezése a károsult területek helyszíni bejárásával kezdődik. Ha az elemi kár

miatt bekövetkező terméskiesés első bejárás alkalmával még nem állapítható meg,
előszemlézés történik. Az előszemléről jegyzőkönyvet vesznek fel, melyben rögzítik a
szemle időpontján mutatkozó kárképet. Szükség esetén közbeeső helyszíni szemlézés
történik, különösen hosszú tenyészidejü kultúráknál (pl. szőlő, gyümölcs) A végleges
kármegállapítás a várható hozam kialakulásakor vagy a betakarítás időpontjában, illetve azt
követően történik.

A véglegesítésről kárbecslési jegyzőkönyv készül, melynek tartalmaznia kell a károsodott

növény fajtáját, területét, a kár nélküli várható hozamot, a kártérítés alapján (a biztosítási
összeget vagy a várható hozamot), a kár százalékát, ezen adatok elhasználásával a
kiszámított kártérítési összeget.

Az állatbiztosítási kárrendezés foglalkozik az állatok betegségéből, balesetéből eredő

elhullási és kényszervágási károk megtérítésével. Jellemzően irodai kárrendezés utján
bonyolódik le, mivel akáresemény bekövetkezte és a kár összege általában igazolások és
bizonylatok alapján megnyugtatóan tisztázható. Természetesen ez nem zárja ki az
esetenkénti helyszíni kárrendezést, különösen a tartási körülményeket, létszámot, nyil-
vántartási értéket vagy egyéb körülményeket kell a helyszínen vizsgálni.

A kártérítési összeget nem becslés utján határozzák meg, hanem annak mértékét az előre
meghatározott biztosítási összeg képezi. Ettől az összegtől csak abban az esetben lehet
eltérni, ha az állat tényleges forgalmi értéke valamilyen ok miatt a biztosítási összegnél
 alacsonyabb. Az állatkárok fontos okmánya akárbejelentő, és az ahhoz tartozó állatorvosi
igazolás. Az orvosi igazolás alapján tisztázható a kár oka, a kártérítés alá eső állat
azonosítása (súly, fajta, kor, ivar stb.), s ezek figyelembevételével az elhullott vagy
kényszervágott állat értéke.

4.3. Ipari biztosítások

Ipari biztosítások alatt alapvetően egy meghatározott ügyfélkör biztosítási igényeit kielégítő
biztosítási termékek (szerződések) összességét kell érteni. Ebben az értelmezésben az ipar
nem csak a tényleges ipari tevékenységet jelenti, hanem az egyéb kereskedelmi, szolgáltatási
és gazdasági tevékenységeket is.

Az üzemek kockázatai a következőképpen csoportosíthatók:

a) a tervezés és létesítés kockázatai, melyekre vonatkozó biztosítás az
építés-szerelés biztosítás,
b) a működő üzem kockázatai, melyekre vonatkozó biztosítások a tűz- és tűzkiegészítő
biztosítások,
géptörés-biztosítás,
elektronikai berendezések biztosítása,
üzemszünet biztos~~ások és az
alI risks vagyonbiztosítások

Építésszerelés biztosítás
A biztosítás (contractors alI risks, C.A.R.) a különböző építési és szerelési folyamatokkal
összefüggő kockázatok (veszélyek) alI risks biztosítása, melynek alapvető jellemzői, hogy
összes kockázatra kiterjedő biztosítás, szemben a megnevezett veszélyekre kiterjedő
biztosításokkal,
rugalmas, a biztosított igényeihez igazodó alapfedezet és fedezet kiterjesztések, a záradékok
segítségé vel

A biztosított a kivitelezési munkában érintett bármely személy lehet: a megbízó (építtető), a

fővállalkozó, valamennyi alvállalkozó.

A biztosítási fedezet a biztosított igényeinek megfelelően kiterjed a szerződés szerinti

munkákra (függetlenül attól, hogy ideiglenes vagy végleges létesítményekről van-e szó), az
építés-helyszíni berendezésekre és felszerelésekre, a kivitelezéshez használt építőgépekre,
illetve külön meghatározott első kockázati összegen belül a kár miatt szükségessé váló
romeltakarítás költségeire
A biztosítási időszak a valamennyi építési munka befejezéséhez, részleges vagy teljes
átadásához, illetve használatba adásához szükséges idő.
a) Dologi károk fedezete
 A biztosítás kiterjed a biztosított vagyontárgyakban vagy azok részeiben a biztosítási időszak
alatt, az építési helyszínen bekövetkező valamennyi olyan kárra vagy veszteségre, amely
előre nem látható, véletlen és váratlan, valamint kifejezetten ki nem zárt okból oly módon
következik be, hogy javítást, illetve cserét tesz szükségessé.
A fedezetre vonatkozó kizárás ok:
általános kizárások (háborús kockázatok, nukleáris kockázatok, szándékos károkozások,
munkálatok szüneteltetése ),
következményi károk,
hibás tervezés (záradék alkalmazásával fedezetbe vonható),
anyaghiba és/vagy kivitelezési hiba,
a normális időjárási viszonyok és a használaton kívül helyezés miatt bekövetkező
elhasználódások, tönkremenetelek, korróziós vagy oxidációs folyamatokból származó károk
és értékcsökkenés

b) Harmadik személyekkel szembeni felelősség fedezete

A biztosítási fedezet azon kártérítési kötelezettségek megtérítésére terjed ki, amelyekért a
biztosított a magyar jog szabályai szerint helytállni tartozik:
a harmadik személy személyi sérülése,
harmadik személynek baleseti jelleggel okozott dologi károk miatt, amennyiben
ezek a balesettel közvetlen összefúggésben állnak.
A felelősségbiztosítás fedezete limitált, a szerződésben külön kártérítési limitek kerülnek
meghatározásra,
káreseményenként összesen,
egy káreseménnyel kapcsolatban károsultanként,
a biztosítási időszakra összesen.
c) Építtető nyereségkiesésének fedezete
. A biztosítási fedezet kiterjed az építtető nyereségkiesésének megtérítésére, a szerződésben
meghatározott biztosítási összegen és kártérítési időszakon - mint limiteken - belül. A fedezet
kizárólag az építtető azon nyereségcsökkenésére vonatkozik, amelynek oka, hogy a
biztosított létesítményakáresemény bekövetkezése miatt nem a tervezett határidővel készült
el.
Az építés-szerelési tevékenységhez kapcsolódóan többféle garanciabiztosítási forma ismert,
melyek a kockázatok értékelése és minősítése alapján egyedi formában kapcsolhatók a
biztosítási szerződéshez. Így
teljesítménygarancia biztosítás,
minőségi és megbízhatósági garanciabiztosítás, anyag - felhasználási garanciabiztosítás.
4.3.2. Tűz- és tűz-kiegészítő biztosítások
A tűz és elemi kárbiztosítás a legelterjedtebb és legjelentősebb azon biztosítási fajták között,
melyek alapját a tűzbiztosítás képezte. A tűzbiztosítás története a XVI. századig nyúlik
vissza, és hosszú időn keresztül egyeduralkodó volt a kár (dolog) biztosítások körében.
a) A tűzbiztosítási fedezet
A tűzbiztosítás fedezete kiterjed a tűz, villámcsapás, robbanás és légijármű lezuhanása által
okozott károkra (a fedez~tet a kockázati kör angol rövidítésének megfelelően FLEXA-
fedezetnek is nevezik;)
A fedezett veszélyek köre kiegészítő fedezet alkalmazásával bővíthető, melyen belül a
veszélyeket három csoportba lehet sorolni:
Természeti kockázatok: (földrengés, árvíz, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, szikla,
kő- ill. földomlás)
Járulékos veszélyek (csőtörés, járművek ütközése, tűzoltó berendezés kilyukadása, fúst és kő,
elektromos áram okozta tűz, villámcsapás másodiagos hatása, hangrobbanás, rosszindulatú
rongálás, alkalmazotti szándékos károkozás, betöréses lopás és rablás)
Politikai veszélyek: A nemzetközi gyakorlatban az ún. S.R. and C.C (Strike, Riots and Civil
Commotions ) záradék szerint terjeszthető ki a fedezet, a sztrájk, zendülés, polgárháború
(polgári engedetlenség) miatti károkra. A hazai biztosítók gyakorlatában a záradék szerinti
fedezet általában nem szerepel

A biztosítási védelem alapvetően a dologi (állag) károk, vagyis az újraelőállításhoz, illetve

újrabeszerzéshez szükséges ráfordítások fedezetére irányul. Ezen túlmenően a fedezet -
általában limitált formában - kiterjed:
oltás és mentés költségeire,
bontási, romeltakarítási és takarítási költségekre, elmaradt bérleti díjakra stb.
b)Kizárások .
A biztosítási fedezetet a kizárások sora szűkíti, melyek általában a következők:
A teljes fedezetre - sok esetben egy biztosító összes ipari biztosítási termékére vonatkozó
általános kizárások.
. háborús és politikai kockázatok,
. nukleáris kockázatok (atomrobbanás, ionizációs sugárzás, szennyeződés),
. környezetszennyezés.
Csak bizonyos típusú fedezetre, de ezen belül minden veszélyre vonatkozó
kizárások, pl. . önrészesedés, . a biztosítás megkötésekor már meglévő hibák és hiányosságok
miatt
keletkezett károk,
. a vagyontárgyak avultságával, azok karbantartás ának elmulasztásával, vagy
az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésé
ben keletkezett károk, . birság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jellegű
költségek, . következményi károk. A biztosított veszélyekre (biztosítási eseményekre)
vonatkozó kizárások, pl. . tűz: öngyulladás, tűzkár nélküli füst és koromszennyezés,
elektromos áram
hatására az elektromos gépekben keletkező tűzkár stb.,
. villámcsapás: másodiagos hatás (túlfeszültség, indukció) miatti károk, villám
védelem hiánya,
. robbanás: tervszerű robbantás, hangrobbanás, üzemeléssel összefüggő mecha
nikus hatás stb.,
. vihar: szabadban tárolt vagyontárgyak, üvegezések, külső vakolat és festés stb.
c) Biztosított vagyontárgyak
A biztosítási fedezet általában helyhez kötött, az üzem telephelyein levő olyan
vagyontárgyakra vonatkozik, amelyekre a biztosítási érdek fennáll. A telephelyeken belüli,
illetve azok közötti vagyonérték-változás elszámolásos rendszerben vagy csúcsértékek
m,eghatározásával kezelhető.
A biztosítási feltételek meghatározzák az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak
körét, mivel ezek tételes felsorolása körülményes lenne. Egy jellemző vagyontárgy-
csoportosítás a következő: épületek, építmények, utak, felszíni vízi létesítmények,
műtárgyak, műszaki berendezések, gépek, járművek, egyéb berendezések, üzleti beren-
dezések és felszerelések, beruházások, felújítások, készletek, anyagok, áruk, befejezetlen
termelés, késztermékek, pénz- és értékkészletek.
d) A biztosítási érték a tűzbiztosításban
A fedezet szempontjából alapvető jelentőséggel bír, a vagyontárgyak értéke (pl. új érték,
káridőponti érték)

A megfelelő vagyonértékek megállapítása és felmérése, különösen a nagy vagyonértékkel

rendelkező üzemek esetében egyedi jelleggel, gyakran speciális ismeretekkel rendelkező
szakcég bevonásával biztosítható.
A biztosítási teljesítés (kártérítés) alapvetően a biztosítási értéktől függ, ennek megfelelően
beszélhetünk káridőponti értéken és új értéken történő biztosítási kártérítésről. A biztosítási
érték alapján meghatározott biztosítási összeg a kártérítés felső határát képezi
káridőponti érték esetében a totál kárt szenvedett vagyontárgy káridőponti értéke kerül
térítésre, részleges kár esetében pedig a káridőponti helyreállítási költségek, levonva azt az
értékemelkedést, amely a javítás miatt a vagyontárgy káridőponti értékét növelné,
új érték esetében a totál kárt szenvedett vagyontárgy pótlásának, új állapotban történő
helyreállításának költségei kerülnek térítésre, részleges károk esetében pedig a káridőponti
helyreállítási Gavítási) költségek.
4.3.3. Géptörés-biztosítás
A géptörés-biztosítás mai formájában lényegében összkockázatú biztosítás, melynek fedezete
a biztosított gépekben, berendezésekben előre nem látható, véletlen és váratlan események
okozta dologi károk, valamint az ezekkel kapcsolatos biztosított költségek megtérítésére
vonatkozik.
a) Fedezeti kör
A biztosítási összkockázat jellege ellenére a fedezett események (biztosítási események) a
feltételekben nevesítve vannak, melyek általában tartalmazzák a következőket:
öntvény- vagyanyaghiba,
tervezési, gyártási vagy kivitelezési hiba,
hibás elhelyezés vagy telepítés, hibás beállítás vagy beszabályozás,
rázkódás, rezonancia, alkatrészek kilazulása,
olajozás, kenés kimaradása, kazánokban fellépő vízhiány,
túlhevülés, kivéve a hőnek, lángnak rendeltetésszerűen kitett berendezések, alkatrészek
károsodását,
fizikai robbanás, repedés (a.centrifugális erő okozta kár kivételével),
elektromos energia közvetlen hatásai, mint rövidzárlat, földzárlat, átívelés, átütés,
áramerősség túlzott megnövekedése,
külső események mechanikus hatásai (pl. leesés, lökés, ütközés, idegen tárgyak
akadályozása),
kezelési hiba, a gyakorlat hiánya, gondatlanság, kivéve a jogellenesen szándékos vagy
súlyosan gondatlan károkozást.
A biztosítási fedezet teljes (totál) kár esetén a biztosítási esemény bekövetkezésének
időpontjában meghatározható (káridőponti) érték megtérítésére, a vagyontárgy részleges kára
esetén a károsodása mértékének megfelelő javítási, illetve helyreállítási költségekre terjed ki.
A biztosítási fedezet különböző záradékok alkalmazásával bővíthető az adott gép
(berendezés) jellegétől függően, illetve az igényelt fedezet-kiterjesztésnek megfelelően.

b) Kizárások
A biztosításra vonatkozó jellemző kizárások:
háború és politikai kockázatok,
nukleáris reakció,
szándékos károkozás,
felelősség körében okozott károk,
tűz- és tűzkiegészítő biztosítások kockázatai,
a biztosítás megkötésekor már meglévő hibák és hiányosságok miatt keletkezett károk,
a természetes elhasználódás, illetve a karbantartás elmulasztása miatt keletkezett károk,
tartós vegyi, termikus, mechanikus, elektromos vagy elektromágneses hatások, öregedési,
anyagfáradási jelenségek, korrózió, vízkövesedés, illetve más üledék hatása miatt keletkezett
károk,
próbaüzem, illetv'" a biztonsági határt meghaladó üzemi próba alatt keletkezett
károk,
büntető jellegű költségek,
üzemszüneti veszteségek.
c) Biztosítási összeg, biztosítási érték
A biztosítási összeget a gép új értéke alapján kell meghatározni, de egyedi esetekben
előfordulhat akáridőponti értéknek megfelelő biztosítási összeg meghatározás is.
4.3.4. Elektronikai berendezések biztosítása
Az elektronikai berendezések biztosítása a biztosítás történetében teljesen új üzletágat hozott
létre, tekintettel arra, hogy a számítástechnikai és információtechnikai berendezések,
valamint az információk kárveszélyessége lényegesen eltér és a károsodás folyamata is más,
mint az egyéb vagyontárgyaké.
Az összkockázatú (ali risks) fedezet, mely a legelterjedtebb, alapvetően három részre
osztható:
gépbiztosítás,
adathordozók biztosítása,
többletköltségek biztosítása.
Gépbiztosítás
Biztosítási esemény minden olyan előre nem látható, véletlen és váratlan esemény, amely
nem szerepel a kizárások fejezetében és a biztosítási szerződés szerinti kiegészítő
feltételekben, valamint a záradékokban, és amelyek következtében a biztosított vagyon-
tárgyakban olyan mértékű károsodás - dologi kár - keletkezik, amely szükségessé teszi azok
javítását, helyreállítását, illetve pótlását.
A gépbiztosításra vonatkozó kizárások alapvetően azonosak a géptörés-biztosítás
kizárásaival, ezeken túlmenően néhány további - a biztosított vagyontárgyak jellege miatt
szükséges kizárás van, így
elektromos áram, távhő, víz, illetve gáz szolgáltatásának kimaradása, megváltoztatása miatt
keletkezett károk;
az adathordozókban és az adatokban keletkezett károk;
a gyakori elhasználódás miatt sűrűn cserélendő alkatrészekben keletkezett károk (kivétel a
totálkár esete

A biztosítási összeget a biztosított berendezés új értéke alapján kell meghatározni, de egyedi

esetekben előfordulhat akáridőponti értéknek megfelelő biztosítási összeg meghatározás is
Többletköltségek biztosítása
A biztosítás fedezete azon üzemi kockázatokra áll fenn, melyek a biztosított berendezések
dologi kárához (a gépbiztosítás fejezete alapján téríthető károkhoz) kapcsolódó közvetlen
kárkövetkezményként az üzemmenet megnövekedett költségeként jelentkeznek.
Biztosított többletköltségek a biztosítási szerződésben részletezett költségek lehetnek (pl.
idegen tulajdonú berendezések használata, helyettesítő berendezések bérlete, eltérő
munkafolyamatok és termelési módszerek alkalmazása, külső szolgáltatások igénybevétele).
A fedezeti tartam az az időtartam, amelyen belül felmerült többletköltségek megtérítésére a
biztosító kötelezettséget vállal.
A biztosítási összegnek meg kell felelnie annak az összköltségnek, amelyet a biztosítottnak a
meghatározott jogcímeken 12 hónap alatt kellene kifizetnie. A biztosítási összegen belül meg
kell határozni az egy napra és az egy hónapra eső költségek összegét.
Biztosítási esemény az olyan gépkárok miatti üzemleállás, amely miatt a biztosított csak a
meghatározott többletköltségek megfizetése esetén képes üzemmenete folytatására.
A biztosító teljesítési kötelezettsége az egy napra meghatározott kártérítési limit és a
tényleges üzemszüneti napok szorzataként meghatározott összegig terjed.
4.3.5. Üzemszünet biztosítások
Az üzemszünet-biztosítás alapvetően a kölcsönösen ható károk fedezete (az üzemszünet
olyan kihatásai, amelyek a biztosított üzemen belül, annak különböző részlegei között jönnek
létre) azonban kiterjeszthető a visszaható károkra is (a biztosított üzemben

keletkező olyan üzemszüneti károk, amelyek egy más - nem a biztosított tul~donában levő -
üzemben bekövetkező dologi kárra vezethetők vissza).
a) Az üzemszünet-biztosítások fajtái
Az üzemszünetet kiváltó ok minden estben valamilyen dologi kár bekövetkezése, ettől függő
en az üzemszünet biztosítások legismertebb fajtái:
tűzüzemszünet-biztosítás: a tűzbiztosítási események bekövetkezése miatti üzemszünetre
vonatkozik, a kiterjesztett fedezet a szokásos tűzkiegészítő kockázatokra is vonatkozik.
Géptörésüzemszünet-biztosítás: a gépbiztosításban fedezett károk bekövetkezése miatti
üzemszünetre vonatkozik.
b) Biztosítási fedezet, biztosítási összeg, biztosítási díj
Az üzemszünet-biztosítás fedezete az olyan veszteségekre (bruttó nyereség csökkenésre )
vonatkozik, amelynek oka az üzemszünet miatti forgalom csökkenése és az üzemi költségek
növekedése.
Bruttó nyereség az az összeg, amellyel a forgalomnak, a záró kész- és félkész termékeknek
és a befejezetlen termelés záró értékének az összege meghaladja a nyitó kész- és félkész
termékeknek, valamint a befejezetlen termelés nyitó értékének és a nem biztosított
üzemeltetési költségeknek az összegét .A bruttó nyereség összegét a biztosított üzemnél
szokásos könyvelési módszerekkel, az érvényben levő rendelkezések szerint számított
értékcsökkenés figyelembe vételévei kell meghatározni.
A biztosítási összeget az üzem korábbi évek auditált mérlegadatai alapján kell meghatározni,
figyelembe véve a tárgyévre tervezett növekedés mértékét.
A biztosítás díjmegállapítása figyelembe veszi, hogy a biztosítás tárgyát jövőbeli (tervezett)
hozamok képezik. Ennek megfelelően a tervadatok alapján előzetes díj kerül megállapításra,
melyet a mérlegadatok ismerté válásakor utólagos elszámolás követ.
c) Fedezeti tartam
A biztosító kártérítési kötelezettsége meghatározott időszakra (általában 12 hónapra)
vonatkozik, melyhez kapcsolódóan' időbeni önrész (alapesetben 2 nap) is rögzítésre kerül.
A kártérítési időszak az az időszak, amely alatt a biztosítási eseménynek hatása van a
biztosított üzleti tevékenységére, az üzem szünetet okozó biztosítási esemény
bekövetkezésekor veszi kezdetét és legkésőbb a maximális kártérítési időszak végével zárul.
A maximális kártérítési időszak az a biztosítási szerződésben meghatározott időtartam,
ameddig a biztosító - üzemszüneti veszteségekkel kapcsolatos - teljesítési kötelezettsége fenn
áll.
4.3.6. Minden kockázatra kiterjedő vagyon biztosítás (all risks)
Az alI risks vagyonbiztosítás hazánkban csak az utóbbi években - általában nagy ipari
kockázatok biztosítására, egyedi jelleggel - jelent meg. A biztosítás alapján lényegében a
különböző veszélynem szerinti biztosításoknak, a géptörés-biztosításnak és az üzemszünet-
biztosításnak az egy feltétel ben történő fedezetvállalása valósul meg

Biztosítási esemény az az egy és ugyanazon, előre nem látható okból balesetszerűen

véletlenül, váratlanul bekövetkezett kár vagy sorozatkár, amely a vagyontárgyak
veszteségében, károsodásában jelentkezik, valamint amely következtében az üzemmenet
részleges vagy teljes leállása következik be, és amely nem kizárt az általános, illetve az egyes
fedezetekre meghatározott kizárások szerint.
A biztosítási és a vállalási feltételeket, a biztosító szolgáltatására vonatkozó előírásokat és
kötelezettségeket minden esetben egyedi elbírálás alapján kell meghatározni. A biztosítási díj
minden esetben egyedi kalkuláció eredménye.
.4. A CASCO biztosítás

A biztosítás, a biztosítottság igénye hamar kialakult a gépjárművek által okozott károk

tekintetében is.

A gépjármű-biztosításokat - az üzembentartók biztosítási igénye alapján - két csoportba

osztjuk:
gépjármű-felelősségbizto~ítás: olyan károkra nyújt fedezetet, amelyeket a gépjármű
üzembentartója, vagy vezetője másnak okoz, és amelyeket a vonatkozó
jogszabályok alapján köteles megtéríteni (rendszerint kötelező a megkötése)
gépjármű saját kár - (CASCO) biztosítás: olyan károkra nyújt fedezetet, amelyek a
gépjárművet és a benne ülőket érték, rendszerint saját hibából, vagy a károkozó ismeretlen.
Egyes - különösen az angolszász - országokban a felelősségbiztosítást és a CASCQbiztosítást
egy módozatba vonják össze, így egy konstrukcióban kezelik a gépjárműbiztosítás minden
fajtáját.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás hazai rendszerét a felelősségbiztosítási fejezetben
tárgyaljuk
4.4.2. A CASCO-biztosítások néhány fontosabb jellemzője
Biztosítási események
A biztosítási események vonatkozásában a biztosítók vagy a Ptk.-ra és pl. a
Vagyonbiztosítás Általános Feltételeire hivatkoznak, vagy részletesen megfogalmazzák
azokat a szerződési feltételekben.
Általában részletesen meghatározására kerül a töréskár, az eleminek tekintett károk csoportja
és a biztosított vagyontárgyak ellopása, elrablása és az ezzel kapcsolatos sérülések köre is.
A lopástói és a jármű önkényes elvételétől meg kell különböztetni a sikkasztást, amely
eseményre egyik biztosító sem vállalja a kockázatot.
.Biztosított vagyontárgyak
Jellemző problémát okoz a biztosított vagyontárgyak meghatározásánál a gépjármű, mint
gyári kivitel és a kiegészítő vagy extratartozékokkal gyártott vagy felszerelt járművek
megkülönböztetése. Ugyancsak körülhatároltan kell megfogalmazni az alkatrészek,
tartozékok körét.
Az extratartozékok kockázatba vonása valamennyi biztosításban szerepel, mint kiegészítő
elem.
A biztonságot szolgáló tartozékok biztosítása általában díj mentes (riasztó, lopásgátló,
biztonsági öv, gyermekülés stb.)
Kizárások, mentesülések
Nem térítik meg a biztosítók általában azokat a károkat, amelyek (et)
gyúlékony, robbanó, korrodáló vagy maró anyagoknak a biztosított járműben való szállítása
idézett elő vagy súlyosbított,
atommag szerkezetének módosítása, hasadó radioaktív sugárzó anyag vagy egyéb ionizáló
sugárforrás idéz elő,
polgárháború, népi megmozdulások (tüntetés, sztrájk, felkelés stb.) vagy külső háború
következtében keletkezett tűz és robbanás okoz,
környezetszennyezés hatására keletkeznek,
verseny vagy arra történő felkészülés következtében keletkezett,
nem baleseti jelleggel következnek be (pl. műszaki hiba, alkatrészleválás, anyagfáradás,
anyaghiba, hűtovíz megfagyás stb.),
a szabályzat alapján súlyosan gondtalanulokozottnak minősülnek, ilyenek pl. érvényes
gépjárművezetői engedély nélküli vezetés, lejárt forgalmi engedéllyel való közlekedés, 0,8
ezrelékes alkohol vagy kábítószer befolyása alatti vezetés,
szakszerűtlen üzemeltetés által okozott kár,
súlyosan elhanyagolt műszaki állapot következménye,
tűzrendészeti előírások megsértése okozta,
szándékos cselekménnyel a biztosított okozta.
A kártérítés szabályai
A különböző biztosító társaságok különböző szolgáltatási rendszereket kínálnak. Közös
jellemzőnek tekinthető, hogy egy alapbiztosítási csomag mellé ajánlanak kiegészítő, modul
elemeket. Az alap csomag nem bontható, megkötése kötelező, mellé lehet kiegészítőket
választani.

Valamennyi biztosító meghatározza az - egyébként rendkívül vitatható- totálkár

fogaI mát. Ugyancsak lényegi kérdés, hogy új értéken vagy káridőponti (avult) értéken
téríti-e a biztosító a pótlásra szoruló vagyontárgyakat vagy alkatrészeket.
Döntően a káridőponti érték a kártérítés alapja. A káridőponti érték meghatározásánál szinte
valamennyi biztosító a magyarországi Eurotax katalógus adataira hivatkozik.
A jármüroncs átvételét, értékesítését egyik biztosító sem vállalja, elsősorban a forgalmi adó
térítésének kötelezettsége miatt.
A biztosítók a javítási munkadíjakat a hazai átlagos szinten térítik, de rendkívül széles a
skála, az AUDA TEX kalkulációktóI a kisebb szervizek alacsonyabb munkadíjáig
háromszoros is lehet a különbség.
Önrészesedés
A CASCO-biztosításokban a biztosítók különböző önrészesedési rendszereket és
mértékeket alkalmaznak.
A biztosítások általában megköthetők önrészesedéssel vagy önrészesedés nélkül. Ennek
ellenére egyes biztosítók nem kötnek (lopás kockázatra is érvényes) önrész nélküli
biztosításokat.
Az önrészesedés lehet fix összegű, a kár vagy a díj %-ában megadott. A különböző
megoldások az infláció követését célozzák.
Indexálás
Valamennyi biztosító alkalmazza az indexálást az infláció, a gépkocsi-, az alkatrész
árak és a munkadíj ak folyamatos és jelentős emelkedésének díjban történő kompenzálására.
Az indexálás mértékére általánosan a Központi Statisztikai Hivatal Fogyasztói árindex
fúzetében negyedévenként közzétett indexek szolgálnak alapul.

A meghatározott kockázatokra (pl. töréskár) kifizetett kár általában a bonus teljes

megszűnését, újraindulását vonja maga után. A biztosítók új szerződés kötése vagy
biztosítóváltás esetén elismerik az előzőekben elért bonus fokozatot.
A díj rendszerekben a biztosítók a biztosított lakóhelye szerint is más-más díjakat
alkalmaznak legalább Budapest és vidék vonatkozásában, de található ennél szélesebb
skálájú díj táblázat is a lakóhely szerint.
Kárrendezési sajátosságok
A járműben keletkezett tűz- és robbanáskárt a tüzrendészeti hatóságnál, a lopáskárt
pedig a rendőrségen kell bejelenteni.
A biztosított akárfelvételig, de legkésőbb a kárbejelentéstől számított öt nap elteltéig köteles
a sérült gépjárművet változatlan állapotban tartani, s azon csak annyiban

változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges. Ettől csak akkor lehet eltérni, ha a

biztosított a biztosítóval másként megegyezett (pl. a javítás megkezdésében).
A kárigény elbírálásához a következő iratokat kell a biztosítóhoz bemutatni:
a kötvény és az utolsó díjbefizetésről szóló igazolás,
a gépjárművet vezető személy vezetői engedélyét,
a forgalmi engedélyt (vagy a forgalomban tartási engedélyt),
szabálysértési vagy büntető eljárás esetén a jogerős határozatot vagy ítéletet, lopáskár esetén
a feljelentés igazolását, továbbá a nyomozást megszüntető határozatot, igazolást,
tűz vagy robbanás esetén az elsőfokú tűzrendészeti hatóság bizonyítványát, minden egyéb
iratot, amely a kárigény elbírálásához, továbbá a jogosultság, a biztosítási esemény és
akárösszeg megállapításához szükséges.
4.5. Aszállítmánybiztosítás
Aszállítmánybiztosítás speciális vagyonbiztosítási módozat. Eredetét tekintve az egyik
legrégebben kialakult biztosítás, mely a tengeri kereskedelemhez kapcsolódott. Amikor
szállítmánybiztosításról beszélünk, ma is elsősorban a nemzetközi szállítmánybiztosítást
A szállítmánybiztosítás a biztosított tárgyat szállítás közben ért fizikai károkra nyújt
fedezetet a kötvényben megjelölt módon és mértékben.
4.5.1. A biztosítási szerződés megkötése, a biztosítás összege és díja
A szállítmánybiztosítást, mint minden vagyonbiztosítást, általában az köti meg, aki a
vagyontárgy megóvásában érdekelt (tulajdonos, fuvarozó)
A szállítmánybiztosítás tipikusan egy adott szállítmánynak egy bizonyos útvonalon történő
szállítására köthető. A szerződésnek a kockázatviselés kezdete előtt létre kell jönnie. A
szerződőnek épp ezért ajánlatát olyan időben kell eljuttatnia a biztosítóhoz, hogya kockázat-
elbírálásra megfelelő idő álljon rendelkezésre. A biztosítási ajánlatnak tartalmaznia kell
azokat az adatok~t, amelyre a biztosítónak a kockázat-elbírálásához szüksége van.
A kockázatelbírálás fő szempontjai:
az áru sajátosságainak ismerete,
az útvonal ismerete, az esetleges átrakásokat, közbenső tárolásokat beleértve, a fuvareszköz,
hajó esetén a hajó neve is,
csomagolás módja,
a fedezetbe adandó kockázatok.
A biztosítási szerződés írásba foglalása kötvény, bizonylat kiállításával vagy az ajánlat
írásbeli visszaigazolása utján történik.
A kötvénynek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a szállítmány beazonosításra alkalmas módon történő megnevezése, a biztosított neve
(rendeletre is kiálIítható),
biztosított útvonal a közbenső tengeri kikötők feltüntetésével

biztosítási kockázatok megnevezése, melyre a fedezet érvényes, fuvareszköz (hajónév)

megnevezése,
biztosítási összeg,
kár bekövetkezése esetére szóló instrukció,
kötvény szám,
dátum.
Ezen kívül a kötvények eredeti példánya tartalmazza a biztosí1ó részletes biztosítási
feltételeit. .
Keretszerződés
Rendszeres kereskedelmi kapcsolatok fennállása esetén aszállítmánybiztosításra
keretszerződés is köthető. Ez legalább egy éves időtartamra szól, de lehet határozatlan
időtartamú is.
Biztosítási összeg, biztosítási díj
A biztosítási összeget a szerződő fél jelöli meg, mely a külkereskedelem specifikumait
figyelembe véve a következő tételekből állhat:
a szállítmány értéke, mely az eladási vagy vételi áron kívül tartalmazhat ja a
fuvarozás ,biztosítás költségeit is.
vám összege,
bizonyos mértékű - általában a biztosítási összeg 10 %-át kitevő - összeg a vevő remélt
hasznának fedezésére.
A túlbiztosítás aszállítmánybiztosítás esetén is tilos, a kettős biztosítás szintén.
A szállítmánybiztosításban a díj tételt a kockázat-elbírálás eredményeként a biztosító a
biztosítási összeg bizonyos hányadában (ezrelékében vagy százalékában) határozza
meg.
4.5.2. A nemzetközi szállítmánybiztosítási fedezetek tartalma
A világon szinte mindenütt az angol szállítmánybiztosítási feltételrendszer alapján kötik
a szállítmánybiztosításokat, így a Magyarországon működő biztosítók is ezt vagy ennek
esetleg magyarra átdolgozott változatát alkalmazzálc
Az angol szállítmánybiztosítási feltételek jogszabályi alapja a ma is hatályos 1906. évi
Tengeri Biztosítási Törvény (Marine Insurance Act.)
A szállítmánybiztosítási feltételek széles skálája ismert aszerint, hogy általános vagy
speciális (pl. gabona, olaj, szén, fa) áru kerül biztosításra, de külön feltételek szolgálnak
normál szállítási módra, légi vagy postai szállításra is. A továbbiakban részletesen csak
az általános árufélék normál szállítási módra kidolgozott feltételeit tekintjük át, mint a
legtipikusabbat.
A legutolsó átdolgozás eredménye volt 1982-ben az "A", "B" és "C" néven bevezetett
feltételrendszer.
Az "A", "B" és "C" feltételek közötti különbség a vállalt kockázatok terjedelmében van,
a kizárások és egyéb általános rendelkezések azonosak.

A legszélesebb biztosítási védelmet az "A" típusú feltételrendszer nyújtja. A

kockázati záradék szerint a biztosítás fedezi valamennyi kockázat által okozott kárt,
amelyre a kötvény kizárásai nem vonatkoznak.
Az általános kizárások az alábbiak:
a biztosított súlyos gondatlanságának tulajdonítható károk, költségek,
a biztosított tárgy természetes veszteségei (csurgás, apadás, elhasználódás stb.), a
biztosított tárgy elégtelen vagy nem megfelelő csomagolása, szállításra történő
előkészítése (ideértve a konténerbe történő berakást, ha a biztosított végezte),
a biztosított tárgy sajátos természete által okozott kár, költség,
olyan kár, költség, amelynek közvetlen oka késedelem,
a hajótulajdonos, bérlő, üzemeltető fizetésképtelensége miatt felmerülő kár,
költség,
nukleáris fegyver, reakció, radioaktivitás vagy radioaktív anyag használatából
eredő kár, költség,
hajó Gármű) tengerképtelensége vagy alkalmatlansága következtében felmerült
kár vagy költség, feltéve, hogy a biztosított e körülményekről tudott,
háborús és politikai körülményekből erdő károk, a kötvény felsorolásának
megfelelően.
A fent ismertetettnél szűkebb körű fedezetet jelent a "B" feltételrendszer, melynek a
kockázati záradéka felsorolja mindazokat a biztosítási eseményeket, amelyeket fedez.
Ezek a következők:
víz vagy robbanás,
hajó vagy egyéb vízi szállítójármű megfeneklése, zátonyra futása, elsüllyedése
vagy felborulása,
szárazföldi fuvareszköz felborulása vagy kisiklása,
a szállítóhajó vag) jármű ütközése bármely idegen tárggyal,
a szállítmány szükségkikötőben történő kirakása,
földrengés, vulkánkitörés vagy villámcsapás,
tengerbevetés vagy tengerbe sodródás,
tenger- vagy folyóvíz betörése a járműbe, konténerbe,
közös kárban hozott áldozat,
hajóba vagy egyéb vízi járműbe történő be- vagy kirakodás során vízbe esett
teljes csomagolási egység teljes kára.
A legszűkebb fedezetet a "C" feltétel rendszer nyújtja, mely csak azokra akárokra
terjed ki, amelyeknek oka
tűz vagy robbanás,
hajó vagy egyéb vízi jármű megfeneklése, zátonyra futása, elsüllyedése vagy
felborulása,
szárazföldi fuvareszköz felborulása vagy kisiklása,
a szállítóhajó vagy jármű ütközése bármely idegen tárggyal,
a szállítmány szükségkikötőben történő kirakodása,
közös kárban hozott áldozat, tengerbevetés.
A kizárások mindhárom feltételrendszemél azonosak, de a "B" és "C" feltételek egy további
kizárást is megjelölnek nevezetesen a bármely személy rosszindulatú cselekménye által
megvalósított szándékos károkozást. Ez a kizárás pótdíj fizetése mellett törölhető

A fedezetek tartalmára jellemzőek a fizikai károsodást előidéző veszélyek, itt is

elsősorban a balesetek. A hiánykárokra vagy egyáltalán nem, vagy csak bizonyos
meghatározott feltételek fennállása esetén vállalják a biztosítók a: kockázatot.
4.5.4. A szállítmánybiztosítási károk érvényesítése
Aki a kárt érvényesíti, annak nemcsak a kárt, hanem mindazt, hitelt érdemlően bizonyítania
kell, amire a szerződő (biztosított) jognyilatkozatokat tett a biztosítás megkötésekor (pl.
biztosítható érdek fennállása, helyes biztosítási összeg meghatározása). A bekövetkezett
konkrét kárt illetően pedig annak bizonyítása szükséges, hogy akár olyan biztosítási esemény
következménye, amelyre a fedezet kiterjed, az esemény a biztosítási fedezet tartama alatt
következett be, továbbá igazolni kell a biztosított tárgyban okozott kár és költségek értékét

A biztosítók többsége alkalmazza az eléréses vagy a levonásos önrészesedés

lehetőségét, választható lépcsőkben vagy a biztosítási összeg adott ezrelékében.
4.6.2. A biztosítható vagyontárgyak köre
a) Épületek
. Állandó lakás céljára szolgáló épületek:
lakóházak, lakások, lakásbérlemények
. Nyaralók
nyaralók, hétvégi házak, hegyi haj lék ok, présházak, tanyák stb. (évente
kevesebb, mint 270 napig lakott)
. Építmények:
medence, kerítés, kút, hidrofor-akna, támfal stb., általában a biztosított épüle
tek értékének 10 %-áig.
Melléképületek:
nem lakás céljára szolgáló épületek, épületrészek (istálló, garázs, kamra, ól,
terménytároló, pincerekesz stb.)
Melléképület 1.: a főépülettel megegyező kockázatviselési címen
Melléképület 2.: eltérő címen található (garázs a szomszédban)
b)Ingóságok
A biztosító a biztosítottak tulajdonát képező, továbbá az általuk bérelt, biztosításra
feladott ingóságokra vÍ[;::;li a kockázatot. Ingóságnak minősülnek azok a be nem épített
vagyontárgyak, amelyek a háztartás viteléhez szükségesek, a biztosított személyek
használatára szolgálnak és nem tartoznak a kockázatviselésből kizárt ingóságok közé.
Értéktárgyak
Értéktárgyak azok az ingóságok, amelyek lakásban való tartása általában elfogadott, de
egyedi nagy értéket képviselnek és általában értékőrző tulajdonsággal rendelkeznek.
Ajánlott részletes felsorolást és értékmegjelölést készíttetni a biztosítottal az alábbiak
szerint:
nemesfém, drágakő, igazgyöngy és a felhasználásukkal készített tárgyak, gyűjtemények,
érme, bélyeg (minden egyéb a hobbi, kereső tevékenységbe tartozik),
képzőművészeti alkotások (általában zsűrizett, katalogizált),
valódi szőrmék, kézi csomózásll szőnyegek,
antik tárgyak (általában 1900 előtt készültek).
Háztartási ingóságok
Minden olyan ingóság, amely a háztartás vitel éhez szükséges, a biztosított személyes
használatára szolgál, lakásban való tartása általában elfogadott. Ide soroljuk a szoba
bútorzatát, ruhaneműket, ágyneműket, könyveket, játékokat, szőnyegeket, a nem érték-
tárgynak minősülő dísztárgyakat, az edényeket, élelmiszereket, tisztítószereket, étkész-
leteket, háztartási felszerelési tárgyakat stb.
Egyéb ingóságok
. hobbi és kereső tevékenység eszközei:
hobbifelszerelések: vadász-, horgász-, sportfelszerelések,
barkácsfelszerelések, barkácsgépek,
,- gépjárműalkatrészek maximum 200.000 Ft-ig,
kertművelési eszközök, gépek

törése, repedése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása, valamint a nyitv.a hagyott

vízcsap miatt kiáramló víz vagy folyadék a kockázatviselés helyén a biztosított
vagyontárgyakban kárt okoz.
cJ Árvíz
Az árvízkár biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat akárokat,
amelyeket a felszíni élővizek és az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák és
tavak áradása az árvízvédelmi töltések, gátak átlépésével okoz.
Nem vállalják a biztosítók ezt a kockázatot hullámtereken, nyílt ártereken lévő
vagyontárgyak esetében.
dJ Üveg
Üvegbiztosításnál biztosítási esemény az alapbiztosításban biztosított épületek és
lakások szerkezetileg beépített ajtóinak, ablakainak, erkélyeinek és loggiáinak üvegezé-
sében bekövetkezett törés- és repedéskár.
 ej Készpénz
A biztosító külön díj ellenében vállalja a készpénzt, illetve a Magyar Nemzeti Bank
által jegyzett valutát ért - az alapbiztosításban foglalt és a megkötött kiegészítő
biztosítások kockázatai által okozott - károk megtérítését a kötvényben foglalt összegig.
j) Villámcsapás indukciós hatása
A biztosító pótdíj ellenében megtéríti a villámcsapás indukciós hatása által az
elektromos berendezésekben, felszerelésekben okozott károkat is, ha a villámcsapás
helye a biztosított vagyontárgy 1000 méteres körzetében volt.
g) Felelősség
A kiegészítő felelősségbiztosítás a biztosítottak által Magyarország terül etén okozott
személysérüléses és szerződésen kívül, harmadik személynek okozott tárgyrongálási
károk fedezetére szolgál az alábbi károkozói minőségben:
a kötvényen megjelölt épület, lakás, melléképület, építmény és telek tulajdonosa,
bérlője, használója vagy ezek építtetője, felújíttatója,
háztartási céllal, rendeltetésszerűen gázpalackot, gáztartályt használó,
belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási képességű személyek
gondozója,
közúti balesetet előidéző gyalogos,
kerékpár, rokkant jármű, kézi erővel működtetett szállítóeszköz használója,
háziálla~tartó ,
szervezett kereteken kívül hobbi-, sporttevékenységet végző.
hj Baleset
Balesetnek minősül a szerződés hatálya alatt a biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő
olyan külső behatás, amelynek következtében a biztosított a balesettől számított 1 éven
belül - a szerződésben meghatározott - múlékony sérülést vagy állandó egészségkáro-
sodást szenved, illetve meghal. Nem téríti a biztosító a rándulást, a fagyást, a napszúrást
vagy hőgutát, foglalkozási betegségeket, öngyilkosság, öncsokitás és ezek kísérlete és a
tudatzavar következményeit.

Klasszikus hitelbiztosításról akkor beszélhetünk, ha a szerződő és a biztosított azonos,

ti. maga a hitelező. Tágabb értelemben azonban ide soroljuk az ún. óvadékbiztosítást is,
melynél a szerződő az adós.
4.7.2. A hitelbiztosítás főbb fajtái
A hitelbiztosítók tevékenységének teljes köre a nemzetközi gyakorlatban a következő:
áruhitel-biztosítás,
részletfizetési hitelbiztosítás,
bankhitelek biztosítása,
kezesi biztosítás,
exporthi tel-biztosítás.
a) Az áruhitel-biztosítás
Az áruhitel-biztosítás tárgya az áruszállításokból és szolgáltatásokból származó
rövidlejáratú követelések azon kockázata, amely a szerződő (biztosított) belföldi
adósának a szerződés tartama alatt bekövetkezett fizetésképtelenségéből adódik.
A biztosítási esemény a vevő fizetésképtelensége a szerződésben rögzített időpontban.
A biztosított számára kártérítésként az önrésszel csökkentett tényleges veszteség kerül
kifizetésre.
A biztosítási esemény szempontjából fIZetésképtelenségnek minősül, ha
az adós vagyona vagy. hagyatéka felett a bírósági egyezségi eljárást a csőd elkerülése
érdekében megnyitják,
 a fizetés beszüntetését követően a csődszabályoknak megfelelően az ügyfél és
valamennyi hitelező je között peren kívüli egyezség jött létre,
a biztosított által az adós vagyonára kezdeményezett végrehajtás nem hozott
kielégítő eredményt.
b) RészletfIZetési hitelbiztosítás
A részletfizetési hitelbiztosítás tárgya a részletfizetés mellett történő áruszállításból,
illetve az áruszállítás finanszírozásából adódó követelés.
A részletfizetési hitelbiztosításban szerződő fél lehet
a gyártó, aki termékét részfizetés mellett közvetlenül értékesíti,
a kereskedő, aki a gyártótói átvett terméket ilyen módon értékesíti,
a pénzintézetek, amelyek ilyen ügyletet finanszíroznak,
a refinanszírozó pénzintézetek

A biztosítási esemény mindenkor valamelyik részletfizetésre kötelezett fizetésképtelen-

sége, a biztosítottat megillető kártérítés pedig mindig az általa bizonyított tényleges
kiesés összege ("ténylegesen kimutatható veszt ség összege").
A gyakorlatban általában szokásos önrészesedés mértéke 20 %, amelyre azonban már
más biztosítás nem nyújthat fedezetet.
A részletfizetési biztosítás főbb formái:
A beruházási h;telbiztosítás célja a gazdálkodó szervek azon szükségleteinek fedezése,
melyek a beruházásokhoz kapcsolódóan a szállítóktói, illetve a pénzintézetektől igénybe
vett hitelek vissza nem fizetésének kockázatából keletkeznek. Az ún. "lízing ügyletek"
kockázata hasonló elvek alapján nyer fedezetet. A biztosított a lízing-társaság, a
biztosítás tárgya az ő lízing díjra irányuló követelése. A magánszemélyeknek nyújtott
részletfizetési lehetőségek mind az áru-, mind a bankhitel esetén egyaránt szorulhatnak
biztosítási védelemre.
- A fogyasztóhitel-biztosítás a magánügyfelek többnyire kis összegű hiteleire nyújt
fedezetet. Ismert fajtáit a vásárlási hitelek, a diszpozíciós hitelek (pl. munkabérből
történő törlesztés) és a csekk-kártyák (pl. a kártyával való visszaélésre vonatkozó)
biztosításai jelentik. Ezt a biztosítást a pénzintézet köti, vagy valamennyi fogyasztói
hitelére, vagy pedig annak csak egy fajtájára.
- A törlesztőrészlet-biztosítással az adós védekezik olyan esetek ellen, amikor pl. halál,
baleset, betegség miatt a biztosító kell, hogya törlesztések erejéig a helyébe lépjen. Ez
azonban ténylegesen nem hitel, hanem kombinált élet- és betegségbizto
sítás (hitelfedezeti életbiztosítás).
c) Bankhitelek biztosítása
A pénzintézetek által nyújtott bankhitelek, kölcsönök biztosítása részben, mint ún.
bankhitel-biztosítás, részben, mint ún. óvadékbiztositás valósul meg. A biztosítás-
technikailag szükséges kiegyenlítődés megvalósulásának nehézségei miatt azonban
ezek a biztosítók számára nem jelentenek igazán vonzó üzletet. A bankhitel-biztosítások
alapelve ugyanis az, hogyabankokat minimálisan 20 %-os önrészesedés terheli, továbbá,
hogy a biztosítási szerződés lehetőséget nyújt a kockázatok további szétterítésére. A
biztosítási védelem általában a hiteltörlesztésekre, a kamatokra és járulékokra is
kiterjed, de a normális hitelműveletekkel nem összefüggő terheket (pl. késedelmi
kamatok, bírságok) már nem foglalja magában. "Politikai kockázatok" miatti
veszteségeket magánbiztosítók szintén nem hajlandók kifizetni. További fontos
szempont, hogyahitelintézetnek csak a szokásos bank szerű feltételek és információk
előzetes, illetve menetközbeni nregkövetelése mellett szabad a hitelt folyósítania.
Ahhoz, hogya hitelbiztosító kötelezettsége egyáltalán szóba jöhessen, ki kell emelni a
hitelbiztosítások, ún. keretszerződés jellegét.
d) A kezesi biztosítás
A kezesi biztosítás keretében a biztosító az adósnak hitelezőjével szembeni kötelezett-
sége teljesítésére vállal kezességet, illetve garanciát.
Tárgya az adósi kötelezettség biztonságának a kezesség nyújtása révén történő megte-
remtése. Az adós köti a szerződést a biztosítóval és fizeti a díjat. A szerződés értelmében az
adós a hitelezőnek óvadékul adja azt a kezességet, amelyben a biztosító az adós
kötelezettségeit magára vállalta. A szerződés kedvezményezett je a hitelező, nekik tartozik
felelősséggel az adós, vagy a kezes. Az adós számára előny, hogy a hitelező által
megkövetelt biztonságot nem saját vagyona előzetes megterhelésévei kell nyújtania, hanem
ehelyett a keze si biztosító

A politikai biztosítások tárgya

a külföldi megrendelés alapján előállítandó gyártmány önköltsége,
a külföldi áruszállítási (szolgáltatási) szerződés teljesítése alapján követelés,
külföldön eszközölt magyar érdekeltségű vállalatokba befektetett tőke
lehet, a szerződési feltételektől fUggően

globál vagy keretkötvények alkalmazása nem indokolt (különösen nagy kiugró

kockázatok).
A hitelbiztosítás művelése (a már közel évszázados tapasztalat birtokában is) nagy
körültekintést igényel. Ennek indokai:
sokarcú kockázat, a hitelbiztosító - a biztosítás más területeihez viszonyítva
lényegesen kevésbé támaszkodhat a jövőre nézve támpontot jelentő statisztikai
adatokra,
a biztosítónak ahitelügyletek sokféleségéböl ki kell választania azt a fajtát, amelyre
nézve egy biztosítás köthető,
a biztosítási feltételek kialakításakor a hitelezői és a biztosítói szempontokat összhangba
kell hoznia,
a biztosítás más területeihez képest fokozott szerepet kapnak az egyedi szerződések
meg kell találnia a sajátos kockázat értékelésének módját, mivel a biztosító számára a
hitelező és az adós személye egyaránt kockázat.
A kockázat jellege ezen üzletág nagyfokú viszontbiztosítási f"üggőségét is indokolja.
Általában jellemző a hitelbiztosítók széleskörű kockázatporlasztó tevékenysége.
Intézményi hátterét tekintve a hitelbiztosítás kezdettől fogva az állam jelentős támoga-
tását élvezte, különösen az exporthitel-biztosítások esetén. Általánosan elfogadott, hogy
a hitelbiztosítás működése a hitel gazdaság egészséges működésének feltétele.
Az exporthitelek kereskedelmi kockázatok elleni biztosítására már 1956. óta van lehe-
tőség Magyarországon. A politikai és árfolyamkockázatokra vonatkozó exporthitel-
biztosítási rendszert lényegében az új gazdaságjrányítási reformmal egyidejűleg 1968-
ban hozták léte. Bevezetésének célja, hogy az exportáló cégeket megvédje a tőlük nem
fúggő, de jövedelmezőségüket érzékenyen befolyásoló reális kárveszélyektől.
1992-ben a költségvetési finanszírozási háttérrel múködő biztosítások művelésére új
intézmény alakult, amely együttesen végezte volna a biztosítási és pénzintézeti tevé-
kenységet.
A jogszabályi ellentétek felol~ 1994-bea külön választották az exportfinanszírozási és
biztosítási üzletágat. Az exportfinarLvhozás, garancianyújtás és biztosítási rendszer
működési keretfeltételeinek kiaIaId1áSát szolgálja a Magyar Export-import Bank
Részvénytársaságról és a Magyar EXPOrthiteI Biztositó Részvénytársaságról szóló
1994. évi XLII. törvény. A Bit. hatálya -- terjed ki az áUami megbízásból vagy állami
garanciával végzett exporthitelbiztosítási tevékenységre. A kereskedelmi kockázatokat,
export- és belföldi áruhitel-biztosításokat, réS7JetfiZetéSi és óvadék biztosításokat,
továbbá az ún. kezesi biztosításokat a Bit. hatálya alatt müködó biztosító társaságok
közül néhányan művelik.
Jelenleg Magyarországon a MEHIB Exportbitd Bizmsító Rt. foglalkozik exporthi tel
biztosításokka

4.8. Jogvédelmi biztosítás

4.8.1. A jogvédelmi biztosítás fogalma
A jogvédelmi biztosítás a jogi eljárási költségek viselésére és a biztosítási fedezetből
fakadó más szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettség díj ellenében történő
elvállalásából áll.
 E biztosítási forma tehát segítséget nyújt pl. a biztosítottal szemben kártérítési igénnyel
fcllépő személy elleni védekezéshez. A biztosító szolgáltatása állhat abból, hogy saját
alkalmazottja jár el a biztosított érdekében, de az is elképzelhető, hogya biztosító a
biztosított által választott ügyvéd költségeit téríti meg.
4.8.2. A jogvédelmi biztosítás folytatásának szervezeti feltételei
A jogvédelmi biztosítás esetében érdek összeütközés keletkezhet a biztosított és a biz
tosító között pId. ha a jogvédelmi biztosítással rendelkező károsult egy olyan károkozó-
val áll szemben, aki ugyanannál a biztosítónál rendelkezik felelősségbiztosítással -
ilyenkor a biztosító a számára legkifizetődőbb megoldás felé terelhetné a kárrendezést.
Érzékelve ezeket a veszélyeket a Bit. az Európai Unió vonatkozó irányelvét szem előtt
tartva külön rendelkezéseket szentelt a jogvédelmi biztosításnak.
A biztosító három, az érdek-összeütközés lehetőségét csökkentő működési mód közül
választhat, amelyet szerződési feltételekben is fel kell tüntetni:
a jogvédelmi károk rendezését a biztosító egyelkülönült szervezete végzi, vagy egy
külső szervezetet biz meg ezzel, esetleg
lehetővé teszi a biztosított számára, hogy szabadon megválassza jogi képviselőjét.
A szerződési feltételeknek több, a törvényben előirt rendelkezést tartalmazniuk kell:
a) A biztosított azon jogának elismerését, hogy szabadon megválaszthatja jogi
képviselőjét, amennyiben a biztosítási szerződés jogi képviselő igénybevételét írja
elő,
b )egy olyan egyeztető eljárás meghatározását, amelyet a biztosító és a biztosított
között a biztosító szolgáltatásával kapcsolatban keletkezett véleményeltérés esetén
a feleknek követniük kell,
c) a biztosított azon jogának elismerését, hogy amennyiben ab) pontban jelzett
eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssei kapcsolatos érdekei
. védelmében szabadon megválaszthatja ügyvédjét,
d) a biztosított tájékoztatását arról, hogyabiztosítóval keletkezett véleményeltérés
esetén megilletik ab) és c) pontokban meghatározott jogok,
e) azon eljárás szabályait, amelyet abban az esetben követnek a felek, ha a biztosító
szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló esemény során két vagy több
ellenérdekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi vagy fe l el ősség
biztosítással,
f) a biztosítónak tájékoztatást kell nyújtani arról, hogy a három működési mód közül
melyiket választja.
A magyar biztosítási piacon jogvédelem-biztosítási szolgáltatásokat tartalmazó termékekkel
még csak elvétve találkozhatunk, elsősorban gépjármű-biztosításokhoz kapcsolódóan, illetve
külföldre utazóknak kínált módozatok között

4.9. Segítségnyújtási szolgáltatások

A segítségnyújtási (assistance) tevékenység jelenleg még kevéssé ismert a hazai
biztosítási piacon, ugyanakkor várható, hogy az elkövetkező években nőni fog e terület
jelentősége. Tekintettel arra, hogy a magyar biztosítók még elsősorban csak a gépjármű
biztosításokkal és a külfóldre utazóknak kínált biztosításokkal összefüggésben kínálnak
segítségnyújtási szolgáltatásokat, ezért elsősorban a külföldi gyakorlatot mutatjuk be.
4.9.1. A segítségnyújtás fogalma
A segítségnyújtási tevékenység tartalma segítség azonnali hozzáférhetővé tétele a
segítségnyújtási szerződés által meghatározott esetekben és feltételekkel a szerződés
biztosított ja részére, amennyiben a biztosított egy véletlen esemény folytán bajba
kerül.
4.9.2. Segítségnyújtás és biztosítás
A segítségnyújtási szerződés egy különleges szerződés, amely egyaránt hasonlóságot
mutat a biztosítási szerződéssel és a vállalkozási szerződésseI. A biztosításhoz való
viszony vonatkozásában a legtöbb megnyilatkozó a pénzbeni és a természetbeni
szolgáltatás megkülönböztetését emeli ki. A segítségnyújtás nem egy pénzösszeg
megfizetésében, hanem egy (természetbeni) szolgáltatás teljesítésében áll.
A biztosítás és a segítségnyújtás között ugyancsak eltérés tapasztalható a biztosítási és a
segítségnyújtási szolgáltatás teljesítésére irányadó határidőket illetően. A
segítségnyújtás esetében gyakorlatilag azonnali teljesítésről van szó, míg a biztosítási
szolgáltatás adott esetben csak jóval - sokszor hónapokkal - a biztosítási esemény
bekövetkezése után kerül teljesítésre.
4.9.3. Segítségnyújtási szolgáltatások külföldön
A nemzetközi gyakorlatban a következő segítségnyújtási szolgáltatásokkal találkozha-
tunk:
a) Utazáshoz kapcsolódó szolgáltatások
Az utazási (turista) segítségnyújtási szolgáltatások teljesítése történhet pénzbe ni
teljesítés formájában is, de elsősorban a természetbeni szolgáltatás a jellemző.
Amennyiben pl. az utazás során ~aleset következik be, a társaság gondoskodhat az
ügyfél hazaszállításáról vagy a lakóhelyhez legközelebb eső megfelelő egészségügyi
intézménybe való eljuttatásáról, de vállalhatja a hazaszállítás előtt felmerült
szállásköltségeket is (természetesen csak meghatározott feltételek teljesülése esetén és
összeghatárok között), vagy az utazás megszakításából fakadó költségek megtérítését.
b) Gépjárművel kapcsolatos szolgáltatások
A vagy külön termékként, vagy egy gépjármű-biztosítás keretében kínált segítségnyúj
tási szolgáltatások között található "materiális" segítség (helyszíni javítás, javítómű
helybe való vontatás, szerelő vagy alkatrész küldése stb.) és személyi segítség (pl. haza
juttatás a gépjármű baleset vagy meghibásodás miatti mozgásképtelensége, a gépjármű
ellopása, a vezető betegsége vagy éppen halála esetén).
A gépjármű-biztosításhoz kapcsolódó, pótdíj ellenében vagy anélkül ("ingyen") nyúj
tott szolgáltatások tem1észetesen nem korlátlanok: az összegbeni korlátozások mellett
egyes biztosítók bizonyos fedezeteknél (meghibásodásnál stb.) ún. kilométer-önrésze
sedést alkalmaznak (pl. csak a lakóhelytől számított 50 kilométeres körzeten kívül
bekövetkezett meghibásodás esetén igényelhető a szolgáltatás)

e) Speciális szolgáltatások
A segítségnyújtási szektor újabb és újabb szolgáltatásokkal örvendezteti meg az
ügyfeleket, így pl. a következőkkel: iskolai biztosítással rendelkező tanuló a hatodik
hiányzás után öt óra pedagógusi segítségben részesülhet. Segítségnyújtás egy súlyos
betegség diagnosztizálása esetén a rettegett betegségekre szóló biztosítással rendelkező
ügyfél részére, segítség a kutya- és macskatulajdonosoknaK (telefonos tanácsadás
gyógyítással és táplálkozással kapcsolatban, a gazda kórházi kezelése esetén egy
megfelelő személy keresése az állat őrzése céljából, fizetve az állat szállításának és
őrzésének a költségeit is).
f) Szakmai segítségnyújtási szolgáltatások
Noha a segítségnyújtási tevékenység alapvetően a magánszemélyeknek szóló
fedezetekre épül, a külföldi biztosítási piacon található néhány olyan termék is, amely
vállalkozásoknak szól. Van segítségnyújtási fedezet gépjármüflották és szervizek
részére. Található termék a vállalatoknak és az önkormányzatoknak, amely alapján egy
telefonhívást követően a munkavállaló beteg gyermekéhez egy szakképzett segítő